Keresés

Részletes keresés

hyspano Creative Commons License 2015.10.12 -1 0 6437

Sajnálom, a videón látható fűrészlap messze vastagabb mint 1mm...:(

Szemüvegben vagyok - jól látom!

Előzmény: emem (6434)
emem Creative Commons License 2015.10.12 -1 0 6436

<ja és ezt hajtották körbe, azaz csőfűrésszé - aminek a megvalósítása biztosan nem volt kismiska...- már az én metallurgiai ismereteim szerint - s utána ezt tették a keret nélküli eszközbe, amit két oldalról húzogattak, biztos mint a tűzgyújtó pálcát>

 

te itt valamit nagyon összekevertél, akkor lássuk újra:

 

"These copper saws came in three basic styles. One was a two-person saw, like an old time lumber saw. Another type was a small, hand held saw with a wooden handle.[14] And finally there was a tubular saw for making holes in granite and other stones.[15] "

Előzmény: hyspano (6424)
kitadimanta Creative Commons License 2015.10.12 -1 0 6435

"2. A Völgytemplom gránitkő borításait a korábbi, már erodált magkövekhez faragták. Ez is mutatja, hogy a templomot jó idővel azelőtt építették..."

A képen jól látszik, hogy a gránit burkolat és az eredeti, de már jócskán megkopott kőtömb közé tölteléket is kellett faragni.

 

 

Ráadásul a gránitpt több helyen ciklop-szerűen faragták, ami a legrégebbi stílushoz tartozik - Szerintem...

 

Előzmény: hyspano (6384)
emem Creative Commons License 2015.10.12 -1 0 6434

"Szerintem még mindig csak 6400 körül tartunk, "

 

szarkazmus, topiktárs, szarkazmus...

 

"Ábrázolást említettél - de nem hoztál ilyet, tudod 1 kép több, mint ezer..."

 

mindent én keresek meg helyetted? a belinkelt videóban is feltűnnek az ábrázolások, többek között.

 

"Szerintem ezzel finom munkát nem lehet elérni - de ez csak a magánvéleményem egyelőre "

 

olyannyira az, hogy figyelmen kívül hagytad a megadott források között szereplő, a gyakorlatban sikerrel kipróbált módszerről szóló leírást.

Előzmény: hyspano (6422)
emem Creative Commons License 2015.10.12 -1 0 6433

"Te nem fogadod el az én alátámasztásaim"

 

nem erről van szó, az alátámasztásod nem alátámasztás, a a tények ugyanis objektíven nem igazolják a tényleges higanyfolyamról létezését, ehhez e tévképzethez kizárólag te ragaszkodsz görcsösen.

 

"Ha így van, akkor támaszd alá!"

 

te meg cáfold Russell teáskannáját, az kb. ugyanennyire értelmes feladat.

Előzmény: Törölt nick (6419)
hyspano Creative Commons License 2015.10.12 0 1 6432

Nem vitatom a vaseszköz datálását, de a diorittálak tömegét a szakkarai piramisban találták még Dzsoszer temetkezési idejéből...

Előzmény: Törölt nick (6428)
Törölt nick Creative Commons License 2015.10.12 0 1 6431

ha a gizai cuccokat visszadatálják, akkor a ma előzményként számon tartott egyebeket is... marad tehát az előzménység, és (még mindig) semmi nyoma idegenkezűségnek

Előzmény: kitadimanta (6427)
Törölt nick Creative Commons License 2015.10.12 0 1 6430

nem talált talányt se - de azt biztosan nem állította, amit te állítottál róla (hogy t.i. nem réz...)

Előzmény: hyspano (6429)
hyspano Creative Commons License 2015.10.12 -1 0 6429

Ismereteim szerint Petrie nem talált magyarázatot erre a talányra!

Előzmény: Törölt nick (6428)
Törölt nick Creative Commons License 2015.10.12 0 1 6428

ő maga írta a vas/acélfűrészre a legkorábbi i.e. 666 dátumot... ekkorra melyik nagy piramist teszed?

ő maga írta, hogy Khufii idejében csakis rézeszköz... idéztem a kérdéses részt (a 44. oldalról)...

