nos Hitlerrel az volt a fő probléma hogy nagyon földhözragadt volt a gondolkodása. ő megmaradt az I.vh-s káplár szintjén,amin értem pl a katonai ismeretek hiányát(tábornokait lehülyézte) illetve a modern technika iránti hát enyhén szólva érzéketlenségét. eltolta többek között negativumai miatt az alábbiakat: 1, Moszkva erőltetett elfoglaltatása(tök felesleges lett volna) 2, 6.hadsereg elszalasztott kivonása Sztálingrádból 3,Észak-afrika,Közel-kelet jelentőségének alulbecsülése
technikailag: 1,légierőhöz analfabéta volt(sugárhajtás már 40 körül) 2,haditengerészethez se értett(tengeralattjárók) 3,radar(volt a németeknek is)
és még lehetne sorolni.ő egy szárazföldi gondolkodású emberke volt,képtelen volt ettől elrugaszkodni.emiatt se vehette be Angliát.
Pl. az hogy az angolok feltek a partraszallastol (ami nem volt alapozatlan) ennek ellenere ti azt bizonyitjatok, hogy Hitlernek semmikeppen sem lett volna eselye. Ezek szerint aki nyitotta a topikot hulye kerdest tett fel, mivel az hogy Hitler gyozzon nem kovetkezik be meg ha van is ott egy par "MI LETT VOLNA HA"
Ju 88-as 1800 kg bomba, Dornier 17-es 1000 kg bomba, Heinkel 111-es kétmotoros 2500 kg bomba ezeket hasznaltak leginkabb a tamadasokkor. A legierodok 10 tonnat szallitottak. Nagy kulonbseg de a 2500 kg is nagy kart okoz. Novemberben meg voltak bombazasok vagyis hany uj repulot keszit anglia egeszen 41 tavaszaig amig nemeto ismet megkezdheti a tamadast, mostmar valoban a partraszallas kivitelezese celjabol. (Kerdes: a nemetek hasznaltak gyujtobombakat angol varosok ellen, ha nem akkor miert?)
Ne haragudj, de ennek mi értelme van? Ha valamitől félünk, akkor az ellen megteszük a szükséges ellenlépéseket, az hogy az elégséges vagy nem az teljesen más kérdés.
persze, a dagi többször is hibázott- pl. mikor lebecsülte a radar szerepét, alábecsülte az RAF harcosságát, s London elleni megtorló támadásokra áttérés is hiba volt. de egy valamit ne felejtsünk el: az adatokat most ismerjük, akkor sejtelme se volt Göringnek a valós angol veszteségekről és a tartalékokról. Pilótákat is sokkal egyszerűbb volt az angoloknak pótolni, akit lelőttek, s nem sérült meg, még aznap másik gépbe ülhetett, ha egy német gépet Anglia fölött lelőttek, annak leírhatták a személyzetét, ha a csatornába zuhant, akkor volt 40-50 százalék sansza, hogy a németek kihalásszák. Az angolokhoz folyamatosan érkeztek a külföldi önkéntes pilóták (lengyelek, csehek, USA...)
ezen kívül, ha szeptember közepére meg is lett volna a légi fölény, az időjárás miatt már kitörölhette volna vele a fenekét : 1, a tenger már alkalmatlan invázióra 2, egyre kevesebb a repülésre alkalmas idő, tehát nem tudja érvényesíteni a fölényét, az ellenség viszont pótolhatja a veszteségeket.
Ha feltek akkor azt jelenti hogy a nemetek partra is tudtak volna szallni, csak nem tettek meg, a SZU megtamadasa miatt. Ha valami nem kovetkezhet be attol nem felek.
"Az első nagyobb támadás az angliai repülőterek ellen augusztus 8-án történt, ekkor a Luftwaffe 2669 gépet vetett be. A csata első szakaszában a németek elsősorban a repülőtereket, radarállomásokat, légiirányítási pontokat támadták. A történészek többsége egyetért abban, hogy az elszenvedett súlyos veszteségek ellenére közel jutottak ahhoz, hogy fölmorzsolják a Királyi Légierőt és átvegyék a légiuralmat Dél-Anglia fölött. Csak augusztus 24. és szeptember 6. között a RAF 233 pilótát és 466 gépet veszített el, miközben a teljes vadászlégierő ebben az időszakban alig haladta meg az 1000 gépet. Szeptember 7-én azonban Göring utasítására a támadások súlypontját áthelyezték az angol nagyvárosok - elsősorban London - elleni támadásokra, lemondva ezzel a RAF megsemmisítéséről" Vagyis Goring miatt nem lett teljes legifolenyuk a nemeteknek.
