Arról van szó, hogy 1m3 készbetonhoz a hozzávalók több mint 1 m3 tesznek ki.
Egyébként ezt otthonról írom, nem tudom megnézni, de úgy rémlik, hogy az ÉKN-ben és az ÉMIR-ben található receptekben több mint 1 m3 sóder kellett 1 m3 betonhoz. Ellenőrizni fogom és a talált receptet be fogom másolni, bármi legyen is az.
0-24-es homokos kavics 1m^3 súlya 1600kg körül van, tehát a receptedben kb. 1m^3 kavicsot használ fel 1m^3 betonhoz, amit 900liter környékére számolva meg is ad.
Nekem ebből az jön le, hogy a kavicsváz térfogata megegyezik a tömörödést kivéve a kész beton térfogatával. A belinkelt recept is ezt mutatja!
A spájzomnak a bejárata egy régi faajtó. A fal vályog, és az ajtótok körbe és az áthidaló is mondhatni, görbe/hullámos gerendákból van. Ennek eredményeként ha bezárom (a zár elég jó, mert már megcsináltam), sajnos az ajtó és a tok pereme közt olyan rések vannak, ahová az ujjam is befér. Így télen sajnos szinte fagypontra süllyed a spájz hőmérséklete. A boltban kapható ajtószigetelő csíkok sajnos túl véknyak ide, esetleg tudnátok ajánlani valamilyen megoldást? Mert az ajtót nem szeretnénk ezért kicseréltetni egy vagyonért, a melléképületben.
Ezt tanították és a betonreceptekben is ez van. Gondolom, hogy a homok és a kavics között hézagok vannak, ezeknek a hézagoknak a rovására. Tonnára írta a receptet sr1, köbméterre szokás a sódert és a vizet, de úgy is jó. Fejből nem emlékszem pontosan, de kb. 1,3m3 sóder kell 1m3 betonhoz. A többi a víz és a cement megy a hézagokba a keveréstől. Gondolom, hogy a cement és a víz kenőanyagként működik és a homok és kavicsszemek közelebb kerülnek egymáshoz. Ezt még senki sem kérdezte tőlem és ezért nem is néztem utána az oknak, de erre tippelek.
"én nem vagyok nagy kőműves, de hogy a tökömbe lesz kevesebb a térfogata a kész betonnak mint a sódernek? Adok hozzá cementet meg vizet attól összeesik? Nemár."
"Egy köbméter betonba kb. 1.6-1.7 köbméter sóder jár."
"Neked 6 köbméter betonhoz kell 1920 kiló cement és 10 köbméter sóder."
Te én nem vagyok nagy kőműves, de hogy a tökömbe lesz kevesebb a térfogata a kész betonnak mint a sódernek? Adok hozzá cementet meg vizet attól összeesik? Nemár.
Nekem éjszakára pl. szinte teljes sötétség kell, különben nem alszom jól. Nyaranta hajnal 4 körül engedjük le a hálóban a redőnyt meg csukjuk be az ablakot.
Amúgy hogy ki mire kel, nálunk nem a szomszéd redőnye hallatszik át, hanem a kutyái ugatása (bár mióta csak kettő van, mintha sokkal halkabbak lennének), a hálóablaktól légvonalban akár 2 méterre, meg a kakaskukorékolás. Az utóbbit nem is sejti az ember, milyen zavaró (mondjuk még mindig kismiska a birkabégetéshez képest -- ezzel apósomnál kísérletezett az egyik szomszéd pár hónapig).
Baszki, te hol élsz? Ősz van, ma reggel 6 fok. A redőny arra van, hogy éjjel az ablakon ne hűljön a szoba. Tudod, vannak amik még ilyen pu töltetűek is.
A mi utcánkban minden reggel mindenki felhúzza az ezer éves nyikorgó redőnyét
mellesleg nem értem teljesen, nálam a redőny azért volt / van / lesz, hogy nappal az árnyékolást / nap védelmet szolgálja.
Így este húzom fel, amikor hazaérkeztem, és már nem süt oda a nap, és reggel engedem le (már amikor nyár van, és a kérdés releváns).
Az éjjeli sötétítésre ott a sötétítő függöny.
Ha valaki éjjelente lehúzza a redőnyt, akkor az éjszakai szellőztetés lehetőségétől fosztja meg magát, ami azért a mi éghajlatunkon évi 3-4 hónapban nagyon jól jön.
Én megértelek, mert az akaratlan ébresztés tényleg szar dolog, de mint ahogy engem is kértek már meg társasházban, hogy óvatosan, lehető legkevesebb zajjal húzzam fel a redőnyt, fordítva is meg kell próbálni, és is megtenném.
Zsír új redőnye van a zsír új házban, nem ez lesz a gond sajnos.
Olyan helyen éltem, ahol sok volt a zaj és végre örültem, hogy ezek megszűnnek - egy zsák pénzért. Panel volt egyébként, de ott tudtam, hogy erre kell számítanom.
A mi utcánkban minden reggel mindenki felhúzza az ezer éves nyikorgó redőnyét, ez az együttéléssel jár, ha csöndet akarsz, szerintem rossz helyre költöztél.
Megnézik, elmondod, hogy mit szeretnél ÉS ott rögtön megmondják, hogy lehet vagy nem lehet. Ha lehet akkor milyen feltételekkel. Ha nagyon sok mindenben bizonytalan az építész vagy a statikus tervező akkor nem jót választottál. Egy ilyen jellegű átépítéshez csak az építész véleménye ritkán elég és még ritkábban jó.
Ezután ha van szerződés akkor felmérik az épületet.
Általában készül a megbeszéltek alapján egy vázlat, amit egyszer módosít az építész a megbízó észrevételei alapján. De nem többször, csak felárért. Kivéve ha más van a szerződésben.
Készül egy engedélyezési (bejelentési) tervdokumentáció ha kell, majd kiviteli tervdokumentáció. (valaminek az alapján meg kell majd kérni a lakhatást)
A kiviteli tervdokumentáció építész, statikus és ha van gáz akkor gázos tervdokumentációból áll. Komolyabb esetben van elektromos és épületgépész tervdokumentáció is.
A kiviteli tervek alapján készül egy árazott és árazatlan költségvetés. Ha nincs a szerződésben akkor felárért.
FIGYELEM! ENGEDÉLYEZÉSI TERV kivitelezésre NEM ALKALMAS!!! Eng. tervből a kivitelezőt nem lehet ellenőrizni, csinál amit akar.
Egy kisebb építkezésbe fognék (tetőtér beépítés), egyelőre a tervezőt keresem. Azt szeretném megkérdezni, hogy a tervezésnek milyen fázisai szoktak lenni és ennek hogy szokott lenni a fizetési ütemezése? Gondolom,
van egy felmérés az elején. Megnézik a házat, megbeszéljük mit szeretnénk (pl falat arrébb rakni, tetőt kilukasztani, tetőfeljárót hogy gondolnánk, tetőn hol legyenek ablakok stb)
aztán készülnek draft vázlattok az opciókra (vázlat + esetleg nagyságrendi költségbecslés). Ebből kiderül már, ha pl egy falat nem lehet úgy arrébb rakni vagy ilyesmi
megbeszéljük részletesebben a lehetséges opciókat,.
az előző pont alapján kiválasztünk egy változatot
majd véglegesítjük. Ennek a kimenetele gondolom a végleges és részletes terv, ami alapján a kivitelező dolgozik, a részletes költségbecslés és valami ami kell az engedélyeztetéshez
majd engedélyeztetjük
Jól gondolom, illetve ezeket így szokták fázisolni? Illetve fizetni hogy szokás?
Nem én vagyok a szomszédja. De azért legyen arányérzéke. Egy-két alkalmat ki lehet bírni. Ha nem akarnak egymással szórakozni akkor nem lehet vészes a dolog. Volt egy ügyfelem, annak mániája volt a teljes csend, olyan ház kellett neki. A Nagy Sárga Házban végezte...
annak örülj amíg nem találja ki, hogy olcsóbb a klímával fűteni mint gázzal
és enne örvén felszerel a közös vagy szemközti falra egy (vagy két) klímát, ami télen a -10 fokban dübörögve erőlködik egész éjjel, a falat remegtetve, hogy meleget csináljon a -10 fokból
(ezt mi beszoptuk, és el is költöztünk azóta onnan)
Csatolok egy alaprajzot: a két ház között van egy átrium, ami a szomszédé, a szomszéd a bal felső lakásban lakik. Így a lakóterek nem érnek össze, de a falak közösek. A piros ablakon van redőny (és a földszinten is van egy), a piros a mosógép. Erre szeretnék megoldást találni.
Akkor meg, egy sima tapadó híd megteszi, amit a festékboltban is lehet kapni, csempét-csempére ragasztásnál szokták használni, nem kell nagyügyet csinálni. Csak legyen valami.
A kivitelezőtől kell kérni a hiba megszüntetését (hangszigetelés hiánya, kispórolt falvastagság esetleg még a két épület közti rés is, egy fallal kevesebb).....
Újépítésű ikerházban állandóan áthallatszik a szomszéd redőnye és mosógépe. Mit tudok tenni ezek ellen, azonkívül, hogy megkérném a szokásai megváltozására?
A panelban megszokott volt de itt... Nem is értem hogyan lehetséges ez. Rettenetesen bosszant
Biztos, hogy kell az a ferde letörés? Rajzod alapján kellene a kimaradó háromszögre plusz 2 nm mondjuk, de jóval kevesebbet kell vágnod. Így furán fog kinézni szemből eléggé az egész, ha kész lesz. Ha inkább tér jelleget akarsz neki adni, akkor ha lehet, ne legyen letörés, ha inkább járdát, akkor ha kell is a letörés, a háló sarkánál a rajz alapján kb 70 centis lenne a járda szélesség, balra kintebb kellene hozni a letörés jobb alsó sarkát, vagy még inkább átlós helyett derékszögű vonalvezetést adni a szegélynek. Akkor az egész vonalvezetés jobban harmonizálna az épülettel is. Húzd ki madzaggal a járda vonalakat meg a ferde részt, és nézzél rá élőben.
Ha esetleg autóval rá akarnál állni a középső nagy részre, akkor szerintem valami halszálkában rakd inkább. Ház falához ne rakd oda, ahogy írta már sr1 is.
A falnal észerű késziteni egy keskeny zöldövezetet.
Egyrészt a csapos elő visszacsap a falra a tékőről, ha északi oldal, nehezen szárad ki.
Úgy látom a rajzon, hogy be kell építs 2 lépcsőt is.
Ha készítesz egy szegélykő keretet, ami 90 fokba találkozik minden saroknál, úgy hogy hagysz 40 cm széles zöld sávot a falak mellett, akkor ki lehet számítani, hogy honnan kell elindulni. Így minimálisra csökkenthető a vágás.
Ha 45 fokba inditod el a kövezést a szegélyhez képest, akkor meg lehet oldani azt is, hogy a 45 fokos letőrésnél is szép legyen a vágás.
Ki kell szerkeszteni az egészet számitógépen. Pont úgy, mind egy csempe kiosztást egy mosdóba. Összeraksz kötésbe pl. 10-15 követ, megnézed a méretét, ez lesz egy modul, amit egymás mellé kell tólni, aztán az ad egy szélességet és egy hosszat minden síknál, innen ki lehet számolni a szegélykövek által meghatározott területet méreteit.
Pedig éppen javasolni akartam volna, hogy a ..73 -ban előhozott koncepcíód szerint az a vb.- lemez lehetne inkább 25 cm vt.... had nyugodjanak meg a beton lobbis szakértők, de látom te is a túltolás ellen kezdesz gondolkodni.
Amúgy rgy könnyűszerkezetes építménynél teléjesen más szempontok veendők figyelembe mint egy merev tégla beton építményeknél. A sok sok betonba ölt pénzt másra is el lehet költeni.
Tény hogy a nem megfelelő alapnál némi mozgás lehet, de ezek a könnyűszerkezetnek meg sem kottyannak.
Elég a 40-es is, csak a 40-es kanállal se lehet kiásni a 40-es alapot 80mélyen, hacsak nincs agyagos talajod, általában kézi ásássál is rá kell igazítani.
Ha sávalapnál a talajszint feletti részt is ki kell zsaluzni, vagy zsalukövezni, de azt már vasalni is kell.
A térkövet a széleken le kell ragasztani, a szegélykövet is, sokkal több munka.
Térkövezésnek is kell 25cm tört kő, jól megdöngölve, szintre ásni azt is kell.
Egy vízszintes síkot egy kis géppel ki lehet szépen ásni.
A hegesztett halót be kell kötni valamihez, nem elég a hozzákötni a sámlikhoz. Tapasztalat.
(8+7) x2 x4 = 120fm= 48 kg 8-as, 120db. 6-os kenyel kell, ami 84fm- 20 kg 6-os.
Kengyelt veszel készen, megkötni nem nagy munka. A 8-as vasat két vasaskulccsal meghajlítod, meg van a sarokkötés is.
Ha veszel egy jobb betont és rendesen megvibrálod, bérelsz egy lapvibrátor is a lehúzáshoz, tartós lesz a beton, a kizsaluzott oldalakat le lehet csíszolni egy kicsit.
25cm EPS szigetelésre tennék csatorna lefolyót. Két lehetőség merült fel - van valakinek pro vagy kontra érve bármelyik mellett/ellen?
1. Venni 25cm-es (legnagyobb) csatorna-bilincset, meghosszabbítani, és így rögzíteni. Nehézség, hogy a bilincs szára egész a nagyméretű téglából készült fal szélére esne, kb 3cm-re a szélétől (plusz 2 cm vakolat)
2. Bazinagy EPS tiplivel rögzíteni a csatornát
Nekem valahogy irtó ellenszenves az EPS tipli, félek tőle, hogy ha nekimegyek, (nekitolom a fűnyrót pl), akkor nagyon hamar szétesztergálja a szigetelést, aztán leshetek...
A "hagyományos" megoldás viszont nagyon hosszú menetes szárat eredményezne (kb 28cm!), ami nem tűnik túl merevnek, egy fűnyírós "baleset" ugyanúgy el fogja mozdítani az EPS-ben a tartót...
Hogy csinálják ezt mások ilyen vastag szigetelésnél?
""A minimális betonfedés ha jól tudom a betonvas átmérő kétszerese, ""
A betonvas átmérőjének a kétszerese, de minimum 2 cm. a szomszédos vasak közti távolság minimuma. Vasak toldásánál is ezt a távolságot írja elő a hídszabályzat. A régi MSz megengedte, hogy a toldott vasak egymás mellé kerüljenek.
"A minimális betonfedés ha jól tudom a betonvas átmérő kétszerese, "
Nem. Attól függ, hogy milyen környezetben van.
"- 20 cm C16/20, benne 8x150x150 háló két rétegben."
Az 5 cm betonfedés alapozásnál lehet jó, de 4 cm is megteszi.
A háló helye a külső szélétől befele a betonfedésnek megfelelően.
"Gond-e , ha a lemezalap a föld szintje fölött van? Kell-e neki oldalról "támasztás"?"
Nem ártana valami rajz az elképzelésről. Szabadkézi is megteszi.
"Hol kellene lennie a két hálónak? Mi legyen közöttük a távtartó?"
A legegyszerűbb ha távtartó pogácsák (műanyag, boltban kapható) kerül az alsó vasalás alá, felső vasalást pedig az alsó vasalásra állított távtartók (sámlivasak) tartják. Általában négyzetméterenként 2-4 db-ot szoktak tenni.
A sámlivasból vékonyabb vasalásnál több kell, mert el kell, hogy bírja betonozáskor a rajta tartózkodó munkaerőt. Átm. 8-hoz praktikus a 4 db/m2. A sámlivasat nem szokás átm. 12-nél vékonyabból csinálni.
A sámlivas függ. szárának a hosszát úgy kell meghatározni, hogy összeadom a betonfedést, a vasalás hossz és keresztirányú vasainak az átmérőjét valamint a sámlivas átmérőjét. Majd megszorzom kettővel és levonom a lemezvastagságból. A sámlivas vízszintes szárainak a hossza nagyobb legyen mint a vaskiosztás távolsága.
A betonminőség szempontjából a földnedves a legjobb, de a kissé képlékeny még elmegy. A földnedves az majdnem porzik!!! A földnedveshez kevesebb cement is kell. Ha nehéz bedolgozni akkor nem vizet hanem plasztifikátort kell hozzáönteni, minimális mennyiség kell.
Igen személyautók lennének, de szeretnék szigetelni is, így maradok a teljes lemezalapnál, amivel kapcsolatosan lenne még pár kérdésem:
1, Megfelelő-e így a rétergrend?
- 20 cm zúzott kő tömörítve
- PE fólia
- 5 cm XPS
- 20 cm C16/20, benne 8x150x150 háló két rétegben.
2, Gond-e , ha a lemezalap a föld szintje fölött van? Kell-e neki oldalról "támasztás"?
Így kvázi lehetne lábazat is egyben, és oldalról össze tudnám kapcsolni az alap alatti szigetelést a falon lévővel.
3, Hol kellene lennie a két hálónak? Mi legyen közöttük a távtartó?
A minimális betonfedés ha jól tudom a betonvas átmérő kétszerese, de én azért 5-5 centit alul felül hagynék. Hajlíttassak betonacélból távtartó kengyeleket (hogy össze legyen kötve a két vasalás), vagy csak távtartókkal legyen a két háló összekapcsolva?
A betonnak bírnia kell a szélből az épületre ható erőket. Ilyen szempontból a szerelt vasalás valamivel előnyösebb. Szélszívás is lesz, az alapozásnak, a falaknak is ki kell bírni.
Vasbetont nem szokás puszta földre rakni mert a talaj kiszívhatja a vizet a betonból annyira, hogy romlik a beton minősége. Ez a szerelő beton, ezen szerelik a vb. lemez vasalását és aztán betonozzák. A szerelőbeton miután megkötött legyen jobb mint a talaj. A vasbetonnak kell a teherbírást biztosítani. Fölfagyás miatt nem árt a szerelőbeton alá tömörített homokos-kavics vagy zúzottkő. Csak kavics nem jó.
Azért a belmagasság bizonyos érték felett már tényleg kellemetlen tud lenni.
Ilyenek a régi belvárosi /tágabb belvárosi / házak földszinti helyiségei.
Ezeket amúgy üzleti megfontolásból építették általában 4 és 5 m közöttire. Viszont az utcai fronton kívűl volt az udvari és ott lakások voltak. Nos ezek meglehetősen hidegek és sötétek voltak. Ráadásként még vizesek is. Néha lefagyott a bentlakók lába.
Az utca fronton nagy üzletnél jól nézett ki a nagy tér nagy belmagassággal. Ha úgy alakult, akkor viszont galériázták. Raktár, kis műhely stb hasznosítással.
A galériához az ideális belmagasság a 3.8 és az a feletti.
Az emeletközi lakóhelyiségeknél nincs jelentősége a nagy belmagasságnak. Alul felül fűtött tér-
Mint laikus, az alsó fafődém fölött van egy betonfödém esztrich-el kvázi "lezárva" ezért gondoltam, hogy az megfogja a fölfelé jutó párát, ami így károsíthatja az ott lévő fa szerkezetet -
irtam előbb. Hát persze, hozzátéve, hogy azért csak nem hül ott le a levegő úgy, hogy ki is csapódjon az a fránya pára.. És akkor miről beszélek? Megyek iszok egy kávét inkább. :))
Szia! Köszi a hozzászólást! Igen jellemzően mindíg túlvariálom a dolgokat, ilyen vagyok..
Hát, annyira nem tetszik a magas belmagasság, mindenki a fűtést emlegeti, hogy akkora teret minek fűteni stb.. Az építész csak javasolta a gipszkarton falat, ami nekem is tetszene sűlyesztett világítással stb. a kellemesebb élettér az én agyszüleményem elnézést érte :)
vakolat - nád - deszka - gerenda - deszka és salak lehet úgy max 30 cm, tehát az a légrés már nem 50 cm hanem csak 20 cm - igen igazad van abszolút kb ez a helyzet.
Rá tettek lambériát ! Nyilván ronda volt és ez a megoldás tetszett a korábbi tulajoknak Lebontottad... még rondább lett !!