Előzmény: hyspano (6426)
kitadimanta Creative Commons License 2015.10.12 -1 0 6427

"Bocs, ha szabad ide egy megjegyzést:"

Hogyne lenne szabad!...

 

"Az előzmény nélküliség, valamint az utódok gyenge és méggyengébb minőségű másolatai, valamint a megmagyarázhatatlan megmunkálásnyomok - melyek gépi erőre utalnak - azt a látszatot erősítik, hogy nem feltétlenül csak az egykori egyiptomi társadalom műve

lehet a Nagy piramis..."

Az előzmény nélküliség Göbekli Tepe építményeivel kapcsolatban merült fel, de végső soron Egyiptomra is igaz. Főleg akkor, ha elfogadottá válik Gíza meghatározó létesítményei építésének a jelenleginél jóval korábbi datálása.

Ebben az esetben az építés időpontja megelőzi a ma ismert egyiptomi kultúra létrejöttét, így itt is több, mint valószínű az idegenkezűség.

Előzmény: hyspano (6383)
hyspano Creative Commons License 2015.10.12 0 0 6426

A diorittálak véseteiben egymástól 0.85 mm-re lévő párhuzamos véseteket észlelt és rögzített. Ezeket milyen eszközökkel készítették:

És ne tévedjünk - a piramisépítők idejéből, vagy azelőttről valók...:( Forrás: ua.)

Előzmény: Törölt nick (6425)
Törölt nick Creative Commons License 2015.10.12 0 1 6425

::Hát igen, így ment ez, most már nekem is egyértelmű, mert Petrie-nem Veled ellentétben elhiszem. Igaz ő nem részeszközt tételezett fel...:(

 

Mit is ír Petrie?

Amikor bemutatja a fűrészmaradványokat, így folytatja:

 

These specimens amply prove the use of saws which could cut granite. The saw cuts ran from end to end of the sarcophagus of Khufii over 71/2 feet long. Allowing for the throw of the saw in cutting, the blade must have been about 9 feet long. The material of it was doubtless copper, as no other metal was common at that time. The actual cutting was certainly done by some hard stone ; in what way we shall consider further on.

 

(ír vékony fűrészekről is persze, amelyek vasból ill. acélból vannak... de ezek legkorábbi lelete i.e. 660 körüli, nem igazán piramisépítő)

 

Forrás:

 

Előzmény: hyspano (6424)
hyspano Creative Commons License 2015.10.12 -2 1 6424

Nos vissza is térek, csak egy kicsit keresgélnem kellett, de szerencsére tudtam, hogy hová nyúljak.

Hancock írja az Istenek kézjegyei 38. fejezetében:

 

"körkörösen, mintsem téglalap alakban fűrészeltek. Cső alakúra hajtották össze a fűrészlapot, amelynek forgatásával kör keresztmetszetű darabokat vágtak ki, s miután az így keletkezett körbe fűrészelt darabokat kiszedték, a fennmaradt kőből minimális munkával hatalmas lyukakat tudtak kitörni. Az ilyen hengeres fűrészek átmérője 1/4 és 5 hüvelyk, vastagsága pedig 1/30 és 1/5 hüvely közt változott..."

 

Szerencsétlenségetekre ezt Hancock nem az újjából szopta, hanem a jó öreg Flanders Petrie rögzítette ezeket a megfigyelt tényeket a The Piramids and Tempel of Gizeh c. munkájának 75-76 oldalán. Lehet ellenőrízni: én megtettem, valóban így van. Bármennyire idejét múltnak kezelitek is Petriet, ezen megfigyelései tényeknek tekinthetők - bár ráfoghatjátok, hogy 15 dioptriás szemáveget hordott és rosszul látta a mérőkét...

 

Akkor most nézzük is meg, mekkora távolság is 1/30 inch, azaz hüvely - azt mondja a net, hogy 2,54 cm. Ha ezt elosztom 30-al 1 mm-nél vékonyabb fűrészlapot kapok - biztosan jó sokáig kellett ütögetnie a kovácsnak... ja és ezt hajtották körbe, azaz csőfűrésszé - aminek a megvalósítása biztosan nem volt kismiska...- már az én metallurgiai ismereteim szerint - s utána ezt tették a keret nélküli eszközbe, amit két oldalról húzogattak, biztos mint a tűzgyújtó pálcát, s persze kellő erőt is kifejtettek rá, miközben a homokot szórták alá...

