... jelentette be a Fidesz választmányi ülésének két órás késéssel kezdődő nyilvános ülésén Deutsch-Für Tamás ... Jakab István, a gazdatüntetéseket szervező Magosz-elnököt a földművesek utcára cipeléséért a 11. hellyel jutalmazta a Fidesz, ami korábban határozottan tagadta, hogy bármi köze volna a gazdademonstrációkhoz vagy a Magoszhoz. http://index.hu/politika/belfold/fideszlista0/
Ezt a nyúltetemet nem a vadász lőtte.
Nyilvánvaló, hiszen ő még a nyúlra lőtt.
Emlékszem, mennyire izgatott volt, amikor az asszonyt defloráltam.
Mármint nyilván az asszony férje a drukktól, hogy legalább neked sikerüljön, ha már neki nem ment...
Nézd ott azt a terhest, én csináltam fel!
Büszke rám az anyám, hogy milyen szépen felnevelt (engem, én felnőtt vagyok).
Nem az a feladat, hogy olyan összetett mondatokat alkossunk, amelyek tagmondataiban van egy-egy előre megadott szó.
Ezt a gőzt a tűzhelyen forraltam.
Ammég víz volt akkor, amikor te forraltad.
Ezt a részeget a barátja itatta le. Ezt a nyúltetemet nem a vadász lőtte. Emlékszem, mennyire izgatott volt, amikor az asszonyt defloráltam. Nézd ott azt a terhest, én csináltam fel! Büszke rám az anyám, hogy milyen szépen felnevelt (engem, én felnőtt vagyok). Ezt a gőzt a tűzhelyen forraltam.
Ha ezek nem jó mondatok, nem vagyok magyar anyanyelvű.
„Azért a könyvírás nehogy csak távolról, hosszú asszociációs soron át kapcsolódjék a könyvhöz!” Hát pedig a könyvírástól igen hosszú út vezet a könyv megjelenéséig. Szerkesztők, korrektorok, marketingesek, pályázatírók, tördelők, levilágítók, montőrök, nyomdai gépmesterek, könyvkötők, szállítók szorgos hada segítségével lesz a kéziratból könyv. A könyvírással viszont csak a kézirat állt elő.
A vírusokkal kapcsolatban LvT (az én olvasatomban) arról szólt, hogy a vírusok nem élő szervezetek, ellenben meg lehet őket ölni. Bélgyulladás – tippem szerint – lehet vírusos is, baktériumos is (tüdőgyulladás biztosan lehet mindkettő), de itt most nem erről van szó.
Ha könyvet lehet írni, akkor halottakat is le lehet kaszabolni.
Tehát szerinted lehet (?):
– részeget leitatni
– nyúltetemet lőni
– asszonyt deflorálni
– terhest felcsinálni (másodszor nem ér!!! :-))))
– felnőttet fölnevelni (!)
– gőzt felforralni
Érdekes.
Sőt még inkább, mert a kaszabolás mint cselekvés közvetlenül kapcsolódik a cselekvés eredménytárgyához, a halotthoz.
Azért a könyvírás nehogy csak távolról, hosszú asszociációs soron át kapcsolódjék a könyvhöz!
De azért mint biológus megjegyezném, hogyha már precízkezünk, akkor pl. megemlíthető, hogy a vírusok kielégítik azt a megállapítást, hogy a betegség nem élő szervezettel is tud végezni.
Hogyan van ez? A vírus a betegség?! A tetem elkezd bomlani, ami, ha jól tudom, elsősorban bakteriális folyamat. Amit viszont biztosan tudok, hogy ezt már nem hívjuk a tetem – vagy akár a volt állat – betegségének. Egyébként a legjobb tudomásom szerint a (bél)gyulladás is bakteriális folyamat.
> Eddig csak azt tudtam, hogy van influenzavírus, hogy lenne vírusinfluenza, azt nem. ;)
Pedig vannak különböző, genomból való kivágódással, fehérjeburok összeszerelésével kapcsolatos rendelenességek, amelyek a vírusokat ugyaúhy érritnhetik, mint minket a vírusok.
> Továbbra is úgy gondolom, hogy dögökkel, hullákkal végezni csak zombifilmben lehet
Ezeknek nem lehet végezni, mert ezek nem léteznek. Persze te szemlélheted a dolgokat egyrészt montypythonosan, másrészt jó (OEP-es) bürokrata módjára, de azért ezek elég messze állnak a mindennapi közlési modellektől.
" hogy a vírusok kielégítik azt a megállapítást, hogy a betegség nem élő szervezettel is tud végezni."
Eddig csak azt tudtam, hogy van influenzavírus, hogy lenne vírusinfluenza, azt nem. ;)
"A kérdéses mikrólabor a vizsgálat végeztével jelenti ezt" Ez ilyen zseblabor?
