Nem muszáj hogy pont 16-os legyen,lehet 12-es is amilyen vasad van meg amilyen fúród de számolj arra is hogy esetleg nedves helyen van és elrozsdásodik. Én amikor ilyesmit csinálok mindíg az van az eszemben, hogy igyekezzek 100 évre méretezni az élettartamát.
A sűrűségen ne spórolj, mert minél ritkább egy-egy tüskére annál nagyobb terhelés jut és ezekben a pontokban nagy igénybevételnek teszed ki a faladat.
Ezt a mondatodat nem értem: (pont az összedolgozott szigetelés sérülésének elkerülése miatt)
Most a szerelőbetonról van szó, ezt dübelezed a falhoz hogy ne tudjon megsüllyedni. A tüskék félig a falban, félig a szerelőbetonban lesznek. A teknős szigetelés a beton tetején lesz. Mitől sérülne?
A falba "csapolás" már bennem is körvonalazódott, csak én 10-12-es betonvasra gondoltam 50-80 centinként. (pont az összedolgozott szigetelés sérülésének elkerülése miatt)
Estére behúzza a szalagfüggönyt, h.azért mi nehogy belássunk...amúgy az ötlet tetszett, csak hát a probléma a nappallal van. Láthatja mi fő a tűzhelyen, kandallóba a tűzre nem kell-e egy kis fa és hasonlók.Papa,mama 40évig itt volt, most ideköltözött a gyerek és a meny, nomeg az unokák. Persze nem kell ecsetelni h.ki keveri a kakit mindig hátulról. Ha a férj a bábú, akkor könnyen kitalálható.. Na, nem akarom ezzel a fórumot terhelni, biztos másnak is van ezer problémája. Azért köszönöm a segítséget
Sajnos itt nem az a probléma h. a hőszigetelés vagy a fény miatt csak ilyen ablakot lehetett berakni. A minimum az lett volna h.odaböffentenek vmit a szomszédnak h.mégis mit akarnak csinálni. Megértem, legyen hőszigetelt, legyen világos a lépcsőforduló,de simán lehetett volna olyan ablak, ami hőszigetelt és kicsit mattított, fény is lett volna, mindenkinek megfelelt volna. És így utólag is lenne még megoldás-mint pl vmilyen fólia-de egyenességből és gerincességből már sokszor levizsgáztak, ugyh.sz*rnak mindenbe bele. Volt már egy-két etikus húzásuk ugyh.sokat nem is lehet várni tőlük...Mindegy, marad a hamisciprus, ami 5-6m-ig meg sem áll.
A homokfúvott üvegezéssel is lehet szellőztetni, ráadásul a nap sem melegíti fel annyira, mint a sima üveget. Nálam az osztott erkélyajtón felül 4-16-4es üveg van, alul ugyanaz, csak homokfúvott. Napsütéskor a homokfúvott felület hideg, a normál meg tolja be a meleget,
a hoszigeteles problemadat nem ertem. a szokasos ragasztott hoszigetelt uveget olyan kulso uveggel gyartjak, amilyennel akarod. nekem a kamraablakon a kulso uveg katedral, a kivul mintasan rucskos fajta. de lehetne drotuveg is.
Ne legyünk elfogultak, nézzük a kérdést a szomszéd oldaláról is.
Ronda ez a drótüveg a lépcsőházban, télen hideg, nyáron süti a nap és fűt mint a cserépkályha. Megérdeklődtem,kicserélhetem egy nyitható ablakra, ez jó lesz mert éjjel a hüvösben tudok szellőztetni. Teszek egy szép csipkefüggönyt az ablakra mert így szép és nem tud leskelődni az alsó szomszéd.
Örök harag. Egyébként nem kell minden hülye emberrel jóba lenni, de mindenkivel összeveszni sem jó.
Ha megvan a 3 méter a telekhatártól lehet hogy a törvény betűje szerint neki lesz igaza. Felhívsz egy helybeli építésztervezőt azok fejből tudják az előírásokat, ha mégis neked van igazad lehet menni a jegyzőhöz.
Ha süllyedéstől tartasz, körülfurkálhatod a falat mondjuk 20-30 centinként a leendő beton szintje alatt, beleversz 16-os betonvas tüskéket úgy hogy kb15 centi beleérjen a betonba és a fallal párhuzamosan rákötözöl egy szál 6-os betonvasat, akkor már nem tud mozogni a falhoz képest. A magas talajvíz rizikós tényező, nem lenne jó ha a süllyedés elszakítaná a teknős szigetelést.