Pontosan :)
A bontást egyébként nem csak a máló vakolat miatt találtam ki, hanem a gerendázat tartó-gerendája miatt is. Ez egy 8.6x4.5 méteres szoba, régen két szoba volt, és középen volt egy nagy ajtó - réges régen ez ki lett szedve. Na itt van egy gerenda középen felül, lentebb úgy 2.8m-en tehát lászik értelmeszerűen, és 1-1 további a szoba két szélen (ami tartja) és ezen vannak a fenti fa gerendák megtámasztva előlre-hátra az utcafrontal merőlegesen 4-4 méter ugy kb. Ez okoz egy kis optikai elválasztást a szoba közepén. A fenti vasbeton gerendák viszont keresztbe, az utcafrontal párhuzamosan futnak, és az oldalsó főfalakon vannak megtámasztva - (amit a bontott kis nyíláson láttunk hehe). A lenti régi gerendák elbontásával ez az optikai elválasztás is megszűnne, hiszen kiszedhetőek a tartógerendák.
Btw, ez a fránya sárgerenda zavar még, ami a szobavégeken foghatja a gerendákat (elvileg) ; de ha fából volt egy koszorú, jó esetben a másik falon (amire a betongerendák nehezednek) eltávolításra kerülhetett. Igen bontani kell ellenőrizni, hamarosan...! :))
Szóval, hogy mi lesz azzal a gerendával a falban ami esetleg korhadt? Megoldás van rá? Oszlop, vagy mi? Csak kérdezem.. remélem azért nem lesz rá szükség, de ha az ember betol xx milliót, akkor nem akarok úgy gondolni rá, hogy lehet 10 év és megroggyan.
"Ha ha nincs takarva, akkor az átjutó pára ha le is csapódik, hamarosan elpárolog."
Mint laikus, az alsó fafődém fölött van egy betonfödém esztrich-el kvázi "lezárva" ezért gondoltam, hogy az megfogja a fölfelé jutó párát, ami így károsíthatja az ott lévő fa szerkezetet ezért gondolok a párazáró fóliára legalább(?).. Azt már kezdem vágni, hogy szigetelés felesleges, az lesz a határoló falakon bőven.
""építész szerint pedig logikusan kell az álmenyezet a fűtési költségek ill. kellemesebb élettér miatt." Gyenge egy építésszel kerültél össze, de erről más is nyilatkozott, nagyjából hasonlóan !!"
Nálam is 3m a belmagasság, lényegesen kellemesebb így mint ha 2,6-2,7m lenne. Fűtésről csak annyit, hogy kicsit lasabban melegszik be az alja (nem feltűnően) mintha kisebb lenne, de gyakorlatilag nem nagyon kell többet fűteni mint más hasonló alacsonyabb épületnél. A páramentesség pedig azért jó mert támogathatjuk az elektromos gyártókat párologtató vásárlásával. Vagy valami vizes dolog kell a szobába, különben kiszárad az ember orra, torka.
Tehát Te mentél bele a dzsungelbe és érzed, hogy eltévedtél !
, hajj-ajj...
Igen nagyon.
Kétszintes a ház , az alsó és a felső szint is ugyanaz tulajé. Szerencse, majd később , hogy miért.
"belmagasság 3.5 méter körül alakul ami brutál," Szemlélet kérdése, de egyáltalán nem brutál. A Mo.-i lakások legalább fele ilyen belmagassággal rendelkezik... főleg a régi építésűek.
A régi födém viszont meg lett hagyva annó (jó kis nádas-salakos cucc, deszkázat) 3 méteren, tehát van 50cm körüli "légüres tér" az emelet alatt - födém felett. A régi födém felett.
Így már az a 3 m belmagasság nem annyira brutál, sőt mint írtam a 3.5 is gyakori, de hát neked nem tetszik.
Az a régi födém a (jó kis nádas-salakos cucc, deszkázat) pontosabban vakolat - nád - deszka - gerenda - deszka és salak lehet úgy max 30 cm, tehát az a légrés már nem 50 cm hanem csak 20 cm vagy annyi sem. Meg kell mérni... feltárással !!
"építész szerint pedig logikusan kell az álmenyezet a fűtési költségek ill. kellemesebb élettér miatt." Gyenge egy építésszel kerültél össze, de erről más is nyilatkozott, nagyjából hasonlóan !!
Rá tettek lambériát ! Nyilván ronda volt és ez a megoldás tetszett a korábbi tulajoknak
.
Lebontottad... még rondább lett !!
" A régi persze maradhatna is, de az egész olyan mint a vaj, szinte omlik, mi fogná a menyezetet? "
nagy valószínűséggel csak a mennyezeten lévő nádas vakolat málik. sajnos ilyenek a régi csak meszes vakolatok. Málik, de ha alá lesz építve egy álmennyezet akkor ott marad ! az álmennyezet tartói lehetőleg a gerendákba és a deszkákba kerüljenek.
A máló vakolatot egy vakolat erősítővel nem árt kezelni !
Tehát nem kell oda fólia ! Az alsó és a felső tér is fűtött lesz, nem fog semmi pára lecsapódni.
"A ház teljesen körbe lesz szigetelve, tehát az üres terület oldalán is természetesen lesz kb 13cm " Na ez az első pozítiv gondolat bárki találta ki.
"Az építész a karton fölé párazáró fóliát és kőzetgyapot szigetelést tenne "
Úgy hülyeség ahogy van. Két fűtött tér közé pára záró és hőszigetelés .. minek ?
As Mo.-i fafödémes házak.. emeletes házak födémei majd 100 évet kibírnak (ha nem áztatják el ), akkor nálad is ilyen szituáció lesz majd.
Kivétel ha a felső födém felett lakótér évekig fütetlen, Sok sok éven át és ráadásul az ablakokat soha sem nyitják ki.
És valami műa szőnyeggel van takarva az egész.
Ha ha nincs takarva, akkor az átjutó pára ha le is csapódik, hamarosan elpárolog.
Lásd a fafödémes házak legfelső födémeit. Ott is megy a pára ezerrel a padlásra - lecsapódik , de azon nyomban a szellős padláson el is párolog.
"Aztán mi van az emelet padlójával: hideg lesz? Gondolom hűvösebb nyilván, bár a szobákban elvileg marad a parketta ha a jóisten is úgy akarja."
Ha jó a parketta és neked tetszik miért ne maradhatna ? Milyen hőmérsékletű lesz ? Hát ha lent és fent is 20 fok, akkor annyi a parketta hőmérséklete is.
Ettől függetlenül statikussal nem árt megvizsgáltatni az alsó fafödém állapotát.. ha jó maradhat ! Az álmennyezettel el takarni a ronda mennyezetet és folytatni a felújítás 36 tételét.
Nem kell bemenni a pára technika dzsungelébe.
Amúgy a pára hasznos - a haszontalan a víz, ha lecsapódik és valahol felgyülemlik.
Lesz egy egy dupla födémes házad. Fent olyan házibulikat lehet tartani , hogy reng a világ tőle, alul pedig alszanak.
"Hogy a fa koszorúval mi van a falban, azt nem tudom."
Pedig jó lenne tudni. Lehet, hogy kirohadt a nagyja, a fa befalazva nem szokta jól érezni magát. De erről kérdezd sr1-t, fához Ő ért a legjobban az itt előfordulók közül.
Erről van szó pontosítva a rajzot. Komplett megbontva még nincs. Csak a lambéria került le róla, meg csináltam egy lyukat amin megnéztük, hogy kb mi, vagy ki van bent.
Szia, köszönöm a tanácsaid. Annyira még mindig nem vágom, dehát egész más a szakmám, meg nem is nekem kéne érteni hozzá ugye, de amikor az ember annyi mindent olvas, hogy lett elrontva ez-az, akkor próbál utánna járni, aztán rájön, hogy ez lehetetlen megfelelő szaktudás nélkül.
A ház 84 körül lett emelet ráépítéses. A salakos födém szerintem spórolásból maradt úgy ahogy, szépen be lett lambériázva az akkori divatnak megfelelően. Én azt sem tudtam eddig, mi fán terem ott fent a plafon. :)
Az emelet viszont magasabbra került, amikor megbontottam kis részen a plafont, akkor derült ki számomra, (meg mérések alapján már kb tudtam) hogy van egy 50cm légrés is. Felülre bevilágítva látom a vasbeton gerendákat, valamint a béléstesteket, tehát felül van új vasbeton gerenda. Magyarul a "használatban lévő födém" az beton födém béléstestekkel. Bocsánat a megfogalmazásért :)) Tehát az alatta lévő "benthagyott" régi födém kvázi szükségtelen lenne, ráadásul elég zakkant mivel a lambéria már lekerült, ezért kellene az álmenyezet. Hogy a fa koszorúval mi van a falban, azt nem tudom. Akkor ez most para?
Ha nem szóltál volna bele, okos maradtál volna....
Annyi hülyeséget látok leírva ebbe a fórumba, hogy hihetetlen, állítsátok le magatokat, nem lehet mindenhez érteni.
Itt van egy élő példa, hogy egy tanult építésznek halvány gőze sincs az épületfizikáról, pedig a gimiben és az egyetemen is tantárgy. Csak végigpiálta az iskolákat, mert most az a trendy.
Lassan oda jutunk, hogy akinek a tanult szakmája, az is rossz tanácsokat ad és pénzt is kér érte.
A párazárás a meleg és nedves levegőből, a hidegebb felületre kicsapodó vízpára miatt szükséges. Ha a hőszigetels felett van egy hideg felület (fűtetlen), akkor nyilvánvaló, hogy a
valamennyi pára a meleg levegőből átjut a szigetelésen és kicsapódik a hideg felületen, így elvileg nedves lesz a hőszigetelés, ami rontja a szigetelő képességét.
Erre léteznek számítások is, pl 30cm vastag kőzetgyapotton nagyon nehezen alakúl ki a harmatpont, vagyis nagyon hosszú ideig kell nagy hőmérséklet (30-40 fok) különbség legyen a külső és a belső tér között. Ebben az esetben nem érdemes párazárni.
Nem értem az építész logikáját.
A következő a jelenség kéne végiggondolni: két meleg test közé betólsz egy hideg lapot. Milyen esetben nem jelentkezik hőátbocsájtás a lapon keresztűl?
Akkor, ha a két meleg test hőmérséklete töletesen azonos (ami a termodinamika II főtételének ellentmond) és a hideg lap
ideális szigetelő, ami nem létezik a valóságban. Szóval Neked a fűttött légtered a földszint, az emelet és a födém.
Az kell megoldani, hogy a födém vízszintes irányban ne legyen hőhidas (pl. a monolit födém esetén a koszorú le kell szigetelni kivülről), ezt a a homlokzatokat szigetelésével oldhatod meg.
De egy salakojak töltött, derendás födém nem hőhidas föltétlenül hőhidas kifele, ez attól függ, hogy mire van feltámasztva a födém.
Azaz nincs értelme az állmennyezetnek, csak abban az esetben kell párazárni és hőszigetelni, ha megtörténik az, hogy a téli időszakban nem fűtöd a felső szintet nagyon hosszú ideig.
De ha felújítás, akkor ki kéne bontani a földszint feletti födém rétegrendjét, megvizsgálni a gerendák bekötését a falakba, mert ha egy ideig nem volt fűtve a ház, akkor ott nagy bajok lehetnek, aztán jön az igazi hajj-ajj...
merthogy a födém egy fa koszorúra van felfektetve, ami be van falazva és ha sokáig nem volt fűtve a ház, akkor az el van korhadva.
Meg az is tönkreteheti a fa födémet, ha egy párazáró réteggel fedik le az emeletet (pl. laminált padló) és nincs rendes fűtés az emeleten.
Köszi, igen, ebben biztos voltam, ott meg kell állítani. Egy hűtükrös párazáró fólia a gipszkarton és profilváz fölé közvetlenül.
Újabb probléma: a sűlyeszthető spot lámpákat hogyan szokás beépíteni, hogy ne sérüljön ez a párazáró réteg?
A gyapotban vagyok tanácstalan, mert szerintem felesleges, hiszen a karton megfogja az áramlást, a meleg meg nem vész el. De passz... nem értek hozzá. :(
a párazáró azért kell, hogy ott csapódjon le a pára és ne a födémen szóval hiába lakod te a fölső szintet ha a födém kirohad. a gyapot már más kérdés. de a párazáró mindenképp kell.
2015. novemberében kezdtük el téglaépítésű házunk építését, amit 2016 nyarán fejeztünk be. Most 2021-ben ismét belefognánk és szeretném kikérni a véleményetek, hogy milyen négyzetméteráron lehetne most ugyanezt a házat kihozni....
Amikor mi építettünk, a generálkivitelezők a sima standard házaikat itt Kecskeméten 260.000 HUF/nm áron kínálták, gyakorlatilag ez volt az indulóár. Ez most 380.000 HUF/nm ugyanitt, ugynezeknél a kivitelezőknél. (Ez a 2016. októberben érvényes energetikai tanúsítvány szerint CC házra volt elegendő).
Én akkor a házamat úgy, hogy mindent én intéztem 195.000 HUF/nm áron hoztam ki. (30-as téglaház, 15 cm-es szigeteléssel, betonfödémmel, egyszerű kombikazános padlófűtéses rendszerrel, 6-8.000 HUF/nm árú burkolatokkal, színes műanyagnyílászárókkal, egyedi fa beltéri ajtókkal stb. Mindenből igyekeztünk jó ár/érték arányt venni, magasabb színvonalat hoztunk össze jóval, mint egy alap generálos ház, nem eladásra lett elkészíte, azóta semmilyen kivitelezési, vagy minőségi probléma nem jött elő, mindennel maximálisan elégedettek vagyunk).
A lényeg, hogy jóval a standard gerálos ár alatt meg tudtuk oldani saját magunk által szervezve mindent.
A nagy kérdésem az lenne, hogy legalább ekkora különbséggel szerintetek most is lehet-e számolni, vagy már saját magunk által szervezett építkezésnél is kalkulálni kell ezzel a közel 400.000 HUF/nm árral és nem lehet ennyit spórolni?
Kétszintes ház, és esetemben a földszinti belmagasság 3.5 méter körül alakul ami brutál, a régi födém viszont meg lett hagyva annó (jó kis nádas-salakos cucc, deszkázat) 3 méteren, tehát van 50cm körüli "légüres tér" az emelet alatt - födém felett.
Gipszkarton álmenyezetet szeretnék kb. 2.7-2.8 méteren. Kecsegtető ugyan a szép belmagasság, de ez sajnos nem egy kastély, az építész szerint pedig logikusan kell az álmenyezet a fűtési költségek ill. kellemesebb élettér miatt. Ezt mondjuk aláírom. A régi persze maradhatna is, de az egész olyan mint a vaj, szinte omlik, mi fogná a menyezetet? Méretek vannak - 8x4m nappali stb., így elvileg ezt le kellene bontani az a korrekt eljárás, aztán függesztékekkel lehet kialakítani az álmenyezetet (igaz a salak nagy súlyáról és a hőtartási képességéről is olvastam ez alapján még akár marahatna is, jó hűvös van lent nyáron) :) de már szerintem túlbonyolítom a dolgokat... szóval itt jön a kérdés ami számomra nem tiszta:
Az építész a karton fölé párazáró fóliát és kőzetgyapot szigetelést tenne. Kérdésem: szükség van erre? Mivel a ház ugye két szint, amiből a második szint is az enyém ergo nem kell feltétlen megfogni a melegebb levegőt, amit a karton maga amúgy is visszafordít hiszen a felszálló levegő útját álja. A ház teljesen körbe lesz szigetelve, tehát az üres terület oldalán is természetesen lesz kb 13cm grafitos szigetelés. Gondolkozik a laikus - én: belső oldali szigetelés minek, olvasom, hogy az nemjóó. Mennyire marad hűvösebb a légrés? Oké, hogy szigetelt körbe, de akkor is, csak hűvösebb lesz ott. Mégis bejut vhol a pára, penész, stb? Jáj. Aztán mi van az emelet padlójával: hideg lesz? Gondolom hűvösebb nyilván, bár a szobákban elvileg marad a parketta ha a jóisten is úgy akarja. Nade akkor is azok a beton elemek átmelegednek? Ha lassan is talán igen(?). Illetve, ha nem teszem be: a karton maga elég a lenti kellemes klíma biztosításához? + spórolok némi anyag és munka költséget.
Ilyenekről nem találtam infót, mindenhol csak a felső padlástér alatti szigetelést emlegetik, ahová természetesen logikus, h kell jó vastag szigetelés, de ez nálam nem ott van, emeleten meg rakatok ez logikus. Energetikus haverom meg nincs. Sajnos. Kiváncsi vagyok a véleményetekre.
A következő lenne a problémám. adott a 230nm2-es ház benne 3 iker lakással. A tetőtér beépítésre fog kerülni viszont a tervező állószékes fedélszéket készített a tervrajzba. Na most ez annyira elveszi a helyet, hogy élhetetlen lesz a tetőtér. esetleg torokgerendás vagy barmi egyéb megoldás kivitelezhető lenne?
A másik kérdés. az utcafrontra merőleges a ház. hosszanti irányba nettó 25m szélességre nettó 8,5m és a kötőgerendák úgy vannak a tervrajzon, hogy merőlegesek az utcafrontra tehát párhuzamosak a gerincre. Sehol nem láttam még ilyen megoldást.. Alapból párhuzamos lett volna az utcafrontra és merőleges a gerincre mint minden nyeregtetős háznál viszont minden egyes lakásban van egy nagyobb tér ami kb 7m hosszú és statikailag nem lehet hosszabb a gerenda 5,4m-nél(vetemedés stb..) erre megoldás lehet ha az említett szobába középre egy tartó oszlopot helyezek ami egy gerendát tartana középről és a gerendának a két szélét még fogná két teherhordó is. amire ráfeküdnének később a kötőgerendák?
A tervrajzot formátuma miatt nem tudom csatolni de csatoltan küldök saját képet, hogy-hogy gondolom.
"Még ravaszabb kivitelező már a tető bontása után is előállhat ezzel azzal... ázik az alsó rész az csak a te bajod."
alapvetően az ilyeneket nagyon szeretném kontrol alatt tartani. Én csak akkor fizetnék. ha valami részmunka készen van. Bár az jó kérdés, hogy mivel itt a tető bontás és felépítés között azért van jelentős idő és nem biztos, hogy mondhatok olyat, hogy csak akkor fizetek, ha már kész a tető és nem ázik be a ház, hiszen, akkor már kb készen van minden :)
" Korábban írtad , hogy a meglévő tetőt lebontanád és egy olyan szerkezetű új tetőt építettnél, ami alkalmas a tető tér beépítésre."
a meglévő tetőt mindenképpen le kell bontani vagy teljesen módosítani, mert alacsony. A tetőtérben most kb 1.8 méter magasan vannak vízszintes gerendák, amelyek összetartják a tetőt (ha amatőr módon írtam, bocs :-) )
kösz a tanácsot, hasznos volt, de a többieké is. Igen, tök amatőr vagyok építkezés témában
beszéltem az önkorival. A mi telkünkön 4.5 méter a max építménymagasság. Még utána kell néznem, mit jelent pontosan az "építménymagasság", az önkoris szerint (elég korrekt volt) kb az ereszcsatorna szintjét (közelítőleg, de mondta, hogy nem pontosan de majd nézzek utána). Azt mondta, hogy a tetőtér beépítés ebbe belefér. Kaptam térképet is a telek besorolásával. Mondjuk azt nem teljesen értem, hogy a szomszédban, akkor hogy lehet egy emeletes ház nem lapos tetővel, mert a két szint tuti több, mint a 4.5 méter (és nem lejtős terület). Lehet, hogy akkor még más volt a szabályozás vajon? Bár nekem az mindegy.
na szóval emiatt a 4.5 méter miatt a lapos vagy kis lejtésű tető szerintem nem fog játszani. Ahogy nézegettem az építési szabályzatot (de még kező vagyok), benne van, hogy a térdfal max 1.2 méter lehet.
Ahogy gondolkoztam, a legfelső lépésem egy statikus, hogy rá lehet-e építeni a térdfalat a tetőre, meg a feljárót a felső szintre meg lehet-e úgy építeni, ahogy szeretnénk. A fal egyébként kb 30-as tégla és fent most is van koszorú.
Ahogy látom tényleg még eléggé tanácstalan vagy az építkezés területén.
Először is tisztázd magadban, hogy mit akarsz.
A tető tér beépítés és a ráépítés azért nem teljesen azonos.
Korábban írtad , hogy a meglévő tetőt lebontanád és egy olyan szerkezetű új tetőt építettnél, ami alkalmas a tető tér beépítésre.
Ez az egyik út. A másik szintén lebontani a meglévő tetőt rá egy újabb szint, majd lapos tetővel, vagy nagyon alacsony szögű , de magas tetővel lefedni.
Csak választás kérdése és az , hogy a helyi előírásoknak megfeleljen.
De végül is te döntesz.
