Először is, feltételezem, hogy az én VOLT orvosomról van szó, ugyanis túl sok az egybeesés.
Nem az én feladatom eldönteni, hogy a "doktor úr" felelőssé tehető-e az említett esetekért, de egyvalami biztos, hazudott: Én, első gyermekemet várva, maximálisan bíztam benne egészen addig a percig, amíg be nem indultak a fájások és felhívtam. Ő közölte velem, hogy menjek be a kórházba, mert úgy tűnik szülni fogok, (ami nem túl nagy meglepetés 10nappal a kiírt időpont előtt szerintem)de ő sajnos nem tud majd jelen lenni a szülésnél, mert fel van függesztve. Annyira meglepődtem, hogy szólni sem tudtam igazán...nem értettem, hogy nekem ezt miért a vajúdás közepette kell megtudnom, dehát tudomásul vettem.
Ez volt az utolsó beszélgetésem vele...
Utólag sok "füllentése" vált világossá számomra, ami akkor fel se tűnt.
Tehát egyvalamiért biztosan felelős, mégpedig azért, hogy félrevezetett és hazudott nekem és feltételezem, hogy nem én voltam az egyetlen.
Ma már örülök, hogy így történt és nagyon hálás vagyok dr Kisfalvi István ügyeletes orvosnak az odafigyelő gondoskodásért!!!
Egyébként az említett orvos vasárnap a János kórházban vezetett le szülést. Egyetlen kérdésem,: Ha valaki ellen eljárás folyik és fel van függesztve, miért nem vonatkozik ez Magyarország összes kórházára????Elég szomorú, nem? Akkor lenne csak szabad újra dolgoznia ha kiderülne, hogy a vádak ellene alaptalanok.
Idike, nekem is ez volt a legelső gondolatom a témában.
(Csak nekem tegnap elérhetetlen volt az index.)
=========================
Pár hete véletlenül kezembe került a gyerek zárójelentése. Ha már, akkor megnéztem mit is fordítottak le nekünk (ingyen) angolra. Nos két vagy 3 mondatot. Következtetés címszó alatt.
Ennyit arról, hogy lefordították a zárójelentést. :-/
Pár nap mulva utazunk haza, kíváncsi vagyok, hogy lesz-e válaszlevelünk.
Nem igazán tudom, hogyan és miként szokás ellenőrizni az orvosokat, pláne a főorvosokat, ha és egyáltalán tesznek ilyet. Az biztos, hogy ezt a dokit elég nehezen is tudták volna, már ha igaz, hogy nem is dokumentálta a vizsgálatait. S az is biztos, hogy nagyon népszerű és közkedvelt volt, a Babaneten a vonatkozó topikban elég sokan gondolkodnak azon, hogy követik a másik kórházba is (állitólag a HIETÉ-re ment.) Személy szerint nem a Mávban szültem, igy csak hallomásból tudom, hogy általában a természetesebb módszereket kedvelik, ha lehet kihúzatják a kismamával epidurál és egyéb fájdalomcsillapitók nélkül, de van minden más szüléskönnyitő eszközük.
De ennek az egésznek semmi köze a kórház bababarát ciméhez, amit a csecsemők gondozásával érdemelhet ki egy kórház (együtt lehet végig az anyával, nem adnak kiegészitést stb).
Nem vagyok benne bizonyos, hogy ő az egyetlen. Szerintem napi gyakorlat az inditott szülés, illetve az olyan ahol valamire hivatkozva pl, a gyerek érdeke is, rövidítsük meg az anyuka szenvedését stb. az oxitocin alkalmazása. Sajnos én is így jártam fiam születésénél. A kutya nem kérdezte akarom, nem akarom, tájékoztatás semmi, csak a fenti hülye lerázó szöveg volt. Ahhoz képest, hogy elfolyt magzatvízzel, négy ujjnyi tágulással gyalogoltam be a Szt.Imrébe nem tudom mit kellett indítani. Szvsz még le akartak tudni a váltás előtt.
Tehat volt ott ez az EGYETLEN ordogi, devians orvos (foorvos) es SENKI meg csak nem is sejtette mit muvel. Se egy szuleszno, se egy masik doki, SENKI! Evek ota csinalta, valoszinuleg nem ez a meh volt az egyetlen, amely maradando karosodast szenvedett, bizonyosan volt baba aki serult, csak halaleset nem volt meg. Ameddig az nem tortenik, addig mehet, addig csinalhatja. Senki nem latott semmit, nem szolt semmit.
