Keresés

Részletes keresés

efemm Creative Commons License 2014.08.01 0 0 70

(Bocs Pozo, de ha nem vagy képben a témában teljesen, akkor inkább ne ötletelj, és engem hagyj ki a dologból! Köszi!)

Előzmény: pozo (67)
Törölt nick Creative Commons License 2014.08.01 0 0 69

Olvassátok már el legalább a Tuhun található "Tuhu és Openstreetmap" fórumot vagy legalább egy részét, tájékozódjatok picit és akkor nem kérdeztek ilyen hülyeségeket hogy átvállalja -e efemm, meg hogy az MTSz fizet majd a tuhus tárhelyért...

 

turistautak.hu

Előzmény: pozo (67)
Lud Creative Commons License 2014.08.01 0 0 68

köszönöm a kimerítő választ.

ezek alapján az ismert térképi alapanyagok pontossága nem befolyásolja egy papír, de még egy elektronikus turista térképanyag minőségét. előbbinél úgy érzem fontosabb, hogy a megjelenítés egy olyan absztrakciója legyen a valóságnak, amit a terepen minél könnyebb értelmezni, pl. fontosabb, hogy felismerhető legyen hogy egy szerpentines rész jön, mint, hogy centire paszoljon a kanyarok íve.

a GPS-es felhasználásnál a készülékek néhány méteres mérési-kijelzési pontossága megengedi, hogy a térképi vonalak pontossága egy nagyságranddel kisebb legyen.

Előzmény: Törölt nick (49)
pozo Creative Commons License 2014.08.01 0 0 67

Szia!

 

Nagyon jók a kérdéseid. Különösen az alábbi fontos:

 

- Mit jelent az üzemeltetés? (MGKE biztosítja a tárhelyet, az adatbázist, a programozási hátteret, a motort vagy ő csak a "jogokat gyakorolja"?)

 


Valószínűnek tartom, hogy a tárhelyért valakinek fizetni kell. Úgy gondolom, hogy adott esetben ezt átvállalhatná az MTSZ.

 

Úgy gondolom, hogy az adatbázist a megfelelő képességű és megbízható turistákra kellene bízni, a programozási hátteret Te és/vagy efemm (vagy valaki) biztosítanátok (persze, amennyiben elvállaljátok). Úgy gondolom, hogy ez utóbbi munkát szintén az MTSZ valamilyen módon honorálhatná.

 

Hála Istennek, talán megmozdult valami:)

Előzmény: Törölt nick (66)
Törölt nick Creative Commons License 2014.08.01 0 0 66

Szia!

 

"Röviden válaszolva: jelenleg nincs fejlesztő, az üzemeltetés is csak minimális szinten megoldott... A tuhu-n senki nem lépett az elmúlt években a helyébe."

 

Felteszek néhány "költőinek ható" kérdést - nem kizárólag Neked, bárki Válaszolhat rá:-)

- Pontosabban mi lenne a "fejlesztő" feladata?

- Mit jelent az üzemeltetés? (MGKE biztosítja a tárhelyet, az adatbázist, a programozási hátteret, a motort vagy ő csak a "jogokat gyakorolja"?)

- Senki sem lépett a helyére vagy senki sem léphetett a helyére?

- Tárgyalásos alapon az MGKE-vel semmiképpen sem folytatható a Tuhu? Néhányan biztosan helyre tudnánk rakni a gyakorlati / adatbázis / programozási részét a dolognak!

- Az, hogy a jelenlegi szerkesztők nagy része így-úgy "átmegy" az OSM-hez az egyből a Tuhu "sírját" jelenti?

 

Hirtelen ezek jutottak eszembe. Csak gondolkodom, mit lehetne tenni az ügyben.

 

Üdvözlettel:

Rakk Gyula

Előzmény: padler (63)
Törölt nick Creative Commons License 2014.07.31 0 0 65

Egyébként lett volna alkalmas ember aki a helyére tudott volna lépni?

Vagy ennek inkább az volt az akadálya hogy K.A. nem adott át minden jogot annak akinek kellett volna?

 

Mert nem mindegy.