Tehát az első lépés a tervetetés.
Jó ha a tervező csinál egy költségvetést, sőt az a jó ha azt be is árazza.
Tehát van egy terved, van egy árazatlan és egy árazott költségvetésed. Az árazott csak a tied és a neve a jövőben költségbecslés lesz, aszerint funkciónál.
Nos indulhat a munka. Kezdődik a bontással.
Ez a költségvetésed 1 . tétele.
Ha a tervező 700 eft -t vett fel és a kivitelező 650 -et ajánlott, mázlis vagy . De lehet ő az elszállítást és a lerakás költségét elsumákolta. Tehát a 700 plusz minusz 20 % elmegy pl. 950 eft i-g. Ha az ajánlat 1,2 milla, akkor vagy a tervező tájékozatlan, vagy a bontást végző túl mohó.
De túl vagy az első lépésen a bontáson. ha megegyeztél.
Jön a térdfal építés és a kiegészítő koszorúk. Erre a becslési költségvetésben kettőmilla van kiírva . Ha 1,8 vagy 2,5 milla, mehetsz tovább, ha pl. 3, 4 milla csak elgondolkodsz , hogy ki a hülye. A tervező, vagy a mohó ajánlat tévő.
Megegyezel mondjuk 2,4 ben és mehetsz tovább. Ha nem tudsz megegyezni keresel más kivitelezőt... vesztesz 2 - 3 hónapot.
Jön a tető kiképzése , altételei ácsmunka, tető lécezés, bádogos szerkezetek és héjalás.
Ha tervező az un. költség becslésbe 4 milla és az ajánlat 4,4 körüli elfogadod és megcsináltatod..
És ez így megy az 52. tételig.
Előnye : van egy költség becslésed, ha valamelyik tétel nagyon eltér, egyedileg vizsgálod.
Ja becsült végösszeg 26 milla a beárazott költségvetés szerint. Az lehet szerencsés esetben 24 , de lehet 28 milla is.
Tehát az előny , hogy a kirívó aránytalanságokat kiszűrheted. A hátrány hogy neked kell mindenkit felhajtani, megegyezni.
A másik út a fővállalkozónak való kiadás. Erre is rákaphatnak, de azért nagyon megjárhatják. Nem írtad hány nm, de legyen 7 x 9 azaz 63 nm.
Jön a vállalkozó megajánl neked egy 400 eft /nm árat. Csak hogy egyszerűbb legyen a számítás . 25,5 millió.
Az még vonzó is lehet az elején.. Még egybe is esik a korábbi saccolt /becsült / 24- 26 millával.
Csakhogy az ügyes vállalkozó úgy viszi a munkát, hogy az elején túláraz, majd a felénél kiderül, hogy a hátra lévő tételek nem jönnek ki annyiból. Tehát úgy 10 millánál ilyen olyan kifogásokkal emeli a hátra lévő tételek árát. Ok ezernyi. Építőanyag ár emelkedése, munkaerő hiány, rossz terv stb.
Ha nem mész bele, lelép. Jön a következő. Leócsárolja az elődje munkáját, a hátralévőket a saját árképzése alapján alakítja. A vég összeg lehet akár 38 milla is.
A döntés a tied !
Még ravaszabb kivitelező már a tető bontása után is előállhat ezzel azzal... ázik az alsó rész az csak a te bajod.
A terhelés 2 db autó lesz az első részben, a hátsó meg egy üvegház lesz, vagy az is garázs. Vegyük úgy, hogy a 10x6 méteres lemezalapon 4 db autó fog állni.
A betonacél hálót azért írtam, mert könnyű vele bánni. Ha sűrűbb kell, akkor az lesz. Az épületet is hozzá kell dübelezni az alaphoz, szóval gyenge nem lehet.
A tömörítéssel egyetértek, azért is írtam a zuzalékot, és a szigorú vibrátorozást.
Voltak valamikor az un. építési 1x1 népszerű kiadványok. Azokat érdemes beszerezni. Abból ugyan a szakmákat nem tanulod meg, de arra jó, hogy képben legyél, hogy mit is készítenek.
Az átm. 8/150/150-es betonacél-háló az azóta érvényét vesztett MSz szerint még a minimális vasalás szintjét sem éri el. Az 6cm2/m volt legalább. A gyakorlati tapasztalat azonban az, hogy ha a beton alatti aljzat tisztességesen tömörítve van akkor ennyi bőven elég személyautóhoz (vagy ahhoz hasonlóhoz). Ha tisztességesen tömörítve van!
Köszönöm a segítséget, jobban belegondolva mást is akarok majd betonozni, így mindenképpen két mixert kell hívnom, akkor meg már teljesen mindegy.
lemezalappal kapcsolatosan 20 cm andezit alap, és 20 cm C16/20 megfelelő koncepció lehet? Vasalásnak 8*15*15 betonhálót gondoltam, egyet alulra, egyet felülre.
Beltérben azt a két szabályt alkalmazva, hogy 8 méter lehet a mezők leghosszabb oldala, és az oldalarányok max. 1:2 lehetnek, láthatjuk, hogy 30-32 m2 (8*4) lehet a maximális mező méret.
A Te esetedben ha nincsenek beugrások, szögletek hanem egy szabályos téglalap akkor egybe hagynám, ha nem szabályos akkor félbe venném ott ahol valami beugrás vagy iránytörés van.
Hali! Esztrich aljzat dilatációs hézagának szükségességét kérdezném, mert ellentétes infókat olvasok. Valahol azt írják, 20m felett kell, máshol meg azt, hogy 8 méter lehet a mező hossza maximálisan. A nappalim 8.6m (8.6m x 4.5m ) . Most akkor mivan?
Úgy tűnik, hogy a pár hozzászólással lentebb említett tetőtér beépítés realizálódik, egyelőre keresem a tervezőt, kivitelezőt. Mivel életemben eddig soha nem építkeztem, arra gondoltam, hogy jó lenne valami gyorstalpaló, ahol kiokosodhatok, hogy mit hogy érdemes csinálni, mikre kell figyelni. :-) Van ilyen? :-)
Egyelőre ott tartunk, hogy az önkorit megkérdeztem, engedélyköteles a ráépítés, megmondták az övezeti besorolást meg a métereket, amiket be kell tartanom. Arra gondoltam, hogy keresek 1 céget, aki egyszemélyben elintéz nekem mindent (tervezés, egedélyeztetés, építés stb), nehogy az legyen, hogy egymásra mutogatnak a külöböző felek. Amire gondoltam még, hogy egy műszaki ellenőrt kell majd keresnem, aki külön van fizetve általam és az én érdekeimet képviseli. Remélem, nem vagyok túl naiv :-)
Ha két ütemben készül az alapozás akkor a felmenő szerkezetben is várható repedés. Az ritka, hogy nincs magasságkülönbség a két ütem között. Végül is egy terhelés hatására már megsüllyedt, beállt szerkezethez kell csatlakozni. Az új az majd várhatóan fog süllyedni a terhelés hatására.
a lehet-re nem tudok válaszolni, viszont rendesen bevasalva láttam már külön csinálni és bár elrepedt de tökéletesen együtt mozgott, nem alakult ki a repedés két oldalán szintkülönbség.
Szeretnék építeni egy bruttó 5,9x5,9 méter alapterületű garázst, mely könnyűszerkezetes felépítésű lenne (5x15 pallók), magas tetős (35 fok - övezeti előírás) kialakítással. Később közvetlenül e mögé épülne, egy 4x5,9 méter alapterületű bővítmény is, azonos szerkezettel, kialakítással. A két épület alá lemezalapot képzeltem el: 20 cm andezit vibrátorozva, rá 20 cm beton (C16/20), dupla betonhálóval.
A két épület össze lenne kapcsolva egymással (falak, tető).
Kérdésem az alapozással kapcsolatos: Lehet-e a két épület lemezalapját külön készíteni (lépcsős kialakítás a csatlakozó végnél), vagy csak egyben?
Az is számít, hogy külterület (zártkert) vagy belterület, illetve hogy lakóház vagy nyaraló (esetleg úgymond "gazdasági épület").
Sokan nem tudják, hogy az utóbbi évek 300 m2-nél kisebb épületekhez kapcsolódó jelentős könnyítései a külterületi nem lakó ingatlanok esetében nem alkalmazhatók.
A foketusz ugyfsz allitja azt higoy nem lehet csak ugy lecserelni hanem aramlastani mernoki hokuszpokusz utan csak szabvanyos megoldas jo ami tanusitva van. Erre adott egy mernokot aki tervez kivitelez mindent, aki azt mondta, hogy ez mar nem jo es csak hegesztett 1mmes alucso jo es akkor mar cseréljünk le mindent hogy nehogy abba kossenek bele mikor ujra ellenorzik.
"Ami most van osszenyomkodott vagy hogy hivjak mar nem szabvanyos." vékony lemezek kötésére az un. korckötéses - hajlítás átlapolás egy régi technológia. Aki olyant állít , hogy nem szabványos, az nem ismeri a szabványokat.
Tény viszont , hogy nyomás alatt lévő füstcsöveknél nem alkalmazható.
A tüzelő berendezések lehetnek szívottak és lehetnek túlnyomásosasak. Nos ide biztos nem alkalmazható.
A falvastagság pedig a tüzelőberendezés teljesítményétől függ.
Elso gondolatom nekem is a megveszem es berakom volt.
foketusz ellenorzesen van egy hibakod. Osszekotocsovon nincs tisztitonyilas.
mernokkel aramlastanilag meg kell terveztetni milyen csovet rakhatunk fel. az osszes csovet cserelni kell 1mm es hegesztett csore. Ami most van osszenyomkodott vagy hogy hivjak mar nem szabvanyos.
addig nem veszik at. Lakaseladas miatt a vevo ragaszkodik a szabvanyos atadashoz mikor meglatta a hibakodot. Csak lesokkolt az osszeg. De akkor ez van ahogy olvasom
Nem írtad mi a cél, de gondold végig, hogyha feszerelsz 20cm szigetelést, plusz min 5-7 cm gipszkartont a vázzal együtt, plusz a födém új rétegrendje, akkor mi marad abból a 7 méterből és a 3.5-es magasságból? és hogy szerkesztessz egy lépcsőt, hogy ne verd bele a fejedet a tetőbe, amikor felértél. Meg azt is, ha befér egy 90x210-es ajtó.
Le kell rajzolni méretarányosan a gerincmagasságot, a térdfalat és a tető belső és a födém rétegrendjét .
Ha nem számít az ereszmagasság, akkor két és fél méteres térdfalat készitenék és rá egy korcolt lemezzel fedett lapos konytolt nyeregtetőt. A térdfalra vágnék ablakokat.
Akkor be tudsz építeni egy lépcsőt, ami a tető egyik oldalán ér fel a tetőtérbe.
Ez 100%, hogy engedélyköteles, de legalább egy élhető lakótér lesz a befektetés eredménye.
ok, értem. Nálam kevés lenne a tető hajlásszögének megváltoztatása a gerinc magasságának változtatása nélkül (de azért gondolozom még egy sort).
A ház szélessége 7 méter. Ezen van egy nyeregtető, ami 45 fokos. Vagyis a tető csúcsának magassága a gerendától kb 3.5 méter.
Végül is, ha erre rájön még fél méter belül (szigetelés, gerenda stb), akkor is maradhat 3 méter. Elgondolkoztató, mert végül is van más megoldás is. Bár kétséges, hogy jól néz-e ki
Ez az eredeti állapot:
Ez a térdfal magasság emelés opció, ezzel változik a gerinc is, utánanézek az önkorinál, hogy ez engedély köteles-e:
Ez meg egy másik, itt nem változna a gerinc magasság, viszont kérdéses a kinézet:
Változhat a homlokzatmagasság, a gerincmagasság, az építménymagasság is. Mindhárom magasság lényeges lehet, hogy megfelel-e a helyi előírásoknak. A HÉSZ-ben foglaltak szerint lehet játszani a térdfal, tetőhajlásszög, gerincmagassággal, stb.
Vedd azért figyelembe azt is , hogy a gerinc magasságra van e előírás. Ha csak arra , akkor megoldható úgy is , hogy az marad viszont a tető hajlásszöge lesz kisebb. tehát lehet előírás magára a gerincre és lehet a párkány magasságra is.
Habár ez ügyes kialakítással takarható.
Tehát mint írták utána kell járni.
Gondolom ,hogy a falazaton a térdfal építésére gondoltál.
Egy tetőt szeretnénk elbontani, a falazatot kb 1 méterrel megemelni (koszorú stb) és a tetőt újraépíteni. Azt szeretném megkérdezni, hogy az ilyenre szükséges-e bármilyen engedély? Nekem azt mondták, hogy ha csak a tető elbontás, újraépítés lenne, akkor biztosan nem, de így, hogy a falazatot is megemelnénk, akkor lehetséges, hogy kell
a műanyag nem azért műanyag hogy olcsó legyen, hanem hogy dizájnos.
(amúgy valójában hogy olcsó legyen. a rendes fajansz cucchoz egy csomó drága sablon meg minden kell, ezért nem lehet egyszerre 50 félét gyártani belőle, egy új modell komoly beruházás gyártószerszámokba. az akrilhoz van egy formájuk habból és gyantából, ami 20 kiló. elfér 50 féle a polcon, ha kell valamilyen, leveszik, és csinálnak belőle egy tucattal. és hetente faraghat a dizájner újfajtát)
pont így gondoltam, és pont így csináltam. nem bántam meg.
de írta, hogy van ahol 1cm kell, van ahol 4 cm kell. szóval a 7 zsák és a háromszorosa között bármannyi anyag kellhet. nem gond, mert úgysem lehet egyszerre vastagot önteni.
csak persze nem mindegy hogy egy huszas lesz vagy hatvanezer. meg ha nincs kocsi, akkor szívás apránként hordani az anyagot.
Pedig hidd el, hogy egy önterülő estrich réteggel történő kiegyenlítés lenne a legolcsóbb és legegyszerűbb módszer. Kell hozzá kb. negyed köbméter jó minőségű estrich. Kell (némi ráhagyással) 7 zsák 3000 eFt/zsák árú önterülő esztrich (pl. a 40 kg-os LB-Knauf FE50), tehát 21 eFt-ból megvan a kiegyenlítés.
A zsákos anyagot te is be tudod keverni otthon, a kiöntés sem egy mérnöktanári diplomát igénylő dolog. Ha el nem tolod, akkor ez teljesen kiterül magától, erre mehet egy 4 mm vastag habalátét és mehet rá a laminált padló. Ha elsőre nem sikerülni sík felületet csinálni, akkor sincs gond, egy kis padloponnal ki tudod szépen egyenlíteni.
Ha az OSB-s verzióban gondolkodsz, akkor csak a szükséges 14 nm OSB lap lesz minimum 30 eFt, az alálécezés is belekerül jópár ezer Ft-ba és elég nagy szívás lesz vízszintes felületet kialakítani a lécekkel.
Mosdónk takarítása közben egy furcsa hiba kelektkezett rajta. A szennyeződést késheggyel próbáltuk eltávolítani, úgy tudtuk kerámia mosdóban nem tud kárt tenni. Más hasonló esetben nem volt még ezzel gond.
Sajnos valami borításféle lehet mégis a mosdóban, mert az kiszakadt. És félő, hogy ez a hiba most tovább fog nőni. Valahogy be lehet foltozni, el lehet tüntetni ezt a hibát, például szilóval?
Most már 1,2m hivatalosan a fagyhatár. Tulajdonképpen nem árt lemenni a 80 cm-es mélységig a gödörrel. Lehet az alját föltölteni sóderrel é csak a fölső részét betonozni. De, a szélszívás, szélnyomás miatt kellhet a beton súlya.
A terhelés a szemben lévő oldalakon nagyjából egyforma. Ha a külső oldalon kicsit nagyobb pontalap készül az rendben van. Ez valami fából épített szerkezet, nagy különbség nem lehet. Négy-őt szintes épületeket tesznek 1x1m körüli pontalapokra.
Vannak az un. toll seprők. Azokból eggyel leseperni, majd porszívóval felszívatni. A tartozékszettek között van az un. résszívó azzal lehet, ha nincs pvc csőből egyet készíteni.
A porszívó csövét szeretném meghosszabbítani, hogy beférjen a szekrény és a fal közé vagy mögé, hogy leszedjem a pókhálókat. A bővítménynek kb. fele olyan vastagnak kell lenni, mint a cső alap részének, hogy beférjen a szűk helyekre. Hogy kezdjek neki? Ötletem sincs.
Fa vázas melléképületet tervezgetek a telek sarkába építeni. Két oldalról meglévő téglafal van, viszont nem biztos, hogy bevonom őket a tető "tartásába". Amúgy ferdetető lenne.
Két beépített Geberit Sigma tartályom van a hozzá tartozó nyomólappal. Az egyik tökéletesen működik, a kis gombra kevesebb vizet ürít, mint a nagyra. A másik ellenben mindkét gombra kb. ugyanannyi ürít. A gépész megpróbálta meghekkelni, le is vágott az egyik pálca végéből. De vagy ugyanannyi víz ürül mindkét gombra, vagy éppencsak jön valami a kis gomb megnyomásakor. [kép] Van valakinek ötlete esetleg mi lehet vele és hogyan tudnám megjavítani?
Belül glett, kívül meg majd ha ragasztják fel a szigetelést, akkor az EPS elfedi (ha már van fent szigetelés, akkor azzal a ragasztóval javítsd, amivel a szigetelést felragasztották).
Ablakcsere után mivel érdemes az új ablak és a káva közti hézagot bejavítani (azt ahol a pur hab van)? Olyan jól sikerült sok helyen hogy csak 1-2 mm-es hézagot kell javítani. Glettelni kellene? Vagy simán szilikonnal kinyomni?
Ha csak mondanák hogy kell, és úgy érezném, hogy be akarom tenni a tisztítót akkor egyszerűen beépíteném. A köv. évben aki jön, az meg látná h ottvan. Ha kérdezne valamit akkor "ez már ilyen 100 éve". Tutira nem tömném a kretén bürokraták zsebét.
Nagymamámat ugratták bele ilyenbe kb 8 éve a retkek, ott nem esett le szegénynek, h egy 10ezres a zsebbe csodákat művelne, ezért vagy 250e kiadása lett...
Ez egy társasházi lakás fürdőszobája lehet... a fregoriból következtetve.
Van egy nagyteljesítményű vízmelegítő és egy kis kéményes konvektor a fűtésre.
Ezeknél a megoldásoknál a kéményeket bélelni kell, de csak azért mert a használok eláztatják a kémény falakt és főleg a felttük lakóknak hatlmas károkat okoznak. Na de egy könnyen lekapható füstcsőre minek tisztító ajtó ?
Más a zárt égésterűeknél a helyzet, főleg ha ventilátor miatt túlnyomás van.
Rengeteg hasonló megoldással találkoztam... társasházi fürdőszobáknál. Általában egy vízmelegítő és mellette egy kalor fűtő készülék. legtöbbnél már a füstcsőnél a kémény előtt egyesítették a két elvezetőt.
Majd mindenütt likvidálták a kémény bélelés hatalmas költsége miatt.
Aztán lett villanybojler , villanyfűtés, vagy ha a hálózat nem bírta... hideg fürdőszoba.
Hát ez még a kéményseprők pofátlan túlterjeszkedésének a hatása.
Jó 20 éve nagyjából akkor amikor már elterjedt a gázfűtés ezek a nyomorultak /igen nyomorult gaz emberek / átmentek szolgáltatókból egy elfajzott ellenőri szerepbe.
Anno amikor még volt a kerületünkben főkétüsz iroda , bementem érdeklődni. hogy az éppen aktuális nyilt égésterű gázkazánom cseréjével kapcsolatban a ottani kisasszany foghegyről közölte hogy mi minden kell :
kell terv, kell méretezés áramlástani meg a fene tudja miről.
A tervet csak Ybl díjas tervező készítheti el, az áramlástani számítást csak épület gépész az aki tervezői jegyzékben szerepel. Ja ha bármi van /volt változtatás a kéményen a kémény környékén akkor arró a kivitelezőnek nyilatkozni kell meg ezernyi engedély.
