A RÉTEGZŐDÉST (szoba tetején van a meleg) CSAK a hőszigetelés csökkenti.
Ha a rétgeződött meleget lekevered a HIDEG PADLÓRA, alsó traktusban HIDEG FALAKRA az még több meleget fog elvonni a lakótérből (nagyobb ΔT), tehát akár nőhet is a fűtésköltség.
nem teljesen hőszigetelés téma, de van valakinek tapasztalata mennyezeti ventilátorral? több helyen olvastam hogy akár 10%-al is csökkenthető a fűtési költség, emellett növeli a hőérzetet is, mivel nem a szoba tetején van a meleg
Hát igen, pont ez a lényege a Stevenson házikónak. A műanyag tégelyekben ezt úgy oldottam meg, hogy a külső rétegen fúrt lyukak és a belső rétegen fúrtak el voltak egymástól csúsztatva, azaz járt a levegő is, meg nem is érte a napsütés a mérő szenzort.
De annyira vékony volt a fehér műanyag, hogy túl sok hőt szívott magába, a levegőcsatornák nem hűtötték vissza.
ahhoz h ne csaljon (pontos legyen) folyamatos légáramlatot kell biztosítanod. bármilyen zártabb házba teszed, akkor nem lesz pontos. szerintem nem hőszigetelés kell, hanem valami fehér rácsos/lamellás védőtok (amin a levegő szabadon áramlik, de mégis árnyékot ad.
Hja ilyen pici dolog, akkor legjobb körülnézni a környéken, hogy hol hőszigetelnek, és kunyerálni hulladék xps darabot. Kb. 10x10x10cm vastag hasáb, vagy 2x5cm összeragasztva elég lehet.
Nem írtam, de a tömeget is minimalizálnom kellene, mert egy kb 1,5*3 centis mini hőmérőt szeretnék elrejteni úgy egy miniatűr Stevenson házikóba/kalitkába, hogy hátizsákra vagy övtáskára rögzíthessem túra közben. S közben kevesebb, mint 1 fokot csaljon a napsütés miatt a hőmérő.
Ez a purenit elég sűrű, azaz nagy sűrűségű anyagnak tűnik.
Purenit esetleg? Abból kb olyat méretűt kapsz, amilyet akarsz, akármelyik purenit megmunkálással is foglalkozó cégnél, mint a Purpoint.Tárgyalóképesek:))
Nem tud valaki olyan helyről, ahol aerogél hulladékot tudok szerezni egy-kétezer forintért? Hobbihoz kell egy kb. 0,05-0,1 m2-nyi. Még a vastagsága is mindegy.
Ha ilyen forrásról nem tudtok, akkor esetleg olyan helyről, ahol ugyanekkora méretben valami jó hőszigetelő anyagot (hungarocellt???) tudok elhozni?
Előre is köszi.
A kiinduló anyagom egy többrétegű műanyag, konkrétan gyógyszertári fehér műanyagtégelyek. Azaz ezekhez képest szeretnék ugrásszerű eredményt elérni a szigetelés terén.
Ok, köszi. Végül a Jutafol Neo Reflex 150-et választottuk, annak jobb az ár/érték aránya. Ti milyen ragasztót használnátok hozz (akár szalag vagy rugalmas/folyékony)?
én is fölé vittem (muszáj volt), de emiatt girbe-gurba lett a vezeték, és a fürdőből kijövő pára "megakadt" a csőben. Aztán kiegyenesítettem és akkor már jó lett.
persze én inkább azért kérdeztem, mert a gipszkarton és a szarufaösszekötők (így hívják?) közé merőlegesen nem fér be a légvezeték és én szívtam emiatt
Köszönöm a képeket, meg az infókat. "Szóval nem kell gipszkarton, az árát inkább költsd valami hasznosabbra." Itt OSb-re gondoltál, nem? Ez a roskadás téma érdekes viszont, szted ha 30cm lesz befújva hivatalosan, az először milyen vastag lesz kb?
ja, és lécrács sem kell, a gk közvetlenül mehet a fóliára. A vezetékeket fent vezettem el, utólag fúrva, tömítve.
A cellulóz befújás után is kellett csillárt felraknom, kifúrtam lentről felfelé, kézzel ellapátoltam a cellulózt, letömítettem a vezetéket szalaggal és jónapot. Én nem szenvednék a gipszkarton alatt a drótokkal.
