Én is gondolkodtam a pálmazsíron, de végül trafóolajat tettem bele. Mégpedig azért, mert a pálmazsír használati ideje szerintem jóval kevesebb mint a trafóolajé. Írtad a három évet. Amihez igazából azt kellene tudni, hogy hány üzemórát ment. Az biztos, hogy a vendéglátóhelyeken használják, nem véletlenül, az étolaj helyett. De ott is lecserélik bizonyos időközönként (1 hónap), mert elég, elhasználódik.
De ezeket csak nagyon halkan írom, mert én eddig csak bérfőzdében főzettem, most lett csak saját főzőm, így nem akarok okoskodni, hisz még én is csak tanulgatom..
Ha mind a két fala rézből van, hogy kerül oda alumínium ? :D Vagy a külső fala az volt? A pálmaolaj mióta oldja az alumíniumot (aminek az oxidja fehér)? A réz-II-oxid ellenben fekete. És a rézben elég sok gyenge szerves sav is kárt tesz a levegő mellett. Bár, hogy a pálmaolajat sem bírja, az fura lenne. Ha más volt benne, akkor viszont könnyen kárt tehet. Ki tudja, eredetileg és fekete volt-e. Én a magam részéről ezért is alkalmaznám korlátozottan a rezet.
Bár írod, hogy megmelegítve cseppfolyóssá vált, de talán érdemes megemlíteni, hogy a pálmaolaj olvadáspontja 30-37 °C között van. A képek és leírásod alapján gondolom, hogy a környezeti hőmérséklet miatt volt szilárd (a színe talán a kioldott alumínium miatt van).
Biztos jót tett a csere, de talán ezután is gond nélkül ellátta volna a feladatát (nem tudom,
hogy a beoldott 'szürkeség' mennyire rontotta a hőátadó képességet).
Nem okoskodom, vagy észt osztok, csak amolyan gondolatfoszlányok... :-)
A különböző cefrék eltérően viselkednek. Van, amelyikből sok kozmaolaj lesz és van, amelyikből nem. Van pálinka, ami szinte korlátlanul hígíthat és van, amelyik szinte tejszerű lesz.
A kozmaolaj kiválásos pálinka egyébként nem tragédia, egy napra hideg helyre teszed, majd leszűröd. Nem nagy kaland, kár túlaggódni.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
"Na most a kilyuggalt fazék elmélet kicsit még feldolgozás alatt van a fejemben. :)
De tudnám ajánlani a Hajdúsági centrifuga dobját. Néha szűrőnek használom."
Hogy mennyire egy húron pendülünk, ugyanis az első belső kosaram egy mosógép dob volt, de később csináltam egy nagyobbat, mert nem volt elég:-))
Ritkán használom, mert inkább a "kőleveses" megoldásnál maradtam, ami így néz ki:
Nem hiszem, hogy söröshordó változatban is beválna, de én ezzel főzöm az almát, amit főzés után majdnem ki lehet lapátolni.
Na, igyál még egy kupicával!:-))))
Szép álmokat, jó nedűt!!!"......akárhogyis, az öreg hídrobbantónak jó gyakorlati meglátásai vannak,
a 120391 hsz-ben általad leírt "A nagy darab meg azért nem szerencsés, mert ha van rajta konkáv felület, ott össze tud gyűlni a gőz, és emelgetni fogja a cserépdarabot, ami állandóan kopogni fog az üst alján" ....pont ezt a jelenséget kihasználva cefrét főzött,a legést így elkerülve(az Ő allítása szerint,csak ezt a beírását nem találom)
Van benne egy bimetál ami beállított értéken bekapcsol kikapcsol,úgyhogy szabad levegőn is kipróbálhatod.Vagy beleteszed egy lavór vízbe bedugod,és a kezeddel közben fogod.
Most főztem először birsalmát, 40 literből 6 liter jőtt le ,teljesen tej fehér ,kondenz olaj leválasztót nem használtam.Mondhat nekem bárki bármit a saját tapasztalat minden olvasott szónál többet ér.A magokból kijövő olaj, és a viaszos héj tejesen beoldódott az elő szeszbe.2 nappal ezelőtt jonagoldot főztem, a rézlemezből paraméterek szerint készített, olajleválasztó edényt használva, semmi nem csapódott ki pedig három kamrás, szűrőpapíros,derítő kamrával,alól befolyó-kívül kifolyó csővel,jéghideg vízzel,háromnegyedig töltve ,de én egy csepp olajat nem találtam,és fele olyan fehér sincs mint a birsalma első főzete.Ma kipróbálom a birsalmánál is az olajleválasztót,de ha nem találok olajat soha többé nem fogom használni pedig elég sok munkám van benne.
Egyik kedves ismerősöm jelenleg dél-Kínában egy pálinkagyárban szakértősködik. Na, az a nem semmi gyár!
A körtét kézzel szedik, ládában, egy sorban rakva szállítják, tárolják. Kb. 100ezer (!) négyzetméteres hűtőházban. Feldolgozás előtt 3-4 napig érlelőkamrába kerül. Darálják, pépesítik, pektinbontóval 12 óráig kevertetik. Ezután előbb csigasajtós présen, majd keretes szűrőn tükrösre szűrik a körtelevet. A tiszta levet oltják saját tenyésztésű fajélesztővel. 6 nap erjesztés 23 Celsius fokon, széndioxid párna alatt. Főzés: filmbepárlón párologtatják el az alkoholt, és az aromaanyagokat. 5 tányéros, buboréksapkás kolonnán válaszják szét a párlatokat. Épül egy pincerendszer, ahol majd fahordókban fogják érlelni a "matériát".
Emellett készül a másik feldolgozó üzem, ahol majd cseresznye feldolgozása történik. Az kicsit nagyobb lesz, mert a magozó gépek sok helyet foglalnak.
Tudod az az érdekes,hogy kezdeti időkben,mikor kevesen tudtunk egymás hobbijáról- csak sejtettük
a beszélgetések alapján- a szakmai hozzáértésünk egy nagy nulla volt, és ezt akartuk a másikkal elfogadtatni.Mikor ráéreztünk az általunk jónak talált okosságra, már nem biztos,hogy a kollega hinni akart nekünk .Most a legjobb meggyőzés a "puding próbája".Nekem talán abban volt szerencsém,hogy a vajdasági nagybácsik,unokatestvérek,+az aranyháromszög közelsége tanított meg pálinkát főzni.Sok- sok csibészségre is megtanított,de az már régen volt.(igaz sem volt):)
Vettem egy ilyen cefre melegitőt de hiába berakom a cefrébe nem történik semmi :( Egy vider vizben is próbáltam már és semmi hideg a fűtő csöve egy tekerő van csak rajta amivel állítom a hőfokot 300W-os.
Gondolkodtam rajta már én is,és nem tudok véleményt mondani.Legnagyobb esélye az újságírói hozzá nem értésnek,vagy nagyot mondásnak van.Ritkán szoktam arra járni horgászni,egyszer benézek hozzájuk.Mindig szerettem volna,hogyha valaki,aki ért(?) a pálinka bírálatához elmondaná az"esetleges?" hibáit a pálinkámnak.
....a kép lemaradt.