Mondom ezt egy olyan rendszerről, amit legalább 15 x látott a sor ellenőrző kollégájuk. a rendszer első telepítése úgy 82 -83 ban volt, ez úgy a rá 15 évre , akkor még a nyilt égésterű gázkazánok elterjedtek voltak. ja kértek volna még légcsere számítást, egy olyan konyhában ami 14 nm, nagy belmagassággal ... 3,6 m, sok nyílászáróval. ja a bélelésről /ami egy hasznos dolog/ ott is elszállt velük a ló. egy bélelésről... ami egy nyilt égésterű rendszernél csak az élettartam növelés szempontjából szükséges ott is kértek volna kivitelezői nyilatkozatot, igazolást a beépített anyagok rók meg sok egyéb francot. Teljes szereptévesztésben voltak.
pl. egy nyomorult ma már saválló acélból készült kémény tisztító ajtóról olyanokat kértek volna amit csak a megrendelőnek lenne joga kérni.
Szerencsére úgy 7 -8 éve alaposan visszavágták ezt a pofátlan, élősködő szerveződés lehetőségeit.
Volt is nagy sírás rívás , tömeges emberhalált vizionáltak, voltak annyira pofátlanok, hogy a mustgáz mérgezést és a CO mérgezést összecsúsztatták.
Tény hogy egy kéményseprő kisvállalkozó lehetőségeit nagyon sértetek bizonyos intézkedések.
Az ilyen vállalkozásnak stabil kijelölt ügyfélköre volt, a bevételeiket adók módjára szedték be, minimális eszközpark... ja a talpas alkalmazottaikat kizsákmányolták, azok bezzeg minimálbéren voltak foglalkoztatva.
Valószínű a QQ topiktárs erre reagált.
Viszont ezzel a fűstcső tisztítóajtó előírással még nem találkoztam... legalább is az egyszerű rendszereknél.
Sziasztok. Ezen a ket csovon hianyoltak a tisztitonyilas ket eve. Eladtuk a lakast gondoltam megcsinalom es veszek ket csovet nyilassal. Hahahaha meretezes terveztetes legyartas hegesztett 1mm alucso plusz kutyafule. Ez tenyleg 145 ezer+afa ???
Ja, hogy lépcső, nem terasz, ez a nettes kommunikáció problémája: nincs az embernek ideje visszagörgetni. :)
Akkor ez a profil valami ilyesmi kell legyen, kép. De én még nem láttam olyan alu profilos lépcsőt, amin sokat járnak és ne tőrt volna valahol a csempe, utánna a profil is egy idő után. Nagyon pontosan kell dolgozzon a szaki, hogy ez a profil sokat tartson, de ehhez egy tökéletesen kiöntött lépcső is kell.
Ez való oda, ez tart.
De drága.
Ne szereld be a profilt.
Ha van egy tuttira csúszásmentes csempéd és el tudod vágni egyenesen a csempevágóval, akkor lentről felfele indulva, egy vonalzó segítségével tedd fel a homlokokat, úgy hogy vágsz fent, tehát a vágatlan él lefele néz néz és burkold rá a lépcsőlapot, a rést meg szilózd ki, Sika flexxel. A következő homlokot rávágod a lépcsőlapra.
csak arra gondoltam, hogy ha odatolom, akkor az még nem lesz vízzáró, ha nem tolom oda kiszilózom, azt megeszi az uv, a fuga (MAPEI) lehet kirepedezik mert az alu másképp tágul, meg hogy az a lépcső élén van, és ha rálépünk esetleg az erőhatások miatt megreped, pattan törik , ilyenekre gondoltam.
én úgy látom a képeden, hogy a élvédőnek van egy nutja, amibe be kell tóld a járólapot és amiután megköt a ragasztó, aztán ki kell szilózni, ha egyáltalán marad rés.
Léteznek 8-as és 10-es és talán 15-ös nuttal készitett készitett élvédők, pl. 10-es vastag paldócsempéhez 15-öst szoktunk használni, hiszen ragasztó is kell alá.
De ha ilyen az élvédő, akkor is a fuga színével megyező szilóval kell kihúzni, lehetőleg kültérivel.
A fuga szélessége ott legyen ugyanakkora, mint a többi részen. Ha jó fugázóanyagot választasz (és a járólapok rendesen le vannak rögzítve), akkor nem fog sokkal hamarabb kitöredezni onnan a fuga, mint a járólapok közötti résekből.
Van olyan zománcozott csempe (általában spanyol gyártmány), amit szinte semmilyen fúrószár nem visz át, pl. a belinkelt háromszög vágóélű üvegfúró sem.
Akkor ezt vagy ezt kell használni. De ez is csak pár lyukat képes kifúrni.
Ebből létezik vizes is- annak az szára is kerámia, el kell olvasni a csomagoláson, mert ha vizes, akkor azt folyamatosan vizezni kell fúrás közben.
" de azt mondja a szomszéd, hogy ez hülyeség volt, mert a betontól teljesen kilapult. Hogy került-e bármiféle fólia ezen szigetelő alá-fölé, az nem derült ki."
Igaza van a szomszédodnak, nincs ott semmiféle hőszigetelés. A födémedet ajánlatos szigetelni és nem a tetőteret.
Sok féle hőszigetelés van, egyet válasszál ki és csináld vagy csináltasd meg !!
Ha csak ennyi az a kád, akkor nem igaz, amit mondtam. Szerintem, ha bontani kell, újra építeni, burkolni, akkor annak a munkadíja inkább 80.000Ft. De ez csak tipp.
Épp ma néztem a kádak árait, mert fogalmam se volt manapság mennyibe kerül egy. Meglepődve tapasztaltam, hogy 20-40 között van a legtöbb ára. Azt hittem drágábbak.
Ha egy új kád beépítéssel együtt kijönne 60-80 ezerből, az szerintem már jobban megéri, mint 25 ezerért újrazománcoztatni, ami max. 5-10 évig bírja.
Újra nekifutnék a tetőtér szigetelős kérdésemnek. Megkérdeztem a szomszédot, a födém valóban PK födémpallókból készült, amit darukkal emeltek a helyükre. A lépcsőház vonalában (ez nagyjából a közepe a háznak), ahol egy (majdnem) kör alakú(d160cm) nyílás van a födémben a feljáráshoz, ott öntött vasbeton a födém. Annyit tudtam még meg, hogy a födémet takaró betonréteg alatt van valami zöldessárgás szigetelőréteg (1989 körül épült a ház) de azt mondja a szomszéd, hogy ez hülyeség volt, mert a betontól teljesen kilapult. Hogy került-e bármiféle fólia ezen szigetelő alá-fölé, az nem derült ki.
Azért ez sok mindentől függhet, a szaki fog neked konkrét árajánlatot mondani, de számolj még egyszer a kád árával. A felújított kád nem olyan mint egy új. A használat és a takarítás intenzitásának függvényében kibír mondjuk 3-5 évet. Jó esetben a dupláját, de azt felejtsd el, hogy 30 évig minden oké.
Vegul ugy furtam ki oket, sokadik karomkodasok kozepette, hogy 4-es vidiaval furogeppel utvefurva az elso lyukat (nem SDS csak sima), utana sorban 2mm-enkent noveltem a meretet. Feltem, hogy szet fog repedni, de nem volt gond vele sehol.
Én világoskék kádat szeretnék világoskékre festeni. De ugyanolyan árnyalatot úgysem tudnak majd kikeverni.
Mindenképpen szakemberrel csináltatom. Szegedi vagyok, errefele nem ismersz jó szakembert?
Hogyhogy csak pár évet bír ki? A kádunk 31 éves és jó állapotú volt a zománca, csak a fiam kitisztította és valami vegyszert öntött bele, ami lemarta a zománcot az aljáról:(
Nem lesz olyan mint az eredeti zománcozás, de ha jól csinálják, akkor azért kibír pár évet, csak nem árt rá vigyázni. Nem érdemes durva vegyszereket önteni bele, olyasmit, ami megszínezheti.
A 25ezer persze riasztó, de legalább van valamiféle garancia arra, hogy jó lesz. Nekem egyik legkudarcosabb élményem volt, amikor megpróbáltam magam, pedig talán nem vagyok nagyon ügyetlen. A felületet nagy melóval alaposan előkészítettem bevetve mindenféle csiszológépet, aztán két jókora hibát vétettem: valószínűleg nem kevertem össze rendesen a komponenseket, pedig kevertem vagy 4-5percig (egyszerűen nem értem...), lényeg az, hogy a festék itt-ott nem keményedett ki rendesen. De egy másik amatőr hibát is elvétettem: ha fehér kádat festesz fehérre, akkor nem is olyan könnyű érzékelni azt, hogy hol festettél és hol nem. Vagy hogy hol folyik meg a festés. Így nálam maradt egy két kisebb folt, ahová nem került festék és keletkezett néhány megfolyás is. :( Miközben egy kicsi megmaradt a bekevert festékből. Ha újra csinálnék ilyet, akkor először kimérnék egy kis mennyiséget tartaléknak, hogy az esetleges hibákat legyen mivel javítani (persze, kis mennyiségnél a komponensek arányát kimérni nem könnyű...) És jól be kell világítani a helyet, hogy jól lásson az ember.
Gerenda a Horcsik födémre vonatkozik. A Bohn födémnél a bohn-téglák közti rész van kibetonozva (ez a gerenda). 10m fesztávval én még nem láttam Bohn födémet.
De nekem laikusként annyi esett le belőle hogy olyan mint egy monolit vasbeton födém amit majdnem full teliraknak téglával és úgy vasalják be, téglasoronként 1 vassal.
Az 1 emelet horcsik födémes padlója van, a tetőn a zárófödém meg ilyen bohn téglásfödém. De bontásra ítélt így az emeletre nem tudok felmenni lefotózni hogyan is néz ki teljes egészében.
Téglasoronként 1 szál vas ami nem tűnik annyira izmosnak és mégis bírja, a több mint 10 méteres fesztáv esetén is. :-)
1. Zsír új a wc, gépészet, az egész ház. Miért dugul el 2 hét alatt másodjára a wc? Hátsó kifolyású, mélyöblítésű Cersanit, Geberit beépített tartállyal. Mivel lehetne javítani rajta? [kép]
2. Mindenféle fúrószárral próbáltam átfúrni a famintás csempét, de nem sikerült. Vídiás téglához való Milwaukee, csempéhez való Bosch, fúró mód, ütvefúró mód, de semmi. Mit próbáljak még ki? [kép2]
Olyan kérdésem volna, hogy erre mi lenne a legjobb / legötletesebb megoldás?
Adott egy terasz zsalu kő széllel 8cm beton rajta , viszont erre már csak 5cm másik betont tudnánk rá húzni közé kátránypapírós szigeteléssel mert összesen 6,5cm mozgás tér van a terasz ajtó alatt és a „szerelő beton” között 1,5cm es burkolattal. A kivitelező nem igen gondolkodott előre sajnos, tehát ezt a helyzetet kéne megoldani. Hagyhatott volna nagyobb távot a szerelő és a végleges beton között….
Ötlet 1: 5cm beton alá szigetelve, legkisebb térhálóval vasalva, barchip 54 fiber adalékkal? vagy mással?
Ötlet 2: a mostanit lekeni valami spéci víz szigeteléssel, és 6,5cm vastag gránit vagy valami hasonló fagyálló lappal leburkolni?
Várhatóan 1 éven belül teljesen be is lesz fedve a terasz tetővel, utólag nem tudom mennyire lehetne átfúrni repedésmentes az 5cm es vasalt betont.
Van egy nagyobb teraszom, ami felett tető van. Leszeretnem rakni jarolappal. A kérdésem az, hogy elegendő az egyszerű ragasztó vagy muszáj tennem a ragasztashoz flexibilis ragasztót.
Laminált padlónk letétele előtt sajnos egy helyen nem lett jól kiszintezve az aljzat és egy gödrösebb részen az egyik padlódeszka erősen behajlik terhelésnél. Félek, hogy az illesztéseknél szét fog menni, meg elég kellemetlen érzés is rálépni. Van esetleg valami titkos praktika, amivel lehetne enyhíteni a jelenséget? (Én már azon gondolkoztam, hogy megfúrom, és valamit aláinjektálok, csak hát kilyuggatni sem nagyon akaródzik, ha nem muszáj...)
Kedves Urak! Tekintettel arra, hogy vitára is van kilátás - aminek generálása nem volt szándékom - 1-2 napig jegeljük a témát és ne tippelgessünk! Az ikerszomszédom úgymond építtetője volt fiatalon a háznak, most éppen nincs itthon, de ha hazajön kikérdezem, mire emlékszik. Nyilván egy civilnek nincs túl sok fogalma a gerendák milyenségéről, a párazárás rejtelmeiről, de biztosan többet tud mint én. Annyit tudok csak, hogy nála nem lépésálló módon van lefektetve valamilyen szálas szigetelőanyag. Az biztosan ki fog derülni, hogy tett-e le párazáró fóliát vagy sem.
Nyilván árulkodó, hogy az én oldalamon, a ház északi oldalán, illetve a sarkoknál az előző tulaj lefektetett (lásd fotót) lépésálló 5cm-es szigetelést. Gyanítom, hogy ezt nem elsősorban energiatakarékossági okokból tette, hanem hogy a penészedést(?) megakadályozza.
Calcitos,
köszönöm amit írtál! Nem akarok abba a hibába esni, hogy azért adjak neked "igazat" mert azt írtad, amit hallani szeretnék, de kétségtelen, hogy nem a teljes elbizonytalanítás irányába hatott amit írtál :)
És azt hiszem, hogy - az anyagiak miatt is - lemondok a járható szigetelésről, nem olyan fontos ez nekem, ugyanakkor mindenképpen ki kell alakítanom járható "folyosókat" a fenti erkélyajtóhoz, ablakokhoz. Esetleg abban adjatok tanácsot, hogy ebben az esetben mi a jobb vagy gazdaságosabb megoldás: "keverni" a lépésálló és nem lépésálló szigetelőanyagokat, vagy OSB lapból készíteni egy ilyen: l¯l profilú (U betű fejjel lefelé) "dobogót"?
("fával" dolgozni nem jelent akadályt, vannak hozzá szerszámaim.)
Olyan ez mint az amikor az első központi fűtésemet készítettem.
95 nm -es háznál 6 megfelelő méretű radiátorokkal , gázkazánnal.
Kihívtam vagy 4 szerelőt, hogy vállalják e. Mind vállalta volna. De a radiátorok elhelyezésénél mind kiakadt azon ,hogy azok nem ablak alá kerülnek. Hosszadalmas kis előadások, kis és nagydoktorik, hogy azok csak az ablakok alatt lehetnek, sehol másutt. Tehát volt 3 böhöm nagy villanykályha ablak alatt. Azokból 2 megtartottunk volna. Aztán a fürdőben pont ott volt a mosdó és a WC., a tetőtérben pedig nagyon alacsony az ablak. Olyan francia erkély szerűség. Végül az 6 db.- ból csak 1 db került ablak alá. de a szakértők csak fújták az elméletet. Hab a tortán, hogy a gáztervező egy 24 kW-os kazán mellett tört lándzsát. Abban a lakásban amiben 12 évig villanykályhák mentek, tehát nagyjából tudtam a hőigényt.. nem számolással, hanem méréssel.
Hát ha valaki összeakad szakértökkel, néha elvihetik ismeretlen mezőkre. Már akit.
Eredeti terveken nálunk is PK födém szerepel, feltárás során (meg persze repedésekből) kiderült hogy "E" jelű gerenda + béléstest van mindenhol és a lépcsőnél monolit szakasz
Nos a Rudinak vannak hasznos ötletei, de pont nem itt. Mit is ír ?
" A legtisztább, ha ledobunk mindent a födémről, amit valamikor beszertek a hőszigetelés végett és készitünk egy tisztességes párazárást, valamint egy... " nem semmi ilyent írni egy jól látható kép láttán.
Aztán az említett 5 emeletes háznál ugye csak ledobják az egész tetőt... ha már beépítik.
Ez a felvetése viszont hasznos lehet :
"Nemtom mi a keret, de ha egyszer úgy döntöttök majd, hogy manzárd lesz, akkor a tetőszerkezetet kéne szigetelni, nem a födémet."
de csak addig hogy a tetőt, konkrétan a héjalást ellátjuk egy un. másodlagos csapadékvíz védelmet biztosító fóliával a szokásos ellenlécezéssel. Majd itt abba hagyjuk.
Maga a födém szigetelése továbbra is megvalósítandó.
Itt is kiszúrta a kérdező az igazságot :
"mert az nem hinném, hogy gazdaságos, hogy alulról egy nem lakott 80nm-es, nagy belmagasságú teret "fűtsek", gyakorlatilag feleslegesen"
Bizony így van.
Ebben is igaza van a kérdezőnek :
"mert a hőszigetelés szempontjából nem vagyok biztos abban, hogy a betonfödém egyes altípusának érdemi jelentősége lenne."
Bizony így, semmi jelentősége nincs abban hogy miből van a födém.
Még szerencse hogy vannak trollok akik a szakértői / ?/ tanácsokat kontrázzák.
Lehet hogy így van. nálunk a mandzárt tető kifejezés terjedt el. Ez azt jelenti, hogy van először egy meredek tetőrész legalább 50, de inkább 60 fok, majd folytatva egy nagyon enyhe lejtésű. Ja és majd mindig olyanra készítették, hogy a beépítés csak további gerenda áthelyezések után vált lehetségessé. De inkább beépítetlenek maradtak.
De hát nálunk a tetőtér beépítés egy viszonylag fiatal divat. Gyakorlatilag a 70 -e évek elejétől... házak pedig sokkal régebbiek is vannak.
Hogy miért nem építették be ?. Egyszerű ... tiltották. Nem voltak olyan alkalmas építőanyagok ill akkor még gyakorlatilag kályha fűtések voltak , azok pedig meglehetősen tűzveszélyesek.
Persze akadtak ritkán Bp.-en is. A ferde falat vakolt náddal oldották meg. Ezek a tetőtéri lakások télen hidegek , nyáron viszont pokolian melegek voltak.
Viszont ez a feltett kép nem tűnt fel, nem kattintottam rá. Látszik hogy a födém bármiből is van, ami beton, le van fedve egy szürke beton borítással. Az perlit vagy salak beton lehet. Hőtechnikailag az már 30 éve sem felelt meg. Hasznos lenne tovább szigetelni.
Nagyjából olyan a helyzet mint volt egy hőszigetelő vakolatot gyártó és áruló céggel. Makacsul hirdették, hogy a hőszigetelő vakolataik milyen jók. Eleve az a 2 -től 5cm ig felvihető vakolat gyenge volt hőtechnikailag. De hát voltak akik beugrottak.
Most esett le 'terranova' volt a márkanév.
Azok amúgy jók voltak. Kivéve a hőszigetelő vakolataik. Dolomitból gyártották.
De hát ha már bevezették a márka nevet, csak hajtogatták csökönyösen, hogy milyen jó a hőszigetelő vakolat.
A manzárd kifejezés a wikipédia szerint a beépített tetőtérben lévő szoba, vagy lakás, tehát Rudi jól használta a kifejezést, mert náluk (Rudi erdélyi) a szó megőrizte az eredeti jelentését. Nálunk (főleg az építészek körében) már más jelentéssel bír a szó.
"K" gerendát 30 évvel ezelőtt csak bontottból lehetett beszerezni. PK pallót ma sem szereti a magánépítő a daruzás miatt. eléggé kalandos épületnek tűnik. Az "F", "G", Gm és "E" gerenda a nagyobb teherbírású ÉTI gerendák közé tartozik. A többi -ami eltűnt - a kisebb teherbírásúak közé. Úgy hogy érdemes lenne megvizsgálni, hogy miből is van az a födém.
Finoman fogalmazol. Inkább megvezettek megrögzött másról beszéléssel..
Tehát van egy padlástered, amit úgy alakítottak pont 30 éve , hogy beépíthető legyen - de nem lett.
"mert egyébként egy világos, "barátságos" térről van szó" Mint valahol írod, vannak ablakok sőt lehet valami feljáró is ha ott asztali teniszeznek alkalomadtán.
Nem kell ott leszedni semmit, csak feltárni egy két helyen, 1 m hosszú és 10 cm -es árokkal.
A 28 cm vastag födém egy része vb. szerkezet, amit nem szerettek ( de csak a beemelés miatt ) igaz csak odakerült valahogy... 90 -ben már lehetett rendelni darus kocsit.
No szóval a vb. re (ami 15 max 20 cm ) került valami lágyabb hőszigetelő réteg / salakbeton, perlit beton stb /,de a problémából látszik nem megfelelő. Régen rámondták , hogy elegendő, de már 90 -ben sem volt elég. Talán úgy 60 -70 -ben még.
Hagyd ott mindent és tegyél rá legalább egy 15, de inkább 25 cm -es hőszigetelést.
Milyen legyen ? A legegyszerűbb a tekercses bálás szálas anyag. Csakhogy az nem járható... nem felel meg a kívánságnak.
