Á, most értettem meg, hogy mit nem értettél. Én meg a Te pontsorozatodat nem értettem.
Nem, én nem ezt akartam mondani. A lift hátsó fala az xy sík, y a gyorsulás iránya, x erre merőleges. A hátsó falat súrolva éri az x irányból bejövő fény, amely persze legörbül -y irányba. Tehát a saját pályáját rajzolja a lift hátsó falára.
De legyen akkor inkább csak füst a liftben, és abban rajzolódjon ki a lézersugár vonala.
Én ott akadtam el, hogy a fényórát egy csőben haladó fénynek gondoltam, amiben valóban cikkcakkban halad a fény, mert a cső belső falán pattog. De ha nincs cső akkor nincs miről visszaverődnie a fénynek, tehát nem találja el a tükröt, és ha a fényforrás nem merőleges akkor az már nem fényóra, hanem egy tükörrendszer, aminek nincs köze az idő méréséhez.
Ha van a fénynek oldalirányú sebessége akkor miért független a fény a fényforrás sebességétől?
Én úgy gondolom, hogy a kilőtt impulzus a küldés pillanatától megy a maga útján, előre merőlegesen, függetlenül a fényforrás oldalirányú sebességétől, tehát a fény nem követi a fényforrást.
Nem értem az averziódat. Teljesen hétköznapi sebességfogalomról beszélek. Ami furcsa az a vonatkoztatási rendszer, de hát az is teljesen szokványos, egy ilyen ringlispíl például az egész Föld is. Mi bajod vele?
Az ált. rel. rgyrészt a gravitácó, másrészt a gyorsuló vonatkoztatái rendszerek elmélete, ráadásul a kettő bizonyos értelemben ekvivalens egymással. Az világos, hogy gyorsuló vonatkoztatási rendszerben a fénysebesség tetszőleges lehet (ha pl. körbeforogva nézel valami nagyon távoli fénysugarat, a forgásoddal bármilyen sebességet beállíthatsz). Ezek után miért lenne a fény sebesége gravitációban állandó?
Ez érdekes dolog egyébként. Használjanak például egy forgási parboloid tükröt a fénysugár előállíására. A vonatból nézve a szokásos geometriai optikai szerkesztéssel, a visszaverődés törvényéből jön ki, hogy függőlegesen fog menni a nyaláb. A földről nézve viszont egy mozgó forgási paraboliddal kell számolni. A mozgó felületekről való visszaverődés törvényét ezek szerint épp így lehet megkapni: a felülethez képest nyugalomban lévő vonatkoztatási rendszerben kapott eredményt kell traszformálni a megadott vonatkoztatási rendszerre.
Ha egy lézerimpulzust küldünk az utazásra merőlegesen, akkor szerintem nem találja el a tükröt.
Attól függ, milyen sebességgel mozog oldalt a fényforrás. Ha egy hosszú függőleges rúdon tart egy tükröt, akkor azt a rúdra szerelt lézer mindig eltalálja. Előre odakészített tükörből meg azt, ami pont ott van ahol a rúdra szerelt lenne a megfelelő időpontban.
Kedves lxrose, tényleg csak te reagáltál, köszi. A Kerr-megoldás szerint a Föld a forgásával egy részben (2/5) magával forgatja az étert, nyilván akkor kezdődött ez amikor a Föld elkezdett forogni. Lehet hogy már forogva született. A Nap is forog, így ő is forgatja egy kicsit az étert. A Gravi probe műhold majd eldönti, mi a helyzet.
Ebből fénygörbülésre nem lehet következtetni szerintem, hanem
csak arra, hogy a lift a helyét miként változtatgatta, miközben bevilágítottak oldalról.
Arról volt szó, hogy a gyorsuló lift a vonatkoztatási rendszerünk. Saját magához képest nyugalomban van, tehát sehogyan sem változtatgatja a helyét.
Egyébként pedig: írd fel inerciarendszerben a fénysugár mozgásengyenletét, és a kabin hátfalának (az összes pontjának, melyek mindegyikét egy-egy (x,y) koordinátapárral definiálsz) a mozgásengyenletét. Vizsgáld meg (inerciarendszerben), hogy mely pontokat fogja érinteni a fénysugár. Kapsz egy y=ax2+b parabolát. Tekintve, hogy az az esemény, hogy egy adott (x,y) pontot érint-e a fénysugár, vagy nem, nem függhet a vonatkoztatási rendszertől, ugyanezt a parabolát kapod akkor is, ha a kabinból belülről figyeled a jelenséget. Nem?
A matematikai inga lengésideje csak az inga hosszától és a kitérés szögétől és g-től függ.
A fizikai inga függ s-től, a kitérés szögétől, g, m és theta-tól függ csak.
Ha egy v sebességű vonatra feltesszük a matematikai ingát, vagy egy homokórát ( talán egyszerűbb a számítás ) akkor meg kell vizsgálni mindhárom paraméterének a relativisztikus változását.
A feladat, hogy meghatározzuk a periódusidő mozgási mérőszámát. ( ami valszeg nagyobb a nyugalminál )
Ha egy lézerimpulzust küldünk az utazásra merőlegesen, akkor szerintem nem találja el a tükröt. A fényforrás egy derékszögü háromszög egyik befogóján halad tovább a fény pedig a másikon, de akkor hogy távolodhat c- vel a fényforrástól, ha a fény az átfogó hosszával távolodik ugyan annyi idő alatt?
