A pontosságának is meg kellene lennie, nem csak a felbontásának. Ezt pl. hiteles mérőhasábokkal egyszerűen ellenőrizni lehet. Pár tized millimétert még mikroszkóppal is (objektívmikrométer+fényképezőgép), mert annyi belefér a látótérbe.
Emellett azért van racsni a mikrométeren, hogy ne szorítsd meg nagy erővel. Többször rámérsz ugyanarra a tárgyra enyhe szorítással és meglátod, hogy mennyire szabad tekerni. Bizonyos erő alatt nincsen számottevő alakváltozás, még ha nem is sikerül mindig ugyanúgy szorítani. Egyébként a hőtágulás is hat a pontosságra, ezért jobb állványba fogatni és nem kézben tartani. De hát tudom, hogy tudod ezeket :)
Mérőórám van, de nem tökéletes állapotú és még nincsen állványba fogatva. Szerintem pont fedőlemezhez nincsen rá igazán szükség, csak legfeljebb kényelmi megoldás.
kiülönösen egy ilyen ócó kínai izének
Tapasztalatból mondtad? Mert rengeteg ócó kínai izé jobb a drága nemkínainál (amelyek jelentős része szintén kínai).
Na jó, nem akarom tovább ragozni, de a mikrometernek, kiülönösen egy ilyen ócó kínai izének NEM a pontossaga 0.01 mm, hanem a felbontása. Összehasonlító méresnél nem is lenne probléma, mert itt nem abszolút értéket akarunk... csakhogy a mutatott érték nagyban függ a mérőerőtől, az pedig ezeknél nem igazan konstans. Egy indikatoróranal azert messze jobban betartható.
Arra nem is merek gondolni, hogy valamelyikőtöknek ne legyen otthon 0.001 felbontasú indikátoróraja, megfelelő állvánnyal.
A megvilágítás módja Nachet-rendszerű, de maga a prizma ún. Berek-prizma. Az eredeti Nachet rendszerben egy sima derékszögű prizma volt, ami polár céljára nem ideális. Berek a Leitz cég munkatársa volt, ő fejlesztette ki a róla elnevezett (kompenzációs) prizmát, ami megtartja a polarizáltságot.
Ez a kép egy Epi Phv és a most nem jut eszembe, hogy hívják azt a prizmát, amit az NU2 Epi feltéten oldalról lehet a fényútba tolni, na annak az összehasonlítása.
Ez a Berek-prizma, amelyiknek az az előnye, hogy nem túl nagy megvilágítási apertúránál megőrzi a polarizáltságot, a féligáteresztő tükörrel szemben. Utóbbit is lehet használni, de akkor célszerű K-Ny irányba állítani felső megvilágításnál.
Nagyon jók lettek, sokkal jobbak, mint az enyém. Külön plusz, hogy a folyamatot is dokumentáltad és az eredményhez többféle megvilágítást használtál, gratulálok!
Aztán minek? Század milliméternél nem kell nagyobb pontosság, nem véletlenül van úgy megadva az objektíveken. Amelyik objektívnél esetleg számítana, azon pedig van korrekciós gyűrű.
Szerintem egyébként az ilyen mikrométer pontosságával nincsen gond, legalábbis ha hasonló ahhoz, amit pár éve vettem. Teljesen ugyanannyit mutat, mit a Mitutoyo a munkahelyemen.
Az állványos tapintóóra ennél annyiban jobb, hogy egyszerűbb alátolni a fedőlemezt és több ponton rámérni, de egy tapintóóra drágább. Ha a mikrométernek kis állványt készítesz (nyomtatsz), akkor nem kell kézben fogni azt sem.
Aki pedig annyira nem bízik a fedőlemez felületének egyenletességében, az ne ilyeneket használjon, hanem interferométert :)
Nahát, én meg azt gondoltam, hogy már zárták a topikot, azért nem is írtam. :)
De látom, van még élet, ezért ide teszem Levente korábbi meteorit fotója által inspirált csiszolatom képeit.
Már régebben is birizgálta a fantáziámat valamilyen vas meteorit mikroszkópos vizsgálata, így felcsaptam a Vaterát és rendeltem egy óriás méretű (2g) vas-nikkel meteoritot, ami állítólag 1516-ban érkezett a Földre Kínában, Nantan megyében.
Így festett a művelet megkezdése előtt:
(képkocka szélessége kb. 25mm)
Mikor elkezdtem csiszolni, jött a meglepetés, mert nem akart előbukkanni semmiféle fém a felület alatt. Egyébként a mágnes fogta.
Aztán csak csiszoltam és csiszoltam tovább és már majdnem a közepén megjelent egy fényes kis folt, ami már egyértelműen fémes jeleket mutatott.
Kis nagyítású objektívvel (4x) így néztek ki a fémes részek:
(képkocka szélessége 2mm)
Ez pedig szintén 4x objektív, NU2 Epi Phv csúszkával, az előző négy kép közül az utolsóval megegyező látómező:
A következő két kép szintén a belső részről készült, ezek már 12,5x objektívvel, egy sima és egy Phv ugyanarról a látómezőről:
(képkocka szélessége 0,64mm)
Szintén 12,5 objektív, egy sima egy Phv:
A további képeket már a meteorit külsőbb rétegeiről készítettem, jöttek elő érdekes formák.
Ez a kép egy Epi Phv és a most nem jut eszembe, hogy hívják azt a prizmát, amit az NU2 Epi feltéten oldalról lehet a fényútba tolni, na annak az összehasonlítása:
(12,5x objektív)
És még több érdekes formáció különböző részekről és különböző megvilágításban:
Köszönjük az információt. Ne feledjük továbbá, hogy a mikrométerrel lehet fedőlemez vastagságot mérni, ami nagyon praktikus mikroszkópozásnál. Érdemes több ponton is rámérni, mert némelyik ék alakú.
Még nem látom. Lehet, hogy donor lesz? Szét kell szedni, de az sem egyszerű. Annyi szerencse van, hogy errefelé kell kihúzni az oszlopból a mechanizmust, ami azt jelent, hogy a másik oldalt kell lebontani hozzá.
Ez azért szerencse, mert erről az oldalról egyelőre csak a gombokat tudtam lebontani. Viszont furcsa mód ez egy eddig nekem ismeretlen kialakítású verzió, mert a bronzból készült belső csőtengely (amiben a finomfókusz-tengely, kívüle meg a durva fókusz fogaskeréktengely forog) külső végén van egy kb 5mm hosszú menetes végződés, ugyanúgy, mint a másik oldalon. Ilyen a többi darabon nem volt, és igazából nem is értem minek az oda. Egy hengeres vakanyát tekertek rá, aztán az egészet lefedi a gombsapka. A túloldalon van funkciója, egy nagyméretű anya van rajta, amihez a textilbakelitből levő rugós-surlódó fék kapcsolódik, a finomfókuszáló gomboknak adva egy minimális forgatónyomaték szükségletet, hogy ne tudjon leforogni a mechanika felől jövő terhelésre.
Na ez a menetes rész van még cefetül elgörbülve, bár azt a sapkát le tudtam róla tekerni.
Viszont lehetséges, hogy ha sikerül roncsolás nélkül szétszednem végül, akkor egyszerűen levágom róla ezt a menetes görbületet, és használható marad a bronzpersely.
A finomfókusz-tengelyt egyelőre nem tudom kihúzni, nem elfordítható, az pedig kéne, mert nem tudom kicsavarni az ütközőt tartó csavart a tengely közepén, anélkül viszont oldalra nem eltolható.
Ha valahogy sikerül kivenni ezt a tengelyt, akkor azt talán egy prizmában ki tudnám egyengetni. Volt már - na, igaz, sokkal kevésbé - görbült tengely, amit sikerült így megmentenem.
"...Minden dolognak oly sok színe van, Hogy aki mindazt végigészleli, Kevesbet tud, mint első pillanatra, S határozatra jőni rá nem ér. A tett halála az okoskodás."...
És rajtunk kívül senki sem tudja pontosan, mire gondolt a költő.
Azért nem egészen úgy lesz az, mint a kollégák írják. Hajlamos úgy barnulni, hogy ujjlenyomatok jól láthatóan olvashatók lesznek rajta - például.
Szóval nem lesz szép egyenletesen patinás, mint az ajtókilincs,mert nem fogdosod annyit. De,ha egyszer ráfogtál, annak már lesz egy nyoma, és ha hetekkel később megint ráfogsz,akkor annak is, és ezért ronda lesz, mert foltosan barnul majd.
Egy kicsit bebarnul, ha nem nedves a környezet, akkor nem fog korrodálni. Főleg ha beolajozod vagy viaszozod vékonyan, azt nem lehet elrontani, annyira vékony réteg kell belőlük.
Aha. A denaturált sze meg ugye éppenséggel tartalmazhat metanolt. Nehogy má' pont Bálint fog megijedni a metanol felirattól... Márpedig a metanol baromira masként old anyagokat, mint az etanol.
Az ipa meg vagy jobb, vagy nem jobb, mint az etanol.. te irtad: nem azert nem hasznalták, mert jobb vagy rosszabb, hanem mert nem volt.
Bálint gondolom nem atomi szintig akar restauralni, csak normális állapotban tartani
Nem kell ezt elmisztifikálni, simán denszeszben oldott sellak már jó, de, ha kicsit szebb színt akar, akkor jöhetnek a szinezékek.
De az alap az, hogy Alkonekbe, egy fél flakonba belenyomni annyi sellakflekket, hogy legalább az alkohol feléig érjen. Lezárni, és hetekig oldódik, rendszeresen megrázni. (rázóasztal rulez).
Utána lehet nagyon finom ecsettel kenni, lehet rongylabdával kenni, mintha politúrozna, és lehet meríteni is.
Ha ecsetelni akarja, akkor arra a legjobb a marhafülszőr ecset. Kapható az ecsetboltban, a Városmajor utcában. (remélem még megvan, elég régen jártam arra)
Azért szerintem ezt nem fejben kellene lejátszani. Vegyél egy alkatrészt, próbáld ki a sellakkot, van legaláb 5 oldószer, amivel eljátszhatsz, ha nem jó, letörlöd.
''A második rész arra vonatkozott, hogy szerintem egyszerűbb elkészíteni meg használni egy viszonylag nagy méretű kondenzort, amit ugye egy rakás egyébbel, meg persze világítással kell felszerelni, mint egy objektív méretűt.''
Ez nem okvetlen van így.
Pl. amit írsz, hogy kell-e finomállító, ott tök mindegy a méret, csak a numerikus apertúra számít.
A kondenzor leginkább ezért olyan nagy, hogy
1) nagyobb legyen a munkatávolsága (azaz, hogy nagy apertúrával tudjon megvilágítani úgy, hogy átlövi a >1mm vastag tárgylemezt.)
2). és, hogy nagy területet tudjon bevilágítani (a frontlencse ne vignettáljon).
Az 1) nagy apertúra esetén számít, a 2) pedig, hogy általános rendeltetésű legyen a kondenzor (azaz, hogy a sajátjánál sokkal kisebb apertúrájú objektívvel is használható legyen)
Amikor mikroszkóp objektívet használsz, azt lényegében a vizsgáló objektívhez kell választani (azaz picit kisebb apertúrájúra).
Ha ez az objektív képes átlőni a tárgylemezt, akkor használható, ha nem akkor nem.
Próbálgattam különféle objektíveket, van olyan 40x/0.65-ös CZJ Plantachromat verzió, ami használható így.
Van még egy: a Zeiss felületi érdesség mérő mikroszkóp.
Na jó-jó, de ott konkrétan kis helyre kell betenni, egymáshoz véglegesen rögzítve (és beállítva) a két optikát, amelyeket egy egységként cserélnek. Egyébként, ha láttad, pár hete feltettem azt az erre való (nem Zeiss) optikát, 2 darabot, amit a Soósnál vettem.
(Meg persze az összes szokásos epi mikroszkóp, de ott ugyanaz a lencse a kondenzor és az objektív.)
Te ugye matematikus vagy? Mert ugye van az a vicc a Skóciába kiránduló természettudósokkal, aminek az a poénja, hogy "A matematikusok szerint Skóciában van legalább egy olyan domboldal, amint vannak olyan birkák, amelyeknek legalább az egyik oldaluk fekete."
Egyébként jogos, MINDEN nem releváns dolgot nem zártam ki :)
A második rész arra vonatkozott, hogy szerintem egyszerűbb elkészíteni meg használni egy viszonylag nagy méretű kondenzort, amit ugye egy rakás egyébbel, meg persze világítással kell felszerelni, mint egy objektív méretűt. Lehet persze, hogy teljesen téves elképzelés részemről.
Kérdezd már meg ezt a ChatGPT-t, hogy honnan szedte ezt az információt!
Erős a gyanúm, hogy kamuzik. Nevezetesen valahol olvasta, hogy a fémeket hogyan szokták lakkozni, de azt már blöffölte, hogy a Zeiss pontosan mit csinált.
