Nem akarok belemenni, de ha hanyatt kötöd be a tartályba a hőszivattyút, úgy ahogy mondtat, csak a gond meg a baj lesz vele. Szerintem még a melegvizet sem fogja legyártani a magas visszatérő hőmérséklet miatt. :-)
Kazánnál ez megteheted büntetlenül, legfeljebb móka és kacagás tárgya leszel.
Levegős hőszivattyúhoz meg balgaság a napkollektor, mivel a melegben olyan alacsony a melegvíz előállítás költsége, hogy kár bajlódni a kollektorral, gabrielkének igaza van és napelembe gondolkozzál. Az hoz a konyhára!
Segítség szeretnék kérni FÉG V4.2 vízmelegítővel kapcsolatban! Melegvízcsap elzárása után sem vált vissza őrlángra, hanem tovább ég nagy lángon, amit csak a gázcsap elzárásával tudok megszüntetni. Eddig nem volt vele semmilyen problémám. Köszönöm a segítséget előre is.
Köszi a választ, akkor jó lesz az eredeti megoldás.
Úgy emlékeztem, hogy itt jött elő egyszer az általam vázolt megoldás, és voltak tapasztalatok arról a fajta bekötésről, de lehet, hogy valamelyik szomszéd topicban volt. :)
- Az előremenőt a felső csonkra kell kötni, igaza van a fickónak, minek dolgozzon a rendszer a fizika ellen? A lehülő víz lefelé igyekszik...
- A Solar azért kell alulra, mert ha nincs nap és felfűti a kazán a teteje meleg lesz és nem fog hőt leadni. Ha alulra rakod nagyobb lesz a hőkülönbség és intenzívebb a hőcsere. Amit felmelegítesz úgyis fent "köt" ki. Ebben is igaza van.
A leendő fűtésrendszeremben levegő-víz hőszivattyú fogja megcsinálni a melegvizet is, egy 250l-es két hőcserélős tartályban, amire opcióként később esetleg szolár rendszert kötnék, most még biztos nem. A gépész tervező a bekötését úgy tervezte meg, hogy a felső hőcserélő felső csonkjára kötné az előremenő, az alsó hőcserélő alsó csonkjára a visszatérő ágat, és a két hőcserélőt középen összekötné. Ezt írtam neki erre a konfigra:
"A HMV tartály bekötését fordítva képzeltem el, alul lép be az előremenő, és felül a visszatérő, és eleve csak az alsó hőcserélőt használnám, elkerülve, hogy a tartály tetején lévő forró víz visszamelegítse a visszatérő ágat. Ide később szolár rendszer köthető. "
Erre a válasz:
"A két hőcserélő azért lett sorba kötve, hogy ezzel megnöveljük a hőátadó felületet, kedvezőbb hőcserét biztosítva a hőszivattyú számára. Az előremenő minden esetben (kivételek nélkül) a hőcserélő felső csonkjára köt, a visszatérő pedig az alsó csonkra. Ez biztosítja a hidegvíz áramlásával ellentétes áramlási irányban a fűtővíz áramlását. A hőcsere ellenáramban minden esetben jobb hatásfokú, mint az Ön által leírt egyenáramban. Két hőcserélős tárolót - amennyiben szolárra is akarom később kötni - minden esetben a fix hőtermelővel fűtöm felül, a "bizonytalan" hőtermeléssel pedig alul. A szolár bizonytalan hiszen vagy süt a nap, vagy pedig nem! Mivel a HMV-t felül veszem ki a tárolóból, ezért minden esetben a tároló felső része kell legyen azon a hőmérsékleten, amit elvárok a rendszeremtől-tehát a hőszivattyúval ezt kell hőn tartani!"