Nekem az egész tuhus történetről ez a mese jut eszembe:

 

„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy ember. Név szerint: Mindenki, Valaki, Bárki és Senki. Egy szép napon szóltak Mindenkinek, hogy akadt egy fontos munka, amit sürgősen meg kell csinálni. Mindenki biztos volt benne, hogy Valaki megcsinálja. Bárki megcsinálhatta volna, viszont Senki nem csinálta meg. Valaki nagyon megdühödött emiatt, mivel ez Mindenki dolga lett volna. Mindenki úgy gondolta, hogy Bárki megcsinálhatná, és Senki nem vette észre, hogy Mindenki kerüli a munkát. Végül Valaki lett az, akit Mindenki okolt, amiért Senki nem csinálta meg azt, amit Bárki megtehetett volna.”

Előzmény: padler (63)
pozo Creative Commons License 2014.07.31 0 0 64

Köszi, éreztem, hogy valahol itt van a kutya elásva.

Efemm, nem lenne kedved átvállalni az üzemeltetést, Nálad biztos jó kezekben lenne.

Előzmény: padler (63)
padler Creative Commons License 2014.07.31 0 0 63

Röviden válaszolva: jelenleg nincs fejlesztő, az üzemeltetés is csak minimális szinten megoldott.

Kicsit hosszabban: a korábbi fejlesztő - aki egyben informálisan a közösség vezetője is volt - évekkel ezelőtt időhiány stb. miatt lényegében abbahagyta a fejlesztést, majd tavaly elkezdett foglalkozni az osm-el és abban látja a jővőt, ezért két hónapja minden szerkesztőt ebbe az irányba agitál. A tuhu-n senki nem lépett az elmúlt években a helyébe.

Előzmény: pozo (61)
efemm Creative Commons License 2014.07.31 0 0 62

Olvasd végig a turistautak.hu Tuhu és OpenStreetMap fórumát, abból látni fogod, mit a helyzet, illetve mi a turistautak.hu-val a probléma.

Előzmény: pozo (61)
pozo Creative Commons License 2014.07.31 0 0 61

Szia,

 

Egyetértek az értékeléseddel.

Nekem olyan érzésem van, hogy valaki(k) a tuhut leakarják építeni.

Kár lenne érte, mivel a turisták között (ez ügyben nagyon sok turistát megkérdeztem) a tuhu a legnépszerűbb.

Sajnos a tuhu napjainkban szinte használhatatlan. Erről több, tőlem független számítógépen is meggyőződtem, illetve jó néhány turistát is megkérdeztem, akiknek egyöntetűen hasonló volt a véleményük.

Ki üzemelteti a tuhut? Kivel lehetne ez ügyben kapcsolatba lépni? Gondolom, hogy anyagilag lenne érdemes a tuhu üzemeltetőit érdekelté tenni (főleg a rendszergazdát).

Előzmény: Törölt nick (51)
annyi baj legyen Creative Commons License 2014.07.31 0 0 60

Nem állítottam az ellenkezőjét :)
Az MTSZ megtarthatná a felméréseit egy módosíthatatlan adatbázisban, mint hiteles felmérés (mert a pontos jelzőt azért nem szívesen használnám rá), de attól még közzé is tehetné, akár a tuhunak, akár az osmnek. Jelenlegi állapotban csak asztali gépen, böngészőben használható a felmérésük eredménye, de 2014-ben azért már többféleképpen is hasznosulhatna, mondjuk valami olyan módszerben, ami a terepen is használható.

Előzmény: efemm (59)
efemm Creative Commons License 2014.07.31 0 0 59

Szerintem nincs gond a TTR zártságával. Vannak olyan céljai a TTR-nek (kvázi közhiteles turistaút nyilvántartás, pontos távolság alapú elszámolás, turista létesítmények pontos nyilvántartása), ami egy teljesen nyílt adatbázisban nem megvalósítható. Szerintem így is használható a TTR turistaút rétege, az átlag felhasználónak nem gond, ha alatta az alaptérkép(en futó út) kissé eltér. A TTR-nek jelentene magasabb minőséget, ha bedolgozná (vagy bárki bedolgozhatná) a preciziós track-jeit az OSM (alaptérképébe) is.