Egy olyan technikát ismerek, ami biztosan objektívet használ kondenzornak, és biztosan alig 50 éves: a spetrométer filmszalag-kiértékelőt (amit még a Bálint infója alapján vettem meg, bár nem tudtam még, mire jó, (majd egy másodikat az olvasztókemence felé vezető megalázó útról). Egyébként alkatrész merőállomás lesz belőlt, mert arra viszont nagyon jó.
Abban egy 10x es van alul is, meg felül is.
A megvilágítasnál az a fontos, ha jól gondolom, hogy a fénysugarak azonos kúpszögben erkezzenek. Csak éppen az egyik oldalon 0.17 mm üveg van, a masikon 1.2 mm. Egeszen közel kellene állni, akkor oda is kellene a finomállító. A rekesz sokkal kisebb lenne, a belépő fény meg 10 mm átmérőjű. Akkor a világítórendszert is sookal pontosabban kellene elkeszíteni, nem?
Technikailag azért szerintem jóval nehezebb lenne egy üvelemez alá betenni egy
,,Inkább arról tarhatnál egy kiselőadást, ha már a régi katalógus téma előkerült, hogy az a gyakorlat, hogy objektívet használunk kondenzornak a megfelelő adapterrel miért volt jó és miért nem terjedt el? Ezekben a prospektusokban ugyanis hosszú éveken át kínálták ezt a dolgot.''
A régi könyvek nagyon sokat foglalkoznak a kondenzorokkal, és hogy mennyire fontos a kritikus vizsgálatokhoz meg fotózáshoz a jól korrigált akromatikus kondenzor - még kis apertúra mellett is. Szerintem ebbe a trendbe illeszkedik bele ez a dolog.(*)
Később erről leszoktak - nem tudom, miért.
Talán azért mert a háború előtt azon ment az izmozás, hogy minél kisebb dolgokat lehessen vizsgálni, kovamoszatok areoláit, baktériumok csillóit stb.
Ugyanezért szórakoztak az UV mikroszkopizálással meg a monobróm-naftalin immerzióval - ezek a technikák is mentek a levesbe a háború után.
Mert akkor már ott volt erre az elektronmikroszkóp, a hagyományos mikroszkopizálásnál a hangsúly áttevődött a kontrasztfokozó eljárásokra (Ph, DIC, stb.), meg a fluoreszcenciára.
Inkább arról tarhatnál egy kiselőadást, ha már a régi katalógus téma előkerült, hogy az a gyakorlat, hogy objektívet használunk kondenzornak a megfelelő adapterrel miért volt jó és miért nem terjedt el? Ezekben a prospektusokban ugyanis hosszú éveken át kínálták ezt a dolgot.
Ez egy többnyire hamvába holt dolog volt már akkor is, ugyanis tárgylemezhez a nagy apertúrájú objektívek tárgytávolsága nem elegendő. Fedőlemezzel (tárgylemezként) lehetne használni, viszont gondolom azzal nem akartak bénázni általában. Amennyire tudom, elsősorban a 10/0,30 a(po)kromátot használták kondenzornak, ez mondjuk egy 0,40-es NA-jú lencséhez még elmegy, a 0,65-öshöz már nagyon kicsi a numerikus apertúrája. Ráadásul rekeszelni sem lehet. Nem éri meg a fáradságot, akkor már sokkal jobb az akromatikus kondenzor 1,4-es NA-val és tárgylemezhez számolva.
Most másik gépnél vagyok, de szerintem nincs. Itt - ott korrodált, itt-ott retkes és egy árnyalatnyival sötétebb bronzrészeket képzelj el.
Ebben még a Berger-féle mikrocsavar van. Mennyire jó az?
Teljesen jó. Mint az Lg - lágyan megy, 2 végállás között.
Nekem 1913-as katalógus az utolsó, amiben ezek a római számos mikroszkópok vannak. Az szépen leírja az objektívek betűjelek és az okulár számozások feloldását.
Inkább arról tarhatnál egy kiselőadást, ha már a régi katalógus téma előkerült, hogy az a gyakorlat, hogy objektívet használunk kondenzornak a megfelelő adapterrel miért volt jó és miért nem terjedt el? Ezekben a prospektusokban ugyanis hosszú éveken át kínálták ezt a dolgot.
Van egy ehhez való központosítható N.A=1.0 Achromat kondenzorom, teszek majd fel képet róla, ha el nem felejtem.
Nem akartam leszedni én a lakkot, de nem tudtam, hogy a Szidol azonnal lefejti. Polírozni sokat nem kellett amúgy, de a tubus kihúzható része, a recék között, meg az egyik objektív köpenye nagyon retkes / korrodált volt. Tudom, hogy kéne lakkozni, de szerintem ha nekiállnék csak rondább lenne mint most. Inkább néhány évente letakarítom szerintem, de ha előkerül az a recept esetleg, az nem lesz baj, hátha meggondolom magamat.
Sztem esetleg a 10-es objektívhez érdemes nagyobb okulár, de döntsd el magad. (Valter L. könyvből) Én jobban szeretem az 5x és a 7x-es objektívet, azzal szebb, kontrasztosabb a kép. Ez felhasználás kérdése is, nekem általában az a fontos, hogy szép legyen, amit nézek.
Ebben még a Berger-féle mikrocsavar van. Mennyire jó az? (A maga korában jónak számított, egész addig, amíg '27-ben szintén a Zeiss elő nem jött Meyer-féle finomállítóig, ami egész az NU-ig kitartott.)
Nekem 1913-as katalógus az utolsó, amiben ezek a római számos mikroszkópok vannak. Az szépen leírja az objektívek betűjelek és az okulár számozások feloldását.
Megvan neked? Elküldjem?
Van egy ehhez való központosítható N.A=1.0 Achromat kondenzorom, teszek majd fel képet róla, ha el nem felejtem.
A bronzrészek eleve ilyenek voltak,vagy felpolíroztad?
Azért kérdem,mert utána lakkozni kell.
Edgar18 kolléga fejtette meg a régi lakk receptjét, és vagy 10 éve itt értekeztünk róla. Akkor,ha jól emlékszem meg is osztotta itt. Egy csomó fűszer való bele szinezéknek, sellakk alapú.
Amit ő alkotott akkor vele, az nagyon szép eredmény volt.
Nem szoktam túl gyakran tárgyaknak nevet adni, de most kivételt tettem. Ő itt Hilda, egy Carl Zeiss III E típusú mikroszkóp.
1918-ban szállította le a gyár a bécsi Carl Zeisshez 2 okulárral és 3 objektívvel. Én mahagóni dobozzal, kb. 10 objektívvel, 3 kondenzorral és 5 okulárral vettem meg kevesebbért, mint amennyiről a távcsőcentrumos hobbikategóriás mikroszkópok indulnak.
Nem volt ilyen csillogós állapotban, de muszáj volt dolgoznom rajta, ugyanis mindene dohos, néhol gombás, azt pedig nem hagyhatom. Apránként mindent muszáj lesz kitakarítani, de a fő tükröt leszámítva valószínűleg a legtöbb dolog menthető lesz. Mindenesetre teljesen jól működik, és a 105 éves bronz valahogy bronzabb mint az NDK-s.
Az objektíveket még nem volt cérnám teljesen számba venni, ugyanis akkoriban nem a nagyítást írták rá, hanem egy betűt, vagy valami más számot, okulárra detto. Van több darab, amin nincs semmi felirat, vagy csak annyi, hogy "homogene immersion", gondolom nem mindegyik Zeiss. Van a kupacban olyan is, ami már az Lg korú optikákra hajaz amúgy. A legtöbbje 40x nagyítású vagy immerziós amúgy.
Most egy kisnagyítású ismeretlen, A, C, és F objektívek vannak benne, 2-es okulárral. A tesztképekhez 1,4-es kondenzort és egy LED fényforrást használtam (szóval nem Köhlereztem), és okulár fölé tartott telefonnal fotóztam. A minta a múltkori Möller mellett talált kortalan, májmetszeteket tartalmazó preparátum volt.
Jobban megnéztem az előbb, mert egy tartót nyomtatok a lemezeknek és ahhoz méretet kellett vennem. A papír aljára van a kerek csillám ragasztva, a tárgyra szerintem nem is gyantával rögzítették, hanem simán ráenyvezték az üvegre a papírral. Ugyanis az egyik lemezről felvált, amelyiken eredetileg bolha volt, de most üres. Gondolom így "ugrott el" a bolha. Eddig azon agyaltam, hogyan tűnhetett el, de már világos. Megpróbálom finom zselatinoldattal a papírt visszaragasztgatni.
Csütörtökön a Soósnál jártam, ahol kis apróságok mellett egyszer csak kiszúrtam egy izgalmasnak tűnő zacskót 150 Ft-ért. Nem a zacskó volt érdekes, hanem ami benne volt:
Nyolc darab tárgylemez mikroszkópos mintákkal. A kinézetük keltette fel azonnal a figyelmemet és igazam lett: amikor ezeket készítették, valószínűleg Carl Zeiss ipari tanuló volt, Abbe pedig középiskolás, de Petőfi sem írta még le utolsó verseit. A szöveget a vonásokból ítélve lúdtollal írták, a fedőlemez nem üveg, hanem csillám (!) és az üveglapok papírborítása is XIX. sz. eleji (vagy talán még korábbi?) készítésre utal. Úgyhogy azt hiszem sikerült Bálint Möller-preparátumánál is korábbi készítményeket vennem.
Ja, egyébként a mikrotechnika abban az időben alig létezett, tehát a preparátumok nagyon kezdetlegesek, szerintem csak valami gyantaszerűséggel úgy-ahogy lefedték rögzítés nélkül.A karcos és egyenetlen csillámfelület sem segíti a vizsgálatot.
Köszönöm a feltöltést! Bár nekem is meg van (szintén széteső kötéssel...), és találtam egy másik forrást is, ahonnan le lehet tölteni, de ugye inkább többször, mint egyszer sem... :-) Ha valaki lemaradna a letöltésről, akkor az alábbi linken elérheti pdf-ben :
Szerintem nem. Ott az a szép, bőséges választék az objektívekből, ha erősebb nagyításra van szüksége. A végén a 100x objektív esetében a 20x -os okulár nem fog több, vagy lényegesen több részletet megmutatni, mint a 10x-es okulár. A mikroszkóphasználók többsége amúgy sem használja gyakran a 100x objektíveket , mert macerás a használatuk és nagyon kicsi a mélységélességük. A 40x-es objektív, 10x -es okulárral általában elegendő a legtöbb amatőr megfigyeléshez- a saját tapasztalatom szerint. De pl a gombaspórák, pollenek megfigyeléséhez jól jön a 100-as obj, mert azok nagyon aprók általában.
Az objektíveken van egy szám, ami nem a nagyítás,hanem az úgynevezett numerikus apertúra. Ez egy tizedes tört, például a 40x objektíven mondjuk 0,6.
Namost az van, hogy ha minden tökéletesen működik, akkor az adott objektívvel ennek a számnak az ötszázszorosa, és ezerszerese közötti össznagyítás az értelmesen használható maximum.
Tehát az említett 0,6-nál maximum 600. Efölött nagyon nem érdemes használni, mert nem hoz újabb részleteket a képbe a nagyítás növekedése, csak a hibákat nagyítod.
Igen, de ha 10× vagy 16× okulárjaid vannak, már akkor is. De ha nem fested a baktériumokat, akkor legfeljebb sötét látótérrel érdemes próbálkozni. A fényerőt nem tudom, attól függ mi a fényforrás és milyen kialakítású.
Lehet, de mostanában divat régi objektíveket kettévágni és árulni az ebayen. Az összes klasszikus NDK-s Zeiss kapható, pl. a 20mm-es Flektogon. Marha jól néz ki!
A cd meghajtókban találsz egeszen kis meretű léptetőmotortt, ami a fejet mozhatja. Ha abból kettőt beszrzel, meg tudod oldani a ket forgatast, egy olyan giroszkóp-szerű izével, mint ami a Fedorovban volt.
Mekkora lépcsőkben kellene változtatni a szöget?
(a léptetőmotor hajtas nagyon egyszerű, mert itt neked csak két végfok kell, plusz néhány nyomógomb.
Ez pl 18 fokos, amiből a driver majdnem 1 fokot tud keszíteni
Egy kicsivel azért több előkészületet is megérdemelt volna a projekt. Bár kétségtelen, hogy használható így is, de nem egy jó konstrukció, nem könny vele dolgozni.
Inkább csak hirtelen felindulásból készült, de ki nem dobom, majd egyszer továbbgondolom.
Attól függ, melyik sávok kellenek. Ha pl. a Hg 365 nm, akkor semmivel :)
A GG sorozatból pl. a GG13 vagy a GA42 az UV-t levágja, de a láthatót átengedi. Esetleg fotós UV szűrű, bár ezek közül több elég alacsonyan vág le, azaz a hosszabb hullámhosszú UV-ből sokat átenged.
Játszottam egy kicsit a Picolay program 3D generáló részével, ilyen jó kis bandzsítós szemtornáztató képeket lehet vele létrehozni a stackelés során létrehozott "depth map" segítségével:
Korábban nem tudtam, hogy így készülnek ezek a képek, ezért utólag elkészítettem az általam gondolt módon, saját gyártású "Fedorow asztal" segítségével fizikálisan elforgatva a mintát:
Beletúrtam a hagyatékba, és... találtam Na, Ne, Cd, Hg Cd, K Spectral lámpakat, P28s foglalattal. 2 erintkező.
