Végre elkészült a mikrobordás gumis borítású padom. Tegnap levittem egy kicsit a Drávára kipróbálni - hát, érdekes volt. Az elején nagy volt a bizonytalanság a helyes beállításokkal kapcsolatban, de a gyakorlat végül igazolt: kicsi szögnél felrakódott a vörös homok a padra, így addig emeltem apránként, amíg el nem kezdte lemosni magát.
A végére nagyon szép tiszta lett, egész jó adag fekete homokot + aranyat sikerült hazavinni. Próbára odatettem a tálat a pad végére és a lejövő anyagot még egyszer átmostam, 2-3 szem arany volt csak benne!
Van még pár apró módosítani való a szerkezeten, de összességében nagyon elégedett vagyok vele.
A kimosott arany persze jelképes mennyiségű. :)
Egy gyors hangulatfotó, még teljes összeállítás nélkül:
A gépezet (még szintén nem teljesen összeállítva - pl. hiányzik az acél szúnyogháló a rostáról):
És egy gyors kép a lejövő fölöslegről - sikerült szépen áttisztítani:
Remélem mindenkinek tetszenek a képek, kis vizet, friss levegőt és mielőbbi sárgaságot kívánok nektek! :)
A nagypapáé volt, tőle örökölhette. Én azelőtt sosem láttam ezt a kis üvegecskét. Most mutatta, de sok infót nem tudok Tőle kérdezni, mert beteg. Ideadta, hogy vigyázzak rá én ezután :(
Édesapa egykor aranymosó volt? Nagyon érdekes lenne mindannyiunk számára, ha valamiféle visszaemlékezésben elolvashatnánk, hogy abban az időben, amikor ő kezdte, akkor mit, mivel és hogyan csinált, esetleg hogyan választott partot, egyedül, vagy többedmagával járta a vízpartot. Stb...stb...Nagyon kevés ember van, akitől fennmaradtak hiteles információk, és itt a fórumon, valamint a blogban is helye lenne egy ilyen beszámolónak.
Sajnos ehhez nemcsak, hogy nem értek, de a magas olvadáspont miatt nem kivitelezhető a megfelelő eszközök és tudás nélkül. Nade nem baj, gyönyörködöm benne és tanulgatok, illetve olvasgatok.
A tisztítást nem szokványos módon végezték, mint ahogy a mintaelemzést sem. Jóval pontosabb az eredmény, mint azt gondolnánk. Érdemes utánaolvasni mit és hogyan csináltak akkoriban. Eléggé nagyszabású történet volt ez.
Az a tapasztalatom, hogy a 0.5 mm-nél nagyobb szemcsék mind gyűröttek. Valószínűleg ez az oka, hogy a szokványos mosási eljárás folyamán másképpen viselkednek, és a nagyobb szemcsék többségükben veszendőbe mennek. Mivel a statisztikát is bizonyára szokványos módon mosott aranyra végezték, ezért a 0.5 mm-es szemcsék feltehetően aligha jelenhettek meg benne... Egyébként az a megjegyzése, hogy mindenki látott már olyat, hogy a nagyobb szemcsék végigvonulnak a padon, csak a gyanumat támasztják alá... Abban viszont igaza van, hogy a legnagyobb szemcsék fönnakadnak valahol az Alpokban vagy a Felvidéken, és el sem jutnak a Dunáig.
Hol olvastad, hogy 0,3 mm alatti szemcsék vannak csak a Dunában?
Ez nem hit kérdése, hanem tudományosan igazolt mérési jegyzőkönyvek adatai. Az ÁTLAGOS szemcseméret 0,3 mm körüli.
Egy ilyen átlagolási szórásba beleférnek az "elvetemültebb jószágok" is.
Ha több ezer, vagy több tízezer ilyen szemcsét találnál, akkor más lenne a helyzet. A folyó felső szakaszán, vagy hegyi patakok torkolatának közelében egyáltalán nem lehetetlen találni ilyen, vagy hasonló szemeket. A fél mm-es megjegyzéshez ugyanezt tudom írni. Szakasza válogatja. Van ahol kevesebb, de nagyobb szemek vannak, van ahol az átlagos, vagy ez alatti, de dögivel.
