Keresés

Részletes keresés

Galgadio Creative Commons License 2006.05.30 0 0 1018

Kedves Tibb!

 

Olvasod még a topikot?

A Ranald S. Mackenzie őrnagy által vezetett Rio Grande-portyáról (Rio Grande Raid) olvastál már?

Elég durcsi volt, hogy a mexikói hatóságok mindenféle előzetes értesítését mellőzve csak úgy belovagoltak Mexikóba indiánokat üldözni.

Előzmény: tibb (1016)
Galgadio Creative Commons License 2006.05.21 0 0 1017
Mi van srácok? Kihaltak az indiánok?
Előzmény: tibb (1016)
tibb Creative Commons License 2006.04.14 0 0 1016
Megvan, pár éve vettem antikvárban a "Nagy lovaskaland"-dal együtt.
Előzmény: Galgadio (1015)
Galgadio Creative Commons License 2006.04.10 0 0 1015

Szia Tibb!

 

Megvan neked Dee Browntól a Vasút a Vadnyugaton c. könyv?

Ha nincs, javaslom szerezd be, antikváriumokban itt-ott még kapható.

95 %-ban a transzkontinentális vasutak építéséről és azok társadalmi-gazdasági-politikai hátteréről szól, de a maradék 5 % arról, hogy a síksági indiánok hogyan próbálták megakadályozni, hopgy a prüszkölő-fújtató szörnyeteg, a Gonosz Varázslatos Szekér benyomuljon utolsó vadászterületeikre.

 

Van benne egy aránylag jó összefoglaló is Stanley tábornok és Custer alezredes 1873. évi Yellowstone-expedíciójáról.

Előzmény: tibb (1014)
tibb Creative Commons License 2006.04.07 0 0 1014

Kedves Galgadio!

 

Köszi a linket! Ment a kedvencek közé.

Előzmény: Galgadio (1012)
tibb Creative Commons License 2006.04.07 0 0 1013

Kedves Lovag Úr!

 

Ezek az apacsok a cirka 1790-től 1820-ig terjedő időszakban békében éltek a presidiók környékén. A spanyol nyelv és kultúra bizonyára rájuk is hatott, hiszen sok apacs írni és olvasni is tudott spanyolul! Mindazonáltal a főnökök spanyol neveit valószínűleg csak a spanyolok/mexikóiak használták, apacs nyelven nyilván máshogy hívták őket. Cochise-nak pl. nem volt spanyol neve, apacs nevét torzították különböző formákban (Cucchisle, Chuchese).

Mangas Coloradas (Vörös Ingujj) vörös ingéről kapta a nevét (vagy arról, hogy inge ujja áldozatai vérétől vöröslött!).

De apacs keresztény spanyol nevet úgy is kaphatott ha elfogták, és spanyol/mexikói környezetben élt néhány évig. Miguel Narbonát még gyerekkorában ejtette fogságba Antonio Narbona kapitány, tőle kapta a vezetéknevét. Miguel csaknem egy évtizedig nevelkedett a Narbona famíliánál, megkeresztelték, taníttatták. 18 éves korában mégis megszökött és visszatért népéhez. A spanyol-mexikói civilizáció nemigen lophatta be magát a szívébe, mert élete végéig gyilkos gyűlöletet táplált a mexikóiaik iránt.

Antonio Narbona fia Antonio Pascal Narbona irányította az 1840-es évek első felében az észak-sonorai presidiókat. Jól ismerte a csokoneneket, több katonai akciót is vezetett a Chiricahua-hegységbe, az apacsok módfelett utálták is emiatt. Miguel Narbona, aki bizonyára már gyerekkorától kezdve gyűlölte fogságba ejtője fiát, elhatározta, hogy végez vele. 1847. december 23-án Cuquiarachiban álló háza tornácán ölték meg az apacsok.  Rajta kívül még hét férfit és hat nőt gyilkoltak meg a támadók, a lakosokat olyan páni félelembe ejtve, hogy azok örökre odahagyták az 1654-ben alapított települést. 

Előzmény: Don Quixote (1011)
Galgadio Creative Commons License 2006.04.05 0 0 1012

Kedves Tibb!

 

Most írok egy hozzászólást a síksági indiánoknak az épülő transzkontinentális vasút elleni akcióiról. Csak mostanában elég kevés az időm, úgyhogy nagyon lassan haladok vele.

 

Addig is itt van egy nagyon jó, alapos angol nyelvű link az 1874-1875 évi  Red River Warról. Neked biztosan tetszeni fog:

 

http://www.texasbeyondhistory.net/redriver/

Don Quixote Creative Commons License 2006.04.05 0 0 1011

Kedves Tibb!

 

Érdekes, hogy ezek az apacsok majdnem mind spanyol eredetű neveket viseltek.

Ezt hogy magyarázod?

 

Mindamellett továbbra is az a véleményem, hogy ezek az apacsok veszedelmes portyázók voltak, akik súlyos veszélyt jelentettek az észak-mexikói kormányzóságok köz- és vagyonbiztonságára, úgyhogy a spanyol gyartmati hatóságok részéről tapasztalható keményebb fellépés a spanyolok részéről indokolt volt.

Előzmény: tibb (1008)
tibb Creative Commons License 2006.04.03 0 0 1010

"A cseszkó Miloslav Stingl írta ezt a 300-at, ő meg nem egy mérvadó szaktekinély."

 

Na, ja. Én most Edwin R. Sweeney "Cochise" c. könyvéből szemezgetek, ő biztosan megbízhatóbb. Ráadásul még a mexikói levéltárakban is kutatott, ebben übereli a legtöbb amerikai szerzőt, akik a mexikói vonatkozású dolgokat csak a korabeli amerikai sajtón keresztül képesek bemutatni.

 

1839 áprilisában a mexikóiak James Kirkert bérelték fel az apacsok ellen.  Kirker jól ismerte leendő áldozatait, hiszen korábban üzletelt és bratyizott velük. Kirker csapata főleg amerikai prémvadászokból és kereskedőkből valamint delavár és sóni indiánokból állt. Igazi profitorientált vállalkozó módjára viselkedett, ugyanis az útjába kerülő mexikói parasztokat is sorra lepuffantotta, abból a praktikus meggondolásból kiindulva, hogy úgysem tud senki különbséget tenni egy apacs és egy mexikói skalpja között. Áldásos tevékenysége során lehet, hogy több mexikói állampolgárt tett el láb alól, mint apacsot.