Nem adom oda, de játszani igen. Kerdes Leventehez: ezek a lámpak UV ben is sugároznak. Mivel erdemes kiszűrni?
Ami a legszebb, gyarilag mellejük van csomagolva az adatlap, plusz az üzemi kapocsfeszültség es aramerősség.
Erdekesség: a Na -lámpa egyenáramú, ahhoz soros ellenállas kell, a többihez 220V es fojtótekercs. (Meg szép: 20 volt kapocsfeszültség és 1 A áram mellett az ellenállason 200x1=200 watt disszipalodna...
Mellékeltem az adatlapot is.
Nem teljesen egyformák. Az elektródok alakja es tavolsaga is különböző.
(Most a hülyeseget félreteve: nagynyomasú nátriumlámpát talaltam neked a neten, háromezerötszázér' - de azt pont azert fejlesztették ki, hogy szélesebb spektrumban világítson.
Szuper. De Alpárnak nincs. Engem meg érdekelne csak úgy, a jövőre nézve.
És akkor esetleg meg tudnád nézni a tápegységen, hogy mi a lábkiosztás? Illetve, hogy melyik lábon mi megy be?
Szerintem ezeket elektronikus gyújtásnál nem fűtik, csak nagyobb feszültséggel gyújt be, attól elindul az ionizáció, aztán stabilizálni (konkrétan korlátozni) kell az áramot. Jól gondolom?
Nekünk van hozzá foglalatunk :) A polariméterben használjuk. Szóval az üzemeltetéssel nincsen gond. Ez pluszban van, én személyesen nem használok ilyet, csak a kollégák.
Kíváncsi vagyok, hogy sikerül majd beüzemelni. Komplett tápegységet lehet hozzá találni, de már a lámpa is egy kisebb vagyon.
A 15V / 1A gondolom az üzemelési feszültség - oda el is kell jutni. Ha a lámpa nem egy vagyon lenne, biztosan kipróbálnám egy germicid lámpa (elektronikus ) előtéttel, vagy valamilyen kis teljesítményű fénycsőelőtéttel. Már csak azt a 2 pint kell megtalálni, amin táplálni lehet.
Ha nincs hozzá foglalat, érdemes megpróbálni a soros adatkábelekben (D-sub) lévő anya-csatlakozókat, azok 1 mm-esek, könnyű kiszedni, nekem pl a Nixie-csövekhez azok pont jók voltak.
Eléggé bullshitgyanús a hivatkozáson a szöveg. A gázkisülési csövek általában több hullámhosszon emittálnak, nem monokromatikusak. A hélium spektruma ilyen, látod, hogy a sárga vonalon kívül van még a kékben és a pirosban is:
Te kis szemfüles! Vagyok annyira óvatos, hogy a mondatban ott volt: "...de amennyire tudom..."
Egyébként amiket én hasznaltam eddig, azokban volt - viszont eddig úgy tudtam, hőmérséklet-monitorozasra szolgálna, most viszont több helyen is fotodiódaként írnak róla.
Alapvetően igen, de amennyire tudom, MINDEN lezerdiódaban talalsz egy beeptitett normal diodat is (ezert van 3 lába), amivel a board hőmérsekletét méred, hogy ne melegedjen túl.
Siman elég egy ellenállas az 5 voltos tápra, csak úgy meretezd, De itt van erre allalmas driver panel, ha maximalista vagy
I just found this on AliExpress: HUF2,082.54 | 635nm 650nm 808nm 980nm 5V Laser Diode Driver Board Constant current drive circuit TTL modulation 40-350mA https://a.aliexpress.com/_EJSTuxi
Hullámhosszal ne foglalkozz. Nem hiszem, hogy a panelt erdekelné.
A neon normál légköri nyomás alatt karakteres vörös színnel rendelkezik, de mostanra már több mint 150 színváltozatot lehet elérni, argon, higany, hélium vagy foszfor felhasználásával. Ugyanakkor attól függetlenül, hogy pontosan milyen gázokkal vannak feltöltve, az összes pozitív kisülésű lámpára neoncsőként szoktunk hivatkozni. A különböző színárnyalatokat ebben a sorrendben alkották meg a történelem során: a higany hozzáadásával először jött a kék, majd a szén-dioxiddal a fehér, a héliummal pedig a sárga vagy arany."
"Nem nátriumlámpa akar lenni? Azt szokták használni, a nátrium D vonalpárjának átlagos hullámhossza 589 nm (az nD alsó indexe is erre utal). Nekem van ilyen lámpám, de ahhoz megfelelő sokpólusú foglalat kell."
A foglalat gondolom a kisebbik gond. Milyen áramot eszik ez a lámpa?
"Egy borostyán LED + 589 nm interferenciaszűrő nem eléggé monokromatikus?"
Az interferenciaszűrővel az a baj, hogy csak párhuzamos (merőleges) fénysugarakra működik, ide meg - úgy tűnik - inkább szórt fény kell.
Lehet, hogy szemüveget kéne interferencia szűrőből csinálni?
Egyébként ha interferencia szűrő, akkor minek a borostyán LED? Alapból átenged valami felharmonikust is?
Héliumlámpa? Sohasem hallottam róla. Nem nátriumlámpa akar lenni? Azt szokták használni, a nátrium D vonalpárjának átlagos hullámhossza 589 nm (az nD alsó indexe is erre utal). Nekem van ilyen lámpám, de ahhoz megfelelő sokpólusú foglalat kell.
Egy borostyán LED + 589 nm interferenciaszűrő nem eléggé monokromatikus?
300 mW valódi zöld (nem infrábol gerjesztett) lézerdioda nem elég? Gondolom monokróm.
I just found this on AliExpress: HUF11,575.80 | 520nm 300mW Multi-mode Green Laser Diode GH0523AD2G 5.6mm TO-CAN Package 515nm 530nm 510nm https://a.aliexpress.com/_EJialXO
Mondjuk 40x 160/0.17 es objektív van benne - de ennek lehet az oka, hogy.... ez vót kéznél.
Ami viszont dühítő, hogy a csatlakozó közdarab, amivel egy optika helyere tudod becsavarni, az:
1 aluminiumból van esztergálva
2 csak úgy kb. RMS menetű :)
Mivel a kisesztergamon jelenleg nem tudok menetet vagni, gondoltam inkabb kijavitom. Regi projekt volt a menetjavitó egy revolverből, mert RMS menetfúrója/metszője szerintem csak a milliomosoknak van.
Szóval kivagtam, leesztergaltam, bemartam 3 6 mm es hornyot .... és hasznalhatatlan volt.
A megoldás: egy helyen be kell vágni, lasd: állíthato tűresű menetmetsző.
Így mar ra lehetett tekerni, utana üregelő spray meg vizpumpafogóval allított tűresmező. És igen: a Zeiss bronz forgácsolja a magyar alumíniumot :)
Kicsit sérült objektívekhez nagyon ajanlom, mert az esztergan javitashoz mar elégge szét kell szedni.
Megjegyzés: a 3 furatot NEM spirálfúróval, kizarólag marógepbe fogott ujjmaróval lehet kialakitani (szerintem).
A kis menetes közdarabot belülről egy 2-es Morse kúpra húztam fel.
(A körülményekert elnézest, nem olyan időket élünk, amikor rendet raknék a munkaasztalon)
Szerintem valami automata élességállító mechanizmus lehetett munkadarabokhoz, mert a 0,2 mm amplitúdó nagyon kicsi szokványos mintákhoz. Talán gyártósoron ellenőrzésre fejlesztették.
Na még egy Soós téma mara. (Ez viszont csalk 3990 forint volt - nyilván kevesebb műszaki tartalom)
Szóval amikor megláttam ezt az izét, nem tudtam, hogy valami tükröt, prizmát vagy micsodat mozgat a léptetőmotor (amúgy egy japan gyartmanyú, két pólusparú, 0.9 fok lépesközű, 400 step/360 motor)
Nos szerintem valami hazi fejlesztes lehet. A motor tengelyén van egy 0.2 mm (!) excentricitasú lépcső, azon egy csapagy, ill a tengelyen 2 darab van
Az objektív belseje rugózott, és ezt használja konstrukció: a belső tagra eáesztergaltak egy hűvelyt, , annek a furatara támaszkodik az excentrikus tengely.
Vegül emiatt fel kellett tamasztanim a leptetőmotor vezerlőmet is.
Ez valami halva született ötlet, vagy használják?
Amúgy a mikrométer szerint tenyleg kepes 4 lépesböl megtenni 1 mikront.
A Zeiss névre is rá szoktak számolni, szerencsére használt árunál már nem olyan árfelhajtó hatású.
Ezen kívül azt tapasztaltam, hogy amiről tudják mire való, annak jobban belövik az árát. Amit nem ismernek, azt vagy felül-, vagy alul szokták értékelni.
Ha megnézed máshol is, akkor látni fogod, hogy nem csak a Soósnál aranyárú. Ez jellegzetesen olyan, mint a Gucci táska. Semmi extra, de a név miatt az indokolt többszörösét kiadják rá.
Nem tudom konkrétan, de gondolom horror áron, mert "Schweitzer" név van ráírva. Vajon miért adják ezeket sokszorosan túlárazva? Hasonló, mint a legolcsóbb fajta.
Csakhogy a Zeiss Jena f=250 mm-es tubuslencsét használt az NU/NU2 kivételével. Vigyázni kell a ChatGPT-vel (is), mert a leggyakoribb előfordulást adja válaszként. És ez esetben ez nem jó. Ugyanis a tubuslencse:
Ó, a kis mikroszkópom párja! Ajánlom kezdőknek, akiknek nem szükséges moduláris mikroszkóp, sokáig használtam megelégedéssel. Még fotóztam is vele filmre.
A lényeg, hogy a felületet 45 fokban megvilágítják egy objektíven keresztül egy keskeny sávban. Ezt a rá 90 fokban álló objektíven nézik - vagyis az is 45 fokban áll a felületre. Az optikai tengely a barázdák irányában áll. Ezt a képet kell utána elemezni, mérőobjektívvel mérni stb.
Múltkor találtam Soósnál két olyan kettős objektívet, amelyek ugyan nem Zeiss géphez valók, de szerintem erre: 30x és 14x kettős objektívek. Mindössze ennyi van, gép nincs. 2990 ft/db, optikailag rendben.
Arra gondoltam, elkészítem a többi részét, megfigyelésre egy csupasz USB kamerát használva, 8 mm képátló, 5MP felbontás, C-mount.
Kellene egy kis előzetes együttgondolkodás.
Tehát: a végtelenes rendszerhez kell egy pozitív tubuslencse. Rákerestem (ChatGPT-n, baszki, egészen tájékozott), a végtelenes mikroszkópokban általában 200 mm körüli tubuslencse van, ez 5 dioptria. Még régebben vettem szintén Soós bácsinál egy izét, Bálint megfejtette, hogy sztereomikroszkóp fotó tubusa. Benne egy lencse, a hossza kb 200 mm.... Kivettem a lencsét, megmértem a dioptriamérővel. KEREKEM 5 dpt (!). Szóval 200 mm.
A Zeiss anyagban található tubuslencse tényezője 0.57. Úgy kb. rámértem a fotóra, viszonyításként az oszlopátmérőt használva. Ennek alapján a valós tubushossza kb 120 mm. (Megintcsak a cChatGPT szerint) a tubuslencse tényezőjét a K=T/f képlettel számítjuk - vagyis T fizikai tubushossz, az f meg a tubuslencse fókusztávja. Nos, f=T/K=120/0.57= 210 mm (!).
Szóval akkor ha ezt használnám tubuslencsének, elvileg jó lenne.
Hogy állítanátok elő a keskeny fénysugarat? Egy kis világító rendszerben cseréljem ki a mezőblendét egy résre? Vagy jó lenne esetleg egy vonallézer erre a célra, simán bevilágítva a világító objektívbe (a avonallézer az egy végtelenes vonal, nem?
Nyilván fogok próbálkozni, de bármilyen tanácsot szívesen....
1/4 lambdas szűrő (aki vérprofi optikában, az ne olvassa el!!!)
Mar nagyon régen idegesített, hogy egyszerűen nem értettem, hogyan működik a sokat emlegetett 1/4 lambdás szűrő. Mert az rendben van, hogy ha beteszek a fény útjába egy üveglemezt, akkoz az meghosszabbítja az optikai utat. Ha jól választok anyagot és vastagságot, akkor pont 1/4 hullámhossza - de attól ugye nem leszünk előrébb.
A magyarazat az... hogy nem így működik.
Most, hogy boldog birtokosa lettem egy ilyen készletnek, újra rákerestem. A mellékelt link eddig a legszemléletesebb (egyszerű) leírás.