Ez a mennyezeti egy rövid függesztő, de vannak pálcásak is, szóval a fogópárak alá bármennyit lóghat be a fémszerkezet.
Nálam annyi trükk lett hogy van fűtés is a gk mögött, emiatt van a rendszerlemez és a csövek ott, de ha ezt elhagyod és csak a fólia van mögötte az is tökéletes lesz.
Felülről cellulóz került be, azóta roskadt valamennyit mivel ide nem tömörítve fújódik be (ellentétben az üregekkel), szóval ezzel majd számolj befújáskor, inkább legyen plusszos.
Szóval nem kell gipszkarton, az árát inkább költsd valami hasznosabbra.
Rajzolj már egy rétegrendet, vagy fényképezd le, bármi. így eléggé nehezen érthető hol mi van.
Nem értem ezt az OSB kérdést miért kellene. A gipszkartonváz legtöbb esetben lóg a függesztőkön a fogópárak között, gyakorlatilag a karton tetejére megy a szigetelés. Simán elbírja.
kiggyo; Capt.IQ229: köszönöm a választ. Körvonalazódik a megoldás, de pár dologban tanácstalanok vagyunk. A súly miatt (és mert valószínúleg befújt szigetelés lesz), szerintünk nem lesz elég a gerendák aljára léceket rögzíteni a gipszkarton fölé, hanem egy réteg OSB-re is szükség lesz. Vajon a (belső) párafékező fólia az OSB fölé vagy alá menjen?
Kőzetgyapotot teríts le, és pallóból csinálj járkáláshoz utat, időnként alátámasztva. Nálam így van, a fogópárok alján lóg a gipszkarton mennyezet, a fogópárokra felülről raktam egy kis magasítást és rá a palló keresztben. így 25-30cm a szigetelésnek az üreg. Az üreget meg kifújattam cellulózzal és kész, de nyilván a tekercses is lehet ott.
Ha ritkán kell járni, évi 1-2 alkalommal akkor meg simán rá lehet lépni a gyapotra, nem kell aggódni. Anyámnál csak leterítettem, már voltam fenn vagy 10x antennát, cserepet buzerálni és semmi baja, kirúgja nagyjából magát ahol ráléptem.
Nem ide illő témakör, de hátha tudtok segíteni. Ha sértem ezzel a fórumot, elnézést kérek.
Tavasszal szeretnék meglévő járdára, kocsibeállóra, térkövet rakni. Halottam, hogy a víz a beton miatt nem tud elszivárogni, és idővel hullámos lesz a térkövezet felület. A betont nem szeretném felverni, mert jó állapotban van. Milyen megoldással lehetne a vízelvezetést megoldani, fúrjak sűrűn lyukakat a beton felületére?
Még egyszer elnézéseteket kérem, és ne vegyétek trollkodásnak.
Igen, akkor lehet félreérthető voltam. Ez nem a földszint és a tetőtér közötti födém, a hanem a tetőtér és a padlás közötti. Fa gerendák vannak és csak alkalomszerűen járnánk rajta.
Tetőtér beépítésnél fa padlásfödém szigetelésére rétegrendet tudtok ajánlani? Járhatónak kéne lennie felülről, és elég nehéz a (18kg/m2-es farost) szigetelőanyag, ezért is vagyok tanácstalan...
A videóban nem beszél arról,hogy az első sor téglára vízszigetelést felhajtja vagy oda rak a tégla oldalára vízszigetelést.
Itt egy kép nálam annyiban mas,hogy csak az xps alatt dörken. Vízsszigetelés csak a lemezelap betonra kerül. Oldalt nem jön fel. Xps elé dörken szivargó lemez megy.
Azt tudom elképzelni,hogy a vízszigetelést felhajtom és ahogy rakjuk a téglát akkor ragasztjuk majd a teglahoz/xpshez a vízszigetelést.
Szerintem az utolsó mondatnál lényeg: a lemezalapnál nem az xps-ig kiengedni a vízszigetelést, hanem tovább és felhajani a téglára, aztán ragasztani fel az xps-t. A felhajtás hossza a végleges udvarszint fölé 30-40cm.
Lemezalapnál oldalt fel lett engedve az xps betonozás szintje fölé. Így az xps magassága az első sor tégla magasságával egyenértékű kb. Majd erre kerül még egy sor xps. Talaj szint 60cm+ lesz az xps magasság,ami a min 30cm felett lesz jóval.