Nem derült ki pontosan hol folyt be a víz, valószinűleg a szigetelés tetejénél mint ahogy nagy ivó is írta ha a járda mellé beért volna nem folyt volna be. Ha nem ástam volna pincét, sosem jövök rá mert azzal voltam, hogy ott szigetelve van. Amúgy meg nem mindennap ássa ki az ember a fal tövét. Ha lát egy vizesedő falat csak áll és vakarja a fejét, nem tudja hogy honnan jön a nedvesség.
Itt a fórumon írta valaki régebben, hogy szoba-konyhás lakásban nem fűti a konyhát és a falról folyik le a lecsapódott víz és tocsog a padlón.
Próbáltunk már nem egyszer, nem kétszer beszélni velük, de nagy ívben tesznek ránk és játszák a hülyét-mondjuk nem esik nehezükre...Mód lenne nem átláthatóvá tenni, de ehelyett inkább pár napja felraktak egy szalagfüggönyt, hogy este mi ne lássunk be, nappal azért el van húzva... Az ablakcsúzlizás nem a mi stílusunk, de a fejünkben már megfordult:) Persze csak gondolati síkon...
Az értelmezésem szerint, ha a házuk nincs 3m-re, akkor nem rakhatnak oda 0,4 m2-nél nagyobb ablakot. Viszont fix üvegfal volt bent, ezért gondolom h.annó az ép.engedélyben nem ablak, hanem átlátható üvegfal szerepelt. Azon meg átlátni nem lehet. Most meg azt is látja mi van a tányéromban...Az önkormányzat az áthidalóról beszélt. Ha volt eddig, akkor lehet ablakot tenni, ha nem, akkor nem. Csak éppen utólag nem tudom h.állapítja meg h.volt-e vagy nem. És szerintem meg üvegfalhoz is és szinte minden falon lévő nyíláshoz eleve kell vmi áthidaló... Azért a paragrafusokat köszönöm!
a ház kb 5 évig lakatlan volt, talajvíz viszonylag magas.
viszont, mivel a meglévö padló alatti talaj meg lesz bojgatva, ezért kérdeztem a vasalást.
Szóval, ha eddig nem mozgott, ereszkedett a talaj a padló alatt, ezután sem fog, ezért nem kell vasalni.
A "teknös" szigetelést úgy értettem, hogy mivel a fal a szerelöbeton feletti 1. téglasor felsö fugája, ezért azt a kb 8-10cm-tfelkenös szigetelöanyaggal kell szigetelni, ami a szerelöbetonra fektetetett vízszigetelö réteggel össze lesz dolgozva. szóval, ez alkotja a teknöt...
Ha akart volna a drótüveg mögül , akár pici lyukon keresztül leshetett volna eddig is .... így legalább te is látod ha néz ...
Ilyet találtam neten :
..... ezeket a 253/1997. évi Kormány rendelet és az Önkormányzat helyi építési szabályzatban szabályozza. Be kell menni az Önkormányzathoz és megkérdezni. A Kormány rendelet szerint: 37. § (1) Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30-nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt - a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad. (2) A szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban (tűzfalban) kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem tűzveszélyes anyag tárolására igénybe vett mellékhelyiségek szellőzői vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelelő nyílófelületű szellőzőablakai nyithatók, a szellőzésre vonatkozó általános előírások megtartásával és legalább 1,80 m-es mellvédmagassággal. (3) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével.
(4) Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30-nál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén csak mellékhelyiségek, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.
Feltárni a vizesedés okát könnyű azt mondani, de megvalósítani nehéz.
Nekem a szuterénban van egy fürdőszoba plafonig felcsempéztük mert mindíg nedves volt a külső fal. Kivül a föld alatt kátránypapír szigetelés, szigetelőfal és egy méter széles betonjárda, azt gondoltam itt nem lehet hiba. Cső nem fut benne mégis nedves, talán a pára csapódik le. Egyszer kitaláltuk, hogy kellene egy pince. Hol legyen a pince, a szuterénból áttörjük a falat és ott lesz a fürdőszoba falának a külső oldalán. Felszedtem a járdát, ásom a gödröt. A szigetelőfal elég hitvány állapotban volt, hát lebontom ne legyen ott. A kátránypapír ép állapotban fentmaradt a falon. Ások tovább, bontom a szigetelőfalat egyszer valahogy kiszakadt a kátránypapír és csorgott ki mögüle a falból a víz. Kicsordogált vagy 3 veder víz. Ez a szigetelés rosszabb volt mintha nem is lett volna. Amikor esett az eső becsorgott a szigetelés mögé és száraz időben sem tudott kiszáradni mert a szigetelés bent tartotta. Érik az embert meglepetések.
