Korzika a meredek kontrasztok szigete. Együtt van jelen a mediterrán feeling a már-már az alpokat idéző 2500-as havas hegyek világa. Ma ez utóbbi kerül górcső alá.
Tartalom:
„A szemfülesebbek kitalálhatták, hogy a mai részben a sporté lesz a főszerep. A cél eljutni a sziget nyugati partjáról a keletire. Ehhez keresztben át kell vágni a sziget legmagasabb hegységén ,a „Gránitország”-on. Túrázóinknak nincs könnyű dolga, 0-ról 1500m-re, a párás fülledt hőségben, közben minden bokorból elvadult disznók fenyegetnek. De, nem csüggednek, a látványvilág felülírja a nehézségeket…”
Szia SK! Nekem Szerbia az egyik kedven helyem. Utak, mint nálunk kb.. Közbiztonság kifogástalan. Vadkemping teljesen elfogadott, de a szállások sem drágák. pl. 4000 Ft egy komplett szoba egy kisvárosi hotelben.
Rendkívül kedvesek az emberek a magányos biciklis vándorhoz, bár ez az egész Balkánon igaz.
Kihagyhatatlan: UVAC, Vaskapu, Tara-hegység (Bár ezek nem Vajdasági látnivalók, de ott a Tarcal helység a főnök...)
Igen, néha erre “teker(g)ek”, de leginkább “read only” vagyok. A határok megnyitása rám sajnos nem vonatkozik, jelen helyzetben csak miniszteri külön engedéllyel hagyhatom el az országot. :(
Ez persze változhat a közeljövőben, de addig nem érdemes tervezni...
Én Balsa és a Cigándi híd között, az északi oldalán a Tiszának tekertem végig a gáton még anno 2002-ben. Akkor még nem volt aszfaltos, de arra emlékszem, hogy olyan unalmas volt, sehol nem láttuk a Tiszát. A másik oldalon jöttünk vissza, emlékeimben az érdekesebbnek konzerválódott, de lehet, hogy csak a véletlenül éppen akkor zajló tiszavirágzás miatt.
Egyébként a cikket jegyző Tokár Rita egy Sárospataki bringás, a facebookon tudsz tőle kérdezni.
Sajnos a Tisza-parti útról már nincsenek információim, sem a töltés burkolata, sem a környező települések nem ismertek számomra, csak átutazóban jártam arra. Egy kisvárdai barátomnak feltettem a kérdést, ha kapok érdemi választ, megosztom majd Veled.
Ha az árapasztó zsilipet megjártam és szeretnék inkább a Tisza-parton biciklizni (amennyit lehet) a jobb vagy bal partján van burkolt gát (vagy sehol)?
Végül ha úgy alakul, hogy nem lehet a gáton bicajozni, akkor melyik oldalon érdemesebb a lakott területek szempontjából?
Valószínűleg kollégákkal megyek és biztosan megállnánk enni, inni valamit.
Bár nem az említett Cigánd - Tokaj útvonalon jártunk anno, de talán segítség az alábbi néhány sor.
A tározó és a gát a Tisza jobb partján található, de nem a Tisza melletti védelmi gátrendszer részét képezi, hanem ez egy különálló kör gát. Mint a cikk is írja, egy árapasztó tározó köré építettek, annak vizét venné körbe (ha lenne benne víz).
A tározó Cigándtól északra, északkeletre esik, ezért ha a Cigándtól délnyugatra lévő Tokaj a cél, akkor nem fog útba esni. Persze dönthetsz úgy, hogy megéri a kitérő.
Mellékelek egy térképet, amelyen (a műhold nézetet meghagyva és megfelelően nagyítva) látható a gát útvonala is. Mi a tározó déli és a nyugati oldalán tekertünk, nekünk ez esett útba Zakopane felé. A II. Rákóczi Ferenc Tisza-hídon átkelve 2-300 méter után jobbra letérve a közútról értük el a gátat, ezen a térkép részleten látszik a zsiliprendszer helye is (Árapasztó tározó néven). Ha váltasz műhold nézetre, akkor a gát vonala is kirajzolódik.
Szinte napra pontosan 10 éve volt az évszázad árvize. Jó pár falu úszott az országban, a Bükkben is jelentős károk keletkeztek. A mindenkori országos éves csapadékrekordot /1550mm/ azóta is a közelben található Jávorkút tartja. Én egy hirtelen ötlettől vezérelve a helyszínre siettem és csináltam néhány snittet a kamerámmal, melyet, az akkor még érvényben lévő youtube feltöltési korlát miatt alig 10 percben összecsaptam. Bár, majdnem annyira gyenge, mint amilyen amatőr, de mégis, ez volt az első publikus "túravideóm", amit azóta több, mint 200 követett.
