Amennyiben kiegészítenétek a listát, vagy rendelkeztek jó minőségű fotókkal ezekről a típusokról, amelyeket megoszthatnék a cikkben, azt előre is köszönöm.
Köszi a tippet. Van 50megas szkópom, csak a mérőfejet kellene rendbe tenni, mert az szét van szaggatva, meg nincs gyakorlatom ezzel a szkóppal hogy mit/hova állítsak rajta. Diódás mérőfejjel mértem mindig, pontosabban csak indikáltam.Ha nincs összetestelve a rádióval,úgy egészen kisjelszintek is láthatóak/ összehasonlíthtóak.Mindent maximumra hangoltam már és szépen is szól a SSB-n 27--en és 28,500-on is (most ott maximum minden).
Egy 50-60 megás szkóp már sokat tud segíteni, mert a diódás mérőfej 1 Volt szint alatt semmit nem ér. Ott egészen az előmeghajtó 2 kis tranzisztorig mindenütt mV a tartomány.
Ellenőrizni kell az oldasáv oszci (10695 kHz) jó beállításait.
Előfordul. Ha keskeny sávban jó csak, akkor meghajtás hiányos valószínüleg, nem a végfok a gyanúsított. Ezer oka lehet. Előfordult már SSB szűrő hiba. Nagyon sokat csillapított. De ez SSB vételben is hiányzik. Volt már hangoló tekercs hiba a keverő kimenetén. Nagyjából hasonló szintek vannak benne a meghajtó tranyóig mint egy Grantban. Persze a legjobb egy másik Jackson lenne összehasonlításnak.
Egyébként soha nem keskeny sávú az adója normális esetben.
Tudom, csak így egyszerűbb volt leírni, katonai rádióknál is használják ezt a módszert izzóval v műszerre.Másik, szóba került a 455 szűrők porladása: van egy analog Pr.Jacksonom, amikor megvettem 5 W max jött ki SSB-n belőle (nem átverés volt, tudtam róla). Gyárinak néz ki a végfoktr is és nem tudok 16-18 W- nál többet kihozni belőle azóta sem a 40 helyett.Azt is csak keskeny, pár csatornán, de ez nem baj, ez jellemző a Jacksonra. A TA7320 keverőre v köreire, és az SSB szűrőre, a szűrő öregedésére gyanakszom, de nincs másik ilyen rádió, amivel körönként, sorban,, diódás mérőfejjel összehasonlíthatnám 2 rádió jelszintjeit adáskor.Más rádióknál a TA7320 helyett SO42p- vel oldják meg a keverést, de láttam már Dual-gate fetes keverővel is rajzot. Hallottál már ilyen hibáról?
Így volt. De ami szűrők a piacon voltak, finoman szólva igen változatos minőségűek voltak. De még a jók sem készültek 100 vagy több W-ra. Nem tettek bele jó minőségű nagyfesz kondikat. Oda bizony 500V-os csillám kondik kellenek.
Épp majdn 1 éve beszélgettünk CB--n kitelepülésed végén és hazáig rádióztunk. Onnan tudom, h tavaly a Május-1-i Lörinci találkozón vettem egy zsákbamacska állapotú Pr.Grantet, és utána hoztam rendbe, és segítettél a kipróbáláskor. Vegyél egy külsö régimódi RH-antennatunert ahhoz a csöves végfokhoz (ne Pacsirtaforgósat, és ne Atu-100 és trsa-it), Pi-szűrös rendszerűt, Vagy építs!Vannak itt nekem eladók félkész projectjeim, 25-ös plexicsövön tekecsek, 27-re, elég kevés menet kell.Itt egy rajz, műszer sem kell bele, elég a LED maximális fényeröre azaz max antennaáramra kihangolni.