Vagy én nem értem, vagy a tervező nem érti... A tartály alsó részében vam mindig a hidegebb víz a rétegződés miatt, ezért itt tudnám jobb hatásfokkal fűteni a hőszivattyúval. Alulra meg azért tenném az előremenőt, hogy minél hidegebb vízzel találkozzon először. Szerintetek mi lenne a jó megoldás? A hőszivattyú 9kW névleges hőteljesítményt tud, a melegvíztartályban két darab 1 m2 felületű hőcserélő van egymás alatt, a vizet 40-45 fokra fűteném.
Úgy tűnik, a Baxi kazánunk tágulási tartálya rendetlenkedik. Holnap jön a szerelő. Ha netán ki kell cserélni a tartályt, tudnátok mondani egy becsült összeget anyag+munkadíjra?
Nem teljesen a témába vág, de van valakinek tapasztalata a mecman csövek benzinállóságáról? Ha jól tudom alapból pneumatikában használják, de az opelemben nem tudok rájönni, hogy miből készülhetett a benzincsövem, Illetve hogyan tudnám pótolni vagy rávarázsolni a csatit ami letört róla.
A lakásba bejövő és elmenő csövekre szerelt hőmennyiségmérővel mért értékek.
"Annak a lakásnak a fogyasztása lehet , hogy e két érték között van - ez függ az adott évek időjárásától és a bentlakók komfort igényétől."
A lakásban 21-22 fok van. Nappal, éjszaka nem fűtünk, reggel 2-3 óra, délután-este 5-6 óra. A fűtetlen időszakokban általában 1-1,5 fokot megy le a hőmérséklet (persze nem -15 fokban), Ketten vagyunk, napközben dolgozunk, szerintem elég sokat szellőztetünk.
"Tehát mennyibe kerül az a 22 MJ hőenergia?"
A ház fűtésköltsége a gázon kívül tartalmaz más költségelemeket is (karbantartás, villany, javítás, stb), de presze a legnagyobb része, olyan 80-90%, a gáz.
A tulajdonosok által fűtésre fizetett összeg tartalmaz egy fix részt és egy hődíjat. A legutóbbi fix díj 25000Ft/év, a hődíj 6600Ft/GJ volt. A fix díj nm alapon számolódik, a hődíj fogyasztás után. Tavaly (talán az enyhe tél és a visszafogott fogyasztás miatt) 15GJ-t fogyasztottunk, így fizettünk összesen 124000Ft-ot. Mind a fix, mind a hődíj évente változik, tipikusan felfelé.:-) Ezen kívül van még a vízmelegítés 1000F/m3.
Árat azért nem akartam eredetileg írni, mert arra sokkal kevesebb ráhatásom van, mint a hőmennyiség fogyasztásra és érdekelt, hogy mennyire "normális" a hőfogyasztásunk.
Egy 2300 lakosú helységbe mekkora és mennyi radiátor kell? És egy 20m2-es helyiségbe (5x4m-es oldalakkal) , aminek két külső fala van, szabályosan felhúzva x falazóblokkból, rajta 12cm kőzetgyapot szigeteléssel, és egy darab 2m*1.6m-es ablakkal (k=1.0W/m2K). A szomszédos helyiségek azonos hőmérsékletre lesznek felfűtve. :-D
A radiátor gyártók általában erre a két vízhőfokra adják meg a teljesítményt !
"de ha jól tudom a radiátorokba ennél kisebb hőmérsékletű víz kering."
az attól függ mennyi radiátor felület van. A probléma inkább az szokott lenni , hogy kevés a radiátor felület, a vízhőfok magas lesz és a kazán leáll !! Kapcsolgat !!
"honnan tudom pontosan mekkora a radiátor teljesítménye?"
Sehonnan mivel az a teljesítmény változó.
A belépő víz hőmérsélete szerint változik.
Én azt javasolnám, hogy az alacsonyabb hőmérsékletre válaszd ki a szükséges radiátorokat és némi ráhagyás még legyen , akkor minden ok. lesz !!