Előzmény: annyi baj legyen (58)
annyi baj legyen Creative Commons License 2014.07.31 0 0 58

Gyakorlatilag a TTR még a tuhunál is zártabb rendszert készített magának, és ezt a zártabb térképet egy OSM alaptérképen jeleníti meg. A két rendszer közt nincsen semmilyen átjárás, mert az MTSZ, tudtommal nem szerkeszti be az osm adatbázisába a felmért útjait.,

Előzmény: efemm (56)
sz_laci Creative Commons License 2014.07.31 0 0 57

Igazad van, semmit sem fogok másképpen csinálni, ha tudom a választ. Néha letöltöm a térképet innen, vagy onnan. Puszta kíváncsiság volt.

Előzmény: efemm (55)
efemm Creative Commons License 2014.07.31 0 0 56

A TTR saját adatainak alapja a saját műszeres felmérése. Az alá vetített alaptérkép pedig az OSM anyaga. Nincs értelme arról beszélni, hogy a TTR műholdkép alapján fogja-e a saját felmért adatait javítani, erre nincs szüksége. Ha változásról értesül az MTSZ, akkor kiküldni a saját emberét a saját műszerével felmérni a változást.

Annak lenne értelme, hogy a TTR felmérése kerüljön be az OSM trackjei közé, és az alapján (is) legyen pontosítva az alaptérkép a jelzett turistautak alatt.

Előzmény: Törölt nick (54)
efemm Creative Commons License 2014.07.31 0 0 55

Ha a Gyula által leírtak kínaiul vannak számodra, akkor a kérdésed is teljesen felesleges (mert ez egy szaktopik) ...

Előzmény: sz_laci (53)
Törölt nick Creative Commons License 2014.07.31 0 0 54

Szia!

 

Abban az esetben Igazad van, ha a jövőben a TTR nem Google felvételek, hanem kizárólag az OSM "szabad felhasználású" műholdképei alapján engedi majd a módosításokat, javításokat. Egyelőre azonban - kétségtelen, hogy még csak a megjelenítés szinten - két opció választható: Térkép (OSM Opencyclemap) és Műhold (Google). A májusi indulás óta jelentős előrelépés nem észlelhető a TTR motorjának fejlesztése terén és ad adattartalom sem nőtt.

 

Bár, ahogy Említetted, az OSM Opencyclemap alaptérképe és a TTR által felmért utak sehol sem lesznek fedésben a "rávetítés miatt".

 

Nyilván azért az Opencyclemap-ot használják, mert ezen van domborzatmodellből generált szintvonalas domborzatábrázolás. A kanyarok lényegében simítva vannak, azonban a grafikai anomáliák (nem létező mélyedések, szintvonal-kereszteződések, indokolatlan, levegőben lógó szontvonal végek stb.) nincsenek javítva.

 

Üdvözlettel:

Rakk Gyula

Előzmény: annyi baj legyen (52)
sz_laci Creative Commons License 2014.07.31 0 0 53

Nekem ez a sok minden majdhogynem kínaiul hangzik. Amit sejtek, hogy valamilyen ellentétek vannak. Ez csak egyszerű emberi irígység, vagy vannak olyanok, akik ezekből a rendszerekből élnek, vagy próbálnak meggazdagodni?

Előzmény: Törölt nick (51)
annyi baj legyen Creative Commons License 2014.07.31 0 0 52

"A 3-as a 2-es alaptérképét és a Google API segítségével előállított műholdfelvételeket használ alapnak (A 2-es viszont a szabadabb Microsoft / Bing felvételeket használja alap műholdnak!)"

 

Ez így erősen keverése a dolgoknak.
A TTR a megjelenítéshez használja a Google Maps térképét a Leaflet javascript könyvtár segítségével, míg az OSM tartalom előállításhoz a Binget (többek közt, ugyanis más műholdas, illetve légifelvétel szolgáltatók is nyitottak az osm felé). Az osm térképét is ugyanúgy meg lehet jeleníteni google térkép fölött, és ugyanúgy nem szabad google térkép alapján szerkeszteni, mint ahogy a ttr-t sem.
A TTR egyébként nem az osm alaptérképét, hanem az osm adatokból előállított opencyclemap.org térképét használja, és azon jeleníti meg külön rétegként a felvitt nyomvonalakat túrajelzésként, ami elég nagy hülyeség, mivel így azok sehol nem illeszkednek a térkép útjaihoz, és elég szörnyű látvány. Tehát a térkép osm adatokból származik, a jelzések nem.

