Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Ezt nem gondolom, hogy így lenne. Mármint, hogy a permetezésnek nincs hatása a rezisztenciára. Felénk az alföldön, mikor behozták a zalagyöngyét a térségbe, nem kellett kémiai növényvédelem neki. (pedig a fertőzési nyomás megvolt a hagyományos fajták miatt) Azt is elmondanám, hogy volt olyan gazda, aki a többi szőlővel együtt bepermetezte a zaláját és megszűnt fokozatosan az ellenálló képessége. Míg mások még évekig nem permetezték. (mostanra már ők is) Ezt nem én találtam ki, hanem a sok szőlősgazda jutott erre a következtetésre.---De van benne logika, mert a növény nem fordít a védelemre "energiát" mivel azt megteszi a kémia helyette.
Van egy mély fekvésű telkem, ahol a talajvíz is közel van, egy műveletlen részét hasznosítani szeretném. Tudom, hogy nem egy klasszikus szőlőterület, fagykáros lehet, párás lehet, de a szomszéd Nérója szépen terem, pedig nem csinál vele semmit. Tudtok javasolni olyan fajtát, ami ilyen helyen működhet? Arra gondoltam, egy-két rezisztens, minél később fakadó fajtával tennék egy próbát. Tudom, tudom! Hagyjam a fenébe, nem szőlőnek való! De azért piszkálja a fantáziámat...
Egy támrendszer huzalozásának felújítása előtt állok. Milyen vastagságú huzalt használtok az egyes szinteken(vezérdrót, hajtástartó huzalpárok)? A sor hossza kb 30 méter, 6 méteres oszloptávolsággal.
Segítséget szeretnék kérni: saját, kisebb "ültetvény" bővítéséhez keresek "rezisztens", piacosabb fajtájú, elsősorban orosz/ukrán nemesítésű fajtákból oltóvesszőt.
Elsősorban dubovszkij r., preobrazsenyié, nagyesda azos érdekel, de minden más is számításba jöhet.
Nem ingyen és bérmentve várom el, nyitott vagyok korrekt egyezségre.
A fajtaválasztással kapcsolatban jótanácsra nyitott vagyok.:)
Személyesen átvenni JNSZ megyében, illetve a szomszédos megyék közelebbi régióiban tudom, esetleg postán is fogadnám, természetesen teljes térítés mellett.
Ugyanitt keresek Teleki-kober 5bb sima alanyvesszőt, közepes mennyiségben, hasonló "feltételekkel".
Előre is köszönöm a segítő szándékot! ha késnék a válaszadással, nem minden nap jutok számítógép elé...
Most így visszanézve, végig gondolva: kapunk egy állítást, ami egyszerű rövid, a levegőben van, mert semmi konkértumot nem tartalmaz. (Bár az is megér egy misét, hogy a rezisztens magyarul ellenálló, szóval az a kijelentés, amit neki tettek, minimum vicces. Sokkal jobb lett volna, ha egyszerűen azt mondják, hogy teljesen rezisztens fajta nincs...)
Na de: próbálunk rá ezer dolgot magyarázatként írni, de ez mind bonyolult, összetett, sok-sok különböző tényező eredménye. És persze érezheti azt bárki, hogy de hát nem is rezisztens a "valami" . De ezt is leírtam az elmúlt pár hétben: a szabad földben, meg a pergolámon futtatott szőlő is másként viselkedik. Na de itt abbahagyom, mert ismételném önnmagam.
És amiket te írsz, igen, azokat említettem, hogy mi, mivel függ össze. És még bele se vettem olyat, hogy megfelelő szerekkel, megfelelő időben végzett növényvédelem... Ja, és mielőtt valaki mondaná, hogy de hát ezek rezisztens csemegeszőlők. Igen, 1, jó esetben 2 rezisztenciagénnel. A Solaris borszőlőmnek 4 van. Na, azt tudom permetezés nélkül tartani (és még azt is megkapta idén a levelén, de beszáradt rajta, feltehetően a genetikája miatt. Szóval nem mindig, és nem mindenhol lehet őket permetezés nélkül tartani.
Ja! És ezt nézhetjük úgy is, hogy a kamu rezisztenciával kapott fajta az első néhány évében esetleg kapott "egy átmeneti felmentést" a valódi érzékenysége alól. De életszerű termesztési körülmények során már nincs kibúvó, csak a rideg valóság. A végeredmény ugyan az.
Illetve még valamit ehhez. Nagyon fontos a jó diagnózis. Az utóbbi években a Moldovát nagyon elkapja a muslinca amitől tönkre is megy, rothadni látszik. De ennek semmi köze a lisztharmat vagy botrítisz rezisztenciához.