Legyen járható. Az egészet is lehet de lehet csak egy részét.
Nos ide is jó a szintén szálas anyag, de csak az olyan ami szilárdabb keményebb. Ezek már nem tekercsesek, hanem lap kivitelűek. A szilárdságot (terhelhetőséget a gyártásnál a szálakra permezezett műgyanta biztosítja. )
Ezzel beborítani az egész felületet, ahol gyakran van járás, ott esetleg még deszka járófelületet biztosítani. 10 cm vastag tábláknál kettő réteg és megvan a 20 cm.
Buktatók ? Hát pl. helytelenül alkalmazott pára zárás. Alul egy fűtött tér, ahonnan télen állandóan áramlik a pára. Ez hidegben lecsapódik. Tehát elvileg a vb. és a felette lévő valami közé kellene pára záró, de azért egy 80 nm-es fedést eltávolítani észszerűtlen, ezért máshová már nem kell semmi.
Az a pára ami feljön valóban lecsapódik, de egy szellős padlás térben hamar elpárolog. Soha sem gyűlik fel.
Mondjuk a szigetelést a por ellen illk védeni, tehát a van olya fólia ami valóban pára áteresztő akkor azzal lefedhető.
Aztán majd ha valakinek kedve támad a jövőben ezt a tetőtere beépíteni... felszedi azokat a szigetelő lemezeket és beépíti a ferde és az új felsőbb födémekbe. Még kevés is lesz. Persze ha közben agyon taposták akkor már csak meggondolással alkalmazható. De ha vigyáztak rá újra hasznosítható.
Ja elhangzott a mandzárt kifejezés. igen van olyan, de nem minden beépítésre szánt tető-padlástér madzárt. Csak egy pici része az.
Amúgy a régi padlás födémek is a fentebb vázolt elven működtek. Fa , deszka gerenda stb. alul vakolva , fent agyaggal borítva. télen mindig ment a pára és le is csapódott, csakhogy azon nyomban elpárolgott, tehát nedvesség soha sem halmozódott fel. Ha.. ha a padlás megfelelően át volt szellőztetve.
"az első kérdés tisztázni azt, hogy megbírja a födém és az alap az extra terhelést,"
Anélkül, hogy bármilyen részletet tudnék a statikai kérdésekről: nem tudom, nézted-e a fotót, amit linkeltem, én abból a naiv(?) feltételezésből indulok ki, hogy ha egy tetőteret úgy tervez meg az építész, hogy van rajta eleve két ablak és ajtó+ablakok kijárattal egy erkélyre, hogy annak illene elviselnie a beépítéssel járó súlytöbbletet. Az én paraszti logikám ezt mondatná.
"Nemtom mi a keret, de ha egyszer úgy döntöttök majd, hogy manzárd lesz, akkor a tetőszerkezetet kéne szigetelni, nem a födémet."
Ez sajnos előre nem megjósolható. Az biztos, hogy nekem nincs szükségem a tetőtérre, éppen ezért abban nem nagyon látok logikát, hogy a tetőszerkezetet szigeteljem, mert az nem hinném, hogy gazdaságos, hogy alulról egy nem lakott 80nm-es, nagy belmagasságú teret "fűtsek", gyakorlatilag feleslegesen. Ha viszont valamelyik gyerekem kitalálná, hogy ideköltözik és belakná a tetőteret, akkor nyilván aktuális lenne a tetőszerkezet szigetelése. Éppen ezért szempont lenne, hogy a födémre fektetett szigetelés használható legyen, ha netán a tetőt szigetelném egyszer.
És ha pontosan tudjuk a rétegrendet, az képes befolyásolni (érdemben) azt, hogy milyen hőszigetelő anyagot érdemes használni?
Igen. Ott van a párazárás kérdése.
Egy létező rétegrendnél van olyan eset, hogy muszáj párazárni és olyan is, hogy tilos.
A legtisztább, ha ledobunk mindent a födémről, amit valamikor beszertek a hőszigetelés végett és készitünk egy tisztességes párazárást, valamint egy
szinte hőhidmentes szigetelést.
A leszigetelt födém járhatósága és terhelhetőségét nem ugyanaz.
Ha valamikor manzárdolásra kerülne sor, ami komoly plusz terhelést képvisel, akkor az első kérdés tisztázni azt, hogy megbírja a födém és az alap az extra terhelést, a második az, hogy hova fér be egy járható lépcső.
Most pl. egyszerre 5 emeletes ház manzárdolásával foglakozom (kb. a 18 század végén épültek) és az volt a döntés, hogy lebontunk mindent és monolit vb födémet készitünk rá- és új tetőt is, mert falak 70 cm szélesek a pincétől a padlásig. Ez tűzvédelmi szempontból is előnyösebb. De a lépcső megoldása nagyon cifra kérdés.
Nemtom mi a keret, de ha egyszer úgy döntöttök majd, hogy manzárd lesz, akkor a tetőszerkezetet kéne szigetelni, nem a födémet.
"Mi van jelenleg a födém teherhordó rétege fölött."
(gondolom, kérdőjel lenne a mondat végén...) Majd megkérdezem a szomszédomat, hátha emlékszik a részletekre. De kicsit zavarba hoztatok, mert a hőszigetelés szempontjából nem vagyok biztos abban, hogy a betonfödém egyes altípusának érdemi jelentősége lenne.
"Le kéne szedni a födém fölső rétegét - lehet, hogy több helyen -, hogy meg lehessen állapítani a rétegrendjét."
És ha pontosan tudjuk a rétegrendet, az képes befolyásolni (érdemben) azt, hogy milyen hőszigetelő anyagot érdemes használni?
Amennyiben statikai jelentősége van a dolognak, én abból indulok ki, hogy a tetőtér kialakítása okán a födémnek illik elbírnia egy beépítést.
A 90-es évek közepén épült családi ház tetején pala található. A pala kicsit viseltes és közelről megnézve látható szálas anyag benne. Biztos, hogy azbesztpaláról van szó? Vagy használtak más szálerősítésű anyagot is abban az időben és csak bevizsgálás után tudható meg, hogy azbeszt tartalmú vagy más? Vágás, fúrás miatt lenne leginkább érdekes a kérdés.
Mi van jelenleg a födém teherhordó rétege fölött. "K" jelű födémgerendát ír, ami nagyon régen létezett, nagyon rövid ideig. Abban az időben nem igazán szerették a "PK" pallókat, mert nehéz volt beemelni. Magánépítkezéshez ma sem szeretjük. Le kéne szedni a födém fölső rétegét - lehet, hogy több helyen -, hogy meg lehessen állapítani a rétegrendjét. Lehet, hogy abból van amit írtak, de valószínűbb, hogy nem.
Igen, ezt "elhallgattam, mert nem tudom a pontos választ. De a régi papírokon ez áll. És ugyan a kivitelezés és a tervek ebben az időben nem feltétlenül fedték egymást, feltételezem, hogy nincs jelentős eltérés. Én annyit látok, hogy a plafonon itt-ott vannak párhuzamos repedések, amiknek a távolsága 60cm, de ez nem jelenik meg mindenütt. A födém teljes vastagsága 28cm.
Sziasztok! Adott egy 30 éves ház, amelynek a tetőtere (kb. 80nm) beépítetlen (de beépítésre alkalmasnak tervezték). Jelen pillanatban annyit szeretnék, hogy (érthető okokból) legyen leszigetelve a födém. Igazából nincs szükségünk a tetőtérre, tehát a minimum költségvetés szerint nem járható módon is megoldható a szigetelés, de számomra azért az is szempont, hogy ha netán szükség lenne erre az élettérre, akkor a mostani szigetelés ne váljon felesleges szemétté. A járható szigetelés kialakítása inkább a lelkemnek lenne fontos, hogy alkalmasint tudjak ott tenni-venni, mert egyébként egy világos, "barátságos" térről van szó (mondjuk megfelelő időben pingpong meccsekhez :) A ház maga B30-as téglából épült és nincs kívülről hőszigetelve.
Tehát tanácsot szeretnék kérni, hogy miként érdemes a födémet szigetelni, illetve milyen buktatókat érdemes elkerülni.
Tisztelettel kérem, hogy elsősorban azok válaszoljanak, akik pontosan tisztában vannak a rétegrendek fizikájával, a párazárás, hőhidak rejtelmeivel, elkerülendő a vitát arról, hogy mi szabályszerű, mi nem...
Azt a bemenetet kell rövidre zárni, amit a termosztát kapcsolt. Kellene legyen ilyen jelzés a kazán kapocslécen, ill. a termosztáton is. Ha van gépkönyv ne lehet ott is nézni.
Sokféleképp megtudod oldani, ha akartok belerakni dilatációt.
Betonozáskor, a betonacélhálóra, szükség esetén, ahhoz rögzítve, be kell rakni valamit, ami erre a célra alkalmas. Régen deszkát raktak, manapság meg a gyári megoldásoktól az XPS-ig sok minden a rendelkezésre áll. Arra ügyelni kell, hogy a könnyű anyagok felúsznak a betonban, ha nincsenek rögzítve.
Utólagosan megcsinálni. Másnap fogsz egy flexet meg egy gyémántkorongot és végig vágod olyan mélységben, hogy az alsó vasalást még véletlen se tud elvágni.
Akár betonozáskor, akár utólag lett a fuga képezve, utána érdeme valami erre való anyaggal kitölteni.
A ház és a lakások energetikai jóságát egyébként nem a kazán és a hőleadók képességeivel jellemzik.
Arra ott az energia tanúsítás , de anélkül is lehet jellemezni. Van erre egy jó szám. Ez az un. fajlagos fűtési energia tanúsítási szám kWóra /nm/ a, ami sz. fűtési szezont jelent.
Tehát a nem létező... jó a kevéske .. un. passzívház fajlagos értéke 15 kWóra/nm/fűtési szezon.
De ilyen csak a mesében.
Aztán a mindent rossznak gondoló nehány energetikus... pl. a Winerberger cakemberei, akik azt vizionálták egy előadáson , hogy a Mo.-i átlagházak ilyen fajlagos értéke 350 kWó /nm / fűtési szezon, tehát az átlag, és ezt az áramszolgáltató a Villamos művek székházában adták elő. ok. így gondolják, de akkor sem igaz. Hogy mennyi lehet az átlag ? Nehéz megsaccolni, de némi statisztikai adatgyűjtés után mondjuk olyan 200 kWóra /nm/ fűt.szezon.
Az én házaim és lakásaim 120 és 90 között vannak.
Persze akadnak nagyon , de nagyon rossz házak. Legyen pl. egy ház csak 300 kWóra/nm/fűtési szezon... jóval az átlagnál rosszabb. Mennyit kellene pl. egy 100 nm -es házban fűteni, hogy elviselhető legyen emberileg.
Vegyük hogy 1 m3 gázból 8 kWóra energiát nyerünk. Akkor ez a ház fűtési költsége 300 x 100 az 30 000 kWó amihez kell 3750 m3 gáz ami 450 eft / szezon.
Akinek sok, az vagy hőszigetel... vagy télen nem lakja az egész házat.
Gyerekkoromban volt szerencsém egy 135 nm-es házban lakni, 5 szoba stb, de télen csak a felét laktuk. Sőt mivel a fater szerette a piát, a nőket és az autót, volt hogy csak 30 nm -en laktunk. De nyáron a 2200 nm -es telken élveztük az életet.
El kell felezni hosszában, keresztben a teraszt. Először az egyik két (csúcsával érintkező) darabot, majd másnap a másik két darabot kell betonozni. Ha burkolva lesz akkor nem látszik a két ütem közti különbség.
Nagyon szomorú lenne ha a jelenlegi energetikai előírások mellett 15kW lenne egy 100nm-es ház maximális hőigénye -15C-ban!
Esetleg valami szigeteletlen vagy gyengén szigetelt házra lehet igaz amit írtál de szerintem akinek nincs erre 25e Ft-ja az ne akarjon fűtést korszerűsíteni vagy átépíteni!
A cikk végén azért ott van az ajánlás a WinWatt programra is, azzal is meg lehet csinálni, mert van akit nem elégít ki az, hogy hasraütésre megcsinálja.
"Lehetősége van elkészíttetni kollégánkkal a hőszükséglet számítást, kazán méretezést, radiátor méretezést
Amennyiben rendelezésre áll alaprajz az épületről és a szerkezetek is ismertek vagy esetleg komplett tervdokumentáció van hozzá, abban az esetben kollégánk Bruttó 25.000,- Ft-os áron elkészíti Önnek helyiségenkénti hőszükséglet számítását (bruttó 25.000,- Ft családi ház esetében 160 m2-ig - egyéb esetben kérjen ajánlatot). Ajánlatkérés, munka megrendelése energetikus kollégánknál lehetséges a madarasgergo@gmail.com e-mail címen."
Nem kell azért energetikusnak lenni és nem kell eltúlozni ezt a számítást, így inkább nevezzük hőigény meghatározásnak, ami persze fontos.
Van egy szép térkép, ahol Mo. -ot 3 zónára osztották. Ha jól emlékszem mínusz 13 és mínusz 15 fok a legalacsonyabb érték... habár előfordulhat ennél lényegesen alacsonyabb is... igaz csak ritkán, de van néha telente mínusz 20 fok is.
Nekem a szimpatikus a mínusz 15 fok.
Nos azért fontos a hőigény, főleg a lakások és a bennük lévő hőleadók megválasztása szempontjából.
A kazánoknál kevésbé, azon egyszerű ok miatt , hogy az átlag lakás hőigényét majd minden kereskedelmi kazán tudja... hacsak nem nyomorult egér luk, vagy szemlődombi 360 nm -es villa. Tehát 40 és 130 nm között tudják a kazánok sőt az automatizáltak mindig be is állnak a kívánt hőigény szolgáltatására.
Nem így a ház /lakás egyes helyiségeinek a hőigényét azt bizony jó közelítéssel illik tudni. De hogyan ? Lehet számolgatni 36 -42 adat alapján... laikusokat el lehet kápráztatni , diákoktól ha történetesen ép.gépész hallhatók , meg lehet követelni a számítás levezetését vagy megrendelni 30 eft ért !
Amúgy empirikus alapon lehet számolni ... korábbi tapasztatok alapján bizonyos értékeket használni, innen onnan összeszedni az adatokat és azt egy konkrét lakásra alkalmazni.
Pl vegyük a legáltalánosabbat, azt az állítást hogy a 50 W / légköbméter elég.
Nos legyen egy lakásunk /házunk 100 nm és 3 m a belmagasság azaz 300 légköbméter és egy általános fekvésű közepesen szigetelt. Akkor 300 lm3 x 50 W/lm3 az 15 000 W vagyis 15 kW. Hát ezt bizony majd minden kazán tudja.
Igen ám , de a helyiségekbe radiátorokat kell tenni. Mekkorák legyenek ?
Hát a legegyszerűbb ha a nm -rel arányosítjuk. Az a 100 n -es lakás áll 6 helyiségből / szoba 20 - 20-20 nm /,. a konyha 15 nm a fürdő 10 nm és az előszoba 15 nm . Azt akarjuk ,hogy egyenletes legyen a hőmérséklet mindenütt. Mekkora radiátorok kellenek ?
Nos 15 000 W/ 100 nm az 150 W / nm.
Tehát a szobák 20 x 150 W az 3000 W /szoba, ö 9 /, kW a konyha 15 x 150 2250 W, a fürdő 1500 W (1,5 kW), az előszoba 2250 W. Összesen : 9 + 2,25 + 1,5 + 2,25 az 15 KW. A katalógusból kiválasztjuk a radiátorokat.
És ez a legnagyobb hidegben is kifűti a lakást, ha az csak mínusz 15 fok. de nem az, ezért tartalékolunk... fűtőfelületet.
Ha nagyon mellé lőttünk, akkor vagy fázunk vagy ha sok az a radiátor felület, akkor lejjebb csavarjuk.
Amúgy a tényleges hőigény majd mindig a tél folyamán ennél a 15 kW -nál lényegesen kisebb. Mindig változik.
Mondjuk majd mindig az általam vizionált 15 kW -nál lényegesen kisebb 3 és 5 kW között valahol.
Mikor mennyi.
A baj majd mindig akkor van ha a radiátor felület kicsi, akkor jön az olajradiátor pótfűtésnek. Persze durván túlméretezni is lehet a radiátorokat... akkor viszont lecsavarjuk.
Nos a hőigényt lehet számolni, lehet számoltatni, a lényeg az hogy azért mindig az igénynek elegendőnek kell lenni.
A kazánok ? Hát majd mindegyik tudja, sőt túlságosan is jól... ha csak nem kastélyban vagy betonbunkerben akarunk fűtést megvalósítani.
Nagyjából 7 méter hosszan kellene "polcrendszert" raknom a kerti kisházamba. Max 2 m magas, állványokat keresek, 40 vagy 60cm mélységben. Tudtok jó ár / érték arányú polcot javasolni?
Sziasztok! Tudnátok nekem segiteni, hogy B100 - as beton béléstestet hol tudnék szerezni pár darabot? Meglévő födém javitásához kellene, ötleteket is várok, hogyan lehetne pótólni a törött elemeket. Köszönöm a hozzászólásokat!
Családi ház méretben*, ismerőssel jó megoldás az is, hogy a festő bandázsol. Egyébként megéri, az a többlet glettanyag nem kerül sokba. kb 2-3 zsáknyi anyagról beszélünk ekkora felületen.
*A festő bandázsolból is lehetnek probléma, időként előfordul, hogy a gipszkarton reped, oszt megy az egymásra mutogatás. A repedéseknek több oka is lehet, de leggyakoribb, hogy bandázsolás és hasonló problémák vannak, de ez egy másik történet...
A festő ismerősöd semmit sem akar glettelni, csak festeni? A viták elkerülése végett az a legegyszerűbb, ha a kartonostól bandázsolva vagy max Q2-ben van kérve és a festő ennek a tudatában vállalkozik. Elég nehéz ügy tud lenni, ha a festő csak festeni jön. Tuti talál hibát, s akkor hol vannak már a kartonosok...
Egyébiránt érdemes Q3-ra törekedni, szebb. Ahogy írták alattam Q2-ben a surlófényben kivehetők lesznek a táblák.
Én tettem volna pótvasat az "L" rövid szárának függőleges (papíron) oldala mellé jó hosszan. Valószínűleg a számítógépes stat. számítás szerint nem kell. Azért én tettem volna.
Letöltöttem a tervet és kinagyítottam, de úgy sem halálbiztosan olvasható. Úgy néztem, hogy csak a 62? jelű kiváltóvasak vannak két sorban (alul-fölül) elhelyezve. Így a bal felső végük fölül vasalatlan lemezbe vannak bekötve. Ezen a végükön hosszabb nem ártott volna. Ugyan így vasaltnak látszik a másik nyílás jobb fölső sarka is. Ha valamit rosszul láttam akkor javításnak örülnék.
A hiba valószínű oka az, hogy a két ferde vonallal ábrázolt vas túl rövid a bal oldalon (rajz szerint). A nyílás "L" alaprajzú fölülnézetben és a vasak nem érnek megfelelő mértékben túl az "L" rövid oldalán. Magyarul a nyílás megerősítése egy olyan lemezsávra támaszkodik amit csak az egyik végén támaszkodik. Ha a vasalás kétsoros akkor a fölső vasalás tartja az előbb említett nem teljesen végigmenő sávot. Papíron lehet még jó is, de én nem így csináltam volna. Ezeket biztosabban meg lehetett volna állapítani ha a rajz olvasható lenne.
Hányas (átmérő) vasak vannak a födémben, mert a rajz nem olvasható? És milyen távol vannak egymástól? A ferde (kiváltó) vasakra ugyan ez a kérdés vonatkozik. Csak alul van vasalás vagy van fölső is?
Ha így történt ,akkor ott valami "kevés" lett ,vagy kivitelezési, vagy ha tervnek megfelelő a kivitelezés ,akkor meg tervezői "hiba",de látunk már ezek kombinációjára is példát !:-)
Megvan még a vasalási terv? Ha igen le kéne fényképezni és berakni. De csak azt a kis részt nem igazán elég, kéne egy olyan amin a födém egésze látszik és egy olyan amin a lépcső kivágás helye látszik jól.
Azt miből lehet megállapítani, hogy a nyílás utólag lett kivágva? A sűrített vasalás azt jelzi, hogy oda nyílás volt tervezve. Szerintem a kivágás jelen esetben azt jelzi, hogy a lépcsőnek nyílást (kivágást) terveztek oda.
