Azt hiszem, hogy ezt a legegyszerűbb kijelenteni ilyen nyílt és kérlelhetetlen proletár őszinteséggel. Azért valami fondorlatos módon úgy gondolom, hogy ezt esetleg meg tudod alapozni a hülye német gondolkodásmódtól eltérő józan magyar ész szerint megalapozott érveléssel. De nem ám a magyar-országi hasonló helyzetre alkalmazás tekintetében, hanem a németországira vonatkozóan, hiszen a kritizált rend az ottani viszonyokra vonatkozik.
Jó de itt a "jövedelem arányos" kifejezésen van a hangsúly.
Tipiikus zöldliberális elképzelés, azok ilyen hülyék németországban.
Ha már tarifa rendszert akarnak, akkor a inkább a jármű méretétől/motorjától lehetne függővé tenni.
Pl a böhöm terepjárókat lehetne extra tarifázni. De nem azért mert gazdagok, hanem hogy a kisebb (emissziójú) autók használata felé tereljék a belvárosi lakosságot.
Valóban nem. De a boltban ki kell fizetni a kifli árát.
Amíg egy városi parkolóhelyért, aminek a reálértéke évente több száz euró lehetne, pártíz eurót kell fizetni, addig nyilvánvaló, hogy ez nem a parkolóhely ára, hanem egy állami díj, aminek pont annyi az összege, amennyit a politika jónak lát.
Máshogy szokták megvalósítani, van egy alapdíj ami adatkezelés nélkül elérhető. Aztán valamiféle pályázattal lehet kedvezményes bérlethez vagy kezdeményre jogosító kártyához/matricához stb. jutni, de azt már önkéntes adatszolgáltatással. Ha valaki nem akarja megadni az adatait, akkor választhatja a teljes díjat.
A januári útprogrammal kerül ki a hatástanulmány megkezdése, a környezetvédelmi után az M0 nyugaton.. Ezt majd abban fogod csak megtalálni. (Az M100-nál pl a múlt héten írták még csak elő a Perbáli lehajtó egy éves vegetációs ciklus vizsgálatát és ez az utáni tervezési lépés).
Azt szeretném megkérdezni, hogy nincs valakinek véletlenül egy szennyezőanyag- zajártalom áramlástani felmérés PDF-je a tervezett M0 Nagykovácsi-Pesthidegkút szakaszára? A neten eddig csak a budakalászi és ürömi áramlástani felmérés doksiját találtam meg és hidegkúti lakosként nagyon szeretném látni, hogy mi várható a körgyűrű megépítése esetén a Jegenyevölgy és Remeteszőlős alagút kijáratoknál.
Előre is köszönöm, ha valaki tud valami ilyen linket.
A környezetvédelmi besorolás, össztömeg bent van a járműnyilvántartásban, azzal nincs gond. Az idő sok más módon is mérhető, megoldható.
A gondot a hely illetve megtett út hossza okozza, a hely a városban kicsit nehezebben, mint az autópályákon, de akár lassítás nélküli be- és kiléptető kapukkal is megoldható.
A kérdés az, hogy a megtett utat kiknél akarjuk mérni. Adná magát itt is az e-matrica vs. HU-GO rendszernél tett különbség a járműkategória és megengedett össztömeg mentén. Elég komoly alapjogi fejfájástól tudja magát megkímélni vele a főváros.
Felőlem lehetnek milliók ilyenek, de legyen meg az opció, hogy kösz, nem kérek az ilyen adat átadásból. Megvan ez az opció, és vannak akik élnek is vele.
Millióknak van Facebook fiókjuk, én mégis levakartam magam onnan jó sok éve, mert nem kértem abból, amilyen adatokat akartak kezelni rólam egyik adatkezelési tájékoztató módosításuk után.
Az első kérdés, hogy ki akarja meghozni ezt a szabályt. Az Alaptörvénynek hála, alapvető jogot csak törvényben lehet korlátozni. Tehát kezdjük ott, hogy egy elég széles politikai konszenzusra van szükség a dologhoz indulásnak.