A házunkban öko program keretében thermo-szelepek kerültek felszerelése, és sok helyen radiátort is cseréltek, köztük nálunk is. Szezon induláskor teljesen ki kellett nyitni a szelepeket, ezt meg is tettem. Viszont a radiátorokból vízfolyás hangja hallatszik (mint mikor a wc tartály töltődik). Gondoltam, légteleníteni kellene, meg is próbáltam, viszont sistergő hangot nem hallottam, csak a víz kezdett el csurogni, így nem is csináltam tovább, de a jelenség még sajnos fennáll.
Az lenne a kérdésem, hogy érdemes lehet-e tovább próbálkoznom a légtelenítéssel, vagy valahol a ház rendszerében lehet a hiba? Nem szeretnék túl sokat leengedni a rendszerből, van esetleg valami mennyiség, amennyit leengedve már biztos légtelenítődnie kellett volna a radiátornak? Ezen a radiátoron (Calidor) van egy kis műanyag csap, amin keresztül a víz jön a légtelenítés közben, ennek gondolom lefelé kell állnia (csapszerűen) igaz?
Földszinti lakás, a rendszer átkötőszakaszos egyébként, ha esetleg számít. Köszi a segítséget előre is!
Megjegyezném , hogy az átlag mindig csak egy szám !!
Annak a lakásnak a fogyasztása lehet , hogy e két érték között van - ez függ az adott évek időjárásától és a bentlakók komfort igényétől.
Legyen az átlag 22 MJ, mostmár csak az a kérdés mit kérnek egy azaz 1 MJ hő energiáért !!
mert a W8 által számolt gázmennyiség ára nagyjából 100 eft/ fűtési szezon. 662m3
Összehasolításul : van egy 51 m2 -es lakásom, ahol a gázfogyasztaás majd annyi mint a tiéd 650 m3 / év ez is védett és egy másiknál 55 m2 -en kb 700 m3/év.
A cirkónál nehezen de megtaláltuk a tágulási tartályt, a tűztér mögött mélyen elrejtve.
A levegőcsőhőz alig lehet hozzáférni, amennyiben szelepet kellene cserélni csak egy gyerek kéz tudná azt megoldani. A fűtési rendszerben a nyomást 0 bar-ra leeresztettem és nyomásmérős pumpával 2 barig töltöttem a levegő oldalt. Ezután a vízoldalt az üzemi nyomásra töltöttem, a készüléket ismét üzembe helyeztem. Sajnos a cirkó továbbra is produkálja a nyomásesést. Lehet, hogy a kézi pumpa csalóka volt és kompresszorral kellene a levegő oldalt tölteni?
Egy másik házban a padlófűtésnél hasonló hibajelenség volt, ott egy 20 literes tágulási
tartály van és azt ugyanazzal a kézi pumpával sikeresen fel lehetett tölteni, a víznyomás stabilizálódott.
Nincs senkinek ötlete a Renova Starral kapcsolatban?
A 21 - 24 GJ hőmennyiség, ha jól számolom megfelel 617 - 706 m3 földgázfogyasztásnak egy fűtési szezonban, ha 34 MJ/m3 földgáz fűtőértéket veszünk alapul. Tudom, egy-két körülményt még számításba kellene venni, de közelítésnek ez az eredmény, illetve hőmennyiség fogyasztás szerintem nem rossz. W8.
Egy kérdésem lenne, remélem, jó helyen teszem fel.
Szerintetek mennyire elfogadható egy fűtési szezonra 21-24GJ hőmennyiség fogyasztás egy 70nm-es, 2,8m belmagasságú lakásban?
Házközponti fűtés van, lakásonkénti hőmennyiségméréssel. A ház kb. 2000-ben épült, vasbeton szerkezet, ytong kitöltő falazat, valamennyi hőszigetelés (fogalmam sincs mennyi lehet), Panorama 2000 ablakok. A lakás az elsőn van, alattunk és felettünk lakás van, oldalt a rövidebbik oldalon szomszédok vannak, a hosszabbik oldal mindkét irányból szabadra néz.
