Az utóbbi időben mintha elmélyült volna a bevándorlással, bevándorlókkal kapcsolatos problémakör hazánkban és Európában.
De miért is probléma ez, ha az európai országoknak ott van az elöregedés és a népességfogyás is problémaként?
Mégis megtelt a vén kontinens? Nem tudjuk magunkbaolvasztani, asszimilálni, befogadni a menekülteket? Miért van ez és kiken múlik ez?
Magyarországon ugyanaz a helyzet kicsiben, mint Európában? Most nem tudnánk olyan telepesfalvakat létrehozni, mint pl. annakidején a görög menekülteknek Beloianniszt?
Nemrég volt az Index-en, hogy európa legnagyobb dzsámiját akarják felépíteni valahol Pesten. Mi van vele? Korábban a XI kerületben akartak valami muzulmán kulturális központot. Az szerencsére megfeneklett.
Ez nem jellemző sem az arabokra, sem a feketékre. Sosem fognak beolvadni
Tőről metszett marhaság. Nem egy olyan arabot ismertem, akik szebben beszéltek magyarul, mint egy pesti polgár. És észbeli képességeikben hibát nem lehetett volna találni.
Dolgoznak itt arab orvosok is, fikarcnyival sem rosszabbak, mint a magyar kollégáik. Sőt !
És fekete afrikából ide települtek is kiválóan tudtak integrálódni, dolgoznak, családot alapítottak.
Merő butaság lenézni származásuktól függően embereket. Az egyént magát kell megítélni, nem előítéletek szerint ítéletet mondani.
Nem kevés "igazi magyart" ismerek, akiket szívesen lecserélnék más kultúrákból jövőkre, ha az ország felemelkedését, vagy a békés egymás mellett élést fontosnak tartjuk.
Azt még el fogom viselni, ha reggelente a müezzin hangjára fogok ébredni. Azt is el fogom viselni, ha a szép magyar nőknek csador alá kell rejteni szépségüket. Tán még azt is túlélem, ha betiltják az alkoholt. Azt viszont már nem bírnám elviselni, amikor majd kötelezővé teszik a zsidózást.
Legalább egy helyen lesznek. De mint tegnap írtam, tesz ezért vidéken is a fideszes önkormányzat, amikor Pekingről utcát nevez el. Ennyit a következetességről. Mert az már jókora előny, hogy az egyik önkori képviselőnek pekingi egyetemen tanul a fia. Ez viszont mindent megér.
helyes. De ugyanakkor nem bánod, ha más pedig nem eszik, iszik ilyesmit, vagy akár vegetáriánus. Ezért még nem kell ferdén nézni Magyarországon senkire. Live and let live ! Ez egy jó elv a békés egymás mellett éléshez.
Obama sem tőről metszett amerikai, mégis tökéletesen integrálódött, sőt asszimilálódott az amerikai környezetbe. Legfeljebb a Ku-Klux klán vitatja el tőle, hogy ízig vérig makulátlan amerikai polgár.
És itt jönnek be az ARÁNYOK. Az már egyáltalán nem mindegy, hogy felborul-e az arány azok között, akik generációk óta itt élnek, itt szocializálódtak, és az újonnan bevándorolt kultúrnép között.
Azt az állapotot nem szabad engednünk kialakulni, hogy arányukat kihasználva ők kezdjenek el szabályokat, törvényeket hozni. Ehhez pedig ellenőrzési jogot kell gyakorolnunk, épp az aráynok szinten tarása érdekében.
amikor kint voltunk Zakintoson, és megtudták, hogy magyarok vagyunk, nagyon kedvesek lettek... voltak ott öregek, akiknek a rokonai a nagy zakintosi földrengés után kerültek Magyarországra...
Erre a legjobb példa a Magyarországon letelepült görögök esete, akik a katonai diktatúra idején emigráltak ide. Még saját várost is kaptak, ahol csak ők laktak. Megtanultak magyarul, és nyomtalanul beolvadtak a társadalomba. (nekem volt egy ilyen ismerősöm, ő mondjuk eléggé akcentussal beszélte a magyart, pedig kis gyerek volt mikor idekerült)
Ez nem jellemző sem az arabokra, sem a feketékre. Sosem fognak beolvadni. És nem csak az eltérő bőrszín miatt.
na és ? Én sem úgy születtem, hogy már tudtam bármilyen nyelven is.
Konyhanyelven bárki meg tud tanulni egy-két év alatt magyarul, még Fekete Pákó is meglepően jól beszél. Azt meg senki sem várja el, hogy Ady verseket szavaljanak, és Jókai regényekből idézzenek.
Mit gondolsz, azok a magyarok, akik Londonba mentek munkát keresni, zömükben milyen szinten beszélik a cockney-t, az oxfordi angolról meg ne is beszéljünk.
Tudom,hogy nagyon közönségesen, de egyszer már megfogalmaztam; szeretek disznóhúst zabálni, sörözni, szeretem, hogy a csinos nők ( is) lengén öltöznek, valamint kedvemre káromolhatom mérgemben az összes istent. Persze igaz az is, hogy ezek megvetendő gyarlóságok, dehát az otthonomban, a hazámban vagyok és ez eddig még tűréshatáron belül van. Ma még.
És szeretném, ha ez így is maradna! Én ugyanis nem vagyok és nem is akarok Charlie lenni! És más se, csak egy magyar a pár millióból.