Tanársegéd, adjunktus, docens, professzor?
Magam csak arra emlkékszem, hogy annó nagyobbnál nagyobb szamárságokat nyilatkozott döntés előtt alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő ügyekben. Erre annó rámutattam nyilvánosan is.
Az Alkotmánybíróság a meghozott határozatot "helybenhagyja vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárás lefolytatására utasítja" [Ve.130.§ (3) bekezdés].
Ennyi, es nem tobb az AB hataskore az OVB felett. De azt nem mondhatja hogy: akkor pedig most elfogadod vaze...
Ez a Halmai Gábor "alkotmányjogász" (pedig ilyen nincs) elhúzhat balfenéken.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) az Alkotmánybíróság eljárásának közös szabályai között a 27. § (2) bekezdésében kimondja, hogy "Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező."
Ezek után mit ugat ez a ruppótlan szadeszkretén vizesnyolcas arról, hogy az AB nem diktálhat az OVB-nek? Nem a rákot! Aki azt a hazugságot terjeszti, hogy az AB határozata az OVB-re nézve nem kötelező, annak fogalma sincs a demokratikus berendezkedésről. Nem is csoda persze, csak azok terjesztik ezt a hazugságot, akik 40 évig diktatúrát üzemeltettek itt, amíg az ő akaratuk ellenére azt a rendszert többé-kevésbé le nem váltottuk. Azóta hivatkoznak folyton a demokráciára, mintha bármi közük lenne hozzá, holott folyamatosan ellenállnak neki, mint az most is látható.
Halmai véleménye egy kissé azért védhetőbb mint az AB-é.
Nevezetesen, hogy nem értik a kv. kiadás-bevétel összefüggését, az ugyanis egy kisiskolásnak is egyértelmű, ilyen önkényes értelmezés már szinte Sólyomra emlékeztet.
Viszont ezek szerint az AB nem kötelezte konkrétan semmire az OVB-t, azt csak Bihari mondta lelkesedésből.
Igen, igazad van, az AB kontroll lehetett volna egy fék (asszem a Tölgyessy-Antall paktum mögötti gondolat annak is szánta). Csakhogy már már kezdetektől és azóta is teljesen nyilvánvaló, hogy a pártpolitika elég vastagon letojja az AB határozatokat. S ne is beszéljünk a nyilvánvaló asszimmetriáról...
S ne gondoljuk, hogy az alkotmány determinisztikus rendszer. Nem automatával eldönthető, mi konform és mi nem. Szép és igen bonyolult levezetéseket lehet olvasni egyes indoklásokban, ami még a magamfajta laikusnak is esztétikai élményt nyújt.
Ne baj tehát, ha fontosnak ítélt kérdések visszamennek a néphez. A fontosság kritériumát ezzel együtt méltányosabban kellene meghatározni, de ez itt inkább technikai jellegű kérdés.
Sajnos nem vagyok olyan optimista, mint Te. Úgy gondolom, hogy Kádár népét a mai mentális állapotában sokkal inkább az utcára viszi a 300 forintos vizitdíj, mint pl. a képviseleti demokrácia szabályainak felrugása. Ide jutottunk, tudja ezt a koala is, ezért megy ilyen magas hangon a recegés az AB döntésre.
Azt hiszem, a Fidesz nem követi el mégegyszer azt a hibát, hogy nem mozgósít, mint december ötödikén. Akkor pedig mindenképpen meglesz a 25%. S ha most az OVB szarakodik, akkor kétszer is, néhány hónapon belül. Ha egyáltalán megéli a kormány...
Az Országos Választási Bizottság elnökhelyettese szerint a tízfős testület tagjainak szavazatai alapján dől el, hogy az OVB hitelesíti vagy elutasítja-e a vizitdíjra, a kórházi napidíjra és a képzési hozzájárulásra vonatkozó népszavazási kezdeményezéseket. Halmai Gábor a köztévé Az este című műsorában kedden azt hangsúlyozta, sem az Alkotmány, sem semmilyen más jogszabály nem hatalmazza fel az Alkotmánybíróságot, hogy "utasítsa" az OVB-t.
"Az OVB-t nem lehet utasítani, az alkotmánybíróság elnöke sem utasíthatja" - jelentette ki Halmai, hozzátéve: sem az Alkotmánybíróság elnöke, sem az előadó alkotmánybíró "nem jogforrás".
Az alkotmányjogász Halmai Gábor rámutatott arra, hogy az alkotmánybírósági határozat szövege nem fogalmaz olyan sarkosan, mint ahogy azt az arról tartott sajtótájékoztatón az AB elnöke tette. A határozatban ugyanis arról van szó, hogy az OVB minden az Alkotmány és a népszavazási törvény előírásainak megfelelő kérdést köteles hitelesíteni.
Az Alkotmány azt mondja - mondta az OVB elnökhelyettese - hogy nem lehet népszavazást tartani a költségvetés tárgykörében. Ezt az AB úgy értékelte, hogy "a költségvetési kiadásokról" nem lehet népszavazás útján dönteni.
Az OVB ugyanolyan jogalkalmazó szerv, mint az AB - mondta Halmai. Felhívta rá a figyelmet: ezzel nem azt akarja mondani, hogy az OVB nem fogja hitelesíteni a kérdéseket, ez azonban a tíz tag szavazatain múlik. Az OVB feladata, hogy a törvények és az Alkotmány értelmezésével döntse el, hogy valamely kérdés hitelesíthető-e, vagy nem. Kijelentette, az OVB "olyan érvet újra nem fog használni", amiről az AB már döntött.
"Ők éppen úgy nem utasíthatnak minket, mint ahogy mi sem őket, eszünkbe sem jut" - zárta mondandóját az Országos Választási Bizottság elnökhelyettese.