1842-ben a folytonos háborúskodásba belefáradt Pisago Cabezón és Mano Mocha békét kértek. Az emelkedő csillagú csihenn főnök, Mangas Coloradas először erőteljesen ellenezte a békekötést, de aztán ő is beadta a derekát. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy az apacsok békét kötöttek Chihuahua tartománnyal, s békésen éltek Janos környékén, de továbbra is harcban álltak Sonora tartománnyal, s dúlták annak területét. Az ott szerzett zsákmányt pedig Janos lakosainak adták el.

Előzmény: Galgadio (1009)
Galgadio Creative Commons License 2006.04.03 0 0 1009

Johnsonnal kapcsolatban a 300 áldozat elírás lehetett, mert én jóval kevesebbről tudok.

 

A cseszkó Miloslav Stingl írta ezt a 300-at, ő meg nem egy mérvadó szaktekinély.

Előzmény: tibb (1008)
tibb Creative Commons License 2006.04.03 0 0 1008

Johnsonnal kapcsolatban a 300 áldozat elírás lehetett, mert én jóval kevesebbről tudok.

 

Johnson április 20-án érkezett az Agua Fría Springshez, Új-Mexikó délnyugati részén.  Juan José Compá és Juan Diego Compá nedhnijei, valamint Marcelo és Vivora csokonenjei táboroztak ott. Sikerült az elaltatnia az apacsok gyanakvását, és mint kereskedő kezdett üzletelni velük. Április 22-én reggel azután Johnson emberei váratlanul az indiánokra sütötték a kartácsra töltött ágyút, s a földön heverő sebesültekkel gyorsan végeztek az amerikaiak puskái. Húsz apacs maradt ott holtan, köztük három főnök: Juan José Compá, Juan Diego Compá és Marcelo.

Az apacsok sosem felejtették el ezt a hitszegő merényletet, s még az év folyamán véres bosszút álltak: legalább 50 embert öltek meg.

A következő évben, 1838-ban a csokonenek Pisago Cabezón és Tapilá vezetésével zúdultak a mexikóiakra. Az utóbbit elkísérte portyáján egy bizonyos James Kirker, aki egyike volt az apacsokkal feketekereskedelmet folytató amerikai kereskedőknek.

Előzmény: Galgadio (1007)
Galgadio Creative Commons License 2006.04.03 0 0 1007

Kedves Tibb!

 

"Írsz a Johnson-féle mészárlásról, vagy írjak én?"

 

Én egy könyvtárból kivett könyvben olvastam erről és a részletekre már nem nagyon emlékszem...

Úgyhogy írj inkább Te.

 

Ami számomra megdöbbentő volt, hogy itt állítólag kb. 300 apacs indiánt öltek meg. Ha ez igaz, akkor ez volt Észak-Amerika történetének egyik legnagyobb indiánmészárlása.

Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az apacsok teljes népessége akkoriban 7-8 ezer fő körül volt.

Olyan ez, mintha a mai magyar népességből pl. Baranya megye népességét teljesen kiirtanának...

 

"a Custer Hill-en nem volt hosszan tartó, hősies ellenállás, mint ahogy a tábornok legendája tartja, hanem Calhoun és Keogh embereinek végzete után az indiánok az utolsó hadállást már percek alatt lerohanták."

 

Ezen speciel nem csodálkozom. Hány katona védekezhetett a Custer Hillen? 40-50?

Ott már a lakoták és sájenek óriási erőfölényben voltak.

 

"Custer az ellenállás tökéletes példája, az amerikai rendíthetetlenség megtestesítője: hogy nem ismerünk lehetetlent!"

 

Custert a mai jenkik nagy része is nagy nemzeti hősnek tartja.

Az őslakók viszont az ellenük irányuló brutális katonai erőszak megtestesítőjének és egyben áldozatának tartják.

Állítólag sok indián matricát ragaszt a kocsijának a szélvédőjére az alábbi felirattal:

Custer a ti bűneitekért halt meg!

Előzmény: tibb (1005)
Éberhard Creative Commons License 2006.04.01 0 0 1006
Inkább a hülye idióta jenkinek a mintapéldája.
Előzmény: tibb (1005)
tibb Creative Commons License 2006.03.31 0 0 1005

Kedves Galgadio!

 

Írsz a Johnson-féle mészárlásról, vagy írjak én?

 

Kicsit visszaugorva a Little Big Horn-hoz, ma megnéztem a Discovery Civilization-on a hasonló című dok. filmet (eredeti címe: Custer's Last Stand), és a csatatér régészeti feltárásáról szóló rész igen jó volt. A töltényhüvelyek hátsó részén megtalálható az ütőszeg nyoma, és a különböző alakú és mélységű benyomódások alapján beazonosíthatók az egyes katonák fegyverei, az elszórt töltényhüvelyek alapján rekonstruálható a katonák mozgása. Summa summárum: a Custer Hill-en nem volt hosszan tartó, hősies ellenállás, mint ahogy a tábornok legendája tartja, hanem Calhoun és Keogh embereinek végzete után az indiánok az utolsó hadállást már percek alatt lerohanták.

 

Mindezek után aztán jött a számomra kissé meglepő összegzés: "Custer az ellenállás tökéletes példája, az amerikai rendíthetetlenség megtestesítője: hogy nem ismerünk lehetetlent!"

 

Hm...

Előzmény: Galgadio (999)
Don Quixote Creative Commons License 2006.03.30 0 0 1004

Sajnos én most nem ihatok, nagyböjt időszaka van.

Majd húsvétkor bepótolom.

 

Jut eszembe, az indiánok is járnak húsvétkor locsolkodni?

Előzmény: Galgadio (1003)
Galgadio Creative Commons License 2006.03.27 0 0 1003

Sziasztok srácok!

 

No, akor vegyük elő azt a pezsgőt a hűtőből:)))

Előzmény: tibb (1000)
tibb Creative Commons License 2006.03.25 0 0 1002
Szeptemberben azután Juan José Compá is felrúgta a békét, s az amerikai kereskedőknél fegyverekre és lőporra cserélte az elrabolt zsákmányt. Történtek még békekötési kísérletek, de különösebb eredmények nélkül. 1836-37-ben a csirikavák tovább folytatták rajtaütéseiket. 1837 márciusában Charles Ames vezetésével egy csapat amerikai érkezett Moctezumába, öszvéreket akartak vásárolni, de egyet sem találtak, mert az apacsok mindet elhajtották. Ames és egy Sonorában élő amerikai, John Johnson ekkor elhatározták, hogy az apacsok nyomába erednek. Escalante y Arvizu az öszvérek felét nekik ígérte, ha sikerül őket visszaszerezniük az apacsoktól. Április 3-án tizenhét amerikaival és öt mexikóival elindult Moctezumából. 12-én Fronterasba értek, ahol a katonai parancsnoktól kaptak egy kis ágyút. Johnson azt remélte, hogy az apacsok majd üzletelő kereskedőnek hiszik, s így baj nélkül a közelükbe férkőzhet.