Mocskos üzleti érdekböl hagyják ki a végfok utáni szűrőket: vedd meg külön az antennatunert ès a felharmónikus szűröt. Valamikor a hif a CB rádiókat sem engedte levizsgáztatni külsö felharmónikus szűrő nélkül.(jó, én azzal egy szűrövel vittem vizsgáztatni az összes rádiót).Megvolt ennek a hatóság részéről az oka: védték az akkor még működö OIRT1 csatornám mûködő TV-adó, elöfizetö vevőit a CB második felharmónikusától (54MHz).Vettem a Vasudvarban egy szál 6 méteres 30x30-as alu zártszelvényt és elkezdtem csinálni belelő szűrőket. Amikor mar vagy 3-at eladtam, utána már nem volt követelmény a szűrö., zártszelvény csö maradéka azóta is megvan, a nyakamon maradt.
A normális gyártókat elég szigorú előírások kötik a cuccaik zavarvédelmére. Oda-vissza!
Csak ugye a márkás kábel drága, a piaci kínai meg occó. De igaz ez sok más eszközre is. Az átlag környezethez elég a ritkás harisnya a kábelen.
Sajnos ez a technikához tartozik. Van ismerősöm, aki 100 méteres környezetében mindenkinek lecserélt kábeleket, leválasztó trafókat tett az RCA kábelekbe. Egy monitor kábel van 500-ért és 5000.-ért is. Nekem egér volt olyan, ha 10 méteren belül 0,5 W BÁRMI kiment az éterbe, akkor leblokkolta PC-t.
Ez a hobbi ára. Más barátom, 2 milliót költött hangszigetelésre, mert a dobolás a hobbija......
Én ugye elég öreg rádiós vagyok már ahhoz, hogy tudom, hogy mitől lesz jó egy rig. Legfőképp a jó antennától.
Nálam, a lehetőségekhez mérten, mindenből kihoztam a maximumot, mégis van itt is baj, még ha kicsi is.
A tetőtésben lakik az egyik fiam és a számítógépéval, majdnem az antenna alatt ül. (padlástérben van az árboc vége)
Az antenna, egy Sirio 2016.
Ha 30-40 wattokkal rádiózok, semmi gond, de ha 100-al, akkor a köpenyáram, leszól neki a fülhallgatóba, a kábelekbe, a mindenbe. És ugye nem az én cuccommal van a baj, hanem az ő, árnyékolatlan, vagy szarul árnyékolt dolgaiban. (a mai gyártók, már nincsenek ráálva arra, hogy ilyesmi védelmekkel is ellássák az eszközöket)
De nemsokára állítom az új árbocot, ami vagy 15 méterrel arrébb lesz és 3-4 méterrel magasabb lesz a talpponti magassága is. Ja és fölkerül a Sirio alá egy 4 elemes Yagi, forgatóval. (...meg néhány apróság, oldalkonzolon)
És még valami... Ha fúj a szél, akkor úgy zizegnek, búgnak a radiálok, (amit ugye fölerősít a gerenda amihez hozzá van fogva az árboc) hogy szerencsétlen, néha fölébred rá. És erre más is panaszkodott, akinek szintén ilyen antennája van.
A közvetlen közeli zavarás nem csak felharmonikusból származhat. Ha az antenna nincs elég távol, a sima térerő hanyatt vághatja a nem tökéletesen árnyékolt eszközöket. Erre a teljesítménynek van hatása. Ha meg egy műterhelésen is kisugárzó a cucc, akkor ott máshol is szivárog kifelé. Pont a zetagi kispórol minden ilyen eszközt a hálózati áramkörből. De még a kimenő koax köpenyén is lehet kisugárzás.
Nem ilyen szimpla a dolog. Minden hat mindenre. A cső nagy kimenő impedanciáját illeszti a rezgőkör leágazása valahová 50 Ohm környékére. Onnan visszamérni a kimenet felé szinte lehetetlen korrekten. Ráadásul a cső impedanciái nem állandóak, a meghajtás függvényében is változnak.