Szerintem meg olyan rossz. Először is ha nem tetszik egy jogszabály, el lehet menni erre a csodálatos Alkotmánybíróságra. Ja, hogy annak nincs ekkora kampánytöltete? És tankép ki is akart forradalmat csinálni az aszpirin, a vizitdíj és a föld-elővásárlási jog miatt?
Persze-persze, dehát ne legyünk azért annyira vonalasak, mert másik oldalról is elő lehet jönni hasonlóan dokktríner alapvetéssel, amivel semmilyen népszavazási kérelem se menne át.
Szerintem nem olyan rossz felismerés, hogy az abszolút módon bebetonozott közvetett/parlamentáris magyar rendszer egyetlen jogszerű ellensúlya a közvetlen demokráciás eszközök lehetnek. Mert ki akarhatna itt utcai zavargásos forradalmas megoldásokat?
Megjegyzem rémlik valami, ami ha igaz, a kormányoldal saját sunnyogásának (is) köszönheti a pofáraesést. Politikai okokból nem akarták a költségvetésbe bevonni a beszedett pénzeket, hogy álszent módon hirdethessék, nem maguknak, hanem az intézményeknek tesznek jót. Tipikus b...ni, és szűzen maradni egyszerre eset.
(Csak cukkolásul.) Ugye milyen jó lenne most egy 3 éves költségvetés?
Alkotmányunk elég ..., de hogy antikapitalista és kv dem. párti lenne? Csak annyira, mint akik csinálták... Költségvetést érintő ügyről mindenesetre nem lehet népszavazást tartani, és az, hogy "csak kicsit érinti", csak annak érv, aki el akarja hinni.
Nix szekértábor. Bihari is, Kukorelli is pozsgaysta, kétes helyzetben az antikapitalista és közvetlen demokráciás változat mellett döntenek. Kiss meg egy bűnbánó.
Szoros versenyben vala az úr Kolláth mesterrel (remélem jól írom a nevét), akinek kedves hadarása jól eladható termék volt egy ideig. Aztán a jászladányi kiállása miatt 'ment oda, ahonnan elővették' - Halmai lett a szupersztár.
A döntések minősítése magánügy, nincs értelme polidilizni róla.
A 8:3 arány lekicsinylésével vitatkoznék. Ha nem csalnak emlékeim ez azt jelenti, hogy még a baloldal által jelölt bírák fele is támogatta a döntést. Egy ilyen kritikus kérdéscsoportban a szekértáboron kívülre szavazás azért felébreszthetné a gyanúpert, hogy komoly baj lehet az OVB döntés megalapozottságával.
Halmai az ALKOTMÁNYJOGÁSZ, igen, így, csupa nagybetűvel.
A rádió, a tv , az összes balliberális médium alkotmányügyben 90%-ban Halmai Gábort kereste meg és nyilatkoztatta az elmúlt 17 évben.
Halmai pedig mindig az aktuális, az SZDSZ politikai érdekeinek megfelelő "szakvéleményt" szajkózta. Az SZDSZ be szerette volna nyomni alkotmánybírónak is, de a FIDESZ nem járult hozzá (nagyon helyesen).
Halmai, a balliberális média kedvence és lényegében az SZDSZ alkotmányjogi szakértőnek álcázott pártpropagandistája.
Ez kétségtelen tény, hogy a Pozsgay vezette '56 átértékelését előkeszítő albizottság fundálta ki, ámde az albizottság akkor ezt még nem akarta nyilvánosságra hozni. Pozsgay tehát a bizottság jóváhagyása és tudta nélkül jelentette be, én is úgy emlékszem, hogy a rádió 168 óra c. műsorában.
Következésképp szerintem a visszavonulás lehetősége korántsem volt olyan biztos számára.
Amúgy érdemes lenne egy Pozsgay-topikot nyitni, amelyben szó lehetne arról, hogy ő 88, vagy 89 nyarán még az egypártrendszer keretei között vélte megvalósíthatónak a demokratikus jogállamot.
Annak a bizonyos "albizottságnak" emlékeim szerint ő volt a vezetője. A demokratikus centralizmus kiskátéja szerint rárohadt volna az eredendő bűn, ha marad ereje a keményvonalasoknak.
Pozsgay nem maga találta ki a "népfelkelés"-t, hanem azt egy párt-albizottság fundálta ki. Azzal szaladt ő - valóban Grósz távollétében - Mester Ákos 168 óra műsorához (ha jól emlékszem) 1989 január 18-án. Adott volt tehát a visszavonulás lehetősége, ha túl nagyot szól a dolog, a grémium háta mögé.
Ebben lehet, hogy tévedsz. Grósz épp külföldön volt, és semmi dekázás nem volt, Pozsgay puccs-szerűen kimondta. Az első, aki ennek kapcsán interjút készített vele, Roszík Gábor gödöllői evangélikus lelkész, később a parlament első MDF-es országgyűlési képviselője volt.
Kétségkívűl van abban is nagyon sok, amit te mondasz, én még kölyökkoromból emlékszem, hogy Kádár népfelkelést mondott november 1-jén, és érdekes lenne annak megvitatása is, hogy a "népfelkelés" kimondása miért volt más akkor, és miért más 33 év - 2/12 hónappal később.
Nem-nem, precízen dekáztak, hogy ezt még ki lehet mondani (hiszen egykoron az öreg is használta), az már sok lenne, lázadást gerjeszthet. Fennmaradt annak a párt-PB ülésnek jegyzőkönye, ahol ezt utóbb PI részletesen ki is fejtette. Valahol a rev.hu-n fenn is van.
