Megint kreatív vagy! Ez jó! Évek számához kötni egy eseményt mindíg nyerő. Bár egyszer a kilencvenes években, amikor az 5-letelés szinte magától jött, részt vettem egy banketten, amit a szervező cég a 9 és 1/3-odik évfordulóján tartott meg.
Látva az aktivitás pillanatnyi lanyhulását, nem lenne könnyű kerek évszámot apropónak állítanunk. Mert akkor várhatnánk '27-'28-ig, vagy '32-ig. Ennél inkább az Index Fórum 20. jubileuma közeleg. Vagy még közelebb van az 1-sős-ségünk kerek évfordulója. Vagy az első betűvetés-óráé az újságpapíron.
Idesüss, én is idézek! Vegyünk például egy 16 éves klasszikus bejegyzést:
"Hát a kkor üres a tanterem, belépek. És helyet foglalok az elsö sorban, az ablak mellett. Stip-stop! Besüt a nap most is, akkor is inkább kifelé néztem. Totyogjatok be Ti is!"
Akkor most miért ne csoszoghatnánk be, vagy akár össze?!
O.K., de megpróbáltuk. Lehet, hogy most is ott pihen az Alsóhegy 1. alsó erkélye alatt? Érdekes lenne megtalálni, mint egy fiatalos nekibuzdulás "lábnyomát".
Nem valószínű, hogy valaha is ezzel a kifejezéssel illették volna a focit rajtunk kívül.
Azt hiszem a körülményekhez képest az átlagnál kreatívabbak és nyelvújítóbbak voltunk.
Egyszer valamilyen tetemesebb méretű tartályban hozattunk csapolt sört a kocsmából. Mert nem voltunk egy kocsmázó bagázs...
Szerintem túlméreteztük. Te egyszer kinyomtad én nem mertem, féltem, hogy a fejemre esik. Alkalmatlan volt arra hogy nyomogassuk 4x-5x. Nem tudom, miért nem faragtunk le (pl.vésővel) a két betontömbből. Maradt a foca. Néha így mondtuk.
Telitalálat! A fazék az kerek volt, de miért rémlik nekem úgy, mintha négyszögű lett volna, ami elkészült? Lehet, hogy elsőre nem sikerült és változtatni kellett a terven? Vagy csak a szokásos téves emlékezetem kavar be? Vajon sokat emelgettük? Vagy hamar ráúntunk? Akárhogy is, ez is bizonyítja, hogy sportos felfogásban éltük meg azt az időszakot! Bár igazán sportolni később kezdtem, amikor a nővérem férje (OTSH-nál dolgozván) beprotezsált az egyik nagy sportegyesületnél, az atlétikai szakosztályba, és onnantól futottam és gyalogoltam versenyszerűen. De nem sokáig, nem voltam tehetséges, meg nem a katonaság után kell elkezdeni az ilyen tevékenységeket. Szóval csak amolyan hobbyfutás vagy örömgyaloglás volt. Aztán elköltöztem Kelenvölgybe, és onnan egyszer-kétszer reggel begyalogoltam a Vörösmarty térre, ahol dolgoztam. Aztán egyszer összehozott a véletlen a Gaál Petivel, aki a Mészáros utcai Shell-kúton szorgoskodott, mint kutas.
Puff! Ezt elbuktam! A Lajosékkal pedig talán valami más apropóból futottam össze.
Akkoriban a Szüret utcában volt az otthonod? Korábban szóba esett a Szüret utca, ha jól emlékszem, és nemcsak a Szépréti (vagy Szépréthy?) Tibi kapcsán.
A Kisvigadóba beszéltünk meg találkozót a Lajossal, ő pedig Devich Lacival érkezett meg, sétálva az otthonából a Villányi úton. Lacit ekkor már elhagyta a haja, annyira, hogy Lajos vicces kérdésére, hogy "na, ki ő? Megismered?" kínos csend következett. Aztán feloldotta a fura helyzetet és megmondta (vagy ő, vagy a Laci). Ugyanúgy meghökkentem akkor, mint amikor Te megláttál sok év után, és hangot adtál meglepetésednek: "de bácsi vagy!". Lehet, hogy ezen a kisvigadós találkozón nem voltál ott?
A Kiss Gyusziék talán Opellel jöhettek. Kapitän-ra vagy Rekordra tippelek.
Devich Lacival nem találkoztunk. Ebben tévedsz. Pedig jó a memóriád. (Még.) Szeleire is jól emlékszel, fociztunk és nagyritkán meg kellett állni egy-egy autó miatt. Egyszer Szeleiék miatt. Apja volt az oktató (akkor létezett ilyen szabály).Milyen kocsi volt? Most letesztellek.
Igen, így van: a 19-et lefoglalta a Gördülő Kövek. (És még mindíg turnéznak és lemezzel jönnek ki! Igaz, a Parti Fiúk is szinte naponta lépnek fel, csak enyhén más kombóban))
Az előbbi üzenet felsorolásából kihagytam a Villányi uti összejöveteleket, amivel pedig rekord mértékben megközelítettük a Köbölt. Lajos, Devich Laci, Rutter, Te meg én, elnézést attól, akit esetleg kihagytam.