Amit Te írsz és amit kaktusz tapasztalt elfér egymás mellett szerintem. Az "idővel" jelenti egyrészt az idő múlását, másrészt a körülmények is változnak idővel. Pl a kertbe bekerült néhány könnyen fertőződő tartósan beteges fajta. Vagy, megerősödtek a tőkék, sok a fás rész amiről nehezebb eltakarítani az áttelelő képleteket és férgeket. A nagyobb és állandóan jelenlévő nyomás nyilván jobban megbetegít. Még egy dolog: az első pár év után elkezd komolyan teremni egy adott fajta, nagyobb fürtök, elhúzódó érés, nagyobb bogyók emiatt tömöttebb fürtök. Mind-mind a megbetegedési hajlamot erősítik.
A rezisztencia egy adottság, amit a tulaj tapasztal az pedig a megbetegedési hajlam, arány.
Nekem is van olyan fajtám amivel 6-8 évig semmi bajom nem volt. 4-5 éve még csak a cefrét termi.
Tavaly nem sikerült jól a növényvédelmem és szépen kirajzolódott, hogy mi mennyire ellenálló.
Előtte mindig minden ugyan azt kapta.
Fordítva viszont igaz. A kórokozó lesz rezisztens a szerre és erős fertőzésnél úgy jelentkezik mintha nem lett volna permetezve és mindent visz. (Nem teljes az ellenállóság.)
Olyan is lehet, hogy egy szőlő ellenálló a peronoszpóra, de jön egy új peronoszpóra törzs, ami már kijátssza ezt az ellenállást. Teszlák Péter említette egy előadásában, hogy most éppen egy hasonló folyamat játszódik le és egy bizonyos gén által előidézett ellenállás egy bizonyos törzs ellen kezd meggyengülni.
A rezisztencia, ahogy "öreg_néne_b" írta, genetikai. De ahogy múltkor tárgyaltuk, simán gondolnak rezisztensnek egy fajtát, aztán nem az.
Úgy egyébként rezisztencia: van lisztharmatra és peronoszpórára rezisztencia (másra is valamennyi, de ezek a főbbek, és ezekre kereszteztek, szelektáltak). Van, amikor egy, van amikor több gént sikerül átvinni. Ettől függően az is előfordulhat, hogy egyikre erősebben, másikra gyengébben rezisztens csak. Vagy olyan is van, hogy a fürt nem rezi, de a lombozat igen. És a rezisztencia mértéke is változó az egyes keresztezések eredményében. Van, ahol nagyon erős, szinte áttörhetetlen, mások csak éppen hogy, és egy erősebb ferzőzési nyomásnál már előfordulhatnak a betegség jelei (aztán a következő évben persze megint jó lesz a rezisztencia). És egy "erősebb ferzőzési nyomást" elő is lehet idézni rossz mikroklimával (locsolás, rossz hely, rossz zöldmunka is). Amúgy fordítva: ha egy nem rezi szőlőt magára hagysz, lehet, hogy nem járványos években elvan nagyjából, aztán amikor meg baj van, mindent megkap.
Nem, az ellenállóképesség nem tanult, hanem genetikai eredetű. Ennek megfelelően nem csökken idővel és azzal meg főleg nem, ha permetezed a többivel együtt.
Üdv. Mindenkit! A rezisztens szőlő nem létezik csak ellenálló fajta oktattak ki egyszer. Azóta ezt megfontolás tárgyává tettem. Én tapasztaltam olyat, hogy egy ellenálló fajta idővel elveszti a képességét és ugyanannyit kell permetezni, mint a többit. Főleg, ha nem lett kihagyva a növényvédelemből, hanem a többivel együtt rendszeresen permetezve volt. Akkor hamar elveszti az ellenálló képességét. Szeretném tudni, kinek mi a véleménye erről.
Erről a képről nekem egy egészséges tőke metszési lapja látszik. A több éves részek nem pont olyanok, mint az egy éves vessző. Persze élőben lehet más vélemény is...
Ezt ilyenkor még nem lehet megmondani. Ha a vesszők akár egy kis része is még élő zöldre visszavágható akkor van remény. Amint indul kicsit is a nedvkeringés akkor az ilyen metszlap el kell kezdje tolni a zselét. Ha az nem jön akkor vége.
Ha kihajt örülsz, ha nem s oltvány, alulról. Előbbre vagy és olthatsz olyat mi nálad egészséges. Nálam is sok ilyen-mert eléggé el nem itélhető módon nem védekezek (igaz alig vagyok már otthon meg sem tudnám, ha akarnám, de nem is akarom a permetezést) Van néhány, ami igy is hozott egészséges vesszőket s nem direktermők s még ehető fürtöket.
Idén nem kímélték a betegségek a kis ültetvényemet, egyes tőkék nagyon gyér évet zártak.
