Szerintem praktikus lenne, ha a kivezető nyílás alja a kemenceajtó tetejével kerülne egy magasságba, mert így a meleg megreked a búbban (elég magas hozzá), és jól felfűti a kemencét, míg az égést nem befolyásolja, és akár nyitott kemenceajtóval is lehet használni, annak ellenére, hogy nagyobb huzat alakul ki mintha elöl lenne a füstnyílás.
Így valószínűleg gazdaságosabban fogod tudni fűteni a kemencédet, mint amit a képen láthatunk.
Ja, és jóval egyszerűbb lesz a kéménydugó kezelése is, mintha be kéne bújnod a forró kemencébe :-) Mármint ha jól emléxem, hogy te írtad, hogy dugózni kívánod a kéményt is...
Véleményed szerint milyen magasan legyen a kivezető nyíllás a sötőtér aljától számítva? A bub belmagassága két méter ami megeggyezik az átmérőjével is.
Elzáró szelepet természetessen építek a füst elvezetőbe, a hamut az alsó középső boltívbe betolható íves végű hamusládába huzom ki, az ajtó előtt kialakított 8*75cm-es nyillásba. Amit aztán kiviszek.
A tévedésem arra vazethető vissza az általam látott működő bubos füstkivezetője a felső részen volt kialakítva. Néhány kép róla:
valami felülről húzogató szerkezettel, vagy ilyesmi, még gondolkodom rajta, mert ugye az sem lenne jó, ha a hő emellett menne el. A másik opció, hogy a sütőtéren kívül a kéményen vízszintesen bekaparok a habarcsba és ott nyitom / zárom valami lemezzel.
URaim, nagyon sok hasznos infót kaptam Tőletek, ki is alakult a terv. A hátsó kéményes megoldással csinálom meg a kemencét, a füstnyílás a sütőtér alsó részén lesz (ezzel nem nagyon lesz gond, mivel csak kb. 70 centire van az alaptól a már meglévő nyílás, ez közvetlenül a sütőtérben lesz). Kap egy lezárót, amivel a felfűtés után elrekeszthető. Máshol olvastam, hogy mivel a meleg kiáramlás itt jelentős lehet, a környékét samottal berakom. Valszeg a lezáró lemezt is samottosan alakítom ki, valahogy úgy, ahogyan egy korábbi hozzászóló az ajtót oldotta meg.
Hát, valami ilyesmi. Az elkészülés fázisait dokumentálni fogom itt, és ha meglesz, a vállalkozó szellemű kemencéseket szívesen látom egy sütögetésre...:)
Tévedsz!! Azért kell aznyílásnak alul lennie, hogy a felszálló forró füstgázok (levegő?) megrekedjenek a búbban, és fűtsék a kemencét. Aztán amikor hűlni kezdenek, és az újabb forró füstgázok érkezése kiszorítja a búbból, szépen kiáramlik a kéményen.
Ami nehézség, hogy ebben az esetben a kemencére érdemes ajtót készíteni, hogy ne az "etető" nyílás felé történjen a kiáramlás.
Ha láttál már cserépkályhát, amolyan régivágásút, azon pl volt 2 ajtó (etető, hamuzó), az etető ajtó pedig dupla volt, egy tömör kívül, és egy nagy lukakkal az alján belül. Amikor befűtöttél, akkor csak a belső ajtó volt csukva, hogy a tüzelő rendesen begyulladjon az erős huzattól. Aztán csak a hamuzó, hogy alulról biztosítsa az oxigént az égéshez, aztán mikor már csak parázs volt, minden ajtó be volt zárva, hogy a meleg minél tovább tartson.
Tehát ha mindenképp hátsó kivezetésű kemencét építesz, érdemes minél alacsonyabbra tenni a kéménnyílást, hogy minél több meleget tudjon a búb átvenni, ezért érdemes az etetőnyílásra egy égető ajtót szerelni, ami a kemence alján hagy kb 3-5cm hézagot a levegő beáramlásnak, de a többi részét a nyílásnak lezárja. Ez megoldható egy kis ajtó a nagy ajtón technikával....
Másrészt ne feledd, hogy hiába építed hátra a kéményt, a hamut, parazsat elöl fogod kihúzni, így mindenképp lesz egy koszos poros része a kemencének, továbbá ne feledd a kéményelzárást, ha már leégett a tüzelő, és ekkor a kemenceajtót is teljesen bezárni.
Sőt, aki belső (épületen belüli) kemencét szándékozik hátsó kéménnyel építeni, annak külön veszélyforrást képez, ha kihúzza a forró hamut és/vagy parazsat, mert egyrészt meg kell oldania a tűzveszély problémakörét, másrészt benn marad a helységben a füstgáz, mert nem a "kémény aljába" lett kihúzva a parázs, hanem csak úgy a "szobába"....
Kicsit hosszúra nyúlt, de azért remélem érthetőek az tanácsaim és aggályaim a hátsókéménnyel kapcsolatban...
Az én kemencém jól működik. Sütöttünk benne kenyérlángost, kalácsot, kenyeret. A tapasztalatom szerint három fontos dolog, amire megoldást kell találnod a hátsó kémény esetén. 1. Erről más is írt - , hogy a befűtés után a kéményt le kell zárni. Egyszer elfelejtettem, 5 perc alatt kihűlt a kemence, sületlen lett a kenyér. A leírásod alapján nem tudok biztos tippet adni, de két tégla közül a habarcsot talán ki lehet kaparni 13 cm szélességben, hogy oda egy lemezt be lehessen csúsztatni. Én ezt statikussal beszélném meg. 2. A füst elöl is jön, néha a láng is! Ha megnézed az én kemencémet, ott egy terelő lemezt látsz a betévő nyílás fölött. Amúgy ez egy visszahajlított esőcsatorna darab. Ha ez nem lenne, a felszálló forró füst összekormozná, tán meg is gyújtaná a tetőszerkezetet. 3. Előbb utóbb a hamut és a kormot ki kell tisztítani a kéményből. Használattól függően ez a probléma lehet, hogy csak évek múlva jelentkezik. Nálam a sütőtérben a korom teljesen kiég a felfűtés végére, de a kéményben azért lerakódik. A felszálló hamu is visszahullik, és felhalmozódik a kémény alján.
Köszönöm, megkeresem a könyvet biztos hasznos dolgoka tartalmaz. Amugy 1 valamire való linket találtam, a többi csak mesterembereket reklámoz. Engem metszeti rajzok, esetleg tervek érdekelnek. Böngészgetek tovább.
Kérdésem lenne. Tud valaki abban segíteni hol találnék leírást hogy kell házilag kerti kemencét építeni? Igazából láttam már pár ilyen kemencét , de vannak e szabályok? Egy csomó alapanyagom van hozzá, mint pl üvegtörmelék, samottégla, vájog stb..
Én még próbálom "megúszni", egyeztetek mindenkivel, hátha van olyan megoldás, aminél a füst "hajlandó" a hátsó kéménynyíláson mindenféle terelgetés nélkül távozni...:) KTa, egy korábban ebbe a fórumba író kemeceépítő szemmel láthatólag ilyet csinált, most próbálom faggatni, hogy működik-e a dolog...:) Mindenesetre kisszoros skiccei kiválóak, ha nincs más megoldás, arra fogok "fanyalodni"...:( Ha lesz valami érdemleges infóm, akkor írok!
Ha a huzat egy bizonyos mértéknél kisebb lesz, akkor a vizszintes fütvezető rész végén a korom el kezd lerakódni, ezért szükséged lesz egy koromeltávolító lehetőségre.