Előzmény: tibb (1001)
tibb Creative Commons License 2006.03.25 0 0 1001
1834 szeptemberében Sonora kormányzója, Escalante y Arvizu 442 emberével behatolt az Apacheríába és október 24-én a Mogollon-hegység lábánál lecsapott egy csapat csirikavára. Rövid de kemény harcban sikerült elfogniuk a portyázók egyik vezérét, a rettegett hírű Tutijét. Arvizu, ahelyett, hogy túszként használta volna értékes foglyát, néhány napig fel s alá parádézott vele Arispe utcáin, majd példát statuálandó nyilvánosan felakasztatta. Azonban éppen ellenkező hatást ért el vele. Néhány csokonen és csihenn főnök, köztük Pisago Cabezón már békét kötöttek volna, de a kivégzés hallatán bosszút esküdtek. 1835. márciusában Juan José Compá és a csirikavák mérsékelt vezetői békét kötöttek a mexikóiakkal, de a továbbra is harcoló Pisago Cabezón, Fuerte, Mano Mocha, Teboca és Vivora távol maradtak.

Előzmény: tibb (1000)
tibb Creative Commons License 2006.03.25 0 0 1000
Köszönöm a lehetőséget! Meséld el nyugodtan Johnson történetét, én itt csak az előzményeket írom le.

 

 

1810-ben Mexikóban kitört a forradalom, és 1821-ben az ország kivívta függetlenségét. A háború persze az államkincstár kiürülését eredményezte, egyre kevesebb pénz jutott az apacsok ellátmányára és az éhesen maradt indiánok egyre dühösebbek lettek. 1824-ben már kisebb csetepaték robbantak ki, de végül Juan José Compá Santa Ritában békét kötött a mexikóiakkal és az apacsok néhány évig még viszonylagos békében éltek Santa Rita  del Cobre, Janos és Fronteras közelében. 1828-ban azután végleg megcsappantak a fejadagok és az apacsok zöme visszatért a hegyekbe. 1830-31-ben a csirikavák újrakezdték a fosztogató portyázásokat. A pusztítás olyan méreteket öltött, hogy Chihuahua katonai parancsnoka 1831 októberében háborút hirdetett az apacsok ellen. 1832. május 23-án José Ignazio Ronquillo kapitány a Gila-folyó közelében 138 emberével alaposan megverte a Pisago Cabezón, Fuerte és Mano Mocha vezette harcosokat. 22 apacsot megöltek, miközben ők három katonát veszítettek. Az indiánok békét kértek, meg is kapták, de a szerződés egy szót sem szólt az ellátásukról, illetve hogy ennek hiányában miből kellene megélniük. Az apacsok továbbra is a hegyekben éltek, távol a mexikói hatóságoktól és 1833 telén újrakezdték rablóhadjárataikat. Alaposan fel voltak fegyverezve, ugyanis a rablott holmikat amerikai orgazdáknak adták el, akik többek között fegyvert és lőszert adtak nekik cserébe. A fosztogatások közben legalább  kétszáz mexikói állampolgárt öltek meg.

Előzmény: Galgadio (999)
Galgadio Creative Commons License 2006.03.25 0 0 999

Kedves Tibb!

 

Johnson skalpvadász hordájáról és az 1834. évi Santa Ritai tömegmészárlásról írsz valamit vagy írjak én?

 

egyben tálcán kínálom fel Neked az ezredik hozzászólást:-)))

Előzmény: tibb (995)
tibb Creative Commons License 2006.03.25 0 0 998
A középső csirikavák hazája délkelet-Arizonában terült el, a Dragoon-, a Dos Cabezas- és a Chiricahua-hegység környékén. Észak felé a Gila-folyóig, keletre Új-Mexikó délnyugati részéig, délre a Sierra Madréig nyúlt a terület, melyet a sajátjuknak tekintettek. Ismertebb vezetőik: Pisago Cabezón, Relles, Matías, Tapilá, Yrigóllen, , Miguel Narbona, Carro, Posito Moraga, , Esquinaline és Cochise. Az amerikaiak a 19. században elsősorban ezt a nemzetséget ismerték csirikava néven. Az apacsok csokonennek nevezték őket.

A csirikavák megkülönböztettek még egy nemzetséget, melyet bedonkohénak neveztek. Területük a csokonenekétől északkeletre, a csihennekétől északnyugatra terült el, a Gila-folyó és a Mogollon-hegység vidékén. A hírhedt Geronimo is a bedonkohék közül származott. Az 1860-as évek elejére a bedonkohék beolvadtak a többi nemzetségbe, többségük a Cochise vezette csokonenekhez csatlakozott Mangas Coloradas halála után.

Előzmény: tibb (997)
tibb Creative Commons License 2006.03.25 0 0 997
A déli csirikavák (Janeros-, Carrizalenos- és Pinery-apacsok) az amerikai-mexikói határvidéken húzódó hegyláncokat tekintették otthonuknak, de dél felé messzire elkalandoztak a hatalmas Sierra Madréban a mexikói Chihuahua és Sonora tartományokba. A Janeros-apacsokat azért nevezték így, mert baráti kapcsolatban álltak az észak-mexikói Janos városkával. Ismertebb vezetőik: Juan Diego Compá, Juan José Compá, , Coleto Amarillo, Arvizu, Láceris, Galindo, Natiza és Juh. A Carizzalenos-apacsok a Janerosoktól délre éltek, Carrizal közelében.  Vezetőik: Jasquedegá, Cristóbal, Francisquillo, Francisco, Cigarrito,  Cojinillín és Felipe. Az 1830-as évektől e két nemzetséget keményen sújtották a mexikóiak hadjáratai és a Carizzalenos-apacsokat az 1860-as évek elejére gyakorlatilag kiirtották. Az apacsok a déli csirikavákat nedhninek, vagyis Ellenséges Népnek nevezték.
Előzmény: tibb (996)
tibb Creative Commons License 2006.03.25 0 0 996
A déli athapaszkák vagyis az apacsok hét főbb csoportra oszthatók: dzsikarillák, lipanok, kajova-apacsok (ezek alkotják a keleti törzseket), navahók, meszkalerók, nyugati apacsok, csirikavák (nyugati törzsek). Most a csirikavákkal foglalkoznék kicsit bővebben.

