Keresés

Igen, tegnap belelapozgattam, igen érdekesnek tűnik. A Kráter kiadó honlapján az alábbi olvasható:

"1942. augusztusától 1987. márciusáig gyűjtötte össze Beyer László könyvtáros-irodalomkutató Wass Albert hol novellába, hol karcolatba, hol memorandumba váltó publicisztikájának rendíthetetlen sorát.
Az Erdélyben még helyi lapokban, majd a többségében emigráns lapokban közölt írások mélységes hitellel tükrözik annak az embernek a hitét és gondolkodását, akit hol a magyar Don Quijoténak, hol a magyar emigráció lelkiismeretének, írófejedelmének tartottak kortársai, s ma már XX. századi irodalmunk mértékadó klasszikusának vallja egyre bővülő és hálás olvasótábora."

Sajnos még nem sikerült elérnem az Alapítvány képviselőjét.
De, hátha Ő is (vagy más aki tudna segíteni) olvassa a topicot :)

Alapítványnál reagáltak vmit a honlap ötletére?

Más: most jelent meg a Kráternél a Józan magyar szemmel c. két kötetes publicisztika-válogatás, valakinek már volt szerencséje hozzá?

"Örülnék, ha más is irna a regényről: mit mondott neki személyesen a mű, milyen hatást váltott ki az olvasása?"

Nos, nekem ez volt az első, amit Wass Albert művei közül olvastam. Egészen egyszerűen lenyűgöző hatással volt rám. A tájleírás, a nyelvezet, a cselekmény és ezek fantasztikus összhangja valóban felejthetetlen élmény.
A hatása pedig az volt, hogy most olvasom az életmű-sorozat 18. könyvét. :)

Jegyeztem, köszi :))

ejsze = talán-t is jelent
de különböző kontextusban és értelemben használatos, és nem mindig talál oda, ahova be lehet helyettesiteni a "hiszen"nel... de azért hajrá :))

jah--ezer bocs... visszaszivom :))

ejszen vagy ejsze vagy sze' = hiszen
Rosszul tudom?

Aranyos vagy, de éppen Gurg kollégát próbáltam serkenteni :))

boraka-- az ejszen-t nem jól használtad itt (bár bocsesz (: ), de ejsze még alakul :)

télleg? jó tudni... azt tudom, hogy én nyitám a topicot, dehát nem tudok én mindenhez hozzászólni... de hogy te eppe tőlem hallál először ezekről, erről nem tudék... de erőst örvendek na...
a székely-magyar szótár megjelent régen a ROmániai Magyar Szó c. napilapban, sorozatban, és azóta keresem a neten... és ime itt van... köszi :))

Egy kicsit lehetnél aktívabb is ebben a topicban, ejszen Wass Albertről és munkásságáról (és a székely-magyar szótárról is) sok mindent éppen Tőled hallottam először. :))

:))))
Ide münk es küldtünk volt szavakat.
:))))
Kaptunk is érte egy könyvet a szerkesztőtől.

Kedves agnescsillag! örülök, hogy a topic-gazda örül ;))

uhhh-- boraka--- ezer kösz!!!! ezer éve keresem ezt a székely-magyar szótárt....
:))))))))))

Wass Albert könyveknél ez hasznos lehet :)

A második kötet közepén tartok, nagyon gyönyörű. Bár egy ideig nem tudtam kiigazodni, hogy románokról szól pár magyar szereplővel, vagy fordítva, vagy a kettő együtt, mindegy ez érdekes, csak a nevekből próbáltam következtetni...

Gondolom, mindenki csendben készül az ünnepekre :)

Elolvastam a Funtineli első kötetét. Nagyon mesés, de nagyon jó! Mennék is a Kelemen-havasokba túrázni de nagyon! Átböngésztem a terület turistatérképét, egy csomó helyet sikerült beazonositani frankón: Istenszéke, Ulmu, Bisztra-patak völgy, stb. Vagány lenne végigjárni mindezt a sok érdekes helyet, közben meg ábrándozni a regényről... (Csak nehogy aztán tényleg felbukkanjon valaki...)

A tájleirások valami egészen fantasztikusak a műben, a szereplők meg gondolom a kor tipikus emberei: magyar báró, a szabadságharcos volt katona, oláh hegyi pásztorok, kivert/elmenekült emberek, egy sokszinű, de ugyanakkor a rengeteg szenvedés és elkeseredettség következtében mégis szomorúságot árasztó világ. Szvsz a mesés történet ellenére azt már az első kötet megerősitette, Wass sajátos stilusa által, hogy Erdélyben valami hatalmas potenciál lakozott/lakozik, ami folyamatosan ment/megy veszendőbe.

Örülnék, ha más is irna a regényről: mit mondott neki személyesen a mű, milyen hatást váltott ki az olvasása?
/A második, harmadik könyv sztorijait perzse hagyjátok meg meglepetésnek :)/

Zete

No, de nagy a csend... ;)

Még egy dolgozat, remélem, még nem volt.

Ismét egy-két érdekes dolgozat.

"kicsit" off, de azért végszóként még jó.