"Ennyit arrol hogy az angolok nem feltek egy esetleges partraszallastol. "
Ezt senki nem mondta, hogy nem féltek, mert féltek még 42 elején is. Épp ezért, amit megtudtak azt megtették, hogy, ha jönnek a németek akkor meg tudják védeni magukat.
Mi csak azt mondjuk, hogy ez elég volt. Sok olyat tudunk amit akkor ők nem tudtak
A német bombázógépek a töredékét voltak képesek szállítani, mint a légierődök, tehát a károkozási képességük is töredéke volt, de az angol gépek mögött is elmaradtak... féltonnás bombát nem is nagyon alkalmaztak. A csapatok számára a parton kiásott futóárok rendszer, géppuska és lövegállások, valamint fedezékek voltak - a bombázás csak közvetlen telitalálat esetén okoz érdemi kárt az élőerőben. Az angolszászok 44-ben elképesztő légifölényben, rengeteg nehézbombázóval rendelkeztek, mégsem okoztak különösebb kárt a német gyalogságban Normandiában, inkább csak a mozgásban lévő csapatokban. A német légierő sem 40-ben, sem 41-ben nem lett volna képes hasonló erejű támadásra.
Az angol nehézipar hagyományos központja Manchaster, Birmingham, Leeds, hajóipar Liverpool, bányászat Wales, Newcastle térsége - a német vadászok egyetlen körzetbe se tudták elkísérni a bombázókat, akiket a légvédelem hála a lokátornak jó előre bemért, rávezette a vadászokat... meg kell nézni a statisztikát, nem, hogy csökkent, hanem emelkedett az angol hadiipari termelés ( a német bombázásokban a 4 év alatt összesen kb. 25 ezer angol civil vesztette életét, Németországban bármelyik 1000 gépes bombázásnak több áldozata volt- egyenként! pl. Hamburg, Drezda...)
London eleg nagy, es amint emlitettem ha mindig kiuritik a gyarakat amikor elszaguld egy repulo akkor ki fog dolgozni. Lekoltoztetik a gyarakat az ovohelyre? :)))
Városokat (területcélokat) bombáztak nem pedig pontcélokat. Egy várost némileg könnyebb megtalálni és eltalálni, bár így is sikerült egy ízben Írországot megszorniuk. Éjszakai hadviselés meg más téma egy kicsit. Ahoz erre is kiképzett személyzet kell valamit a szükséges műszerekkel felszerelt gépek, meg ahogy említett egy nagy célpont.
"Még Chamberlain is Churchill mellé állt, aki a Parlamentben kijelentette: „Harcolunk a tengerpartokon, a kikötőkben, a mezőkön és a városok utcáin és harcolunk a dombok között és a hegyekben. Soha sem adjuk meg magunkat, és ha, amit egy percig sem hiszünk, a sziget, vagy annak nagy része le lenne igázva, akkor birodalmunk tengeren túli részein a brit hajóhad segítségével folytatják a harcot.” Chamberlainnak nem megnyugtatnia kellett volna az angolokat azzal hogy azt mondja: Nem kell felni mert ugysem tudnak partraszallni a nacik. Ennyit arrol hogy az angolok nem feltek egy esetleges partraszallastol.
Egyrészt van némi különbség a ködös albion és Németország között. Ha nem látod a célpontot, akkor azt nem is fogod eltalálni. Az amerikaiak is csak akkor bombáztak, ha a cél fölött kedvező volt az idő.
jó egy kis kitérő a III.vh tervre. első lépcsőben egyik fél sem akart atomot bevetni. a Magyar Néphadsereg a Graz-Klagenfurt-Udine-Milano vonalon tört volna előre hogy kijusson a Pó alföldre. a cseh és az NDK Néphadsereg az oroszokkal együtt kb 50ezer db tankkal zúdult volna az NSZK-ra. a támadás 5-8-ik napján lettek volna kénytelenek a nyugatiak harctéri atomfegyvereket bevetni(atomtüzérség,atomaknák)mert ennyi idő alatt ért volna be a VSZ hadereje nagyjából a Rajna vonalra. na innentől ment volna az adok-kapok atommal.
