Egy friss levegő bevezető rendszert építek, mivel környéken télen van olyan, hogy 3-4 napig nem lehet ablakot nyitni a szmog miatt... a rendszer egy h13-as hepa szűrőból és azt követő aktív szén szűrőból áll.
És itt van a probléma. Milyen szenet használjak a szűrőben? Tud valaki megbízható direkt ilyen célra gyártottat ajánlani? egy magyar cégtől vásároltam 5kg szenet, de több hetes szellőztetés és átmosás után is erős fémes kénes szagot bocsájt ki...
Tehát nem kész szűrő kell csak a belevaló szén. Illteve ha van ötlete valakinek mit lehet még csinálni ezzek a szénnel, hogy hazsnálható legyen az is jó lenne.
Ha jól értettem, akkor ez egy klíma beltéri egységen átmenő levegő lenne. Ez csak nagyon kis fűtő/hűtő teljesítmény esetén 100 m3/h, átlagos klímáknál inkább 300-500 m3/h a jellemző, de komoly hőteljesítmény esetén akár 1000 m3/h levegőt is forgathat egy beltéri egység (kültéri akár többszörösét is).
Nem egészen. A beltéri elszív 3x250-en, illetve forgat 1200-1600m3 levegőt, ehhez keveredhetne valamennyi friss levegő, katalógus szerint 260m3/h max, gondolom ennyit tudhat 100-as csonkon beszívni. Na most ennyi nem kell nekem, a kecó összesen nincs 300 m3.
2-3 felnőtt emberre ilyenkor van napi 2-3 szellőztetés, attól még 20-30m3/h is többet érne.
Egy köbméter levegő felmelegítése 1 fokkal: ehhez 0,000335 kWh hőmennyiség szükséges.
Egy köbméter levegő felmelegítése 20 fokkal (pl nullafokosról 20 fokosra): ehhez 0,0067 kWh hőmennyiség szükséges.
100 köbméter levegő felmelegítése 20 fokkal: ehhez 0,67 kWh hőmennyiség szükséges.
Ha valaki napi 24 órán keresztül minden órában újabb 100 köbméter nulla fokos levegőt akar felmelegíteni 20 fokosra, ahhoz naponta 16 kWh hőmennyiség szükséges ami a manapság divatos nem támogatott (NER-hizlaló :) gáz- és villany árak mellett már nem kevés összeg havonta.
Az alapelv működhet, de jó hőátadási hatásfokhoz valószínűleg több négyzetméternyi hőátadó felület, tehát nagyon hosszú cső kellene. Sima falú spiko helyett talán recés/hullámos falú csővel érdemes próbálkozni, azzal is növekszik a két levegő között a hőátadó felület.
És ne feledjük, hogy miközben melegszik a beszívott levegő, a hideg külsejű cső hűti is felülről a födémet, tehát energetikailag nem nyereséges a dolog. Ezért is szokás a hulladékhőt inkább olyan helyről lopni, ahol már biztosan nem kell nekünk, pl a hőcserélős szellőztetők a lakásból kifelé távozó (kidobásra ítélt) szellőző levegőből vesznek ki valamennyi hőt és azt adják át a bejövő friss levegőnek.
"Nagyon max 100m3/h levegő, de inkább kevesebb"
Ha jól értettem, akkor ez egy klíma beltéri egységen átmenő levegő lenne. Ez csak nagyon kis fűtő/hűtő teljesítmény esetén 100 m3/h, átlagos klímáknál inkább 300-500 m3/h a jellemző, de komoly hőteljesítmény esetén akár 1000 m3/h levegőt is forgathat egy beltéri egység (kültéri akár többszörösét is).
Nem kifejezetten a lakásból, hanem a födémre fektetett 200-as spikocső által a födém és a 20cm gyapot között leadott hőből lopnék valamennyit. Nagyon max 100m3/h levegő, de inkább kevesebb.
Az a terved, hogy a közvetlenül a födém tetejére fektetett beszívó cső lopjon hőt az alatta lévő lakásból és ezt a hőt adja át a csőben áramló hideg levegőnek?
A levegőnek történő hőátadás jóságának megsaccolásához
- tudni kellene, hogy menyi hideg levegő áramlik a csőben (köbméter per óra)
- tudni kellene, hogy ez a levegő mennyiség út közben hány négyzetméternyi hűtő/fűtő felülettel érintkezik.
Hadrendbe állt nálam egy egy lcs klíma. A beltéri egység a padláson lógva figyel, van rajta külső levegő bevezetéshez egy 100-as csőnek csatlakozási pont. A gyári katalógusokban nem találtam kifejezetten oda gondolt megoldást. Mennyire elvetemült az az ötletem, hogy csatlakoztatok oda mondjuk 100-125-ös csövet, amelyet aztán 5-6méter hosszan elvezetnék a padlásra fektetett hőszigetelés alatt, a végére meg tennék valaminő szűrőt?A beszívott levegőnek lenne esélye előmelegedni. Vagy ahhoz hosszabb cső kellhet?
"ahogy nő az átáramló levegő, nagyobb nyomásesés lesz"
Ez csak akkor igaz, ha csak egyetlen alkatrészt vizsgálunk.
Egy komplett szellőztető rendszer esetén ahogy nő a teljes csőhálózat fojtása (nyomásesése), úgy csökken a rendszeren átáramló levegő (ventilátorok nyomás-érzékenysége).