Ugyan ez igaz a bemenetére is. Egy ilyen cucc ha a rádió felé 1:2-nél jobb illesztéssel csatlakozik, az már csoda. Ami szintén erősen változik a meghajtástól. Ráadásul itt is és az anód oldalon is jelentős képzetes ellenállások lehetnek. Egy kis VNA-val megmért impedanciának szinte semmi köze a nagyjelű impedanciákhoz a cső erősen változó paraméterei miatt.
Egy megfelelő sávszűrő jól csillapít minden fajta káros terméket. Csak oda komoly teljesítményű kondik és vastag drótok kellenek a tekercsekhez.
Ha eltávolítom az anódról a kimenet felé menő egyenfeszültség leválasztó kondenzátort (így a kimenet felől csak a forgó kondenzátor marad és a kimenő tekercs) akkor feltételezem, hogy 50 Ohmot kell mérnem. És ha minden igaz akkor a kimeneti tekercs megcsapolását arra a menetre kell raknom, ahol a forgó kondenzátorral állítva (kimenetet nanoVNA-val mérve) az SWR-t 1-re (legalábbis minél kevesebbre) és az impedanciát 50 Ohmra tudom állítani. Ez jó elv?
Ugyanezt eljátszva a bemenettel, milyen bemeneti impedanciát kéne mérnem? Az illesztés miatt itt is 50 Ohmnak kellene lenni vagy nem ennyire egyszerű a dolog?
A méréseket feszültség mentes állapotban végzem.
A kimenetre Amphenol csatlakozós Bandpass filtert csatlakoztatva javítana a felharmónikusokon?
A erősítő egyébként annyira éter szennyező és zajgép, hogy a számítógép mellett forgalmazáskor az összes USB-s eszköz megszűnik működni.
Elnézést a sok kérdés miatt, még most ismerkedek a rádiófrekvenciás világgal.
CB-s utánégető rajz most nincs a látókörömben a BV131-en kívül, de érdemes megnézni pár régi amatőr rádió végét. A sávváltás dolgait kihagyva persze.
Felharmonikus szűrő elég sok maradt a CB-s régi szép időkből. A sok gagyi mellett volt pár korrekt is. Ezek döntően 30-40 MHz-től vágtak. Néhány típus bőven jó volt 100-150 W-ig. Pl.
Minix MTP-40. Ebben rendes 500 V-os csillámkondik voltak.
A 450V-ot egy kondenzátoron mértem. Az anód feszültség ennek kétszerese. A kondenzátor feszültsége nagyban függ a hangoló kondenzátor beállításától. 320V és 450V között mozog. Illesztett esetben 450V/kondenzátor. Zetagi BV131ről van szó.
Ezért kérdeztem a munkapont beállítást, mert itt nincs lehetőség nyugalmi áramot állítani. Ebben az esetben mi lehet a jó eljárás?
Mivel transzformátoros kivitelű, így oszcilloszkóppal is lehet mérni benne (nem probléma a mérőcsúcs hidegoldali földelése). Áttanulmányozom a jelalakokat.
Tudsz nekem mondani olyan csöves HF erősítőt amiből ezeket nem spórolták ki? Tanulmányozni szeretném, hogy az enyémből mi maradt ki.
Az erősítőn van egy kapcsoló amivel ki lehet választani, hogy kicsi vagy nagy teljesítménnyel szeretném meghajtani a bemenetet. Tettem egy próbát, hogy meghajtottam kis állásban 25W-al. A kimenő teljesítmény ebben az esetben sem lett több. Pontosan ugyan ott áll meg a mutató. Még ez esetleg fontos információ lehet.
A hitvány BV131-ről még elmondható, hogy az földelt rácsú megoldásban van. Ott triódának használva a pentódát. Ami jóval kisebb erősítést ad, kicsit stabilabb működéssel. Normális AB osztályú beállítás ott sincs a linearitás javítására. Nem muszáj neutralizálni.
Ha tied is BV-131 akkor a 450 V anód hibásan kicsi. A trafó szekundere 300 V-os. A feszültség kétszerező egyenirányítás után legalább 6-700 V-nak kellene lennie 450 helyett.