Hát ha még terv is volt ,akkor no comment,a tervező mi a f@szért nem hagyta ki a lépcsőház teljes felületét ,nagy okosság bevasalni +betonozni és utána jól kivágni !Gratula !:-(((
A sűrített vasalás is gerenda rejtett gerenda néven. HA kengyelezve is volt(van). Kérdés, hogy a sűrítést számolták vagy a kivitelező szerint annyi elég amennyit belerakott.
Üdv ! Nem tudtad előre ,hogy ott lesz a lépcsőház ? A kialakítás így nem Ok,próbáld a lépcső kialakításnál egy alátámasztást beépíteni a repedéses sarokba ,ami a lépcső elemét is képezheti ! Vagy valami áthidalást találj ki (keretet csinálni a nyílásnak),mert akár állandó lassú süllyedés+ repedés lesz ezen részen !:-) Szagggg munka !:-(((
Én supralux garázsfestéket használtam, meg vagyok vele tökéletesen elégedve. Az elején gondoltam, hogy majd később leburkolom. Nem fogom, tökéletes így! Ahol leejtettem valami nehéz dolgot, ott a kiegyenlítővel/betonnal együtt jött csak fel. A sima betonfesték állítólag idővel lekopik/lepereg, ezért ajánlották ezt, hogy örök élet. Kenésnél büdös...
Magy a közönséges szürke, más néven portland cement kötésű beton is meg köt 6-8 óra alatt. De van az un. szilárdulási folyamat ami eltart nagyon soká. Viszont hiába éri el a szilárdságot ami kellene vizet még sokáig fog kibocsátani.
Egyébként az aluminát betonok 24 óra alatt megszilárdulnak, de vizet még sokáig fognak kibocsátani..
Aluminát cement pl. a bauxit cement is.
Te4háta problémád nem a kellő szilárdság, hanem a kiszáradás. Az pedig sokáig eltart.
BAUMIT FIXBETON megkerüli a problémát lényeg hogy vegyék vigyék.
Hajt benneteket a tatár , hogy nem tudtok 3 - 4 hetet várni ?
A laminált burkolásra van más technológia is mint beton alá !!
Köszi, de azért néha a kocsi is rá fog állni. Az a terv, hogy tavasztól őszig buli- és műhely, ősztől tavaszig (nincs fűtés) garázs és kerti bútor tároló.
kb 20cm-et fekszik fel a kiváltó a falon. 12 cm hőszigetelés kerülne fel és itt nem nagyon lehet játszani vele mert ahogy az első képen látszik ez egy nagyobb falnak csak egy részlete és nem szeretnék a ház egész oldalára mondjuk 5 cm el kevesebb hőszigetelést tenni. De még ha el is férne a szigetelés és az ajtót kicsit arrébb tennénk, az oldalvilágító már sajnos esélytelen ezzel az áthidalóval.
Volt már többször szó az öregecskedő, kissé, vagy jobban porló beton festéséről. De mi van a teljesen jó, friss betonnal? Garázsban, az öreg beton tetejére húztak egy javító-simító réteget, kvázi aljzatbetonnak. De most nem lesz pénz burkolni, viszont nem is garázs, inkább kézműves szoba, kicsit buliszoba lenne, szóval nem ártana neki némi szín. Kell alapozni festés előtt?
És milyen különbségek vannak betonfesték és betonfesték közt, ha nem ipari targoncák járják majd?
40x40x5 az kissé kicsinek tűnik, főleg ha gerenda támaszkodik a falra a kiváltó fölött. Nem kell egyenlőtlen szárú, de azzal könnyebb dolgozni. A keményfa ék tudhat (bizonyos fajtáknál) nyomásra annyit mint egy gyenge beton, de az időállóságában és főleg a terhelés hatására bekövetkező alakváltozásában már nem lennék biztos. A lassú alakváltozása is kérdéses.
Az ajtó közepe felett vésel egy lukat. Az áthidaló felett.Amibe befér 80mm U gerenda stücékkel megtámasztod kivül belül. Nagyon precíz akarsz lenni széllesebbet vésel teszel egy akác deszkát,hogy 3 téglát elérjen. Azt mehet a csere. De azért mindíg vigyázni kell. Lepotyogó dolgok lehetnek. De elöszőr áthidaló csere majd utána fal vágás!!
Mint írták 2 db. szögvas.-.. hivatalos nevén L acél. nem kell egyenlőtlen szárú, olyan kell ami van, mondjuk legalább 40 x40 x 5 -ös . Megkeresed a régi még bent lévő áthidaló és az új magasságánál valamivel nagyobb magasságban lévő téglasor fugáját, gyorsvágóval kicsit mélyíted, majd a régi még bent lévő áthidaló felett a falba üreget vésel, legalább annyira befelé mint a régi áthidaló. Valószínű teljesen a beltérig kell vésni. Be kétoldalt a szögvasak, kiékelés , elég a keményfa, majd az új valamivel hosszabb áthidaló helyét vésed és ha kész behelyezed a zöld áthidalót, ki a régi áthidalót majd be az ajtót. Az ajtó feletti üreget könnyű anyaggal, pl ytonggal kifalazod.
de vannak azért egyszerűbb megoldások is.
Pl. ha elég hosszú az a régi áthidaló, mondjuk legalább 15 -20 cm .rel az ajtó fölött túlnyúlik akkor annak a helyén maradásával is arrább mehet az az ajtó.
Fel kell tárni az áthidaló helyzetét... némi véséssel.
Amúgy mennyi lesz az a hőszigetelés , 10 cm ? 15 cm ?
Ha 10cm akkor az ajtót csak 5 -6 cm -rel kell arrább tenni.
Legfeljebb ott a sarokban nem lesz olyan vastag a hőszigetelés... na bumm, mi az a felület az össz.
felülethez képest Tegyük fel 200 nm az ajtó melletti
0,50 x 2 m az 1 nm ami csak fél % -a.
Megoldás számtalan, mindig a praktikusat kell választani !!
Ha jól emlékszek kb 3 sor tégla van fölötte + koszorú + itt támaszkodnak a födém E gerendái, e fölött van egy 60-80 cm attika fal téglából és a födémen egy kis hajlásszögű félnyereg tető mint a képen.
Jobban utána gondolva sokkal könnyebben kivitelezhetőnek tűnik ha a teherelosztó a fal nyílással ellentétes oldalán van. A lukakat amin a két szögvas átmegy a falon persze ki kell betonozni.
Magam részéről az ilyet úgy szoktam elintézni, hogy megfelelő méretű egyenlőtlen szárú szögvas berakva kétoldalt a nyílás fölé flexszel vágott horonyba rakva, acéllemezzel kiékelni, utána nyílás bontás. Jelen esetben a rázós rész a merőleges falba megfelelő mértékig bedugni és kiékelni a két szögvasat. Lehet, hogy célszerű lenne a fal másik oldalán a két kiváltó alá berakni egy a két szögvasra merőleges teherelosztó szögvasat berakni. Statikai számítás és a helyszín ismerete nélkül ennél többet mondani nem merek. Lehet, hogy a teherelosztó vas lehetne a fal megnövelt ajtó felőli oldalán is. Vagy lehet, hogy mindkét oldalra kell.
Áthidaló utólagos berakással kapcsolatban kérném segítségeteket.
Mellékelt képen látható bejárati ajtót muszáj lesz áthelyezni a falra kerülő hőszigetelés miatt. Ha maradna akkor 85-90 cm széles bejárati ajtót lehetne csak betenni...
Szóval a régi szürke áthidalót szeretnénk a zöldre cserélni, így a hőszigetelésnek is lenne hely + oldalvilágító is kerülne az ajtó mellé.
A problémám az, hogy az áthidaló belóg az ajtó melletti falba így ha fölétesszük az újat akkor nem lehet csak úgy kivenni a régit mert az új azon fog támaszkodni azon az oldalon.
E-gerendák támaszkodnak mindkét falon. Az ajtó mögötti előszobában megkell támasztani a födémet az tiszta sor, de vajon a másik oldalon is ahol csak egy kb 30 cm lyuk keletkezik a bontás miatt?
Az megoldás lehet hogy ha bekerült az új áthidaló levágjuk/levéssük a régi áthidaló falból kilógó részét?
Jön majd a kőműves a napokban de érdekelne több ötlet is nehogy a mester is hülyeséget csináljon
Azt a 6 furatot helyettesíted 12 olyan furattal, amelyeket jobbról-balról a gerenda mellé fúrsz és ezeken a helyeken a 2-2 furatot meghajlított hilti szalaggal kötsz össze. A hilti szalag és a gerenda közé pedig teszel valamit, amibe rögzíteni tudod a gipszkarton függesztőket, pl ezen a 6 helyen nem dübeles, hanem pálcás rögzítést alkalmazol.
A régi belvárosi lakásomban annak idején olyan " mákom " volt, hogy, amikor a csillárhorognak az acél gerendába fúrtam menetet, a talp rész helyett az egyik helyiségében a gerenda gerinc részét találtam el, ott zsákmenet lett. :D
Anno volt egy leiratod, amit a fórumban megosztottál, hogyha nagyon kell, akkor mégis hogy célszerű fúrni az E gerendát... ilyen kis ábrával ellátva.
A gond ott van, hogy van kb 6 furat a kb.400-ból, ami mindenképp egy E gerenda aljába kell kerüljön, ahogy kinéz, azokat legalább minimális kockázattal kéne megoldani.
A szaküzletben is ezek a szétnyílós fémdübelek lettek kitalálva. Kipróbáljuk egy pár darabbal, hogy mit bír, azt, ha működik, akkor jó lesz.
Nincs vakolat a födémen, így a találkozásokat szépen el lehet kerülni, így akár még a merevítőbordát is meg lehetne találni, de csak elméleti szinten, mert olyan türelemmel a mesterek biztos nem lesznek.
A 3 cm vastagság még önmagában elég lenne szerintem, hogy megtartsa a dűbelt szerintem, ha óvatosan van a furat átbökve, inkább az lesz a gond, hogy, ha nem szorosan megy bele a dűbel, akkor az ék beütésekor az átmenő furaton bemehet, beesett az üreges részbe.
Ha két kefni találkozását, vagy a szélét sikerül eltalálni, ott sem lesz jó a rögzítés.
Szerencsés esetben a kefni bordába fúrva összejöhet egy zsákfurat, de a borda sem olyan vastag, hogy az ék feszítését repedés nélkül kibírja. Ide inkább egy jó minőségű műanyag tipli a jobb, az üreges részbe, meg ahogy javasolták a szétnyíló típusú rögzítés lesz jó.
( Nem tudom, hogy nálunk kapható - e, nekem van pár olyan amerikai gyártású " folyadék dűbelem" ami egy üveg ampulla, ami műgyanta ragasztó anyaggal van töltve, és azt ütik be, törik össze a furatba, majd abba dugják be a csavart. Megszilárdult állapotban a csvar ki, be csavarható. Igaz, hogy ez a dűbel is inkább zsákfuratba való. )
A Fischer ahogy nézem az FHY dübelt ajánlaná, azt is fenntartással. Az értelmezhetetlen. 200000 lenne csak a dübelek ára. A billenőhorgok még durvábbak.
Lehet hogy mondjuk berakunk tesztnek egy ilyen feszítődübelt. Rárakunk 40kg-ot. Ha bírja, akkor biztonsági okokból olyan sűrűn tennénk véglegesen, hogy csak 20 kg jusson egyre pl.
Ha égetett agyag béléstestek vannak annak a beütőék nem megfelelő. A betontálcának sem igazán. Átfúrást még talán bírná, de az ék feszítését az a majdnem papírvékony beton aligha.
Azt sosem állítottam, hogy ez "jó" lenne. Hegeszteni kellett a gázcsövet, tűzhely kiállást átrakni. Ezt jóformán senki sem akarja vállalni, szívességi alapon jött a szaki kb. ilyen kicsi munkára. Kicsit eszmétcseréltünk és ennyi, nagyon úgy szerette volna, egy gerendát fúrogatott csak, "kis hazánkba jó lesz", főleg, hogy tényleg nem fúrta el a feszítőhuzalokat.
Azért kérdezgetek itt meg a gyártóknál, hogy a teljes födémre kiterjedő 400 furat, ami az álmennyezetnek kellene, azért valahogy ne ilyen módszerrel készüljön, ami erősen megkérdőjelezhető. Ugyanakkor a gázcsőnél ésszerűen nem volt más megoldás, mert senki más nem lett volna, aki azt a munkát megcsinálja.
Szóval au tiszta sor, hogy korrekt megoldás kell ide.
Édesapám 190cm. A 250-es belmagasság már kapargatja a törvényi mininumot, gondolom egyénfüggő is, hogy mit érez az ember alacsonynak, de nem kéne nagyon csökkenteni.
Nem akarok okoskodni , de amióta külföldön dolgozgatok , minden gyárban ahol esetleg a vasbeton gerendákat is ki kell használni a szerelt rendszer felfogatásához , kapjuk az infót , hogy az ottani sztatikus a gerenda oldalában milyen távol a gerenda aljától enged fúrni és maximum egy gerendában hány darabot . Valamint egymástól való távolság is számít . Az aljába egy helyen sem engednek fúrni . De tudod én csak villanyszerelö vagyok .:-)
Az első képen a tető nyomja szét a falakat (elég rossz a kép), ha sárgerenda van a falakon akkor nem kell foglalkozni a repedéssel. Házzal se. Csak a fedélszék elbontásával és újjáépítésével javítható. Ha van rajta vb. koszorú akkor elképzelhető, hogy érdemes vele foglalkozni ha vonórudakkal összehúzatják a fedélszéket. És nincs más hibája. A második hiba nem komoly, de arra enged következtetni, hogy Tesco takarékos épületről van szó, amiből igyekeztek minél többet kispórolni. Ha más hibája nincs, ez egyszerűen javítható.
Egy 5,8 % -os lejtésú, 1,5x5m-es (a rövidebb oldala lejt) területre szeretnék egy bitumenes lemezzel borított lapostetőt csinálni. Ez így nem lenne bonyolult feladat, viszont nem betonról van szó, hanem fa födémgerendék vannak kb 80 centinként, és erre kellene valami, amira aztán mehetne a bitumenes szigetelés.
OSB-t nem szeretnék, inkább valamilyen deszkából szeretnék aljzatot csinálni,olyan vastagságban ami nem hajlik be ha néha mászkálnak rajta.(Tudom, hogy nem járkálásra való a bitumenlemezes tető, de majd teszek rá beton járólapot vagy akármit, hogy járható legyen) Kérdésem, hogy mennyire esélyes, hogy vetemedni fognak , és milyen fajtát lenne érdemes használni erre a célra?
Ezekre gondoltam:
-Borovi hajópadló két rétegben,egy réteg a födémgerendákra hosszában az 5m -es hosszú oldalra aztán a második réteg erre merőlegesen, és így menne rá a bitumes vízszigetelés.
vagy
-Jó minőségű, szárított lucfenyőból deszkákból szintén két rétegben, ugyan úgy mint az előzőben
vagy
-Legalulra tegyek 5x10-es pallókat a födémgerendákra és erre merőlegesen meg hajópadló.
Melyiket megoldás lenne a legtartósabb szerintetek? Mennyire fog ez így elvetemedni az évek alatt? Bármilyen más tanácsot is meghallgatok:) Köszönöm a válaszokat előre is.
Gondolom ez valami fafödémes betonkoszorú nélküli kádárkocka, ott látni ilyen repedéseket. Ajtók felett nuku rendes áthidaló, max pillérbe rakott kistégla, vagy valami vastagabb deszka. Vagy nem?
Gyors kérdésem lenne, ingatlan vásárlás előtt vagyunk, de még csak nézelődünk, infót gyűjtünk.
Hirdetés fotókon látható pl. lentebb 2 féle repedés, ezek közül van olyan, amire egyből rávágjátok, hogy felejtős? (pl. a 2. kép, ahol nyílászárótól indul a repedés)
Természetesen statikus mindenképp szükséges, de ha már képek alapján ki tudunk zárni hirdetéseket, az sokat segít :)
(lehet offos téma ebben a topikban, de nem találtam jobbat)
Jobb minőségű mélyalapozóval jó alaposan át kell kenni a beton felületét. Van pl. a Baumitnak kimondottan aljzatkiegyenlítő alá való mélyalapozója (a kék színű folyadék). A betont kicsit csiszold meg, portalanítsd alaposan finom szálú seprűvel (porszívóval), majd nedvesítsd meg, azután ezzel a kék alapozóval (hígítás nélkül) kend át a betont, várj egy fél napot és mehet rá az aljzatkiegyenlítő.
A legegyszerűbb egy CD profil "szintes" megoldás lesz, minimálisra kell a belmagasság elvételét leszorítani, ez csak szépészeti okokból kell a függesztett álmennyezet, meg kihozni szép egyenesre a síkot. Gyakorlatilag minimális leengedés kell, csak annyi, hogy pár kábel elférjen.
Lámpáknál szerencsére nem kell átvágni CD profilt, csak kiszúrni pár lyukacskát majd a kartonból.
Sima fehér gipszkarton lesz majd, semmi extra, ez egy rétegben. Amerikai-konyha nappali kombóról van szó a szüleim családi házában, 45 négyzetméter. Mondjuk a konyha részre lehet nem ártana az impregnált karton... ki tudja a gőzök mittudomén hogy hatnának a simára, bár van elszívó.
Nagyon jó ötlet ez a bramac léces megoldás, de azt a 3,5cm extra magasság veszteséget lehet elkerülnénk a speci helyzetünk miatt. A padlószintet emelni kell 8 cm-vel, meg amit az álmennyezettel bukunk az ismét gondolom olyan 8-9 cm és 270-ről indultunk... szóval nem ideális további magasságot csökkenteni.
Mondtátok korábban, hogy a két réteges CD megoldás az könnyebben szintezhető, így munkában lehet jobbra kijön, csak azt a további belmagasság vesztést nem szeretnénk igazán... az emeleten olyan lesz, ott belefér.
Ha nem károsodnak a feszítőpázmák, akkor gondolom nem gond, talán annyira. Itt a kérdés azon van, hogy meddig lehet megúszni azt, hogy tényleg ne károsodjanak. Sok furatnál tuti lesz valahol egy megcsúszó kezű mester... tehát erősen ellenjavalt ismerve a viszonyokat az építkezéseken. Emiatt jobb tiltani az tuti.
Fischer DuoPower a neve a gyártó üreges téglába való dübelcsaládjának. De falnak van tervezve és az a baj vele, hogy a kicsi a hossz-átmérő aránya. Pl. 8-asból a leghosszabb az 50-es.
A kérdésedet nem is olyan egyszerű megválaszolni.
Mennyit kell leengedni az állmennyezetet a födémtől? Milyen lámpák lesznek beszerelve a mennyezetbe (szét kell vágni a CD-ket hozzá vagy nem)?
Hány réteg gipszkarton lesz felszerelve, szükséges a tűzgátlás is (mert a piros gipszkarton sokkal nehezebb mind a fehér)?
Több fajta gk álmennyezet rendszer létezik, van egy sor CD-s (ugynevezett 33-as) és két sor CD-s, aminek a rögzítése rugós felfüggesztés vagy noniusosz (30-40cm távolság felett). A tapasztalatom szerint rugós felfüggesztés elég gyenge.
Ha biztosra akarsz menni érdemes késziteni bramac lécből egy vázat, minden kefnibe befúrni egy 7.5x92-es rámacsavarral (ablakrögzítő csavar)- azt előfúrás nélkül be lehet hajtani egy üreges téglába, aztán rá merőlegesen késziteni az egy sor CD vázat, direktfelfüggesztőkkel, ezeket a faprofilokba facsavarral lehet rögzíteni. A direkt felfüggesztőkkel max. 15 cm lehet leengedni a mennyezetet.
Egy direkt felfüggesztő teherbírása 15kg, egy noniusze 25kg.
Ha készitesz 60cm tengelytávval bramak léckből a vázat, akkor rendbe lesz, mert a 33cm tengelytávban szerelt CD minden méterére jut majdnem másfél rögzítés.
Az egy réteges CD, azaz 33 rendszer a legolcsóbb megoldás anyagárban.
Legutóbb a gázszerelő nagyon erősködött, hogy a gáz húha fontos, annak mindenképp tartania kell, a gerendába kell szerinte. Ő nem fúrta el szerencsére, illetve csak egy gerendát támadott meg hosszában. Hagyott pár lyukat, aminél megállt mert vasat ért, bevilágítottam, tényleg jól érezte a keze és szerencsére nem fúrta el a huzalt. De azért tuti nem célszerű hosszútávon bízni a kezükben az biztos, főleg az álmennyezetnél rengeteg lyuk lesz, ott növelt esély van, hogy valami gond lesz a vége.