A csirikava szó valószínűleg az opata indián csigujkaguj szóból származik, jelentése: a vadpulykák hegye. A csirikava törzs négy nemzetségre oszlik: keleti csirikavák (más néven Mimbres-, Copper mines-, Warm Springs- vagy Mogollon-apacsok. Itt az elnevezések azokra a földrajzi helyekre utalnak, ahol éltek. Területük a Rio Grandétól nyugatra terült el Új-Mexikóban, a Cuchillo-, Black-, Mimbres-, Mogollon-, Pinos Altos-, Victoria- és Florida-hegységekben. Ismertebb vezetőik az 1820-as évektől az 1870-es évekig: Mano Mocha, Fuerte, Cuchillo Negro, Itán, Mangas Coloradas, Delgadito, Victorio, Nana és Loco. Az apacsok csihenneknek, a Vörös Festék Népének nevezték őket.

 

Előzmény: tibb (995)
tibb Creative Commons License 2006.03.22 0 0 995

A 18. század folyamán az apacsok gyakran támadták a spanyol településeket, csak a megerősített missziók és presidiók falai nyújtottak ellenük védelmet. 1786-ban Ugarte tábornok, az alkirály parancsára, radikális változásokat vezetett be az indiánpolitikában. A pima és opata indiánok segítségével támadó hadjáratokat indított az apacsok ellen és békeszerződések megkötésére kényszerítette őket. A szerződések aláírása után viszont - amennyiben az apacsok betartották azokat -  legyőzőik méltányos módon bántak velük, ellátást biztosítottak számukra és arra buzdították őket, hogy telepedjenek le a presidiók környékén. Persze megtanították őket az alkohol élvezetére is, és arra törekedtek, hogy minél inkább a spanyolok barátságára legyenek szorulva, ha ki akarják elégíteni igényeiket.

Ez a politika rendkívül sikeresnek bizonyult. Húsz-harminc éven keresztül az apacs rajtaütések szinte teljesen megszűntek. A kormányzat évente 18 000 - 30 000 dollárnak megfelelő összeget fordított arra, hogy az apacsok elégedettek legyenek, s néhány kisebb rablóportyát leszámítva nem is okoztak különösebb problémát. A korábbi és az elkövetkezendő háborús évekhez viszonyítva békés és nyugodt időszak köszöntött be. Templomok épültek, bányák nyíltak, haciendákkal népesült be a vidék.

Előzmény: tibb (991)
Galgadio Creative Commons License 2006.03.22 0 0 994

Kedves Kaif!

 

Köszi szépen ezt a hosszú listát.

Sajnos nincs annyi szabadidőm, hogy utánajárjak ezeknek...

 

Kedves Tibb!

 

Sok mindenről nem esett még szó ezen a topikon.

Pl. a komancsok és kajovák háborúiról.

Jóllehet ezek a népek nem tudtak olyan szervezett ellenállást kifejteni, mint odafönn a sziúk északon, az ellenük indított hadjáratok érdekes fejezetei az indiánháborúk történelmének.

 

A másik ilyen számomra érdekes téma, hogy az őslakosok hogyan viszonyultak az épülő "vadnyugati" vasútvonalakhoz. Igen sokszor ellenségesen, több támadást is intéztek a vasútépítők és a vonatok ellen.

 

Ha kicsit több időm lesz, ez utóbbi témáról írok is egy hosszabb hozzászólást.

Előzmény: Törölt nick (993)
Törölt nick Creative Commons License 2006.03.22 0 0 993
Kicsit spam jellege lesz, de beleszaladtam egy tűrhető bibliográfiába a témátokhoz, gondoltam megosztom veletek:) Aztán hogy ebből mennyi férhető hozzá Mo-on, az már tészta:)

