Szép embertelenség. Csak egy kis darab vékony ezüstrongy - valami szalag - csüng keményen a bokor oldalán, mert annyi mosoly, ölelés fönnakad a világ ág-bogán.
Csak veled járhatom be a misztikus teljesség tájait, csak veled, általad, tőled lehetek önmagam, csak te jöhetsz a közelembe, minél közelebb: te vagy az áhított felem, veled leszek egész.
Vesszőparipája minden épeszű embernek van, aki elég okos ahhoz, hogy egy kicsit bolondos legyen. S ha jól lovagolja meg őket, az örömtől és jókedvtől sokáig fiatal maradhat. Fő az, hogy amit teszel, teljes lélekkel cselekedd.
"(...) akárhányszor felébred az ember, abban az is benne van, hogy nem tudhatja, még hányszor kell felébrednie. Ha az ember felébred, még mindig lehet, hogy egy másik álomba ébred. Ez megtörténik az igazi álmokban is. Én már álmodtam, hogy felébredtem és akkor újra felébredtem, és megint felébredtem. (...) Nincs garancia, hogy most már valóban felébredtem. Szerintem ez érdekessé teszi az életet, így nem unalmas."
"(...), ha akarok valamit csinálni, akkor miért nem csinálom? Hát, mert akkor valószínűleg nem akarom. Lehet, hogy csak akarni akarom, hogy akarjam, de nem akarom. Lehet, hogy csak akarni akarom, hogy akarjam akarni."
Ne mondj le semmiről: mert ki amiről lemondott, abban elszáradt. De kívánságaid rabja se legyél. Visszafojtott szenvedélyekkel vánszorogni éppoly keserves, mint szabadjára eresztett szenvedélyek közt morzsolódni.
Nem elég jóra vágyni a jót akarni kell! És nem elég akarni; de tenni, tenni kell! A jószándék kevés! Több kell - az értelem! Mit ér a hűvös ész?! Több kell: - az érzelem! Ám nemcsak holmi érzés, de seb és szenvedély, keresni, hogy miért élj, szeress, szenvedj, remélj!
Szeretni: Meghódítani, bírni és megtartani egy lelket, amely annyira erős, hogy fölemel bennünket, s annyira gyönge, hogy éppolyan szüksége van ránk, mint nekünk őrá.
Újra kezdeni mindent e világon, - megteremteni, ami nincs sehol, de itt van mindnyájunkban mégis, belőlünk sürgetve dalol, újra hiteti, hogy eljön valami, valamikor, valahol...