A következő a kérdés, hogy kikre akarjátok kiterjeszteni a folyamatos nyomkövetést, ugyanis a folyamatos nyomkövetéssel húzós emberi jogi kérdések merülnek fel, a szükségesség és a szabadságjog korlázoásának arányossága témakörében, ha mindenkire. Ha a személygépkocsikra, akkor van egy csomó ember, aki szinte mindig saját maga vezeti a gépkocsiját, és minimális megfigyelést követően tudható, hogy az autója nyomkövető adata (ritka szervizektől eltekintve) az ő lokációját adja... Simán lehet perelni az Emberei Jogok Európai Egyezménye 8. cikk alapján például... egy értelmes bíró kapásból felfüggeszti a pert és megy a törvény az AB elé. Fradista Utazó 25930-as kommentje nagyon ül, de az EU-n kívül is gond lesz az Alaptörvénnyel is.
"Barcelonából csaknem teljesen kitiltották csütörtöktől a Spanyolországban 2006 előtt forgalomba helyezett dízelautókat és a 2000 előtt üzembe helyezett benzines gépkocsikat"
Nos, hát az első bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban az lenne a véleményem, hogy, éppen - hogy nem a kelet - ázsiai típusú államok hatóságai és persze ezzel párhuzamosan az ilyenfajta adatokat is tároló - kezelő intézmények részéről képzelhető el ilyen, az állampolgáraikkal kapcsolatos ügyeikben a bizalmi elv alapján történő eljárás, ami az Észak - Koreai és ugyanígy a kínai polgárokban nyilván nem erősíti bármiféle önkéntes adatszolgáltatás vonatkozásában megfelelő állampolgári magatartás gyakorlatának kialakulását.
Miután az állam, mint szervezet és hatóságai-intézményei tőlünk nyugati irányban általában a bizalmi elv érvényesítésével kezelik a polgáraikkal kapcsolatos ügyeket, szerintem ott sokkal kisebb ellenállás alakul(t) ki az ilyenfajta adatkérés - adatszolgáltatás kapcsán. Persze az egyértelmű, hogy arrafelé se mindenki maradéktalanul jogkövető életet él, de az állam ott ezt tekinti elhanyagolgató kisebbségnek és ezek miatt nem mond le a bizalmi elv (mint alapelv) gyakorlásáról..
A második az, hogy nemcsak azért nem kell feleslegesen és leginkább megszokásból (itt ezt kellene kulcsszónak tekinteni) abban az esetben is autóval járni, amikor az úti célunk megfelelő minőségben elérhető tömegközlekedéssel is. Ez az elv igaz az agglomerációból a főváros belső területére bejárók egy jelentős részére is és persze azokra is, akik a főváros lakóövezeteinek valamelyikében élnek és abban az esetben is autót használnak az úti céljuk eléréséhez, amikor tömegközlekedéssel is elérhető lenne az.
A harmadik félreértés pedig az, hogy az ilyen magatartásra - szoktatás semmiképpen sem tekinthető pusztán pártállami módszernek (akármelyik párt részéről merülne fel). Vannak egész más és mások által preferált és sok esetben mindenkitől elvárhatóan követendő normák - szokások és ezeket talán az autóval közlekedőknek is akceptálniuk lehetne / kellene. Mondom - írom ezt úgy, hogy kb. 45 éve folyamatosan vezetek autót, de a főváros belterületén csakis és csakis akkor, ha feltétlenül szükséges. A harmadik bekezdés második sorában foglaltakat pedig nem is értem, hogy mi - végből citáltad ide ? Kiket és miről szeretnél ilyesmivel meggyőzni ? Ennél például sokkal ütősebb érvelés lehetett volna a dízel - meghajtású járművek záros határidőn belül történő kiszorítása, előbb a város belső területéről, majd ez a területet fokozatosan - folyamatosan ki - kiterjesztve, végső soron az egész fővárosból.
Nem, azt mondom, hogy a kolléga egy olyan nonszensz feltétellel kezdte a gondolatmenetét (mindenki kötelezően szolgáltasson infót hogy ő hol van épp), amit épeszű ember maximum Kínában, Észak-Koreában és más hasonlóan fejlett demokráciákban tudna elképzelni.