Előzmény: Törölt nick (51)
Törölt nick Creative Commons License 2014.07.30 0 1 51

A Kéktúra topicból hoztam át a témát ide.

 

Magyarországon jelenleg 3 Természetjáró GIS rendszer fut egymással párhuzamosan:

 

1. Turistautak.hu (TUHU)

2. OpenStreetMap (OSM)

3. Természetjárók Térinformatikai Rendszere (MTSZ - TTRMap)

 

Lássunk ezen rendszerek jellemzői és a köztük lévő "szövevényes kapcsolatok" közül néhányat:

- Jelenleg az 1-es jelzett turistaút adattartalom és kimenet szempontjából a legteljesebb és legnaprakészebb

- A 2-es hatalmas vektoros (folyamatosan növekvő) adatbázissal rendelkezik, de a jelzett turistautakat csak másodlagos tematikaként (rávetítés), azaz nem a turistaút-adatbázis létrehozása motiválta létrejöttét

- A 3-as egyelőre csak a Kék Kör útvonalát tekintve "teljes", nagyon messze van attól, hogy utolérje az 1-es turista tematikáját

- Az 1-es és a 2-es közötti együttműködés / ellentét kérdése napi téma (szerzői jogok, licenszek, adattartalom felhasználhatósága, másolása stb.)

- Az MTSZ az 1-es helyett a 3-ast választotta, nyilván bizonyos érdekek mentén. Ennek ellenére az MTSZ turistaút-nyilvántartása az 1-es numerikus és grafikus adatbázisára épül (!). A közeli jövőben nem látom a váltás lehetőségét

- A 3-as a 2-es alaptérképét és a Google API segítségével előállított műholdfelvételeket használ alapnak (A 2-es viszont a szabadabb Microsoft / Bing felvételeket használja alap műholdnak!)

- A teljeskörű turistaút-infrastrukrúra adatbázisának kezelése a 3-as feladata lenne, mégis ezt a mai napig inkább az 1-es tölti be (Mint már említettem, az MTSZ numerikus adatbázisa az 1-est használja)

- Mivel a 3-as a 2-es alaptérképét használja, az összes hibáját is átveszi

- Az 1-es a legkorábban létrehozott rendszer, a legtöbb felhasználó ezt ismeri, aztán jön ismertségben a 2-es (bár az nem vitás, hogy ez gyorsan fejlődik), a 3-asról sokan nem is hallottak

- Amennyiben a 3-as reszelgetése, helyesbítése Goggle műholdfelvételek alapján fog történni, felvetődhetnek további szerzői jogi kérdések is

- Ha az 1-es és a 2-es egyesül, a 3-asba is bekerül(het) az 1-es adatbázisa

- Ha az 1-es és a 2-es nem egyesül, akkor a 3-asnak vagy saját maga, vagy a 2-es segítségével kell felmérni több ezer km utat (Amennyiben a 3-as kizárólagos / hivatalos / hiteles felügyeletet akar az útjelzéshálózat felett)

 

Ez nem egy ideális állapot és azt gondolom, hogy e helyzet kialakulásáról nem a Tuhu tehet!

A Tuhu indulásakor, korai szakaszában a Web2 (közösségi tartalomszerkesztés) még egyáltalán nem volt jellemző. Az OSM viszont teljesen erre az elvre / technológiára szerveződött. Ezt a két rendszer összevetésekor figyelembe kell venni!

 

Véleményem szerint "senki sem ássa a Tuhu sírját" és az OSM "Rólunk" menüjében szereplő következő mondat sem igazán szerencsés: "...Googe, Tuhu... Az ilyenekre feltöltő szerkesztők tehát egy-egy nekik kedves cég "zsebébe tömködik" a térképadatokat...".