Vannak a Hilti-nek (valószínűleg a Fischer-nek is) üreges téglához való dübelei. Meg kell nézni, hogy ezek mit bírnak. (az a gyanúm, hogy bírják, legföljebb több kell belőlük)
E gerendás födémnél a gipszkarton álmennyezetet hogyan kéne rögzíteni? A mesterek, ahogy látom elsőre a gerendába fúrást favorizálnák. Ez nem teljesen szerencsés, de talán pont itt volt a fórumban megosztva egy kép valami katalógusbóül, hogy hogyan kell a vasat elkerülve "jól" befúrni a gerendába.
Bár csak nem olyan súly az álmennyezet, hogy ne lehessen a kefnibe rögzíteni vagy mi erről a véleményetek?
Egy 70nm-es ház aljzatbetonozva lett 2 éve. 2 probléma van a munkával:
Egyrészt aljzatkiegyenlítést igényel, másrészt a szakik túlvizezték az anyagot, ennek következtében porzik, porlad a beton felső rétege. Valamelyest csökkent már ez a jelenség 2 év alatt, de egy erősebb seprővel, finom por formájában még mindig koptatható a felszíne.
Az lenne a kérdés, hogy egy ilyen felületre, milyen előkezeléssel lehetne padloponozni ? Az ajtónyílások max 2cm szintemelkedést még megengednek, ez elegendő is lenne az egyenetlenség kiegyenlítésére.
E-naplós házbővítésről van szó. Kőművesek befejezték a munkát. Megkaptam a számlát.
Voltak gondok a szorgalommal, sokszor sok telefon kellett hogy jöjjenek dolgozni. De befejezték.
Szerintetek, kifizessem őket teljesen és bízzak benne rendben lezárják az e-naplót, visszaadják a területet stb., vagy csak akkor fizessek ha mindezt megtették?
Esetleg fogjak vissza valamennyi pénzt amíg nem teljesült az e-naplós történet?
Kicsit tartok tőle, hogy kifizetem őket, aztán meg hívogathatom őket, hogy mikor csinálják meg az e-naplót.
Van nekem egy házam, ami körül betonjárda van és a járda és a ház között több helyen van 1-2 centis repedés, ahol befolyik a víz közvetlenül a ház oldalába. Sajnos a víz odafolyást megszüntetni nem tudom, mert alacsonyabb a hely és odafolyik máshonnan ha nagyobb eső van
A ház alatti pincében látható is, hogy a zsalukövek nedvesek, valamint egy picike homokot is behozott a víz kívülről.
Feljárón keresztül van a kép de annyi látszik hogy téglák vannak betonhabarcsba rakva, egy szál vassal soronként. Ki is esett már rengeteg. A födémben nem látszik gerenda se, Mintha poroszsüveg födém lenne de csarnokméretű fesztávon . Mert kívülről nézve még íves is kissé mert lapostetős az épület hogy lefollyon a víz.
Ha hinni lehet a környezetvédőknek akkor melegszik a Föld éghajlata, ennek függvényében a 15-20 fokot tartanám ideálisnak. A ragasztón ott kell lennie, hogy milyen hőmérséklet határok között használható, azt figyelembe kell venni.
Ami megtéveszthetett titeket hogy az első képen ahol kipotyogva vannak a téglák az már az emeleti födém amelyet a földszintről a már elbontott emeleti feljáróból készítettem. Ti a feljárót nézhettétek gerendának, de az emeleti födém gerendatávja annál sokkal nagyobb, nem is látszik a képen akkora, de nem tudok felmenni így képet sem tudok róla jobbat csinálni.
Burkolható, de semleges hőmérsékleten (vagy annak közelében) jobb, tovább bírja. Semleges hőmérséklet az előforduló leghidegebb és legmelegebb átlaga. A ragasztónak van egy max. alakváltozó képessége, ha kétirányban fordul elő alakváltozás (pl. 1 mm, az összesen 1+1 mm, tehát 2mm, ha az egyik széléről indítom akkor is 1 mm, tehát a fele)
Ezeken felül még, a betont illik tisztességesen bedolgozni, csömöszölni, rázatni, nem csak a vasalást nyakon önteni.
Ott is megmutatkozik a vasalás rácsozatának kontúrja, ha nem dolgozták be rendesen, és nem pótolják a lesüllyedő, hiányos részeket, nem húzzák, lécezik át többször a felületet.
Ha túlvizezték, és víz jön inkább fel cement tej helyett, akkor kicsit még meg lehet szórni, szitálva cementporral a felületet.
Tényleg túlméretezettek a koszorúk. Ezt abból is látni, hogy nem repednek, illetve legföljebb 1-2 repedés van rajtuk. Ha 20-30 cm-ként reped akkor a fal lesz a koszorú, ha jól van megépítve a fal, akkor nem fog rögtön összerepedezni. A locsolásról csak annyit, hogy az a jó beton amit földnedves betonból csinálnak (plasztifikátort lehet hozzáadni ha a szerkezet bonyolultsága megkívánja) és a kötési idő alatt víz alatt(!!!) van. Minél vastagabb a szerkezet annál könnyebben kiég. Nem muszáj víz alatt tartani, de 2-3 naponta locsolni értelmetlen. Két locsolás közt tönkremegy (sokat veszít a szilárdságából). Célszerű naponta legalább egyszer, nagy melegben akár többször is locsolni.
A kivitelezők szeretik a folyós betont mert azzal könnyebb dolgozni és nem szeretik locsolni mert azon kicsi a haszon. Meg ritkán jelentkezik az eredmény azonnal. Mire kiderül már nem lehet őket megtalálni. Meg agyagos volt a sóder. Ha ez igaz akkor is a kivitelező a hibás, mert miért használt nem megfelelő sódert. Stb.
Nem túlzás, mint írtam, saját tapasztalat. Vastag fenyőoszlopokból építettem kerítést, 3 év után kb félig szétrohadt az aljuk, némelyik már kézzel kidönthető volt. Gondolom, hogy a garázsodnak van teteje, ami jelentősen csökkenti a korhadást, a kérdező viszont pergoláról írt, ami nem fedett dolog. Nem mindegy mennyire gyakran áll nedves földben.
Sziasztok, a koszorú kiöntésekor ilyen repedések keletkeztek a kézi keverésű beton beöntésekor.
Már hiába locsoljuk ezek itt maradnak.
A kőműves szerint csak felszíni repedések, azt mondta hogy kicsit agyagos volt a sóder azért keletkeztek mikor húzott a beton. Még nem szedték le a zsalut, most kedden 08.25 napon készült, azóta áztatjuk 3 óránként, de legalább napi 3x.
Szia, igaz már régen volt ez az írásod, de megkérdezhetem mi történt ezzel, ki kellett javítani a hibát, hogyan ment tovább a dolog, mert sajnos mi is pont ilyen helyzetbe kerültünk, kengyelenként repedések jelentek meg a betonozás közben, így száradt már meg.
Kitámasztod a perdolát és kivágsz a lábakból, kell pár combosabb fagerenda a szelemenek alá és néhány állítható fémláb, amit a zsaluszásnál használnak.
Ha van elég fémláb, akkor szakaszosan fel lehet emelni a pergolát. Nemtom mekkora, de nem írtad, egy 5x5-os szerkezet súlya kb. 1 tonna, ha cserép is van rajta, akkor vagy 3 tonna.
Egy síma fémláb terhelhetősége 300kg, egy erősítetté, kb. 2000kg.
Öntesz egy tisztességes alapot nekik megvasalva és oszlopvassal rögzited.
No látod a sok szakértő csak azt nem vette figyelembe, hogy az a pergola és a lába már ott van.
Más az új építésnél és más egy meglévő állapotnál a probléma megoldása.. Rendkívül bonyodalmas lesz/lenne a vízhatlanná tétel.
Kérdés persze hogy hány lábon áll az a pergola. Ha többön, akkor tény hogy idővel a föld alá került fa szerkezetek ,így a lábak is elkorhadnak, de azért az nem egy - két év, hanem lényegesen több.
A nnó régen, konkrétan 36 éve a z építkezésből megmaradt fa anyagból építettem egy csoda garázst. Hat darab kezeletlen fa oszlopon... konkrétan 12 cm átmérőjű un. gömfa oszlopon áll immár 36 éve. tény , hogy a farészek föld alatti része lekorhadt, De a garázs most is ott van.
Nem süllyed el, nem vitte el a szél stb. Mit gondolsz eleink hogy építkeztek ??
Mondjuk kezelgették a fát. pl. égetéssel vagy kátrány átitatással. Mint írtam kátrány ma már nincs az égetés pedig kétségbe vonható eljárás.
A fa a föld alatt elenyészik,.... de nem azonnal !!
Egy 60 nm-es tetőtér minimális beépítéséről volt szó, tetőablakok és minden nélkül, épp hogy csak tárolónak/lomtárnak alkalmas legyen.
A tető egyik belső oldala már be van burkolva kőzetgyapottal és kátránypapírral. Tehát csak a másik oldalt kéne beburkolni valamivel + valamilyen olcsó/szépséghibás padlót lefektetni.
A kőzetgyapot + kátrány megfelel? Vagy valamilyen fólia is kell?
Ismétlem, csak lomtárnak használnám a padlásteret és nem is tervezek másfajta használatot (20 éven belül biztosan nem).
""vízhatlan" módon szigetelhetném a föld alá került fenyőlábat."
Fenyő ne kerüljön föld szintje alá egyáltalán. Semmiképp ne próbálkozz kenhető csodadolgokkal, mint pl bitugél és hasonlók, mert nem védik meg, 3 év és szétrohad. Sajnos saját tapasztalat. Az előttem szólókkal egyetértve én is betontömbbel csinálnám, betonoznék, aztán arra vagy betonba önthető, vagy csavarozható oszloptalpat tennék.
Egy 70nm-es ház aljzatbetonozva lett 2 éve. 2 probléma van a munkával:
Egyrészt aljzatkiegyenlítést igényel, másrészt a szakik túlvizezték az anyagot, ennek következtében porzik, porlad a beton felső rétege. Valamelyest csökkent már ez a jelenség 2 év alatt, de egy erősebb seprővel, finom por formájában még mindig koptatható a felszíne.
Az lenne a kérdés, hogy egy ilyen felületre, milyen előkezeléssel lehetne padloponozni ? Az ajtónyílások max 2cm szintemelkedést még megengednek, ez elegendő is lenne az egyenetlenség kiegyenlítésére.
Dehogy a kérdező is kapjon valami választ, szvsz egy fenyőgerendát nem ásnék le a földbe, előbb-utóbb tönkreteszi a nedvesség, bárhogyan is próbáljuk védeni.
és kipótolnám a hiányt valami készen vett betontalppal."
Ha el kell vágnom az oszlopot és a hiányt pótolni egy talppal akkor annál megkérdőjelezhető, hogy az mekkora szélnek képes ellenállni. Hacsak a régi helyére nem ássák be.
Adott egy 15x15-ös pergola láb (fenyő). Meg szeretnénk emelni a föld szintjét 20 cm-rel, így a láb köré is földet kellene raknunk, de nyílván ezt "nyersen" nem szeretnénk. Milyen megoldást javasolnátok, amivel "vízhatlan" módon szigetelhetném a föld alá került fenyőlábat?
"Tárolásra neked ennél sokkal olcsóbb megoldás is elegendő.
A megfelelő fóliát alulról tűzőgéppel oda rögzíted a léchez és a szarufákhoz.
Megfelelő : időt álló, erősített és talán pár áteresztő, habár az felesleges.
A padlás is nem lesz poros viszont a szellőzésről fokozottabban kell gondoskodni. Orom falba , fenn a csúcson ablakok és szellőző nyílások.
Az asló burkolat ? Hát olyan ami strapabíró és a párát tovább engedi, mert az bizony az alsó lakótérből jön. ha jön tovább kell engedni különben a födémnek annyi.
Jó ide gyalult deszka némi hézaggal, selejtes hajópadló vagy pl. olcsó vett pára áteresztő padlószőnyeg. Kiállítások zárásakor az ügyes emberek lecsapnak az ilyenre.
Lesz egy pormentes kitűnő padlástered.
Mindenre jó ami nem fagyveszélyes.
Igaz nyáron meleg télen pedig fagyos !"
Köszönöm a válaszod! Tehát egy 60 nm-es tetőtér minimális beépítéséről volt szó, tetőablakok és minden nélkül, épp hogy csak tárolónak/lomtárnak alkalmas legyen.
Azt elfelejtettem írni, hogy a tető egyik oldala már be van burkolva, kőzetgyapottal és kátránypapírral. Tehát csak a másik oldalt kéne beburkolni valamivel + szépséghibás padlót lefektetni. Te valamilyen fóliát írtál, de nem mondtad milyen fajtát. A kőzetgyapot + kátrány nem jó?
Ismétlem, csak lomtárnak használnám a padlásteret.
Autó bejárót csinálok, és a kapu előtt keresztbe beton folyókát teszek le (kb. 12 méter a bejáró és van 0,5-1 m lejtés a kapu felé). A folyóka két oldalán kb. 25-25 cm szélességben betonozni fogok.
Eddig úgy terveztem, hogy a folyóka alá is betonozok, de azon gondolkodom, hogy akkor a lefelé szivárgó víz nem tud elfolyni és télen a fagyás gondot okozhat. (vagyis egyben lenne a 25+40+25 = 90 cm felületen a beton, középen a folyóka, de két oldalt a beton a folyóka szintjéig gyakorlatilag egy "kádat" képezne, tehát a folyóka alatt megállhatna a víz.
Jó gondolom vagy feleslegesen aggódnom?
A folyóka 40x40-es méretű, és a vastagsága a szélen 9 cm a mélyedés legmélyebb részén pedig 7 cm. Növelem a teherbírást, ha alábetonozok, vagy ha nem teszek alá betont, hanem csak a térkövezésél megszokott rétegezést csinálom, akkor is elbírja egy esetleges teherautó súlyát (törés nélkül)? Személykocsival járunk keresztül, de nem tudhatom, mikor kell teherrel beállni. Az alapot úgy gondolom jól megcsináltam, 50 cm mélyen kiszedtem, feltöltöttem betontörmelékkel, sóderrel, békázom, tehát nem hiszem, hogy megsüllyedne bármelyik része.
Nem hallottam még arról, hogy ez a ragasztóanyag behúzná a hideget, persze mindig találnak egyes szakértők újabb és újabb problémákat, amiket csakis XY gyár CD újdonságával lehet kiküszöbölni...
A pontos elnevezése ennek a födémnek leginkább a.s. (ahogy sikerül) lenne. Egyrészt nem valószínű, hogy egy födémen belül keverték volna a Horcik és a poroszsüveg födémet, másrészt a Horcsik födém teherbírása elhanyagolható, még pince fölött nem láttam, harmadszor pedig az egyik képen a tégla olyan szorosan van rakva, hogy azok között vas nem fér el. Szerintem.
az xps-t az epsre gondolom ragasztóval rögzítettétek, amiről ugy hallottam hogy a széleket azért nem érdemes bekenni mert behuzza a hideget (hőhíd,dilatácio)
Első a kádbeépítéssel kapcsolatban: holnap rakjuk be, akril kád. Úgy tervezem, hogy a hozzá adott kádlábakkal, és ahol elfér alá pakolt ytonggal és azon habarcs, vagy csemperagasztóval rakom be. A falaknál 5 centis ytong a falra ragasztva, a kádperem és az ytong közé meg xps lap hézagolás. Elől ytong felfalazás. Ez szerintetek jó így? A kád peremére lesz csempézne, illetve fölé, és csempe és kád közé vízvető.
A másik kérdés: az aljzatra nep járólapot, hanem pvc-t tervezek ragasztani. Ezzel van valakinek tapasztalata? Mire kell figyelni? Nem a lágy tekercses pvc-t rakom, hanem a darabokból lerakható ipari felhasználásra is ajánlottat. Igazából csak a vízzárás miatt aggódom kicsit... nem tudom a ragasztó, amivel lerakom, megoldja e ezt.
Mi úgy fixáltuk, hogy az EPS szélére ragasztottunk egy 2 cm-es XPS-ből kialakított ablakkávát, így növelve a káva stabilitását. A szürke felület a grafitos EPS, a világoskék pedig a 2 cm vastag XPS erősítés.
Ehhez persze az kell, hogy az EPS-t kb. 2 cm-el kisebbre kell vágni.
Utána erre az XPS keretre ment fel a hálós élvédő.
Önterülő aljzatkiegyenlítővel kapcsolatban szeretnék érdeklődni.. Adott egy úsztatott esztrich réteg az egész lakásban, erre kerülne a Baumit Nivello Centro önterülő 0,5 vagy 1 cm vastagon. Eddig még nem volt szerencsém önterülővel dolgozni, csak netes videókból és leírásokból van elméleti tapasztalatom... ezért is kérdésesek számomra az alábbiak:
Munkahézag: Ugye szobánként egybefüggően kell önteni (nálam maximum 19m^2-es egy szoba) a falaknál dilatációs habszivaccsal. De mi a helyzet az ajtónyílásokkal? Az egyes helyiségeket külön időpontban szeretném/tudom kiönteni, ehhez az ajtó nyílásokba valamilyen profilt kellene helyezni, ezzel leválasztva az egyes "munkaterületeket". Maga a profil bent maradna véglegesen a két terület között (dilatáció). Az esztrichhez használt dilatációs profil megfelel erre a célra? Link Vagy egy L alakú alu profil? Link
Szintezés: Egy videóban láttam, hogy szintezéshez segítségként lehet kis greslapokat leragasztani a szoba egyes pontjain. Ehelyett valamilyen másik szintén olcsó alternatíva létezik-e, vagy ez teljesen megfelelő?
Egyenetlenség: Az esztrich rétegben (amire az önterülő kerül), már NEM használt vezetékeknek szánt hornyok vannak. Ezeket simán elfedi az önterülő? (nem feszül bele stb..) Vagy előtte ezeket mással kikéne tölteni?
Bedolgozási idő: A fentebb feltüntetett önterülőnek a bedolgozási ideje 30 perc. Na most ez egy 20m^2-es szobánál kézi keveréssel kicsit kevésnek tűnik... Elég mindig az előzőleg kiöntött kiegyenlítőhöz hozzáönteni a következő adagot (még beolgozási időn belül persze, hogy egybe kössön) így haladva sorban az egész szoba kiöntéséig? Vagy jobb lenne nagyobb adagokat keverni?
Arról szeretnék valamilyen hasonló információt kérni, hogy a 60- as évek elején épült kohó habsalak panelekből épült házak födémszerkezete mi lehetett, mert olyan 60 cm. -es gerenda kiosztásnak tűnő elszíneződés látszik a mennyezeti tapéta leszedése után, ami, mintha beton kefnire utalna.
Mivel zárószinten van a lakás a födémet belülről szeretném hőszigetelni, a gerenda közötti részbe lehet- e a gipszkarton tartó profilok függesztő csavarjainak lyukakat fúrni ?
A mi felújítás alatt álló házunkban is Horcsik födém volt, pedig a 70-es évek második felében készült. Ráadásul a klasszikus, 1 méterenként elhelyezett acél I gerendás megoldás volt, rajta egy bő arasznyi vörös salak szigeteléssel.
7-8 köbméter (egy nagy konténer) salakot termeltünk le a padlásról, de nem jött le az összes, hanem csak annyit szedtünk le, hogy az acélgerendák teteje kilátszódjon a salakból. Az acélgerendák tetejére, azokra merőlegesen 1 méterenként 30-as szögvasat hegesztettünk, így növelve a födém stabilitását. Erre jött egy erősebb építési fólia, majd 15 cm beton. Áll a födém, mint Katiban a gyerek :-)
A Horcsik (nem horcsikos) födém az hézagosan rakott téglák közt helyszínen betonozott födém. A fugák közé szoktak vasat is tenni. A háború után anyaghiány miatt alkalmazták egy darabig, Tesco takarékos födém.
Jó ideje nem használják már ezt a megoldást, zsaluzatot, vb. G gerendát, vagy helyileg készített vb. gerendát igényelt, azokban az időkben, amikor ilyen födémek készültek.
Akkor már a betontálcás megoldás is jobb volt, ráadásul a vakolás után volt ahol a téglák kontúrja is látszódott.
Ezt váltották később a monolit, vagy vb. E gerendás, beton, vagy cserép béléstesttel készült födémek, illetve a kör üreges PK vb. födémpallós rendszer.