Viszont így nem lehet a teglára vízszigetelést kenni oldalról.
Xps homlakzatban egysíkban lesz az eps homlokzattal,lábazat nem lesz beugratva.
Kérdésem xps mögé kell-e egyáltalán vízszigetelés?
Ha igen van-e erre megoldás vagy körbe kell vagni xps-t mindenhol és majd a téglarakás után visszarakni.
Lemezalpra került vízszigetelés pedig az xps-ig lenne kiengedve(lemezalap alatt van már dörken lemez,emellett xps is.)még rámegy egy vízszigetelés réteg. Gondolnám lentről nem kap vizet. Oldalról ne kapjon.
A szárazépítéses verziót pedig hővezető lemezbe pattintják. Nekem van mindkettő, mindkettőt magam kiviteleztem.
Sehol sem használják a levegőben őket, nagyon lerontja a hőátadást.
Azt számold ki hogy 10m 20-as cső hány wattot képes leadni levegőben. Aztán hogy m2-enként kb hány méter csövet raknál fel. Ebből lesz egy W/m2 értéked.
Na ezt az adadot hasonlítsd össze egy rendszerlemezes vagy padlófűtés adattal, azok nyilvánosak.
A levegő azon a 0 - 2cm-en mennyi hőt tud közölni a betonnal 1nm-en , mennyi energia jut át a betonon ? Például , ha a légrésben a levegő hőmérséklete 40°C és a beton 20°C-os induláskor (rétegrend lentről felfelé haladva - levegő , beton , levegő . Az EPS irányában, pince felé a veszteséget ne vegyük figyelembe ! )
A házon azért tud hűlni a fal, mert a külső levegő mozog, de egyébként a levegő nem olyan jó hővezető (beton lambjája 2,1, levegőjé 0,024). Szóval szerintem a cső-légrés-beton sosem lesz jó.
Itt nálam a kislakásban padlófűtésnél 21-22 fokos fok a padló a kőlapoknál, 22 fok a laminálton. Jéghidegnek nem nevezném, nekem teljesen oké, aki melegebbet akar, tegyen szőnyeget. Otthon már más, ott a külső falak mellett 15-18 fok környéke, beljebb 1-2-3 fokkal melegebb. Az már talán jéghideg.
Ezzel a mennyezet-fűtéssel túlgondoljátok szerintem. Az íkútlan jófelé keresgél, a lábazati szigetelés jobb megoldás lenne, már mint ha nincs, (én is ezért kérdeztem, mi a helyzet szigetelés fronton). Alapvetően ha egy helységben 21 fok van felett meg 22, ott a födémnek sem kellene ettől nagyon eltérnie, max a széleknél, ha nincs lábazati hőszigetelés. Nyilván az a 2cm eps ott a födém alján nem segít a problémán.
Elég , ha megnézed , hogy mennyi hő tud átjutni a betonon 1°K-nél . A házad falán is átjut elég rendesen a hő , ha nem hőszigeteled . Még az északi oldalon is , ahol nyáron nem süti a Nap . :-)
Természetesen sok függ attól , hogy hogyan van megépítve a födém , mekkora a tömege és miből áll .
De tudod , én csak egy okoskodó laikus vagyok ! Viszont szívesen tanulok !
Nem találtam meg a levegő-beton közti hőátadás mértékét (bár sokat nem kerestem), de nem véletlenül öntik a padlófűtéscsöveket teljesen körbe betonnal. Szerintem ebben a cső vastagságú légrésben már szaunázni fognak a bogarak, mire a beton elkezd átmelegedni.
Valamint , ha csak az a légrés lesz , ami a csövek vastagsága és a hőszigetelés szélei jól le lesznek zárva , akkor a légrésben az egész fűtendő felületet egyenletesen fogja melegíteni a felmelegedett levegő .
Ezzel látok némi problémát, egyrészt mihez kötözi a födémen a gyorskötözőt, másrészt levegőn keresztül a padlófűtés hőátadása a födém betonjára az talán az első gőzgép hatásfokához lesz mérhető, bármennyi hőszigeteléssel is borítja.