Tehát, aki ide is, oda is feltölt valamit, az az egyik zsebébe "térképadatokat tömköd", a másikhoz ugyanazt a tartalmat, szabad licenszelés alá is feltölti... Fura, de érthető, hogy mindenkinek pozicionálnia kell magát valahova.... Mondom ezt annak ellenére, hogy - térképészként - elismerem mindkettő előnyeit is!

 

Az 1-es nem Iwiw, a 2-es nem Facebook :-)) Szerencsére....

(A Tuhu kifejezést a mindenkori adatbázisra értem, nem pedig a hónapok óta zajló vitára)

 

Üdvözlettel:

Rakk Gyula

térképész-térinformatikus

Törölt nick Creative Commons License 2014.07.07 0 0 50

Helyesen:

 

A vetítésből adódó hossztorzulások pl. az EOV esetében így alakulnak:  két harántkör között maximum 7 cm/km a hosszrövidülés, az ország legészakibb pontján +26 cm/km, a legdéibb ponton pedig +23 cm/km hossznövekedést tapasztalunk.

Előzmény: Törölt nick (49)
Törölt nick Creative Commons License 2014.07.07 0 0 49

Lud-nak és sz-laci-nak!

 

Kihegyezve a dolgot a turistatérképek optimális méretarány tartományára (1 : 20 000 - 1 : 50 000) a következőket lehet összességében elmondani:

 

Minden térkép szerkesztéséhez, de az ún. Tömegtérképek csoportjába tartozó turistatérképek szerkesztéséhez különösen 3 féle alapanyagból kell dolgozni:

- Topográfiai alapanyag

- Tematikus alapanyag

- Aktualizálási alapanyag.

 

Természetesen a Topográfiai alapanyag csak olyan lehet, amely rendelkezésre áll. Nos, Magyarországon jelenleg 3 ilyen térképmű van, mely forrásként használható:

- Gauss-Krüger vetület (Középmeridián hossztartó, a szélek felé a hossztorzulás nő) 1 : 25 000, 1 : 50 000

- UTM (Universal Transverse Mercator) (A két metsző harántkör hossztartó, a kettő között a hossztorzulás csökken, ezeken kívül pedig nő)  1 : 50 000

- EOV (Egységes Országos Vetület) (A két metsző haránkör hossztartó, a kettő között a hossztorzulás csökken, ezeken kívül pedig nő. vetületi kezdőpont: Gellérthegyi meridián és az Északi szélesség 47 fok 6 percén átmenő parallelkör). 1 : 10 000

 

+ Google, Bing és egyéb térképező rendszerek műholdfelvételei (általában UTM) 1 : 10 000-nél sokkal jobb méretarány elérhető, akár 1 : 2000 is!

 

Tehát ezek az alapanyagok állnak rendelkezésre topográfiai alapként. Nincs választási lehetőség a tekintetben, hogy valamennyi vetület szögtartó, a Gauss-Krüger érintő, az UTM és az EOV metsző helyzetű (redukált) valódi hengervetület. A Gauss-Krüger középmeridiánjaitól távolodva a valósnál hosszabb távokat mérhetünk. Az UTM és az EOV esetében is nőnek a távok a vetületi kezdőponton átmenő gömbi körtől távolodva, de ezeknél a redukált vetületeknél a harántkörökön lesz az egynél kisebb hossztorzulás értéke 1.

 

A vetítésből adódó hossztorzulások pl. az EOV esetében így alakulnak:  két harántkör között maximum 7 cm/km a hosszrövidülés, az ország legészakibb pontján +26 cm/ km, a legdéibb ponton pedig +23 cm/km hosszrövidülést tapasztalunk.

