Építkezés vagy házfelújítás előtt NEM nagyfalat elolvasni a topicot, ezt sem és még vagy 4-5 topicot (Házépítés költségei, (Hő)szigetelések a minimum). Jobban jársz vele...
- Mivel akarod szigetelni az alapot? Hogyan? Melyik részét az alapnak? (azt hittem házat újítasz fel nem építkezel..)
- Belső válaszfalak mozgatásához ált. nem kell engedély (vannak kivételek)
- Ajtónyílás elkészítése?Mármint kiverni a falak és berakni egy áthidalót?
Házvétel küszöbén állok, s pár kérdés felmerült amikkel kapcsolatban jó lenne tudni legalább nagy vonalakban a választ.
( biztosan volt már ilyesmikről szó korábban, de elég nagy falat végigolvasni a topicot, úgyhogy kérdezek)
- alapszigetelés: nagyságrendileg mekkora összeggel kell számolni itt méterenként? (gondolom elég sokminden befolyásolja az árat alkalmazott technológiától és a konkrét körülményektől függően, hozzávetőlegesen érdekelne) - belső falak részleges bontásához (ajtók beiktatása ill. eltüntetése), új belső elválasztók építéséhez szükséges-e építési engedély? (ismerős építész van aki kitalálja mit/hogy, inkább a "papíros" oldala érdekelne) - kb. mekkora összeggel kell számolni egy ajtónyílás elkészítésére?
Die Endfestigkeit der Verklebung wird durch den Anpressdruck des angeschütteten Erdreichs, Kies o.ä. erzielt. Die Anschüttung muss innerhalb von 14 Tagen nach Verklebung erfolgen.
=
A ragasztás végső "szilárdsága" a feltöltött talaj, kavics, stb... nyomóereje által lesz elérve. A feltöltésnek a ragasztást követő 14 napon belül meg kell történnie.
(én mindenfajta cuccról, legyen az festék vagy hangyairtó, először leszedem a magyar használatit, és elolvasom a németet vagy az angolt... festékspray, magyar: min. 15 perc szünetet hagyjunk a rétegek közt. német, angol: 15 percen belül hordjuk fel a következő réteget. :-)
Németül nem tudok. Ez a magyarban így néz ki: "A PERIMETER KLEBER csupán egy ragasztási segítség a szigetelőlemezek rögzítéséhez. A ragasztás végső kötőereje a vakolat kavicsai és szemcséi (stb) préselési nyomásának függvénye. A felhordást követő 14 napon belül vakolni kell."
Milyen vakolat az ami nyomás alatt tartja a ragasztást? Vagy ez félrefordítás? Azt, hogy elengedi a ragasztás, ha nem támasztod, meg, sehol nem írják. Ha ez így van, és tényleg leesik emiatt, tuti beperelem őket...
Wazze, nem falat burkol, könyöklő lesz belőle. Megfelelő vízorral, fugázással akár a levegőben is megáll. Ha képben lennél, tudnád, hogy az eps és a tégla az nem ugyanaz:))
Jó az ötlet, amennyiben csak pár hónapig kell ott maradjanak a téglák.
Az említett anyagra rá van írva, hogy kizárólag ideiglenes rögzítésre szolgál, az EPS lapopkat a pincefalon igazából a visszatöltött föld/kavics fogja meg.
Külső ablakpárkányra vágott téglából készítenék borítást, alatta 2-3 cm xps lenne és arra gondoltam hogy az xps-re a vágotttéglát Soudal Perimeterrel ragasztanám fel.
Ha nem akarod a padlásteret kihasználni, nézd meg a szeglemezes ( rácsos tartós födémet. Ahhoz megfelelő az 5x15-20- as padló. Megfelelő csavar kiosztásnál ( 0,9-100 cm) talpszelement sem használtunk.
Megkaptam a tervezőtől az engedéylezési terveket. A fafödémhez (földszintes ház, 6 méteres fesztávok) 15/25-ös gerendákat ír max. 90 centinként. Nem túlzás ez egy kicsit? Összesen 26 db gerenda kell, így csak ezeknek az anyagára 500.000 Ft. És akkor még szó sincs az álmennyezetről stb. Ennyi pénzért már tehetek betongerendákat is kefnivel, nem?
felénk csak akkor adnak párat,ha egész raklapokat vásárolok,és akkor is keveset. én nagy flexszel vágtam mindet,szerintem nem haladt olyan borzalmas lassan. jobb,mint bezsaluzni(mikor elromlott mindkét flexem).
bizony,mi is csinálunk panelvágást,a 8cm-es falhoz annyira nem is kell extra méretű tárcsa+gép.de ettől még csak járulékosan vannak előnyei a vágásnak a bontáshoz képest,állékonyságot nemigen befolyásol a technológia.
Üdv. mindenkinek! Ha valakinek villanyszerelő vállalkozóra illetve biztonságtechnikai szakemberre lenne szüksége ,keressen bizalommal az elérhetőségeim bármelyikén! Ami a viz-gáz- fűtés szerelőt illeti ha valakinek kell tudok olyan szakembert akit nyugodt szívvel ajánlhatok.Gyakorlatilag 10 éve ismerem a munkáit és gyakran közösek az ügyfeleink is.
Én azt tudom, hogy van a tatai Lehőcz nevű víz és gázszerelő cég, akit senkinek nem ajánlok. Engem nagyon átvertek, anyagilag is és a munkájuk sem ér sokat!
Nos, úgy néz ki, hogy 6 óra alatt végeztek a munkálatokkal délutánra. Itt nálunk nem látszik semmi nyoma a falazaton, repedés ilyesmi. Nem is gondoltam, hogy kiszedés után 1 órával bármi negatív jele lenne. Masszív beton épületeknél lassabb folyamat lehet bármi öregedés, vagy túlterhelés. Egyszercsak megroppan és kész, de ezzel egyelőre semmit nem lehet már tenni, mondjuk igazából, ha be is következne valami ilyesmi, valószínüleg csak vagy 2 emeletet érintene a megrogyás, mégcsak nem is leszakadás. Szerintem. Minden esetre nem hiszem, hogy véletlenül zavarja ez a tudatalattimat.
(Most írt levelet uncsitesóm, aki nehézdaru kezelő építkezéseken, hogy ezek a szerkezetek be vannak kampózva a saját szintjükön és az adott födém és oldalfal tartja ezeket...vagy mi.)
Én ezért nem vállaltam be több villanyszerelési munkát, mert be akarták vágatni a falba a csöveket. Bizony amit mondasz megvan a veszélye, nem kis súlytöblet kerül a födémre.
Azért ez nem tégla, hanem vasbeton, abból a 8 centisnek akár lehetne is tartó funkciója. Igazából azért tényleg csak merevítő van. Ha egyet-kettőt kiszednek, attól az egész épület állékonysága még nem változik számottevően. Persze ha már mind a tíz emeleten kiszedik, és mindenütt ugyanazt, valamint a többi lakásban is meggyöngítik (lakásonként) egy-két fal kiszedésével, akkor már lehet rosszabb a helyzet, de ennek a valószínűsége -lássuk be- elég kicsi. Nekem legalábbis így tanították ezt jó húsz éve az oskolában.
De mondom mi aggaszt: Ez egy 8 cm vastag 4,5x2,6m-es beton fal, aminek alapból legalább 1,5tonna a súlya, a 2. és 3. emeleten ezek már nincsenek bent. Ha a szerkezet nem az oldalfalakra van illesztve és azt terheli, akkor a felső szintek összes válaszfalának súlya a 3. emelet plafonját nyomja. De lehet, hogy helytelenűl kombinálok. Remélem statikusi véleményük van azért munkálathoz. Mert a mai maszekolós világban még ez is kétséges. Minden esetre felhívtam a közös képviselőt nézzen utána az ügynek. Jó lenne nem arra hazajönni egyszer, hogy ez vagy az beomlott, megsüllyedt, meg ilyenek.
Ja és nem is vágják, hanem kalapácsolják, meg vésőgépezik !
Ezt egy statikus is ugy tudná megmondani, ha látná a pontosan a helyszínt és látná az eredeti terveket. Vannak falak miknek nincs tartó szerepük de ezt látatlanban megmondani nem lehet. És igen egyes esetekben statikai állóságot megszünteti.
Lenne egy kérdésem: 10 emeletes panelházban az 5. emeleten lakom. Alattunk 2-vel a 2. emeleten vesznek ki közfalat, ami a konyhát és az étkezőt választja el, 8cm vastag és 4,5m hosszú. Felette a 3.-on is ki van véve ez a fal, de a többi emeleten megvan mind. Az érdekelne, hogy nem-e befolyásolja a ház állagát statikailag rosszúl ez a beavatkozás ? Nem rogyik meg a szerkezet e-miatt ?
Sziasztok. Adott egy 10x40 méteres telek, amin építkezni szeretnénk. ötleteket kérek, hogy ki hogy oldana meg rá egy házat. ami elvárás lenne: 3 kicsi hálószoba, egy nappali, aránylag nagy konyha a nappalitól függetlenül, garázs, és műhely. A telken az utcafronttól kb.: 25 méterre van egy gesztenyefa, amit megtartanánk, tehát ez behatárolja a lehetőségeket, de pl van lehetőség a telek második felében egy "L" alakú házra, vagy az első felében egy hosszúra. A középső telek lenne az. Ne röhögjetek ki a rajz miatt, paint-el dobtam össze. :)
de 300 kg cement rengeteg ahhoz képest hogy max 10m2 területre kell szerelőbeton...
És azt tegyük hozzá, hozatnom kell. Mi lehet ami történhet? Nem lesz teherhordó felület. Egy fél éve tervezgetem hogy ideje lenne a garázs hátulján (70m2-ből kb 10) megcsinálni a betonozást, a többi rész betonpadló (4 autónyi garázsból 2.5 autónyi alatt beton és szerelőakna van, de a hátsó részbe nem lehet semmit tenni mert a talajpára mindent elrohaszt. A falak szárazak).
Sajnos mostanság informatikus létemre nincs munkám, így minden olyasmibe belekezdek / megcsinálom amire eddig nem volt időm (garázs, második fürdőszoba) és van anyagom.
Ha mégis, milyen vicces lesz a garázs közepén üzemeltetni a betonkeverőt, de még talicskáznom sem kell, csak önteni :D
Ahhoz persze az is kell hogy a 300 kilós rugóhajlító gép (előző tulaj itthagyta) valahogy eltűnjön, kérdeztem a brikettes srácokat, nagyon komoly motor van rajta + teherautóváltó, ott hátha kell vkinek.
Mindegy, most még sok dolgom van (egy fűzfát is rendbe kell szednem ma, hogy szélcsend van), lemegyek a garázsba és rövidre zárom a dolgot, megnézem azokat a cementeket...
Köszönöm mindenkinek.
Az jutott eszembe, ha csinálok egy próba betonkockát gépi helyett kézi keveréssel, el lehet dönteni jó-e a cement?
Azért ezt a penészesedést ne kenjük az eps-re. A szigetelés a penész ellen dolgozik, a jó záródó ablak meg segíti. Nekem jó vastag szigetelés került fel, azóta nincs penészesedés, de naponta legalább 2x alaposan szellőztetünk, amíg nincs kész a szellőztetőrendszer. A gyakoriság persze attól is függ, hányan laktok majd ott, milyen intezitással használjátok, mekkora a légtér... A szellőzőrendszer csöveit szerintem a padlástérnek azon a részén is el lehet vezetni, ahol nem lesz beépítve (ha nem lesz térdfal), így gondolom a legtöbb helység becsövezhető a csövek látványa nélkül.
van a garázsomban (ház alagsora) 300kg cement eredeti bontatlan csomagban, pukkanósfóliával teljesen körbe bebugyolálva, betakarva, de van vagy másfél-két éves és __nem volt forgatva__.
Nedvesség nem érhette mert a kazán szobája is a garázsra nyílik, télen nyáron 15 fok (alagsor).
10 cm már nem rossz. Természetesen nem éri meg átterveztetni a házat (áthidalók, stb), hogy pár centi plusz aljzatszigetelést betehessetek. Ilyen esetben érdemes a lábazati szigetelésre pár plusz centit rátenni. Persze az xps sem olcsó...
Kőzetgyapotból kb 18 cm kellene, ez a rendszer anyagárban kb 9-10e ft/nm. Ha neked megéri a négyzetméterenkénti plusz 5000 ft költség, akkor hajrá. Én a helyedben a különbözetből inkább a hőcserélős szellőzőrendszert építeném ki.
"Gondolom, pl. a 15 cm homlokzati helyett a 20 cm már nem annyira számottevő."
Kb 17-18 cm fölött romlik le a megtérülés. Ezért optimális ár-érték arányú a 15-ös grafitos.
"A csövezést álmennyezetben értetted megcsinálni?"
Álmennyezet vagy gipszkarton dobozolás, széles stukkó, stb. Több esztétikus megoldás létezik, a helyi adottságokhoz (pl stílus, födémrendszer, stb) érdemes alkalmazkodni.
Köszi, hogy írtál! Aljzatba kevés volna a 10 cm? Tervező 5 cm-t írt... Akkor mennyi? Csak ugye ez már bajos, hiszen a belmagasság, meg a belső ajtók áthidalásai adottak... Ha magasabb a padló, akkor akár még bontanunk is kellene. A lépésálló EPS sem olcsóság:(
Homlokzatra pedig 15 cm grafit? Kőzetgyapotra nincs értelme annyival többet költeni?
A szigetelés vastagásának növelése egy szint fölött már alig jelen valamit, nem? Persze nem azt mondom, hogy a mi elképzeléseink ezet a szinten vannak már, csak inkább azt kérdem, mennyi az ami ténylegesen érezhető is lesz. Gondolom, pl. a 15 cm homlokzati helyett a 20 cm már nem annyira számottevő.
A szellőztetőrendszernél felkeltetted az érdeklődésemet. A csövezést álmennyezetben értetted megcsinálni?
Amit jó tanácsként adnék: az aljzatba tégy vastagabbat most. A többire majd teszel magadtól pár év múlva, amikor duplája lesz a gázár a mainak. :-) Falra 15 cm-es grafitos eps rendszer (anyag) vakolattal együtt kijön kb 4000 ft/nm-ből, lábazatra is illene 10 cm xps. Persze a megtérülése hosszabb idő, de ha pár év múlva plusz 10 cm szigetelés miatt újra teljes szigetelési programot kell végigfuttatni állványozással-vakolással, akkor a mai olcsóbb lesz a drágább. Persze a pénztárca vastagsága kényszerhelyzeteket teremt. A szellőzőrendszernek pedig a csövezését csináljátok meg most, az nem drága, de később szintén csak nagyon drágán vagy otromba módon pótolható. (Komplett, működő szellőztető házilag 150e ft körül összedobható némi utánaolvasgatás után.)
A diszperziós festék csak annyiban "ludas" a penészedésben, hogy megmutatja, hol van párakicsapódás a faladon, ugyanis pára (víz) + diszpi + meleg = penész. Mészhidrátos festék esetén penész nem lesz, csak a víz folyik majd a faladon.
Olvasgattam a fórumot, és sok kérdés merült fel bennem. Építkezünk, momentán szerkezetkész az épület, a lakótér nettó 90 nm, mátratherm 38 N+F-ből, hagyományos falazóhabarccsal készítve, vasbeton födém 6 cm vasalt felbetonnal. Lábazati koszorúnál, és a földszinti koszorúnál 5 cm XPS polisztirol koszorúszigetelés van betéve. Tetőtér most nem lesz beépítve, de távlati tervekben szerepel majd a beépítés. A ház fele alatt van pince, 40 cm-es zsalukőből, nyilván afelett is vasbeton födém van.
A megfelelő hőszigeteléseket szeretnénk megtalálni, ebben kérnék véleményeket. Földszinti aljzatba 10 cm lépésálló polisztirolt tervezünk, homlokzatra 10 cm polisztirolt dryvit rendszerrel. A momentán még fűtetlen padlásterünket, illetve a födémet 15 cm kőzetgyapottal szeretnénk szigetelni. A 15 cm indoka, hogy a majdani tetőtérbeépítésnél a gerendaközök magasságát ugyanazzal az anyaggal ki lehetne tölteni, plusz majd akkor még ez elé 5 cm kőzetgyapot. Nem feltétlen ide tartozik, de 3 rétegű üvegezésű fa ablakokat tervezünk. Lábazatra 5 cm XPS kerül majd, talajban 3 cm.
Elegendő-e ez? Nem az a cél, hogy éppencsak megfeleljünk a meglehetősen elavult szabványainknak, de passzívházat sincs módunk építeni. Minden vélemény érdekel, de megjegyzem, a környezetünkben a kőművestől az építészig, a szomszédtól a szülőkig mindenki hüledezik, mennyi szigetelést akarunk... :D:D:D Olvastam a a fórumon, hogy van aki 20 cm alatt szóba sem áll a nikecellel, néha meg betéved valaki, hogy elég-e az 5 cm, aztán jól legorombítják:)
Másik problémakör: Nem lesz szellőztetőrendszer {ki lehet találni, miért nem:)}. Sokan jönnek azzal, hogy így-meg úgy fogunk penészedni, ahogyan sokan a nikecelles házakban. Hogyan lehet ez ellen tenni, még most, az építkezés e fázisában? Tudom, hogy a pára képződés úgyis velejárója az életnek, meg hogy mindennap szellőztetés stb., de elegendő lesz ahhoz, hogy ne penészedjünk? A minap a tüzépen egy eléggé szakavatott eladó azt mondta, a diszperziós festékek miatt van az egész. Mások az ásványi szigetelést ajánlják, de nagyon drága. Tegyünk minden helyiségbe aereco higroszellőzőt? Vagy felesleges, és csak hűl majd a ház? Gyakorlati tapasztalatok (is) érdekelnének!