(Az is kideült, hogy eddig is volt ilyenem - mert a digitális gépeken hasznalt cirkuláris polárszűrőben mindig van egy negyed lambdas szűrő is)
Jól tetted, gratulálok hozzá. Én is láttam múltkor, de inkább az Ng ládadobozt vittem el D és A könyökökkel, binokuláris tubussal, beállítókulcsokkal és négy pár okulárral (egy pár ebből mutatós). :)
Illetve súlyos 690 Ft-ért Raynox DCR-150 makró előtétlencsét. Még jó, hogy olyan kis szerényen néz ki, meg nem mondanák róla, hogy újonnan 25000 felett van.
Hehe, pedig csiripelés előtt ez nekem is volt a kezemben. Csak nekem semmit sem mondott, így vettem meg 1990 ert a 14 lambdas szűrőt, polárszűrrőt, analizatort tartalmazó dobozt.
Érdekes egybeesése a dolgoknak, hogy én meg most lettem kész a Reichert "Kam V" mikrofotó feltét használati utasításának beolvasásával és lefordításával:
Tegnap, amikor épp Pesten jártam, elnéztem egy sokunk által ismert kereskedésbe, mert azt csiripelték a madarak, hogy van sok mikroszkópos cucc. Az egyik ilyen madár vett is olcsón egy M19 12,5x objektívet, amit én is szerettem volna, de sajnos ilyet nem találtam. Hamar héttérbe szorult azonban az emiatt érzett irígység, amikor belenéztem egy papírdobozba.
Találtam benne összehányva tizenpár törött, koszos metszetet, meg vérkenetet, elsőre nem tűnt nagy fogásnak. A vérkenetek kifejezetten igénytelenül lettek elkészítve ráadásul. Ám a kupac alján egyszer csak látom, hogy valami kerek fedőlemezes, keretezett preparátum is van ott. Megfordítom - és egy Möller preparátum néz velem szembe.
Itthon jobban megnézve egy másik keretezett preparátum is elkőkerült, de erről később.
J.D. Möller 1864-ben kezdett el preparátumokat készíteni és árulni, ez a darab a korai évekből származhat. A felirat nem lövi be pontosan az évszámot, de a kort igen, mert ahogy újabb díjakat kapott, úgy azokkal jelölte az újabb preparátumait. Bár leginkább a kovamoszatos műveiről ismert, ez egy lepkeszárny-pikkelyes preparátum. Óvatos tisztítás után egész jó állapotba került.
A másik keretezett kicsit érdekesebbnek bizonyult, ez egy gyári Leitz tesztpreparátum. Egy adott Pleurosigma faj vázai vannak ömlesztve. Érdekes módon a vázak nagy része károsodott, de mivel a legtöbb esetben két váz egymásra fedésekor a leglátványosabb ez, feltételezem, hogy a beágyazóanyag oldotta fel itt a vázakat. Sajnos nincs jelölve, hogy mi a beágyazó, pedig érdekes lenne.
Jeff kedvéért beszkenneltem egy Leitz Ultropak katalógust. Ezt nem akarom a Jenaer Rundschau oldalra kirakni, de ha már egyszer megcsináltam, vigye más is. Pár napotok van rá:
Köszönöm a hozzászólást , a festéssel nincs gond , az aszistensek tudják a dolgukat, egy volt OsztrákMagyar Monarchia kórházról van szó amelyet lezüllesztettek ..
Kitúrták a magyar orvosokat .., szóval ......
A fluoreszcenciával kapcsolatosan , utánna nézek.
a "megrendelő" nem nyilatkozott a kérdésről? - meg akar szabadulni a binokuláris nézéstől, ennek érdekében kért fel.
veszem észre , hogy facebookozol ritkán , jelőlj be ...
Sajnos ez nem választási lehetőség kérdése. Az jön a csöveken amit a vízművek küldenek. Az egyetemen még az tanultuk, hogy jobb helyeken ózonnal fertőtlenítik az ivóvizet, nem hypóval.
Előre mondom, hogy én nem olyan vagyok ("belevaló labor orvossal akarok beszélni aki tüdőklinikán labororvos és specialista"), de sok év fórumozás alapján azt kell hogy mondjam, hogy itt ilyet nem fogsz találni.
Amit én, mint részben laborozós állatorvos tudok hozzátenni:
- miven nem fészbúkozok, ezért nem néztem rendesen meg, amit oda felraktál, de úgy láttam, hogy konkrét kérésre alakítottál át egy mikroszkópot, amit el is láttál LED-el
- a "megrendelő" nem nyilatkozott a kérdésről?
- ahogy én tudom, fénymikroszkóppal a gümőkórt festés után sima világos látómezőben lehet vizsgálni, vagy fluoreszcenciával
- nem tudom, most, 2025-ben mi a szakmailag elfogadott ezek közül
A hipokloritot az immunsejtjeink is használják és hatékonyan ártalmatlanítják. Az ezüst felhalmozódik és nem lehet eltávolítani a szervezetből, argirózist okozhat (habár vízbe nagyon kis mennyiségben oldódik be). Mindenesetre az ezüst csak lokálisan hatásos, lakossági vízkezelésre alkalmatlan.
Arról hallgat a fáma.hogy ezek az UV-C sugáró izzóknak ia van élettartamuk.... :-)
Nagy varrodában a gőzt legfljebb vasaláshoz használhatják (szerintem!). Ott nem a baktérium,virnya,meg egyéb állatfajok a veszélyes,hanem a vízkő (ismét csak szerintem!). Az ioncserélt víz is nagyszerű (lehetne!).ha nem tartalmazna a gyantáról leváló mikroszemcséket.Amik azután a pudernél is finomabb bevonatot tunak képezni
Pár csepp hypo egy liter vízbe és steril lesz. Az ivóvizet is így kezelik a hazai vízművek. Amikor túlzásba vitték az ilyen fertőtlenítést a csodás karsztvizünk igen pocsék ízüvé vált. Szerencsére évek óta ez már nem jellemző !
Nem aggódnám ezt túl. A Balaton vize évezredek óta ott rohad, mégis simán fürdenek benne a népek.
Kapcsolódó érdekesség: A Dutovits a fotóskönyvében az előhívott film törlésére szarvasbőrt ajánl.
És azt írja, hogy ne szárogassuk, hanem egy edény desztvízben tároljuk.
És a penészedés megakadályozására (a bőr mégiscsak szerves anyag) azt javasolja, hogy dobjunk egy kis darab ezüstöt a vízbe. Ez éppen eléggé antiszeptikus.
A kondenzvíz majdnem azonos minőségű a desztvízzel. Ha ezt utána felforralják egy gőzfejlesztő készülékben, a képződő gőz szerintem ugyanolyan lesz mint a desztvíz gőze. Csak olyan baktériumok maradhatnak élve amelyek kibírják a 100 C-ot. Én a páramentesítő készülék kondenzvizét adom a vasalóhoz a nejemnek. Eddig még túléltük !
Nem mikroszkóp, de alkalmasabb helyet nem tudok ahol megkérdezhetném, -itt sok ember van aki ért a biológiához. A feleségemnek van egy kis varrodája, ahol naponta több liter desztillált /ioncserélt/ vizet használ egy gőzfejlesztő kazán. Az jutott eszembe, esetleg a légkondi kondenzálódott cseppvizét nem lehetne erre a célra használni? Elég lenne felforralni, vagy kellene bele valamiféle antiszeptikum? Nem szeretnék valamiféle baktérium telepet létrehozni.
Tudom, az ioncserélt víz nem nagy költség, de az ingyennél sokkal drágább. Nyáron nagyon sok kondezátumot össze lehet gyűjteni.
Vagy hagyjam a fenébe, nem éri meg egy esetleges fertőzés, betegség kialakulását kockáztatni?
Igen, az újabbakon motorral tekerik ezt a "panoráma tükröt". Kíváncsi lennék, kinek praktikus ez. Én biztos a kézzel tekergetős változatot választanám.
Nyilván engem sem hagy nyugodni, próbáltam felvázolni valamit (csak az elvet). Örülnék ha megnéznétek, és elmondanátok, miben van igazam illetve miben tévedek.
Ez tehát az eredeti. Az egyszerűség kedvéért én abból indultam ki, hogy az objektívet egyetlen olyan gyújtőlencsének tekintem, aminek a tárgyat pontosan a fókuszpontjába helyezzük, ezért az egyetlen tárgyponthoz tartozó kilépő sugarak párhuzamosak - tehát most csak egy egyszerű, NEM sztereó mikroszkópként nézzük. Ha a Galilei távcsövet az üveg nélküli láálásába helyezzük, akkor ebbe a képbe akár oklár NÉLKÜL is belenézhetünk, fogjuk látni a tárgy felnagyított képé...nek egy TÖREDÉKÉT. Bármilyen messze menjünk, ugyanakkorának, csak éppen egyre kisebb darabkát. Ez ugye egy lupe, értelmesen használva, vagyis végtelenre akkomodált szemmel.
Ennek a modellezése van itt.
Ha most a szemünkkel elkezdünk a megfigyelési síkban (ami ugye AKÁRMILYEN messze lehet) fel-le mozogni, akkor más és más részlete látunk a tárgyból, ugyanakkora nagyításban.
Így már láthatjuk a t1 vagy a t2 részletet.
Most beteszük a megfigyelési sík helyére egy tükröt - a szemünkkel pedig most ezt pásztázzuk. A szemünk szempontjából ez olyan, mintha csak messzebb mentünk volna.
Ha meg szeretném oldani hogy a szememmel ne kelljen "szkennelni", akkor megtehetem, hogy a sík tükör helyére sok kis sík tükröt teszek, mind más szögben, így a teljes képet beforgatom a szemembe - de ez csak EGYETLEN megfigyelési pontból lesz látható (olyan, mint egy fordított DLP projektor.)
Ha most azt szeretném, hogy közben azért elmozdíthassam a fejemet, akkor minden egyes elemi tükör helyére beteszek egy-egy domború tükröt (igen, ettől a kép széttartó lesz - innen már nem működik modell, ill szvsz ezért vana dynascopeban a két lencse is). Ezek csak egyetlen szögben érkező sugarat (nyalábot) fognak a szemem felé vetíteni.
A kép azonban egyrészt pixeles lesz, másrészt, noha a tükrök kicsik (a a dynascope leírásban valami mikronban mérhető méretek vannak), töredezett lesz.
Ha viszont elkezdem forgatni, akkor mindig egy másik tükör lép be az elmozduló helyére, periodikusan létrehozva a megfelelő visszaverődési szöget, a szemünk ezt a képváltást már nem érzi, és egyetlen folytonos képet érzékel.
Igen, végülis igazad van(*), bár eléggé definíció kérdése.
Arra gondolok, hogy
1. mit nevezzek it objektívnek? A frontlencsét magában, vagy a frontlencsét és a forgódobban levő részt együtt?
2. mit jelent az, hogy egy objektív van? Oké, most 1 nagy lencse van elöl. De akkor is egy lencséről beszélünk, ha eléteszek két rekeszt a bal és a jobb szemnek? (a többi része teljesen kihasználatlan)
És ha konkrétan kivágom ezt a két kis lencsét a nagyból és csak azt szerelem be a mikroszkópba?
A CMO rendszer frontlencséje annak felel megy, mintha lenne két külön kis lencse lenne a bal és a job szemnek, előttük pedig egy-egy prizma, ami konvergálja a két sugarat.
(*) Különösen, hogy van egy állás, amikor két üres üres cső van a frontlencse mögött, amit mégse kéne objektívnak hívni.
Ami a frontlencse mögött van (amit persze fel lehet úgy is fogni, hogy kivágunk abból a nagy frontlencséből két kis hengert, és akkor a 2 objektív), az két végtelenes távcső, szvsz.
,,Sztero képhez nem fetétlen kell sztereo objektív. ( Ld. CMO rendszer-t vagy a közönséges nagyító lencsét.)''
A CMO-ban két objektív van (a frontlencse mögött).
,,Forgás közben változna a fókuszpont és ezzel együtt nőne a mélységélesség. (TALÁN!!).'''
Nem fog. Ez is ugyanazt csinálná, mint egy sima mattüveg.
Analóg módon nem lehet a mélyélességet növelni - leszámítva azt a trükköt, amikor speciális oldalsó nagyon keskeny fénysugárral megvilágítva "szeletelik" a tárgyat.
Sztero képhez nem fetétlen kell sztereo objektív. ( Ld. CMO rendszer-t vagy a közönséges nagyító lencsét.)
A forgó mikrolencse és a forgó tükör másik rendszerben van.Ezekről még nem sok infót találtam. Azon azonban elgondolkoztam,hogy mire jó gy olyan forgó diszk,amiben minden lencse egyforma.Ennek nem sok értelmét találtam.De!Ha mondjuk a lencsék eltérő fókuszúak,annak volna értelme. Forgás közben változna a fókuszpont és ezzel együtt nőne a mélységélesség. (TALÁN!!).
Igen, erről van szó. Ilyet bármilyen sztereóhoz lehetne csinálni, de min. 40-50 mm-t elvesz a hasznos munkatávolságból. Sok felhasználónak szerintem az eleve fontosabb, mint a tárgy körbenézegetése. Ez a körforgó adapter pl. inkább vizuális ellenőrzési (széria)munkához lehet való, mintsem szerszámokkal dolgozni alatta.