 

A másik kérdés valóban a grafikai elemek helyzeti és magassági hibái. Topográfiai térképeknél elég szigorú előírások szabályozzák a hibák maximális mértékét. Külön vizsgálják az ún. első-, másod- és harmadrendű elemek helyzetét. Belátható, hogy a méretarány csökkenésével, az ún. generalzálás segítségével ki kell válogatni a térképi tartalmat, szűrni kell a nagyobb méretarányban lévő tartalomhoz képest. Már az 1 : 10 000 méretarányban sem ábrázolható mérethelyesen pl. az úthálózat, mert 1 mm a valóságban 10 m. A 20 méter széles út is csak 2 mm széles lenne, a legtöbb út azonban ennél valójában sokkal keskenyebb, így már ebben a méretarányban is "szélesebbnek" vannak ábrázolva. 1 : 40 000 méretarányú térképen 1 mm már 40 métert jelent. Ebben a tartományban bizony már pl. az egymás mellett futó út és vasút sem ábrázolható mérethelyesen, általában az utat szokták eltolni és a vasút marad a helyén.

 

Végül is mind a vetületi, mint a generalizálás és méretarányváltás miatti torzulást figyelembe kell venni. Az utóbbi nem tűnik jelentősnek, de a pontatlanabb rajzolás miatt a hibák összeadódnak. Azért egy mai turistatérképtől elvárható, hogy mondjuk egy 20-30 km-es útvonalon néhány 10 méternél ne legyen több az eltérés, mindkét torzulást okozó tényezőt figyelembe véve. Persze ehhez figyelembe kell venni a mérés technológiáját is (kartometria, esetleg ellenőrzés GPS-el).

 

Üdvözlettel:

Rakk Gyula

Lud Creative Commons License 2014.07.07 0 0 48

nekem az a kérdésem, hogy egy 1:25000-1:50000 turistatérképnél mennyire jelent valós pontatlanságot egy ilyen szükségszerű torzítás (ahol cél a minél jobb hossztartás), úgy értem mennyire összevethető mondjuk az ábrázolási vonalvastagsággal.

illetve az is érdekelne mi a fő szempont egy ilyen térkép megalkotásakor, az hogy szögtartó legyen, vagy az, hogy távolságtartó - vagy ez nem is érdekes ilyen méretű terület és méretarány (és felhasználói igény) mellett?

Előzmény: Törölt nick (47)
Törölt nick Creative Commons License 2014.07.07 0 0 47

Szia!

 

Egy térkép torzulásainak megállapítása két lépésből áll:

1. Vetületanalízis

2. Torzulásvizsgálat

 

1. Először meg kell állapítani a térkép vetületét (amennyiben nincs ráírva / nem tudjuk, tehát ismeretlen).

2. Ha megvan a vetületcsalád, majd a konkrét vetület, akkor kezdődhet a torzulásvizsgálat. Ennek három alapeleme a hossztorzulási arány és modulus, a szögtorzulási arány és modulus valamint a területtorzulási arány és modulus. Ezek általános képletek, de mivel minden térképvetület rendelkezik vetületi egyenletekkel (x és y), ezek segítségével kell számolni a továbbiakban.

Itt négy dolgot vizsgálunk:

- Parallelkör menti hossztorzulás (h)

- Meridián menti hossztorzulás (k)

- Területtorzulás (tau)

- A födrajzi fokhálózat szögeinek torzulása (a maximális szögtorzulás kétszerese: 2 x omega)

 

A h és a k értékéből könnyen lehet következtetni a vetületi főirányok torzulásaira: ha h=1, akkor a parallelkörök, ha k=1, akkor a meridiánok hossztartók (persze a parciális differenciálegyenletekbe a megfelelő szélességet és hosszúságot kell behelyettesíteni. Ha pl. 0 fokos szélességre jön ki h=1, akkor az Egyenlítő hossztartó stb.). Ha pl. a térkép észak-déli tájolású és pl. a meridiánok hossztartók, akkor valamennyi, a meridiánokkal párhuzamos vonal is az.

 

Ha tau=1, akkor a térkép területtartó, ha a fokhálózat ortogonális, akkor a térkép (nagy valószínűséggel) szögtartó.

 

Egy gyakorlati példa:

Az 1970-es években létrehozott Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) vetülete egy ferdetengelyű szögtrató hengervetület (Egységes Országos Vetület, EOV). Ebben a vetületben a két haránkör (segédparallelkör) torzulásmentes. Ezek között a hossz- és területtorzulás 1-nél kisebb, a kívül eső területeken 1-nél nagyobb. Magyarország területén fellépő legnagyobb hossztorzulás az egységtől csak 0,0001 nagyságrendben tér el.