 

Hát igen, így ment ez, most már nekem is egyértelmű, mert Petrie-nem Veled ellentétben elhiszem. Igaz ő nem részeszközt tételezett fel...:(

 

Kár!

Előzmény: emem (6410)
Törölt nick Creative Commons License 2015.10.12 -2 0 6423

Mire célzol? Ilyen űrhajó volt?

 

Az űrhajó, számunkra - tehát az emberi tudás mai állása számára - érthetetlen technológiai funkció szerinted?

 

Ugyanis én ezt írtam: a legtöbb paratudós gondol, hogy a gízai Nagy Piramis valamilyen számunkra érthetetlen (legalábbis egyelőre) technológiai funkcióval bírt és célra épült, nem pedig temetkezési hely volt..

 

Bár tény és való, hogy a teória, amire gondolok, lényegében ugyanolyan extrém, mintha az űrhajónak képzelném a piramisokat... De a piramis mint űrhajó nyilvánvalóan nettó fantasy kategória. Szóval köszönöm hogy hülyének néztél...

 

titkostortenelem.org

 

Itt Csizi Sanyi, akit "népszerűsítek" itt, több irományában is kitér arra a teóriára, hogy a nagypiramis egy nagy gép illetve üzem, a fő kamrában az üres "szarkofágban" a Frigyláda (Athanor) illetve az egyik Athanor több közül, volt elhelyezve, a Nílus vize oda volt vezetve a föld alatt, s ez a prehisztorikus hitech (üzem vagy óriási gép) így üzemelt, a mítikus metafóra szerint a Stüx vizét állítva elő, mely termékenységet, életet kreált...

 

... és ezt már én fűzöm hozzá (bár a Sanyi teóriarendszere is elég vad, hiszen vénusziakról beszél), ezzel igencsak megvadítva a sztorit, de valahogy az jut eszembe ezen töprengve, ábrándozva, hogy terraformálás... a többi már csak képzelet kérdése... ;)

Igen, én speciel elképzelhetőnek (nyilván már a fantáziálás mezsgyéjén, vagy lehet az elejétől fogva azon) tartom, hogy évszázmillókkal ezelőtt építették a Földre érkező kolóniák, és e piramisok, mert bolygószerte több volt (ahogy ma is ott van a legtöbb; egyesek szerint ezével vannak mindenfelé a planétán nagy piramisok, nyilván mindenféle földhalmok nem ideveendők, de némelyik hasonló ősi komplex, kőépítmény ugyanazt a célt szolgálta mint a gízai nagypiramis) és azt tudták, az volt a céljuk és rendeltetésük, hogy szervetlenből szerves anyagot alkossanak, és az evolúciós folyamatokat begyorsítsák, katalizálják valami általunk ismeretlen és érthetetlen technológiával... a Stüx vizének ősi szimbóluma tán ezt takarja...

 

Visszatérve a realitáshoz (vagy közelebb lépve hozzá), az még elképzelhetőbb, hogy valamilyen specilális anyag permetezést csinált, amivel a sivatagból csinált termőföldet. Ehhez a verzióhoz már nem kellene földön kívüliek, úgyhogy megkönnyebbülhetünk. Itt csak Atlantisz vagy egyéb fejlett és eltűnt prehisztorikus technológiai civilizációt kell felételezzünk. Vagy eleve az ő egyik telepük volt Gíza és kezdetektől dolgozott a piramisgép, vagy cvilizációjuk pusztulása után a túlélők telepedtek le és építették... (ami végül is mindegy, a gép ugyanazt a funkciót látta el)