Nem tudom eldönteni, hogy én vagyon az egyetlen, aki olyan buta, hogy nem érti, mi fán terem ez a Dynascope, vagy csak én vagyok az egyetlen, aki ezt hangosan ki meri mondani.
"Nem, NAGYON nem ugyanaz. Már ha erre a Plastival-ra gondolsz, ami nekem van."
Igen, arra gondolok, de pontosan miben más?
A használatban? A Plastival - ha azt jól értem - egy olyan sztereó mikroszkóp, amibe nem kell belekukucskálni, hanem elég eléülni; nagyítva és sztereóban mutatja a tárgyak.
Ez miben más? Vagy ugyanaz, csak másképp működik?
Hogyan működik?
A weboldal leírásával se tudok mit kezdeni. Marketing bullshit, de arról egy büdös szó sincs, hogyan működik.
Azt legalábbis nagy biztonsággal merem állítani, hogy ha egy pár mikron átmérőjű lencsékkel teleszórt lapot megpörgetsz, az pont olyan, mintha egy mattüveget tennél oda.
Zsolt_N-nek ezt a mondatát se tudom hova tenni:
,,Eredményként az látszott, hogy az a forgórész körbejárja a tárgyat, így a vizsgálathoz azt nem kellett (volna) mozgatni."
Itt még azt hiszem nem meséltem el a nagy találkozásomat a 3D videóval.
A Heathrow reptéren szálltam le, húztam magam után a bőröndöt, amikor egyszer csak... aztakurvabazmeg, előttem volt egy stewardess életnagyságú, színes, hangos 3D videója, ami elmagyarázta, hogy mit kell tenni a biztonsági ellenőrzés során. Teljesen oda voltam tőle, én még nem láttam ilyen hologrammot.
Aztán amikor elmentem mellette, konkrétan hangosan felröhögtem.
A "hologram" egy 10 mm vastag polisztirén szenvicspanelből kivágott, életnagyságú sziluett volt, egy kis talpba állítva, amire a néző feje fölött lévő, tök mezei projektorral rávetítették a videót, úgy, hogy pár milliméterrel nagyobb legyen, mint a vetítővászon, vagyis az egész hiba nélkül emelkedett ki a háttérből. Sokkal fényesebb volt, mint a környezet, nyilván arra fókuszálod a szemed - és az agyad baromira át van verve. Nyilván csak a szája mozgott, meg a szemei. És valójában nyilván nem volt semmi köze a 3D-hez.
Pár évvel ezelőtt gyártottak valami hasonló elven működő fényképezőgépet. Sok pici lencsére alapult a rendszer ( mint a rovarok szeme ). A fókuszpontot a felvételeken utólag szabadon ki lehetett választani.Sajnos a nevét elfelejtettem.
Azt sajnos nem fotóztam, emlékezni pedig már nehéz így utólag, de egy kb. 120-150 mm átmérőjű (sík, vagy enyhén domború?) műanyag korong, aminek a fényút felé néző felülete nagyon sok mikroszkopikus méretű lencséből áll. Ránézésre csak olyan, mintha egy érdesített, de csillogó felületet néznél. Ez az, amit egy AC motorral forgatnak, és a Jani által berajzolt legfelső piros vonal közelében helyezkedik el. A hátfalon asszem egy tükör volt. A zöld résznél és afölött volt a Greenough felépítésű zoom-tag, utána tovább prizma, reticle kompenzátor, stb.
Amit lent, a tárgy fölött lehet kézzel forgatni, az egy 2 db tükörből és egy, a tükrök által megnyújtott fényutat kompenzáló lencséből áll(t). Ez utóbbi hiányzott belőle, enélkül is lehetett vele látni a tárgy körpanorámáját, csak értelemszerűen homályosan. A 2 tükör pozíciója egyébként állítható. Aki nem akarja használni ezt az egységet, simán kihajthatja oldalra. Így előáll egy nagyobb (90 mm körüli) munkatávolság és normál sztereóként használhatja, csak éppen kivetítve.
Több mint tíz évvel ezelőtt részt vettem egy projektben, ahol arra kértek fel bennünket, segítsünk egy fejlesztőgárdának abban, hogy a valódi 3D megjelenítőjüket egy bostoni kiállításon meg tudják táplálni az amerikai hálózatról.
Ehhez azért kellett segítség, mert valami húsz kilowattot fogyasztott a cucc, 3fázisról kellett járatni, és az amcsi 3f totál más, mint a mienk.
Na, ez az izé ahhoz hasonlít valamelyest.
Az a készülék akkor egy két méteres képátlójú megjelenítő volt, ami valódi 3D képet hozott létre anélkül, hogy a megfigyelőnek valamit használnia kellett volna a szemén kívül.
Nem kellett hozzá 3D szemüveg, vagy hasonló. Ráadásul nemcsak, hogy úgy volt 3D hatása a képnek, hogy odaálltál bizonyos pontra, és akkor hurrá, hanem egy kb +/- 30 fokos szögben körbe is járhattad a képet, és az közben változott, még, ha egy állókép is volt. Ha több néző nézte egymás mellett állva, akkor minden nézőnek más képet mutatott, ahogy az a való életben is van, ha pl. leültök egymás mellé egy kanapéra, és ránéztek a dohányzóasztalon álló vázára - mindenki kicsit másképp látja.
Ehhez 64 darab vetítőkészülék vetítette a képét ugyanarra a műanyag lemezre, amin egy nagyon összetett, és trükkös prizmatikus felület volt kialakítva, annak a lemeznek a továbbfejlesztéseként, mint amik a kacsintós csajos képeken voltak a hetvenes-nyolcvanas években a pénztárcákon. Ez a lemez volt a magyar fejlesztő nagy újdonsága.
A 64 kép pedig a tárgy 64 különböző pontból vett képe volt. A szemed pedig csak azokat a képeket kapta meg a prizma jóvoltából, ami abból az irányból kellett a 3D képhez.
A Sony is benne volt ekkor már a fejlesztésben, és csak egy hátránya volt a dolognak: élőképpel nem lehetett megetetni, mert akkora adatmennyiség kellett volna hozzá, amit akkor még nem tudott előállítani élőben semmi, ami megfizethető. Plusz egy 64 kamerás felvevő... hát izé....
És hát egy fél szoba méretű volt a cucc. Aztán pár év alatt sikerült egészen kicsire lecsökkenteni a mélységet, mert kb 1 évig a budapesti plázákból többen is láttam vendégfogadó reklámkészülékként az álló formátumú méteres példányt kb 10 cm mélységű készülékként. És a 64 kép felment 96-ra.
Érdekes volt, hogy a közönség sosem vette észre, hogy úgy néz 3D képet, hogy nincs szemüveg....
Aztán ez az egész eltűnt. Nem lennék meglepve, ha a Sony páncéljában várná a sorát.
-
Mellékszál: a héten volt hír, hogy a HDMI legújabb szabványa 96gigabites sávszélességgel készült el az újévre.
Ezzel már egy ilyen készüléket HD minőségben élőképpel meg lehetne etetni.
Illetve, ha valakinek volna egy ehhez hasonló, sok kis elemi lencsét tartalmazó tárcsája, az is szóljon. Kipróbálnám az effektust, csak úgy játszásdiból.
Van egy kis méretű lencsékből álló tányér. Olyasmi, mintha egy Fresnel-lencséd lenne, de nem körkörös sávokból, hanem kis lencsékből szétterítve.
Ezt forgatják - szerintem azért, mert a szemed nem tudja követni a leképezési hibákat, és egyetlen folyamatos képként látja - miközben a végtelenre van állítva. Tehát úgy nézed, mint egy képernyőt, végtelenre akkomodált szemmel.
Amit pirossal jelöltem, az egy pentaprizma, a zöld a forgatott - közös - okulár, ami forog, a két piros nyíl meg alulról a két objektív, amitől sztereo a kép.
Nem, NAGYON nem ugyanaz. Már ha erre a Plastival-ra gondolsz, ami nekem van. Ez egy rendes sztereomikroszkóp, ami hátulról egy nagy fresnel-lencsére vetít, azon át látod a sztereoképet, a végtelenre állítva.
Zeiss (CZJ) is volt nekem, de a technológia teljesen eltérő. Az asszem sztereó fényútú, de képernyővel ellátott mikroszkóp. Már nem emlékszem pontosan, de erről Ruzsa Jani biztosabbat is tudna mondani.
A Dynascope innovációja a sok apró lencséből álló, de sík felületű, relatíve nagy átmérőjű, motor által viszonylag nagy sebességgel forgatott műanyag korong volt a hozzá tartozó optikai elemekkel együtt. Elég érdekesen nézett ki belülről (is). Műanyag lévén takarításkor nagyon vigyázni kellett a felület eredeti épségére.
Ja. Szállításnál két kézzel kellett kapaszkodni bele (18 kg). Gondolkodtam rajta, hogy szakmai célra megtartom, de a mérete kezelhetetlen volt az adott helyen. A tárgytávolsága is átlagos volt, ráadásul ez a szerkezet nem a hagyományosan szerelhető fajta pl. előtétlencse applikálása szemponjából. A tömege miatt pedig más jellegű állvány megoldást macerás lett volna készíteni hozzá. Amúgy nem volt rossz a képe, de egy felsőközép-top sztereó azért valamivel jobb képet ad. Viszont napi munkára remek, főleg annak, aki valamiért nem tud, vagy nem szeret "távcsőbe" nézegetni.
Igen, régebben volt ilyenem. Nem olyan modern, amilyet linkeltél, hanem egy régebbi modell. A motor és a hajtott lencsekorong is jól működött, de a lenti forgó cuccosból hiányzott valami kisebb optikai elem. Asszem tükör, vagy lencse, de akkoriban valami ták megoldással próbáltam imitálni a hiányzó részt. Eredményként az látszott, hogy az a forgórész körbejárja a tárgyat, így a vizsgálathoz azt nem kellett (volna) mozgatni. Ezt a részt kihajtva a fényútból normál módon működött a készülék. A gépet bár sikerült rendesen kitakarítanom, de az ezernyi fényút módszere nekem valahogy így sem hozott katarzist egy jó minőségű hagyományos sztereóhoz képest. Persze valóban kényelmes a használata, nem lesz nyakfájás, szemkigúvadás napi műszakos használatban sem. Mindenesetre egy jó nagy, nehéz, mindenefém masszív szerkezet volt eredeti amerikánszki stílusban megépítve. Végül olyasvalaki vette meg, aki ötvösmunkával foglalkozik, kimondottan ilyen okulár nélküli szerkezetet keresett, megtalálta.
Campylodiscus a Velencei-tóban tuti van, de most nagyon hasból azt mondom emlékeim alapján, hogy Fertő-tóban, Balatonban, Városligeti-tóban is találtam.
Már nagyon régen csiszoltam, de az ilyesmi jól jön, ha van a házban, mert ha épp megnyílik a lehetőség a csiszolásra, ne akkor kelljen vadászni.
Konkrét vágyam nincs amúgy, de finomabbaknak örülnék. 600-as, 800-as porom van sok, annál durvábbakra ott van a vizes papír meg a gép.
Pétertől kaptam még egy sorozatot régebben, amikor elpöttyintettem, hogy egyszer majd kipróbálnám a távcsőtükör csiszolást - ez úton is köszönöm! A távcsőtükör azóta is várat magára, de azok a porok nem voltak olyan mennyiségek, amit elkótyavetyéltem volna egyéb célokra.
Szinte látom magam előtt ahogy a gyár dolgozói barna köpenyükben, fehér ingben, nyakkendőben sürögnek-forognak a 3d kondenzor szülőszobája körül, mindenki kiveszi a részét... a speciális tükrözött üveglemrz rögzítéset sajnos a párttitkár rokonára bízhatták. Mer' az ugye rendben van, hogy idővel oxidálódik és beáll. De hogy a rákban gondolták a kiszerelését?!
Ez egy három helyen hasított vékony, sárgaréz gyűrű. Tök sima, szerszámmal nem lehet megfogni.
Ámde.
Előkapom a fiokbó a Bálinttól kapott őrlőfog húzó fogót (áldassék a neve!), és ha nem is hipp-hopp, de kibarmiltam a gyűrűt.
Utána esztergapad, majd sík csiszolólap, nyomok eltüntetve.
A kondenzor, immár a roman rekesszel rajta jobb, mint új korában. (A legnagyobb kunszt egyébként éjjel 12-kor lábujjhegyen esztergálni, hogy a család ne ébredjen fel.)
Oké. Visszatérve az NU2 toldatra: ezt azért készítették, mert az úgynevezett pankratikus sugármenetben közvetlenül a gép tetejére kell csatolni a fotó közdarabot. A fénykábel azonban az Mf·matic automata toldat alján jön ki, attól nem lehet rátenni az NU2 karjától a felső kiállásra. Ezért készítették ezt a toldatot, ami tulajdonképpen a pankratikus fényutat nyújtja meg annyira, hogy a fénykábel ne törjön meg. Szóval rendes fotózáshoz erre nincsen szükség.
Mit kérsz cserébe? Van egy csomó szilícium-karbid csiszolóporom például különféle szemcseméretben.