Vannak gyenge, és vannak egészen jó kivitelek. Ne általánosítsunk!
A tapasztalat szerint amit 10e körül árulnak, az már egész jó. Favédőszerrel (zöldes színű) már kezelve van, utána pedig lehet festeni/lazúrozni, kinek mi tetszik.
Mi vettünk 3-at, egy előre felfalazott zsalukő kerítésbe megy majd betétnek (zártszelvénydarabok lettek bebetonozva, 6-6 db, ezekhez lesz majd csavarozva). Mi fehérre festettük, és szerintem jól fog mutatni.
A lényeg, hogy stabil legyen a keret/oszlop, amihez rögzíted. És ha megfelelő számú ponton van az a rögzítés, nem lesz baja.
Van egy eladó építési telkem!(ha esetleg valakit érdekel) A telek jenőbe van székesfehérvár 18 km polgárdi 5 km-re van.1200 nm összközműves.irányár:2,3 millió ft
Találtam egy jó terméket a problámámra. Albagips válaszfal elemeket nem kell födémhez kötni, így az álmenyó felé néhány centivel megyek csak a fallal, a szigetelés meg mehet telibe a födém alá! Ezzel a légtömörség is megoldódott...
a gyari ajanlas asszem az, hogy a fal feljebb megy a leendo gk almennyezet sikjanal, igy alul nem latszik ha a fal teteje ketoldalt meg van tamasztva. nekem a fogoparra meroleges a fal, par centivel a fogo fole log, ott meg van a tegla faragva hogy ne erjen ossze, es a fogokra egy-egy bramaclec ketoldalt felcsavarozva a fal melle.
Elvileg lehet, de sok függ az alaptól, amire ragasztasz. Van olyan felület, amire 5 centit sem érdemes dübelezés nélkül, máshol akár a 10 centissel sincs gond.
8 cm-es homlokzati EPS szigetelést lehet dübelezés nélkül rögzíteni? Mert eddig mindenhol azt hallottam, hogy nem, ma meg a nikecell honlapján azt látom, hogy 8cm-ig elég a ragasztás. Van ebben valakinek gyakorlati tapasztalata?
Hali! Fűtetlen lépcsőház a kinnti oldal. Tehát ez az ytong mellett szól, de az ajtósok elültették a bogarat a fülembe, hogy az ytongot könnyebb "belökni" és így biztonságtechnikailag nem ajánlják... Emiatt zavarodtam össze egy kicsit. :-( G
Szevasztok! Egy bejárati ajtócsere kapcsán merült fel a következő kérdés. Az ajtó feletti részt (bevilágító, vagy felülvilágító) be akarom falazni. A kérdés hogy ehhez ytongot használjak vagy célszerűbb a hagyományos tégla? Köszönöm G
Mi jön súlynak a fafödémre? Ha csak a szigetelés , és a gipszkarton akkor nem fog meghajlani feltéve ha az élire állított palló vagy a gerenda legalább 20 cm magas. De gondolom ezt a tervező leméretezte. Ha nagyon aggódsz akkor kösd fel a tetőszerkezethez középen.
Építkezés előtt állunk, szeretném kérdezni hogy a rejtett redőny tokozást hogy szokták megvalósítani, arra gondolok amikor a tok semmit nem takar ki az ablakból? Áthidalók eltolásával, vagy van más módszer? Ha teljesen be van burkolva akkor esetleges javításnál le kell bontani a szigetelést? (Porotherm 38NF+5cm szigetelés van tervezve)
Fafödémmel van valakinek tapasztalata? 5,5 méteres fesztávnál (csak földszint van) lehet gond a gerendák idővel bekövetkező meghajlásával? Nem szeretném ha pár év múlva elkezdene lehajlani, repedezni a plafon. Akkor inkább hagyom az egész fafödémet a csudába és megcsinálom betongerenda+kefni-ből.
Az jó gép.Bár a mosószer adagolónál a tömítést valami miatt kispóroják.Ha majd elkezd csöpögni akkor házilag kell leszilózni.Nem próbáltad meg felcserélni a csonkokat?Hátha másik ágon nem csinálja ezt.
Nem tudom....A Whirpool ban nincs szűrő?Mert a többiben van.Már ott fennakadnak a szöszmöszök.Mondjuk én mellőzöm a whirpoolt.Nagyon leakarják venni az embert ha alkatrészre van szüksége.
Hát, amikor nekünk whirlpool mosógépünk volt, havonta legalább egyszer le kellett csavarni a mosógép csövét és kisujjal csipesszel ki kellett szedni a golyó mellé beszorult ruhaszálakat
Szerintem kár azzal vacakolni.Az a lap adja a bűzzárást is nem jó bántani.Jobb volna venni egy gumigolyós mosógépszelepet és azt bedobni a szifon és a fal közé.Abba kötni a mosógépet.A gépből úgysem tud kijönni olyan anyag ami dugulást tudna okozni.
A legjobb 45 fokban levágni mert így a mind a két cső teles kerületén részt vesz a teherviselésben. Ja meg nem kell foglalkozni a szabadon álló csővég befenekelésével.
Koszonom mindkettotoknek. A vasalas is jo otlet, ugyis kell a kilogo reszt hegeszteni, akkor a labara is rakok fel par betonvasat. A foldbe nem verem le, a rohadas teljesen jogos, ez is jo otlet.
Ha mar hegesztes: ket kb. 10cm atmeroju csovet hogyan hegesztenetek ossze, ha merolegesen lesznek egymasra, es ugye ertelemszeruen az egyik szara a laba, a masik a konzolja lesz? Levagni mindkettot 45 fokban, es ugy osszehegeszteni korbe? Vagy csak az egyiket felkorivben, es rafektetni a masikat es ott osszevarrni?
Ez így jó elgondolás, bár én megvasalnám, hogy el ne törje a betont! Ilyen konzolos terhelésl állandóan ki akarja törni az oszlopot a betonból.
A beton külső harmadába legalább két kengyelt raknák olyan 8 as köracélból. Az lenne a legjobb ha a vasalást az oszloppal összeheggesztenéd így a terhelés elosztja a betonban. Egyébként én nem verném le a földbe mivel ott állandóan rohadni fog jobb ha egy kicsit még lejjebb ásol a földben az oszlop leendő helyénél és akkor az oszlop akkor végig betonban lesz és így elvileg nem tud rohadni. Ha csak nem a földtöltésnél, de ott le lehet mázolni bitumennel.
Ugy gondoltam, hogy leasom vagy 50-60 centit, onnan meg leverem az oszlopot vagy 20-30-at a foldbe (jo hosszu cso), es odaontok be 30 centi betont, es aztan a maradek 20 centire visszarakom a foldet, es visszafuvezem. Igy mar elmegy? Csak a cement 25kg? Ja, es koszi :o)
egy egyszeru kerdesem lenne. Egy oszlopot akarok leverni a kertben, es mivel kozepesen nagy suly (konzolosan kilogva 60-70kg) lenne raakasztva, le szeretnem betonozni az aljat (es kikotni a masik iranyban persze). Egy olyan 50x50x30 cm-t gondoltam koloncnak a tovere (vagyis kb. 0.075 kobmetert). Ehhez eleg a soder gondolom, nem kell semmi extra homok, illetve azt kerdeznem, hogy kb. mennyi cementet kellene ehhez keritenem?
jaa, es kimozgosodasra a kilincs feloli oldal az eselyes, az kapja a pofont amikor bevagjak az ajtot. ott meg be lehet toni egy csavart a zar vasalatanak a lukan (a zarnyelv feszek aljara), es az nem latszik.
hogy mennyit tart, az szerintem fugg attol hogy mennyi lemezt teszel fel. en hatot tettem ajtonkent. plusz a purhab. szerintem tobbet tart mint amit az mdf ajtotok anyaga kibir. (en fenyo ajtot tettem be)
van az oldschool beepites, csak senki nem szereti csinalni.
vakolatlan, vagy durvan elsimitott, nevleges meretu nyilas kell. vannak arasznyi femlemezek, jobb csavarboltbol, tokrogzito lemez. kicsit S kanyar alaku. egyik felet a tokhoz csavarozod kivulrol. Beallitod a tokot, ami ugye nevleges -2cm szele, tehat korben lesz 1-1cm. beekeled pozicioba, es az S alak miatt most a falna feszulo lemezek lyukan atfursz, nagy "falcsavar"-ral becsavarozod. a falcsavar olyan facsavarnak kinezo csavar, ami pontos meretre furt lukba teglaba behajthato, es tart is tipli nelkul. ezutan purhabozik. (elotte a tokot keresztbe kitamaszt, kiekel, hogy ne hasasodhasson be.) muszaj telibe habozni, kulonben a lukon atfuj a huzat, meg athallik a hang.
ezutan a komuves szepen ravakol, es a vasak nem latszanak.
a fenti akkor all, ha a vastag falba tetted a 12cm ajtotokot, igy lett kava, amin a vas van. ha valaszfalba megy, akkor a vasat ki kell hajlitani a falra, es tiplivel csavarozni.
Hagyományos fenyő ajtó, beépítés előtt le lesz kezelve, hogy a vizet ne szívja magába. Tehát vakolás előtt..... Viszont nekem így látatlanban elég hülyén nézne ki, ha csavar fejek lennének a tokban. Jó persze eltüntetni.........de azt már úgysem lehet (szerintem) annyira, mintha ott sem lenne. De ha kell, akkor kell, ez van.
Miért ne legyen energiatakarékos? Ha sok kell belőle, meg pláne...
Azért szűnt meg a nagy gömb, mert az 100W-os volt, amit már ugye kivontak a forgalomból. A Tungsraglobe is ilyen volt, szép, nagy gömb. Csak hát rengeteget "zabált".
Javaslom, nézz körül az energiatakarékos izzók között, van olyan, ami kb. 20-22W (nagyjából 80-100-nak felel meg), és szép gömbölyű. (Ha jól emlékszem, az IKEA-ban is van ilyen, csak annál találtam már jobb fényerejűt is.)
Sziasztok! Nem tudja véletlenül valaki, hogy hol tudnék valahol venni olyan normál (nem energiatakarékos) E27 izzót, mely egy nagy matt gömb? Régen az IKEA-ban volt ilyen, de ott már nincsen. Ha több lehetőség van, vonzana az olcsóbb megoldás, mert elég sok kéne belőle... Előre is köszi!
Mondjuk én a hagyományos habra és nem a 2 k habra gondoltam. 2k habbal nem dolgoztam még eddig ilyen nyílászáró beépítési célra bőven jó volt az 1 k-is , még nem volt panaszom rá.Bár ha nem is tágulnak annyira mint régen viszont annál gyorsabban keményednek.
Hogy én hogy építeném be? Az az ajtó fajtájától függ. Ha hagyományos az ajtó akkor vakolás előtt bár a vakolás során felvehet párát ez esetben vakolás után is be lehet csak ki kell hagyni a nyílás környékén egy jó fél araszos sávot a purhab befújása matt és azt és utána javítani így a nedvesség felvétele kiküszöbölhető. A mostanában divatos mdf ajtóknál meg egyértelműen vakolás után sőt festés után! ezek úgy vannak kiképezve hogy a tokon csak az egyik oldali takaó van fent a másik oldalit a beépítés után lehet beleragasztani a tokban levő nútba. Hagyományos faajtóknál én feltétlenül becsavarnám a falszerkezethez és a csavar helyét el lehet tüntetni egy beleragasztott fa tiplivel És ekkor nem lesz zavaró a csavarhely még ha lazúrozva is lesz. Ha viszont nem lesz csavarozva akkor a tokot belülről kitámasztani 2 helyen vízszintesen szigorúan a púrhabozáshoz bár ezek a mostani habok nem tágulnak olyan brutálisat minta a régiek.Küszöb mostani technológiáknál nem igazán szokott lenni , ha csak nem hagyományos faajtót építesz be ahol van vakküszöb.Általában a burkolat tetejére megy. kb 2cm - fog kiállni a padlósíkból.
Valaki leírná, hogyan kell szakszerűen beltéri ajtót beépíteni?? Vakolás előtt vagy után?? (mindkettőt hallottam már) Mindenképpen szükséges csavarokkal rögzíteni a tokot, vagy a purhab megfogja?? Végig ki kell nyomni habbal, vagy elég pontszerűen?? Küszöb milyen magasan legyen a padlószinthez képest, ha később megszüntetésre kerülne, ill. ha maradandó lenne??
Egyébiránt ha a szúnyogháló, redőnykeret a gond akkor csak arra kell figyelni hogy a keret rögzítő csavarjai és annak a kupakjai ne kerüljenek a szigetelés alá hogy esetleg a későbbi szereléskor el lehessen mozdítani őket. pontosabban a szigetelés alól kihúzható legyen.
Nem kell toktoldó a rést az ablak és a nyílás között 3 cm-re növelni. A feltételezett 3 cm kávaszigetelés helyett ajánlottam az 5 cm-t. Egyébként a toktoldó miatt elég sok ablak szigetelése lecsökken a hőhíd miatt, ugyan is a külső belő tér között a csatalkozásnál tömör müa. felület van. Az ablakos cégek általában meg elfelejtik letömíteni a toktoldó és az ablak tok közötti részt mielőtt ezeket összecsavaroznák. Ez tapasztalat. És csak úgy süvít ki be a szél. Úgy hogy nemegyszer kellett már utólag kívülről-belülről körbetömítenem, bár ez csak barkácsolás de több mint a semmi.
ezt most nem értem, a két lehetőség közül melyikre gondolsz? - téglafalba ablak + toktoldó és erre fordul rá kívülről az 5 centi szigetelés? vagy - téglafal, 5 centi szigetelés + ablak? Tehát a téglafal és az ablak között van az 5 centi?
Mint említettem megfelelőre kell méretezni a nyílást . Nem elég akkor 1-1 cm az ablaktok körül amit az ablakos cégek preferálnak. Persze így több pur hab kell és az ablakot is tisztességesen ki kell csavaroznia falazathoz ami egyébként sem árt. Ezért mondtam hogy érdemes ebben is tájékozódni mielőtt neki állsz az építkezésnek!
a haz akkor hul ki a szeltol, ha atfuj rajta. hogy ne fujjon at, az nem falvastagsag kerdese. ha normalisan van megcsinalva, es a nyilaszarok is normalisak, akkor nem fuj at rajta semmi.
ha en most hazat epitenek, 25cm vastag fala lenne beton falazoelembol, es 20cm szigeteles lenne rajta.
Nehogy azt hidd! A meleg ellen ugyan úgy véd mint a hideg ellen. Az ablakon meg besüt ha nincs spaletta vagy redőny. Egyébiránt meg a meleg leginkább a padlás felől jön be . Mit lehet ez ellen tenni? Át kell szellőztetni a padlást amit általában el szoktak felejteni vagy csak minimális módon tesznek meg az alpesi országokban szokványos tetőhéjazatoknál az ottani klimatikus viszonyok mellett ez nem túl fontos. Van még a mostanában divatba jövő földbe elásott "kímatikus" csövek, amik csak a szívó nyomó ventillátor energiáját igénylik.
Két réteg pl. nikecellből egymásra ragsztva és dűbelezve. Tudom hogy többletmunka de az eltolt egymásrar ragasztott rétegek abszolút hőhídmentesek tudnak lenni, mivel a toldások takarva vannak. Ha már itt tartunk akkor a nyílászárók körül a külső ablakkávánál körben sem praktikus spórolni a hőszigeteléssel. Kellő nyílásokméretek kihagyásával akár 5 cm is lehet a káváknál mostanában a szokásos 3 cm helyett. Csak tanácsként: nézd meg a 10 évvel ezelőtti fűtőanyagárakat és a mostaniakat. Házat nem csak 10 évre épít az ember. Tőlünk nyugatabbra már az 50 cm es sem ritka. Valamint tanácsos tájékozódnod a szigetelés kivitelezés tecnológiájában át ne tudjanak....... Ja és a fal csak a legkevésbé hűlő felület a födémnél megy el a legtöbb hő, a meleg felfele száll.....
1. alapból ugya 40 cm-ből "gazdálkodhatunk". Ezért nem szretném átterveztetni, mert akkor bukik az építménymagasságtól elekzdve sokminden... 2. ok 3. mozgó falról szó nem volt, csak arról, hogy "kihűl a ház" meg "kifújja a meleget a szél".
