Annyit még, hogy hsz.-em a mai jelentés alapján készült, de korabeli olvasmányaim szerint nem rémlik, hogy a Wirtshaus jelentősen mást jelentett volna (ugyanakkor nem néztem meg német történetiszótárban).
Kéne ismernem az EKF rövidítést?
"találtam olyant is, mely közelében egy kis vizimalom, híd és kút is található."
Ez szerintem nem annyira meglepő. Kevésbé voltak specializálva annakidején, és pont a molnár foglalkozása jól összeegyeztethető a fogadóséval, legalább is amit a 20. sz. eleji malmi üzemekről hallottam. Jól *ütemezhető* munka.
Úgy vélném, hogy egy egykori fogadós vmikor befektetett egy malomba is.
Elég sok volt anno kinn a prérin. Találtam olyant is, s ez a domináns, ami a régi országút via magna, pl. a mostani 4-es főközlekedési út mentén volt, de van olyan is, ami nem olyan fontos közlekedési út mellett, egy mocsár és csatorna találkozásánál található. Az előbbit értem, az utasok itt pihenhettek és az út porát leöblíthették egy korsónyi borral. Mármint a társaság. Az utóbbit csak akkor, ha ott egy hídon kellett például átmenni és ehhez közel egy többfunkciós épület lehetett. A via magna mellett találtam olyant is, mely közelében egy kis vizimalom, híd és kút is található. Mára ez már Berkesz belterületének széle.
Azaz a WH nem feltétlen (csak) kocsma, fogadó lehet, hanem valamilyen gazdasági tevékenység szinhelye is. De nem malom, mert annak külön jele volt, s a legtöbb közelében fahíd található. Ezek lehettek anno a gócpontok, ide futottak össze a kisebb utak, hogy áthaladhassanak a hídon. Némely fogadónak még a neve is megőriztetett: Szarvas, Csipan. S félelmetes, hogy egyes mai részek neve már akkor is megvolt. Ma Őze-tanya, anno Öze Rett (rét) ill. Rozsrét. At időtáv közel 230 év
Az EKF Tisza járta területeket ábrázoló szelvényein sok helyen található a W:h vagy Wh: német nyelvű rövidítés. Ez mit jelenthet? A W-re a gyanúm a sWehr 'gát, duzzasztómű', jelen esetben mini jelzővel értendő. De így együtt minek lehet a rövidítése? A jelmagyarázatában nem találtam vagy nagyon bambáskodtam.
- „Iszák – … nyilván ih= juh és szák … A szák különben= Sack. …”
Az, hogy a pusztai nomád pásztorkodás a magyarság régi foglalkozása volt, nem jelenti azt, hogy a jelenkorban felgyűjtött pásztorszókincs elemeiről (melyek között ott van a szteppén ismeretlen magas hegyi pásztorkodásé is) tételes vizsgálat nélkül kijelenthetnénk, hogy az idetartozók „a legrégebbi magyar”.
Bár egy mai szórejtvény szempontjából ez indifferens, az EWUng szerint a lugas „gehört zu der aus dem Ital stammenden alten Termonologie des Weinbaus in Ungarn”, azaz ’az olasz eredetű régi magyarországi szőlőművelési terminológiához tartozik’. Tehát előbb volt szőlő-, mint rózsalugas. (Persze ilyenkor mindig a rejtvénykészítő nyelvérzékét kell eltalálnunk.)
Hát, nem tudom, nekem a rózsa sehogysem lugas, ellenben azt határozottan és szigorúan a szőlőhöz kötöm. (Dunamenti tolnai nyelvi szocializációs háttérrel).
Köszönöm, tiéd a fél piros pont :)) A lugas nekem azért hangzik rosszul, mert az lehet rózsa is, és hangulatában sem illik az őszhöz (ti. a végső megfejtés lombhullás lett).
Nyilván a magyar keresztrejtvény-hagyománnyal ellentétben az SZ-et didaktikai okokból (hiszen külön betű! -- NB: "második elemista") egy helyre íratja.
Belebuktam egy második elemista feladatba. A meghatározás szerint "ősszel érik", négy betű, és a harmadik L. Valamint "sok fürt lóg rajta", öt betű, és L-lel kezdődik. Erre kínomban a lugast találtam ki, de elég kényszeredett megoldás. Valaki? (Telitalálatot az a fogadó ért el, aki az Apáczai Kiadóra tippelt.)