Van a dologban egy hátsó megfontolás is: ha most odaadom ajándékba, akkor 100%, hogy egy éven belül valahonnan kapok egy NU2-t, amihez viszont pont csak ez fog hiányozni, mert ilyen a dolgok természete.
A szürke tubus alul-felül lencsével az NU2 egyik fajta fotótubusa (az expozícióautomatikához való). Nagyon ragaszkodsz hozzá, vagy nyitott vagy elbarterezésre/eladásra?
Múltkor véletlenül arra jártam (...nyilván nem véletlenül, mehettem volna mas útvonalon is), és talaltam néhány izét. Van amiről tudom mi, meg konkretan miert kell, van ami a majd jó lesz valamire.
Ganna 3d kondenzor, beállitótavcsővel. Igazaból a távcső miatt vettem kezbe, de pont most írtatok erről a kondenzorról.
Érdekessége, hogy rekesz hiányzik róla.
A masik érdekesség, hogy az IOR (román mikroszkóp rekesze majdnem pontosan jó rá, kis esztergálás kell neki.
Mérőokulár
Ebben a tubusban van egy lencse, meg rekesz. Mi lehetett?
Ez önmagaban egy kis mikroszkóp. Vagy okulár? Mi lehetett?
Nagy egysejtűekre, pl. papucsállatkák, általában 50-200 x nagyítás ideális. Kicsikre olyan 640 x-ig ajánlom, ennél nagyobb nagyításnál már nagyon körülményes a mozgó állatkákat követni és az élességállítás is sokkal nehezebb. Egészen kis egysejtűek, illetve sejtalkotók esetén lehet szükség nagyobb nagyításra, de kezdőknek hamar elveszik a kedvét a technikai nehézségek.
Én inkább úgy fognám meg a problémát, hogy egy 25x vagy 30x 0.5 na -val technikailag még nagyon kényelmes sötétlátóterezni, nagy a tárgytávolság is, lehet miniakváriumot készíteni fedőlemezből hozzá.
Egy 40x 0.65 na már kis tárgytávolság és technikailag nehéz sötétlátóterezést jelent.
Pár éve klímás srácok vagy 2 órát fúrtak egy (azaz 1 db!) "lyukat" a homlokzati falon. Pedíg volt jó gépük,jó fúrójuk,csak éppen szerencséjük nem: elkapták a betonvasat! :-)
És erre nem kaptam választ, megköszönném ha valaki felvilágosítana. Köszönöm előre is !!!!!
Dehogynem kaptál, már korábban írtam hogy nagyítás = objektív × okulár (39556. sz. hozzászólás). Összeszorzod az okulár és az objektív nagyítását. De csak akkor, ha nincsen egyéb kicsinyítő vagy nagyító elem a fényútban. Ha van, akkor annak is van egy tubusfaktora, amivel szintén meg kell szorozni.
Panelház vasbetonba lyukat kizárólag fúrókalapáccsal érdemes fúrni, tapasztalatból mondom. Telerakják folyami kaviccsal, amit a vídia is nehezen visz át.
Én sacc 30 éve vettem egy Skil 6434H tip, 520W teljesítményú fúrógépet.Akkor -bevezető akciósan!- 8980 Ft volt (a dobozán máig látszik) az ára :-) . Én meg vagyok elégedve vele . Ehhez hozzátartozik,hogy csak arra használom,amire készült:barkács célre.Se panelfúrásra (0,8-as furatok),se koronafúróval vasbeton fúrása nem használom. Cserében szépen teszi a dolgát,ha egy-egy furatot kell itt-ott kifúrni vele. :-)
Ó, én azt hittem valami sokkal cikibb lesz, ilyenem nekem is volt :) Skil fúrót raktam bele (ami amúgy egész használhatóra van összerakva, csak épp nem ergonomikus és tartós munkához dögnehéz).
Csak én nem tanultam meg "rendesen" használni, inkább kézből tartom, még úgy is jobban sikerül a merőleges furat.
A nehézség a viszonylag olcsón eléggé jó szerszám beszerzése. Drágán könnyebb jót találni, de nem feltétlenül a drága a legjobb. A sajátmárkás fúrógépemet kb. húsz éve vettem a Praktikerben nagyon olcsón és tökéletesen működik azóta. Érdekes, hogy spanyol gyártmány, ez azért nem olyan gyakori eset.
A régi szocialista gépek pedig azért nagyon strapabírók, mert akkor a profit sokadlagos szempont volt, míg a gyakori anyag- és alkatrészhiány miatt igyekeztek tartós termékeket gyártani. Ötven éves NDK laborcentrifugánk tökéletesen működik ma is a rengeteg abúzus ellenére.
Évekkel ezelőtt egy kollégám - tudós ember, nem mérnök - ki akart fúrni egy db tiplinek való lukat a szoba falára. Vett az OBIban egy fúrógépet + vidia fúrókat így, készletben, igen olcsón.
Elkezdte fúrni. Amint elérte a betont, kitört a vídialapka a fúróból.
Visszabattyogott a boltba és vett egy minőségi fúrószárat. (Egy darabot, de a legdrágábbat, amit árultak).
Hazament, folytatta a fúrást. A lyuk felénél leégett a fúró.
Szóval végül lett neki egy Skil fúrója is, amit azóta is nagy megelégedéssel használ.
Na, ha közkívánatra kell, akkor elmondom. Lehet gagyi talpat kapni kézi fúróhoz, amibe be lehet fogni függőlegesre. Kicsit feljavítottam és megtanultam belőni, hova fog fúrni enyhe behajlás után (meg a húzókart is megtanultam konstans és meghatározott erővel húzni). Ehhez képes már egészen pontosan fúrok. Ennyi :)
Nnnna, egyelőre rendeltem a lesifotós féle oldalról M6x0.5 és M8x0.5 menetfúrót/metszőt, 5200 forintert postával. Annyira nem lehet szar, amennyire olcsó :)
És amikor egy ilyen csavarnak van úgy 15 mm kinyúlása a testből, akkor azért a kihajlása sem elhanyagolható.
De ha már rászorítasz központosításkor, akkor nem fog mászkálni.
Domborítsd meg a csavar végét, akkor csak egy ponton ütközik fel akkor is, ha tekered. Egy milliméteres csapágygolyót hármas csavarba bele tudsz illeszteni. A távcsövem Crayford fékjéhez M5-ös csavarba belefúrtam 3 mm-es fúróval és 3 mm átmérőjű műanyag dugót szorítottam bele, hogy ne marjon bele a kihuzatba. Amivel csináltam, azt inkább nem mutatom meg, mert közröhej tárgya lennék (nincsen asztali fúrógépem sem). Szerintem az esztergáddal egy kis fészket (vagy furatot) készítesz a golyónak és beleragasztod pillanatragasztóval vagy epoxival és teljesen oké lesz. De bagóért kaphatsz Kínából eleve gömbölyített végű csavart.
Az apósomtól örököltem 1-1db M4 ill. M8 HSS jelzésű menetvágót. Körülnézek a vasak között, lehet, hogy menetfúrók is akadnak. Szívesen odaadom, ha tudod használni. Eddig, még soha nem vágtam, fúrtam menetet és valószínűleg nem is fogok.
Szerintem is mindegy, hogy milyen átmérőjű. Úgyis csak a csavar végének kell felfeküdnie, ideális esetben domború felületen.
Erre csak most figyeltem fel. Újra megjegyezném, a rendelkezésre álló, kb 8.8-as minőségű, egyszerű, mángorolt csavarral dolgoztam. És amikor egy ilyen csavarnak van úgy 15 mm kinyúlása a testből, akkor azért a kihajlása sem elhanyagolható.
A csavar vége, ideális esetben ugyebár egyetlen ponton érintkezik. Ez akkor lenne igaz, ha az előtte lévő test csak tengelyirányban mozdulna el. Ez nagyon nem így van, ugyanis a 3 pontos megtámasztás miatt ha valamelyik csavart tekergeted, mindkét csavarfejnél lesz oldalirányú elmozdulás is.
Az M6-os csavrnál egyébknt meg tudnám tenni, hogy a végébe beültetek egy-egy 2 (3) mm átmérőjú csapágygolyót. Hát, majd ha sorozatban gyártom :)
Visszatérítő rugóból van kismillió féle, én ezt rendeltem. A legnagyobb rugóállandójúak >10 N erőt fejtenek ki. Ha pedig nagyobb löket kellene, akkor kicsavarom a menetes résznél, majd visszacsavarom beljebb. Magához a finomcentráláshoz úgyis elég pár milliméter löket.
Ha van időd, szerintem böngészd végig a többi eladó kínálatát is, én rendszerint megunom bőven mielőtt átnéztem volna az összeset.
Azt használok, ami kéznél van. A látogatott dieselműhelyekből pedig ki szoktam söpörni a hulladékos dobozokat.
A visszatérítő rugó lökete olyan 8-10 mm, az erő pedig elég nagy. Az M3x0.5 ös csavarnál az a felület (vagy menet-keresztmetszet) ami az erőt átviszi, kb feleakkora, mint az M6x0.5 esetén.
De van egy javításra váró kemenységmérőm, annak az asztala tényleg nagyonb erőt igényel.
Erre a feladatra persze elég, bár amire te gondolsz, az valószínűleg nem bóti 8.8 as csavar, és.nem aluminiumban. Egy M6-os sokkal jobban áll a helyén, meg van más alkalmazas - oda pl lehet, hogy M12x0.5 et veszek. Azt még én sem nagyon tudom lehajlitani.
A beállítóasztalomhoz még annyit, hogy 112 mm a külső átmérője, és egy 80 as tokmányú kiseszergán keszült, két darabból, szóval rendesen a lehetőségek határán.
Vettél már ilyet és próbáltad? Amiket én vettem, azok teljesen jók. Meg kell nézni honnan veszed, nem mind egyforma.
Ami az épületet illeti, ennél sokkal értékesebbet is dobtak ki. Sietve kellett költözni és az emberek nagy része ezekhez nem ért. Így lett SM XX rolós dobozom két 6,3× okulárral, kéztámasszal, félgömb tárgyasztallal és lámpafoglalattal. "Minek a mikroszkóphoz ilyen, sok helyet foglal, szabaduljunk meg tőle". Bele sem néztek, hogy üres-e.
Így van, volt egy kondenzorom amit teljesen szét kellett szednem, mert az előző gazdái valahogy kívül-belül telenyomták ragacsos zsír és olajszármazékokkal.
Nem drága - de nyilván nem csúcsminőség. Plusz, hogy a 3 lépcsőben végzett menetfúrás azért eleve jobb lenne.
Metrikusban van bóti (kínai) menetfúróm, meg valami piacon vett, svájci. Hááát....
RMS menetfúrót csak valami németet, de olyan áron, bogy azon mikroszkópot lehet venni.
Na azt úgy oldottam meg, hogy egy revolverfeje és kivágtam a menetes részeket, majd egy régi objektívre fel savarva leesztergáltam. A végső helyére bepréseltem.
Szerintem nem is drága ennyiért, bár ez szubjektív :)
Véleményem szerint ennél olcsóbban nem fogsz kapni, hacsak nem találsz ingyen menetmetszőket/fúrókat, mint én. De ehhez kellett egy épületrenoválás a hozzá tartozó kidobásokkal és szemeteskonténer guberálásokkal. Csiszolóporom is lett jó sok!
A kondenzor központosítás mihez kell? A frontlencsét egyébként gyakran vissza kell ragasztani (az aplanatikus kondenzorban csak ez tartja és néha elenged), de az erős görbület + kicsi átmérő miatt nem egyszerű az optikai tengelyre merőlegesre beállítani. Én ezt eddig a frontfelületre ragasztott 0,05 mm vastag fóliával végeztem úgy, hogy vízszintes felületre raktam a fólián álló frontlencsét és erre rá a beragasztózott kondenzorhüvelyt. Ezáltal nagyjából párhuzamos lett a hüvely pereme és a frontlencse sík felülete.
Még valami: az állítócsavarok mezei M3. as csavarok, mert annak 0.5 mm az emelkedése, ami állítasra elég finom - átmerőre sajnos kevés
Ha van valakinek az Aliexpressnél jobb forrása M6x0.5 illetve M10x0.5 menetfúró + menetmetsző készletre, ne kíméljen. (Az Alin olyan 6000 forintba kerül mindkét készlet. Persze eleve jobb lenne kézi készlet, esetleg anyamenetfúró.
A zeiss dioptriaellenőrzőből készített lencse-központosítómat már mutattam nektek, most kiegészítettem egy beállító tárgyasztallal, amivel a felhelyezett lencsetagot a vákuumos rögzítés bekapcsolasa ELŐTT pozicionálni tudom, majd ugyanazzal a ragasztó felvitele után a masodik lencsetagot is tengelybe állítom, illetve tartom a ragasztás alatt.
(tudom, hogy nem sok canon optikát fogtok javítani, de hátha masra tudjátok használni)
Ez a dioptriaállító a vákuuasztallal.
Eddig egy csavarhúzóval piszkáltam addig, amíg az eredetileg központos ábra a rátett lencsével együtt újra központos lett. (előbb persze az élességet újra kell állítani, a betett +/- dioptriák miatt.