Azért ilyen kicsi az eltérés, mert ez 1 : 10 000 méretarányú térképrendszer, az egész terület izodeformációs öv és az elemek negy része a valós helyén ábrázolható.

 

Üdvözlettel:

Rakk Gyula

térképész-térinformatikus

Előzmény: sz_laci (44)
sz_laci Creative Commons License 2014.07.07 0 0 46

Vagy egyszerűbben feltéve a kérdést : mennyi szokott lenni "az általunk elfogadott hibahatár" ?

 

Előzmény: Törölt nick (45)
Törölt nick Creative Commons License 2014.07.07 0 0 45

Összefoglalom:

 

Névleges méretarány: tulajdonképpen valamennyi térkép méretaránya ilyen, hiszen minden pontban hossztartó térkép nincs. Az elnevezést azokra a térképekre alkalmazzuk, ahol a térkép nagy részén végezhető kartometriai mérések eredménye az általunk elfogadott hibahatáron belül van. Nyilvánvalóan, ha hosszakat mérünk, elvárjuk, hogy legyen minél több hossztartó vonal / irány. Ha szögeket szeretnénk mérni, akkor a térkép legyen szögtartó, ha területet, akkor legyen területtartó.

 

Névleges méretarány (Elméleti, körülbelüli, hasraütésszerű): az olyan térképekre alkalmazzuk, melyeken nagyon kevés vagy egyáltalán nincs hosszartó vonal, irány. Az ilyen térképeken nem érvényesülnek az izodeformációs öv kritériumai, mérésekre szinte teljesen alkalmatlanok.

 

Valódi méretarány: ilyen térkép nincs! Egyetlen kivétel a Föld felszíne, ahol a méretarány ugyan 1 : 1, de ez nem térkép. Közelíteni persze lehet a pontosság határainak tologatásával.

 

Üdvözlettel:

Rakk Gyula

Előzmény: Törölt nick (43)
sz_laci Creative Commons License 2014.07.07 0 0 44

Köszönöm. Lehet arról valamit mondani, hogy az ábrázolt terület nagyságától függően hány százalékos a legnagyobb hosszhiba ? (mert érzésem szerint attól kell függenie, nem a méretaránytól)

Előzmény: Törölt nick (43)
Törölt nick Creative Commons License 2014.07.07 0 0 43

A Kéktúra Topicban feltett méretaránnyal és hossztartással kapcsolatos kérdésre itt adom meg a választ.

 

A térképvetületek a torzulások szempontjából háromfélék lehetnek:

- Szögtartó: a szögek nem torzulnak, az ábrázolt területek igen.

- Területtartó: a területek nem torzulnak, a szögek igen.

- Általános torzulású: a szögek és a területek is torzulnak a leképezés során.

Mindhárom típusú térképen lehetnek azonban hossztartó vonalak, de alaptétel, hogy a térkép minden pontjában minden irányban hossztartó vetület nem létezik! A hossztartó vonalak általában a meridiánok vagy a parallelkörök mentén / irányában futnak, de pl. az ortodróma (a legrövidebb gömbi vonal) és a loxodróma (minden meridiánt azonos szögben metsző vonal) is lehet hossztartó.

Azt, hogy a térkép egy bizonyos pontjában / helyén milyenek a torzulási viszonyok, ún. vetületanalízissel és különböző kartometriai mérésekkel, torzulásvizsgálattal kell eldönteni.

 

Névleges (vagy elméleti) méretarány: térképi hossz / leképzett alapfelületi hossz.

Ha van a térképnek hossztartó vonala, akkor: az e vonal mentén vett ívek térképi és valódi hosszának aránya = névleges méretarány.

Izodeformációs vonal: az ilyen vonal mentén nem lép fel torzulás.

Izodeformációs öv: a térképen azon pontok összessége, ahol a névleges méretarány gyakorlati szempontból használható a térkép és a valóság közötti hossz-átszámításhoz. Ennek az övnek a kiterjedése egy adott vetület esetében függ az elvárt pontosságtól. A pontosság fokozásával az izodeformációs öv egyre keskenyebbé válik.