The Aboriginal soldier after the wars: report of the Standing Se=
nate Committee on Aboriginal peoples. Ottawa: The Senate of Canada, 1995. =
REF UB359 C2 Ab7. Y.
Minnesota history: Sioux uprising issue. St. Paul: Minnesota Hi=
storical Society, 1976. E99 S6 G2 M5. Y.
Andrist, Ralph K. The long death; the last days of the Plains Indian. New=
York, MacMillan, 1964. (multiple). Y.
Arnold, Elliott, 1912. Blood brother.I 260 Lincoln: University of Nebraska=
Press. PZ3. A7535 B1. Y.
Arnold, Elliott, 1912. The Camp Grant massacre: a novel. New York, Simon =
and Schuster, 1976. PZ3. A7535 Cam. Y.
Bent, George, 1843-1918. Life of George Bent written from his letters. No=
rman, University of Oklahoma Press, 1968. E99 C53 B44. Y.
Bernotas, Bob. Sitting Bull: Chief of the Sioux. New York: Chelsea House =
Publishers, 1992. E99. D1 S5625. Y.
Bird, Harrison. War for the West, 1790-1813. New York, University of Oxfo=
rd Press, 1971. E355.1. B5. Y.
Bird, Harrison. War for the West, 1790-1813. New York, University of Oxfo=
rd Press, 1971. E355.1 B5. Y.
Bourke, John Gregory, 1846-1896. An Apache campaign in the Sierra Madre. =
Lincoln, University of Nebraska Press, 1987. E83.88 B76. Y.
Bourke, John Gregory, 1846-1896. On the border with Crook. Lincoln, Unive=
rsity of Nebraska Press, 1971. E83.866 B78. Y.
Bourne, Russell. The Red King's Rebellion. New York, Atheneum, 1990. E83=
.67. B74. Y.
Brady, Cyrus Townsend. Northwestern fights and fighters. Williamstown, Ma=
ss., Corner House, 1974. E83.87 B7. Y.
Brice, Donaly E. The great Comanche raid: boldest Indian attack of the Tex=
as Republic. Austin, TX.: Eakin Press, 1987. E83.837 B74. Y.
Brininstool, Earl Alonzo, 1870. Fighting Indian warriors; true tales of th=
e wild frontiers. Harrisburg, PA, P. Stackpole Co., 1953. E83.866 B85. Y.
Brown, Dee Alexander. Bury my heart at Wounded Knee; an Indian history of =
the American West. New York, Holt, Rinehart & Winston, 1970. E81 B75. Y.
Brown, Mark Herbert, 1900. The flight of the Nez Perce. New York, Putnam,=
1967. E83.877 B7. Y.
Buck, Daniel, 1857. Indian outbreaks. Minneapolis, Ross & Haines, 1965.
=
E83.86 B93. Y.
Buckmaster, Henrietta, pseud. The Seminole wars. New York, Collier Books,=
1966. E83.817 B8. Y.
Burns, Robert Ignatius. The Jesuits and the Indian wars of the Northwest. =
New Haven, Yale University Press, 1966. E83.84 B9. Y.
Calloway, Colin G. The Western Abenakis of Vermont, 1600-1800: war, migrat=
ion, and the survival of an Indian people. Norman: University of Oklahoma =
Press, 1990. E99. A13 C36. Y.
Carley, Kenneth. The Sioux uprising of 1862. St. Paul: Minnesota Historic=
al Society, 1961. E83.86 C37. Y.
Chalfant, William Y. Cheyennes and horse soldiers; the 1857 expedition and=
the Battle of Solomon's Fork. Norman, University of Oklahoma Press, 1989.=
E99. C53 C35. Y.
Churchill, Ward. Agents of repression: the FBI's secret wars against the B=
lack Panther Party and the American Indian Movement. Boston: South End Pre=
ss, 1988. E93. C47. Y.
Clark, Robert A., 1948. The killing of Chief Crazy Horse: three eyewitness=
views by the Indian, Chief He Dog the Indian-white, William Garnett the Wh=
ite doctor, Valentine McGil lycuddy. Lincoln: University of Nebraska Press=
, 1976. E99. S6 L21 K54. Y.
Collins, Dennis. The Indians' last fight; or the Dull Knife raid. New Yor=
k, AMS Press, 1972. F594 C72. Y.
Combs, Harry. The scout. New York, N.Y.: Delacorte Press, c1995. PS3553.=
O4789 S36 1995. Y.
Corkran, David H. The Carolina Indian frontier. Columbia, SC, University =
of South Carolina Press, 1970. F272 C8. Y.
Corkran, David H. The Carolina Indian frontier. Columbia, SC, University =
of South Carolina Press, 1970. F272. C8. Y.
Cowan, James, 1870-1943. The New Zealand Wars: a history of the Maori camp=
aigns and the pioneerin g period. New York: AMS Press, 1922. DU420. C652v=
.1. Y.
Cowan, James, 1870-1943. The New Zealand Wars: a history of the Maori camp=
aigns and the pioneerin g period. New York: AMS Press, 1922. DU420. C652v=
.2. Y.
Custer, Elizabeth (Bacon) 1842-1933. Following the guidon. Norman, Univer=
sity of Oklahoma Press, 1966. F594 C95. Y.
Custer, George Armstrong, 1839-1876. Wild life on the Plains and horrors o=
f Indian warfare. New York: Arno Press, 1969. F594 C97. Y.
Davis, Britton. The truth about Geronimo. New Haven, Yale University Pres=
s, 1929. E99 A6 D26. Y.
De Barthe, Joseph. Life and adventures of Frank Grouard. Norman, Universi=
ty of Oklahoma Press, 1958. E83.866 G88. Y.
Dowd, Gregory Evans. A spirited resistance: the North American Indian stru=
ggle for unity, 174. Baltimore: John Hopkins University Press, 1992. E77.=
D694. Y.
Downes, Randolph Chandler, 1901. Council fires on the upper Ohio; a narrat=
ive of Indian affairs in the upper Ohio valley until 1795. Pittsburgh, Uni=
versity of Pittsburg Press, 1940. F517 D69. Y.
Downes, Randolph Chandler, 1901. Council fires on the upper Ohio; a narrat=
ive of Indian affairs in the upper Ohio valley until 1795. Pittsburgh, Uni=
versity of Pittsburg Press, 1940. F517. D69. Y.
Drake, Francis Samuel, 1828-1885. Indian history for young folks. New Yor=
k, Harper & brothers, 1885. E77 D73. Y.
Dunn, Jacob Piatt, 1855-1924. Massacres of the mountains; a history of the=
Indian wars of the Far West, 1815-1875. New York, Archer House, 1958. E=
81 D92. Y.
Eccleston, Robert, 1830-1911. The Mariposa Indian War, 1850-1851; diaries =
of Robert Eccleston: the California gold rush, Yosemite and the High Sierra=
. Salt Lake City, UnIversity of Utah Press, 1957. E83.84 E3. Y.
Eckert, Allan W. Wilderness empire; a narrative. Boston, Little, Brown, 1=
969. E195. E25. Y.
Eckert, Allan W. Wilderness empire; a narrative. Boston, Little, Brown, 1=
969. E195 E25. Y.
Egan, Ferol. Sand in a whirlwind: the Paiute Indian War of 1860. New York=
, Doubleday, 1972. E99 P2 E45. Y.
Ege, Robert J. Tell Baker to strike them hard; incident on the Marias, 23 =
Jan. 1870. Bellevue, Neb., Old Army Press, 1970. E83.866 E36. Y.
Emmitt, Robert. The last war trail; the Utes and the settlement of Colorad=
o. Norman, University of Oklahoma Press, 1954. E83.879 E5. Y.
Finerty, John Frederick, 1846-1908. War-path and bivouac. Norman, Univers=
ity of Oklahoma Press, 1961. E83.866 F52. Y.
Fisher, Lillian Estelle, 1891. The last Inca revolt, 1780-1783. Norman, U=
niversity of Oklahoma Press, 1966. F3444. F55. Y.
Fleischer, Jane. Sitting Bull: warrior of the Sioux. Mahwah, N.J.: Troll =
Associates, 1979. E99. D1 S6044. Y.
Flexner, James ThImas. Mohawk Baronet. Syracuse, Syracuse University Pres=
s, 1989. E195. J63 F57. Y.
Flexner, James Thomas. Mohawk Baronet. Syracuse, Syracuse University Pres=
s, 1989. E195. J63 F57. Y.
Foreman, Grant, 1869-1953. Advancing the frontier, 1830-1860. Norman, Uni=
versity of Oklahoma Press, 1933. E93 F64. Y.
Foreman, Grant, 1869-1953. Indians & pioneers; the story of the American
S=
outhwest before 1830. Norman, University of Oklahoma Press, 1936. F396 F7=
12. Y.
Foreman, Grant, 1869-1953. Indians & pioneers; the story of the American
S=
outhwest before 1830. Norman, University of Oklahoma Press, 1936. F396. F=
712. Y.
Forman, James D. People of the dream. New York, Farrar, Strauss &