Pantó Dezső 1936-os értekezésében írja, hogy nagy szemcséből átlagosan 37 000 szemcse, míg kis szemcsében gazdag területeken 450 000 szemcse ad ki egy grammot. Az átlag a 100 000 szemcse és a 0,3 mm körüli érték.
Azonban azt állítani, hogy a mosás tökéletlensége miatt nem találunk...hmmm...hmmm...hmmm...
Szerintem aki már mosott valaha, mind látott a padján végigfutó nagy szemcsét.
Erre mondták a régiek is, hogy "Hagy menjen!".
Ha jól van beállítva egy kézi jellegű pad, akkor 90% feletti hatásfokkal dolgozik. A jól megépített, kitapasztalt bordás gumis padok is igen jól dolgoznak, bár ezalatt maradnak valamelyest, azonban termelékenyebbek.
Mivel fázós vagyok, januárban hazavittem egy vödör homokot a Dunáról, és otthon, egy lavórban mostam át, meleg vízben. A szokásos 0.5 milliméteres szemcsék mellet most egy 1.5 mm-es szemcse is akadt. Korábban találtam már egy 2 mm-es darabot is (3835-ös bejegyzés), úgyhogy ez a darab csak második helyezett. Furcsállom, hogy miközben arról irkálnak, hogy a Dunában még 0.5 mm-es darabok sincsenek, a valóságban akadnak... Hozzá kell tennem azt is, hogy mosás előtt átszitáltam a homokot egy kb. 2 mm-es szitán, úgyhogy igazán rekord méretű darab megtalálására esélyem sem volt. Azt gyanítom, hogy csak a szokványos mosási módszerek tökéletlensége miatt terjedhetett el az a hit, hogy a Dunában csak 0.3 mm-esnél kisebb szemcsék akadnak...
Elnézést kérek - egy kis módosítást kíván egy muanyag pan póstai koltsége Magyarba. Nos ez 6.- €, mert súlya megengedi, hogy levél formájában még ellehet kuldeni. De ha ugyan azt csomagban kuldeném, akkor Európa 1kg-ig 16.- €.
Nos talán nézted a honlapomot, ahol tobbfajta aranymosó tálat kínálok http://www.kovotlac.sk/ryzovanie-zlata.html. A fémeket én gyártom, de van a kínálatomban Estwing muanyag pán is. Ha kell szóloban is eladom., nem csak szetben. S ha komáromi vagy, akkor viszont ide is ugorhatnál hozzám, mert én Érsekújvári (Nové Zámky) vagyok - 35 km Komáromtól északra. Sajnos a póstai koltség innét átt Magyarba 16.-Euróba jon ki, drágább mint a pán.
Sziasztok. Új belèpő vagyyok a topic-ban, ès nem a szokásos " hol mossak ès mivel ès hogyan, hogy hamar meggazdagodjak" kèrdèssel kezdenèk. Olvasom a fórumot vègètől az elejèig, elejètől a vègèig. De mègis fel kell tennem kèt kèrdèst.
1. Szeretnèk első körben egy pan-t venni. Nèztem ebay-em, jól árasìtják, de ugyebár a szállìtási költsèg nem kevès. Ha rendelne valaki mostanában szìvesen betársulnèk.( na jó ez nem is kèrdès, inkább kèrès.
Ha lenne valakinek 1 megunt - bordás gumilapos használatra alkalmas - padja, és el akarná adni, akkor dobjon nekem mélt, továbbra sincs időm padot építeni, de gumibordás lap már megvan, szivattyú megvan, autó megvan...
Igaza van! Az arany igen nehezen oldódik, ezért az összes szóbajöhető vegyszer igen veszélyes, és a többségük engedélyköteles is. A kémiai megoldások amúgy sem igazán hasznosak, mert a folyami hordalékban rengeteg a szennyező anyag, ezért a kémiai reakciók eléggé kiszámíthatatlanok. Egy vegyésszel is beszélgettem, és engem lebeszélt a dologról...
És forrón ezek a hatások négyzetesen nőnek, nem beszélve a rohamosan fejlődő savas gőzökről, melyhez speciálisan erre készült védőálarc és légzésvédő betét szükséges.