Miért akarod annyira tárolni a hőt? Ha bent is lehet tartani. Egyébként a hőtárolás még abban az időben volt fontos amikor még nem használtak+ hőszigetelést és cserépkályhával fűtöttek naponta egyszer vagy kétszer, szóval eléggé szakaszosan... A hőátbocsájtási értékekre meg rá tudsz keresni a net-en, meg fogsz lepődni mennyi a különbség a vázkerámia és a hőszigetelő anyagok között. Én ha anyagilag megengedhetném hogy építkezzek akkor legalább 10+ 5 cm hőszigetelést raknák a falszerkezetre.
1. mekkora lesz a vegleges falvastagsag? falra elpazarolt alapterulet nem mindegy, mert a brutto fole kell teto, a brutto adja a beepitettseget, stb. plusz ablakkavak, ablak arnyekolasa, stb
2. nem egyertelmu, hogy a vastag fal hotarolasa nagyobb! egyreszt megnezheted a ket fal tomeget, egy olcso 30-as tegla nem biztos hogy konnyebb mint egy szuper hoszigetelo 38-as. plusz minnel hoszigetelobb egy tegla, annak kevesbe van hotarolo tomege, mert a tegla nagy(kulso) reszet a belso resze elszigeteli a lakastol.
3. a komuvesek meg szomszedok annyira ertenek az epuletfizikahoz, mint amennyire en orszagutizni tudok. lattak mar epitkezest. szelet figyelembe kell venni a nyilaszaroknal, meg a tetonel, meg esetleg a szelesseg miatt meg tobb szigetelest tenni, de szelnyomas miatt megmozdult falrol meg soha nem hallottam.
:-) tehát a tervező tervezett 30-as falat 10 cm szigeteléssel. Egy kőműves meg kijött és majd elvitte a szél. Így megkérdezte, hogy miért nem 38-as falat rakatunk? A "hozzáértő" szomszéd is megszakértette és azt mondta, hogy "hamar ki fog hűlni a ház" ha 30-as téglából építkezünk. Szóval most arra vagyok kiváncsi, hogy lehet-e ugyanolyan hőszigetelési értékeket elérni 30-as téglával, mint 38-assal. Nem szeretném átterveztetni a házat, ha egy mód van rá - főleg nem az engedélybeadás előtt 3 nappal...
huhh, ez nagyon korrekt! lesz mivel játszanom este. :-O
Műszaki kérdés: első blikkre mondjuk sikerült olyan rendszert kiválasztanom, aminél a 30+10 szigetelés ugyanannyi U-értékkel bír, mint a 38+x. Kell még figyelembe venni valamit vagy "mindent lefed" az U-érték? (ezt úgy értem, hogy pl. ugye a 38-as falnak nagyobb a hőtároló képessége, mint a 30-asnak. etc)
tudtok esetleg valami hőtani számításokhoz összegyűjtött táblázatokat?
(alapprobléma: 30cm-es pototherm+10cm-es szigetelésből terveztettük a házat és a kemény-szeles időjárás miatt felmerült, hogy 38-as téglából kéne a falakat felhúzni meg valamilyen ásványi anyag szigetlést rakni rá. Valahogy utána szeretnék nézni, hogy mi mivel ekvivalens?!)
Kérdés, hogy mit szeretnél belekötni. Nem mindegy, hogy vegyestüzelésű kazánt, kisteljesítményű kandallót, vagy konvektort, stb.
További kérdés a magasság, hogy falon kívül vagy belül szeretnéd vezetni, stb.
Kész kéményt tekintve a Leier olcsóbb, mint a Schiedel. "Hagyományos" kémény béléscsövezés nélkül is drágább, mint egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező készkémény. (Decemberben futottam egy kört ez ügyben).
Ha nem kell engedélyeztetned, akkor vannak olcsósító megoldások.
Nagyon köszönöm a válaszokat! :) Igen, az én fejemben is megfordult, hogy spontán kimegyek az üzletbe, és a pénztárnál megkérek valakit a cserére. Az időm és az állapotom miatt gondoltam, hogy érdemesebb lebonyolítani a cserét, ha már előre egyeztettünk. A VII. kerületben lakom a Rózsa utcában, itt is dolgozom, a Szövetség utcában, meg sem álmodtam, hogy valaki eljönne az ajándékutalványért. Címet azért nem írtam, mert én szívesen kimegyek a Mester utcai Praktikerbe, ahol az ajándékutalványt kaptam, és megvárom, hogy a pénztárnál minden gördülékenyen megy-e, mert hallottam ezt-azt, ajándékutalványok kapcsán, és nem szeretném, ha valaki rosszul járna, ha már segíteni szeretne nekem jó szívvel. Még egyszer köszönöm a válaszokat, a tanácsot, és a segítséget.
Szerintem egyszerűbb lenne, ha bemennél egy áruházba, majd ott keresel olyan vásárlót aki ezen érték felett vásárol és hajlandó beváltani. Többször segítettem így másokon én is.
Szép napot, és mielőbb beköszöntő (építkezési munkálatokhoz kedvező) tavaszt kívánok! Eladnám 10.000,- Ft értékű Praktiker ajándékutalványomat, az árára most nagyobb szükségem lenne, most a babavárás vége felé. Kérem, aki ilyen összegű bevásárlást tervez a Praktikerben, és szívesen kisegítene ezzel a lehetőséggel, jelezze nekem az alábbi e-mail címen: pacsirta36@gmail.com . Hálásan köszönöm előre is.
Mert a kartonfal ugye glettelt, festett, ezen nincs rés. Ahol találkozik a mennyezettel, ott is akril tömítésvan. Mivel a kartonlapokat 1cm el a földtől kell indítani, itt egy blower door teszten simán bemegy a levegő és az üreges falon át gyakorlatilag bármerre közlekedhet. Ha netán odafent nem tudom a légzárást jól megcsinálni, mert nem figyeltem, vagy véletlenül kiszakad valahol, akkor ez csak egy plussz biztosíték. Arra gondoltam hogy egy ablaktömítéshez használatos öntapadós gumicsíkot teszek az alsó uw profilra végig a karton alá.
Az egyes ponthoz: Nem hogy 30 cm de 1m is kibír karton burkolás nélkül. Láttam egy helyen és a kartonosok azt mondták így van letervezve. Ott példul a c és az u profilt összestancolták fogóval, ezt viszont nem tudom mennyire szabályos.
Ne bigyózz már, te magad mondtad meg a megoldást. Mielőtt rögzítem a födémpallóhoz az uw profilt egy csík (minimum 1m széles) fóliát teszek a profil és a födém közé. Így az lelógva csatlakoztatható a 30cm-el lentebb lévő álmennyezet fóliához. De a biztonság kedvéért a válaszfali gipszkarton lapok aljához is teszek még valami zárást, mert ez a kritikus pontja a légzárásnak, de ha elvileg fent sikerül körültekintően ragasztgatni akkor ok.
Én úgy szoktam csinálni hogy 275 ös lapokat rakok a falra állítva szépen egymás mellé. Az álmennyezet 260-on van, így a fölötte lévő részt lehet gányolni, nem kell kötésbe sem rakni, meg semmi.
szoval igy szokas? magamtol en is igy csinalnam, csak ezzel van ket gondom:
1. ha jol emlekszem, a CW-t az UW-be nem szokas szegeccsel/csavarral rogziteni, sot direkt hagyni kell, hogy ha pl a teto megereszkedik kicsit, akkor ne terhelhessen a falra. igy viszont a kopaszon felallo CW-nek semmi tartasa nincs, ezert a gipsznek ra kell takarnia az UW-re, hogy az UW a ket gipsz altal alkotott valyuban legyen, ez adja a stabilitast.
ehhez viszont akkor mindketoldalt fel kell vinni a gipszet 30centivel a plafon fole. tulkepp kibirhato, ha felcipeli valaki a 3meteres kartont, akkor meg egyszeru is.
2. igy vegkepp nem latom, hogyan lehetne a szobak es a padlas kozti legzarast rendesen megcsinalni. a plafon foliajat a padlason a gipszkartonhoz ragasztani eleg lehet? igy a karton resze lesz a legzarasnak.
Hát oda, a C tartók felfutnak a "födémig", a szeglemezes tetőszerkezetig. ott egy vízszintes U profilban záródnak és ez az U profil lesz segéddeszkákkal a tetőszerkezethez rögzítve. Ez be lesz burkolva kartonnal kicsit magasabban mint a leendő menyezet. Erre a meglevő falburkolatra jön a 30 as menyezeti u profil a c tartókhoz csavarozva a fali gipszkartonon keresztül. Majd c menyezeti profilok függesztőkre vagy direkt vagy ellenprofilokra erre a vázra jön a menyezeti gipszkarton . Persze idöközben fóliázás , szigetelés ezt direkt kihagytam.
A szeglemezes tetőszerkezet részei a födémpallók, nem födémgerendák, hanem pallók lesznek élére állítva. ezen lesz colos deszkákból kialakítva egy szerelőút. És ezekre a pallókra lesznek csavarozva a függesztőpálcál, lentről pedig a falszerkezetek teteje.
Egy szeglemezes tetőszerkezet amúgy sem járható nagyon, mindössze egy szerelőút lesz benne kialakítva, meg egy cső a csőben rekuperátor lesz fent, de az is függesztve. Padlószinttől 3 m magas falakon fog ülni a szerkezet. Ezen lesz 30cm mélyre függesztve az álmennyezet, amin a cellulóz szigetelés fog ülni. A födémpallók között pedig 10cm, rajtuk pedig 5 cm ásványgyapotot tervezek.
Szvsz a válaszfal tartószerkezetét kell a szegezett fafödémhez kötnöd. A gk. lapokat nem kell odáig felvinni csak a közetgyapot szigetelésedet. A párazáró fóliát kell megfelelően ragasztani a légzáráshoz. Az álmenyezet felett én csak a szigeteléseket vinnén fel a födém szigeteléséig és ez szigetelné a zajt is.
nem gondolkoztam meg rajta, de atlag konnyuszerkezetes passzivhaznal gondolom szobankent telibe csomagolnak a gk felrakasa elott.
mi lenne, ha a kesz falak tetejen hosszaban vegighuznad a foliat, hogy ketoldalt lelogjon, es a ket szobaban toldanad a plafon foliajahoz?
a falat meg a rajta levo folia ellenere meg lehet tamogatni a fogoparokhoz. ha meroleges, akkor a fallal parhuzamos lecek felcsavarozasaval, ha parhuzamos, akkor meg a lecet a fogora merolegesen feltett deszkahoz rogzitve.
leginkább a válaszfal alja nem áll össze a fejemben, hogy ott hogyan fogok légmentesíteni... meg tovább fejtörést okoz a hőhídmentesség a válaszfal tetejénél. A szeglemezes födémig akarok cellulóz szigetelést.
Tudom hogy így a szakszerű, de akkor adj tippet légyszi, hol és hogyan állítsam meg a levegő útját hatásosan. Te amúgy is otthon vagy passzív házakban :), és a légtömörség ott nagyon fontos.
köszi a választ! Függesztett álmennyezetet fogok építeni. Ha az egész alapterületre (100m2) először az álmenyót csinálnám meg (a légtömörség könnyebb kialakítása miatt), és csak ezután (a mennyezet alatt) készíteném a válaszfalakat. Mennyire lenne jelentős két szoba között a hangáthallás? Mennyire vezeti át a mennyezet?
Szerintem nem érdemes ezzel ilyen mélységig foglalkozni.
Az általad kérdeztt dolgok nagy része (tégla, áthidalók, födémek, stb) jobb esetben eltakarásra kerülnek. Én tavasszal állok neki az építkezésnek és én azt az elvet követem, hogy ami minőségben jobb, vagy egyenértékű a tervben szereplővel , akkor nem foglalkozom vele, azt rakom be ezek közül, amire a legjobb árat ki tudom harcolni. Szerintem rohadtul mindegy, hogy Mátratherm, vagy Ytong, Leier, vagy Schiedel, stb.
Esetleg érdemes az építési naplóban rögízteni az eltéréseket, de csak akkor, ha van műszaki ellenőröd az építéshez és adja a nevét az eltérésekhez. Ha generál kivitelező csinálja, akkor én hagynám a fenébe.
Kérdesem lenne hozzáértőkhöz: Egy házikó szeglemezes tetőszerkezettel épül, közbenső tartófalak nélkül. Szerelt gipsz kartonból lesznek a válaszfalak, amik az aljzatbetonra lennének csavarozva. PAdlófűtés nem lesz. Kell e tartanom attól hogy a 100m2 nyi enybe öntött vashálóval megerősített aljzatbeton diletálása miatt a rá rögzített falak megrepednek/elmozdulnak?
NEM neked szól csak úgy általánosságban a hasonló cipőben járóknak, szóval nyugatabbra még a csempe és fal színét is meg kell adni az engedély beadásakor ha nem úgy van kivitelezve téged a kivitelezőt a tervezőt az ellenőrt megbüntetik és vissza bontatják.
Amit érdemben hozzá tennék: - módosítási kérelem
A tervező 99% tudja az árakat igaz nem napra pontosan de tudják. Mindig a legegyszerűbb tervet készítik el vagy amit általában alkalmaznak, előtte lehet velük beszélni arról hogy több alternatívát kérünk. Az árajánlatot meg ezek alapján lehet beszerezni. Sajnos a födémek típusai eltérő rétegrendje és vastagsága szilárdsága és hővédelme miatt elképzelhető, hogy 30-60 cm között mozognak ami nem mindegy. A főfalnak sem. Ezért ha eredetileg egy 50kg/m födém került tervezésre a módosított meg már 70 kg/m (példa) akkor a tartófal ennek megfelelően kell méretezni. A födém vastagsága és szerkezete befolyásolja a gépészet lehetőségét és egyéb szerkezeti kialakításokat (feljáró, stb.)
A tető borítással akkor nincs baj ha az hasonlít a tervhez cserépvolt tervezve de bramac helyette juci cserép lett vagy cserépmintás alu vagy cserépmintás egyéb tábla anyag.
A fal szigeteléssel is ugyan ez a helyzet ha szigetelő képessége jobb vagy megegyező akkor sincs gond, csak rosszabb ne legyen.
Kémény nagyrészt a kazántól függ de a terveken eddig még pontos termék nevet nem láttam (amiket kezembe vettem) max a rendszert írták rá pld kettős falú, kétkéményes egy csöves és a mérete.
na azért ne essünk túlzásokba! nem azt mondom, hogy _én döntöm el_ hogy mit rakok bele, nyilván _mi fogjuk eldönteni_ a tervezővel, de nehogymár szögtípusra pontosan kelljen az engedélyezési tervet beadni?! Én olyan dilemmákra gondolok, hogy: - kémény: schieder vagy leier? - cserép: bramac vagy mittudoménmi - ki tudja mi lesz fél év múlva akciós vagy a construmán mit tudunk berendelni?, - hőszig: austrotherm vagy anyámkínja - esetleg a normál helyett akciósan kapok grafitosat is, ami cm csökkenést is von(na) maga után, - födém: monolit vagy mondjuk porotherm? - lehet hogy tudok időközben olcsón zsaluóanyagot szerezni?! Merthogy a tervező nincs naprakészen tisztában az árakkal és nem is lehet elvárni tőle. De még esetleg azzal sincs tisztában, hogy minek mennyi a kivitelezési költsége.
Szóval nem arról van szó, hogy statikailag-műszakilag nem lesz jó a másik opció, hiszen nyilván minden át lesz beszélve az építésszel. Én csak azt nem értettem, hogy pl 2 egyenértékű dolog közül miért kell nekem már 1 évre előre eldöntenem hogy melyiket válasszam?!
Bocs, igazad van, mikulas 1963 kérdezte, erre írtad, hogy nálad a II eset történt. A II esetnél kád és a csempe találkozását tartósan sosem tudod letömíteni, a kád pereme miatt, idővel elszineződik a tömítőanyag, csúnya lesz, a víz leszivárog, és elázik idővel a falad,válaszfalnál hamarabb, tartófalnál késöbb jelentkezik a vizesedés. Ha megfelelő műanyag idom használatával a kádra csempézel, az a vizet a kádba tereli.
Én nem kérdeztem semmit. Akkor ezek szerint engem átvert a ravak és átvert a vizes is?? Direkt tették, hogy kárt okozzanak nekem, vagy nincsenek a helyzet magaslatán?? A ravaknál mért ajánlanak olyat, ami ezek szerint nem megfelelő?? És miért baj az, ha a kád utólag van odatéve a csempe oldalához?? Én most sem csinálnám másképp, nekem ne tegye tönkre a kádat a burkoló mester, mert akkor a bajusz összeakadna.:-)
Egy gond van ha van terved és te attól eltérsz a tervező és senki más nem fogja neked aláírni a fennmaradási engedélyedet. Ezzel az erővel minek tervet készíteni? A kivitelezőnek meg kutya kötelessége a tervek alapján adni az ajánlatát.