Ez a horror :(
Es tudok mas dokirol akinek az ugyeleti idejeben megugrik a szulesek szama. A sajat betegeie persze. Csak o meg nem hagyott egy hullat maga mogott…
[ami a meg szomorubb szamomra, hogy mindenki lelegzet-visszafojtva varja, mikor tortenik tragedia, vagy legalabb VALAMI egy otthonszulesnel. Es hivatkoznak a muto hianyara meg a lassu mentore... :( pedig kizarolag penzkerdes az egesz.]
nagyon fura érzések keringenek bennem, ott amikor szültem a lányom nem nagyon hatott meg, hogy indították a szülést, pedig nem akartam mert nem fájt és olyan természetesnek tünt... és hogy nem láttam a saját, fizetett dokimat az egész szülés alatt, az ügyeleti napján, az se, szépen megszületett jutka nélküle is, pár óra alatt.
aztán ahogy eltelt néhány nap, úgy kezdett világosodni bennem, hogy mi is történt...
és még nekem volt lekkiismeret-furdalásom, hogy szülés után azonnal orvost váltottam, és nem fizettem ki neki az előre kialkudott összeget...
huuuuu a hideg ráz...., még a szemem is könnyes lett.
szerdán szültem,
nála. (bár nincs ott a neve, de gyakorlatilag biztos vagyok benne, a mellettem lévő szobában szült szegény kismama, akinek el kellett távolítani a méhét)
mi egyébként kettesben a férjemmel, gyakorlatilag orvosi seígtség nélkül szültünk, hálistennek.
Nekem sem teljesen világos Gép mondata.
Szanyeska, mennyit tudsz az otthonszülésről, hogy kerek - perec elítéled?
Azért az elgondolkoztató, hogy elég sok "horror" sztori pont a szüléssel kapcsolatos.
Amikor mi voltunk korhazban a mi gyerekunkkel, akkor ugyanez tortent (Budai GYK), a dokik iszonyat nagyon aranyosak voltak, a noverek tobbsege is, csak hat ha az az egy nem aranyos volt pont muszakban, akkor az eleg gaz volt. A noverkek szerettek volna elzarni az osszes jatekot a jatszoszobabol, mert oket zavarta, es az ertekezleten a dokiknak kellett leszavazni ezt a zsenialis otletet. :)
:-)))
Ha jól emlékszem, ő valamelyik nővérnek a barátja.
Sokkal megnyugtatóbb, hogy a nővérek hozzáállását tükrözi?
(Még azon gondolkoztam a napokban, hogy -ha jól emlékszem-, F doktor áradozott arról, hogy az orvosok a játszószoba kialakítása mellett szavaztak, az orvosi helyett. Ha nem lenne játszószoba, hova száműznék az éjszakázni kénytelen emberkéket? A liftbe??? :-/ )
Ó, nekem a józan nem ügyeletis nem vette észre, hogy el van törve a koponyám... azt hitték, szimulálok. Aztán 1 hónap múlva egy szájsebész véletlenül észrevette... Érdekes dolgok ezek, na.
Erre én is rájöttem a többiek hozzászólásából. Sok dolgon le vagyok döbbenve.
Hozzá kell tegyem, hogy külföldön is történnek hibák, vannak hiányosságok. Ott azonban elhangzik az is a kórház részéről, hogy "bocsánat". (Nyilván nem mindig.)
Láttam olyan riportot, ahol egy idős bácsinak véletlenül az egészséges veséjét vették ki a beteg helyett. Ekkor hallottam a bocsánatkérést.
A szemcseppnél az is lehet, hogy attól, hogy rá van írva a tájékoztatóra, még használható. Nem olyan veszélyességi fokozatban van, hogy valóban nem lehet használni. Csak így a gyártó eleve mossa kezeit. Én nem tudom a besorolásokat, a dokiknak van valami rendszerük.
A legnagyobb baj, hogy ennél rosszabb is megtörténhet és meg is történik.
Végigolvasván a topicot úgy érzem, én nagyon "szerencsés" voltam.
A balesetin részeg ügyeletes doktorbácsi a röntgenemen pl. nem vette észre a csontrepedést.
