Ja, látom már. Azért olyan nagy a harmadik, hogy látszódjon az összes fénysugár, amit a Földről kap.
Az időugrást egyébként az első ábrába tudod berajzolni úgy, hogy az egyidejűség egyeneseit is berajzolod. A jobboldali csúcspontot a föggőleges szakaszon alúlról, ill. felülről 3,6 osztásnyira lévő pontokkal összekötő egyenes a fordulás előtti és utáni egyidejűség az űrhajós szemszögéből. A Föld szemszögéből a vízszintes vonalak jelentik az egyidejűséget.
Bocs, csak most néztem meg rendesen az ábráidat. Az első kettő OK, a harmadikat nem értem. Nem úgy van, hogy akinek a szemszögéből nézed a dolgot, az egy függőleges vonal? És az idő mindenhol alulról fölfelé telik? Meg, hogy az ő szemszögéből egyidejű események egy vízszintes vonalon vannak?
Hogy ne legyen félrertés: Úgy látom, hogy a piros és zöld vonalak a fénysugarak (a fényimpulzusok világvonalai), a sárgák pedig a Föld, ill. az úrhajó.
Nem erre gondoltam, az idodilataciobol adodo elterulesvaltozas ok, de ha a tavolsagvektort, es a sebessegvektort osszegzem akkor kapok egy hatarerteket ami felett mar nem hat a ket test gravitacioja egymasra mert a gravitacio egyszeruen nem eri utol oket, mint a hanghullamok es a repulok. Es e folott irtam a kvantalt viselkedes, ami azert erdekes mert ez c alatt megtortenhet.
Valoban igazad van, elkovettem azt a hibat hogy nem vettem figyelembe a sebesseg vektoros voltat, viszont igy kisse furan kvantalodik a gravitacio, mivel ha fenysebesseghez kozeli targyak mozognak akkor a tavolsaguk es sebesseguk fuggvenyeben egy hataron tul mar egyaltalan nem hatnak egymasra. Viszont a valodi kerdesem az lett volna, hogy ket azonos sebessegel, es parhuzamosan mozgo targy kozott elvben nem lep fel idodilatacio, igy gravitacio sem, vagy megis ?
Nyomo gravitacio:
Ugy emlekszem, meg a topik legeleje kezdodott a tip-es otlettel, ami az eter egy formaja, es ennek valoban folyomanya a nyomo gravitacio, en is igy tudnam elkepzelni a dolgot, ha lenne eter, de most egyenlore azt tudjuk, hogy van ez a relativitas elmelet ami egyenlore meg mindig jol mukodik, es ha jobb elmeletet akarunk alkotni akkor valamit kezdenunk kell a kvantumokkal, nem is beszelve a kvantumparokrol, na ehhez a tip semmi tampontot nem ad (legalabbis meg nem lattam erre vonatkozo leirast), sot nem lattam meg tip-es levezetest sem ami egyszerubb, es pontosabb lenne mint a relativitas elmelet, de ha van ilyen legyszives oszd meg velunk, engem tenyleg erdekel.
Nem is bizonyítani akartam , hanem ez egy nagyon szemléletes példa arra , hogy egy folyamatot máshogy nem lehet leírni ellentmondásmentesen ha a fénysebesség minden rendszerben állandó.
A különböző öregedés oka az , hogy az egyik inerciarendszert vált.
Nem is bizonyítani akartam , hanem egy ez nagyon szemléletes példa arra , hogy egy folyamatot máshogy nem lehet leírni ellentmondásmentesen ha a fénysebességet minden rendszerben állandó.
A különböző öregedés oka az , hogy az egyik inerciarendszert vált.
Ha megnézed a három ábrát , az évenként kiküldött jel minden ábrán mindig ugyan akkor érkezik meg a másik idejében.
pl az otthon maradt űrhajós 2 évben kiküldött fényjele mindig a forduláskor találja el az másikat.És mindezt úgy , hogy a fény mindig c-vel megy. /45 fok/
Ez szerintem fontos, mert ha nem használunk idődilatációt , a három ábra ellen fog mondani egymásnak.