Na erre azt mondani, hogy ha nem tetszik, akkor nem kell autóval járni, az pökhendi arrogancia.
Viszont ha ilyen pártállami módszereknek gondolkozunk, akkor egyszerűen be kell tiltani az autózást. Vagy jegyre adni az üzemanyagot, fejenként 5 liter per hó. Olcsóbb és egyszerűbb mint a folytonos nyomkövetés.
Ugye ezzel nem azt mondod, hogy aki elköltözik Londonba (vagy akárhova-máshova) az csupán azért teszi ezt, mert ott lehet csak igazán személygépkocsival közlekedni. Sőt, ezen túlmenően azt se lehet kijelenteni, hogy aki Budapesten egyedül ül bele a személygépkocsijába (lett - légyen az akár magán-tulajdonú autó, vagy az általa használt cégautó), az azért teszi ezt minden esetben, mert semmi más lehetősége nem lenne eljutnia oda, ahova el szeretne jutni. Mert szvsz. a ma a fővárosban közlekedő személygépkocsikban - természetesen napszaktól függően - általában 70 - 90 /% - ban egyetlen - egy ember (a gépkocsit vezetője) ül és ez olyan nagy luxus, amelyet nálunk sokkalta gazdagabb országok, legalább ilyen népességű városai sem igen engedhetnek meg maguknak. Úgyhogy a kolléga megelőző idevonatkozó kérdése - kijelentése egyáltalán nem volt indokolatlan.
Mint említettem, a felső rakpart "félemelettel" van magasabban az alsónál. Arról a felüljáróról, ami alatt átfér az alsó rakparton a turistabusz, kb. két métert kellene lejönni 20 centin, hogy a felső rakpartot szintben keresztezze. Ez még csak nem is lépcső, hanem fal.
Ebből marhára nem derül ki a lényeg a személyes adatkezelés kapcsán -- márpedig a magántulajdonban vagy magánszemély üzemeltetésében lévő gépjárművek esetében kőkemény adatkezelés történik, mivel a rendszám alapján az érintett beazonosítható. Nem derül ki sem a jogalap (konkrét jogszabály konkrét rendelkezése) sem az adatkezelés mértéke (más, ha a rendszámokat csak egy körözési listával vetik össze és a nem találtakat azonnal elfelejtik, más ha mondjuk egy időre rögzítik is, és megint más ha pár napon túl is tárolják...).
A dolog nyilván nem hozzájárulás alapon működik, tehát csak törvény -- vagy törvény által megszabott körben annak felhatalmazása alapján helyi önkormányzat rendelete -- által kötelezően előírt adatkezelésként lehet jogszerű.
Tudni kellene a konkrét jogszabályi rendelkezést.
Próbáltam keresni, az alábbiakat találtam:
Ami rendben lenne: körözés kapcsán a 2013. évi LXXXVIII. törvény 29. § (1) bekezdés b) pontja kapcsán az 1994. évi XXXIV. törvény 84. § (2) bekezdés g) és l) pontjai szerinti adatkezelés:
közúti közlekedési nyilvántartásokból (az engedély-nyilvántartás, a járműnyilvántartás, a származás-ellenőrzési nyilvántartás, az okmánytár, a parkolási igazolvány nyilvántartás, a díjköteles útszakaszok díjmentes használatára jogosultak nyilvántartása és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás),
az autópályák, autóutak és főutak használatának megtett úttal arányos díjáról szóló törvény alapján az UD Rendszerben kezelt jogosulatlan úthasználók adatbázisából,
Na az előbbi inkább (komputerizált) irattárról szól mintsem rendszámfelismerő rendszerről.
Az utóbbi rendben is lehet de csak az útdírköteles járművek útdíjköteles szakaszokon a
Ehhez képest találtam egy hajmeresztő viszonylag friss NGM rendeletet: A 22/2017. (VIII. 17.) NGM rendelet 1. mellékletének 5.3 pontja írná elő a 15 km/h-nál gyorsabban mozgó járművek egyedi azonosítását.
