Az lehet, hogy az elsodort éves szervesanyag mennyiség jóval kevesebb, mint a növényzetben megkötött, de folyamatosan történik évmilliókon át, míg az őserdőben megkötött anyag állandó.
Az őserdő élőanyaga csak egyszer képes megkötni azt a mennyiséget, utána egyensúlyban marad, ami a továbbiakban fosszilizálódhat, az csak az elpusztult, elsodródott anyagból eredhet, az meg minden évben keletkezik, nem kis mennyiségben...
A kalciumot az erózió szabadítja ki a vulkanikus kőzetekből, ezt is a folyóvizek szállítják a tengerekbe.
"Józan paraszti ésszel: még számítás sem szükséges, hogy lássuk: több szén "van" a terményben búza stb. amit betakarítanak mint a neveléséhez felhasznált üzemanyagban. Különben nem lenne sokkal olcsóbb leszámítva az adókat is mint az üzemanyag "
Ezt levezetnéd józsn paraszti ésszel? :Đ :Đ :Đ
Ezzel a logikával nem inkább a focit kéne betiltani, mert az sokkal drágább, mint a búza stb. amit betakarítanak... még az üzemanyagnál is drágább... :)
Az intenzív mezőgazdaság még akkor is negatív mérlegű, ha leszámítjuk a közben felhasznált fosszilis energiaforrásokat.
Ugyanis egy év alatt képtelen annyi szerves anyagot előállítani, mint amennyit az őserdő tartalmazott, amelynek a helyén van.
Ráadásul nem is marad ebben a formában, hiszen a termést valaki elfogyasztja, CO2-t csinálva belőle, a hulladékokat meg vagy elégetik, vagy komposztálják, ott is CO2 keletkezik.
Így jó esetben is éves ciklusokban forgatja azt a kevés szenet, amit egy év alatt képes kivonni a légkörből, ebből kevés lesz tartósan eltárolva...
Az intenzív (te írtad) mezőgazdasági művelés (szintén te írtad) nem képes CO2-t kivonni a légkörből, hanem igen sokat beletesz
Nem írtam ilyet ezt írtam:
Lehet az évenként egy két gazdasági növény betakarítással több Co2-t vonunk ki a levegőből mintha hagynánk az erdőt ami már "beállt" egy szintre Co2 felvétel és leadás szempontjából.
A "lehet" szót kéne értelmezni.
Józan paraszti ésszel: még számítás sem szükséges, hogy lássuk: több szén "van" a terményben búza stb. amit betakarítanak mint a neveléséhez felhasznált üzemanyagban. Különben nem lenne sokkal olcsóbb leszámítva az adókat is mint az üzemanyag
Az üledékes kőzetekben rengeteg szén van, amelynek nincs gazdasági jelentősége, mert olyan kis százaléka a kísérő kőzetnek, hogy nem hasznosítható.
A mennyisége viszont gigantikus, mert sokkal több van belőle, mint a feltárt szénlelőhelyeken lévő szén.
Ez ott gyűlik minden óceán mélyén és a folyók torkolata környékén.
Ezenkívül a sok tengerbe kerülő szerves anyag virágzó tengeri életet tart fenn, amely a csigákat, kagylókat, korallokat és egyéb vázas teremtményeket táplálja, amelyek nagyüzemben gyártják a CO2-ből a mészkő alapanyagot...
Mivel a szén mennyiségét állandónak tekinthetjük, ezért az a nem mindeg,y hogy adott időben HOL tároljuk. Ha sok az erdő, amivel "nem csinálunk
semmit" akkor a növényzetben... ha sok a szántó amit művelünk, akkor pedig sok utat építünk, sok bányát üzemeltetünkcsak azért, hogy a földet
műveljük vagyis a terület termelésbe vonása túlmutat azon, hogy "mi nő rajta".
Ezt annyira nem nehéz belátni, totálisan függetlenül attól milyen politikai oldalon állunk, hogy a totális figyelmen kívül hagyása szembeötlő. Aki ilyet
csinál az vagy fogalmatlan idióta, vagy pontosan tudja mit csinál és miért.
Az egyszerűség kedvéért eltekintettem tőle, hogy pszichopata világvége-szektások és fogalmatlan idióták írogatnak ide. Így jutottam el a politikai
Szerintem egy esőerdő nem köt meg sok Co2-t. Egyszerűen nem tudja "hova rakni" a megkötött szenet ill. nem látszik a sok megkötött szén. Ha évezredek óta sok Co2-t kötött volna meg akkor nyomának kell lennie valahol.
Akkor tudsz sok CO2-t megkötni, ha kivágod a fát elhasználod építkezésre és a helyére ültetsz csemetét ami majd megnő és a törzsében tárolja a szenet. NEM égeted el a fát.
Tehát ez az erdőt kivágunk és a helyére szóját ültetünk ezzel "mérgezzük" a Földet nettó hülyeség. Lehet az évenként egy két gazdasági növény betakarítással több Co2-t vonunk ki a levegőből mintha hagynánk az erdőt ami már "beállt" egy szintre Co2 felvétel és leadás szempontjából.
Ha több a CO2 akkor az ÖSSZES növény jobban növekszik a Földön pont úgy mint mikor több vizet vagy tápanyagot kap. Ez részben önszabályozó de nem tudja kikorrigálni a megnövekedett Co2 kibocsájtást ami nagy részben a fosszilis anyagok égetéséből származik.
Lesz itt klíma, 70 méterrel magasabb tengerszinttel, na majd az fogja igazán beindítani a népvándorlást, a Föld legnagyobb városai a víz alatt lesznek, lehet újakat építeni helyettük, tiszta haszon lesz, Szeged meg tengerparti város lesz, nem kell majd horvátba utazni egy kis tengerpartért, de nem baj, az oroszok legalább jól járnak, Szibéria lakható lesz az átlagember számára is.
Eltekintve attól, hogy nem mindegy az "egy négyzetméternyi átmeneti tároló" 1 éves puffert, vagy 20 évest jelent, a Brazil őserdő növekedését nem segítjük elő minden évben az általa megkötött CO2 mennyiség ötszörösének a levegőbe pöfékelésével és bányászattal, iparral, szállítással :)
Nem csak a megkötött CO2 miatt a "Föld tüdeje" hanem a hidrológiai ciklusban és a biodiverzitásban betöltött szerepe miatt IS létfontosságú
tartozéka a bioszférának. Persze értem én, hogy annak, aki mindenre az aktuálpolitikai versengés szemüvegén keresztül tekint, annak semmi sem
drága, semmi sem hiányzik...
... de ettől nem lesz ám kevésbé ostoba dolog a minket körülvevő és eltartó világ alapjait szétrombolni...
... nem volt az tegnap sem, nem az ma és nem lesz az holnap se.
Az igaz, hogy a töméntelen szervesanyag, amit az Amazonas évente az óceánba szállít még nem jelent feltétlenül szénkivonást, mert java részét a baktériumok lebontják, és CO2 lesz belőle.
Azt viszont nem tudjuk, hogy mekkora hányaduk temetődik be légmentesen a tengeraljzatba reménybeli kőolaj és földgáz alapanyag, esetleg metánjég formájában, ez a része raktározódik el ténylegesen. Meg az elnyelt CO2 azon része, amiből a tengeri vázas lények mészkövet gyártanak.
Rövidebb távon meg a hideg víz által elnyelt CO2-ként, mert azt a víz sokáig tárolhatja...