Giroux,=
1972. PZ7. F76 Pe. Y.
Frost, Lawrence A. Custer's 7th Cav and the campaign of 1873. El Segundo,=
Calif., Upton & Sons, 1985. E83.866 F7. Y.
Gedicks, Al. The new resource wars: native and environmental struggles aga=
inst multinational corporations. Montr=82al: Black Rose Books, 1994. E99 =
C6 G42. Y.
Gilbert, Bil. God gave us this country; Tekamthi and the first American Ci=
vil War. NY, Macmillan, 1989. E99. S35 T147. Y.
Glassley, Ray Hoard, 1887. Indian wars of the Pacific Northwest. Portland=
, Ore., Binfords & Mort, 1972. E83.84 G52. Y.
Goble, Paul. The hundred in the hands; Brave Eagle's account of the Fetter=
man fight 21st December 1866. London, MacMillan, 1972. E83.866 G6. Y.
Gookin, Daniel, 1612-1687. An historical account of the doings and sufferi=
ngs of the Christian India ns in New England, in the years 1675, 1676, 1677=
. New York: Arno Press, 1972. E77 G62. Y.
Gray, John Stephen, 1910. Centennial campaign: the Sioux War of 1876. Ft.=
Collins, Colo., Old Army Press, 1976. E83.876 G737. Y.
Griffen, William B. Apaches at war and peace: the Janos Presidio, 1750-185=
8. Albuquerque, University of New Mexico Press, 1988. E99. A6 G75. Y.
Griffen, William B. Utmost good faith: patterns of Apache-Mexican hostilit=
ies in northern Chihuahua border warfare, 1821-1848. Albuquerque, Universi=
ty of New Mexico Press, 1988. E99. A6 G76. Y.
Grinnell, George Bird, 1849-1938. The fighting Cheyennes. Norman, Univers=
ity of Oklahoma Press, 1956. E99 C53 G8. Y.
Grinnell, George Bird, 1849-1938. Two great scouts and their Pawnee battal=
ion. Cleveland, The Arthur H. Clark Co, 1928. E83.866 N86. Y.
Harris, Marvin, 1927. Cows, pigs, wars and witches: the riddles of culture=
. New York, Random House, 1974. GN320. H328. Y.
Hedren, Paul L. The Great Sioux war: the best from Montana the magazine of=
western history. Helena: Montana Historical Society Press, 1991. E83.876=
. G738. Y.
Hoig, Stan. The battle of the Washita; the Sheridan-Custer Indian campaign=
of 1867-69. Garden City, NY, Doubleday, 1976. E83.869 H64. Y.
Hoig, Stan. The Sand Creek Massacre. Norman, University of Oklahoma Press=
, 1961. E83.863 H68. Y.
Horn, Tom, 1860-1903. Life of Tom Horn, Government scout and interpreter w=
ritten by himself, together with his letters and statements by his friends;=
a vindication. Norman, University of Oklahoma press, 1964. F595 H797. Y.
Horowitz, David, 1939. The first frontier: the Indian wars and America's o=
rigins, 1607-1776. New York, Simon and Schuster, 1978. E82 H84. Y.
Hotz, Gottfried. Indian skin paintings from the American Southwest: two re=
presentations of border conflicts between Mexico and the Missouri in the ea=
rly eighteenth century. Norman: University of Oklahoma Press, 1970. ND156=
0 H80. Y.
Howard, Helen Addison. War chief Joseph. Lincoln: U of Nebraska Press, 19=
64,c1941. E90 J8 H6. Y.
Howard, Oliver Otis, 1830-1909. My life and experiences among our hostile =
Indians. New York, De Capo Press, 1972. E83.866 H84. Y.
Hunt, George T. The wars of the Iroquois: a study in intertribal trade re=
lations. Madison, The University of Wisconsin Press, 1940. E99 I7 H8. Y.
Jennings, Francis, 1918. Empire of fortune: crowns, colonies, and tribes i=
n the Seven Years War in America. New York, W.W. Norton & Co, 1988.
E199=
J54. Y.
Jennings, Francis, 1918. Empire of fortune: crowns, colonies, and tribes i=
n the Seven Years War in America. New York, W.W. Norton & Co, 1988.
E199=
. J54. Y.
Johnston, Alexander. The battle at Belly River, stories of the last great =
Indian battle. Lethbridge, AB, Historical Society, 1966. E99 S54 J6. Y.
Jones, Douglas C. The Treaty of Medicine Lodge; the story of the Great Tre=
aty Council as told by eyewitnesses. Norman, University of Oklahoma Press,=
1966. E78 G73 J6. Y.
Jones, Oakah L. Pueblo warriors & Spanish conquest. Norman, University
of=
Oklahoma Press, 1966. F799. J76. Y.
Kammen, Robert. Soldiers falling into camp: the battles at the Rosebud and=
the Little Big Horn. Encampment, Wyoming: Affiliated Writers of America, =
1992. E83.876. K12. Y.
Kelley, William Fitch, 1864-1916. Pine Ridge, 1890; an eye witness account=
of the events surrounding the fighting at Wounded Knee. San Francisco, Pi=
erre Bovis, 1971. E83.89 K4. Y.
Kelly, Lawrence C. Navajo roundup; selected correspondence of Kit Carson's=
expedition against the Navajo, 1863-1865. Pruett Pub. Co., 1970. E83.859=
K44. Y.
King, Charles, 1844-1933. Campaigning with Crook. Norman, University of O=
klahoma Press, 1964. E83.866 K553. Y.
Knight, Oliver. Following the Indian wars; the story of the newspaper corr=
espondents among the Indian campaigners. Norman, University of Oklahoma Pr=
ess, 1960. E83.866 K58. Y.
Kroeber, Clifton B. Massacre on the Gila. Tucson, The University of Arizo=
na Press, 1986. E83.8565 K76. Y.
Lasky, Kathryn. The bone wars. New York: Morrow, 1988. PZ7. L3274 Bo. Y.
Lawson, Don. The colonial wars, prelude to the American Revolution; the st=
ruggle between France and Great Britain for supremacy in North America: 168=
9-1763. New York, Abelard-Schuman, 1972. E188. L37. Y.
Leckie, William H. The military conquest of the southern plains. Norman, =
University of Oklahoma Press, 1963. E83.866 L4. Y.
Leforge, Thomas H. Memoirs of a White Crow Indian. Lincoln, University of=
Nebraska Press, 1974. E99 C92 L49. Y.
Longstreet, Stephen, 1907. War cries on horseback; the story of the Indian=
wars of the Great Plains. Garden City, NY, Doubleday, 1970. E81 L65. Y.
Look, Al. Utes' last stand; at White River and Mill Creek, Western Colorad=
o in 1879. Denver, Colo., Golden Bell Press, 1972. E99 U8 L6. Y.
Lummis, Charles Fletcher, 1859-1928. General Crook and the Apache wars. F=
lagstaff, Ariz., Northland Press, 1966. E83.866 C942. Y.
Manypenny, George Washington, 1808-1893. Our Indian wards. New York, Da C=
apo Press, 1972. E93 M29. Y.
McGinnis, Anthony. Counting Coup and Cutting Horses: intertribal warfare o=
n the northern plains, 1738-1889. Evergreen, CO: Cordillera Press, Inc, 19=
90. E78. G73 M42. Y.
McKnight, Charles. Our western border. New York, Johnson Reprint Corp, 19=
70. REF F483. M3. Y.
McPherson, Robert S., 1947. The northern Navajo frontier, 1860-1900. Albu=
querque, University of New Mexico Press, 1988. E99. N3 M34. Y.
Miller, David Humphreys. Ghost Dance. Lincoln: University of Nebraska Pre=
ss, 1985,c1959. E83.89 M61. Y.
Milloy, John Sheridan. The Plains Cree: trade, diplomacy and war, 1790 to =
1870. Winnipeg: University of Manitoba Press, 1988. (multiple). Y.
Moeller, Bill. Custer; his life, his adventures, a photographic biography.=
Wilsonville, Ore., Beautiful America Publishing Co, 1988. E467.1. C99 M6=
3. Y.
Moeller, Bill. Custer; his life, his adventures, a photographic biography.=
Wilsonville, Ore., Beautiful America Publishing Co, 1988. E467.1. C99 M6=
3. Y.
Mooney, James, 1861-1921. The ghost-dance religion and the Sioux outbreak =
of 1890. Chicago: University of Chicago, 1965. E98 R3 M6. N.
Mooney, James, 1861-1921. The ghost-dance religion and Wounded Knee. New =
York: Dover Publications, 1973. E98. R3 M6a. N.
Murray, Keith A. The Modocs and their war. Norman, University of Oklahoma=