A nővérem pedig épp a múlt héten kapott el valamit, a szeme begyulladt. Az orvos közölte, hogy ne menjen a gyerekei közelébe (4 éves és 10 hónaposak, a kicsi még szoptat). Mondta, hogy mivel a kicsi is taknyos, szoptatnia mindenképpen kell. Erre az orvos felírt valami drága szemcseppet, amire a patikában jöttek rá - ott tudták elolvasni -, hogy szoptatós anya nem használhatja...
Nekem is van 1-2 kórházas élményem, jó is, rossz is.
A legelső emlékem 5 éves koromból van, amikor mumpsszal be kellett feküdnöm a Szt. Lászlóba. A mumpszon kívül egy "kis" agyhártyagyulladás is bejátszott. Lábra sem tudtam állni.
Második-harmadik napon behoztak egy 7-8 éves fiút és utánam fürdették. Én már pizsiben voltam, a nővérkének meg megjött az udvarlója. Nagy izgatottan kiszaladt, majd hátraszólt nekem, hogy vigyázzak a - majdnem öntudatlan - fiúra, nehogy beleforduljon a kádba...
Én 5 éves fejjel tudtam, hogy képtelen lennék egy ekkora fiút kihúzni az én állapotomban a vízből.
Ezeken a napokon bármi a szervezetembe került, rögtön kihánytam.
Nővérke adott egy pohár vizet. El lehet képzelni 2-3 nap után, mennyire szomjas voltam. Egyhajtira kiittam. Utána szólt a nővér, hogy ezt nem szabad. Jókor. Természetesen vissza is jött egy kis epével kísérve. Mire ordítottak velem, hogy miért nem szóltam előtte. Remek hozzáállás. A nővérem egy héttel utánam került be - szintén mumpsszal. Ő más helyre került, pedig ugyan az a kórház. Miután hazajött, csak arról mesélt, milyen jófejek voltak a nővérek, mennyit játszottak stb.
Kb. ennyit arról, hogy egy kórház és mennyi különböző dolgozó. Bár én hosszabb ideig voltam benn.
Ja, és mivel mindig féltem a tűtől, kérdeztem, hogy a végén, búcsúzóul a hazaengedésem napján én ugye NEM fogok kapni. Neeeem, persze, hogy nem. Persze, hogy kaptam.
Rendben van, hogy ezzel meg akartak nyugtatni, de egy gyerek miért azt kell hogy megjegyezze, hogy az orvos HAZUDIK A SZEMÉBE!?
Írtam az előbb: úgy gondoltam, hogy neki is jár a bizalom, ezért is válaszoltam. Ehhez többet nem tudok hozzáfűzni. :-)
Nem hiszem, hogy ahhoz, hogy egy anyukát a Hárshegyre küldjenek, hozzátartozik, hogy a gyerek milyen gyógyszert szed(ett).
Fogalmam sincsen melyikőtöknek milyen mértékben van igaza.
De: ha számodra megengedhető volt egy csomó olyan dolgot leírni, ami a számodra szubjektív alapokon leszűrt vélemény, akkor az ő számukra is megengedhető a védekezés, amihez hozzátartozik tárgyszerű tények közlése: Lévén, hogy nincsen odaírva, hogy a te gyerekedről van szó, mivel az a hozzászólás ki lett moderálva, amiben nevén nevezik, így ez bárki másról is szólhat.
Umandihoz pedig csak annyit, hogy mindenki el kezdi valahogyan a fórumozást. Lehet, hogy pl. ő sem akart az eredeti nickjén ideírni.
Tekintve az adatokat
(Felhasználónév: umandi
Email-cím: umandi@freemail.hu
Homepage: http://
Üzenetek száma: 1 ), gondolkoztam, hogy erre a beírásra reagáljak-e.
Bár már többször leírtam, most mégis megismétlem. Mi sem csak rosszat tapasztaltunk az Ilka utcában. Mostanáig velünk is emberségesen bántak. Hogy most minek köszönhető a változás, nem tudom. Tavaly még mi is megkaptuk P. doktornő mobilszámát (ami le volt tiltva külföldi hívás esetén :-), de a kórházban elértük, és készséges volt). Mi mondjuk akkor ezt borítékkal köszöntük meg, de sajnos otthon ez a szokás, ez van. (Itt meg a kórházban sem elérhető az orvos "csak úgy".)
Andrea, így sajnos azt kell írjam, hogy szép dolog a bizalom, de azért ha újra arra kell járnotok, vigyázzatok magatokra, a gyereketekre!