Ez az elrendezés egy KONKRÉT optikához való. Normális ember a szürke betéteket 3d nyomtatja - én marógépen meg esztergán készítettem.
Ha mondjuk mikroszkóp kondenzort kell beállítani, azt nem lehet vákuummal leszívni, meg ott nem ragasztani kell a lencsetagot, hanem csavarokkal beállítani.
Erre egy 2.5 " -os merevlemez lemezét kell raszerelni, aminek kb. tökéletes a felülete meg geometriája.
Ezze a beállítandó eszközt rá kell ragasztani, végül leoldani. Felragasztani csak úgy hozzávetőleg - a tárgyasztal olyan +/- 5 mm állítást enged.
Valóban, szép fogás! Abban az időben szerintem ez a gyár gyárthatta az enyémet is. Nem válnék meg tőle semmi pénzért, bár most a nyári konyhában pihen dobozában. Ha (valaha) lesz sok időm, akkor beszkennelem a régi képeket és bemutatok belőlük egyet-kettőt.
Azért fogtam rá, hogy kalcit mert ecettel erősen pezsgett. A Geománia oldalon olvastam, hogy a geológusok összesen 34 féle ásványt találtak ezekben a kövekben (pár tized mm - max 4 mm méretekben). Én csak 3 félét találtam. A másik kettő nem volt ilyen látványos. Sárga kéreg és egy fémes fekete kristálytömeg (Ez utóbbi magnetit vagy vas-szilikát lehet egy hozzáértő szerint )
Örülök, hogy ennyire aktív a társaság, és többen is remek képeket szállítanak a nép okulására. Az új évi jókívánságok tőlem a fémvizsgáló mikroszkóp mellől érkeznek.
Egy selejtes Nikon F401-esből származó IC-ket savaztam szét még régebben, most fotózgattam kicsit.
BUÉK mindenkinek, sok érdekes képet remélek a 2025-ös évtől is!
Ezekkel a ganyélében nevelkedett papucsállatkákkal szeretnék kívánni mindenkinek Boldog Új Évet!
25x objektív, első kép körkörös ferde megvilágítással, második Phv, a harmadik szintén Phv, zöld szűrőn keresztül és utólag konvertálva fekete-fehérre.
Amikor 2 vagy több kerámiamázat rétegzünk egymásra azok gyakran érdekes mintázatokat hoznak létre. Az égetés közben megolvadva egymáson átburékolnak, majd kisimulnak, többé-kevésbé keverednek. A kihülés során kristályok képződhetnek, néha össze is repedeznek. Az alábbi képen mindegyik jelenség megfigyelhető. Wild-Heerbrugg M400.
Ezek a kristályok szép karácsonyfadíszek is lehetnének, de a legnagyobb is csak fél mm-es. Az egyik porcelánmázamban képződtek. A kobalt az alapmázat kékre színezte,a kristályokból kimaradt a kék színezőanyag.Wild- Heerbrugg M400 mikroszkópon keresztül fényképeztem.
Egy kis szöszenet. Köszönöm Rferinek a mikroszkópot, nagy örömünkre szolgál. Vettem közben egy Zeiss PrimoStar mikit is és vettem hozzá egy 40x plán ph2es objektívet. A Primo még nem jött meg, viszont ma az objektív igen. Mondom bele rakom az amplivalba, jó hogy ez végtelen de mit veszíthetek. Hát nagyon érdekes. Gyönyörű képet ad. Amihez tudnám hasonlítani, hogy olyan mint a 40x-es apochromat. A plán ph 40x 160as objektiv nagyon elmarad mindkettőtől kontrasztban, színben , látszatra felbontásban is. Érdekes dolog ez. Hogy hogy ad egy új Zeiss végtelenes objektív képet a békebeli PK okullárral? Az objektívek Na értéke pedig az új és régi 40xes ph obinál ugyan az 0,65, az apochromat 40xes obinál 0,95. Nagyon érdekes számomra. Hogy van ez? Nem csak a 160as jó az amplivalhoz és a nekik szánt okullárhoz? Köszönöm szépen.
Elég sok sérült vadállat jut be állatorvosi rendelőkbe, ez nem extra dolog. Ahogy az sem, hogy minden vadállatnak vannak külső és belső élősködői, így megy az a természetben. Ezeket néha könnyen, néha nehezebben, de be lehet gyűjteni.
Az a harmadik egészen különleges kép szerintem. Gratulálok hozzá ! Küldd be valamelyik fotópályázatra ! Mi lehet a világos hálózat ? Ér vagy ideghálózat, vagy valami más ? Sima sötétlátóteres kép ?
Adok kölcsön egy ilyesmit kipróbáláshoz ha gondolod, használtam ilyet egy darabig, de Jeffel egyetértek, ez visszalépés lenne. Dokumentációra jó, de amire neked kell, ahhoz kevés az az apró szenzor ami benne van. Zajos, gyenge dinamika, stb. Itt egy pár kép mutiba. Inkább vennék én egy újabb gépet, vagy kipucoltatnám a mostanit.
Hasonlót igen, de az csak sima USB 2.0-ás. Megjegyzem, hogy ennek ellenére teljesen rendben van a képsebessége, mert belsőleg tömöríti a vidót MJPEG-gé. De lehet nyers kimenetet is választani (YUY2), így természetesen már sokkal kisebb a képfrissítése. Nagyon jó kis kamera, egyedüli problémám, hogy kellően nagy látómezőt kapjak vele. PK 8× okulárral+12 mm-es S-mount objektívvel afokálisan teljesen rendben van a látómező, csupán a háttér világossága nem teljesen egyenletes. Igazából bolygózásra vettem az Alin 25000 Ft körül, Sony IMX415 chip van benne, de mikroszkópra és sima kameraként is bevált. Pár képet majd mutatok, amelyek ezzel készültek.
Szevasztok ! Azt szeretném megkérdezni, hogy használ-e valaki közületek a mellékelt linken látható vagy hasonló mikroszkóp kamerát. A Panasonic G7 fényképezőgépem érzékelőjén vagy annak fedőüvegének az érzékelő felöli oldalán megtapadt jó sok apró porszem, amit csak hozzáértő személy tud megtisztítani mert a védőüveg leszedése nélkül nem lehet hozzáférni. Kértem árajánlatot, kb 30 ezerbe kerülne a szétszedéssel járó tisztítás. Most néztem a Makszutov oldalán, hogy már 40 ezerért kapható egy 5 megapixeles mikroszkóp kamera. A használatáról, képességeiről szinte semmit nem írnak. Egy parányi, okulárméretű kis szerkentyű aminek a szoftvere a leírás szerint igen kifinomult, sok funkcióval rendelkezik. Aztán itt be is fejezik az információátadást. Mivel és hogyan lehet ezt vezérelni ? Ez a típus, vagy egy fejlettebb (drágább) változata tud annyit a mikroszkópon mint a G7 ? https://www.tavcso-mikroszkop.hu/termekek/mikroszkop-kamera
A beírásod értelmezhető, de négy sorban 12 helyesírási hiba azért nem kevés. Ne szokjunk hozzá a
hebehurgya, slampos, mindegy hogyan beírásokhoz, mert ezzel megtiszteled a fórum itt posztoló urait is, túl azon is, hogy nem keltesz magadról rossz benyomást. Több figyelmet!
Ha esetleg ti is fecskendőben taroljatok a zsírokat meg a folyasztószert, biztosan szembesültetek azzal, milyen k. nehéz kipreselni egy levágott tűn is - raadasul, ha kicsit is túlnyomod, utana egy ideig még folyik belőle. Na erre van ez az izé, kézi pres. Postával úgy 850 ft, de megéri. Legyartani meg nemigen, mert elég nagy erők ébrednek benne.
I just found this on AliExpress: HUF403.02 | Relife RL-062D Manual Labor-saving Glue Gun 5CC-10CC Welding Oil Flux Booster UV Glue Syringe Tool https://a.aliexpress.com/_Ex4zDNK
Igazából személyes tapasztalatom alapján a kínai új mikroszkópok is teljesen rendben vannak, csak nem szabad az ár és érték arányáról megfeledkezni. Tehát üveggyöngyért jót csak kivételes esetben lehet remélni. Optikailag egy 60-as évekbeli márkás mikroszkóppal állják az összehasonlítást, csak nem nagyon lehet tovább fejleszteni ezeket kiegészítő eszközökkel és a kidolgozásuk sem olyan precíz. Viszont régi mikroszkópnál sanszos, hogy szét kell először szedni és átkenni. Aki azonnal belevetné magát a mikroszkópozásba, annak ez megfontolandó.
A Nosema-hoz tényleg kell a nagy nagyítás (és hozzá illő felbontóképesség!), mert kb. 6×3,5 mikrométeres a spórája. Összehasonlításként egy emberi vörös vértest (=vérsejt állatorvosok számára :) 7-8 mikrométer átmérőjű.
Én nem vagyok alapból ellensége a digitális "játék" mikroszkópoknak. Az árukhoz képest igen jól haszálhatók.
Viszont: biztos 4-500x-os nagyításra van szükséged?
Mert az nem árt tudni, hogy amikor egy digitális (vagy olcsó optikai) mikroszkópra ráírják, hogy 400x-os a nagyítása, az valójában csak 20x-os. (A nagyítás négyzetét írják rá, mert... mert az egy nagyobb szám)
Üdv a tagoknak .Teljesen laikusként kérdezek .Szeretnék mikroszkópot venni amrlyikkel lehet legalább 4-500 szoros nagyitást elérni .Látok sok digitális telefonhoz ill dzámitógéphez kapcsolhatót de gyanús hogy nagyon gagyik.Nem tudom hogy érdemes e ilyennel foglalkozni,vagy keressek használt hagyományosat. Méheknél nosema spórák ill virágpor számolására kellene.Kérhetek segitséget?? Köszönöm
I just found this on AliExpress: HUF14,210.38 | Optical Transit Square Cartesian for Optical Theodolite For Leica Total Station Prism Surveying https://a.aliexpress.com/_EGJ8Nrw
Másmilyen, geodéziával kapcsolatos, 90 fokos prizma után feltúrtam a NET-et,de semmi nyomát nem találta... Számomra az is rejtély,hogy ezt miért nevezik -következetessen!- 90 fokos prizmának. :-)
Egy földmérő optikai derékszögre azt láttam megadva, hogy 30 méteren 1cm a pontossága (cca. 1 szögperc
Kérdés, mire ertették? A középpont 90 fokos eltérítesere, vagy az elforgatáskor a változasra? Az lenne persze a jó, ha a kettőre együtt. Hat olyat nemigen tud egy fénykepezőgép keresője :)
Van egy teodolit-forgóasztalom, arra ragasztom a prizmát. A lézert szinten, 1/4 magasságnal bevilágitok, így elvileg 3/4 nél jön ki a visszavert feny, meg ugye 90 fokkal elterítve.
A folyosó vegere kerül a tükör (30 méterre), MAJDNEM merőlegesen a fényútra (de amúgy függőlegesen. Mellettem lesz az ernyő, arra állítom a visszavert sugarat.
Aztán elforgatva a prizmát, megnézem a szélső értekeket. Ezzel a valtozas mérhetô, a tükrözes a hiba mertekebe nem szól bele.
A derekszögtől való eltereshez adott, célszerűen középállasban rögzítem a folt helyét, aztán átfordítom a prizmat fejjel lefelé. Na itt van egy probléma - mert a lézert is át kellene, pontosan 180 fokkal a vízszintes síkban. Van ugyan egy - szintén geodéziai szögmérőm, nagy átmerőjű meg nóniuszos, vagy éppen teodolitom is - de ennyit talán mar nem er a játék.
,,A bontott fénykepezőgep tetőélprizmaimat ki fogom próbalni, mennyire tartják a 90 fokot forgatasnal: van egy 30 meteres pincefolyosónk a haz alatt. Egy optikai minőségű tükörrel az már 60 méter fényút. ''
Szuper, kíváncsi vagyok!
De hogyan akarod ellenőrizni, mennyire tartja a derékszöget?
Egy földmérő optikai derékszögre azt láttam megadva, hogy 30 méteren 1cm a pontossága (cca. 1 szögperc).
Érdekesség, hogy találtam otthon egy jó nagy derékszögű prizmát, aminek tükrösítve van az átfogója. Azt pont lehetne ilyen Bauerfeind-prizmának használni.
A harmadik ábrat egyszerűen "elrajzoltak", túlforgattak a prizmat (tudomanyos munkaban ?!).
A fenytörés nelküli levegő-üveg átmenetek egyetlen esetben lennenek rendben: ha ez pentatükör, es nem pentaprizma.
A bontott fénykepezőgep tetőélprizmaimat ki fogom próbalni, mennyire tartják a 90 fokot forgatasnal: van egy 30 meteres pincefolyosónk a haz alatt. Egy optikai minőségű tükörrel az már 60 méter fényút.
Nos, volt időm rendesen megnezni az ábrádat (illetve visszafejteni magamnak azokat a felteteleket vagy egyertelműnek vett infókat, amelyek számomra egyáltalan nem voltak azok, viszont amelyek nélkül az abra nem volt egyertelmű.