Press, 1959. E83.87 M87. Y.
Nichols, Roger L. General Henry Atkinson, a Western military career. Norm=
an, University of Oklahoma Press, 1965. E340. A85 N5. Y.
Nichols, Roger L. General Henry Atkinson, a Western military career. Norm=
an, University of Oklahoma Press, 1965. E340 A85 N5. Y.
Niehardt, John Gneisenau, 1881. The twilight of the Sioux. Lincoln, Unive=
rsity of Nebraska, 1971. E83.89 N4. Y.
Nye, Wilbur Sturtevant. Carbine and Lance. Norman: University of Oklahoma=
Press, 1969. F694 N95. Y.
Nye, Wilbur Sturtevant, 1898. Plains Indians raiders; the final phases of =
warfare from the Arkansas to the Red River, with original photographs by Wi=
lliam S. Soule. Norman, University of Oklahoma Press, 1968. E83.866 N9. Y=
.
O'Donnell, James H. Southern Indians in the American revolution. Knoxvill=
e, Tenn., University of Tennessee Press, 1973. E83.775 O36. Y.
Peirce, Parker I. Antelope Bill. Minneapolis, Rosse & Haines, 1962.
E83.=
86 P61. Y.
Penhallow, Samuel. History of the Indian wars. Williamstown, Mass., Corne=
r House, 1973. E82 P4. Y.
Peters, Virginia Bergman, 1918. The Florida wars. Hamden, Conn., Archon B=
ooks, 1979.. E83.817 P46. Y.
Pollock, Dean, 1897. Joseph, chief of the Nez Perce. Portland, Ore., Binf=
ords & Mort, 1950. E83.877 J87. Y.
Pratt, Richard Henry, 1840-1924. Battlefield and classroom. Four decades w=
ith the American Indian, 1867-19. Lincoln, University of Nebraska, 1964. =
E97.6 C2 P89. Y.
Remington, Frederic, 1861-1909. Pony tracks. Norman, University of Oklaho=
ma Press, 1961. F595 R38. Y.
Rickey, Don. Forty miles a day on beans and hay; the enlisted soldier figh=
ting the Indian wars. Norman, University of Oklahoma Press, 1963. F594 R5=
3. Y.
Robinson, Doane. A history of the Dakota or Sioux Indians: from their earl=
iest traditions and first contact with white men to the final settlement of=
the last of them upon reservations and the consequent abandonment of the o=
ld tribal life. Minneapolis:=20
Ross & Haines, 1967. E99 S6 G2 R6. Y.
Rothenburger, Mel, 1944. The Chilcotin war. Langley, BC, Mr. Paperback, 1=
978. E99 T78 R6. Y.
Russell, Francis, 1910. The French and Indian Wars. New York, American He=
ritage Pub. Co, 1962. E188 R9. Y.
Ruttenber, Edward M. History of the Indian Tribes of Hudson's River: their=
origin, manners and customs; tribal and sub-tribal organizations; wars, tr=
eaties, etc. Port Washington, NY: Kennikat Press, 1971. E78N7R9. Y.
Sanford, John A. Song of the meadow lark: the story of an American Indian =
and the Nez Perce war. New York: Harper & Row, 1986. PS3569. A5263 S6. Y.
Schellie, Don, 1932. Vast domain of blood; the story of the Camp Grant mas=
sacre. Los Angeles, Westernlore Press, 1968. E99 A6 S36. Y.
Schmitt, Martin Ferdinand. Fighting Indians of the West. New York, C. Scr=
ibner's Sons, 1948. REF E83.866. S3. Y.
Seymour, Flora Warren (Smith) 1888-1948. The story of the red man. Freepo=
rt, New York, Books for Libraries Press, 1970. E77 S526. Y.
Smith, Sherry Lynn. Sagebrush soldier: Private William Earl Smith's view o=
f the Sioux War of 1876. Norman: University of Oklahoma Press, 1989. E83=
.876 S65 S65. Y.
Sneve, Virginia Driving Hawk. Betrayed. New York, Holiday House, 1974. P=
Z7. S679 Be. Y.
Sonne, Conway Ballantyne, 1917. World of Wakara. San Antonio, Naylor Co, =
1962. E99 U8 S7. Y.
Stein, R. Conrad. The story of the Little Bighorn. Chicago: Children's Pr=
ess, 1983. E83.876. S73. Y.
Stein, R. Conrad. The story of Wounded Knee. Chicago: Children's Press, 1=
983. E83.89. S74. Y.
Stewart, Edgar Irving. Custer's luck. Norman, University of Oklahoma Pres=
s, 1955. E83.866 S85. Y.
Sturtevant, William C. Handbook of North American Indians: Volume 4: Histo=
ry of Indian-White relations. Washington: Smithsonian Institution, 1988. =
(multiple). Y.
Sweeney, Alastair. Government policy and Saskatchewan Indian veterans: a b=
rief history of the Canadian government's treatment of Indian veterans of t=
he two World Wars. Ottawa: Sask. Indian Veterans' Assoc, 1979. (multiple)=
. Y.
Sweeney, Edwin R. (Edwin Russell), 1950. Cochise, Chiricahua Apache chief.=
Norman: University of Oklahoma Press, 1991. E99. A6 C577. Y.
Tallent, Annie D. The Black Hills; or, The last hunting ground of the Dako=
tahs: a complete history of the Black Hills of Dakota from their first inva=
sion in 1874 to the present time. Sioux Falls, S.D., Brevet Press, 1974. =
F657. B6 T2. Y.
Tallent, Annie D. The Black Hills; or, The last hunting ground of the Dako=
tahs: a complete history of the Black Hills of Dakota from their first inva=
sion in 1874 to the present time. Sioux Falls, S.D., Brevet Press, 1974. =
F657. B6 T2. Y.
The Westerners. Potomac Corral. Great Western Indian fights. Garden City,=
NY, Doubleday, 1960. E81 W49. Y.
Thrapp, Dan L. Al Sieber, chief of scouts. Norman, University of Oklahoma=
Press, 1964. F811. S5 T5. Y.
Thrapp, Dan L. The conquest of Apacheria. Norman, University of Oklahoma =
Press, 1967. E99 A6 T47. Y.
Thrapp, Dan L. General Crook and the Sierra Madre adventure. Norman, Univ=
ersity of Oklahoma Press, 1972. E83.866 C94 T45. Y.
Tillett, Leslie, ed. Wind on the buffalo grass; native American artist-his=
torians. New York, Da Capo Press, 1976. E83.876. T54. Y.
Trumbull, Henry. History of the Indian wars. Philadelphia, Cowperthwait, =
Desilver, & Butler, 1854. E81 T95. Y.
Urquhart, Lena M. Colorow, the angry chieftain. Denver, Golden Bell Press=
, 1968. E99 U8 U8. Y.
Utley, Robert Marshall, 1929. Cavalier in buckskin: George Armstrong Custe=
r and the western military fr ontier. Norman, University of Oklahoma Press=
, 1988. E467.1. C99 U85. Y.
Utley, Robert Marshall, 1929. Cavalier in buckskin: George Armstrong Custe=
r and the western military frontier. Norman, University of Oklahoma Press,=
1988. E467.1. C99 U85. Y.
Vaughn, Jesse Wendell, 1903. Indian fights; new facts on seven encounters.=
Norman, University of Oklahoma Press, 1966. E83.866 V29. Y.
Vaughn, Jesse Wendell, 1903. The Reynolds campaign on Powder River. Norma=
n, University of Oklahoma Press, 1961. E83.866 V3. Y.
Ware, Eugene Fitch, 1841-1911. The Indian War of 1864. New York, St. Mart=
in's Press, 1960. E83.863 W26. Y.
Wellman, Paul Iselin, 1898-1966. Indian wars and warriors, East. Boston, =
Houghton Mifflin, 1959. E81 W47. Y.
Wellman, Paul Iselin, 1898-1966. Indian wars and warriors, West. Boston, =
Houghton Mifflin, 1959. E81 W48. Y.
Wheeler, Richard S. Dodging Red Cloud. Boston: G.K.Hall, 1989,c1987. PS3=
573. J4345 D64. Y.
Wiltsey, Norman B. Brave warriors. Caldwell, Idaho, Caxton Printers, 1963=
. E78 W5 W5. Y.
Withers, Alexander Scott, 1792-1865. Chronicles of border warfare. New Yo=
rk, Arno Press, 1971. E81 W82. Y.
Wooden Leg, Cheyenne Indian, 1858. Wooden Leg, a warrior who fought Custer=
. Lincoln, University of Nebraska, 1962. E90 W8 A3. Y.
Woolworth, Alan R., (editor). Through Dakota eyes: narrative accounts of t=
he Minnesota Indian War of 18. St. Paul, Minnesota Historical Society Pres=
s, 1988. E83.86. A53. Y.
Yellow Wolf, 1855-1935. Yellow Wolf: his own story. Caldwell, Idaho, Caxt=
on Printers, 1986. E83.77 Y4. Y.
Galgadio Creative Commons License 2006.03.22 0 0 992