Még közelebb lépve a racionalitáshoz pedig, csak magam ismételhetem:

 amit a legtöbb paratudós gondol, hogy a gízai Nagy Piramis valamilyen számunkra érthetetlen (legalábbis egyelőre) technológiai funkcióval bírt és célra épült, nem pedig temetkezési hely volt...
Úgy gondolom, aki a piramis felépítését tanulmányozza és átgondolja, be kell lássa, hogy nem sírhely volt, eleve bejárata sem volt (utólag a kutakodó ember vágott rá ajtót), a meredek "folyosókon" ember mozogni sem tudott (csak szintén utólag ember által beleeszkábált fa rámpáknak köszönhető hogy közlekedni lehet benne).... és könyvek vannak teleírva még azokról a valós és ismert jellemzőiről, melyek, mind abszurdak lennének egy kazamatához, és csak úgy nyernek értelmet, hogy az egész egy technológiai komplexum .... a benne levő érthetetlen és fura, "folyosók, aknák, járatok" (amik nyilván nem ezek, hanem a konfiguráció részei) semmi szín alatt nem utalnak temetkezési helyre, viszont igen valószínűnek mutatják hogy valamilyen technológia zajlott ott, valamilyen gép vagy üzem volt az építmény...


Itt látható, hogy sz egyik fő kamrába fel sem lehetett menni (amíg nem építették ki a fa rámpákat és járdákat utólag), mivel kb 45 fokos síma lejtő volt, a másik kamrába négykézláb lehet odamenni, tehát egyik odavezető konstrukció sem emberi használatra épült folyosó, ráadásul még a nem járható meredek konstrukció le is volt zárva ugyebár.
Akik szerint ezt temetkezésre építették így meg, az értelmi fogyatékos... legalább abban minden értelmes ember megegyezik, hogy egészen más célra épült, hogy mire: rejtély....

Előzmény: D.C.Dannett (6420)
hyspano Creative Commons License 2015.10.12 -2 0 6422

Szerintem még mindig csak 6400 körül tartunk, melyik topikról szólsz, ahol én egyébként nem vagyok ott?...

Ábrázolást említettél - de nem hoztál ilyet, tudod 1 kép több, mint ezer...

 

Szóval ezek az angol nyelvű források igazán pazar módon láttatják velem a múltat, egy jól edzett és esetleg ötvözött, egyirányban fogazott keret nélküli fűrészlapot húzkod két oldalról egy-egy - felteszem rabszolga, miközben a fűrészelés helyére finom homokot szórnak...

Szerintem ezzel finom munkát nem lehet elérni - de ez csak a magánvéleményem egyelőre -

Megkísérlek keresni olyan tárgyat a múltból, amelyen ezzel a módszerrel nem lehet eredményes a vágás - persze már ha jól értem az idézetteket...

Addig függessszünk...

Előzmény: emem (6409)
D.C.Dannett Creative Commons License 2015.10.12 0 2 6421
Előzmény: D.C.Dannett (6420)
D.C.Dannett Creative Commons License 2015.10.12 0 2 6420

 

"Gondolom azt is biztosan tudod, hogy kizárt, amit a legtöbb paratudós gondol, hogy a gízai Nagy Piramis valamilyen számunkra érthetetlen (legalábbis egyelőre) technológiai funkcióval bírt"

 

 

 

Mire célzol? Ilyen űrhajó volt?

 

Előzmény: Törölt nick (6419)
Törölt nick Creative Commons License 2015.10.12 -3 0 6419

Te nem fogadod el az én alátámasztásaim, én nem fogadom el a tieid általában... kvittek vaagyunk....

Ok, ugorjunk! Nagy Piramis

 

Gondolom azt is biztosan tudod, hogy kizárt, amit a legtöbb paratudós gondol, hogy a gízai Nagy Piramis valamilyen számunkra érthetetlen (legalábbis egyelőre) technológiai funkcióval bírt és célra épült, nem pedig temetkezési hely volt...  Ha így van, akkor támaszd alá!

Előzmény: emem (6418)
emem Creative Commons License 2015.10.12 -1 1 6418

teljesen természetes, hogy van véleményed.

még az is lehet, hogy tényleges higanyfolyamot vizionálsz a piramis alá, csak éppen ezt a víziót semmivel sem tudod alátámasztani, még az általad megadott hitelesnek nevezett forrásokkal sem.

ugorgyunk.