Az egyik ilyen, hogy ha keszítesz egy olyan pentaprizmát, ami a belépő-kilépő sugarakat is jól kezeli, akkor VALÓBAN teljesül az, hogy a három egymas mellé beforgatott prizma be és kilépő lapja párhuzamos lesz - mégpedig nem csak a 90 fokos elteritésű pentaprizmánál, hanem általanossagban. Azert ez nem triviális, viszont a sugármenet szempontjaból kritikus.
(Azt kiszamoltam, hogy a tükrözött lapok altal bezart szög 90 °- x/2, ha x eltérítest akarunk. 90° -nal 45°, 60° nál érdekes módon 60° stb.)
A sugarmenet grafikus szerkesztese zsenialis - mar emiatt megerte felvetni a kérdést.
A planparallel üvegekre vonatkozó fénytörest nyilván ismertem - de ahhoz, hogy megertsem, miert alkalmazhatod, kellett a többi.
Meg valami: remélem, senkit nem zavarnak az ilyen, csak érintőlegesen mikroszkópos kérdéseim. Ha igen, szóljatok, visszafogom magam.
"a levegő-uveg határon nem törik meg a fény": lehet,hogy én nézek be valamit,de: én nem látom,hogy bármelyik ábrán fénytörés lenne a levegő-üveg határon..... Amit látok: a piros és a kék sugár közti szögeltérés 2x akkora,mint a felület dőlésszöge...
Ott a pötty, igazad van. Ha értene bármilyen nyelven is, akkor elengedte volna ezt az egészet és nem különböző nevek mögül trollkodna. De érdekes érzés volt látni a nevem, hogy valaki ez mögött zsinnyeg:).
Én ugyan nem írtam rád, főleg nem nyomda festèket nem tűrő hangvètelben. De szerencsére ezt átlátod te is:)
Ennyire beteg elmèt. Most tényleg képes generálni egy új email címet és piszkoskodik? Tudja valaki ki ez, hol lakik? Csak el kéne vele beszélgetni a saját nyelvèn. Sajnos minden ember csak a saját szintjén képes megérteni a kommunikációt, pedig egy szint alá nem szívesen süllyed az ember.
Nagyon unatkozik. Az én emailben publikus, nem azonos az említett alteregóval:). Szép estét mindenkinek.
Nincs neki külön neve, mert elég nyilvánvaló állítás. Két dolgot kell hozzá összerakni:
(1) [fizika] amikor a fény visszaverődik egy síkról akkor a beeső és a visszaverődő fénysugárnak a tükröző síkkal bezárt szöge egyenlő. (α=β)
(2) [geometria] a csúcsszögek (más néven váltószögek, más néven fordított állású szögek) egyenlők. (α=γ)
Vagyis β=γ.
,,illetve hol találom?"
Az optikával foglalkozó könyvekben ez bent szokott lenni, ahol a prizmákat tárgyalják.
,,Mi a helyzet egyebkent a levegőből belépő / oda kilépő sugár irányvaltoztatasával? Mert ugye mas szögben lép be, mint ki, stb.''
Erre meg az vonatkozik, hogy egy plánparalel üvegbe be és onnan a túloldalon kilépő fénysugár mindig párhuzamos. Ez azárt igaz, mert a Shell formulás alkalmazzuk oda-vissza a két felületen.
Tehát azt kell megnézni, hogy az ábrán a baloldali sík (ahol a fény belép) és a jobboldali sík (ahol meg kilép) párhuzamos-e.
Az általában, minden prizmára igaz (tétel), hogy az eredeti prizmában pattogó fénysugár a tükrözgetett diagrammban egy egyenesnek felel meg. Függetlenül attól, hogy merőlegesen érkezik-e be a fény, vagy szögben.
Mar bocs, de amit leirtál, az szep LEÍRÁS, vagy SZEMLÉLTETÉS - de nem levezetes... És a masodik rajz is pont olyan, mint a neten fellelhetők: csak a merőleges beeső sugarat mutatja. Ez kb olyan, mint ha egy lencserendszert kizárolag a központi sugarral abrázolnánk. Há' átmegy minden középponton, oszt' kész :)
(Mondjuk ezert használható tök jól az okulárba helyezett, nagyon kis atmérőjű lézer centrálasra.
,,Próbáltam találni egy levezetést arról, miért lesz PONTOSAN 90 fok az eltérítés szöge, a beesési szögtől függetlenül.,''
Ha tükrökből áll a prizma, akkor egyszerű: ha páros sok tükröző felület van, akkor ha a beeső fény egy adott szöggel elhajlik, akkor a kijövő is azonos irányban és azonos szöggel fog elhajolni.
Ha üvegből van a prizma, akkor az a szokásos trükk, hogy ahol a fény tükröződne, ott odarajzoljuk a prizma tükörképét, és egyenesen vezetjük tovább a fénysugarat:
Ebből szépen látszik, hogy a belépő és a kilépő sík párhuzamos, azaz a prizma úgy viselkedik, mint egy jó vastag plánparalel üveglemez.
A Bauerfeind még érdekesebb: a belépő oldalon átmegy a fénysugár, aztán egy visszapattanás után meg ugyanarról a felületről meg visszaverődik, mert akkor már nagyobb a beesési szög. Ezért nem is lehet tükrözésmentesíteni.
Próbáltam találni egy levezetést arról, miért lesz PONTOSAN 90 fok az eltérítés szöge, a beesési szögtől függetlenül. Ami furcsa: nagyon sok helyen van fotó, rajz róla - van, ahol megírják azt is, hogy a két sarokszöge 90 fokos, a másik kettő pedig 112.5 fokos - de mindenhol csak a merőlegesen beeső sugarat mutatják. Rajzoltam egy nem triviális esetet is, itt van. (valójában a szögeket is levezettem, de azt most nem tudom leírni. "könnyen belátható", stb.)
Ami számomra még édekes volt, hogy a két tükröződő felület NEM az üveg/levegő határfelület miatti teljes visszaverődés miatt tükröz, mert ahhoz a beesési szög kicsi - az bizony rendes tükörbevonattal van ellátva.
Na de legalább most utánanéztem (-tünk) a pentaprizmának.
Egyszerű pentaprizmám nincs - fényképezőgépben használt, oldalfordító tetőélprizmám viszont (ami igazából 8 oldalú) van néhány. Kíváncsi vagyok, azok mennyire pontosak.
(Érdemes megnézni a canon eos magazint, hogy mekkora hülyeséget ír arról, miért kell "levágni" a pentaprizma 3 sarkát...
Az meg úgy kell, hogy (ahogy írtad) leesztergálsz egy homlokfelületet, és - most jön a trükk - ott helyben a keresztszánra feltett mérőórával rámérsz az esztergált felületre. Ez persze nem mutat semmit, mert az óra ugyanúgy mozog, mint a kés. De ha a hátul, a túloldalt méred, akkor máris megmutatja a merőlegességi hibát, sőt, mindjárt a dupláját.
Ez érdekes. A neten ezerszám árulnak használtan és újonnan ilyen földmérő optikai derékszöget; mind tökugyanúgy néz ki, mind pentaprizmás. Ez a jegyzet viszont nem is említi. Ezzel szemben a jegyzetben emlegetett Bauerfeind prizmás megoldásból nem talátam élő példányt a neten.
Mondjuk nekem nem is igazán tűnik praktikusnak, mert a belépő oldalnak csak egy kis részéről fog jó irányba menni a fény. Talán egyetlen előnye, hogy ez egy sima derékszögű prizma, egyszerűbb legyártani, mint a pentaprizmát. Ezzel együtt az utóbbi sokkal jobbnak tűnik.
Érdekesség egyébként, hogy ezt a Bauerfeind prizmát itt a fórumon mindenki ismeri: ez van a tört mikroszkóptubusokban. Persze mások szögei, hogy ne 90°-kal, hanem 45°- vagy 60°-kal térítse el a sugarakat.
Egyébként arra kell, hogy kitaláltam, ha már a marógép főtengelyébe be lehet fogatni a forgatott wifi-mikroszkópot, akkor a múltkor bemutatott mikroszkóp-pkulár helyére behelyezhető lézert is be lehet, és akkor ha azt frgatom, akkor a hosszanti szánra mehezett kamerával kimutatható, hogy mennyi az eltérése a párhuzamostól (van ilyan kisesztergám, Univerzál 2-es szovjet csoda, ahol a teljes főorsót tudod szögbe állítani kúpesztergáláshoz. A keresztszám ellenőrzéséhez viszont a 90 fokos sugár kellene. Miközben leírtam, tudatosult bennem, hogy egy max átmérőjű síktárcsa kiesztergálása, majd mechanikus ellenőrzése peremtől a közepéig kicsit egyszerűbb.
Uraim, van egy halvány emlekem arról, hogy mérestechnikaban hasznalnak olyan prizmarendszert, ami a beeső sugarat az eredeti iranyahoz kepest pontosan 90 fokkal eltériti - bárhogy is essen az eszközre (adott határokon belül).
Úgy, mint ahogy a sarokprizma mindig 180 fokban veri vissza, lasd macskaszem.
Erre a fordítás dologra nagyon kiváncsi lettem és utánanéztem. Kipróbáltam a feleségem új mobiltelefonjával és kiválóan működik ! A Google translatort telepítettem . A fényképezőgép ikon érintése után gyönyörűen fordítja a szövegeket,úgy, hogy a képeket megtartja változatlanul. Gyakorlatilag fogok egy idegennyelvű könyvet és a telefont a szöveg fölött tartva a telefonon olvashatom a magyarra fordított szöveget. Mindezt ingyen, offline és vagy 100 nyelven tudja ! Csak én nem tudtam eddig, hogy létezik ilyen csoda ! Hiába, lassan már őskövületnek számítok, telefon és a számítástechnika terén !
Most egy kicsit eltérünk a szokásostól - ez egy nyugati zeiss kiadvány a mikroszkóplámpákról.
A poén az, hogy van benne egy képzeletbeli beszélgetés egy Dr. X és egy Herr Y között, ahol az előbbi hagyja magának elmagyarázni, hogy miért jó a Köhler féle megvilágítás.
Miután beszkenneltem, Jeff (akinek amúgy a kupac prospektust is köszönhetem) OCR-ezte a beszélgetést és a Chat GPT-vel lefordíttatta magyarra, hogy mindannyian élvezhessük.
Előlépve a passzív követők sorából ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek azt a rengeteg információt, amely az évek folyamán sokat adott hozzá a tudásom, mikroszkópos hobbim fejlődéséhez.
Külön köszönöm Leventének, aki időről-időre személyesen is sokat segített az aktuálisan felmerülő ötleteim megvalósításában.
A regisztrációval és egy-egy hasznos tartalom megosztásával a jövőben magam is szeretnék hozzájárulni a fórum további működéséhez,
Hozzájutottam pár régi CZJ katalógushoz. Ezek nagyja nincs fenn Woitzik gyűjteményében, vagy nem abban a verzióban, vagy nem szép. Apránként tervezem beszkennelni ezeket. Itt az első:
Köszönöm Bálint ! Csak röhögök rajta. Furcsa egy alak lehet pzo. Most éppen Fotyi Erik neve tetszett meg neki és amögé bújva irogatott egy szerelmes levelet. Idézem a nyomdafestéket tűrő részt:
kondenzor lencse Beérkező levelek
fotyierik<pokaho@freemail.hu>16:26 címzett: én
halmos "úr" kérem. most újra a mikroszkóp fórumon igyekszik tisztára mosni magát azzal , hogy újfent piszkoskodik?? maga tényleg egy.....
a túlértékelt haverjainál keres menedéket a fórumon?! "
A tények is bántóak tudnak lenni ezek szerint egy kaméleonszerűen identitást váltó alak szemében.
De nem etetem tovább..
Bocs az Off topic miatt ! Igyekszem visszafogni magamat. :)
Sajnálom Feri, hogy így rádszállt ez az ember, de továbbra is azt mondom, hogy teljesen korrekt és indokolt volt, hogy a fórum alap hangvételének érdekében akkor beleszóltál a "vitába".
Remélem emberünk irántad érzett vonzalma hamarosan elhal és nem lépi túl az emailezést.
A pzo névvel (is) bejelentkezett pasas küldözgeti a gyalázkodó leveleit. A változatosság kedvéért többféle név mögé bújva. Írt már Bálint barátom neve alatt, ma meg lesi fotós<fujica@freemail.hu> név és cím alatt. Igazából nem zavar, mennek maguktól a spam gyűjtőbe. Nyilvánvalóan nem egy egészséges lélek működésének termékei ezek a levelek, inkább csak sajnálom szegény pasast. Azért írom most ezt ide, hogy tudjanak róla az érintettek, akiknek a nevével visszaél.
Én működőképessé teszek eszközöket, nem restaurálok :)
És nyilvan van mondjuk M2 es menetfúróm. Egymillió forintos canon objektívet pedig perverz élvezet a marógepen "kezelni". A tulaj csak utólag látta a fotókat...
:)
mi
Ennek a modellezése van itt.
Így már láthatjuk a t1 vagy a t2 részletet.