Nekünk Ravak van 100-ért, és nem lötyög, nem akar szétesni. Sajna a multikban a drága se feltétlen jó! Nekem a vizszerelő barátom megmondta, vagy Ravak, vagy én szerelem össze::-)
helyes a megérzés. :-) de nem volt olcsó így se, hidd el. Ha lett volna pénzünk több százezresre, akkor a vízkövesedés sem érdekelne, mert akkor lenne takarítónőm, akivel hetente egyszer lepucoltatom... :-)
Adva van egy engedélyezési terv, amin a tervező a majdan felhasználandó anyagokat leírja. Mi van akkor, ha mégsem azt rakjuk bele az építkezé során a házba? Itt most olyanokra gondolok, hogy mondjuk monolit födémet ír, miközben másfajta mellett döntünk a kapott árajánlatok függvényében. Vagy beír szerelt kéményt, miközben mi építetett akarunk? (A tervező nem feltétlenül van otthon az árakban és mondjuk az építkezés ideje alatt ugye 1-2 akciós építőanyag is beugorhat?!)
Szóval kell majd aztán valamit "lejelenteni" vagy korrigálni a hatóság felé?
Felburkolod a falat a kád fölött egész sorral kezdve. Ha egész csempe kerül közvetlenül a kád fölé, akkor szerencsés vagy, ha nem akkor a vágott sort kihagyod, berakod a kádat majd a vágott sort rávágod a kádra. Ez a leg jobb módszer!
előre bocsátom, hogy csak laikus felhasználó vagyok.
Szóval zuhanykabin: Mi nagyon megbántuk a zuhanykabint, ha eladjuk a lakásunkat, az újba tuti csak fal+függöny lesz. (Nem akarok +1 órát hetente zuhanykabin-sikálással tölteni!) és állandóan szigetelni kell, mert mozog a tálca, esik szét. (Már próbáltuk helyrehozatni, de nem az igazi.) És olyan szép zuhanyfüggönyök vannak.
- üvegtégla: lehet egész falat is, akkor azt viszont meg kell belül vasalni. Nálunk legalábbis így csinálta a májsztró. (Még a 3*4-es ablakkiváságba is rakott vasat... Igaz, hogy a vízkő az üvegtéglán is tapad, de talán nem olyan látványosan ronda, mint egy zuhanykabinon.
Ha mindenképpen kabinfélét akarsz, akkor is ajánlom az üvegtéglás falat + ajtót valamilyen mintás matt üveggel/műanyaggal - így nem kell majd hetente sikálni se.
Az üvegtéglákat üvegtégla ragasztóval vagy építési ragasztóval vagy csemperagasztóval , kb ugyanannyit tud mindegyik. Üvegtéglához praktikus venni gyári keresztet avval szépen fel lehet rakni őket. A zuhanyzó vízkövesedni fog akár mit is csinálsz is, heti egyszeri enyhe savas takarítással rendben tartható.
Most így hirtelen nem találtam jobb topicot a kérdésemnek, (meg már úgy is volt róla szó itt)
1 szóval fürdőszoba: eddig úgy volt hogy zuhanyfülke lesz, de hétvégén megint elültették a bogarat a fülembe, hogy szép szép, deegy idő után a vízkő teljesen "ellepi". Valami gyakorlati tapasztalat? Alapul vegyünk egy normálisabb üveges/krómos (vízlepergető bevonattal ellátott) zuhanykabint. Rendszeres (napi/heti?) takarítással/vízkőtelenítésel megelőzhető ...?
2 Ha netán mégis a mellet döntenék a hogy egy elválasztó fal/függönnyel oldanám meg, a zuhany kérdést akkor sima kistégla falba beleraknék egy pl 3-4 üvegoszlopot (a fényviszonyok miatt) az megoldható? mármint a kötés mert nem is tudom az üvegtéglákat hogy kötik egymáshoz valami spec. kötőanyaggal?
Bármit rárakni a meglevő aljzatra az belmagasságcsökkenést okoz. Hogy valamit érjen a hőszigetelés kb. 3 cm-től érdemes gondolkodni+ aljaztbeton, vagy gipszkarton aljzat. Így házilagosan vékony rétegben gondolkozni sok értelme nincs, mert a végeredmény siralmas lesz. A legvékonyabb megoldásnál, (talán ez a legegyszerűbb, bár az anyag nem túl olcsó) le kellene szigetelni a teraszt nedvesség ellen. Ehhez talán a legegyszerűbb a kenhető folyékony fólia. Lehet kapni szönyeges, lamináltparkettás boltokban olyan lépéshanggátló anyagot táblában ami ha jól emlékszem 5-8 mm és a termék leírásában szerepel, hogy állítólag jó hőszigetelő. Ez 1 m2 es táblákban van világos zöld színű. Erre már mehet a gipszkarton padlóelem, gipszkartonos rendszerekben utána nézhető. Erre már alapozás után elvileg lehet rakni hidegburkolatot. Ez így kb 3 cm körüli vastagságú + burkolat. A másik megoldás az aljzatbeton feltörése, töltés ki, és onnan újrakezdeni.
Egy betonozott teraszt szeretnénk beépíteni (úgyhogy a terasz a lakás belső fűtött terébe kerül falakkal, födémmel (nem télikert), amit aztán valamilyen belső padlóburkolattal ellátni. Milyen megoldások jönnek szóba a padló hőszigetelésére főleg hogyha járólapot szeretnék rátenni? Ja és úgy persze, hogy a belmagasságot minél kevésbé csökkentsük (tehát a szigetelés plusz a burkolat minél vékonyabb legyen).
Meg úgy általában is érdekelne, hogy a ház többio helyiségében (ami eddig egy üdülő volt tehát nem nagyon van padló szigetelés), hogyan érdemes a padló hőszigetelését megoldani.
Én az önterülőknél azt vettem észre hogy egyenletes rétegnél nagyon jó felületet adnak.Főleg ha gumilappal meg van húzgálva.Dimbes-dombos résznél viszont a vastagabb rész felett a felület nem olyan jó.Ha a felületet egy simítóval átdörzsöljük pontosan látszik hol voltak a gödrök.Svédpadlót írtál az meg aranyárban van.Kár kockáztatni.Nagyon jónak kell lennie a felületnek.Jobbnak mint egy szallagparkettánál hisz neked nem lesz alatta polifoam fólia.
Kb 20%-kal jobb hőszigetelő (0,032 Wm2/k) szemben a hagyományos EPS 0,04-es értékével. Kb ugyanennyivel drágább is, viszont olcsóbb (rövidebb) dübelt igényel ugyanolyan értéknél. Ahol kevesebb hely van (garázsbeálló, meglévő járda) és ezért centik is számítanak, ott mindenképp érdemesebb használni, egyébként kb ugyanannyiba kerül, mint a hagyományos EPS, ugyanazon szigetelési értéknél. Ahol számít még: Ablakok utólagos spalettázásakor (befordulás) jellemzően a szükségesnél vékonyabb lappal fordulnak be, ezt javítja kicsit a grafitos. Illetve szintén ablakoknál nagyobb a benapozott felület vékonyabb szigetelés esetén (merőlegestől eltérő besugárzási szögnél), hiszen kevesebbet takar ki a szigetelés. Kivéve persze, ha a szigetelésbe van kihelyezve az ablak (falsíkra) és belül lőrésszerűen szélesedő spalettakialakítás van.
bocs, egyaltalan nem arrol van szo, hogy nem akarok ra kolteni. a padlo annyiba kerult, hogy nem szabad hibazni.
csak valamiert azt hittem, hogy az az am25 az kevesebbet tud, mint egy jobb onterulo. maskeppen fogalmazva miert jobb az am25 mint egy ultraplan vagy hasonlo nagy vastagsagban lerakhato onterulo.
A padlófűtésre is telibe szokás ragasztani a parkettát. Persze csak azt, ami arra való. Tehát rétegezett mindenképp, nem svédpadló. És körben a dilatációs hézagot szigorúan meg kell tartani (cca. 1,5 cm).
Bocsi én úgy értettem hogy a legvékonyabb megoldással akarod szakember (munkadíj) nélkül házilag megoldani a problémát.Ha a majdnem ingyé kategóriában próbálod az eléggé kockázatos.
Más.Most ne fújjon rám senki hogy ingyen reklámozok,de ha felhívjátok őket és kértek egy termék CD-t tőlük ingyen kiküldik.Benne van az összes rétegrend kialakítása a leg lehetetlenebb helyzetekre is + egy tervezési segédlet ami nagyon hasznos tud lenni.
Jó fórumoshoz méltón korábban feltett de általatok meg nem válaszolt kérdésre beírom a választ, hogy menjen a közös tudásba.
A kérdésem az volt, mi a különbség a "sima" és a lábazati vakolat között?
Elnézést a ő hibákért, a linuxom nem áll a helyzet magaslatán copy paste szinten.
..." A vékonyvakolatok tehát vödörben kerülnek forgalomba, amin a színek különbözısége azt mutatja, hogy milyen kötıanyagú. A lábazati vakolat, mint említettem, mőgyanta kötıanyagú. Homlokzati vakolatnál 3 fajta kötıanyag terjedt el: a mőgyanta, mely kevésbé erıs, mint a lábazatinál, mert itt nincs szükség fagyállóságra. A másik, az a szilikát kötéső anyagok esetében a káli-vízüveg, azért káli, mert kívül vagyunk, és a nátrium-vízüveg, habár olcsóbb lenne, napfény hatására változást mutatna. A harmadik pedig a szilikon-gyanta, ami egy speciális mőgyanta. A víztaszító hatás a vékonyvakolatokra is igaz, de a szilikongyantának még van egy speciális tulajdonsága, ez pedig az öntisztuló hatás. Ez azt jelenti, hogy a saját mikroporózus szerkezetén belül, amikor az esı ráesik, és vízcseppé rándul össze, akkor a felületi feszültségkülönbség miatt a porszemcséket is magához vonzza a vízcsepp, és azzal együtt, hogy legördül, letisztul felület. Nem szilikongyanta kötéső anyagnál a víztaszító hatás ugyanilyen, csak nem biztos, hogy a porszemcse a vízzel le fog menni, hanem továbbra is a felületen marad. Ez a legdrágább kategória persze a vékonyvakolatok közül, de ennek van egy öntisztuló hatása. "...
Weber Terranova anyagból van (ha már közzéteszem legyen public), BME-s anyagból.
1. az am20-ban az a speci, hogy fuggoleges feluletre is felrakhato. ez nekem nem kell...
2. probalt ijesztgetni azzal, hogy masfel meternel nagyobb darabokbol allo fa padlo teliberagasztasa eseten a fa mozgasa feltepheti a ragasztast vagy az aljzatkiegyenlitot.
ezt mennyire vegyem komolyan? a svedpadlos cegek mind azzal jonnek, hogy siman aljzatkiegyenlito, ketkomponensu ragaszto, es kesz.
" Beépíteni pedig festés-tapétázás után érdemes. "
Inkább előtte kell beépíteni.
A fal egyenetlenségeit az ajtó tokja körül festés és tapétázás előtt a festő gyönyörűen eltünteti, míg a készre festett fallal, vagy tapétával az ajtó beépítése után semmit nem tudunk kezdeni. "Gányolni" lehet körülötte, de nem lesz szép látvány.
Az MDF tokos ( utólag beépíthető) ajtók részére történő nyílások kialakítása bizony nem egyszerű feladat a méretezések miatt. Különösen figyelni kell az egymáshoz közel, centikre lévő, avagy a pengefalak találkozásánál lévő nyílásokra.
A ház homlokzatát szigetelném . 3 szigetelőrendszert ajánlottak, 15 cm polisztirollal: Baumit hőstigetelő rendszer, Stomix hőszigetelő rendszer és a Thermomaster hőszigetelő rendszer. A Thermomasternek a legjobb az árajánlata, ismeri valaki. köszönöm a segítséget. Feri
hat most vagy nem ertek valamit, vagy rossz helyen nezem, de ez a murexin am20 ez annyiba kerul, mint barmelyik speci 20-30mm vastagon ontheto onterulo aljzatkiegyenlito. akkor mi benne a poen?
A 38363-as hsz,- em valamelyike igaz lehetett. Nem a tok szélességével van a gond, hanem a kőművesed munkájával. A legrosszabb megoldást választottad a vakolat véséssel Pipaléccel esztétikusabb lett volna
Nagyon helyes hogy utánaszámolsz a dolgoknak!Ez nem zsidóskodás, hanem korrigálása az el(nem)végzett munkának és anyagnak is persze.Sajnos vannak olyan tutyimutyi emberkék akik nem szólnak ilyen esetben,inkább benyelik a veszteséget.A kivitelező meg vérszemet kap és azt gondolja hogy mindenkit lelehet húzni.
Holnap nagyon szívesen leírom az ajtó méretét, mert a tokszélességgel volt gond. Nem számolták hozzá a vakolatot. Úgy oldottok meg, hogy visszavéstünk a vakolatból. Nem egy esztétikus megoldás, de nem volt más választásunk.
Ezek a pl.: praktikeres noname márkáktól kell félni, ugye jóval olcsóbbak mint pl alföldi ? Bár élőben még nem néztem őket , lehet akkor nem kérdeznék ilyet ...
Ha figyelmesen visszaolvasod, akkor látni fogod, hogy szándékosan nem neveztem meg a céget. Azokat a cégeket neveztem meg, akik nem voltak megbízható partnerek, ám ennek ellenére kifizettem őket. A csatorna története a következő: a tervező a ház 4 pontjára tervezett lefolyócstornát, de kivitelezésben már csak kettő készült el. Az építtető társam (ikerházról van szó) vette észre a csatornát, és elnézést is kért tőle a kivitelező, mondván, hogy elfelejtette lehúzni. Én akkor nem szóltam, de pár héttel később, amikor kész volt a kivitelezés, kértem tőle egy javított elszámolást, nekem benne hagyta a csatornát. Amitket itt említettem, az egy töredék része volt csak a dolognak, se időm se energiám az egész ajánlatot és a javított változatát leírni ide. De vannak olyan dolgok, amik rendkívül bosszantanak. Pl, hogy kulcsrakész ajánlatot kértem tőle, hogy ne legyenek olyan felmerülő költségek, amikre nem gondolt, mert anyagilag ki voltam számolva. Pedig jöttek szép számban, pl nem sejtette, hogy a tartalékkéményt - ami amúgy egyébként használaton kívűl lenne - acélbéléscsővel ki kell bélelni, + kéményseprűjárda, + tetőkibúvóablak, + ezer olyan dolog, ami nélkül nem kaphatok használatbavételi engedélyt.
Válaszfalba való ajtó nem létezik 14 cm szélességben, sosem volt, csak esetleg egyedi gyártással. A szabvány szélesség 12 cm. 10 cm tégla és 1-1 cm vakolat. Ha a 10-es falad vakolva 14 cm lett azt vagy a görbén válaszfalazó, vagy a vastagon vakoló kőművesed rontotta el.
Még egy megjegyzés: a külső szigetelés még nem készült el, így tisztán látszik még az alap is, ahol a csatorna be van kötve. Ott is eltérés van. És még a falazás minőségét nem is említettem.
Igen, elfogadtam az árakat, mert nem gondoltam volna, hogy be akarnak csapni. És számomra meg az nem szimpatikus, hogy olyanokat kellenek kifizetnem, ami nincs bent a házban. PL: felszámolt 34fm lefolyóeresz-catornát, ami valójában 18fm. Felszámolt 40nm-rel többet a szigetelést tartó betonra, sokkal több betonnal számolt, több téglával (még mielőtt megszólsz, a független műszaki ember számolásai alapján), stb. De ha neked az a szimpatikusabb, hogy a laikus megrendelőt megpróbálják átverni, ahhoz nem tudok véleményt írni. Mindent kifizetek (nem olcsó árak szerint!!) amit elvégeztek, de engettessék meg nekem, hogy az el nem végzett munkát, és a be nem épített anyagot ne díjazzam...
A falvastagság nem stimmelt, vagyis az ajtótok mérete. Ott nem igazán tud hibázni a kőműves, mert a tégla adja a 10cm-t, a vakolat pedig 2-2-t, vagyis az összesen 14cm. Az ajtótok - mint utólag kiderült - pedig max 12cm-es falvastagságra jó. A kivitelező miatt nem aggódom, mert nem az a gengszter típus. Szóval ha nem ismeri be, akor nyugodtan beperelhet, de szerintem nem jutunk el eddig. A szánalmas az egészben, hogy ismerősöm is, és ajánlottam már másoknak is, akik szintén vele építkeznek.
Ha a rajzon 90/210 szerepel (például) azt nem igazán lehet félreérteni.Biztos hogy nem a kőmíves húzott egy kicsit kisebb nyílást? Az építkezés meg rengeteg idegeskedéssel jár.És nem azért mert akkor faxli lenne, hanem mert vannak (igen sokan) olyan patkányok akik a szar munkájukat csak összecsapják és nagyot akarnak kaszálni.Vagy ellopják a minőséget.Ez alatt azt értem hogy a beígért minőségi anyag helyett sokkal gagyibbat raknak be. A kis "meglepiddel" meg nem árt vigyázni.Általában nem pókerjátékosok az ilyen genyók.Tehát valószínűleg nem úgy fog reagálni a 2.3 mínuszra hogy " úraim vesztettem" és csak feláll az asztaltól.