"Vagyis a ’dög’ a kijelentéskor jelen időben van, a ’bélgyulladás’ pedig múltban (sőt régmúltban [befejezett múltban], mert egy referencia-időpont, a halál, előtti állapotról van szó)."
Csakhogy azzal, hogy bevonjuk a dögöket a végzettetésbe (vki vmivel végzett), "visszarántjuk" a múltba. Továbbra is úgy gondolom, hogy dögökkel, hullákkal végezni csak zombifilmben lehet (és miután végeztünk velük, már nem lesznek dögök, hullák), még akkor is, ha értjük, mit jelent a lenti mondat.
> Rorimack 761-esbeli megjegyzése is ugyanilyen szőrözés volt
Az persze díjazható, ha valaki amúgy montypythonosan ki tudja forgatni a normálisat úgy, hogy megmutatja annak abszurd olvasatát is. Ezért nem is annyira a 761-esbeli megállapítás maga volt a szőrözés, hanem annak normalitásként való figyelembe vétele.
> Tudom, mi a különbség a tárgy szerepét tekintve a könyvet ír és a könyvet olvas közt. [...] Szerinted le lehet kaszabolni halottakat? Ki lehet vágni farönköket
Ha könyvet lehet írni, akkor halottakat is le lehet kaszabolni. Sőt még inkább, mert a kaszabolás mint cselekvés közvetlenül kapcsolódik a cselekvés eredménytárgyához, a halotthoz. Míg az írás közvetlenül csak a kézirathoz kapcsolódik, mint eredménytárgyhoz: a könyvhöz csak további cselekvéseken – lektorálás, szedés, nyomtatás stb. – kötődik.
> Betegség végezni csak élő szervezettel tud
Ennek a megállapításnak nincs köze a nyelvhez, így ahhoz sem, hogy az esztergomi dögökkel mi végzett. De azért mint biológus megjegyezném, hogyha már precízkezünk, akkor pl. megemlíthető, hogy a vírusok kielégítik azt a megállapítást, hogy a betegség nem élő szervezettel is tud végezni.
Éppen minap kerestek meg egy problémával: a tbc-tenyésztés, amellyel kimutatható a Mycobacterium-fertőzés, kilenc hétig tart. A kérdéses mikrólabor a vizsgálat végeztével jelenti ezt (standardizált módon) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP), és az a jelentésben szereplő adatok alapján ennek költségeit az Oep a labornak megtéríti. Igen ám, de az a helyzet állt elő, hogy a tenyésztés kilenc hete alatt a beteg, sajnálatos módon, elhalálozott. Emiatt az OEP ezt a vizsgálatot nem akarja finanszírozni, mert álláspontja szerint halottaknak nem lehet tbc-tenyésztést végezni...
Rorimack 761-esbeli megjegyzése is ugyanilyen szőrözés volt, mint a fenti OEP-es álláspont. A standardizált jelentés, sajnos, egy időpillanatban lezajló eseménynek tekint minden ilyen beavatkozást, ezért állandó probléma van akkor, amikor olyan tényekre alkalmazzuk, amelyek nem pillanatszerűek. A bürokrácia viszont azon az állásponton van, hogyha az adott jelentésforma nem teszi lehetővé tágabb időszakot felölelő vizsgálat kódolását, akkor az ilyen vizsgálatok nem is léteznek.
A 761-esben kritizált megállapítás is azért ilyen, mert a magyar nyelv nem engedi meg a főneveken az idő jelölését, pedig nyilvánvaló, hogy ha időgrafikont rajzolunk fel, ahol a döglött állapotot * jelöli, a bélgyulladást (betegséget) =, a halált pedig H, a kijelentés időpillanatát pedig X, akkor a kijelentés így néz ki:
******X******H========
Vagyis a ’dög’ a kijelentéskor jelen időben van, a ’bélgyulladás’ pedig múltban (sőt régmúltban [befejezett múltban], mert egy referencia-időpont, a halál, előtti állapotról van szó). A kijelentés tehát: „Az esztergomi [jelenkori] dögökkel [múltbéli] bélgyulladás végzett”.
Ez ugyanolyan mondat, mint a „Bejárónőnket kinevezték egyetemi tanárnak”. Ez egyáltalán nem implikálja sem azt, hogy a bejárónő jelenleg is egyetemi tanár, sem azt, hogy a kinevezése pillanatában már bejárónőként (is) volt mellékállása. Ez is egyszerűen a jelenkorból szemlélve, a jelenkori tényekre utalóan ír le egy múltbeli pillanatot. Ugyanez igaz hosszabb múltbeli cselekvésre is, sőt még pregnánsabban is: a „Bejárónőnk egyetemi tanár volt” mondat egyenesen arra utal, hogy az illető, aki most bejárónő már nem egyetemi tanár, tehát csak a múltban volt az, de akkor még nem (feltétlenül) volt bejárónő. Mi kivetni való lenne hát a „A dög beteg volt”-ban? Elvégre az, ami most dög az már nem beteg, csak a múltban volt az, amikor még nem volt dög.
