Úgy adják elő a fabrikett és fapellet hatékonyságát, mintha a leggazdaságosabb fűtés lenne. Amíg a fatüzelésnél 20-30% -kal hatákonyabb, addig az ára közel négyszerese a fának.
Elismerem, hogy kevés hamu van belőle, és rendkívül környezetkímélő, de sztem csak ezért akarják a népre erőltetni.
Tévedsz, mert az SI származtatott mértékegységeként elfogadták! Még mindig tartom magamat ahhoz, hogy ÉRVEKET várok és nem jelzőket. Most már kezd kirajzolódni, hogy túl nagy elvárás ez tőled.
Csiba, tudod, ez attól függ, mekkora távolságra szállítasz. A kamionok jellemzően 250Ft+Áfa/km-től felfelé dolgoznak+útdíj (további 80-130Ft/km). Ha ez Neked olcsó, irigyellek. Ne abból indulj ki, amiért pl én szállítottam Neked anno! Annyiért már senki sem szállít. Én sem tenném ma és, ha emlékszel, én is mennyiségi feltételhez kötöttem. Gondolod véletlenül?
Azt pedig, hogy kinek mi mennyibe kerül -sokszor mondtam- mindenki magának tudja kiszámolni. Magadnak kell eldöntened, hogy szerinted neked mi mennyibe kerül. Cserébe a döntésed összes következményét is magad viseled. Ez így működik.
Na nem úgy van az, mert fát tárolni nagyon rossz. Elveszted az 1,1%-os banki kamatot, tárolnod kell és helyet foglal amit kiadhatnál az Audi Hungáriának bérbe. Ha brikettet veszel egy nyerges szerelvénnyel az pedig egyenesen megtiszteltetés. Olyan olcsón szállítják, hogy a Wáberers Holding még neked fizet ha brikettre adsz megbízást. Igaz egy takaróponyva nem elég neki, mint a fának, de kit érdekel, majd olyan szerződést kötünk az audival, hogy a felhúzott épületeiket birtokba vehetjük.
Nekem ilyenkor az ugrott be, amit sokszor meséltél már, hogy a tárolás pénzbe kerül. Ott áll az udvaromon a fa, foglalja a helyet, amit másra is használhatnék, amíg kiszárad.
Nem tudom az érdeklődő milyen mennyiségben fogyaszt tüzelő anyagot, de azért pl. 11,5 tonna, vagy az említett 23-24 t, gyanítom, hogy nem 1 évnyi tüzelő. (A ház, ahol lakom nem olyan kicsi, rossz a szigetelése, és emlékeim szerint 6-7-8 tonna fabrikettel anno kifűtöttem egy szezont.) Az meg tudott, hogy a brikettet szabad ég alatt tárolni, mint egy fát, max egy tetővel igen csak rizikós.
Itt már a szállítás költsége messze de messze alacsonyabb, mint annak a helynek az ára, ahol ilyen mennyiségű brikettet tárolni lehet. Kár, hogy nem így érveltél :) (Arról meg nem is beszélve, amit még szerettél emlegetni, hogy milyen rossz fában tárolni a pénzt.)
Sőt a szotyit sem lehetne literre adni! Bár SI mértékegység a liter, a napraforgó mégsem folyadék. Ezt a szemétséget, megyek és ráborítom az asztalt a kisállatboltosra.
Hogy érthetőbb legyek: ez nem önálló SI mértékegység, hanem az erdőgazdálkodás egyik összeasonlítási módszere. Egyedül arra szolgál, hogy 1 méter hosszúságúra vágott, 1 méter magas és 1,7m hosszú sarangba rakott tüzifa-, papírfa- méretű rönköket egyenkénti köbözés nélkül meg lehessen feleltetni egy köbméter kéregmentes fának. Egyszerű gyakorlati viszonyítási módszer, amely azonban semmi másra nem alkalmazható, kizárólag a rönkfára. A hasábfára, főként a kuglizott hasábfára azonban nem, arra alkalmazni megtévesztő.
Köszönöm a választ. Még van időd, keresgélj a gyártók körül a közeledben, biztosan találsz kedvező megoldást.
Esetleg fogjatok össze többen és nagyobb tételben a szállítási költség drasztikusan redukálódhat. Maradj a társaságban, könnyen lehet, hogy kapsz segítséget.
Utólag én is rájöttem. Visszamenőlegesen beleolvasgattam a beszélgetésbe és van egy-két dolog ami piszkálja a csőrömet. Szerintem olyan mértékegység, hogy erdei m3 nincs és e etalonja sincsen, nem is tudom elképzelni, hogy a sarangba rakott fát mihez lehetne viszonyítani.
Abban lehet igazságod, hogy mint minden termékkörnél, a fabrikett piacán is megtalálod az ügyeskedőket. Ellenben a fabrikettet a szalmabrikettel összetéveszteni...nos az már nagyfokú felkészületlenségre vall. A kemény- és a puhafa brikettek pedig sok esetben (ha nem is mindegyikben) a színük alapján egyszerűen elhatárolhatóak. Jelzem, mióta puffertartály van a rendszeremben, kevés gazdaságosabb anyaggal volt dolgom, mint a fenyőbrikett. Intenzíven adja le az energiáját, mint ismeretes, az ráadásul magasabb, mint a keményfáké, gyorsabban ég, így hamarabb felfűtöm a tartályom és letudva a fűtés egy napra. A szalma sem volna rossz, de elképzelhetetlenül sok a hamuja.
Ideírom NETTÓban is, mert a korábbiakban valaki azt írta: az a biztos, az ÁFÁ-t össze-vissza változtatják:
"..csak sajnos debrecenhez egy kicsit messze vagytok..."