Sziasztok! Én most vagy túl (90%-ban) egy ikerházas építkezésen, és elég sok negatív tapasztalat ért. Megosztanék pár dolgot, hogy a jövőben más ne essen ezekbe a hibákba. 1.) Külső nyílászárók: az Ablak-Épmű Kft-vel volt szerencsém (inkább balszerencsém) üzletet kötni. Az ablakok hónapos csúszással érkeztek meg ( a párkányok és a szúnyoghálók még később), ráadásúl a felmérő ember beépíthető tokos helyett külső tokos redőnyöket rendeltek a számomra, holott kb 40cm-t hagyott ki a kőműves a redőnytok részére. Nagy nehezen jött egy problémamegoldó ember a központból, aki látta a tévedésüket, és megrendelte számomra az új nyílászárókat, melyekre újebb másfél hónapot kellett várnom. Végre meghozták, de a redőnylábakat nem a megfelelő méretben szállították le, úgyhogy újjabb várakozás, mire inkább kirúgtam őket. Most van 2 garnitúra redőnyöm kombi szúnyoghálóval, és egyik sem igazán jó. Senkinek sem ajánlom ezt a céget! 2.) belső nyílászárók: Építőanyagpláza.hu Kft. Még nem álltak a belső falak, de az ÁFA emelés előtt meg akartuk rendelni, ezért odamentünk a kiviteli tervekkel, és lemérték nekünk, hogy mekkora ajtókat is lesz szükségünk. Ajtók időre megérkeztek, méretek nem stimmeltek. Magyarázat: mivel nem voltak kint felmérésen (ma sem értem, hogy mit mérhettek volna fel??) ezért nem vállalnak felelősséget a rossz méretekért. Hiába érveltem náluk, hogy ők számolták ki a méreteket a tervek alapján, csak éppen nem adták hozzá a vakolatot és a csempét a vizes helységekben, még ők sértődtek meg, hogy panszkodni mertem. 3.) Generál kivitelező. Inkább nem írnék cégnevet.... Gyanús számokat láttam az ajánlatban, ami alapján fizettem neki, és egy műszaki ellenőrt fogadtam fel, aki megállapította, hogy 2,3M Ft-tal többet akar kifizettetni velem, mint amit a terv alapján elkérhetne. Egy kicsit többet számolt az ereszcsatornából, egy kicsit többet a betonból, stb. Szóval konkrétan le akart húzni. Még tartozok neki 2,5M Ft-tal az utolsó banki részletre várva, és még nem szembesítettem vele azt, hogy ne nagyon számítson több pénzre. Meglepi lesz... SZóval ajánlom minden építkezőnek, hogy a végső elszámolás előtt fogadjon fel egy műszaki szakértőt, és nézessen át mindent. Sokat tudnék még itt panaszkodni, de nincs elég hely. Ha valaki kérdezni akar, nyugodtan.
Most hogy elmélkedek méreteken/árakon valószínűleg tolóajtós lesz egyrészt nagyobbat tudok berakni a fürdőbe, és olcsóbb. Ami pénzt megspórolnék a falazással egy jó üvegajtó megint felvinné az árát, és ugye megint a méretproblémák lennének.
Milyen márkákat tudtok még ajánlani minimum alföldi minőségben?
Ha a zuhanyt beteszed a sarokba és az oldalát felfalazod akkor figyelni kell rá hogy a falba kerülő üvegtéglákat be kell lógatni a tálca oldalon a majdani csempe szintjéig(bedrótozva).Mert ha nem teszed perem lesz belül ami ronda és könnyen koszolódik. Ha már így megvan az U alakod érdemes egy sima nyíló ajtó.Az ajtó rányílik a falra.Ha esetleg ott a radiátor akkor osztottat kell venni hogy mellé nyíljon. Elhúzható ajtós felszerelésénél meg arra kell figyelni hogy minden függőben legyen.Ne legyen a tartó megfeszűlve,csavarodva.
Pedig de:) official Alföldi árlistából copyzok pl::
Liner 80 x 100 cm íves zuhanyfülke, 2 nyíló ajtóval, átlátszó üveg, ClearGlass, króm profil Ajánlott zuhanytálca: Denia. Új termék! Szállítható 2009. április 1-jétől! 195 cm 55.0 187.000 Ft
Miron 100 x 100 cm negyedköríves zuhanyfülke, 2 tolóajtóval, átlátszó üveg, ClearGlass, króm profil Ajánlott zuhanytálca: Miron és Denia. Új termék! Szállítható 2009. április 1-jétől! 195 cm, R=55 cm 59.0 132.920 Ft
Egyébként hogy-hogy olcsóbbak a tolóajtós verziók a sima nyíló ajtósnál? Ugyanazon termékcsaládon (Alföldit nézem) belül nyíló és tolóajtós közt van több mint 50 eFt különbség, én pont fordítva gondolnám azaz hogy az egyszerű nyílóajtós az olcsóbb ...
Nem oszt vagy szoroz sokat.A száraz fal,vagy papír magába rántja a nedvességet (kapilláris hatás) szinte időt sem hagyva a víznek a felületről történő elpárolgásra.
a topicban már pedzegettem korábban hogy a leendő felújítást igénylő fürdőszobámban fallal/üvegtéglával választom le a zuhanysarkot+üvegajtó, de lehet hogy a fürdő kis mérete miatt a 160 cm és csak 1 irányba nyílhat az ajtó mivel a másik irányban a mosdó lesz. Ezért ugye 80x80 as ajtós jöhet csak szóba ami elég kicsi úgyhogy lehet elhúzható ajtós lesz ami ezáltal lehet nagyobb és még sincs útban.
Megnézem még élőben is de általánosságban szaniterek csapok zuhanykabin terén támogatva a hazait az Alföldi márka lesz preferálva, de milyen hasonló minőségű netán kedvezőbb árú márkát tudtok ajánlani zuhanykabinok terén (azért zuhanynál vannak szép árak)? Vagy igazából minőség/ár terén nincs nagy különbség? Jó lenne sima ajtós szebb egyszerűbb könnyebben tisztítható csak sajna kevés hely az 80x80 meg kicsinek tűnik de majd megnézem élőben is.
Más: mire kell figyelni elhúzható ajtós kabinnál? Nekem otthon szülőknél valami elég olcsó műanyag vacak van ami ugye már alul rozsdás koszos stb, nem szép de az mondjuk tényleg valami olcsó volt.
Persze hogy van! Azt mondják a remény hal meg utoljára. De azért vedd figyelembe hogy nem használhatsz olyan ragasztót aminek az van írva a zacsijára hogy "önts hozzá.........".Mert bizony a víz a csempén keresztül nem tud a helyiség felé távozni (nagy része kristályos kötéssel örökre a ragasztóban marad) hanem a fal felé nyomul és bizony idővel (2-3 nap) leszedi a legjobb tapétaragasztót,vagy az alatta lévő glett réteget a falról. Tehát ha nagyon lusta vagy leszedni a tapétát (vagy a volt nejednél tapétázol) kizárólag vízmentes ragasztót használhatsz pl.a "régi mozaik"stb.A gyereket meg meg kell tanítani arra hogy nem ugrálunk,nem tüsszögünk a csempe mellett mert azt csak a szentlélek tartja.
atlag tapeta olyan, hogy ha teped lefele, plane nedvesen, akkor egy reteg marad, egy reteg jon.
ha ket fadarabot ossze akarok ragasztani ugy, hogy kesobb szet lehessen szedni, akkor ragasztok egy reteg vastagabb papirt kozejuk. utanna, ha feszitem szejjel, a papir kettevalik, es a ket felen marad egy-egy reteg.
mint nálam a válaszfal bontásakor a lyukacsos nagy téglába bevésett kőbányai sör (sajna ihatatlan volt). Vicces mesterek, vagy a tulaj aznap nem nézett rájuk...
Visszahívtam a korábbi tulajt hogy az övé, igya meg, de még élni szeretett volna... Apropó nem gyűjt valaki anakronisztikus kőbányai söröskupakot ? :P
egyébként ha végre valaha készen leszünk a fenti fürdőszobánkkal, nekünk is kinéz boltívek kővel burkolása (előző tulaj olajfestékkel lefestette a kisméretű tömör téglát fehérre :P).
A mester aki rakja, azt mondta hogy szilóval érdemes megpróbálni, az mindenhol megfogja. Tapétán nem próbáltam, de te megteheted ha van otthon vmi gagyi sziló...
Aki csempét rak le a padlórészre gres hőálló, 5-ös kopásálló gres lap helyett (vannak pici greslapok, nem csak 33x33-asok) az megérdelmi, főleg az első súrolószeres tisztításkor. Ha addig el nem csúszik és be nem töri a fejét.
De tény, hogy sok a buktatója, nem egyszerű szakszerűen és időtállóan kivitelezni.
Ha nem ragaszkodsz elvetemülten az épített tálcához, inkább lebeszélnélek róla. Az akril helyett vannak nagyon szép és jó minőségű műmárvány zuhanytálcák, amiket be lehet süllyeszteni az aljzatba, így csak 3-4 cm-t állnak ki a padlóból. Igényes és szép megoldás, kockázat nélkül.
Felhúzod a falat, lekened folyékony fóliával, csempézel. Az alját lejteted a lefolyó felé, folyékony fólia, csempe. :-) De akár egy süllyesztett lemeztálcát is berakhatsz, az bírja a strapát. :-)
Tudja valaki hogyan, milyen lépésekkel kell zuhanytálcát építeni? Elegem lett az akril tálcákból! Először gondoltam nem lehet nagy kunszt, Ytong, csempézés és kész, de kicsit utánaolvasgattam itt-ott a neten és látom hogy kellene valami vízszigetelés is stb... Rákerestem itt a topicban kulcsszavakra de nemigazán találtam megfelelő instrukciókra. Tudnátok segíteni? Mit hogyan mivel? Köszönöm előre is!
Aha de meg kell nézni egy 20 éve felrakott csempe minőséget, mármint a rakás minőségét: függő, egyenes burkolat, kiosztás...... Persze régen is voltak minőségi munkák de ma már csak azt lehet eladni. Arról nem is beszélve, hogy a régi fajansz csempék azért mérethűbbek voltak mint a mai olcsó agyonégetett kerámiák. És ugye a kötésbe való rakás könnyebsége.....
Az is egy megoldás.Láttam már olyat is hogy csempézhető (impregnált) gipszkartont tettek a vakolatlan falra és az került csempézésre,tapétázásra.A bánat tudja hogy jó megoldások-e ezek vagy olyanok amit az ember pár év múlva leszed, és átkozza magát a lustaságáért.
Nem vitatom hogy egy profi régi szaki ügyesen,hasonlóan termelékeny volt,de hát haladunk a korral.A habarcspogácsás csempézésnek azért megvolt az a hátránya is hogy pluszban kellet még egy ember aki folyamatosan keveri az anyagot.Tehát az egy fő által felrakott (szaki) négyzetméter tulajdonképpen 2 fő munkája volt. Az meg csak hab a tortán hogy a habarcsgombóckák között sok levegő maradt ahol a pincebogártól a hangyái mindenféle szörnyeteg megtelepült.
Nem oltott mésszel ragasztották hanem majdnem porrá őrölt oltatlannal A csempézést, anno még a habarcsos megoldássak tanították, később próbálkoztak mész-cement péppel is ma meg van a ragasztó. és mindez kinek jó,,,hát a burkolónak. A megrendelő fizet a vakolásért KB: 1300-tól A burkoló az 1-2 mm eltérésért kér 300-kb A csempézés ára sokmindentől függ 2500-tól Ha azt mondanák a megrendelőnek, ne vakoltassa csempe alatt mert kb 4100-ért megoldják, azt bztosan solkallná Kap a megrendelő 4100-ért 1 m2 falat anyagmentesen és akkor még a ragasztó ára a habarcshoz képest se elhanyagolható Régen a csempézés munkadíja a vakolás duplája volt, és ha a szaki kezében jól állt a kanál, az bizony haladt is
a slaggal ugy csinaltam, hogy felvettem a falon egy nullat, odatette asszony az egyik veget. a nullat egy lecre is felrajzoltam, meg +- a centiket. a racspontra allitottam a lecet, es a viz mutatta, hogy a nullahoz kepest melyen vagy magasan vagyunk.
az ajanlatot koszonom, ha megcsinalom a csavarozast, lehet hogy megkereslek.
Én már nöttem ki más okból vödör vizet hasonló felületen, és ,eglepöen nagy részt beboritott. Slagvizmértékkel hogyan gondoltad? Van egy lézerem, ugyan nem forgó, de egyik sarokba beállitva nem olyan rossz. Ha kell kölcsönadom.
Hát ha nem porlik a betonod és nagyok a gödrök én a murexin am 20-at javasolnám.Ha több helyiséget kell szintbe hoznod és a minőségért hajlandó vagy pepecselni is(no meg azért hogy minél kevesebb anyagot keljen venni) érdemes tengely irányban kifeszíteni egy madzagot és méterenként lefúrni 6 os fúróval.Utánna félgömb fejű facsavarokat beletekersz és megkapod a legalacsonyabb pontot az aljzaton.(pontosabban itt a legmagasabb pontot,de a legalacsonyabb töltővastagságot).Ha megvan ez a vonal be lehet 1x1 méteres hálóban fúrni a helyiséget.A csavarok teteje mind vízszintbe van állítva (tekerve).Utánna az am 20-at simítóval elteríted a csavarfejek magasságában és kaptál egy halál sík vízszintes felületet.Legvégén mehet rá vékonyan a padlopond.
A csap magasságára nincs külön szabály (talán nem is lehet) kádaknál.Én jobban szeretem a fali kiállást,de ez csak ízlés dolga.A 15,5 centis távolságot kell csak betartani.Ha mégis a kád falából történő kiállás mellet döntesz körkivágót használj(jó a TESCO-s is),mert mint valaki már leírta elhasadhat a kád.Nem végig,de bereped. Az a vattaszerű (filc) anyag a hőszigetelő.Sokan azt hiszik hogy a melegvíz csövet kell csak leszigetelni,pedig pont a hideg csöve a fontosabb.Mégpedig azért mert a jó meleg párás fürdőszobánál ott fog a deresedés legelőször kicsapódni ahol ez a filc hiányzik.Ott lesz gyöngyözött a csempe és penészes a fuga.Tehát vakolás előtt nézd meg hogy takarjon rendesen mindenhol (a WC csövét is). Vakolat nem kell semmi spéci.Mehet a sima is.Ha nagyon tutira akarsz menni ragasztás előtt bekenheted a falat valami párazáró mélybeeresztővel,de a mai modern fugaanyagoknál szinte felesleges.
Régen amikor például a Visegrádi Várat építették ökrös szekéren vitték fel a kifaragott mészköveket és oltott mésszel ragasztották egymásba a köveket.Jó volt?Akkor persze.Most is így csinálnád?Valószínűleg nem,mert túlléptünk már ezen a technológián.És ez nem baj. Azért írtam kimondottan ragasztást mert ma már ragasztunk.Azt meg nem tesszük pucér falra mert mocskos drága lenne.Bár láttam már egy emberkét aki megpróbálta.Büszkén mutatta is a felrakott 2 sor csempéjét a falon.Amikor mondtam az öregnek hogy számoljuk már ki hány zsák ragasztó fog így elfogyni a meló végére és az mennyibe is kerül az hát dobott is egy hátast.
Beszélsz ám zöldeket.!A csap nem tud falslevegőt beszívni.Ha a csaptelep betétje elkezd zajossá válni az attól van hogy a rézbetéten a menet megkopott.Esetleg a tömítése megkeményedett, és a ház úrnője erővel próbálta megszüntetni a csepegést.Ez esetben a réz zégergyűrű (nem biztos hogy így kell írni) felpúposodik.Először csap koppant a csap utána már zörög.Ez attól van hogy a betét mozgó része oldalra kileng mint a harang nyelve.Ki kell cserélni a betéteket (kompletten).
Aha. Nos, ez a puffogás még arra sem méltó, hogy érdemben válaszoljak rá. Ez a rövid véleményem róla. Egyébként a szövegkörnyezetből és a többiek megjegyzéseiből kiderül, miért ide dobtam be...
Falon belül van külön odavaló? Én sajna elszúrtam pár éve, hogy rábíztam magam a vízszerelő szakira, nem raktunk semmit a cső (horganyzott) köré, és most olyan zaja van, hogy amikor vizet engedünk, nem lehet a szobában hallani a tv-t. Arról nem is beszélve, hogy a melegvíz cső is hamarabb kihűl a falban.
Vagy lehet, hogy a csaptelep gagyi, és az a zajos?
topikolos hogy ez mekkora ötlet? Innen már csak egy lépés hogy nyissak egy zordonC3 problémái topicot :))))))))))))))))) Dekárhogynemvagyokmoderátor micsoda vérengzés lenne :DDDDDDDDDDDD Na viccet félretéve mivel ez már a második ebben a három hónapban hogy a közösség nem ért egyet a szúrkálódással, így ilyen téren a többség dönt egység nyal elven beszüntettem ilyentérű kötözködéseimet és vezeklekkkkkkkk :) cserébe a segítő hozzászólásaitokért.
