Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
ezek a %-ok hasraütött számok, ha egyáltalán nem lennének a rendszerben szén és atomerőművek, csak szél és gáz, akkor ez kapásból több lenne, tehát ezek nem fizikális korlátok, az jelen infrastruktúra korlátai
mondjuk névleges értéken számolva 16%, de a névleges számok egy szélkerék esetén nem mondanak semmit, mert átlagosan 16%ot fognak menni (szárazon)
ha a szélkerekeket úgy számolnánk mindig, hogy a ténylegesen megtermelt értéket osztjuk vissza egy évre, és így rendelünk hozzá egy összehasonlítható teljesítményt, akkor ilyen teljesítményből ki lehetne rakni 50%ot úgy, hogy a másik fele meg a szabalyozható ellenpár
ezt mondjuk egyéb okból én nem javaslom, tehát a szélenergia rendezésére az ésszerű megoldást
- a felhasználás alkalmazkodása a rapszódikus energiához (olcsóbb völgyidőszaki áram, drágább csúcsidőszaki)
- szivattyús tározók építése, vagy más energiatároló eszköz
- kontinentális méretű terítő hálózat, amivel ki lehet egyenlíteni az egyik helyen fúj/másik helyen szélcsend van állapotokat
ha átlépné a 200,000-et a szélkerekek száma, és azok egyenletesen vannak elterítve Európán belül, akkor az általuk adott időpontban leadott teljesítmény már sokkal kevésbbé lenne változékony mint így, hogy bazi nagy szélkerék parkok vannak, ahol nyilván minden kerék egyszerre áll le és indul el. Ráadásul ezek a parkok is egy az egyben igazodnak a tengerpartokhoz, ahol van állandó szél, illetve még inkább a kormányok szélenergia támogatásra szánt pénzéhez. Ez pedig nem egyenletes, hanem csomós szélkerék sűrűséget erdményez, ami meg erősen függ az időjárástól.
Ezen megoldások mellett a kritikus az, hogy a változékonysága miatt eredendően diszkont faktort elszenvedő szélenergia 1 kwh áramot mekkora költséggel képes előállítani. Ez a szélenergia költség áll a következő tényezőkből:
- acél ára, szerkezeti anyagok
- munkadíj
- a beruházás kamata, opportunity cost ahoz a verzióhoz képest, mintha szélkerék helyett bankba ment volna a lóvé
Ezen költségekből a kamat a világgazdaság függvénye, az helyileg nem befolyásolható, a bérből pont nem szeretnénk kisebbet, vagy ha igen, akkor az a jól ismert kínai outsource irányába vezet. Tehát marad az acél ára, ami csökkenthető, kb lokálisan.
Vagy a nem megújuló eredetű, leginkább persze a fosszilis energia drágítása, és így egy mesterséges árelőny előállítása.
A széllel 10-15% fölé nem is lehet elmenni. Dánia már a mostani rendszerét is csak a norvég energiarendszerrel és szivattyús víztározókkal összekötve tudja normálisan üzemelni.
A szél egyszerűen nem kellően megbízható ennél többhez.
2005 ota valtoztak kicsit az ertekek. Nemetorszagnak jelenleg ~25 000 MW nevleges teljesitmenyü szelenergiaja van. Az megtermeli a nemet felhasznalt villamosenergia mennyisegenek a 6,4%-t.
2020-igy ez a kapacitas meg kb. duplazodik (offshore, tengeri szelparkokkal egeszül ki). A 2020-ban tervezett villamos energia az összenergia ~15%-a kell(ene), hogy legyen (offshore szelpark hatasfoka lenyegesen magasabb, mint a szarazfödie).
Located in northwest France, Areva's La Hague is the largest recycling plant in the world. Here spent fuel from 80 reactors can be recycled each year. The used fuel is separated into uranium, plutonium and fission products: the uranium is used for UOX fuel, the plutonium goes to Areva's MELOX plant for MOX fuel and the fission products are vitrified for the final waste repository.
A meglévő keretek között nem lehet átlépni bizonyos korlátokat.
A kereteket meg kijelöli a szén - acél egymáshoz viszonyított ára, merthogy a szélkereket jobbára acélból csinálják, és jobbára szenet helyettesít az erőműben
Ha a szén sokkal drágább, az acél sokkal olcsóbb lenne, akkor ezek a keretek kitolódnának
az instabilitás, amit a szél okoz a villamos rendszerben meg műszaki probléma ami kezelhető, bár a beruházások amiket emiatt kell tenni nyilván túlmennek a műszaki kereteken, és gazd pol kérdéssé válik
Perpillanat az acélt szénnel gyártják, másfelől meg a szénnek van közvetlen energetikai piaca, az acélnak meg autógyártásban + építőiparban külső piaca
tehát áreltolódás a szén irányába, hogy az dráguljon, az acél olcsóbbá váljon, az kell hogy egyfelől megszűnjön a gyártástechnológia képezte kölcsönös függés, vagyis hogy szénnel redukálják a vasércet, a másik hogy az acél alternatív piacai zsugorodjanak, ami viszont a válság hatására teljesült is
egy állami beavatkozás is megtermtheti a mérleg elbillenését akár olyan módon, hogy környezetvédelmi előírásokkal megakadályozza új szénerőművek építését, ezzel a szenet átirányítja az acélgyártásba -> és innen a szélkerékgyártásba
Az europai halozat mar regota integralt. Ami azt jelenti, hogy egy betaplalo energiajat földrajzilag nem feltetlenül ott fogjak elfogyasztani, ahol termelik.