De ha az utolsó két ábrát összevonom , akkor már csak úgy maradnak ezen események szinkronban , ha a fényjeleket elgörbítjük ./gravitáció ?/
"Azt egy kicsit húzósabb megrajzolni , sőt csak úgy lehet megoldani az események szinkronitását , ha meggörbítjük a fénysugarakat."
Ezt nem értem.
"Egyenlőre óriási téridő ugrásokat látok a képeken , amiket a valóságban nem szabadna tapasztalni. Nekem ez azt mutatja , hogy nem adhatok a megforduláskor akármekkora gyorsulást."
Természetesen a valóságban nem lehet ugrás.
Az ugrás csak a pillanatszerű fordulás miatt van.
Nem 0 idő alatti (de az utazási időhöz képest igen kicsi idejű) fordulás esetén nincs is ugrás, hanem ez alatt az idő alatt az utazó iker úgy észleli, hogy hozzá képest a maradó iker órája a gravitáció (gyorsulás) miatt sokkal gyorsabban jár. (A maradó iker természetesen ebből semmit sem vesz észre, hiszen ez csak az utazó iker rendszerében észlelhető így).
Ennek a határesete a pillanatszerű fordulás esetén fellépő ugrás.
Akármekkora gyorsulást adhatsz, csak a fordulás teljes ideje legyen elhanyagolható az egyenletes (oda-vissza) utazás idejéhez képest.
ha az áramló fény képes arra, hogy sugárirányú mozgása közben erőt gyakoroljon a tömegekre, miért nem gyakorol erőt a nagy érintőleges sebességű anyagra?
Ki mondta, hogy nem gyakorol? Gyakorol az, csak kicsit. Mint ahogy a sugárirányú komponense is kicsi. De a te nyomóerőd nagy, épp annyi, amennyi a gravitációs erő. a tangenciális komponensnek is ennek arányában kéne nagyobbnak lenni, mint a fény esetén. Nemde?
Azt egy kicsit húzósabb megrajzolni , sőt csak úgy lehet megoldani az események szinkronitását , ha meggörbítjük a fénysugarakat.
Egyenlőre óriási téridő ugrásokat látok a képeken , amiket a valóságban nem szabadna tapasztalni. Nekem ez azt mutatja , hogy nem adhatok a megforduláskor akármekkora gyorsulást.
"ha az áramló akármi képes arra, hogy sugárirányú mozgása közeben erőt gyakoroljon a tömegekre, miért nem gyakorol erőt a nagy érintőleges sebességű anyagra"
A kérdést alakítsuk át a következőre:
ha az áramló fény képes arra, hogy sugárirányú mozgása közben erőt gyakoroljon a tömegekre, miért nem gyakorol erőt a nagy érintőleges sebességű anyagra?
Egyikre sem tudom a választ. De a probléma talán látszik.
Az első esetben a fékeződés hiánya elegendő bizonyíték a gravitációs energiamező létének tagadásához.
A fény esetében viszont a kutya sem törődik ezzel a kérdéssel. Nem fékezi a földet és kész. Pedig az előbbi analógia alapján illene kizárni a fény létezését is.
Vagy, jó lenne elfogadni, hogy sem a (nyomó) gravitációs energiamező, sem a fény, sem a neutrínó tenger a föld pályamozgását NEM FÉKEZI (mérhetően).
És ezen bukik meg a nyomó gravitáció? Nem tudom elhinni.
A kepletekeben a t lehet negativ, igy elvben lehetne negativ gravitacios hatas is, de SZVSZ ehhez nem szukseges negativ ido, eleg ha az egyik test lassul, igy az idoeltolodasa megfordul, ugyanigy a tergogbulet is amit okoz. De reszben csak talalgatok, az altalam feltett kerdesre a gravitaciot illetoen, hibasnak tartom azt, hogy a kulso megfigyelo nem latja a tergorbuletet, es ha a gravitacio valoban ebbol ered akkor azt sem latna. Ugyanigy a ket foton kozott letrejott tergorbulet, is kell hogy latszodjon kulso megfigyelo szamara is SZVSZ.