Az a baj hogy most (ma is) tényleg házat felújítok, ezért a fórumhozzászólásos értesítés email-en megjön a mobilomra sms ként, ezek után az ember kezet most, átöltözik, lájön' a földszintre, gép bekapcs, linux betölt, bejelentkezik, fórum.index.hu, építés-felújítás 2.0-ra feljön, megnéz, káromkodik, visszaöltözik, folytatja a munkát :D
"Ha ezzel megvagy fogsz egy jó hosszú vízmértéket és megnézed vele hogy Anno a mester mennyi pálinkát fogyasztott.Ezt úgy látod meg hogy minél görbébb a fal annál több volt a pia."
Hááát az a bajom hogy ha a mester annyi piát fogyasztott mint a konyha felújításánál akkor nagy gáz lesz :D A kiállásra rápróbáltam egy csaptelepet, elsőre ráment, de persze kb 110 cm magasan van, nekünk meg kádunk lesz, tehát a függőleges fordulónál ki kell szednem a csőből.
A vízvezetékek különben 1x éve nyomás alatt vannak, vakdugóval a végükön, szivárgás nincs (még látszik a bevésett cső míg le nem vakolom).
Vannak "standard" csapmagasságok kádtöltő / zuhany csaptelepnél? Sima mezei nem whirlpool akril kádunk lesz, még filózom hogy a kádból jöjjön ki a csap vagy a falból? Előbbi esetén nem kell szép kiállás (a kád mögött lenne, nem látható, sőt nem is csempézett helyen), de nem bízom az akril kádra csaptelepet szerelünk megoldásban. A falinál viszont nagyon számít a kiállás magassága, jelenleg 65/70 centi lenne (ezen a magasságon jönnen vízszintesen a csövek).
Van erre szabály?
A másik hogy a csövek fekete vattaszerű/szövetszerű izébe (hőszig) vannak tekerve, gondolom nem érdemes szétszedni a rendszert és ezt a polifoam szerű hab szigetelésre cserélni (nagyobb macera végigbontani 10m vezetéket mint amennyit nyernék vele).
Azért a vakolással is bajban vagyok. Tudom hogyan kell, a ház falán kb 10m2 felületet vakoltam le több rétegben alapvakolattal, glettelni is sokat gletteltem, de ez fürdőszoba lesz. Kell speciális vakolat? Ha végigvakolom, két menetben csináljam? (felső fél centis réteg legyen a simítás mint a glettelénél az utolsó kör?)
" Pucér falra amúgy sem lehet csempét ragasztani. " A ragasztó elötti korszakban csakis így készült, és akkor a görbe vakolatért nem köpködött a burkoló Ahol nem történt átalakítás,ott mégy mindig a falon van
Inkább 2,5-3 m-es vízmérték, ami megmutatja a hibát. Ami magas abból le, ami alacson oda alapozó majd ragasztó lehúzva. A padlopont is el kell húzni kicsit, hogy pontosabban peálljon
És melyik az? Mert rákerestem a "Házépítés, Lakásügyek" fórumcsoportban és az első amit feldobott az pont ez a topic. Én is olvasom ezt a fórumot, de engem nem zavar!
Ez nem az a fórumtopic, ahová hirdetni szokás, úgy gondolom 468 hozzászólás után illene tudnod. Tudom, ne legyen önkéntesrendőr, de ezért kár volt bejönnöm ide (láttam hogy van hozzászólás de csak a hirdetésedet találtam). Örülnék ha nem rabolnád több ezer ember idejét, van erre külön topic.
Van egy eladó Alföldi Saval mosdókagylóm. Teljesen új, a Szatmárinál vettem pár hónapja, még a matricák is rajta vannak.
A szélessége 56 cm, a gyári típusszáma: 7020 35 01.
Mivel a lakás közelgő eladása miatt már nem kezdek neki a fürdő felújításának, így már nem is fogom beépíteni, nincs rá szükségem többé. Az ára szaküzletben 11.000 Ft-tól indul, én 6.000-ért megválok tőle.
Elvihető Budapest XI. kerületből. Ha valakit érdekel, kérem, email-ben jelezze (a mail-címem publikus). Bár a fórumon is szívesen válaszolok, csak épp elég ritkán nézek be. De majd igyekszem.
Ez a hivatalos, gyári kép. Az ajánlat azonban csak a mosdókagylóra vonatkozik, a csaptelep és a szifontakaró nem része annak!
én az utóbbi időben a murexin st-12-t és a ceresit padlopon express-ét használtam, mindkettő teljesen ok, a nevéből is látszik, a padlopon hamarabb volt járható (kb 3,5 óra után) laminált került rájuk később.
Ahol nincs habarcs a téglák között azzal nem érdemes foglalkozni.A kiálló habarcsrétegeket viszont le kell csapkodni.Vésővel,vagy kőműves kalapáccsal az már csak ízlés dolga.Ha ezzel megvagy fogsz egy jó hosszú vízmértéket és megnézed vele hogy Anno a mester mennyi pálinkát fogyasztott.Ezt úgy látod meg hogy minél görbébb a fal annál több volt a pia.Na ezt kell következő lépésként a vakolással korrigálnod.Pucér falra amúgy sem lehet csempét ragasztani.A vakolás fogja meghatározni hogy szép lesz-e a csempézésed vagy sem.Csak függőleges falakon fognak "futni" a fugák.Amíg nincsenek függőben a falak el se kezd a csempét mert csak károd lesz. Amikor megnézed a falat meg kell nézni a csapok,csövek kiállásait is.Ez kb. úgy néz ki hogy a legkiállóbb rész + 0.5 centi (ehhez e ponthoz vakolsz).E mérethez kell hogy jók legyenek a csapok,csövek kiállásai.Ha nagyon bent vannak még a vakolás előtt be kell tenni toldókat.Ellenőrizni kell hogy a csap kiállása 15,5 centi egymástól és hogy vízszintbe is vannak és síkba is.Ez vakolás után már nem módosítható!Sokan vannak akik azt mondják hogy az excentrikus közdarabbal ez elcsalható,de szerintem megéri az elején rendesen megcsinálni. A lefolyó(k) csöveit padlófűtésnél érdemes a vízcsőhöz is használt filccel betekerni,és úgy bebetonozni.Nyomáspróba az jó ötlet!Ha meg tudod csinálni (legalább 3 napig rajta hagyni) mindenképpen jó választás.
Történetesen egy szaniter központnak fejlesztettünk reklamációs rendszert nem is olyan régen (gy.k. az országban a legnagyobb szaniteres cég ha forgalmat nézünk).
A lenti weblapon lévő árakról csak annyit ahahahahahahahahaaaaaa :)
Úgy én is tudok árazni hogy 2x túlárazom aztán áthúzom vonallal :D
A cím: Győrladamér, Ország út ... :)
Há' logikus hogy egy mucsájröcsögei cég majd lealázza a magyar piacot és hatalmas raktárkészletet tart. Kontakt: mobiltelefon :D
Létesült egy oldal, amelyen magyarországi kereskedők hirdetik elfekvő, kifutó, kiállított, illetve enyhe szállítási sérült termékeiket (természetesen korlátozott mennyiségben) melyek lényegesen a piaci ár alatt vannak.
Magam is így újítottam fel a lakásom és (nem vicc) százezreket spóroltam!
"Különálló berendezés egy jármű részére Kb. 700 m-rel a tengerszint fölött III-as hóterhelés besorolási övezet, 200 kg/m² "
Átlagos 20 négyzetméterre ez 4 tonna. Persze nyilván ez a méretezési határ, de még a sátrakat is 80 kg/nm elviselésére méretezik, azzal is másfél tonna 20 nm.
"Örülhetsz hogy a nagyja munkát előtted már a régi tulaj megcsinálta.A kád 3 méteres lefolyó szakaszra elég 1 centi lejtés is"
Szifont (padlóösszefolyót) nem tudom tervezzek-e.
Azért a nagyja munkát itthagyta az ebadta előző tulaj :) km tömör tégla fal, kiállnak belőle 3-4 centire (!) a habarcsrétegek, gőzöm nincs mi legyen a rétegrend a csempe alatt.
Annyit megtettem ma, hogy a téglaközökbe ahol nem volt, habarcsot tömködtem (főleg a válaszfalon, helyenként tört téglát is betettek :()....
A következő a vakolás lesz és úgy a csempe? Az egyenetlen aljzat miatt direktben nem burkolható csempével a tégla, vagy a gatyám rámegy a ragasztóra.
A padlószinten járólap lesz, flex ragasztóval természetesen, valószínűleg a csempét is azzal teszem fel az esetleges repedések elkerülése végett.
Apropó, beton, ha bent van a csöve a kádnak, akkor azt betonozzam is bele a padlófűtésbe ugye?
Ugyanis jelenleg hőszig, fémrács, padlófűtéscsövek, rajta beton az eddigi rétegrend, de ahol a szennyvízcsövek mennek, egészen a padlófűtéscsövekig nincs beton, látszódnak a fűtéscsövek szürke csövei.Ahogy eldőlt hogyan lesznek a csövek, vízszivárgáspróba, és zutty rá beton ugye?
Jó pofa megoldás,csak eléggé meg kell lejtetni.Mert ezt a kavicsot pár évente illik nagynyomású mosóval átveretni hogy a szél által felvitt por kövek között ne tudjon egy folyamatos nedves sárréteget alkotni.
Minden nagyon jó úgy ahogy van.Örülhetsz hogy a nagyja munkát előtted már a régi tulaj megcsinálta.A kád 3 méteres lefolyó szakaszra elég 1 centi lejtés is.A padlószifonba én nem kötném bele a kád csövét emeleten.Ha teszel egyáltalán.
Azért gondoltam a kavicsra, hogy ne doboljon rajta az eső.
A csarnokos megoldással az a gond, hogy iszonytosan drága, illetve nagyon vastag. Mivel az építménymagasságunk kötött, így muszály a szarufák közé szigetelni, nem mehet föléjük.
Természetesen ha lehetne, én is egyszerűen valamelyik bevált megoldást alkalmaznám...
Lenne pár "amatőr" kérdésem, amit most a hétvégén kellene eldöntenem.
A házunk két szintes, mindkét szinten padlófűtés (betonba ágyazva), sima 7x11-es alapterületű nyeregtetős ház (1991-ben épült, vegyes falazat, km tömör tégla a többsége).
A tetőtében egy pici, 10m2-es fürdőszobát fejeznénk be, amit a tulaj 15 éve elkezdett és abbahagyott. A szanitereknek kialakította a helyet (csövek belevésve a falba, hősziggel betekerve, WC-nek a szennyvízcsatlakozás ki van alakítva), de pl. nincs vakolat, csak csupasz tégla falak a fele részen (másik felén kész a vakolat).
Első kérdésem. Látatlanban: lehet a tetőtérben sarokkád az elemeleten? (200L max) Statikailag elég biztosíték hogy padlófűtés van (beton a padló)
A másik a kb 1993-94-ben felrakott fém vízcsöveket (hideg, melegvíz) vegyem ki a falból, és legyenek műanyag csövek, vagy hagyhatom őket? Hibátlannak tűnnek, SOHA NEM voltak használva (nyomás alatt voltak, de a vakdugóik miatt nem volt vízáramlás), a vízvezetékrendszer legfelső pontja. Van értelme a kész vakolatot visszavésni, a nem vakolt részeken is kiszedni ezeket a csöveket? Levettem a vakdugókat, rátettem egy golyóscsapot próbának, a hideg és melegvíz is tisztán jött belőle (rozsda, szemcse gyakorlatilag semmi).
Lenne még egy harmadik :)
A pici fürdőszobában a WC vastag csövére van kötve a mosdó leendő csöve, és a kád leendő csöve a padlóba bevésve. A kád csöve kb 3m hosszú (egyenes), a mosdó 1m, a WC 20 centire van a függőleges lemenő műanyag szennyvízcsőtől.
Mekkora lejtés kell a függőleges szennyvíz leszálló vezetékig a WC, csap, kád oldalról?
Bocs , hogy így beleszólok. A lindab lemezre miért kell kavicsterítés súlynak vagy csak nem tudod mivel legyen kitöltve. Ezt a dolgot ipari csarnokokban úgy oldják meg : Tartószerkezet(ott pl betongerenda) Trapézlemez Felette a hőszigetelés, ami lejtősre van kiképezve, ezzel biztosítják az elvezetést És a legtetejére hegesztett fólia ami tetőre való. Ezzel rendszerben vannak beépíthető csapadékvíznyelő gallérok.
Persz, nyilván hossztoldás nuku, egymás mellé meg 2 borda átfedés.
A meghajlásra nem is gondoltam... Egy elég masszív, statikus által megtervezett favázra menne rá, el kéne férnie a körben látható attikában, és a hátul futó vályúba kell lejtenie.
Mellékeltem egy elképzelt metszetet is, nyilván a bordák a vályúra merőlegesen futnának.
Lehet, akkor nem figyeltem meg annyira, de arra is emlékszem hogy "negatív rücskös" volt ennél jobb szót nem tudok mondani :) azaz a lesimított felület síkjától befele voltak a gödrök lyukak rések és nem kifele ... nagyon tetszett.
Na persze gondolom ezt vagy hasonlót meg lehet itt is csinálni de nekem most elég végesek a kereteim. szóval ez a Harzo nem tett nagy hatást rátok ...
Én nem vagyok minta- és színespárti, de a festhető tapéták között vannak nagyon szépek. Ezek 2-3x átfesthetők, így simán ki lehet velük húzni 8-10 évet.
? elég sok közte az erős szín illetve a túldimenzionált minta (brr) ez tény, de azért van közte 1-2 egyedi szimpatikus ... tudtok még linket ahol van sok falfestési/dekorációs minta? egyszínű falat már nem nagyon tudok elképzelni, tapétát meg már lassan el kéne felejteni ...
Persze fürdő konyha nekem is csempézve lesz(az nekem is már szélsőségesen ronda). Úgy akadtam erre a márkára hogy keresgéltem a neten képeket szobák festéséről hogy legyen ötletem. Nekem mint laikusnak szimpatikus amit leírnak, (persze aki nem ért hozzá annak minden szép és jó), és USA-ban jártamban rengeteg hasonló (elég sok helyen megfordultam, az újépítésűekben szinte csak ilyesmi volt ránézésre, bár csak egyszínűek) festéssel találkoztam, akkor nem foglalkoztam vele csak furcsa volt tapintása a falnak de egyben modern praktikus (strapabíró mosható) is volt, csak feltételezem hogy ez is valami hasonló. Ezért lett szimpatikus.
na majd rákérdezek egy festékboltban hogy mi a véleményük ... ismerik e egyáltalán
Én sem hiszem, hogy eltüntetné. Amikor én csináltam, vakolatig levakartam a több réteg meszet, jó sokáig eltartott, főleg a plafon. Aztán legalább 2 réteg glettet kapott festés előtt, mindig átcsiszolva. Ekkora felületet előtte nem csináltam, de a fal nagyon szép lett, a plafon sajnos nem, de az meg csak akkor látszik, ha felmászok valamire, és majdnem vízszintesen nézek rá.
ehh a száraz rasztó simán szedi az alatta lévő gletett is
nálunk panel leszedtem majd tapéttázásnáél derült ki hogy glettelni kellett volna mert a új ragasztó kioldotta beton lyukakból a port és rücsi lett a tapéta alatt úgyhogy a következő tapétázásnál gletteléssel kezdem
Hmmm ... azt mondod? :( (na majd csinálok holnap/hétvégén képet)
mivel régen otthon csalódban mikor leszedtük a tapétát arra rá lett újra tapétázva ezért nem gondoltam erre a vizezésre mivel azt csak akkor használtuk ha nem akart lejönni (és ehhez hasonló hátteret mármint ilyen száraz ragasztót sose láttam ezért hihettem festéknek). De most :valahol az egész falról egybe lejött ... ezért elő se került a spriccelő.
amit mos szedek lehet már évtizedek óta rajt van. Kipróbálom vízzel is bár a nagyján már túl vagyok :( ...
Mivel ez a festék típus éppen arra is jó (?) hogy a kisebb gletteléseket el lehetne kerülni általa ezért nem is aggódok ez végett, inkább a régi festék stb eltávolításával lesz gond ... valakinek van közelebbi ismerete ezzel kapcsolatban mármint ezzel a termékkel?
Tök szárazon szedem :) nincs szükség nedvességre, így is jön le könnyen (csak alatt régi száraz festék stb darabok ... akkor lehet be kell szereznem valami szélesebb spaklit, meg valami segítséget ...
Mi tapétaoldóval (met*lan) szedtük le a tapétát (szinte magától leugrott). A felületet átsimítottam kézzel, ahol hibát éreztem, oda egy csepp gipsz. Utána középfinom csiszolóvászonnal adtunk a falnak, portalanítás, finom alapozás és végül festés. Hibátlan lett.
Csak óvatosan a spaklival, nehogy aztán mégis glettelni kelljen... nekem is volt, hogy "elborult az agyam", hogy milyen lassan halad, aztán párszor megakadt a sarka, szép kis mélyedés lett.
Lakásfelújítás alatt vagyok, festés előkészítéshez lenne kérdésem.