Olvastam egy tesztet, s ott a tesztelő viszonylag komoly mennyiségű energiát tudott visszanyerni, persze dombos vidéken. S akkor még a fék is kevéssé kopik.. :-) Sztem inkább az ára miatt nem építik bele minden bringába, csak a drágábbakba. Meg asszem mindegyik meghajtásnál nem is megoldható.
A visszatöltéshez nem érdemes ragaszkodni. Az még talán az Alpok hosszú lejtőin működik valamennyire de máshol nem igazán. Ha használható lenne már az összes gyártó terméke tudná.
Igazából a nagyobb sebességű rásegítés nem a hobby tekerésnél lenne jó, hanem akkor közlekedési eszközként is jobban használhatnám a cangát. Ilyen 40-45-el közlekedve egy robogót ki lehetne váltani, s mondjuk Pesten belül, ha el kell ugrani vmiért ide vagy oda, s nem kell sok cuccot vinni vagy hozni, akkor teljesen életképes lehet. Ugye ha az ember intézi a dolgait, dolgozik, ott azért az idő pénz.. Meg pl másik szitu, ha nyaralni megy az ember zsúfoltabb tengerpartra. Ott eddig béreltem robogót, de egy ilyen 30 kilós cangát sima ügy elvinni, s teljesen jó lehet monnyuk 50 km-es körzeten belül felfedezni.
Az átépítésnek inkább agymotornál egy jó minőségű szeretett, már meglévő bringánál van értelme. Középmotornál nagy előny a motor és az akku vázba integráltsága a gyáriaknál. Talán jobb ha egy bicikli nem megy 45-tel még ha a felépítése igazodik is akkora sebességhez. Ehhez a környezet/autós gyalogos/ sincs hozzászokva.
Én 500-ért új pedelecet jót még nem láttam, inkább 7 számjegyű áron.. A nyomaték érzékelős rásegítéshez, a visszatöltéshez, s a legalább 500 kWh-s akkuhoz ragaszkodnék.
Thx, nézelődöm, de minden info jól jön. Az elektromos hajtás szakmai része az ok, nemrég diplomáztam belőle, csak a canga specifikus dolgokat nem ismerem.
Akárhogy is nézem, mindig oda jutok, h eleve ilyen cangát kell venni, ha jót akar az ember, mer az átépített az vhol kompromisszumos lesz. Úgyhogy sztem még hajtom a meglevőt, ha már megvettem, aztán ha megunom, váltok. Addig meg legalább jól informált leszek. :-)
Néztem a kölcsönzőket is, de speed pedelecet sehol sem láttam bérelhetőt, csak olyat, ami 25 km/h-ig segít rá.
Nos.. Előre bocsátom hogy nem vagyok a téma szakértője. E-bike-ot is használó vagyok a tájékozottságom csak annyi ami rám ragadt. A hátsó agymotor hátránya hogy nem érhető el vele akkora forgatónyomaték mint középmotornál. Továbbá csak menetes racsnit lehet a kerékpáron használni a korszerűbb a kazettás. /Ha jól emlékszem mintha találkoztam volna már kazettással is. Az egészen biztosan a jobb megoldás lesz mert előnyösebb racsni rakható rá/. Az egész e-bike fejlesztés a középmotor irányába ment el minden gyártó leginkább azt fejleszti. A motor ma még nem egy könnyű súly nyilván előny ha minél alacsonyabban van. De egy defekt szerelésnél is könnyebbséget jelent ha a motor nem a kerékben van. A kerék nem egy átlagos szabvány bicikli kerék és nagyon fontos hogy a motor kábele a keréknél oldható legyen. Nem lehet gyors zárat használni. Ennek ellenére a télen egy defekt szerelése semmi gondot nem okozott. Ráadásul vmivel nagyobb a fogyasztása is mint a középmotornak. Olyan montiba amit terepen használnak jobb a középmotor már csak azért is mert ott egy nehéz kerék sokkal sérülékenyebb. Ha az agymotor bolygóműves annak műanyag fogaskerekei kopó alkatrészek de a középmotoré is. A nem bolygóműves hanem közvetlen a tengelyt hajtó agymotorban nincs kopó alkatrész igaz kicsit nagyobb és kicsit nehezebb de örökéletű ráadásul hangtalan. Nézz körül biztosan sok információt találsz még főleg e-bike-ot is forgalmazó bringaboltokban.