 

A nagy és a nagyobb-közepes méretarányú topográfiai térképeken (1 : 10 000, 1 : 25 000; általában szögtartók) természetesen az izodeformációs öv a térkép teljes területét "lefedi", így ezek a térképek a legalkalmasabbak a kartometriai mérésekre. Az ezekből levezetett kartográfiai "termékek" részletessége - a méretarány csökkenésével arányosan alkalmazott generalizálás miatt - csökken. Ha az elvárt pontosságot "jól" határozzuk meg, akkor még az 1 : 40 000 - 1 : 60 000 méretarányú térképek is lehetnek "pontosak".

 

Amennyiben azonban a térképvetület még "szándékos" torzításon / nem távolságtartó transzformáción is átesik, akkor már nem igazán beszélhetünk sem izodeformációs övről, sem olyan vonalról / vonalakról, melyekre érvényes lenne a névleges méretarány. Egy-egy helyen, egy-két rövidebb vonalszakaszon esetleg érvényes lehet, de a térkép területének összességét tekintve nem!

 

Példa: a '90-es években lett "kibővítve" a Cartographia Kft. Cserhát turistatérképének a kivágata. Az 1 : 60 000 méretarányú térképre csak úgy kerülhetett be az egyik sarokba Szirák, hogy a település környékét 1 : 120 000 méretarányban készítették el, majd betolták a "helyére". Ezután a domborzatrajzot és a síkrajzot összefésülték az 1 : 60 000 adattartalommal.

 

Üdvözlettel:

Rakk Gyula

térképész

Lud Creative Commons License 2014.06.30 0 0 42

ez egy szép összefoglaló!

 

régen még a GTOPO30-at is lehetett használni, igaz a felbontása max egy általános iskolai földrajzatlaszéval vetekedett.

aztán valamikor a 90-es évek elején jelent meg Magyarországra a DTM-50 és DDM-50. ez 50m-es raszterre adta meg a magasságot. anno valami horror ára volt 10+ millióra emlékszem, de természetesen kézen-közön terjedt ez az adatállomány is. azt hallottam hogy úgy készült, hogy lerepülték/felmérték az egész országot, azaz pontszerű magasságadatok sokasága keletkezett, ebből aztán készült egy szintvonalas térkép. aztán a szintvonalas térképből rengeteg emberi munkával született meg a raszteres. ha ez igaz fölösleges hiba került a feldolgozába, viszont tény, hogy az autamata felmérések anomáliái (illesztési hibák, burst-ök) nem jellemzik. mai napig ezzel dolgozunk (meg helyenként a DDM-10-el). egy hirtlen felbuzdulásból rövid időre az Aster lett telepítve (elvileg az kisebb raszter), de aztán visszaálltunk az Aster általad is említett hibái miatt.

ettől függetlenül az SRTM vay az Aster szerintem hazai viszonyokban jól alkalmazható turista célokra.

 

talán még annyit érdekes megjegyezni, hogy 20 éve még cégek számára is jelentős összegért volt hozzáférhető egy ilyen terepi adatbázis, ami ma mindenki számára ingyenes. általánosságban döbbenetes fejlődésen ment keresztül a térinformatika és a következő évek is rengeteg lehetőséget hoznak majd, amir remélhetőleg a túrák tervezése során során is ki tudunk majd használni.

Előzmény: Törölt nick (34)
Törölt nick Creative Commons License 2014.06.28 0 0 41

A MapSource "Profil megjelenítése" opciója grafikusan mutatja az útvonal metszetét, de csak távolsági adatokat ír ki numerikusan.

 

A BaseCamp funkciói fejlettebbek. Itt, ha megvan az tervezett útvonal, akkor kétszer rá kell kattintani és a "Diagram" fülre kell menni. Ha Kijelölsz két pontot, akkor itt már nem csak a Távolságot (km) Látod, hanem külön mutatja az Emelkedést (m), a Süllyedést (m) és a Nehézséget (%) is.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!