Az EU halozat eredö vesztesege ~8-9% (azert is, mert sokat szallitgatjak az energiat).
Pl. Mo. is eredöben importal aramot (5-10%), ami akar idönkent nemet szelaram is lehet (bar gondolom, nagyon ritkan).
Mo. eseteben a betaplalas egyelöre azert lenyegtelen, mert nagyon keves szelerömü letezik.
A mai modern energiaeloszto rendszerek meg tudnak birkozni ~20% ilyen betaplaloval (ami a nemet 65-70 GW-os felhasznalasnal 15-20%-t is idönkent elerhet).
Azonkivül, ott, ahol 23 000 szelerömü müködik, ott a termeles valamennyire tervezhetö is, hiszen a szel nem pillanatok alatt tamad fel, illetve nem masodpercek alatt ül el. Meg ugye van meteorologia is, ami pont ezt saccolgatja.
Azonkivül Europaban van arampiac, ahol szintre percnyi pontossaggal adnak vesznek.
Azonkivül, ha tudjuk, hogy holnap szeles idö lesz, akkor le lehet szabalyozni pl. a szenerömüvek egy reszet is idejeben.
Vegveszely eseteben a szelerömüvek lapatjat be lehet forditani. Akkor nem termel semmit. De ez nyilvan nem cel.
A tablazatbol csak az derül ki, hogy egy tartomany elektromos fogyasztasanak hany %-t kepes szamszerüen alternative (jelen esetben szel-) energiaval fedezni. Az meg pl. a CO2 quotak adas-vetele, vagy egyeb tamogatasok miatt sem közömbös.
Igen, de ezzel Gavriel pontosan rámutatott arra, hogy miért csalókák a számaid.
Pontosan tudod te is, hogy a szélenergia általad írt vitathatatlan előnyei mellett bír egy nagyon komoly hátránnyal: kiszámíthatatlan. És emiatt addig, ameddig az olcsó energiatárolás problémáját nem oldjuk meg, falakba ütközünk egy idő után.
Az persze járható út, hogy megnézni a régió fogyasztását és ehhez kiszámolni a szélenergia hányadát.
Pontosan erröl van szo. A szelaram az egesz rendszerbe kerül. Annyira, hogy ha sok szel van, akkor nyomjak az aramot a balkanra (ugyanis 25 GW szel atlagban 18-19%-t termel, de van, amikor 50-60%-ot, ami 13-14 GW is lehet, esetleg ejszaka).
Pl. Anglia meg szinte bele sem kezdett, pedig a legjobb adottsagokkal rendelkezik.
Ha megnezed a Wikin a nemet tartomanyokat, akkor lathatod, hogy egyes eszaki tartomanyokban a villamosenergiaigeny 30-40%-a jön szelböl.
Nem hiszem, hogy az energia atvetele es a halozat lenne a szük keresztmetszet.
Inkabb nincs eleg penz tamogatasra, ami miatt a kedv alabbhagyott (pl. atveteli ar garantalasa,...).
Én a szelet nem azert tartom jonak, mert szep. ;-)
Hanem azert, mert az valamennyire skalazhato es gyarthato, kis inveszticioval be lehet szallni, rögtön termel,...
Es minel nagyobb területen van szetszorva, annal konstansabban tud termelni.
Nemetorszagban (a tavalyi Wiki szerint) 24 GW van (azota >25 GW), az atlag 1,1 MW, tehat 22000-23000 szelkerek forog. Az azert mar tömeggyartasnak nevezhetö.
A termelt evi energia ~40 tWh. Ha nem tevedek Paks 13-15 tWh-t csinalt tavaly.
A Pickens egyszerüen azt mondja, hogy az USA-nak eleg szelenergiaja lehetne. A termelt energia pedig szabadda teszi a gazt, amit a mobilizaciora lehet forditani.
A villamosenergia 22%-t adja gaz, ami elvileg a mobilizacio 38%-t tudna atvenni.
Pickens? Nagyon szívesen megismerném személyesen, érdekes krapek. Bár az, amit propagál és az, akikhez dörgölődzik a politikában, valahogy nálam nem egy oldalon vannak, így ez kicsit szkeptikussá tesz a P.P.-nel kapcsolatban.