A növénynevek helyesírásának van saját szabályzata: Priszter Szaniszló: Növényneveink (A magyar és tudományos növénynevek szótára). Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1998. ISBN 963 9121 22 3
Aki növénytaxonokat magyarul el- és átnevez, annak ezt figyelembe kell venni. Ez nem dönt abban a kérdésben, hogy főnévi vagy melléknévi jelzős szókapcsolatot válasszunk. De ha a választás megvolt, akkor megmondja, hogy (nolens-volens) hogyan kell írni. Annyiban azért segíthet a strukturális döntésben is, hogy a szabályzati részben is vannak példák, többek közt többszörösen összetett főnévi jelzős alakulatokra.
Idézem (a többszörösen összetetteket én emeltem ki aláhúzással, {}-vel a szedési hibákat javítom, a {…} a kihagyott példák helyett áll):
----------------------------
„8. Egybeírandók a nemzetségnévvel a minőségjelzők, ha azok:
a) főnevek:
barátszeg{f} — libapimpó — takarmánylucerna
eperhere — ördögmák — tarlókutyatej
léggömbhagyma — szulákkeserűfű — torzsikaboglárka stb.
12. Az egyébként egybeírandó minőségjelzős fajnevek közül egyeseket – főleg a félreérthetőség vagy a mássalhangzók torlódásának elkerülése végett – az összetétel határán kötőjellel tagolhatunk [vö. AkH. 138.]:
cser-fagyöngy — fogas-ír — vad-riskásafű
farkas-kutyatej — sugár-lóhere — vénic-szil
férfi-vérfű — tarló-here — vízi-lófark stb.”
----------------------------
Személy szerint én sem szeretem a jelöletlen szókapcsolatok terjedését a magyar nyelvben, de ez annyira produktívvá vált, hogy mintegy a vonat elé feküdnénk, ha ellene mennénk. Ugyanakkor azt látom, hogy a kritizáltad javaslatok meg akarják őrizni a köznyelvben bevett neveket az új fajnevekben. Ez rendszer az őrületben, így szerintem – jobb híján – támogatható. Őrületnek azért nevezem, mint biológus diplomával rendelkező, a legteljesebb pótcselekvésnek tartom a magyar fajnevek megváltozását, ha tudományos név változik. Nem tudom, ezreknek miért kellene eldobni a zöldike nevet, egy-két tucat specialista intenciója nyomán.
De függetlenül a személyes véleményemtől, ha a főnévi jelzős kapcsolat lesz a javasolt, akkor az a Priszter 8. és 12. együttes értelmezésével kötőjelesen kell írni: zöldike-ujjaskorbor, madárfészek-békakonty.
Újkeletű magyar növénynevekkel van problémám. Előrebocsátom, hogy sem a növénytan, sem a nyelvészet nem szakmám, de mindkettő érdekel.
Nemrégiben egyes, Magyarországon is honos, a kosborfélék (orchideák) családjába tartozó fajokat a botanikusok bizonyos nemzetségekből másikba soroltak át. Így a zöldike nevű faj a Coeloglossum nemzetségből a Dactylorhiza (ujjaskosbor) nemzetségbe került át. A korábbi Coeloglossum viride tudományos név így Dactylorhiza viridis lett. Hasonlóképpen, a békakonty nevű faj a Listera nemzetségből a Neottia nemzetségbe került át a Listera megszüntetésével (beolvasztásával). A korábbi Listera ovata név így Neottia ovata lett.
A latin tudományos nevek és besorolások megváltozását a botanikusok a magyar neveken is tükröztetni szeretnék. Sok magyar név változna meg így. Ezek többségénél szerintem nincs gond, de az előzőben említett kettőnél igen.
A zöldike javasolt új neve "zöldike ujjaskosbor" lenne, a békakonty átsorolása miatt pedig a "békakonty" nevet átvinnék a Neottiára, így az ott már korábban is lévő Neottia nidus-avis (madárfészek) nevű fajnak az új magyar neve "madárfészek békakonty" lenne. (A madárfészek név egyébként a növény ilyen formájú gyökérzetére utal.)
Nekem gondom van a főnevek ilyen egymás mellé dobálásával. Az elöl álló szó ettől nem lesz jelző, ez az angolban lenne így. A "Budapest Honvéd" is helytelen, helyesen Budapesti Honvéd lenne. Szerintem a nyelvileg helyes két név a "zöldes ujjaskosbor" és a "madárfészkű békakonty" lenne.