"Londont november 3-áig gyakorlatilag minden éjszaka bombázták, ezt követően pedig súlyos támadás érte Manchestert, Liverpoolt, Birminghamot, Bristolt stb. is." Ki mondta hogy oktobertol nem lehet tamadni?
Tudtommal az amcsik nem csak nyaron szep idoben bombaztak, a nemeteknek szep is lett volna. A nemetek ugyanazt a teruletet bombaztak ahonnan az amcsik fel kellett szalljanak telen is. :)
hát ezt komolyan nem tudom,de szerintem mi őrizük volna az oroszokat Baskiriában az őshazában...dolgoznunk nem kellett volna talán,mi lettünk volna az őrség:))) a németek szerintem rátették volna a mancsukat a Kárpát medencére,Európa egyik legértékesebb területe.
1. mar hogyne hatna a termelesre: marcsak az is hat hogy legitamadaskor ovohelyre kell az embereket terelni ha ez eleg gyakori akkor tobbet lesznek a munkasok a bunkerban mint a gyarakban. Miricka tud is valamit :))) 2. legitamadaskor emberek is halnak meg foleg ha gyujtobombakat dobnak le (gondolom nem csak az amcsik hadonasztak ezzel nemet varosok felett) halnak az emberek=kevesebb munkas=kevesebb tank. 3. nem tudom hogy gondolod hogy ha egy katonai tamaszponton (vagy katonasagon) ahol vannak a katonak potyognak a bombak mennyire fogjak magukat a katonak biztonsagban erezni es mennyire nem halnak meg ha a haloszobaba beesik egy feltonnas bomba. :)))
A Hitler-féle jövőkép csak az árjáknak biztosított volna "életteret". Nekünk,magyaroknak semmi félnivalónk nem lett volna,hiszen mi " ung-árjisch "-ok vagyunk. :))
A Discovery szerint lett volna az USA (legalabbis 1960 korul) meg ha atomot is vetnek be (az oroszoknak egyszeruen nem volt eleg nagy hatotavolsagu ballisztikus raketa). Amugy nem tudom hogy lattad-e meg par eve a Naploban mi volt az oroszok terve egy esetleges 3. vh-ra. Rohejjes. Miutan atommal lebombazzak Ausztriat, Nemetorszagot azutan megindul a szarazfoldi hadero Nyugat-europa ellen. Nem tudom hany katona ert volna el Parizsba egy akkora sugarzasu teruleten atmenve :))) Amugy ha nem is vetnek be atomot megint fennall annak az eselye hogy csak a SZU-nak lesz kozvetlenul ellenseges szomszedja. Az USA valoszinuleg vegignezi ahogy az oroszok lerohanjak Europat, majd fellenditve a repulogepgyartast biztonsagos tavolsagbol szetbombaz mindent.
1, a légitámadásoknak nem volt 40-ben sem érdemi hatása az angol haditermelésre 2, csapatokra sem - minimális veszteséget okoztak, szóba nem jött az angliai légicsata alatt sem, hogy átcsoportosítanának a hadsereget ( arra készült csupán egy tervezet, ha elveszti a légifölényt délen a RAF, vagy a veszteség eléri a kritikus szintet a vadászerők egy részét északra csoportosítva kivonják a támadások alól, s akkor vetik be, ha a németek mégis megpróbálkoznának az átkeléssel). 3, az angol csapatokat Belgiumban, Franciaországban sem gyalogolták le, elég jól harcoltak, csak a franciákat Sedannál áttörték, s a csatornához szorultak, ahonnan a legénység 90 százalékát evakuálta a flotta. Szülőföldjükön még jobban harcoltak volna. 41 tavaszra újrafegyverezték őket az angol haditermelésből + USA szállítások.