A rendelet törvényi felhatalmazásként egyedül a 1991. évi XLV. törvény 15. § (4) bekezdésre hivatkozik: Felhatalmazást kap a mérésügyi szerv irányítását ellátó miniszter, hogy a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokat tartalmazó szabályokat, a mérőedényként használt palackok forgalomba hozatalának feltételeit, illetve az előrecsomagolt iparcikkek és élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatmértékeit és az ellenőrzés módszereit rendeletben állapítsa meg. Személyes adatok kezelésének szabályozásáról szó sincs. Nem is lehetne, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése és a VI. cikk (3) bekezdése miatt. Az adott témakört csak törvényben lehet szabályozni, pl. a mérésügyről szóló törvény maga tartalmazhatna rendelkezést de már nincs felhatalmazva arra, hogy erre rendeletet felhatalmazzon.
Rendet kellene itt tenni. A rendeletnek kellene találni felhatalmazást a 2013. évi LXXXVIII. törvényben (vagy csak utalni erre a nyilvántartásra) és az azonosítandó járművek körét leszűkíteni az adott útszakaszon díjköteles kategóriába eső járművekre. Ráadásul mivel a WIM eszköz maga rögzít minden járművet és ezzel már adatkezelést végez, még ha azonnal el is felejti, erre a pillanatnyi ellenőrzésre is felhatalmazást kell kapni a törvényből, és nem holmi rendeletből (újra vö. Alaptörvény I. cikk (3) bekezdéssel no meg az Infotv. és GDPR rendelkezéseivel.)
Ez így jelenleg alaptörvényellenes rendszámfigyelésnek tűnik, jó eséllyel egy alaptörvényellenes NGM rendelet alapján.
A felső rakpartnak lehet szintbeni kereszteződése felőlem is, csak az alsónak nem. Tehát a felső rakpart keresztezése előtt vissza kell érjen annak a szintjére.
>A felhasználók döntő többsége nem önként és dalolva adja át a pontos helyadatait, hanem azért, mert (...)
Ezzel nem értek egyet. A felhasználók többsége, azt gondolom, teljesen önként teszi ezt. A többsége, de nem mindenki. Éppen ezért olyan szabályozás, ami ezt mindenki számára kötelezővé tenné, az EU-ban soha, semmilyen bírüság előtt nem állna meg.
Nem tudom, emlékszel-e, 6-8 évvel ezelőtt nagyon ment a Foursquare. Aminek az volt a lényege, hogy egy telefonos appben beütöd, hogy ott vagy az ilyen és ilyen nevű helyen. Tömegek használták, és még a saját lakásukat is beütötték minden este, hogy itt vagyok, otthon, úgy, hogy az appben látszott a pontos helyszín is. És ez nem passzívan valamilyen háttérben futó alkalmazással, hanem a felhasználó aktív tevékenysége következtében. Úgy, hogy tisztán látszott, hol laksz, és az is, mikor nem vagy otthon.
OK, ez évekkel ezelőtt lecsengett, de az emberek zöme ma se vigyáz jobban az adataira. Pláne, hogy egyre több idősebb embernek van okostelefonja. Ha megnézed a Facebookot, ma már az ötven feletti korosztály a domináns ott is. Ők még kevésbé törődnek az adatvédelemmel. A többség számára az adatvédelem azt jelenti, hogy, ha meg akarok valamit nézni az interneten, akkor előtte rá kall kattintanom (természetesen elolvasás nélkül) három különböző bannerre, meg felugró ablakra (ahol kb.hozzájárulok ahhoz, hogy a weboldal üzemeltetője a vizeletvizsgálatom eredményéhez is hozzáférjen), és ez idegesítő.
>Megérne egy komoly fogyasztóvédelmi eljárást ez a téma, de hát az EU bürökratái is csak életszerűtlen látszatszabályokat tudnak felmutatni, lásd GDPR.
Aktívan a témával foglalkozva azt gondolom, a GDPR nem rossz irány, és arról se hallani, hogy tömegesek volnának a jogszabályok betűjét szigorúan követő, de annak szellemével ellentétes büntetések.
Viszont azt is látni kell, hogy a Google meg a Facebook külön-külön is nagyobbak, mint a legtöbb európai ország, az EU meg döntésképtelen az ügyben, mert a francia és a német kormányzat politikai érdekei egymással ellentétesek, és minden kezdeményezést vagy Macron vagy Merkel blokkol.
