Sziasztok. Adott egy 30 éves lakás ilyen "Cs" típusú radiátor szelepekkel, melyek sorra törnek el.
Érdeklődnék, hogy ez milyen gyártmány lehet? Kompatibilis a fém szelep mindenfajta elzáróra (mi ennek a kupaknak a szak neve?)
Termosztátos kupakot érdemes venni a classik helyett? Páromnak olyan van de sípol, kattog, fütyül, pattog random módon(herz márka). Mindegyik ilyen zajos, melyikek a jók? Köszi a segítséget
Előző melóhelyen ipari gőzkazánt is üzemeltettünk. 700kW, 80m3 gáz óránként/1000 liter vízből 8 bar 160 fokos gőz, nem vicc kategória.
Egy darab súlyterhelésű biztonsági szelep volt rajta 5/4 keresztmetszetű elvezető csővel.
Volt egy csap amivel ezt ki lehetett kerülni(kézi vésznyitó), ha rányitottunk, padlógázon nem bírta tartani a kazán a nyomást, leesett 4 barra, már vizet köpött a szerencsétlen:-)
-----
általában abból van baj, hogy megforralják a rendszert, biztonsági szelep helyett meg szakad valami valahol(kazán általában), a hirtelen nyomásesésre meg felforr egy csomó víz, amiből gőz lesz, a kazán meg a rakétaelv alapján lakóhelyet vált.
Csúnyán becsapott valaki téged, ha elhitette veled, hogy létezik olyan hősugárzó, amelynek a hatásfoka több 100%-nál. AKÁRMILYEN FORMÁJÚ, GYÁRTMÁNYÚ, FAJTÁÚ egy elektromos fűtőtest, az mindig pont annyi hőenergiát fog leadni, amennyi energiát kivesz a villanyórából SE TÖBBET, SE KEVESEBBET.
Tehát ha egy pl 1000 wattos elektromos hősugárzó szerinted túl sok áramot fogyaszt, egy vízzel töltött radiátor (olajradiátor) csak akkor fog ugyanannyi meleget adni, ha abba is ugyanannyi wattos elektromos fűtőbetétet teszel. Tehát nem nyerhetsz vele semmit.
Ez olyan nevetséges, mit a régi vicc:
"Főnök, maradt még egy talicskára való homok, mit csináljak vele?"
"Áss neki egy gödröt és öntsd bele."
Ennyi értelme van elektromos hősugárzót folyadékos radiátorra cserélni.
Viszont egy fűtő klíma (= hőszivattyú), az képes akár 4000 wattnyi hőt termelni neked, mindössze 1000 watt elektromos fogyasztás közben.
"de akkor hány gőzerőmű robbant szét---szállt el ?"
A profi rendszereket ne kever ide. Erőművek minden jellemzőjét többszörösen túlbiztosított elektronika figyeli, amely már jóval a felforrás előtt automatikusan meghúzza a vészféket. Ráadásul a kazánokon is óriási biztonsági súlyszelepek vannak combvastagságú csövekkel, tehát ha az elektronika valami miatt esetleg nem működik, a felforrásból akkor is csak egy templom méretű gőzfelhő lesz, meg öt perc trombitáló hang, ami az egész városban hallatszik (személyes tapasztalat: egyszer ott álltam a cső vége alatt, az emberek kiszaladtak az utcára :)
A nyitott rendszerek nyitottsága többnyire csak vékony csövön/lyukon át történik (pl. kiegyenlítő tartályhoz vezető cső).
Amikor nagy víztömeg elkezd forrni, akkor hatalmas gőzmennyiség kezd villámgyors tágulásba. A fent említett cső/lyuk keresztmetszete pedig olykor százszor szűkebb, mint amekkora lyuk elég lenne a keletkezett túlnyomás biztonságos elvezetéséhez. Két centis lyukon lehetetlen pl száz köbméter gőzt átpréselni egy másodperc alatt. Tehát akár olyan rendszer is felrobbanhat, amibe van beépítve túlnyomás szelep, ha az a szelep alul van méretezve, vagy túl vékony csőbe van beiktatva.
Ne haragudj, átnyálaztam a fórumot és nem találtam semmit. De még csak a google-ben sem. Gondoltam ez a fórum arra jó, hogy megkérdezhessem, hogy mit gondol róla az aki esetleg jobban ért hozzá. Elektromos verzió van a házban, sokat fogyaszt. Szintet emelni nem tudok, mert több helyen is van lépcső, illetve ajtók. Kérlek, ha tudsz megoldást ajánlani, írd meg.
Köszönöm a választ, csak most vettem észre, ne haragudj. Azok nem a felszín alatt mennek, uh elvielg ez nem probléma. Az uponort néztem én is de ennek az anyagköltsége nagyon magas és megemeli a szintet is 4cm-vel. Az összes ajtót át kell szerelni. Tudsz esetleg más alternatívát? Köszi!
Nyitottnál csak akkor, ha a légköri nyomás annyi. De ez tengerszinten is csak egy rámondott érték, hiszen mindig változik, napszaktól függően is, nem csak az időjárástól. Fent a hegyen sokkal kisebb is lehet.
A levegő rugalmas (összenyomható), ha van hagyva benne elég levegő, az a levegő összenyomódva elnyelheti a hőtágulást. Persze arra oda kell figyelni, hogy a levegő ne akadályozza a folyadék keringést.
De lehet akár nyitott is a rendszer (kiegyenlítő tartály a padláson :) vagy lehet alkalmazni zárt nyomáskiegyenlítő tartályt is (ezekben is levegőből van a rugó többnyire).
Nagy baj akkor van, amikor a víz hőfoka eléri a 100 fokot, mert amikor a víz felforr (nagyon gyorsan kb 100-szorosára tágul), azt úgy hívják, hogy robbanás :)
A hőtágulással lesz gond. Ugye minden radiátoros rendszerben van tágulási tartály, ha máshol nem akkor a cirkóba beépítve. Itt meg ugye teljesen zárt lesz a rendszer. hőfoktól függ mennyire megy fel a nyomás... És a csövektől, illesztésektől hegesztésektől függ mennyire bírja. A standard radiátor 4 Bar környékéig biztosan elmegy.
"egy normál kb. 70x40 cm-es különálló lemezradiátorba szeretnék egy elektromos fűtőpartont beszerelni."
"Normál" típusú radiátoról még nem hallottam, de biztosan van rajta két cső csatlakozási pont. Ezt a két pontot kívülről összekötöd egy jó vastag függőleges fém csővel, annyira vastaggal, amibe már be tudsz építeni egy elektromos fűtőpatront. Ez felmelegíti a vizet (vagy olajat) a vastag csőben, a hő hatására beindul a keringés a vastag cső és a radiátor között.
"hiába cseréled az akkut, attól még ott fogsz megdögleni mellette."
A szénmonoxid érzékelő cellák nem úgy működnek, hogy 7 éves korukban még tökéletesek, de egy nappal később az érzékenységük nullára zuhan. Lehet, hogy (elemcserék után) többé-kevésbé elfogadhatóan működik még 20 évvel a garancia időn túl is. Akinek nincs kedve/pénze 7 évente vadiúj szénmonoxid jelzőt vásárolni, az saját felelősségére nyugodtan játszhat az életével.
Tudnátok segíteni a következő tervezet megvalíthatóságában: egy normál kb. 70x40 cm-es különálló lemezradiátorba szeretnék egy elektromos fűtőpartont beszerelni.
Bele fér-e a patron a 8 mm. belső átmérőjü csőbe, ill. mi lesz a hőtágulással?