Igen, jól látod. A végtelenül primitív felépítés a zavartermelés egyik forrása. Alapvető a felharmonikus szűrő hiánya. Gerjedések is lehetnek. Egy végletekig kihajtott cső linearitásáról sem érdemes beszélni. A Zetagi egycsövesek az alja ennek a szakmának. Az egycsöves felépítés zömében a páratlan számú felharmonikusok gyára.
A munkapontot az adott típusnak és ahhoz a darabhoz megfelelően a negatív előfesz állításával lehet változtatni. Ezeknél a csöveknél 20-50 mA körüli lehet. Láttam már olyan spúr végfokot, hogy még ennek a trimmerét is kispórolta a gyártó. Pl. a BV131-nél NINCS nyugalmi áram, innentől linearitásról beszélni sem lehet.
A 450 V anód kicsit kevésnek tűnik. Érdemes megnézni az adott cső adatlapját. A max. katódáram és az anódfeszből kiszámolható max. mennyi pwr várható. Persze a hatásfokkal is számolva.
Az amatőr rádiókban 600 V körül van, 2 db párhuzamos cső és 100W kimenő teljesítmény mellett. Bár ott 2 db 25 W veszteségű cső dolgozik, itt 1 db 40 W-os. De az is tény, hogy ezek a sorvégcsövek már 27-28 megán nem igazán jók. Ezekből a végfokokból hiányzik a neutralizálás. Ami a stabil és gerjedés mentes működéshez fontos. Viszont csökkentik az erősítést és plusz néhány cent alkatrész költség.
Vannak jó csöves végfokok persze. kW nagyságrendben is. Csak azok nem ilyen gagyik, viszont többe kerülnek mint a rádió ami meghajtja.
A tranzisztorosok közül azok a jók, külső felharmonikus szűrővel (!!!) amik 2 db ellenütemű tranyóval épülnek.
Az EL509 vs. 519 csövek sem egyformák. Az orosz sem pont azonos ezekkel. A kimeneti illesztés is igazán hiányzik, csak frekire lehet állítani, mert egy klasszikus Collins kör is ki van spórolva.
A 2db táp pufferkondenzátort kimértem és ESR mérő szerint jó a kapacitása és a belső ellenállása is. 450V feszültséget mérek mind a 2db-on működés közben. A cső munkaponti beállításait, hogy lehet módosítani? Milyen módszert érdemes használni? Itt elsősorban mérési módszerre gondolok. Oszcilloszkópom van. A rádió tápvezetékére raktam 3 ferrit gyűrűt, így érdekes módon az erősítő kimeneti teljesítményre 60Wről 80Wra emelkedett. A rádió mitől ennyire éter szennyező (gondolom a szűrők hiánya miatt)? Ha a bemeneti jel szűrt akkor, honnan fog keletkezni a sok felharmónikus a kimeneten (feltéve, hogy nincs túlhajtva a rádió)?
Az erősítő nagytestvérei is hasonlóan primitívek és éterszennyezők? (BV 603 és BV 2001)
A ráírt UR-202 az Uniden gyár belső kódja. De hamar megtaláltuk a kiváltó típusokat.
A HQ sok száz darabot adhatott el a CB-rádiókhoz ezekből a kijelzőkből. De más típusokban (ami nem Uniden) szinte ismeretlen a hiba. Pedig sok igen gagyi CB volt forgalomban. De azok is döntően ilyen méretű, bekötésűek. Jaws mk.2, Midlandok sora. Ők TLR321-nek hívják ugyan ezt.
A rádiót nem szedtem szét, így addig jutottam rajzról, hogy közös katódos, csak a lábkiosztás nem mindegy, gondoltam megkeresem a gyári adatlapját. Szó szerint semmit nem találtam. Igen, a posta... Még mindig olcsóbb itt városon belül is, mint kocsival bemenni és parkolni egyet. Természetesen a piros marad, mert nem túrt a rádió. Köszönöm a jelzést, hogy ez már laposabb.