Számoljuk már ki ... mi lesz az eredmény a különböző inerciarendszerekben
Elég, ha egy inerciarendszerben számoljuk ki, mert azt tudjuk, hogy a Lorenzt transzformáció megőrzi a négyes ívhosszat, vagyis a sajátidőt. Vagyis, ha egy inerciarendszerben fennáll a háromszögegyenlőtlenség, akkor minden inerciarendszerben fennáll.
Ha nagyon ellenőrizgetni akarsz, akkor inkább azt ellenőrizd, hogy a Lorentz-transzformáció tényleg megtartja-e az x2+y2+z2-c2t2 ívhosszat. Ezzel egyszerre számolod ki az eredményt az összes lehetséges inerciarendszerre!!!!!
"Nyitott fényóránál, az utazásra merőleges fényórában, eltalálja a fényforrás a tükröt?"
Igen. Ha minden irányban terjed, akkor egyszerűen belátható, ha pedig mondjuk egy résen át, akkor már nehezebben, de ekkor is a mozgásra merőleges lesz az útja. (A ferde sugár nem megy át a résen.)
"itt mindíg a fényórát hozzátok fel az idődilatáció bemutatására, de vannak más lehetőségek is, pl. egy mechanikus órával , ingaórával, homokórával ( :-))stb.is belátható az idődilatáció.
Pl. egy ingaórával hogyan?"
Persze, a homokóra a relatív tömegnövekedés miatt gyorsabban pereg, az ingaóra pedig gyorsabban leng. :-) (Ha van ilyen hatás egyáltalán.)
"bármilyen előre kiválasztott, egyenletesen mozgó (inerciális) koordinátarendszerben lerajzolva a fények útját, fenti egyenlőtlenség igaz marad"
Még mindig az zavar téged, hogy egy inerciális rendszer vagy több. Engem ez nem zavar. El felbontom két szimmetrikusra, ahol mindig a másik ráj lassabban, mert annak számára nagyobb az út.
Tőlem vizsgálhatjuk azt a rendszert is, amelyikben a mozgó iker elindul. Ebben az esetben viszont a visszafelé mozgásnál a sebesség tart a "c"-hez, amiből közel az jönne ki, hogy a visszafordulás után az eredetileg mozgó iker órája alig jár, a másik pedig az eredeti ütemben késik tovább.
"Ennyi az ikerparadoxon. Kész, pont. Hol itt az ellentmondás?"
Számoljuk már ki, hogy a 3 szereplős ikerparadoxonban(amit Mmormota ajánlott), mi lesz az eredmény a különböző inerciarendszerekben! Azt ugye elismeritek, hogy ott mindhárom "iker" rendszere egyenértékű? Csodálkoznék, ha ugyanaz jönne ki mindhárom esetben!
Mik ezek a rajzok? Mit jelent az, hogy egy rendszerben ábrázolni a fény útját?
A rendszert lehet úgy tekinteni, mint egy hatalmas nagy papírt. A kék fény cikkcakkja úgy kerül erre a papírra, mint ha a fény egy kék filctoll lenne, amely nyomot hagy a papíron. Piros ugyanígy.
Az ábrán látható tükrök egymáshoz képest nem mozognak. Ha a papír, amin rajzol a fény, se mozog a tükrökhöz képest, akkor az első ábra rajzolódik ki.
Ha a papír együtt mozog az utazó ikerrel, akkor a második ábra rajzolódik ki.
Másféle, mittudomén ferdén mozgó papírra is lehetne rajzolni - akkor más lenne az ábra. Néhány dolog azonban nem változna.
- a vonalak egyenesek maradnának (inerciarendszerben a békén hagyott fény egyenes)
- pont annyi töréspont lenne
- egy pontból indulna a piros és kék cikkcakk, és egy pontba futna össze
- a kék mindig egyenletes fűrész lenne
- a piros mindig megtört fűrészfog
Végül is, miért nem szimmetrikus a dolog a két ikerre nézve?
A maradó iker végig inerciarendszerben maradt. Ha ő nézegetett egy békés fénysugarat, az nem tört meg csak úgy.
A pirosra ez nem igaz. Ha hozzá rögzített papíron rajzolgatna a fény, tört vonalat kapnánk tükör nélkül is.
Mi van az idővel?
Ez az apróság (hogy tudniilik nem tartotta magát egy inerciarendszerhez) aminek józan paraszti ésszel semmi köze se lehet az IDŐhöz, elég volt ahhoz, hogy különböző legyen a két iker életkora?
Igen. :-)
Épp most láttuk be képekkel, rajzokkal, józan paraszti ésszel... :-)))
Sok definíciót lehetne adni. Talán legegyszerúbb, amit ide illik: olyan rendszer, amiben egyenesen megy a fény, ha békén hagyják. :-)
(azt értem ez alatt, hogy nem raknak tükröt, prizmát miegyebet az útjába).
Lehetne-e inerciarendszer az utazó iker rendszere?
Nem lehetne. Ebben a rendszerben lerajzolva egy békén hagyott fénysugár nyomvonalát, az megtörik, mikor az iker megfordul (sebességet vált).
Nem véletlen, hogy neki forduláskor másképp álló tükör kellett, mint egyébként. Különben elment volna a fényórájából a fény a fenébe.
Mi van egy olyan inerciarendszerben, amiben az utazó iker az "út" első szakaszán egyhelyben van?
Lerajzoltam az előbb.
Ott az utazó iker ideje normálisan telik, míg a maradó iker ideje mindig lassabban, hiszen gyorsan mozog. Aztán az utazó iker piszok gyorsan utánaszalad a testvérének, és eközben olyan lassan telik az ideje, hogy a találkozásnál ő lesz fiatalabb. Ezután pedig szépen együtt tengetik az idejüket - lassan. :-)