Hogy tudnának-e érdekes, érdekfeszítő ötperces előadást tartani? Ezért tanár a tanár, nem? Hogy elolvasson életében kétszer-háromszor egy könyvet, átfussa, Wass Albertről és mindenkiről, akiről komolyan egész órát akar tartani, és ami megfogta, azt elmesélje belőle. Amúgy is, amit én itt elolvastam, abból már nyugodtan össze lehetne ütni egy óra elejét.
Mert azt ugye ne felejtsük el, hogy valaki a szakmáját jól csinálja, ne pénzért...
Hozzáteszem, nekem óriási mázlim volt, mert egy író, nevesül Féja Endre volt a magyartanárom, aki rengeteget mesélt pl. arról, ahogy Móricz Zsigmond "bácsinál" voltak pár évesen apucival, és hogy a kutyus Krajcár volt, hogy a legnagyobb szegénységben is legyen otthon egy krajcár :-)

Szóval, érdekes a film, csak rövid (50 perc), még néztem volna... :)

Ez valóban nagyon jól hangzik.
Sajnos azonban úgy tűnik számomra, hogy a pedagógusok nem lennének felkészülve a módszertan alkalmazására. Szerinted tudnának Wass Albert (Márai, Hamvas...) munkásságáról érdekes, ismeretterjesztő előadásokat tartani?
Szóval egy kicsit pesszimista vagyok, bár tévednék.

inkább off:
Jók a gondolataid, csakhát amig a kötelező tanterv köti a tanárok kezét, addig nem fér bele időben egy "normál" iskolában, hogy órákat szánjanak plusz anyagra. Nem is szólva arról, hogy a tanárok hány százaléka ismeri egyáltalán pl. Wasst?
Én még a középsuliban láttam jó ötletet a történelemtanáromtól. Sok órája alatt adott könyvtippeket az adott témában. Aki ezeket összeirta és netán el is olvasta, máris kapott egy olyan tudást, ami messze túlmutatott a tananyag száraz témáin.
on

h8!
"Amíg politikai szemléletet, pártot társítanak Magyarországon (szerencsére Erdélyben ez fel sem merül) Wass Albert műveihez, sajnos sokan kézbe sem hajlandók venni a könyveit."

Szvsz ez még jó ideig elkerülhetetlennek látszik - sajnos. Majd ha eltelik jópár tiz év, és egyáltalán megszokják az emberek az "új időket", akkor talán javul a helyzet ezen a téren is.

Igazad van, teljesen! Igazából csak a felszínre akartam hozni a témát :) bocs, ha már van egy topik mondjuk azzal a címmel, hogy "tanítsunk-e kötelezőt suliban"... ;o)))))

Nah. Abban igazad van teljesen, hogy aki fiatalkorában nem tanul meg olvasni, az valószínűleg felnőttkorában sem fog. Teljesen egyetértek. Pont ezért dilemma ez az egész, elég sokáig ücsörögtem a beírásom előtt és után, hogy van-e erre megoldás? És gondolom nem én vagyok a hülye, mert azért elég sok embert foglalkoztat a dolog és mindmáig nincs rá korrekt megoldás, amit el is fogadtak.

A volt magyartanárom (Féja Endre) egyik ötletét vegyíteném össze magammal, talán ez az, amit nagyon jónak tartanék. Ha sokkal kevesebbet, és mégis többet tanítanának irodalmat. Ezt úgy értem, hogy mi hat éven keresztül tanultuk a különböző írókat-költőket, és így is elég nehéz volt. Nyolc évbe mondjuk korrektül belefért volna. És ezt úgy kéne csinálni, ahogy régen. Az iskola ne információtömés legyen liba módra, hanem egy beszélgetés. Mind egy magyar szakkör, vagy fakultáció. Nem kell minden művet alaposan végigelemezni... minek? Egyet-kettőt, ami többeket érdekel, amit olvasnak. Sokkal emberközelibb, és élvezhetőbb is. Ráadásul így "elemezni" is jobban megtanul a diák, nem lesz olyan száraz, buta, sablonos. A módszer a következő: a tanár kijelenti, hogy egy hónap múlva - mondjuk - az Elvész a nyomról beszélgetnek egy órát, és aki akarja, elolvassa, vagy legalábbis beleolvas. És akkor 45 perc: bejön a tanár, mesél Wass Albertről, egy kis életrajz, egy pár érdekes sztori, 10-15 perc, és a diák ekkorra már izgatott, hiszen ez érdekes... és ekkor jön a diskurzus: aki olvasta, mesélje el a kedvenc részletét, hogy tetszett, miért tetszett, ki a kedvenc figurája... közben pedig el lehet pöttyinteni, hogy igen, a személyiségrajz milyen jellegzetes ennél az írónál, meg hogy Erdély volt a fontos... erre szerintem nyugodtan rá lehetne nevelni a fiatalokat. Helyesebben szoktatni. Ez az olvasásnak egyébként is alapelve: nem csak sztorit olvasok, hanem el is kéne gondolkozni rajta, meg kéne érteni. Hírhedt adat, hogy a Magyarországon élők igen csekély százaléka tud Olvasni. Tehát sajnos funkcionális analfabéta. Még a sokat szidott Amerikát is alulmúlva?...
Csak hát ahol ma a magyarországi (irodalom)oktatási színvonal van, ez elég zűrös... Sajnálatomra.

Vagy megfilmesíteni a Funtineli boszorkányt vagy a Kard és kaszát!

Folytatva tovább az álmodozást... ;))

"le kell foglalni a domanint, és meg kell nyitni a www.wassalbert.hu-t, vagy .com-ot, "

Ez lett volna nekem is a következő ötletem, de lehalt a háló nálunk, úgyhogy meg tudtál előzni :)

Örülök, hogy igy megy a topic...

Majd mesélj(etek), milyen.

Ez is egy nagyon jó ötlet! Megpróbálom felvenni a kapcsolatot az alapítvány képviselőjével és elsőként figyelmébe ajánlani ezt a topicot.

Már meg is vettem CsFeco által ajánlott videót. :)