Előzmény: Törölt nick (6417)
Törölt nick Creative Commons License 2015.10.12 -2 0 6417

Óvodás szintű "érvelés"...

Én meg azt mondom hogy, de, de lehet...

 

Próbáld elviselni hogy a véleményeddel szemben vannak más vélemények is....

 

pont...

Előzmény: emem (6416)
emem Creative Commons License 2015.10.12 -1 1 6416

"Először is felételezés hogy szimbolikus, ergo ahogy lehet ez is, lehet funckionális technológiai cél is... "

nem, nem lehet.

a szimbolikus jelentőséghez bővel elegendő a kis mennyiségű anyag megléte, kiegészítve a helyszínen talált rituális dísztárgyakkal. ahhoz viszont, hogy funkcionális-technológiai célt is feltételezzünk, nem elég az, hogy a szimbolikus célt is csak feltételeztük, itt már valamilyen eszköz-mechanizmus is kellene, ennek pedig semmilyen nyoma sincs: ez az ötlet nem éri el a plauzibilitás küszöbét (bár a jelek szerint egyeseknél meg is haladja).

Előzmény: Törölt nick (6414)
emem Creative Commons License 2015.10.12 -1 1 6415

tévedni emberi dolog.

főleg úgy, ha valaki csak egyoldalú forrásokból szerzi az ismereteit.

de.

erre az esetre a tévedés még jóindulattal sem húzható rá, ugyanis:

 

- 6234-ben felvetetted a témát

- ezt követően tételesen, német, angol és spanyol források segítségével megállapítottuk, hogy fordítási/értelmezési hibáról van szó. itt már az sem kifogás, hogy nem beszéled ezeket a nyelveket, a guglifordító megoldja helyetted.

- ezt követően, mintha mi sem történt volna, 6341-ben újra felhoztad a témát:

 

"(pl Teotihuacan-ban csillám és higanyfolyam)"

 

és azóta is következetesen kitartasz a tényleges folyam létezése mellett.

ezt (mármint az áltudományok terjedésének funkcionális bemutatását) pedig nem írhatod az origó számlájára...

Előzmény: Törölt nick (6412)
Törölt nick Creative Commons License 2015.10.12 -2 0 6414

index:

de már más ásatási helyszíneken is találkoztak a folyékony fémmel, ami valószínűleg föld alatti folyókat vagy tavakat szimbolizált

 

Értelmezés kérdése. Először is felételezés hogy szimbolikus, ergo ahogy lehet ez is, lehet funckionális technológiai cél is... feltevést-feltevéssel állíthatunk csak szembe ugyebár. Folyót szimbolizálni amúgy meg mégis egy kis edényke higannyal lehet? Vagy mondjuk egy kis lyukba beöntött higannyal? Vagy inkább föld alatt komplexebb objektummal csatornával, melyben higany van vagy volt (ekkor csak a nyomait találták meg vagy csak keveset belőle) és folyt? Mégis mimód szimbolizálhatta a föld alatti miszitkus Stüx folyást (ami nem is biztos hogy misztikus volt, hanem valamilyen technológiai célú "víz" volt) egy csepp vagy egy tálka higany, mellette egy tábla, hogy "és most képzeld el, hogy ez egy folyó vagy tó!"..??? Tehát értelmezés kérdése abszolút, én úgy értelmezem, hogy ha föld alatt találtak higanyt, ami folyót vagy tavat szimbolizál talán, az bizony viszonylag sok higany és egy csatornában (vagy ahhoz hasonló objektumban) folyik... és mivel én Csizi Sanyi fan vagyok, azt teoretizálom ehhez, hogy ez is egy technológiai komplexum, mint a gízai, valamilyen óriási gép volt, még ha rituális is, de komplex bonyolult, magas technológiával készült és úgy működő készülék is lehetett akár... teoretizálom, feltételezem, ahogy a korrekt parakutatók szokták, nem állítom nem vagyok biztos benne, ha tetszik, hinni akarom.... és ez az összes többi rejtélyes cuccal is pontosan így van.

A külföldi források 3d grafikával illusztrálják a csatornát is amiben a higanyfolyam van/volt.