>A tömegközlekedési kártyák esetében azért egy kicsit más a helyzet, mert ott azért nem férnek hozzá az életedhez ennyire direkt módon és sokkal kevesebb információt szereznek meg az utazóról, csak azt látják, hogy hol lépet be és hol lépet ki a tömköz hálózatba/ból.
Így van. Ráadásul, az Oystert nem ismerem jól, de pl. a holland OV-Chipkaartból nekem van kettő is, anélkül, hogy bárki megkérdezte volna a nevemet. Szóval megvan az adat, hogy merre utazom, de az már nem, hogy az én vagyok.
A gond az, hogy nem csak technikai jellegű problémák vannak.
Most túl azon, hoyg attusnak szerintem teljesen igaza van, vegyük az első pontodat, a szúrópróbaszerű ellenőrzést, ez kb. a halottnak a csók, ahogy a közlekedők is csak akkor nem szabálytalankodnak, ha rendőrautót látnak, a sebességmérés is csak fixen telepített előre jól tudott helyen működik több helyen, attól még más autópálya szakaszokon, vagy városi utakon a megengedett sebességnál jelentősen gyorsabban fognak menni az autósok.
Los Angelesben, ha jól értem nem a magánautókat kötelezték a kütyü megvásárlására, hanem a car sharing rendszerben működőket, tehát tulajdonképpen az azt működtető vállalkozásoknak kellett megvenni.
A kisember kapcsán nagyon torz sztereotípiád vannak. A kisember azért költözik ki az agglomerációba, mert ott egy 50-60 nm2 lakótelepi panel lakás áráért sokkal jobb életteret kap, és nem mindenki jár az aggloból autóval, de erről a VEÉK topikban ebben a hónapban elég sokat beszélgettünk, nem kezdeném el ide is beírni.
A társadalmi hatásokról pedig jótékonyan mindenki megfeledkezik, vagy csak a pozítívumokat emeli ki, a többit meg elhallgatja. Tudom, ilyen világban élünk, de akkor is.
Lássuk már, hogy az LMCS által javasolt rendszer a gazdag embereket még nagyobb kedvezményekhez juttatja, és aránytalanul súlytja az éppen teljesen lecsúszó "középosztályt".
Persze meg lehet tenni azt, hogy Budapest csak a gazdagok és a turisták játszótere legyen, láthatóan jelenleg ez a cél, a kisemberek meg le vannak sz@rva.
A saját példámból kiindulva. Az IOS készülék helyett most kényszerből Android rendszerűt használok.
Míg az IOS-nél ha kikapcsoltam a helymeghatározást, akkor semelyik alkalmazás nem férhetett hozzá, addig az Androidon kikapcsoltam, de azért a google összes alkalmazása hozzáfért, amíg külön egyesével nem kapcsoltam le.
A felhasználók döntő többsége nem önként és dalolva adja át a pontos helyadatait, hanem azért, mert az illetékes hatóságok nagyívben tesznek rá, plusz a jogszabály alkotók is ugyanezt teszik.
Addig a mobil operációs rendszert gyártók külön jogászok hadával olyan egyre terjedelmesebb felhasználói feltételeket írnak, amik minden felelősség alól mentesíti őket, és tulajdonképpen a több száz oldalas száraz, jogi szöveggel tántorítják el a felhasználókat azok elolvasásától.
Megérne egy komoly fogyasztóvédelmi eljárást ez a téma, de hát az EU bürökratái is csak életszerűtlen látszatszabályokat tudnak felmutatni, lásd GDPR.
A tömegközlekedési kártyák esetében azért egy kicsit más a helyzet, mert ott azért nem férnek hozzá az életedhez ennyire direkt módon és sokkal kevesebb információt szereznek meg az utazóról, csak azt látják, hogy hol lépet be és hol lépet ki a tömköz hálózatba/ból.
Ezt azért ne hasonlítsuk ahhoz, hogy a mobiltelefonok helymeghatározása sokkal több adatot genereál a tulajdonosáról.