Kedves Lovag Úr!

 

"Akkor én lassan berakom azt a pezsgőt a hűtőbe:-)"

 

Köszönöm az előrelátásodat.

 

"Fogadjunk, hogy a Mexikó északnyugati tartományaiban lezajlott indián felkelésekről halvány fogalmad sincs."

 

Attól függ, hogy mire gondolsz? Az 1690-es években lezajlott tarahumara felkelésre talán?

Előzmény: Don Quixote (990)
tibb Creative Commons License 2006.03.22 0 0 991

Lovag úr!

 

Én is visszatérek a mexikói határvidékre, s megpróbálok sok mindent összeszedni a híres-hírhedt apacs indiánokról, akik valamikor a 15. század környékén érkezhettek a mai Új-Mexikó és Arizona államok területére.

Az "apacs" szó vagy a javapai ipacsiból (jelentése: emberek) vagy a zuni apacsu szóból (jelentése: ellenség) származik. Önelnevezésük: N'de, Dine, Tinde, Inde (jelentése: a Nép).

Az apacs törzsek népeségüket gyakori emberrablásokkal is gyarapították, a puebló, pima és papagó indiánok közül sokakat hurcoltak el, de az észak-mexikói spanyol településekre is számtalanszor lecsaptak ezzel a céllal. Dél felé egészen Jaliscóig portyáztak.

Az apacsokkal a fehérek közül először Onate találkozott 1598-as expedíciója során (illetve talán már Coronado is, de ez nem bizonyított).

Előzmény: Don Quixote (990)
Don Quixote Creative Commons License 2006.03.21 0 0 990

Szia Galgado!

 

Akkor én lassan berakom azt a pezsgőt a hűtőbe:-)

 

Fogadjunk, hogy a Mexikó északnyugati tartományaiban lezajlott indián felkelésekről halvány fogalmad sincs.

Galgadio Creative Commons License 2006.03.20 0 0 989

Ha már szóba kerültek:

a pampák indiánjai majdnem olyan kemény gyerekek voltak, mint odafönn északon a préri indiánok.Még az életformájuk is hasonló volt.

A XVII. sz. végén, XVIII. sz. első felében a spanyoloktól eltanulták a lovaglást és áttértek a lovas életformára.

Lovasan-fegyveresen járták a végtelen füves mezőket, a pampákat és főként egy vad lámafélére, a guanakóra vadásztak.

 

Két nagy törzsük volt, északon a puelche, míg lenn délen, a Rio Negro folyótól délre a tehuelche.

 

Sokáig sikerrel ellenálltak a spanyol hódításnak, szabadságuknak végül is az argentín hadsereg hadjáratai vetettek véget az 1830-as években (Rosas tábornok), ill. 1878-1886 között (Julio Argentino Roca tábornok).

 

Az argentínok irtóhadjáratai következtében a pampák őslakói szinte az utolsó szálig kipusztultak, egy kis részük a nagy állattenyésztő birtokokon, az ún. estanciákon húzta meg magát béresként, de vérségileg ők is hamar beolvadtak a többségben lévő argentínok közé.

Előzmény: Galgadio (987)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!