Sok vessző be sem ért, befeketedtek és elszáradtak. Ilyenkor metszettem vissza amíg egészségesnek tűnő részt nem találtam, azonban néhol a vastagabb, idősebb részeken is a metszlap nem szép élénk zöld volt, hanem opálos, barnás-zöldes. Lásd kép. Ez normális? Vagy csákányt neki? Most lekezeltem fagéllel a nagyobb sebeket.
Ja, értelek. Igen, igen. Ezt a részt már valóban sokszor leírtam, hogy a mikroklíma és az agrotechnika nagyon sok mindent hozzá tud tenni vagy elvenni a rezisztenciához. És ahogy írtam, 23 előtt sok laza év volt, ahol, ahogy írtad, nem volt feltétlen kórokozó, vagy minimális, így rezisztensnek kiáltottak ki olyanokat is, amik nem azok... Ha mondjuk a rezisztencia 0...10 között van, akkor a v.viniferák mondjuk 0...5 között kapnának pontot, a hibridek meg talán a 3-10 között. És mindezt eltolná ide-oda a behatás, évjárat. Amit 10-20 év után lehetne átlagolni. És akkor mindjárt pontosabb képet kapnánk. Na, mindegy, túlbeszéltük azt, hogy nem nézte meg az oldalkészítő, hogy a Velika v.vinifera, és beírt rá valótlant...
Arra gondoltam, hogy amit látsz a szőlőből, az a fenotipus. Annál meg számít a környezet is. Egy genotipus különböző környezetben máshogy viselkedik. (Lényegében ezt írtad te is.) A szőlő (genotipus) ellenálló képessége minden környezetben ugyan az, csak a környezettől is függ, hogy mit látsz belőle.
Példádnál maradva, ha egy védelem nélküli szőlőt olyan környezetbe teszel ahol nincs kórokozó, (eleve nincs is vagy növényvédelemmel megvéded.) akkor nem fogod tudni, hogy rezisztens vagy nem pusztán a megjelenése alapján. Hiszen ugyan olyan egészséges mind a kettő.
"Addig minden fajta "rezisztens" amíg a környezeti igényét kielégítik." ezt most így nem tudom értelmezni, hiszen a szőlőnél a behurcolt betegségekkel szemben nincs belső védelem (a v.viniferak esetében).
Addig minden fajta "rezisztens" amíg a környezeti igényét kielégítik. Hogy milyen magasan van az igénye abban vannak különbségek. Ezt lenne jó tudni előre fajtánként. A származás alapú becslésre még egy írást is találtam:
Abban teljesen igazad van, hogy nem jó, ha leírnak olyat, amiről nincs saját tapasztalat, nem igaz, nem járnak utána stb.stb. Akkor is, ha lelkesedésből csinálják, akkor is, ha érdekből. Bármilyen szegmensének az életben (tipikus: újságírás, amikor álhírt átvesznek utánajárás nélkül, és mint valódit, tálalják). De azért amiket leírtam, látható, hogy még ha gondosan járnak el, akkor is félremehet a dolog. Szoktam példaként felhozni, hogy a pergolámon nagyon nem úgy viselkednek a fajták, mint kint a szabadföldön, mert más a mikroklíma. És ha valaki a szabadföldi eredmények után vesz meg valamit, teszi olyan körülmények közé, mint a pergolámnál, nagyot fog csalódni.
Szóval én azt azért jónak tartanám, ha odaírnák a fajtákhoz, hogy v.vinifera, vagy interspecifikus hibrid, persze az int. hibrid is lehet egyenge ellenállóságú, közepes, erős, attól függően, mennyi különböző géndarab került bele a különböző, ellenállóságot adó génekből.
Régebben a magyar szőlőfajtákról születtek leírások, a tájba kihelyezett kísérletek alapján. Szerintem ez most is így van, csak kérdés, hova kerülnek, hol érhetőek el ezek, mert már nem nagyon adnak ki ilyen könyveket.
Azért szerintem, ha valaki (bárki) leír valamit egy fajtáról (bármelyikről) ami homlokegyenest ellentétes azzal amit a fajta tud (ellenálló-érzékeny) az minimum ciki. Függetlenül attól, hogy anyagi érdek vezérelte vagy csak olyan környezetben tesztelte, ahol nem volt szükség az ellenálló képességre.
A fajtajegyzékben gyümölcsöknél leírják, melyiknek van hivatalos leírása (nem mindegyiknek)
A Velika idén termett egy kicsit, nem annyira érdekes, nem tudom, meglesz-e még 2-3 év múlva. Már lapátra került a Belüj original, mert lerohadnak a bogyók. Mindemellett a magyar, régi, nem rezi Attila meg tök jól megvan... De a Favor, Ataman is eléggé a kidobás határán van. Az Argo, Timur fajtáknál rezeg a léc, Laura átoltásra kerül. A szlovák Jupiter (rhea) és Mars is kuka lesz. De a Marsból még az amerikai se nagyon tetszik. A Ferdinanddal se voltam megelégedve idén, de az még kap pár évet.