A kijelentést mindkét esetben nem az állapotváltozást szenvedő tette, hanem egy külső megfigyelő. És a külső megfigyelőnek az emberi kultúrából adódóan a halál is csak egy állapotváltozás: a világon mindenütt a halottak a túlvilágon élnek, alkamasint vissza is járnak, kapcsolatot is találhatsz velük. De ha ateista és materialista is vagy, akkor is egy élő személy, állat csak annyira él, amennyire a te agyadban leképeződik. A halállal ezek az emléknyomok nem törlődnek, aki nap mint nap gondol az elhunyt szeretteire, annak még friss emléknyomai is keletkezhetnek velük kapcsolatban. Ilyenformán a halál és az (ismeretlen helyre való) eltávozás között nincs kulturálisan különbség, ez is csak egy állapotváltozás, ha irreverzibilis is.
A nyelv pedig az emberi kultúrához kötődik, azt képezi le, nem a biológiai ismeretek puszta formularizálása.
1. Tudom, mi a különbség a tárgy szerepét tekintve a könyvet ír és a könyvet olvas közt. Itt nem erről van szó, hanem arról, amit írtam – az egyetlen, amire nem reagáltál: betegség végezni csak élő szervezettel tud (ami tehát per def. nem lehet dög). Ez világos, hiszen élettelen szervezet nem lehet beteg. Ez inkább biológia, mint nyelvészet. Szerinted le lehet kaszabolni halottakat? Ki lehet vágni farönköket? -- Az meg különösen ne zavarjon, hogy a "vmi végez vmivel" nem tartalmaz tárgy vonzatot.
Hány pont kell az ö-re?
2. Hogy kerül a birtok az asztalra? Mindenki tud olyanokat mondani, hogy a véled szerelembe esni = téged megszeretni = beléd szeretni; a veled = rólad álmodni; meg hogy hol is van a kezem, ha zsebRE teszem; stb. stb. Abból, hogy a nyelv nem logikus, még nem következik, hogy minden hülyeség elmegy benne.
3. Árnyékra vetődtél az aki-s mondattal, én ugyanis egyáltalán nem minősítettem azt. Pontosan tudod, hogy pusztán az idősorrendbeli cserére hoztam fel egy lehetséges példaként (mert azért bocs: az eredeti jelentése még nem veszett el) ezt a valóban gumicsonttá aszott szabványmondatot – teljesen fölösleges egy olyat kitalálni, amelyik sokkal jobban sántít, hiszen ez nem nyelvvédő műsor. Isten ments, hogy elvegyem a Vannak dolgok nevezetű szomszédvár kenyerét!
Ennek az érvelésnek természetesen semmi köze a nyelvhez, mert olyan, mint ha azt mondanád, a pék nem süthet kenyeret, mert csak a vizes-sós-élesztős lisztet süti, a kenyér majd csak a végeredmény lesz. Ezt a disktinkciót persze a hagyományos grammatika is kiválóan tudja kezelni az iránytárgy és eredménytárgy fogalmával. De hasonlóan elproblémázhatunk azon, hogy lehet, hogy ugyanaz, ha egy könyv a birtokomban van, és ha egy könyvnek a birtokában vagyok. Hát a nyelv sajnos nem logikus, úgyhogy célszerű félretenni a(z ál)logika eszköztárát... „elütöttek egy gyalogost, aki a mentőautóban meghalt.” – Ó, ez a tipikus nyelvvédőgumicsont, ami egyébként mellékállásban kifogástalan magyar mondat. De hát sérül a magyar nyelv sajátos jellege, meg elszemetesedik. Még szerencse, hogy nem tudja.
Hát pont ez az! A dög állati hulla, nem pedig élő állat. Betegség végezni csak élő szervezettel tud, azaz az újságíró a még élő állatot nevezte dögnek.
Formailag persze. Rorimack is tudja (szmájli!), hogy az újságíró nem volt ennyire dög :-), csak nagyjából uazt a logikai bukfencet hányta, mint a kollégája, hogy aszongya: elütöttek egy gyalogost, aki a mentőautóban meghalt.
Szerintem nem. A Magyar értelmező kéziszótár szerint a dög 1. jelentése, mindennemű minősítés nélkül: ’állati hulla’. Más kérdés, hogy a többi jelentés nagyrésze valóban vulg vagy durva minősítésű. Ettől még az állati hullát dög-nek hívják semleges stílusértékkel is.
Hát ja. Ma meg állt az asztalomnál az újságíró, eligazításra várva, én meg tanácstalanul vakartam a fülem tövét, és erre a topikra gondoltam :) (bár azt nem tudhattam, hogy a korrektúránál nem fogom észrevenni a szszal-t :( ). És az istennek se jutott eszembe az a szó, hogy nyereményarány vagy nyereményszorzó, vagy tétfaktor, vagy tudom is én. És hát az oddsz alak létezik, használják.