Előzmény: pk1 (6413)
pk1 Creative Commons License 2015.10.12 0 2 6413

Az Index helyesen írta (de képmelléklet a higanyról ott sincs).

Előzmény: Törölt nick (6412)
Törölt nick Creative Commons License 2015.10.12 -2 0 6412

AZ én félreértésem az, hogy az Index- és az Origo tudomány rovata tájékoztatott félre, mindketten higanyfolyónak, higany folyamnak hozták le és nem folyékony higanynak.. Erről is én tehetek?

Tehát nem bulvár vagy gyermekmesék rovat, sem nem vicc rovat, hanem tudomány rovat, méghozzá a legnagyobb web-es újságok tudomány rovatai.. ha azok sem autentikus források, hiszen kutya kötelességük kizárólag szigorúan objektív tudományos híreket, cikkeket átvenni; következetesen mindkettő egybehangzóan félrefordította... (ha félrefordította, amiről nem vagyok meggyőződve egyelőre még, nem vagyok perfekt angol, de azért az írt szöveget minimális szótárazással általában megfelelően érteni szoktam) az az én tévedésem, félreértésem mondd?

Előzmény: Törölt nick (6403)
emem Creative Commons License 2015.10.12 -1 1 6411

"Egyetlen vadászó-gyűjtögető törzs sem épített még Eiffel-tornyot, de emeletes házat sem... Ez a gyakorlat, s a józan ész is így gondolja..."

 

nem off, bár nem a Rejtélyesben van ez a friss topik:

 

Hasszúna, Számarrá, Halaf

Fejlett élelemtermelő közösségek Mezopotámia környékén a sumér írásbeliség megjelenése előtt

Előzmény: kitadimanta (6382)
emem Creative Commons License 2015.10.12 -1 1 6410

mivel a jelek szerint nehézséget okozott a videó megtalálása, ezért megadom az átiratot is:

 

"The Egyptians had a variety of ways to cut granite, mostly involving copper and sand.[11] There are plenty of saw marks on granite stones in Egypt, such as at the granite quarries, as well as notable ones like the famous granite sarcophagus in the Great Pyramid.[12] The person who was doing the sawing on the sarcophagus sawed, for a while, at the incorrect angle before realizing his mistake and going in the right direction. This left us a pretty large mark to study.[13] These copper saws came in three basic styles. One was a two-person saw, like an old time lumber saw. Another type was a small, hand held saw with a wooden handle.[14] And finally there was a tubular saw for making holes in granite and other stones.[15] These saws are depicted in several Egyptian reliefs.[16] Interestingly they didn’t require saw teeth to work. They only required sand to be placed between the saw and the stones. The sand was what did the cutting.[17] This particular method of stone cutting has been tested by ancient Egyptian tool experts and, not only was it done, it was apparently quite easy to do.[18] However, sawing granite with copper was expensive because the copper would wear out quite quickly. Thus, you mostly see granite being worked with pounding stones finished with grinders and chisels. The saw work was reserved primarily for royal projects, like that of the sarcophagus.[19]"

http://ancientaliensdebunked.com/references-and-transcripts/the-pyramids/

 

itt van a wiki szócikke is:

 

"In ancient Egypt, open (unframed) saws made of copper are documented as early as the Early Dynastic Period, circa 3,100–2,686 BC.[3][page needed] Examples of saws used for cutting both wood and stone and as a tool for execution of people and models of saws have been found in many contexts throughout Egyptian history. Particularly useful are tomb wall illustrations of carpenters at work that show sizes and the use of different types. Egyptian saws were at first serrated, hardened, copper which cut on both pull and push strokes. As the saw developed teeth were raked to cut only on the pull stroke and set with the teeth projecting only on one side, rather than in the modern fashion with an alternating set.

https://en.wikipedia.org/wiki/Saw"

Előzmény: hyspano (6408)
emem Creative Commons License 2015.10.12 -1 0 6409

jogos, rosszul írtam a hozzászólás számát, tehát helyesen: 

 

8630

Előzmény: hyspano (6408)
hyspano Creative Commons License 2015.10.12 -1 0 6408

6830-ban? 6400-nál járunk? :(

Előzmény: emem (6404)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!