Keményfa brikett NETTÓ árak, házhoz szállítva (És ennyi lesz szezonban is, hacsak nem duplázzák be/ emelik jelentősen a nyersanyag, azaz a fa árát közben, mert nekünk üzemünk van. de erdőnk nincs.):
"..csak sajnos debrecenhez egy kicsit messze vagytok..."
Keményfa brikett bruttó árak, házhoz szállítva (És ennyi lesz szezonban is, hacsak nem duplázzák be/ emelik jelentősen a nyersanyag, azaz a fa árát közben, mert nekünk üzemünk van. de erdőnk nincs.):
A briketten is látszik, hogy miből van. Ha másképpen nem tudod, egy darabot áztass be és amikor szétmállott szárítsd meg. A legbiztosabb ha nem a kereskedővel hanem a termelővel tárgyalsz. Egy üzemlátogatás sokat segít a döntésben.
Örülök,hogy megjelent még valaki aki nem csak az erdei matekot ismeri. Számítási logikád alapvetően helytálló, bár nem mindent értettem meg. Jó lenne a részleteket is látni. Azt írtad, hogy a brikett víztartalma 6%, az egynyári száradás utáni tűzifáé 20%. Miből jött ki a +8%. Az energiaveszteség számítására is kíváncsi lennék. Mindenesetre közel járunk a valósághoz. Hozzá teszem, 3000-ért a konyhakész fa kedvező és 5800-ért a brikett drága. Azért ne feledkezzünk meg a kényelmi szempontokról sem. Ha úgy ítéled meg, hogy 4700,-Ft/q áron rentábilis lehet, nálunk már tárgyalási alap. Mint ahogy az is, hogy némi biztosíték ellenében a fűtési szezonban sem fog emelkedni az ára.
Fabrikettben még jelentős kockázat, hogy mindegyiket keményfa brikettként árusítják, azt is amelyik szalmából van. A szalma fűtőértéke 14 Mj/kg, brikettben is max. 15 Mj/kg, a hamuszázaléka viszont jóval több mint a fának, 7-8%, és mellette jelentős kloridtartalommal amitől a szalmatüzelés korrozív és hőszigetelő kloridos lerakódást okoz a kazán hőcserélőkön, ami rontja a tüzelési hatásfokot, csökkenti a kazán élettartamát. A tűzifán legalább látszik, hogy tényleg fából van.
"keményfa tüzifa átlagosan 12MJ/kg, keményfa brikett 18-20MJ/kg. (tudom, mert laborban megmérettük). Tudom, hogy itt mindenki 2 évet szárított extrsa fűtőértékű fával rendelkezik, ami jó esetben akár 15MJ/kg is lehet, de ismét gondoljunk a többségre, akinek nincs helye/ideje/pénze 2 évig szárítani az anyagot."
A barnaszénnek, amit német briketként ismerünk, 19 MJ/kg a fűtőértéke.
A fabrikettnek nem lehet magasabb a fűtőértéke, mint az őt alkotó ligninnek és cellulóznak, és mivel fából van, ezért a fűtőértéke nem tud magasabb lenni, mint a ugyanolyan tömegű ugyanannyira kiszárított keményfáé, így megáll 16,1 MJ körül.
A számításaim szerint a 3000ft/mázsa bruttóért vett nyers, 40 %-os víztartalmú tűzifa, és a 6%-os víztartalmú 5800ft/mázsa bruttóért vett keményfa brikett ugyanannyi fűtőértéknek ára között 1050 ft van a tűzifa javára.
Megfelelő, csapadékmentes jól szellőző, nyári kánikulák szárító hatását kiaknázó tárolással ugyanakkor a tavasszal vett tűzifát őszre 20% nedvességtartalomra tudom szárítani.
Az viszont kétségkívül igaz, hogy aki nem rendelkezik megfelelő hellyel és körülményekkel a szárításhoz, az ráfizethet a vizes tűzifával a briketthez képest, de a brikett is csak úgy éri meg, ha van tárolóhely az egész mennyiségre és nyári uborkaszezonba veszi az ember az egész télire valót, mert tél közeledtével jócskán felmegy az ára.
Összességében akinek nincs tárolóhelye egyáltalán, vagy csak havi adagokra van, az se a brikettel, se a tűzifával nem jár jól, annak jobb inkább gázzal fűteni.
Akinek van ugyan tárolóhelye, pl. száraz pince, de nem tud fát szárítani, mert pincébe az életbe nem szárad ki, az a vizesen maradt tűzifához képest jól járhat az eleve szárazon vett és tárolt brikettel, ha nyáron veszi meg az egészet, viszonylag jó áron.
Akinek meg van tárolóhelye ami szárításra is alkalmas, az mázsánként kicsit több mint egy ezrest simán tud fogni a briketthez képest a fa szárításával, ha a nyers vizes fa 3000 ft/mázsa és a brikett ára 5800 ft/mázsa áron van számolva. Nekem 65-70 mázsa szokott elég lenni, bár most enyhe tél miatt és fagázosra átálással lecsökkent 50 mázsa körülre, de azért az 53 ezer ft-ért megéri inkább a tűzifát választani. Ha valaki tud keményfa és nem szalma brikettet 4700 ft körüli áron házhoz szállítva, akkor van ugyanott mint a tűzifával. Efölötti ár már ráfizetésbe megy.
Azért mert így egyértelmű. Az áfa mértékét kormányunk rezsicsökkentési lázában bármikor megváltoztathatja. Egyre többen használják irodájuk, műhelyük fűtésére vállalkozások, ők meg azt kérdeznék, hogy bruttó vagy nettó.