Szóval régi használt lakásban szedem le a tapétát, szépen egyben jön le. A fal alatta egészséges, (laikus szemmel nézve szinte nulla glettelés kel majd) viszont sok helyen -mindenhol- ott van a régi vékony festék réteg amire anno rátapétáztak. Ez viszonylag könnyen lejön/lepereg bár igazából nem foglalkozom vele most elsősorban a tapétát szedem (ami még a plafont is borítja). Én nem akarok tapétát hanem csak festést.
kérdés: ennek leszedése (illetve imitt amott természetesen van egy kis tapéta stb. maradvány) szükséges, és ha igen van valami gyors hatékony módszer (valami nagyobb vibrolap stb ami netán bérelhető)? Amit lehet magam megcsinálok, csak egy kis spaklival eltartani pár hétig :)
Egyébként festés gyanánt eleve valami "vastagabb" dekor festésben gondolkodom, pl.: "Harzo" lehet annak nem is szükséges ezeket eltávolítani? ...
Építkezés előtt állunk! Olyan kérdésem lenne, hogy aki hasonló cipőben jár, esetleg már építkezik, nem tudtok véletlen valami állami, vissza nem térítendő támogatásról? Előre is köszönöm a válaszaitokat, remélem tudok segíteni ebben!!!
Sziasztok!Az lenne a szakmai kérdésem,hogy Ytong falra tehetem -e közvetlenűl rá az üvegszálas tapétát?Hozzáteszem,hogy a fal nagyon szépen fel van rakva,megsciszolva,a téglák találkozása glett anyaggal kihúzva,majd Ytong alapozóval lekenve..szóval tök sima a falam.Ráadásul az üvegszálas tapéta is hossz és keresztirányba bordázott szóval ha esetleg nem is tökéletes a fal én úgy gondolom,hogy elviszi a maradék hibákat.Ugye így megspórolnám a 2 x-ri glettelés anyag és munkadíját!
en eddig csak olyan szakirodalmat talaltam, amiben 61-63 kozotti ertek szerepelt.
a 15 magas, 27 szeles lepcsofok pl kifejezetten totyogos. oreg napokra lehet hogy passzol, de atlagembernek tok szopas.
(jo kis vita szokott lenni, hogy ha en nem vagyok atlagember, akkor miert kellene atlagemberre meretezett lepcso, butor, miegymas a lakasomba. hat azert, mert hiaba nem vagyok atlagos, meg kell szoknom az atlagos cuccok hasznalatat, kulonben allati kenyelmetlenul fogom magam erezni ahanyszor nem otthon vagyok.)
Ez már a passzív ház közelítő érték! Azért nem olyan nagy durranás az A+. 10 cm szigeteléssel körben (ez a minimum) simán teljesíthető, valamilyen megújuló energiaforrással. Azért nem árt ha valaki tud is számolni és tudja minek kell kijönni.
Nyilván. A fok körbe lesz marva, úgymond egy kicsit kissebb "csap" lesz kiképezve a két végén, ez illeszkedik a pofa bemarásába. Utána kívülről díszfejű csavarral megcsvarozva. A pofa rétegragasztott-hossztoldott fenyő lesz, a fok táblásított bükk vagy tölgy, dió színre pácolva, matt parkettalakkal kezelve.
Van egy pályázati felhívás. itt Új építés esetén a követelmény az A+ energia kategória. Van valakinek infója, hogy ez a kategória milyen megoldásokat követel (hány cm szigetelés stb.)? Én csak annyit találtam, hogy a C kategóriához képest 55%-nyi energiával be kell érje éves szinten.
igényesnek tűnnek, biztos nem 2 fillér 1 lépcsőjük
apu egyébként azt mondta, hogy pl a lakatosoknak úgy a legegyszerűbb elkészíteni a vázat, ha előtte a megrendelő (v aki ért hozzá) kiméri felrajzolja nekik a falra a kontúrt v a fokokat... tudom ez hülyén hangzik, de ekkor biztos nem lehet rájuk fogni, ha a végén 1 fok a felére sikerült...
Úgy látom minden típusnak van előnye és hátránya is. Amelyik olcsóbb az nagyobb helyet foglal, amelyik szebb az drágább.
Meg aztán ott van még az is, hogy nem tudni mi lesz a födémmel. Teljesen új lesz a jelenlegi fa födém helyett, ez lesz megerősítve, vagy ez fölött lesz egy másik födém. Szeretném, ha nem kellene a jelenlegi plafont lebontani-két éve volt teljes felújítás az alsó szinten és sajna akkor még nem gondoltunk a tetőtérbeépítésre mert azt hittük, hogy lesz pénz elköltözni.
Érdemes a fémvázas lépcsőn is elgondolkodni, mert rengeteg előnye van a beton és különösen a fa lépcsőkkel szemben: - helytakarékos a beton és fa szerkezetű lépcsőkhöz képest - sokkal filigránabb és karcsúbb szerkezet, ezért ha lakótéren belül van, nem tűnik olyan monstrumnak. - kiválóan variálható, lehet egyenes, fordulós, csiga, vagy ezek variációja, különösen a lánclépcsők - a beton lépcsőhöz hasonlóan csendes, nem recseg mint a falépcső
Az én lépcsőm váza 180ezer volt, lépcsőlapok ~100ezer, a korlát anyagköltség + lakatosmunka: 70ezer volt az egész együtt 350ezer. szerintem egy beton vagy fa lépcső sem lesz sokkal olcsóbb, ha a végén összeszámolod a költségeket. Nagyon korrekt árakon és minőségben dolgoznak: Nyestelépcső
" az alap lepcsoszabaly: 2m+sz=63 " Két fellépő méret azonos egy belépő méretével, és ennek nem muszály 63-nak lenni Öreg napokra a 15-ös fellépő az ideálisabb, de volt már, hogy a belépő csk 27-28 lehetett
az alap lepcsoszabaly: 2m+sz=63 azaz a magassag ketszerese+a lepcsofok hossza ennyi kell legyen. max 1 centit el lehet terni, de ennel jobban nem, mert kenyelmetlen, fura lesz a lepcso.
ebbol az jon ki, hogy 18 lepcsofokkal 16.1cm magasak lesznek a fokok, 30.8 szelesek. a 18 fok igy osszesen 523cm hosszu lepcsot ad ki! es a 16cm magas lepcsofok egy viszonylag meredek, de hasznalhato lepcso
20 fokkal mar kb 6 es fel meter a lepcso hossza, muszaj bele piheno, durvan tobb helyet foglal.
a lepcso alapvetoen nem fekszik fel az alatta levi 3szog alaku falra. alul es felul tamaszkodik, mint egy odatamasztott deszka. a mellette levo falba be lehet kotni.
Mi az új házba, egyenesen felfutó lépcsőt szeretnénk, alatta tárolóval. Lesz kb. 5 méter hely, az emeletre futáshoz. A szoba felőli "falat" milyen vastagra érdemes tervezni? Ara fekszikfel a lépcsőfok egyik vége, a másik pedig a főfalhoz csatlakozna. Mondjuk, 1,20-as lépcső, ebből 20 cm a falvastagság. Így a tároló alatta 1méter szélesmarad....
obiba lepcsofokot 4-5 ezerert fenyobol kapsz. a bukk vagy tolgy ott is 8-9ezer.
es akkor nem volt rugdosod, oldallapod, korlatod!
persze meg lehet csinalni egyszeruen, de mindig mosolygok amikor latom, hogy a csavoknak fogalmuk sem volt, hogy hogyan kellene a fal-lepcso talalkozast eldolgozni. pl kirakjak cikkcakkban parkettaszegobol. ugyanez a lepcsofok szabad vegere.
ha olcso kell, akkor persze, lepcsofok atmeno csavarral tiplizve, korlat harom szal zartszelvenybol hegesztve, feherre festve, kesz is.
de ez szerintem a 80-as evek szintje. nem a stadler szintje. azonos szinteket van ertelme osszehasonlitani.
ami falepcsot a stadler megcsinal 800-ert, azonos szinvonalu beton+fa lepcso meg annal is dragabb lesz!
Akkor nem láttál még drága ajánlatot lépcsőre :) Kérdezd meg a Stadlert, egy emeletnyi csupa fa nincs meg 800 alatt...
Kőművesünk számolt 50e munkadíjat, az anyag is ca. még egyszer annyi. Egyenes, egykarú lépcsőnél a fokokat megveszed obiba 4-5e/db oszt felszereled magadnak. Rugdosót csempézed.
Ennél olcsóbban nem nagyon lehet szerintem... Fémváz+faborítás még drágább, a tömörfa meg egyenesen horror...
a beton+ fa lepcso nem rossz, de embertelen draga, ha elsore nem is latszik.
zsaluzas, vasalas, betonozas. es precizen kell, hogy utanna ne kelljen kuzdeni vele. elore ki kell szamolni a szinteket, burkolatvastagsagokat, mindent. millimeterre, nem vicc. ez ha kijon 200bol, ugyes voltal.
utanna kell ra fa boritas. lehetoleg kemenyfabol. lepcsfokonkent: lepcsolap, rugdoso, korlatbaba. plusz a szelenek a szegese, falra olyan fureszfog alaku rugdoso labazat ha jot akarsz. plusz korlat maga, rogzitoelemek. na ez lecsofokonkent nehezen jon ki 20ezer ala, es a lepcso siman lesz 18 fok. (az a fischer speci tipli, amivel fokonkent normalisan be lehet szintezni, kb 25ezer a 20 lepcsofokra)
ez eddig felmilla felett van, es meg nem beszeltunk a fodemattores kialakiatasarol, szukseges kivaltasokrol, statikus, stb.
amire figyelni: a fodemnyilas legyen megfelelo! 1m szeles lepcsohoz is inkabb 1.1-1.2m szeles! es lehet hogy inkabb 1.1-1.2m szeles lepcsot kell csinalni! es L alaku fordulos vagy huzott lepcsot csak L alaku fodemnyilassal lehet normalisra megcsinalni!!
es a forduloban a "ide teszunk harom fokot" stilusu szerkesztest, haromszog alaku fokokat el kell kerulni. meg kell szekeszttetni hozzaertovel, vagy lemasolni egy jot, vagy megtanulni hogyan kell. utobbi par ejszakamba kerult anno, asztalos szakkonyvekbol bujva az okossagot meg a kepleteket.
"Miért, mi a rossz tapasztalatod a lépcsővel? Eddig fa, vagy beton plusz fa lépcsőre gondoltam, de ha meggyőznek akkor lehet járólap is."
Ahol felnőttem, egy olyan lépcső volt, hogy 3 lépcsőfok után kezdődött egy 180 fok. Itt a lépcsőfokok nem szimetrikusan voltak letéve, hanem először egy nagyobb, majd pár kisebb és utána következett egy hosszabb szakasz. A lépcső zártszelvényre kapupántcsavarokkal fogatott vastag lépcsőfokokból állt, szépen le voltak lakkozva, ott áll kb 25 éve. A lépcső alul nem került burkolásra, ott látszik a zártszelvény vasszerkezet, meg a lapok.
Ahol most lakom, ott kb ez van azzal a különbséggel, hogy észlény előző tulaj fenyőfa fokokat tett be, amit nem is kezelt le, csak egy bizonyos kopás után, de nyikorog..ez a lépcső be van burkolva, de nekem nem tetszik, és sikerült 1 lépcsőfokot el is mérni, ezáltal egy kicsit magasabbak is a fokok...
Ami viszont tetszett. Egyenes felfutás a szint feléig, ott egy nagyobb pihenő, majd visszafutás másik irányba. Oldalról nézve 10-12 cm vastag lehet, járólappal, csúszászgátlóval burkolva. Egy ilyen kialakítású lépcsőn pl sokkal kisebb a balesetveszély, hiszen teljes értékű lépcsőfokok vannak + csúszásgátló, ami egy gyereknél különösen fontos.
Ezek csak az első mondataim amit a kérdésedre leírtam, természetesen képeken láttam én is nagyon szép kialakítású fa lépcsőt is. Olyan megoldás is van, hogy a betonból készült lépcsőt nem járólappal, hanem fával burkolják az is szép...
Minden a hely és pénz függvénye, a nekem tetsző betonlépcső sokkal szélesebb helyet foglal el, mint egy köríves...
térdfal minél magasabb - rendben célszerű lépcső - rendben, figyelni a fokokra, esetleg alá valami ajtós tároló - ha lesz még emeletes házam, ott járólappal burkolt betonfeljáró lesz ebben biztos vagyok. ezek saját tapasztalatok sajnos..
kétgenerációs ház, ha van hely/pénz, akkor inkább egy iker..
Tegnap adtam be az építési engedély iránti kérelmet.
A hozzáépítés klasszikus téglafalazat, vasbeton födémmel. Amiben hasonlóság van, az az, hogy itt egy nyeregtetőt építünk térdfalakkal, de nem szimmetrikusan, így a kisebb lejtés felé megmarad a teljes belmagasság, a másik tetőrész alatt pedig a lépcsőház kap helyet, ott úgysem nagyon számít.
Hitel egyelőre nincs, remélem, hogy beleférek a keretbe.
Kerss egy tervezőt, szerintem az építménymagassággal nem neked kell foglalkozni. Önkoriban is ezt fogják javasolni.
Egyébként a legegyszerűbb építménymagasság számítás (eltekintve a speciális esetektől) az, ha oldalnézetben az épület látható homlokzatának területét (a fal és terepcsatlakozástól a fal külső éle és a tetősik külső felülete metszésvonaláig) elosztod az épület nézetből látható szélességével. Ezt kell mind a négy oldalról megcsinálni és átlagolni.
Ha 5 méter az építménymagasság, akkor egy kockaháznál az alábbi magasságokkal lehet számolni:
lábazat ~60 cm (terepszinttől földszínti padlószint), földszínt belmagasság 2,8 m, födém jelenleg ~30 cm. Ez így ~3,7 m. Födémerősítés ~20 cm, térdfal felett a tető vastagsága ~30 cm. Vagyis ez kb. 4,2 m. Így az 5 méterig 80 cm-es térdfal fél bele. Persze a kiindulási értékeket megmérve megkapod a valós adatokat.
De vannak építészeti (tömegalakítási) technikák, amivel az építménymagasságot nem növelve lehet a felső szint tényleges magasságát növelni.
Eddig ezt az egy nyílvános használható segédletet találtam, ebből meg is lehet érteni:
Köszönöm, de szintben már nem tudunk terjeszkedni, elég kicsi a telek (azt hiszem 650 m2) ezen rajt a ház, garázs, melléképület és 30 % a beépíthetőség.
Az építménymagasság fogalmának értelmezésével azért vannak gondjaim... Pl. mi az a kontúrvonal? Majd az önkormányzatnál megmondják nekem egyszerű embernek, hogy mekkora az akkora.
A térdfalat csak akkor hagynám el, ha az anyagiak nem engednék meg, bár ez talán nem olyan nagy % a költségvetésben.
Igazából új házat akartunk építeni de szerintem a világon nincs annyi pénz amibe az kerül, így maradt a tetőtér, bár egyre jobban megbarátkozunk az ötlettel.
Vezo akkor ti már lepapíroztatok mindent? Nektek miből lesz, téglából? Hitel?
A körülmények alapján - ha a beépítettségi százalék engedi - jobban jártok ha szintben bővititek a meglévő házat.
A szintbeli bővítésnél az alap és a külső fal egy része (kb 2 méteres magassággal számolhatsz) ami plussz költség. A tető és a födém az igyis úgyis kell. Sőt egy födémmegerősítés terhelhető födémhez lényegesen drágább mint egy új fafödém.
Viszont megspórolod a feljáratot szerkezetben és alapterületben (2x is mert lenn és fenn is), nem kell plusz koszorú a térdfalhoz, szabadon alakíthatod a teredet, a bővítés teljes területe hasznos lakótér. A tetőfelületet lényegesen jobban is kell szigetelni mint egy padlásteres födémet. És nem utolsó sorban (mint már említették) egy lényegesen forgalomképesebb és értékesebb, fizikailag is külön lakást kapsz.
Én március végétől állok neki a szülői ház tetőterének, bár igaz, hogy ott szinte minden készen van, csak hozzáépítünk egy kb 50 nm-es lépcsőház és egyéb funkciójú, kétszintes részt.
Födémmel, stb-vel nekem nincs gondom, mert vasbeton födémpanelos a rendszer, de ha van olyan, amivel tudok segíteni, akkor szívesen.
Nekem is lesznek majd menet közben kérdéseim, tutira! :)
Az építménymagasság nem a legmagasabb pont, hanem:
építménymagasság ("H"): Az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény-kontúrvonalára állított függőleges síkra vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (FIL) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során:
az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezete felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével,
az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra, vagy érintővonalra az építmény irányában legfeljebb 6 m magasságig emelkedő 45 fok alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45 fok alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával.
a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kivűl kell hagyni,
az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
A térdfalat addig húzzátok fel, ameddig csak tudjátok. Az 5m nem hiszem, hogy a gerincmagasságot jelenti. :-)
A födémnek mi köze a térdfalhoz? Érdemes megnézni a jelenlegi állapotot. A padláson lévő feltöltést/tapasztást több helyen meg kellene bontani (később úgyis le kell hordani) és felmérni a pontos helyzetet. (Fagerendák mérete, anyaga, állapota, betonkoszorú kialakítása, stb) A helyi építési osztályra mindenképp menjetek be, ne a szomszédok/ismerősök információiból tájékozódjatok. Az ott szerzett infókkal keressetek meg egy építészt.
