A Csernobil mellettit nem szerelték le de volt egy másik Ukrajna területén melyet igen. Az antenna elemek kísértetiesen hasonlítanak az ott használtakra, szerintem a lebontottból származnak. De lehet hogy tévedek. Az egyik fotón ott díszeleg egy UAZ, egy másik fotón távolabb a háttérben egy hasonlónak tűnő másik szerkezet.
A két dipolfalat eltérő méretűnek látom és a tartószerkezet felőli oldalon mintha huzalhálóból kialakított reflektor látszana.
Megkérdeztem Danielt, hogy mi a szerepe az Arduinonak.
Íme a válasz:
"Hi Simon, the Arduino is to manage the 2,4gHz remote control using a NRF24L01 transceiver module, and drive the stepper motors. It will also manage the signals coming from a 'time of fligh' module giving the position of the capacitor via the linear guiding system (see the red line which is supposed to represent the laser beam). In this way it is possible to approximately know the resonance frequency at startup based on a calibration curve stored in an Eprom..... All tested on a prototype, but now its time to build..."
Gyanakszom, hogy a polarizáció játszott a loopnál, amire azt mondják, hogy rövidhullámon sajszegál, de miután ez tisztán mágneses antenna, lehet, hogy mégis.
Többen polemizáltak már arról is, hogy vízszintesen feltolva jó magasra a loop-ot az irányérzékenyége omni lesz, de mindig az jött ki a végén, hogy ha egy loop-ot fel tud úgy tenni, akkor már egy hagyományos antennát is, tehát minek vesződjön a looppal.
Egy darab drót kihangolásával meg mindig az jusson eszedbe, hogy 5GN is megcsinálta Ausztráliát műterheléssel...:-)))
Hogy kerül ez ide? Az antennákról sokan, sok félét elmondanak. A loop sugárzási karakterisztikájáról is, ami persze igaz, mindenki tudja. A véletlen műve volt, nem szándékos kísérlet, hogy miközben tettem vettem ide-oda, sikerült egy kicsit megdönteni, kb. 35-40°-kal. Persze a jó öreg Drake rá volt kötve, mindig ő a teszt alany. Mit hallok? Azaz addig az adott irányból valahol 20 m-en semmit. Az irány Ny-DNY volt. Nocsak! Hallok egy CV állomást, amit a looppal eddig nem. Visszabillentettem, hogy bemenjek pontosan beállítani a vevőt. Hopp, az állomás eltűnt. Megint megbillentettem a loopot, az állomás visszajött. Pedig az elevációs szög nem is játszik a loopnál...vagy mégis?
A másik jó madár, a Sirio. Nem fog az működni, csak 27-29 MHz-ig. Azért én kipróbálom lejjebb is. 18-14-10 mega, Európa szépen jön vele az Uraltól a brit szigetekig és a Földközi-tengertől Skandináviáig. A mérésekről már írtam, meggyőzőek voltak, pl. az SWR az 1, 1,2 között volt.
Amiben tényleg nem bíztam, a 7 mega. A hangolást vigyázva, a lehető legkisebb kimenőtől kezdtem, nagy nehezen ez is megállt 1,2 SWR körül, inkább alatta. Tudom, az MFJ illesztő is egy nagy szar...nem szerintem! Meg azért egy-két QSO-t is hozott a délutáni órákban franciákkal, ukránokkal. A kimenő 100W, üzemmód CV.
Aztán ugyanígy szar antenna a G5RV is. Erről majd később, mert macerás összeszedni hozzá mindent, hogy tényleg dipolként legyen kifeszítve. Bár kacérkodom az inv. V felhelyezéssel is, de aszongyák, G5RV nem való inv. V-nek. Megláttyuk!
Van neki a szimmetrikus 450 Ohmos tápvonala. Aszongyák, de inkább csak elméleti fejtegetésben, hogy a tápvezeték legyen távol a fém árboctól. Oké, ennek utánajárunk. Írták, hogy nem igen vették észre, hogy valami hatással lenne rá, se mérés, se QSO nem igazolta. Az egyik 10 méter magasra szerelt antennával, 100W, CV QSO-zott a keleti partról a nyugati parttal. Pedig azért Amerika keresztben sem 400km.
Egyszer, még zsenge koromban megkérdeztem egy vegyészmérnököt, hogy érdemes-e kísérletezni, mert annyi benn a csalódás. Azt válaszolta, boldog ember, aki kísérletezhet, mert ha 100-ból csak egy is sikerül, akkor az maradandó sikerélmény lesz.
Ezt egy kísérletezés erejéig megcsinálom, amolyan ugly stílusban 20m-re:
Az éjjel bokros teendőim mellett fórumoztam a Making Antennas oldalon és nem igazán voltak mellette. Inkább azt mondták, hogy akinek volt, az is leszerelte. Volt, aki azt mondta, hogy a 14 mega nem verődik vissza a troposzféráról, de én másképp tudom. Végül is a holt zónát szeretném vele belőni.
Léteznek kis kézi frekvencia letapogató cuccok. Ilyet a komolyabb modellezők használnak. Ezen meglátszik ha nagy zavar van, illetve látható a saját adó jele. Érdemes lenne kölcsönkérni ilyet.
Majdnem biztos, hogy 2,4 GHz-es az átvitel. Lehet egy kiadós helyi zavar. Ezeken a sávokon is egyre nagyobb a guzmi.
Ki kell máshol is próbálni. Ha egy antenna meghal, az nem a felére, hanem huszadára csökkenti a hatótávot. Egy etetőhajó jó eséllyel csak egy irányba kommunikál. A távirányítótól a hajóig. Így a hiba lehet a távirányítónál vagy a hajónál. A hajónál mindig felmerül a beázás mint hiba forrás.
Amatőr szinten a legbiztosabb kölcsönkérni egy hasonlót vagy pont ilyet. Ha külső zavar okoz bajt, akkor avval is gyenge lesz. Ha pont ilyen, akkor ki lehet keresztbe próbálni a távirányítókat és a hajókat.
Helyi zavart okozhat egy analóg video kamera átvitel, pl. udvari megfigyelő. Vagy szinte bármilyen vezeték nélküli berendezés.
Utánakerestem a régi hajóhirdetésnek, valóban 2,4 Ghz-n megy, de az újabbakat már magasabb frekv.-án működtetik. De ez nekem érdektelen, hogy tudom ellenőrizni az antennaburkolat szétbontása nélkül, hogy nem szakadt-e a vevőantenna?
A dronok lejovoje (telemetria, analog, vagy wifis videojel, stb) is ezen a savon megy. Csodalkozom, hogy a tav jele 5,8on megy, normalis esetben a felmeno (taviranyito)2,4en iranyitja a dront. (elvileg az eteto-horgasz dronokat is.)
Semmi antennával kapcsolatos tudásom nincs - sajnos! A problémám, hogy van egy etetőhajóm, ami 5,8 Ghz-en működik - és jól is működött cca. 3 évig - most elkezdett rakoncátlankodni, kb. a szokásos távolság feléig megy el, akkor olyasmi tevékenységet végez, mintha nem kapna jelet a távirányítótól. A forgalmazó véleménye, hogy a hajó antennáját érte talán mechanikai behatás és megszakadt az adószál. Hogy tudnám ellenőrizni, hogy jól működik-e az antenna, a partközeli irányítást szépen veszi a hajó? Köszönöm, ha ötleteltek!