Szvsz ez nem a trendek miatt van, hanem a dolognak vannak korlátai, amelyekhez Európa több országa erősen közelít, az USA meg még nagyon messze van tőlük. Gondolok itt a szeles területekre, illetve arra, hogy az olcsó energiatárolási technológia nélkül a villamos-hálózat csak egy bizonyos mennyiségű energiát tud felvenni.
A szel Nemetorszagban lecsendesült. Kicsit fejlödik, az export miatt az iparag azert rendesen nö. Nagy a felkeszüles az offshore projektekre, ami most indul (keszül vagy 10-15 nagy offshore-windpark).
Ugy tünik az iden az USA döl bele jobban. Ha erdekel (Whiteboard Presentation):
A jo öreg T. Boone Pickens megyaszongya a strategiat. ;-)))))
Az úszó atomerőműnek egyetlen számottevő előnye vana fixen telepítettel szemben: a célterület politikai stabilitása nem tényező többé, mert a hajó francia/orosz/stb felségterület marad, és baj esetén odébb tud állni.
Ez a 10-12 éves üzemanyag újratöltési intervallum marhaság, ezeket a PWR-eket 3 évente fel kell tölteni, 10-12 évente vissza kell vontatni 'nagyszervizre'. Tehát jogos a környezetvédelmi aggály: vízen kell a fűtőelemcserét végrehajtani. Persze ez egyáltalán nem veszélyes, ha betartják az előírásokat. Csak ne feledjük, oroszokról beszélünk és extrém időjárási kondíciókról.
Pl az Aptera vagy akar a Tesla is sokkal komolyabb erdemenyekt produkalt mint a nagy GM a Volt projekttel toredeke penzbol.
Te is tudod, hogy ha letezik egy termek és annak piaca is van, a piac fejleszteset, böviteset, kiszolgalasat, a szervizelest csak egy bizonyos tempoban lehet felfejleszteni.
Tehat egy, jelenleg morzsa meretü vallalat egyszerüen fizikalisan nem kepes 10-20 ev alatt a global player-ekhez felzarkozni, felnöni.
Marpedig az autogyartast a sorozatgyartas (darabszam növelese) es az egysegesites (közös fejlesztesek, alkatreszek, reszrendszerek) hozta fel ennyire.
Ez a postindustrial tarsadalomban igazabb, mint valaha.
Az IT itt a gyartasban, logisztikaban hihetetlen lehetösegeket kinal es a scaling-et (szerintem) tetszölegesen tamogatja.
Pl. (valahova mar beirtam, talan ide) az Opel vagy 10 autotipust gyart, amelynek az evi darabszama 1,3 millio.
A VW 6 millio autot gyart, abbol 2,5 millio VW-Golf.
Tehat pl. az Opel ~400 000 Astraja a VW 2,5 millio Golfjaval szemben.
Valszeg a VW Golf keszitese teljesen mas eszközökkel/eszköztarral törtenik (gepesites, szalagok, robotok hasznalata, termelekenyseg, finanszirozas, inveszticiok, alapanyagok vasarlasa, beszallitok szerzödeseinek merete, ...).
Nos, jelenleg a NDR (Net Depletion Rate) 0,9%/yr. Tavalyhoz képest (85,46mbpd) 82,6mbpd-re csökkent a kitermelés, nem korlátok, hanem a kereslet visszaesése végett. Az OPEC további 2-3mbpd csökkentés irányoz előre év végéig, megpróbálva ebbe a körbe Oroszországot is belevonni, ami nem kicsi eredmény lenne.
Mekkora tartalék lesz a rendszerünkben év végére, mit vártok?
Kiváncsi vagyok, vajon az autóparban megjelennek-e új szereplők. Azt szinte biztos, hogy ott vannak az új kínai gyártók, akik előbb utóbb kikerülnek a nemzetközi piacra.
Tehát a kérdés inkább az, hogy vajon a nagy nyugati gyártók a fúzióktól valóban hatékonyabbá váltak-e, vagy ezek a nagy cégek épp a méretüknél fogva veszítették el a versenyképességüket, a rugalmasságukat, tehát az esetleges új autópiaci szereplők meg tudnak maradni a piacon.
Mondjuk példaként említhetőek az elektromos autók építésére szakosodott cégek.
Eddig szitokként SUV-ztunk. Elrettentö peldakent. ;-))
Az autogyarak palettajanak felsö szegmenseröl van szo (az ugyanis mind1, hogy pl. egy Lexus limousine-rol, vagy SUV-rol beszelünk, mindkettöben hasonlo teljesitmenyü motor van). Felsö szegmens pedig addig lesz, amig autogyartas lesz.
Es a felsö szegmens motorizacioban mindig a valos igenyek felett fog jarni.