Tudom, csak elméletben gondolkodtál...én azt mondom akkor is, hogy ez nem az a fórum.
Vegyszerekkel kapcsolatban érdemes szem előtt tartani, hogy néhány vegyészen kívül senki, vagy nagyon kevesen képesek szabályosan, mindenféle sérülésektől és környezetszennyezéstől mentesen használni azokat. Ebből kiindulva nem, vagy csak elenyésző információt érdemes a kezükbe adni ezen a téren. Illetve olyat, amit esetleg lépésről-lépésre betartva csinálhatnak, de akkor is csak saját felelősségre. A mai világban nincs olyan, hogy beszerezhetetlen vegyszer! Normál körülmények között nincs ilyen sav. Forró, tömény!!! Szelénsav...OK! Az minden, csak nem normál körülmény, ezek mellett az egyik legerősebb oxidálószer.
Ne hozzunk ilyen példákat szerintem, sem anyagokat erre a fórumra, mert valaki hozzájut, kipróbálja aztán volt keze/lába, nincs keze/lába. Emellett hiába is használna ilyen savat, mit kezdene vele utána a feloldott arannyal? Persze vissza lehet nyerni, akár a teljes folyamatot levezethetjük itt mindenkinek, csak nem biztos, hogy helyes. Sőt, kockáztatok. Biztosan nem helyes!!!
Nem vagyok moderátor, csak a szakmámból/szakmánkból adódóan kérlek, feleslegesen ne bombázzuk ilyenekkel a tagságot! :)
Emiatt nem tettem közzé, -bár eredetileg jó ötletnek tűnt-, az elektromos eszközeink aranytartalmának visszanyerését sem.
Túl rizikós. Tudom, a neten meg lehet találni, de nem én tettem fel. Amit még biztosan felteszek majd a blogra is, az a Higanyos szinítés lesz, de pusztán az autentikus mivolta miatt és fel lesz sorolva minden óvintézkedés is, ami eddig sehol sem volt.
Elnézést kérek, utána számoltam a reakció szabad-entalpiájának, és úgy tűnik a salétromsav tényleg képtelen oxidálni az aranyat. (Valami téves dolgot olvastam valahol, vagy rosszul emlékeztem.) Mivel nincs salétromsavam, ezért számomra a dolog csak elméleti jellegű. Másrészt viszont olvasmányaim szerint a forró szelénsav önmagában is képes oldani az aranyat. H2SeO4 Szelénsavam még annyira sincs mint salétromsavam, úgyhogy a dolog számomra pusztán elméleti jellegű...
Amennyiben az arany jó minőségű semmiféle színváltozást nem fog szenvedni, kiváltképp nem fog oxidálódni. Önmagában használva egyetlen sav sem támadja meg.
Én sósavval próbálkoztam, az aranyat nem oldja, a legtöbb fémet viszont igen. Salétromsavval már csak azért sem próbálkozhattam, mert engedélyköteles vegyszer, és kereskedelmi forgalomban csak engedéllyel szerezhető be. Mivel a csillámfélék sem oldódnak sósavban, a különbség abban mutatkozik meg, hogy a sósav a macskaaranyat elhalványítja, vasat old ki belőle. A salétromsav ha jól tudom, oxidálószerként arany-oxidot képez, tehát vízben oldhatatlan, barna színű réteg keletkezne az arany felületén a salétromsav hatására. A macskaaranyat az aranytól legkönnyebben úgy lehet megkülönböztetni, hogy a macskaarany pikkelyei szétdörzsölhetőek, a lapok mentén könnyen hasad, akár ujjal megdörzsölve is, és a lemezkék síkok, csak egyetlen irányból látszódnak csillogni, míg az arany lemezkéi kopás miatt gömbölyűbbek, a lapok egyenetlenebbek, minden irányból fényesnek látszanak, és a nagyobb szemcsék (1 mm-nél nagyobbak) gyakran gyűröttek is. A szokásos megtalálási helyük is nagyon különböző: az arany alul szokott lenni, más nehéz ásványok társaságában, a csillám viszont többnyire felül sodródik. A macskaaranyat és az aranyat csak az keveri össze, aki még nem látott aranyszemcsét...