Szerintetek lehet negatív tömegű anyag? Atomerőművekben például amikor azt gondoljuk, hogy az anyag energiává vállik (kgként 7 g), keletkezhetne. Negatív tömegű anyag a fénysebességnél is gyorsabban haladhat és taszítja a gravitáció.
Ezért akár azt is mondhatnánk: bizony a Gellért hegyet erő taszítja el a Földtől, akárhogy is próbálják a nem fizikusok az ellenkezőjét elhitetni.
Pontosan erről van szó. A Gellért hegy egyenesen szeretne menni, de a Föld nem engedi.
Ez ugyanolyan, mint ami a Kacsalábon Forgó Kastélyban történik: Mindenki tudja ott, hogy a padlón elhurított golyót a Vízszintes Gravitációs erő (alias centrifugális erő) gyorsítja. Erre jön egy Onestone nevű eretnek, aki azt állítja, hogy a golyók valójában egyenes mentén mozognak, és nem hat rájuk semmilyen erő. Szerinte a kerek szoba falához tapadó golyókat nem a Vízszintes Gravitációs erő nyomja oda, hanem a szoba fala nyomja a golyókat, hogy ne tudjanak továbbra is egyenes mentén mozogni.
"Viszont nincs rajta a 12.8 év lökés , se a 2x3.6 amikről írtál , viszont minden esemény összeköthető rendesen."
Az egy negyedik ábra lenne, az áltreles tárgyalással, amikor végig az utazó iker rendszerében vagyunk, egyenletes haladással és pillanatszerű fordulással.
Ez az általad (4142) ben leírt ikerparadoxon rajza a 3 egyenletes mozgás rendszeréből. 1 egység 1 év , illetve kék jelölések is 1 évre vannak egymástól.
Viszont nincs rajta a 12.8 év lökés , se a 2x3.6 amikről írtál , viszont minden esemény összeköthető rendesen.
A Horváth Pista által leírtakkal se teljesen egyezik , ott is 'elszaladásról ír.'
A forgó megfigyelőre utaltam, amit ugyan te, mint "nem valódit" elutasítottál, ám ez csak azt jelenti, hogy nem szeretsz ilyen vontkoztatási rendszerekben gondolkodni.
... így az az egyszerű összefüggés is, amit felírtál, inerciarendszerre érvényes. Vagyis az inerciarendszerhez képest lenne 9,81 m/s2 tetszőleges tömegű (akár Nap-tömegnyi) terst gyorsulása a Föld felszínén. A (4098)-beli egyszerű egyenletedet a2-re megoldva meg azt kapod, hogy a Földnek is lesz az inerciarendszerhez képest valamilyen gyorsulása, ez a gyorsulás viszont a Föld tömegétől nem, csak a másik test tömegétől (és a távolságuktól) függ.
A két test egymáshoz viszonyított gyorsulása ennek a két gyorsulásnak az összege lesz.
De mi ez a misztikus "inerciarendszer", amihez viszonyítva számolunk? Ha más testek hatásától eltekintünk, akkor a Föld-Nap rendszer zárt rendszer, következésképen a tömegközéppontja egyenes vonalú, egyenetes mozgást végez. Vagyis, megfelel egy inerciarendszer origójának. Az említett inerciarendszer tehát lehet például a két testből álló rendszer tömegközéppontjához rögzítve.
„Bizony, a Gellért hegyet erő szorítja a földhöz, akárhogyis próbálják egyes fizikusok (sokan) elhitetni: a gravitáció nem erő.”
Bár SR megfelelően reagált erre hittételre (bizony, bizony mondom néked), de azért én kiegészíteném.
Az erő éppen olyan misztikus dolog (magyarul egy modell része), mint a görbült téridő. Láttál már erőt? Meg tudod mondani, hogy mi az? Ugye nem duzzadó vádlira vagy dagadó bicepszre gondolsz ekkor?
Másrészt elég régen felismerték, hogy az (eredő) erő nem arra kell, hogy valamit összeszorítsunk, vagy valamit húzzunk a kavicson. Ezért akár azt is mondhatnánk: bizony a Gellért hegyet erő taszítja el a Földtől, akárhogy is próbálják a nem fizikusok az ellenkezőjét elhitetni.