A "csoszogásra" majdnem ráhibáztál, mert nekem is osztott lapot a koronavírus, egy márciusi kórházzal és később egy háromhetes rehabbal, de mára túl vagyok rajta, dolgozom rajta, hogy a járásom ruganyos és fürge legyen és lihegés nélkül lépcsőzhessek, mint régen. Egykor, amikor még sportoltam, benne volt az edzéstervben a Krisztina körútról a Spartacus teniszpálya mellett felfutni a több-szakaszos lépcsőn a Naphegyre, elég jól ment. De nem panaszkodom, a metróból a felszínre jutáshoz még nem használom a liftet... De tényleg összejöhetnénk valamikor, alkalom adtán. Emlékszem néhány sikeres összefutásunkra az elmúlt tizen-huszon év alatt, egyszer az Andor utcában, egyszer a Bocskai úton, ahol akkoriban laktam, egyszer Nálad Tétényben (vagy Budafok?), meg még a Bercsényiben, ahol segítettél hangszórót venni, meg az Auchanban (vagy a Metróban?). Mielőtt tényleg csoszogunk majdan.
Milyen név merült fel a "garázszenekarunk"ra annó? (Nem volt igazán garázs-band, hiszen a lakásotokban próbáltuk a "Kis Bencé"-t.
A Merza Marcinak volt egy felesége, akit Áginak hívtak, ő eleve a TV-nél dolgozott, és aztán a Marci valahogy kikerült a Kék Csillagból, vagy otthagyta, nagy volt a verseny, és állást foglalt. Volt egyébként egy bátyja is, a Jenő, aki szintén ott lakott régen. Akkoriban ott a kétgyerekes családmodell volt a divat, csak mi lógtunk ki a növéremmel és a két húgommal. Meg a Balog Laci, a szomszádból, aki meg egyedüli gyerek volt, bár nem pont a mi korosztályunk.
Lehet, hogy a Wekkermann "Ferikére" gondoltál? Aki egyébként a Miki barátja volt. Járt a focimétáinkra egy "kis Demjén" nevű gyerek is, meg a -szintén - a Miki barátja vagy valahonnan ismerőse is, egy András nevű. Ha jól tudom, Szelényi volt a vezetékneve. Nem Szeley, az osztálytársunk, aki akkoriban tanult vezetni az apjától, valamikor el is húztak az autóval az Alsóhegy utcában a fociderbink előtt, közben vagy után.
A Stovepipe-on ott voltam, hogyne emlékeznék. 64-re tippeltem volna, de látom, hogy egy évvel később volt. És ez volt a briteknél a 4. számú Kályhacső együttes. Erre a sorszámra már nem emlékeztem, a 19.-re voksoltam volna, de az az idegösszeomlás volt.
Nagy klaffogás lehetett ez az unorthodox futás, jó, hogy kettőnk közül legalább egyikünknek ilyen jó a memóriája! Szenzációs, hogy erre ilyen jól emlékszel! Arra sem emlékszem, hogy együtt néztük-e a focimeccsek legjavát, lehet, hogy inkább apámmal, aki nagy fociszakértő volt. Viszont arra meg pontosan emlékszem, hogy Dózsa hokimeccre együtt mentünk a Kisstadionba. Gombfociban meg a Miki volt a vezéregyéniség. Teljes csapataink voltak fényképes "gombokkal".
Igen, elköltöztem Budáról, ahol eddigi életem javarészén át éltem. Úgy tíz éve Dömsödön lakom, meg majd' negyedszázada Sukorón. Szeretek vonatozni és buszozni, a parkolás egyre nehezebb, meg kell a járás is. A futást és a távgyaloglást a múltnak adtam át.
Na, azért! Bár a másik nick is jól megjegyezhető, lévén, hogy nagy költőnk ihlette... Valóban, a Köböl az marad Köböl, ezt meg az utcanév ihlette. Ez a mi "via Gluck"-unk, a "Váci út és Lehel út között", a "vén budai hársfák" tájékán, amúgy metaforikusan. Ez még létezik fizikai valóságában, összeköt múltat és jelent. Nem úgy más egykori kedvelt, ma már csak emlékeinkben élő helyszíneink némelyike, a Kocsis-rét, vagy a MOM, a MOM pálya, a TF pálya. Ahol minden hétvégén leshettük egyik vagy másik csapat hazai focimeccsét, ha volt pénzünk, belúlről, a lelátóról vagy a pálya széléről, ha nem volt, hát a lánckerítésbe beépülve a fák között leselkedve, tippelve, hogy mi történik a túlsó kapunál. Drukkolva, hogy csapatunk győzzön a Sárisápi Bányász ellen, vagy tisztes eredményt érjen el mondjuk a Dömsöddel szemben. Ahol egy csendes, meccsmentes napon kitaláltuk, hogy belógunk a TF pályára, hogy a VÖRÖS SALAKON fussunk néhány kört, vagy gátfussunk. Már nem emlékszem, hogy legyőztük-e félelmünket, hogy a csősz (a sportpályaőr) elűz, és be is vergődtünk a vasrács kiszakadt részén, vagy csak izgalmas, de ki nem használt, füstbement terv maradt, de mindenképpen jól beillett az életkurunknak megfelelő "marháskodások" körébe. Elhatároztam, hogy a fővárosban járva egyszer elmegyek megnézni, mi van a helyén, de nem siettem el, mert úgyis tudom: valami monstrum sportkomplexum vagy pláza álma vált valóra ott. De a Köböl megmaradt, és ez jó tudat...