Sziasztok! Bitumenlemezes szigetelésű lapostető javításához kérnék segítséget. A szigetelés kb. 15 éves, néhány helyen felpuposodások keletkeztek és a lemezek illesztése is kezd elválni. Működik ha a felpuposoásokat kiszúrom, vagy fúrom és megmelegítem és visszanyomom az a betonaljzathoz? A kezdődő elválásokat is megmelegíteném és ismét összenyomnám. Ezután kerülne rá új szigetelő lemez. Előre is köszönöm a tanácsokat.
Csináltam már hasonló megoldást, ahol a " megfelelő fóliát " a szarufa oldalához 20 x 8 -10 mm es régi zárólécekből vágott, gyalult lécekkel rögzítettem a szarufák oldalához 4 -5 cm légrést hagyva a tetőlécezés között.
A tetőgerinc száraz kúpcserepezéssel volt megoldva, és szellőző cserepek is voltak a felső cserép sorban
A folytatás a szokásos melegtetős kialakítás volt OSB belső burkolattal.
A sávalap hosszú. Hosszú hosszvasak kellenek bele. Meg kengyelek. A hosszvasak ritkán érik végig a szerkezetet. Jelen esetben a sávalapot, de ez bármely vasbeton szerkezetre igaz. Tehát mondjuk van egy 10m hosszú szerkezet. Ebbe kell mondjuk alulra 4 szál vas. A magánépítkezéseknél használt betonvasak hossza általában 6m, 12m hosszú ritkán fordul elő. Tehát a 10m hosszú szerkezetet egyben nem éri végig a vas, toldani kell. Mondjuk 12-es vas van betervezve. Ennek a toldási hossza gyengébb minőségű betonnál kb. 60 cm. A betonfedés 5-5 cm, tehát 9,90m hosszan kell bele hosszvas. Ezt minimum 2 darabból lehet kihozni. 9,9m vasalandó hossz, plusz 0,6m toldás, azaz összesen 10,5m. Ezt egy 6,0m-es és egy 4,5m-es vasból tudom legegyszerűbben összehozni. Most jön a kérdésre vonatkozóan a direkt válasz. Ezt kétféle képpen tudom belerakni. Mondjuk balról jobbra megyünk. A bal végébe berakom a négy szál 6m-es vasat, a jobb szélébe pedig a 4 db 4,5m hosszú vasat ez hibás. Helyesen balról az első vas 6m-es, jobbról pedig 4,5m-es. A második vas balról 4,5m-es, jobbról 6m-es. Így tovább felváltva. Így csak minden második toldás esik azonos keresztmetszetbe. Ezt lemeznél és gerendánál is alkalmazni kell, vagy a toldási hosszot kell DUPLÁJÁRA növelni. A másik az olcsóbb.
Biztosan nem hagynám így, sok évig fogjátok nézegetni, használni és szentségelni miatta. Ha kevés a zsé, inkább halasszátok el a bulit és gyűjtsetek hozzá.
Sziasztok. Kész lett a teraszon is a ti segítségeteket. 3 méter széles és 5.5 méter hosszú teraszt építettem alatta pincével a nlnlbeton 15 - 18 cm vastag lett e rét 6 - os hálóval valamint 12 - és vasakkal. Most az volna a kérdésem hogy tudnátok ajánlani valamilyen elektromos hoszabalyzotipust amivel lehetne fűteni a pincét ... Stb arra gondoltam, hogy kB 2 C bekapcsolna 12 c kikapcsolna... Valakinek valami otlet?
Persze mértem 5 cm magasabb a külső része :(, ekkor még csak vízben van. Mindegy lerakom valahogy, bár félek tőle. Az volt a gondolatom hogy fózolom a lapokat :D
ez a ragaszto kifejezetten nem alkalmas. Csak tökéletesen illeszkedő felületekhez jó. A résekben felhabosodik, semmi ereje nem marad, és a napsütéstől elporlad.
Az alátámasztási pont hol legyen? Van erre valami általános szabály, hogy a 19 fokos tetősíkhoz képest hány fokos legyen a könyök, vagy valami más összefüggés?
Vagy egyszerűen, csak "libikókázzon" az alátámasztási pontnál a szarufa mielőtt felcsavarozom?
Fenyőlécből faragsz oda valamit tehetségedtől függően, esetleg a hézagok széleit is kiegyengeted vésővel, ha kell, hogy precízebben illeszkedjen. A darab szoros legyen, kocogtatva menjen a helyére. Nem baj a ha kiáll kicsit, azt el kell csiszolni, lekezelni.
Ha ilyen könyökfa-oszlop közötti rések vannak, oda jó lehet valami vékonyabb szegőléc is --> barkácsboltban-áruházban körülnézés.
Ad absurdum precízen a helyükre szabott, gyalult lécekkel beboríthatod a gerendákat, kvázi megvastagítva őket.
Olyan ami hosszú távon is jó nem valószínű. Van fa gitt, de a fa mozgását nem tudja követni és ronda lesz ahogy szétreped, ideig óráig a szilikonos tömítők is működnek, de szép az sem lesz.
Lehet, hogy hülye kérdés, de létezik olyan anyag, vagy módszer amivel lehetséges a béna módon, pontatlanul elkészített ácskötések több cm-es réseit kitölteni?
A lapokat le tudod úgy rakni, ahogy szeretnéd, kérdés, hogy van-e értelme, lábbal érezhető lesz, elakadsz benne, kinézetre sem feltétlenül lesz szép.
Ha a korlátod alatt van 5-6 centi rés, az már elég lehet egy kézi csiszológéphez, illetve elgondolkodnék a korlát leszerelésén is.Felteszem valami hegesztett vasszerkezet, levágni-visszahegeszteni, akkor az oszlopokat körül tudod munkálni.
Attól, hogy valami korábban hülyén készült el, nem muszáj azt tovább vinni.
"nem láttam szükségesnek a fényképet. Sajnálom, hogy nem látod,"
Kár, hogy titkos a munka. Pedig egy fénykép vagy rajz általában többet ér mint egy hosszú leírás. Sokan azt hiszik, hogy ők értik saját magukat akkor másnak is kell értenie őket. Ha mégsem, akkor hülye, mit nem ért.
Köszi, mindösszesen a lapokra vagyok kíváncsi, de látom azt nem tudom leirni, hogy nincs mód a külső oldal levágására, csiszolásra a korlát kialakítása nem engedi. Az ajtó most lett beépítve arra hiába emelek 3 cm-t a lapokon nem megy kifelé a víz csak az marad, hogy a hosszanti oldallal párhuzamosan folyik.
Tehát a teknő részben feltöltve de ha a szélső lap vízszintes ( majd lesz valami a lecsöpögő vízzel, vizor vagy lemezszegély ) de a fal felé eső következő lap középre lejt a két lap közötti fugára, lapok egymáshoz illesztésére voltam kíváncsi. Mármint lesz, mert nincs semmi csak korlát és a rajzon látható ív, esés ezért nem láttam szükségesnek a fényképet. Sajnálom, hogy nem látod, mert nem lényeg rajta csak a zöld rész ami a kérdés volt a lejtésen irányán változtatni nem lehet. ( persze ujra betonozással megoldható, jelenleg 300.000 Ft-t kérnek csak a betonért, a régi feltörése és az új alapszerkezet kialakítás kb ismét ennyire rúgna, ez most nem áll rendelkezésre, marad a járólapozás.
Komolyan mondom, hogy háromszor nekifutottam a problémád értelmezésének, de mindig feladtam :-(
Ha nem lehet se megemelni a közepén (a vályúnál) a szintet, se a külső szélén nem lehet lecsiszolni a betont, akkor tulajdonképpen milyen jótanácsot vársz a probléma megoldására?
Egy erkélyajtó külső oldalánál 1-2 cm-t simán rá lehet burkolni az ajtó tokjára, semmi gond se lesz belőle (ha ajtócserét terveztek, akkor csináljátok meg a burkolás előtt).
A terasz szélénél a túllógó burkolat külső peremére pedig tehetsz vízorros szegélyt, arról le fog cseppenni a víz, nem folyik vissza a terasz szélére. De ha komoly a vízfolyási probléma, akkor meg egy vékony műanyag ereszcsatornát kell körbe rakni a terasz köré és azzal elvezetni a vizet.
Szóval nem értem a problémát, pár fénykép sokkal jobb lenne, mint a rajzok (amiket te biztosan értesz, de én hiába forgatom, nem látom belőlük a probléma lényegét).
Házgyári gipsztéglára (nem gipszkarton) burkolás. Fürdőszoba. Le lett verve a régi ragasztó és a csempe. Ezt követően kell impregnálóval kezelni a gipszet, még a javító simítás előtt (a gipszből kiszakadt darabok pótlása, habarccsal) vagy előtte is és a javítást követően is?
Ajtó oldalán van fal. Ellentétes, az külső oldalról nem lehet faragni belőle, oka most mindegy. A teknőt csak úgy tölthettem fel, hogy a hosszabbik oldalon lejtsen. A lapok "szögbeli" a rajzom szerint ( bár csak két téglalap :D ) lerakása a maradék megoldás, de kérdésem is ez, hogyan érdemes és egyáltalán megoldható e.
Ez így már jobb. Az első változat (mindössze egy ferde tető és egy ferde kitámasztás) kevésbé volt szimpatikus. Ennek megcsináltam a statikáját, megfelel. (ha 1m-ként ki van támasztva)
Kevés konkrétumot írtál, ezért csak exhas írok dolgokat.
Legyen a teraszod egy 6m hosszú 3m széles "betonvályú", amelyet egy, esetleg két oldalról fal határol.
A lényeg, hogy faltól-ajtótól elfelé kellene egy cirka 1%-os lejtést produkálni. Faltól a vályú közepéig van már lejtésed, ezt kell továbbvinni, tehát elfaragni valahogy a vályú külső oldalát.
Hosszú aluléc, vízmérték, esetleg még zsinór szükséges, és lehet feltérképezni, hogy honnan mennyit kell koptatni, aztán jöhet a betoncsiszológép. Ha teknő közepe túl mély lenne, akkor lehet, hogy ki kell tölteni valami betonjavító habarccsal, aljzatkiegyenlítő gyanánt.
Mint HE is írta úgy kell kialakítani, hogy később folytatható legyen.
A tetőtér beépítésének szabályai szerint. habár itt is dönteni kell, mert azért egy 60 nm-es teret csak más képen építünk be mint pl. egy 15 nm -est.
A komolyabb beépítésnél eleve megvizsgáljuk a jelenlegi lécezést, valószínűleg cseréljük és akkor már ellen léces módszerrel rakjuk vissza cserepeket. Ez bizony költséges. Neked raktár céljából elegendő az egyszerűbb fólia feltűzéses módszer. Itt gyakorlatilag csak a fólia költsége szerepel + munka ráfordítás.
Még arra gondoltam, hogy a gyenge lejtés miatt a könyök fölött drótkötéllel is rögzíteném a koszorúhoz a szarufákat. Valami esztétikusan. Ez az alulról felfelé irányuló szélnyomás miatt lehetne még megoldás.
Ez a megoldás valóban olcsó, de emberi tartózkodásra csak rövid ideig alkalmas teret eredményez. Ezt csak akkor válaszd, ha az eljövendő 10 évben biztosan nem akarjátok tartózkodásra alkalmas térré alakítani a padlásteret, mert ha igen, akkor a mostani ráköltés nemhogy kidobott pénz lesz, de a majdani átalakítás költségeit meg is növeli.
Költséget mondani nem lehet, ha tudsz bontott anyagokat (hajópadló, OSB lap, szőnyegpadló, stb.) szerezni, akkor 200 - 400 eFt-ból meg tudod magadnak csinálni. A tetőablak az más kérdés, az darabonként (a beépítőkerettel együtt) legalább 100 eFt, plusz annak a beépítéséhez szakembert kell hívni, mert a beépítéshez le kell szedni a cserepeket, ki kell vágni cserépléceket, szakszerűen rögzíteni kell, stb. stb.
:D nincs régi lap és a szélének nagyjából vízszintesnek (az ajtóval szembeni része érdekelne, mert ott a lapok nem szintben vannak ha leteszem :D ) kellene lennie, hogy alá ne tudjon visszafolyni az eső. Az elöző képen lévő zöld itt is a lapokat jelölné :D piros a fal
"A megfelelő fóliát alulról tűzőgéppel oda rögzíted a léchez és a szarufákhoz.
Megfelelő : időt álló, erősített és talán pár áteresztő, habár az felesleges.
A padlás is nem lesz poros viszont a szellőzésről fokozottabban kell gondoskodni. Orom falba , fenn a csúcson ablakok és szellőző nyílások.
Az asló burkolat ? Hát olyan ami strapabíró és a párát tovább engedi, mert az bizony az alsó lakótérből jön. ha jön tovább kell engedni különben a födémnek annyi.
Jó ide gyalult deszka némi hézaggal, selejtes hajópadló vagy pl. olcsó vett pára áteresztő padlószőnyeg. Kiállítások zárásakor az ügyes emberek lecsapnak az ilyenre.
Lesz egy pormentes kitűnő padlástered.
Mindenre jó ami nem fagyveszélyes.
Igaz nyáron meleg télen pedig fagyos !"
Köszi! És ez mennyibe kerülne 2 tetőablakkal megspékelve?
Nos a m.o.i padlásterek zöme un . poros padlás tér.
A korábbi héjalási technikák /technológiák erre adtak lehetőségek.
Ezek a terek a jó szellőzésük miatt megfeleltek a tetőzet fa szerkezetének alapvető igényének. Ez pedig a jó szellőzés adta állandó száraz állapot.
A használhatósága a későbbi leírásból adódóan korlátozott volt.
Vidéken mezőgazdasági termények tárolására kitűnő volt, jó volt lomtárnak is és valaha frissen mosott ruha szárítására / József A. mama c. verse. /-
A terményeket viszonylag rövid ideig tárolták, a mosott ruhát pláne..
Tehát a poros padlásterek ezek. Néha a csapadék bekerült / porhó - fetorlódott eső /, de ezek a jó szellőzés miatt gyorsan elpárologtak.
Aztán terjedt a tetőterek beépítése .
Itt alapvető követelmény volt a héjalással szemben a csapadék bejutásának fokozott meggátlása. A lényegesen kisebb hőszigetelt tér és a héjalás között,,, néha 1 5 cm , nos az itt bejutó csapadék nem tudott kiszáradni és megtette a romboló hatását.
Régen is volt erre megoldás. A cseréplécen kívül teledeszkázták a tetőt és bitumenes csupasz lemezzel fedték, majd a lécezés és a héjaló anyag / cserép, pala, bádog / Ma már vannak a másodlagos csapadék védelemre modern fólia szerű anyagok, Erősítve ezzel azzal, pl. üvegszállal.
Tehát megoldott a csapadék elleni fokozott védelem és egyúttal a padlástér nem lesz poros... jöhet a beépítés.
Tárolásra neked ennél sokkal olcsóbb megoldás is elegendő.
A megfelelő fóliát alulról tűzőgéppel oda rögzíted a léchez és a szarufákhoz.
Megfelelő : időt álló, erősített és talán pár áteresztő, habár az felesleges.
A padlás is nem lesz poros viszont a szellőzésről fokozottabban kell gondoskodni. Orom falba , fenn a csúcson ablakok és szellőző nyílások.
Az asló burkolat ? Hát olyan ami strapabíró és a párát tovább engedi, mert az bizony az alsó lakótérből jön. ha jön tovább kell engedni különben a födémnek annyi.
Jó ide gyalult deszka némi hézaggal, selejtes hajópadló vagy pl. olcsó vett pára áteresztő padlószőnyeg. Kiállítások zárásakor az ügyes emberek lecsapnak az ilyenre.
Lesz egy pormentes kitűnő padlástered.
Mindenre jó ami nem fagyveszélyes.
Igaz nyáron meleg télen pedig fagyos !
"Tetőablak nem kell, villany is jó." Ok. de a szellőzéshez csak kell !!
A korrekt megoldás egy akkora pénzmennyiségbe kerülne, ami a Holdról is látható lenne :-(
A cserepeket, cserépléceket le kell szedni, páraáteresztő fóliát kell húzni a szarufákra. A páraáteresztő fóliára, a szarufákra egy-egy 5x5 cm-es stafnit kell szegelni, erre jöhetnek vissza a cseréplécek, majd vissza a cserepek. Így lesz korrekt átszellőzés a cserepek és a páraáteresztő fólia között, illetve lesz korrekt páraáteresztő fólia.
Ez alá, a szarufák közé mehet stabil közetgyapot, majd egy újabb réteg hőszigetelés, ennek a belsejére egy párazáró réteg, majd mehet rá belülről OSB lap, esetleg gipszkarton.
Ez a korrekt megoldás kb. 2,5 - 3 millió Ft munkadíjba és kb. 0,8 - 1 millió Ft anyagárba kerülne. Ez kb. 50 évig megfelelő megoldást nyújtana a tető hő és páraszigetelésébe.
A kevésbé korrekt megoldás az, ha megbontás nélkül szépen alulról beburkoljátok a szarufákat és a cserépléceket, alulról hozzájuk rögzítve a páraáteresztő fóliát. Majd a becsomagolt szarufák közé tömköditek a közetgyapotot, aztán tovább a fenti megoldás szerint.
Ez a kevésbé korrekt megoldás kb. 1 millió Ft munkadíjba és kb. 0,8 - 1 millió Ft anyagárba kerülne. Ez kb. 10 - 25 évig tart ki, ha nincs szerencsétek, akkor az alulról beburkolt szarufák pangó vízben fognak állni, pár év alatt elrohadnak :-(
Még szarabb megoldás, ha csak simán felszögelitek a páraáteresztő fóliát a szarufák alá, tesztek alá 10 cm közetgyapot szigetelést, majd erre megy a párazáró fólia, illetve az OSB lemez.
Munkadíj 0,5 millió Ft, anyagár 0,6 millió Ft, élettartam az előzővel megegyezik, de a hőszigetelése sokkal gyengébb annál.
Tovább is lehet spórolni a pára és hőszigetelésen, csak éppen nem érdemes.
És eddig csak a cseréphéjazat szigeteléséről beszéltünk, a többiről nem is.
Pluszban még arra is gondolni kell, hogy a tetőablak nemcsak a fényt ereszti be (vagy nem ereszti be, ha nincs tetőablak), hanem a tér szellőzésébe is besegít. Ha nem lesz tetőablak, akkor kell valami hatásos mesterséges szellőztetést kiépíteni.
A födém miből van? Bár, ha laminált padlót akarsz rárakni, akkor gondolom, hogy beton, de jó ezt tisztázni.
A cserepek alatt van páraáteresztő fólia, vagy a padlástérből látszanak a cseréplécek és a cserepek?
Rendesen hő és páraszigetelni nemcsak a téli hideg miatt kellene, nyáron brutálisan fel tud melegedni a padlástér, ha elzárod a levegőáramlást a padlástérben.
Egy 30 éves, 120 nm-es emeletes ház padlását szeretném "beépíteni". Alapterülete kb. 60 nm. A lehető legolcsóbban. Fűtés nem kell, mert inkább csak tárolóhelyiségnek használnám. Laminált padló az aljára illetve slégen befedni a cserepes részt valamivel. Tetőablak nem kell, villany is jó.
Milyen lehetőségek vannak és mennyibe kerülne a legolcsóbb módszer?
Én speciel csak azt nem értem, hogy mi a probléma...gondolom a szükséges anyagokat megvetted és magadnak tervezed lerakni, tehát a nagy tételek kipipálva. Marad a régi lapok le és eltakarítása, a felület egyengetése, lejtés kialakítása szükség szerint, mondjuk egy bérelt betoncsiszoló, vagy marógéppel. Ez saját kezűleg csinálva inkább munka, mint pénzigényes dolog.
Oldalra húzhatós, a mágneses amit kinyitsz mint az ajtót az csak akkor romlik el ha neki fut a gyerek és kiszakad, de akkor veszel szúnyoghálót és még te is ki tudod cserélni otthon.
garázskapu kapcsán lenne egy kérdésem. Van egy Promatic3 típusú motorom és egy Hörmann garázskapum. Tegnap áramszünet volt miután visszajött az áram azt tapasztaltam hogy a garázskaput amikor csukom le akkor kb 10cm a végállapottól visszaindul. És úgy nagyjából 50cm-re megáll.
Azóta a garázskaput nem tudom távirányítóval bezárni. Csak mechanikusan.
Próbáltam hogy kihúzom a konnektorból a motort majd újra visszadugom, de nem segített.
a padló.
A kék az alap, a feketék a gerendák (nem méretarányos)