Botanikus barátom szerint viszont nincs itt gond, mert olyan bevett magyar orchideanevek léteznek, mint majomkosbor, légybangó, poszméhbangó, ahol a két főnév egymás mellé tételével az előbbi jelzős értelművé válik.
Ez igaz, de ezek nem többszörösen összetett szavak. Szerintem a "madárfészek békakonty" és a "zöldike ujjaskosbor" erőltetett, és az elöl álló szavakon nem érződik a jelzői értelem. Legalábbis az én nyelvérzékem szerint. De mit mond a nyelvészet?
Javaslom, kövessétek a Szabványügyi Testület rendszerét. Könyvtárban megtalálod Az adatfeldolgozás fogalommeghatározásai és többnyelvű szótára című kötete (MSZ Szabványgyűjtemények 75, 1984). Szerintem ennek a mintájára jó anyagot tudtok csinálni. Ha gondolod, szívesen konzultálok veled, írj e-mailt. Ha nem tudod a címemet, a másik helyen megadom.
Egy kis kiadványszerkesztői szakmai segítséget kérnék egy szakmai fogalomtár formai ill. szerkesztési megjelenítéséhez.
A fogalomtár a szakma egy speciális részét írja le ill. speciális szemszögből határolja le a fogalmakat, melyekhez több forrásból szedték össze az anyagot. A fogalomtár létrehozásának alapvető oka, hogy egységes legyen a szakma, mindenki ugyanazt értse alatta. Vannak jogszabályok, melyek egyrészről tételesen meghatározzák a fogalmat (1), másrészről más fogalmakat pedig a paragrafusok között közvetve írnak le, határoznak meg (2). Vannak nemzetközi egyezmények (3), más szakmai szótárak, melyben ide illő fogalmak is megtalálhatók (4), s van a szakmának egy kialakult fogalomképe, mely a különböző oktatás és gyakorlati élet során vált ismerté ill. alakult ki (5).
A fogalomtár törzse néhány főbb szakaszból és esetleg pár alszakaszból áll, melyhez bevezető és forrásjegyzék tartozik.
A tagolás szempontjából mire kell ügyelni?
Címlap és még mi kell előre?
Kell-e esetleg tartalomjegyzék? És még mi?
A tagolás során mikor kell új oldalon esetleg a jobb/páratlan oldalon kezdeni?
A főbb egységek milyen sorrendben legyenek?
A címszavak esetén milyen bemutató ill. sorrendet kellene tartani? Hogyan kell tagolni?
Hogyan kell megjeleníteni ill. hivatkozni a fönti (1)-(5) forrásokra?
Az (5) résznél van még jellemző ill. gyakorlati példa továbbá ha valamely más nyelv tükörfordítása, akkor ennek jelzése is.
Mire kell még ügyelni?
Előre is köszönöm a fejtágítást, esetleg valamilyen netes szakirodalmi hely linkjét.
El fog terjedni, nyugodt lehetsz. Csak megfelelő médiatámogatás kell hozzá. Elképesztő ereje van a médiának. Szerintem például a *valószínűleg, hogy, *nyilvánvalóan, hogy és társaik is a tömegmédia révén kerültek be a köznyelvbe, olyannyira, hogy ünnepelt színészek is használják, de irodalmi műsorban, ünnepelt professzortól is hallottam már.
"Nagyon örülök, szinte villámcsapásként ért a hír." - nyilatkozta az Index szerint az olimpiára kijutott tornász. Ez valami új trend, amihez eddig nem volt szerencsém, vagy egyszeri elszólás? Az ember azt gondolná, hogy a villámcsapás elég szörnyű dolog ahhoz, hogy a jelentése ne tudjon eltávolodni az eredeti értelemtől, és ne fordulhasson pozitív meglepetéssé.
Általánosságban elmondható, hogy a -j-s E/3 birtokos jelek jelenleg is terjednek a -j nélküliek rovására. Eközben lehetnek kettős formák, azaz amikor mindkét alak használható, legfeljebb a különböző regiszterekben (eltérő genráció, földrajzi hely stb.) különböző elterjedtséggel. Szerintem, az újság esetén már a -j-s újságja forma a köznyelvibb, ebben megerősít a Debreceni Tezaurusz:
Már jó ideje meg akarom kérdezni mert lehet csak nekem fura és én tudom rosszul azt, hogy az egyik közismert televizíós műsorújság szlogenje a következő: Az ország legolvasotabb műsorújságja!
Minden heti újságon rajta a szlogen
No most ez tényleg így van helyesen írva? Mert én így írnám rá, hogy műsorújsága