Kedves Kartácsak!
Elnézést kérek, kicsit sokáig tartott, amíg összeszedtem a vitaindító joganyagot, értelmezéseket, stb.
Kezdjük akkor a reprezentáció körüli gondommal.
1.) Definíció a reprezentáció fogalmáról:
reprezentáció, reprezentálás lat 1. képviselet 2. vkinek hivatali állásával, rangjával, hivatásával együtt járó, hagyományos formákhoz kötött módon való megjelenése, magatartása, ténykedése
reprezentál lat 1. képvisel 2. rangjához, hivatali állásához mérten él; társadalmi tekintélyt tart, mutat 3. jó fellépésée van, tud szerepelni 4. ritk ábrázol, mutat
(Forrás: Bakos Ferenc Idegen szavak szótára)
2.) Definíció a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényből:
reprezentációs költség: az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel, ital és az ezen felül nyújtott szolgáltatás, az üzleti ajándék, továbbá az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen, a taggyűlésen, közgyűlésen, igazgatósági, felügyelőbizottsági értekezleten felmerült költségek általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül;
3.) Definíció a személyi jövedelmadóról szóló törvényből:
reprezentáció címén az egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevétel 0,5 százalékának megfelelő igazolt kiadás, de legfeljebb évi 100 ezer forint, azzal, hogy reprezentációs költségnek minősül az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel és ital, valamint az ezen felül nyújtott szolgáltatás (szállás, utazás), az üzleti ajándékozás, az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezés költsége (általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül), kivéve ez utóbbit, ha természetbeni juttatásként, a vonatkozó adó megfizetése mellett számolja el az egyéni vállalkozó;
4.) Rendelkezés az Általános forgalmi adóról szóló törvényből:
Nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást
a) egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja fel, hasznosítja, kivéve, ha a terméket és a szolgáltatást részben a 7. § (3) bekezdésében meghatározott célok elérése érdekében használja fel, hasznosítja;
b) közvetlenül tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz (30. §) használja fel, hasznosítja;
c) üzemanyagként közvetlenül személygépkocsi üzemeltetéséhez használja fel, hasznosítja.
(2) Nem vonható le az előzetesen felszámított adó továbbá:
a) ólmozott és ólmozatlan motorbenzin (vtsz. 2710 00 27, 2710 00 29, 2710 00 32, 2710 00 36) beszerzése esetén, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik;
b) a személygépkocsi beszerzése esetén, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik;
c) a távolsági és helyi személytaxi-közlekedés (SZJ 60.22.11) igénybevétele esetén.
(3) Az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez és az adóalanyiságon kívüli tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzések között arányos megosztás nem alkalmazható, az ilyen beszerzések adótartalmát - teljes egészében - le nem vonható adóként kell kezelni.
5. APEH értelmezés
1994/319. APEH iránymutatás
A reprezentációs költség fogalmának értelmezése
A reprezentációs költségnek az árbevétel 0,5 százalékát meghaladó része az 1994. évtől külön adóalap-korrekciós jogcímként jelentkezik. Ezért külön jelentőséggel bír a reprezentáció fogalmi meghatározása és ezzel kapcsolatban az általános forgalmi adó megítélése is. Tekintettel arra, hogy mind a két adónem eltérő fogalmakat használ, indokolt a kölcsönös kapcsolat tisztázása.
1. A társasági adó (3.§ 14.)
A reprezentációnak három válfaja nevesített:
- az üzleti vendéglátás során ellenérték nélkül felszolgált étel és ital, valamint a kapcsolódó természetbeni ellátás (szállás, utazás);
- az üzleti ajándékozás nem magánszemélynek, hanem üzleti partnernek;
- az állami ünnepekhez és évfordulókhoz, társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezés költsége.
2. Az általános forgalmi adó
Az áfa-törvényben a reprezentáció nem nevesített, kezelése csak az általános szabályokból vezethető le.
- A pusztán ajándékozási célú beszerzés esetén (az adót is tartalmazó 500 forint feletti egyedi beszerzési árnál) a beszerzésre jutó általános forgalmi adó nem vonható le [áfa-törvény 33. § (1) bekezdés a) pontja], saját előállítású ajándék esetében pedig adófizetési kötelezettség jelentkezhet [áfa-törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja és 7. § (3) bekezdés b) és c) pontjai].
- Hivatalos éttermi, vendéglátói számla esetében, továbbá élelmiszer közvetlen bolti beszerzése esetében - amennyiben üzleti partner megvendégelését szolgálja - az adó levonható.
3. Következtetések - összefüggés a két adó között
A társasági adótörvény szerint a reprezentációs költség magában foglalja a vissza nem igényelhető általános forgalmi adót is. Így a következő esetek fordulhatnak elő:
a) a vendéglátóipari egység vagy a bolt számlájával alátámasztott üzleti célú (vendéglátóipari egységben vagy munkahelyen történt) vendéglátás esetében az általános forgalmi adó levonható, tehát nem része a reprezentációs költségnek;
b) kis értékű ajándék [áfa-törvény 13. § (1) bekezdés 6.) pontja] esetén az általános forgalmi adó levonható, tehát az áfa nem része a reprezentációs költségnek;
c) a magánszemélynek történt (adót is tartalmazó 500 Ft feletti egyedi értékű) ajándékozás esetén - ha nem reklámtevékenységről van szó - a forgalmi adó nem vonható le, tehát ez is része a reprezentációnak;
d) az állami ünnep, évforduló, társadalmi esemény, munkahelyi megemlékezés alkalmából nyújtott vállalati vendéglátás a le nem vonható forgalmi adó következtében szintén tartalmazza a reprezentáció részeként a forgalmi adót.
(PM. Jövedelemadók főosztálya 62.357/1994., PM Forgalmi adó főosztály 64.418/1994. - APEH 9240204861 Adónemek főosztálya, AEÉ, 1994/11.)
Nem tudom egyértelműen levezetni, hogy a vendéglátóipari egység vagy a bolt számlájával alátámasztott üzleti célú (vendéglátóipari egységben vagy munkahelyen történt) vendéglátás esetében az általános forgalmi adó levonhatóságát, miért engedi meg az idézett APEH iránymutatás?
10telettel:
A Dagotta