Egy ház felújításába kezdtem nemrég. Vizesedés nyomai láthatóak a falakon.
Falvágós technikával szeretném megolda(t)ni a vízszigetelést, a padlószint alatt, aztán a teknős vízszigetelés felett kialakítani a padló hőszigetelését.
az elképzelt rétegrend a következő: (lentről felfelé)
- talaj
- PE fólia
- szerelőbeton ( szerintetek kell vasalni? ha igen, hogyan? )
- vízszigetelés a falvágássnál kológó szigetelőanyaggal összedolgozva
Hát igen, nem lenne rossz rendberakni a házat, de előbb megcsinálnánk az új részt és aztán-ha marad a régivel is foglalkoznánk. Ezzel a technológiával, csak a vizesedés oldható meg ugye? Ha süllyed picit, azon nem segít.
Építési szabállyal kapcsolatban lenne egy kérdésem. A szomszédnak a háza a kerítésünktől kb.3m-re van, emeletes. Az északi oldalra néző főfalon van a lépcsőfordulójuk, ami felénk néz. 30 éven keresztül egy sárga nem nyitható drótüveg volt a fordulóban, egyáltalán nem lehetett átlátni. 3hónapja kicserélték egy nyitható átlátszó ablakra, így a lakásunk nagy része, telek, garázs, beláthatóvá vált. Ez szabályos? Ilyet lehet csinálni, hogy egy nem átlátható üvegfal helyére bepakol egy ablakot és non stop nézhet h.épp mit csinálunk? Amikor a ház épült, szinte biztos vagyok benne hogy az akkori szabályok egy ablakot nem engedtek volna oda, de ma már nem tudom, hogy ezt jogosan teheti-e vagy nem. Sajnos hiába beszéltünk velük többször, semmi eredmény...Aki tudja, hogy a mai építési szabályok mellett lehet-e ilyet csinálni, mi vonatkozik egy ilyen ablakra, legyen szíves írja meg! Előre is köszönöm!
És mit akarsz kezdeni a vályogházzal? Alá kellene szigetelni a falnak.
Van ez a beverős technika, jobb esetben rozsdamentes lemezt vernek át a falon a padlószint alatt, rosszabb esetben horganyzott lemezt. A rozsdamentes örökös, a horganyzott idővel elrozsdásodik.
Vagy a régi módszer egy sor vályogot kivésni, be a szigetelés és 2 sor kisméretű téglával visszafalazni. Szakaszosan lehet csinálni méterenként.
De hallottam már olyat is, hogy láncfűrésszel átvágják a falat, beteszik a szigetelést ezt is méteres szakaszokban.Elmegy néhány lánc meg lap de gyors.
Itt a szakik mint ha kb. 200e Ft-os becslést mondtak volna rá (bár ez az alapár volt), nyilván plusz szerelés, de hát az amúgy is van a mesterséges szellőztetés beépítése miatt.
Kéne egy vízgőz fajhő adat, meg egy telítettségi abszolút páratartalom 21 fokra, és egész jól lehetne becsülni szellőztetéskor az ablakon kieresztett hő mennyiségét. Lehet, hogy megkeresem, csk valaki mondja meg, hogy egy ilyen hőcserélőnek: - mekkora a hatásfoka; - mennyi az átlagos teljesítménye.
Igen, ez a hőcserélős jó megoldás lenne, mert a napi többszöri szellőztetés sem igazán segít és igy a mínuszok idejés nem szivesen engedem ki a meleget.
Azért az nem árt, ha a falszerkezetre valaki csinál egy páradiffúziós számítást is. (Ha jól emlékszem, ez a neve.) Belátom, hogy új ház + külső hőszigetelésnél -főleg ha jó vastag-, a pára valószínűleg nem fog sehol telítési értéket elérni, de egy ilyen szerkezetnél, ahol kombinálod az új falat a régivel, ott nagy csodák lehetnek. Abban meg szerintem Capri mondta meg az igazságot, hogy a mai, gyakorlatilag légzáró ablakoknál kell a mesterséges légcsere, illetve azt is "kiszámolták" (nyilván nem pontosan, csak ökölszabály alapján) itt már többször is, hogy egy ebbe beépített hőcserélő mennyi idő alatt hozza be az árát.
