Amúgy ne használd hosszan, csak egy gyors öblítésre, és szárítsd le utána. A sellakot egyébként elvileg hosszas áztatásnál maga a kotyva, az abban lévő szalmiákszesz is oldja, tehát a sellakos ragasztásokat elvileg indokolt is minden tisztítás után ellenőrizni, szükség esetén megerősíteni.
Ez a program nem túl kifinomult, így nem biztos, hogy mérvadó, amit látsz. A középponttól eltolódás szerintem kb: semmit sem jelent, egyszerűen megfogható és odébbtolható az egész grafikon.
Amúgy "valódi" vibrográfon a két egymástól független párhuzamos grafikon jellemzően arra utal, hogy nincs jól beállítva a vibró, és a szerkezet tényleges lengési frekvenciája a duplája a beállítottnak - ami nyilván most nem valószínű. A két nagyon eltérő késést mutató oldal mindenképpen furcsa, bár ilyen nagy és laza hajszálrugójú szerkezetnél voltaképpen nem lehetetlen - elképzelhető olyan hajszálrugó állás, hogy az egyik irányba lengésnél a hajszálrugó felfekszik teljesen végig a hajszálrugó-kulcs egyik peckére-oldalára, a másik irányba viszont nem, ott meg szabadon leng, ezért a két féllengés látványosan-mérhetően eltérő lengésidejű. A hajszálrugó-kulcs nyílásának szűkítésével, peckes kivitelnél a peckek szorosabbra hajlításával orvosolható.
Általában nagy pontosságú óránál komoly jelentősége van a kulcsnyílás beállításának.
A Vibrográf (jellegű) értelmezésében szeretnék segítséget kérni!
A szabályozás sikerült (ha igaz) egész tűrhető pontosságot elérni. Eddig ezt értem (ha igaz...🙂) viszont mit jelent az eltolódott kép (középtől). A két vonal "sántítást" jelent. Ennek milyen mértéke elfogadható még? Mi okozhatja (koszolódás, kopás, kenetlenség..?) Ezt a billegőn miként lehet javítani? Köszi!
Vagy valami teljesen össze-vissza ver az órában - vagy nem 18000 a lengésszám, ami simán lehet. Konkrétan nem tudom a szóban forgó Jantar lengésszámát, de ilyen nagy szerkezeteknél nem ritka a 18000-nél kisebb, sőt, még olyan nem szabványos lengésszámokkal is találkoztam már régi óráknál, amelyet nem is tud semmilyen vibró mérni, mert nem beállítható, "nincs is a listán".
Próbáld azért meg 14400-al is, meg általában kisebb, beállítható lengésszámokkal.
Mérj rá lehetőség szerint műszerrel (akár a mobilos appal is).
Ilyenkor első körben tisztázni kell, hogy maga a lengésidő is már késést mutat, vagy az még rendben lévőnek tűnik.
Ha a lengésidő jó, az óra mégis jelentősen késik - akkor csúszik a negyedeskerék (vagy az adott megoldástól függően máshol kialakított állítási lehetőség) kapcsolata.
Ha már a lengésidő is kevés, akkor szét kell nézni a billegő háza tájékán. Jobb minőségű óránál ilyen szélsőséges késést-sietést általában csak olyan szintű kopások tudnak okozni, amelyek már szélsőségesen gyenge lengésszöget eredményeznek, tehát látni is lehet, hogy az óra "sántít", alig vánszorog. Bár 15 perc vagy több még így is meredek.
Ha azonban az óra látszólag lendületesen, szépen jár - akkor konkrétan baj van a szabályozóval. Régi, csavaros billegőjű zsebóránál nagyon nem ritka hiba az, hogy koszos, elszennyeződött, és ezért már késő vagy éppen siető szerkezet billegőkoszorújából mekkmesterek tisztítás, korrekt rendbetétel helyett kicsavarnak vagy nehezítésnek betesznek csavarokat, és az eredmény rendes javítás után egy durván siető-késő óra lesz - ilyenkor újra kell súlyozni és persze kiegyensúlyozni a billegőt. Néha több pepecselés, mint a szerviz maga.
Az esetünkben - régi vekker - azonban meglepően gyakori probléma, hogy amennyiben olcsó, réz-bronz hajszálrugó van benne, akkor az a hajszálrugó az esetleg túlzásba vitt kotyvás-szalmiákszeszes tisztításoktól meggyengült. Elvileg a szalmiákszesz nem oldja ugye a rezet-bronzot, legalábbis nem komolyan - de a rá rakódott patinát annál jobban, márpedig az magából a hajszálrugó anyagából alakult ugyebár ki, ergo ha elég sokszor lett ez túlságosan sokat áztatva, akkor egy picit fogy a spirálból, emiatt gyengébb lesz - nő a lengésidő. Idővel ez olyan mértékű lehet, hogy már kicsúszunk a szabályozási tartományból, és a legrövidebbre beállított hajszálrugókulcs mellett is csúnyán késik az óra. Ilyenkor sincs elveszve a dolog - rövidíteni kell picit a spirálon, ameddig a szabályozható tartományba nem kerülünk.
A vekker a méretei miatt remek terep ilyesmik gyakorlására, itt még jól kezelhetők a hajszálrugók.
Adott Jantar vekker. Tisztítva, kenve. Viszont tetemes a késése. Akár 15 perc/nap (még most állítottam rá és próbálom, de szerintem sokkal jobb nem lesz...) Mit cseszhettem el? Mit hagyhattam figyelmen kívül? Esetleg a kopások már hozhatják ezt? Rugó? Billegő?
Azonban elég nehéz pusztán könyvből tanulni! Én eléggé vizuális vagyok. Ezért nézek ilyen videókat. Viszont ott -ugye- sok a "szakbarbár" akit laikusként nehezen szűrök ki...🙂
Vannak kivételek, például vannak egyes finomabb karóra-szerkezetek, ahol a gyári olajozási ajánlásban valami finomabb olajat ajánlanak a horgony csapjaihoz is - ezt például nyugodtan felül lehet bírálni, biztonságosabb a horgonycsapokat nem kenni (nem fog kopni így sem).
Viszont kenni kell közepesen finom (pl: 2-es) olajjal, kis és gyors járású szerkezetnél inkább kimondottan ide való horgonyzsírral a kövek emelőfelületeit. Pecekjáratnál a peckeket (zsírozhatók azok is), nagy ingás óránál is a horgonyok emelőkarmait. Mindenképpen.
A horgony kivételével a járat csapjait kenni kell, mérettől függő finomságú olajjal. Tilos kenni a kerék-kapcsolatokat, és nem igényelnek kenést a mutató-áttétel kerekei sem (váltókerék, órakerék-negyedeskerék kapcsolat). Ha valaki ezt is kenni - akkor az ő általa "szervizelt" óra elé hamar meg is fog állni, mint a szög. Ha elindul egyáltalán...
A negyedeskerék-perctengely kapcsolatot elvileg illik kenni, vagy könnyebben kikopik. Hogy mivel - az szintén méret-finomság függő.
Kenni kell a felhúzószerkezet kilincs-kapcsolatait, a hajtórugókat. A legkritikusabb valójába a billegőtengely csapjainak-csapágyainak megfelelő (bontásos) tisztítása és kenése, ha ez nem megfelelő, az biztosan megbosszulja magát.