- a terdfal olyan magas legyen, amilyen csak lehet. inkabb laposabb teto, de magasabb terdfal
- a feljarot jol ki kell talalni, hogy hasznalhato legyen
- ket generacios hazat ne epitsetek! van mar egy csomo, es arulnak is egy csomot. es nem veletlenul arulnak sokat. azert, mert a kutyanak sem kell. meglehetosen forgalomkeptelen hazat kapsz a raepitessel.
Azt hiszem teljes emeletet nem építhetünk rá, mert 5 méter a megengedett magasság az utcában és azzal már túllépnénk. Én 1 méteres térdfalra gondoltam, csak akkor nem lesz térdfal, ha az anyagiak, vagy a födém nem engedi.
Csinált a kollégám egy ilyet fél éve, ellentmondóak a tapasztalatok. :-) (Kb 100 nm-es "kockaház" fa födémmel.) A födém kérdéses... A statikus a jelzett munkánál 15 cm-es betonborítást írt volna elő, ám a födém szintjében 25 cm eltérés volt a legmagasabb és legmélyebb pont között, így a legmélyebb pontra (egy szoba közepe) 40 cm beton került volna... Így ki lett szintezve élére állított 20x 7,5 cm-es padlókkal a födém, ez kapott deszkaborítást majd laminált padlót. Ha az építéshatóság engedi, akkor érdemes térdfalat rakni. Ha szabad, akkor pedig legjobban a teljes szint ráépítése éri meg. (A fal magasabb árát kompenzálja az olcsóbb tető és a több hasznos nm.)
Már bedobtam a "Tetőtér beépítés yes or no" topicba, de ott semmi mozgás, úgyhogy titeket zaklatlak ha nem baj.
Szóval mi a párom szüleinek a tégla családi házának kb. 100-110 nm-es tetőterét szeretnénk beépíteni - (ha lehet térdfallal, de nem muszáj) valószínűleg a tető teljes cseréjével.
Érdekelne mindenféle tapasztalat a részetekről, mik a nagy buktatók, mit ne csináljak semmiképpen, mire kell odafigyelni, hitelt hol és hogyan adnak.
A födémet statikussal mindenféleképpen meg fogjuk nézetni, mert fa födém, nem tudom mit lehet vele kezdeni, mit bír ki-nem szívesen cserélném, max. kiváltanánk egy másikkal. A kis súly miatt beszéltem már telefonon készházas céggel, azt mondták foglalkoznak ilyesmivel is, illetve néztem acél szerkezetes könnyűszerkezetes házas céget is, ahol írták külön, hogy építenek be tetőteret. Nem zárkózom el semmitól sem szóba jöhet az ytong vagy akár a tégla is.
Kérem akinek van konkrét tapasztalata, ötlete az ne tartsa magában, minden érdekel a témában az ismereteim pedig csekélyek...
szerintem :) én tuti nem szedném ki a kádat én már láttam élőben ilyen műveletet hááát szerintem több bajjal járt mint haszonnal nálam nem véletlenül nem lett kiszedve igaz kapott egy festést a kád ami ugyan nem lett tökéletes de jobb lett mint volt és elég sok kellemetlenségtől kiméltem meg magam
Érdemes e koszorút rakarni, a bontás ütemében? Vagy az hatalmas költség?
Az alapproblémám az, hogy szeretnénk építeni egy új épületet a telekre, és ebben laknánk addig(4-5 év), de ha ez annyira nem rossz, akkor nem bontanánk el utánna, hanem megmaradna. Ezért dilemmázom azon, mekkora felújítás éri meg. Ez egy vegyesfalazatú 50 év körüli ház, az ablakokat már kicseréltük. Gondolkoztam egy injektálós vízszigetelésen is..... Mert elég hűvösek a falak, és hajlamosak penészedni is.
Köszönöm a válaszokat. Valami hasonló munkára gondoltam én is. Az hogy a szobákban felnézve itt-ott hasas a plafon, jelentheti azt, hogy vigyázva kell rálépni? A felújítási munkáknál elkerülhetetlen lesz a padláson járás....
ha lába van és nem beépitett egyszerübb lenne 2 autós hidraulikás emelővel megemelni alá padlólapozni leereszteni azt ahol az emelő volt azt a 2 kockát utólag lerakni
H az ajtón ki kell hozni akkor általában nem megy simán csak élire állítva és oldalt mikor a kád nyílása pl az egyik ajtótok felé néz . A gurtnit nem lehet szokásosan párhuzamosan vezetni mert a kád éle is a gurtnival párhuzamos és leugrana róla így hát a két ágat keresztezni kell a kád alul levő pereme alatt.
Akkor csak az marad hogy felállít, kievez vele. majd mikor minden kész beevezni vele. Ha ez lesz a megoldás akkor érdemes beszerezni egy gurtnit azt a felállított éle alá keresztezve és akkor a fiúk dereka is megmarad. épp elég gond a ballanszot tartani.
Ha csak odébb szeretnétek tenni ideiglenesen, akkor arra elég lesz 2 ember. Legfeljebb 20 centinként rakják odébb, közben meg-megpihennek. :-) Tizedikről lift nélkül lefelé sem szívesen vinném. :-)
Széttörni nem szeretnénk, meg szeretnénk tartani továbbra is, nagyon szeretjük, azt is, hogy lábas kád, és azt is, hogy öntöttvas! :-) Jó állapotú. Csak kövezni szeretnénk a fürdőszobában, és gőzöm sincs, hogy lehet ezzel a kedves monstrummal. :-) Körbekövezzük? :-))
Két erős embernek menni fog. persze kritikus az ajtótoknál és a deréknak. Én pédául szét szoktam törni egy samuval.Vigyázat az öntöttvas, és a zománc repked mint a repesz!!!!
Hát szerintem se sok mindenre jó, tulajdonképpen kátránypapír egy kis palazúzalékkal, de ez nem az én ötletem volt. Bár meggondolandó, hogy ez a ház megér e nagyobb befektetést.
Sziasztok! Van valakinek valami információja arról, hogy hozzávetőleg hány kiló lehet egy kb. 180 cm hosszú és elég széles fazonú, régebbi öntöttvas kád? Azért lenne izgalmas ez az adat, hogy egyáltalán megpróbáljuk-e megmozdítani. Mert száz kilóval mondjuk még nagy eséllyel megküzd a férjem meg a barátja, de ha mondjuk kétszáz, akkor reménytelen nekifogni. Több ember meg nem is fér hozzá.
Ha jól látom vályog ház. Mindenféle koszorú nélkül. Ha minden igaz akkor amit látsz a padlás aljzatának az agyag kenés. Meg kellene vizsgálni hova támaszkodnak azok a szarufák amik ha jól látom fenyő gömbfák avagy bányafák. Annak idején ez volt a legolcsóbb. Mondjuk nem rosszak csak girbe-gurbák ez látható a cseréplécek alatti beilagnál. Ha rátámaszkodnak a födém fagerendákra akkor nincs nagy gond. Bontást én nem javasolnék mivel nem tudsz majd hol megállni, nincs olyan erős szerkezet mint pl egy beton vagy tégla koszorú és az ilyen öreg vályog házak porlanak. Amit így ezek alapján szerintem lehetne csinálniHélyazat visszabontása cseréplécekkel egyyütt a szarufákig. Gömbfákra kétoldalt 1" deszkát felcsavarozni vagy egy oldalról2"-os , a síkba való kihozáshoz. Erre 12mm osb Erre kátránypapír, zsindely. Amit még megcsinálnék a bontás után: Xilamonnal végigkenném a szarufákat, mivel ezek az öreg fenyő gömbfák hajlamosak a szuvasodásra. Kb egy ekkora tetőre 10 l kell .
Köszönöm az edigi tippeket. Most azt kérdezném, hogy a régi házunk tetőcseréjénél-zsindelyt rakatnánk- a meglévő és képen látható gerendák megfelelhetnek e, vagy azok cseréje is indokolt? Illetve, azt hogyan állapíthatom meg, hogy a padlásunk biztonságosan járható e? Jelenleg le van zárva, mi így vettük. Nemszeretnék végigsétálni rajta próbából. Köszi
Köszönöm az eddigi válaszokat, (remélem nem magamnak csinálok fölösleges problémát meg kiadást)
De ha le illetve felmegyek a szomszédokhoz és megnézem náluk hogy fut a fal akkor nekem az miért jó? :)
a, ha ugyanúgy néz ki ugyanott vannak a falak akkor abból mit vonjak le? (ettől még az említett falam lehet ugyanúgy nem teherhordó...)
b, nem ott vannak a falak akkor kvázi nyugodtan kezdjek én is falat verni?
egyébként az alsó szomszéd több mint valószínű hogy más elrendezés ugyanis a ház első 2 szintje régi 1930-as évek és a 3-4 szint (én a 3 on leszek) pedig a 60-as években épült rá ...
nálunk hasonló volt a helyzet a mostani lakásnál (1900-as évek táján építették). A "vastag" tarófalakban futnak a kémények. Az összes többi 6 cm-es valamilyen salakbeton fal. Mi egy falat bontattunk ilyenből, abból nem lett semmilyen statikai probléma, a maradékok repednek így is egy-egy véletlen ajtóbecsapódásra. DE fölöttünk anno tologatták a falakat, és ahol arrébb rakták (2 lakást alakítottak ki az 1 nagyból), ott az alatt - tehát nálunk - végigfut a vékony hajszálrepedés. Ami a mi felújításunk után (glettelés/festés) kb 2-3 hónappal újra megjelent. Nem sok vizet zavar, de mégiscsak egy kis repedés az előszoba plafonján. :-( Szóval azt csak úgy tudod megállapítani, hogy visel-e terhet a kibontandó falad, hogy felcsöngetsz a fenti szomszédodhoz és megnézed, hogy hogyan állnak ott a falak - van-e a te falad felett is egy másik fal. (Legközelebb úgyis akkor fogsz csak felmenni, ha eláztatott vagy túl hangos a klumpa... :-O) Aztán azt sem árt, ha lemész az alsó szomszédnak is bemutatkozni, és ott is megnézed, hogy nála hogy futnak a falak (megelőzendő, hogy ő csöngessen fel az új falad által okozott repedések miatt... :-O)
Nem vagyok a lakásban de tudom hogy rá merőlegesen van egy olyan 40x40 széles gerendaszerűség ... ami középen végig megy a lakáson, És a lakás kb közepén van egy hasonló méretű függőleges gerenda ... (60 évekbeli szerkezet)
Én is valami ilyesmi járdával kombinált megoldásban gondolkodnék, lévén a telek más részén a későbbiekben valószínűleg tényleg teraszok lesznek (az egyik részén most is az van). A lépcső tényleg előbb-utóbb kelleni fog, és a közműveket is a majdani lépcső alapját képező ásott árokban gondoltam felküldeni. (közmű most csak a villany és a víz lesz. esetleg későbbi gázvezetéknek valami cső lefektetése a védőtávolságok figyelembevételével.) A lépcsővel nekem is az volt a bajom, hogy azért néhol lennének pihenők benne, a sinpályának meg ugye egyenletes lejtés kellene. Mivel a pálya/járda talán a telek oldalánál lenne, így "megszakítani" azt nem is kellene.
és igen, elég kölséghatékonyan kellene megoldani az egészet, mert mint tudjuk egy építkezéshez minden pénz kevés. :-) és :-(
Van egy község Kőszeg mellett, ott az erdőben 80-90(!) százalékos emelkedőkre építkeznek, ott vannak ilyen felvonók. Valami ilyesmi kellene talán?! itt egy kép egy ilyen a felvonóról. Persze az nem látszik, hogy mi mozog a sineket ott. (sajnos Kőszeg nekem jópárszáz km. :-()
Még talán segít: Nézz föl a mennyezetre, hátha látszik a gerenda iránya. Keress hosszanti repedést, annak javítását, elszineződést a meszelésen kb 12 cm szélességben, vagy vakolat leverésével, ( olcsóbb mint a statikus) Ha ezek a jelek ( és a gerenda) fallal párhuzamosak akkor nyugodtan bontható a fal, ami 10 cm vastagságban egyébként sem a teherhordó kategóriába tartozik.
Anno mikor először megnéztem lakást illetve mikor felötlött a bontás ötlete nekem eszembe se jutott ilyen engedély stb. mivel csak egy soros kistéglás falról van szó.
"A válaszfal(ak) elbontása, amennyiben a bontás során nem kell tartószerkezetet bontani, megerősíteni, nem engedély és nem bejelentés köteles építési tevékenységek. (Ez a bontandó szerkezet súlyától, teherviselésétől is függ, válaszfalnak is lehet tartószerkezeti – alátámasztó – szerepe)."
rákérdezek:
... "Mivel nem vagyok építész, azt, hogy az érintet válaszfalnak van e teherhordó szerepe stb. azt ki hivatott eldönteni, öntöktől hivatalból egy statikus? Vagy privát kell keresnem? (Elnézést a de nem vagyok járatos az efféle kérdésekben)"...
válasz: (szó szerint copy paste)
"az érintet válaszfalnak van e teherhordó szerepe? - statikus tudja megállapítani"
Eddig többszintes belvárosi lakásoknál ilyet nem tapasztaltam eddig. Akkoriban simán 1920-1950 között keményen bántak az ügyeskedőkkel. Plusz aki építette annak saját embere mindig ott volt így a "humbuk" esetén az építő cég repült. Nem össze téveszteni a közpénzes beruházásokkal.
Belváros 55 cm fal teherhordó ha hozzá nyúlsz több dolog történhet ha te vagy az utolsó szint max rád szakad a tető és kész, ha nem az épület omlik össze. Mégis amikor megvetted már megbocsáss úgy kellet volna nézni, hogy a 15-20 cm falak bonthatóak a többi nem. Nagy eséllyel nem csak teherhordó, hanem kémények is vannak benne, igen morcos lesz egy két tulaj alattad ha kémény járatot tönkre teszed. Tudom jó szándék vezérel kérdéseddel, de gondolkodni elfelejtünk? ?
Tehát 10-20 cm fal nem teherhordók, 40-felettiek azok statikus ha papírt kérsz tőle és teljes felelősség vállalást fog korrektül válaszol.
Csak a tisztánlátásodért. Ha megfúrja, átvési, megméri abból talán kiderülhet valami, mégha a véleményed nem ezt tükrözi is.
" két 6-os válaszfal között az összes építési törmelék ami volt a lakásban, vakolás után 55 cm-es falnak adták el. Az már egy átalakítási történet lehetett, régen nem csináltak ilyen munkát.
A helyileg illetékes kerületi építési hatóság illetékeselvtársúrtól kérjél telefogszámot címet, hogy kihez fordulhatnál. (Nem kötelező pontos névvel bemutatkozni az első telefonkor.)
Az unokatestvére olcsón megcsinálja neked a vizsgálatot és még ha kell a tervet is engedélyezteti. :) a tesójánál. :()
Ha 55 cm-es a fal akkor sem biztos, hogy teherhordó. Régen is voltak építési vállalkozók. :( két 6-os válaszfal között az összes építési törmelék ami volt a lakásban, vakolás után 55 cm-es falnak adták el. Budán találkoztam ilyennel amikor bontották a lakás egy részét.
a leendő belvárosi lakásomban elszeretnék bontani egy falat, több mint valószínű hogy nincsen teherhordó szerepe, de ennek eldöntéséhez/jóváhagyásához kellene egy statikus(?). Lehet sose jönne rá senki/nem okozna problémát ha csak úgy kibontanám de jobb megelőzni a bajt.
Tudok ajánlani hogy hol érdemes keresni (google-n kívül), illetve mennyit kóstál egy ilyen vizsgált?
Hát, azért ha nem egy összeszokott csapattal készítik azt a 15 m3 betont, az nem biztos, hogy 1 nap alatt készen van, meg ahhoz már legalább egy Favorit 250-es kell, nem egy obis Valahol ( itt a fórumon) olvastam, hogy megbüntették az építkezőt, mert végzettség nélkül elkészítette magának a járdát, festést, mázolást
Próbálom körvonalazni, hogy mivel legyen szigetelve a (majdani) házunk (földszintes, fafödémes). Olvastam egy elég komoly tanulmányt az azbeszt helyettresítésére kifejlesztett szigetelőanyagokról (üveggyapot, kőzetgyapot). Nagyjából az volt a végkövetkeztetés, hogy egyformán rosszak. A belélegzett mikroszkópikus szálak ingerlik, károsítják a tüdőszövetet, ami rákos burjánzáshoz vezethet. Persze még így is messze jobbak mint az azbeszt aminek a leváltására kitalálták őket. Néztem a szigetelőanyagok árait, illetve szigetelő képességüket, és nem igazán értem, hogy fentiek után miért alkalmaznak ilyen anyagokat? Az extrudált polisztirol lapokkal nem lehet jól megoldani a hőszigetelést?