Viszont , ha én akarnám megoldani a padlófűtést a pince felől , hogy ne keljen fent rombolni , akkor feltekerném a megfelelő mennyiségű fűtőkört a megfelelő csőhosszal és azt betakarnám megfelelő vastagságú hőszigeteléssel . :-)
Igazad van , csak ha le is veszi a hőszigetelést , akkor sem lesz langyos a padló . :-( Ahhoz legalább 27°C-ra kellene folyamatosan lent fűteni , hogy idővel érezhető hatása legyen fent .
Ha fent 21°C-ra fűtesz és lent meg 22°C-ra , akkor nincs ami melegítse érezhetően a padlót fent . :-(
Tedd a hőmérőt a fenti padlóra és lent a nikecelhez ! Mekkora lesz a különbség ? 1nm 2cm-es nikecelen minden fok különbségnél 2Watt az energia , ami átjuthat lentről fel . Legyen 3°C a különbség , akkor 6 Watt nm-re . Szerinted az mire elég ? Először is nagyon hosszú időbe telik , mire a födém valamennyire is átmelegedne , de szerintem ez nem jön létre , mert fent le is adja rögtön . Nincs annyi utánpótlás , hogy érezhetően meleg legyen a padló .
2 szintes hazunk pince plafonja 2cm nikecellt kapott, emiatt lehet az hogy ha a pincébe hiába fűtünk, a fölötte lévő lakótér padlója jeghideg, mert nem engedi át a pince szigetelés a meleget?
Skacok, 38as Poroton falazatra mekkora szigetelést raknátok? Erről a Porotonról nagyon nincs info, a ház 94ben épült és ez van a terven.. Meg tényszerűen a fal 40 körül van, tehát 36 v 38as tégla, és vmi üreges tégla..
Lakás belső szigeteléséről kérdeztem az elmúlt hetekben itt a fórumon.
Belsőépítésszel nem találkoztam mégsem, de okleveles építészmérnököt, épületenergetikai szakértőt tudtam kérdezni.
Elmondásom alapján a GREEM MIG Kft anyagát -az Interior bevonatot, és egy másik anyagot is ajánlott: ez nem bevonat, hanem egy kapilláraktív PUR keményhab belső hőszigetelő rendszer: iQ-Therm 2.0:
Vettünk egy nyaralót, 36 v 38as Poroton tégla a falazat, 94ben épült. A tetőben elvileg 14 centi üveggyapot ("isolyth"), ja tetőteres.
Kérdésem: normális-e h fűtetlenül állva, hétvégéken menve 14-15 fok van a tetőtérben? lent 16-17. Amire ki akarok lyukadni, hogy esetleg gatya lehet már a gyapot a szarufák közt (állatkákat is hallani eseténként..), vagy normális h ennyire lehűlt fűtetlenül. Ami gyanús, h nem is nagyon tartja meg a hőt, elektromos hőlégfúvóval az emeleti szobát befűtve 22 fokra, majd kikapcsolva gyorsan hűl, reggelre megint 15 körül van. De ezt talán az is okozhatja, h már áthűltek a falak.. Nyáron a hetekig 35-38 fokban 30-31 fok volt fent. Összehasonlításképp: itthon a sztem korrektül szigetelt tetőtérben ilyenkor 27-28 fokig megy fel. Itthon is 15 centi van összvissz a ferde síkban, csak itt keresztbe stafnizva 5 centi, így hőhídmentesebb. de nem hiszem h ez ennyit számítana.. Továbbá itthon falszigetelés is van..
Ja még a nyaralóban szelelő, szigetelés nélküli fa ablakok vannak, itthon faxa műanyag.. Talán ez is számít kicsit.
Most néztem meg az oldalt, amit linkeltél. Ezek nem a munkadíjak, hanem a rendelet által megadott költségkeret, amibe az adott műveletnek bele kell férnie. Ergo ennél többet nem számoltathatsz el az adott dologért.
Az a baj , hogy sok " szakember " még a számításokat sem tudja magától levezetni , csak behelyettesítenek , meg már rutinból adják a tutit . Te meg fizeted és idegeskedsz majd a jövőben , hogy túlméretezték és most mit tegyek , hogy valahogyan elfogadható legyen . :-(
Azért a hőszivattyú is nagyon energiatakarékos tud lenni , ha jól van megtervezve és kivitelezve . A kiválasztásnál már a födém hőszigetelés által megspórolt hőenergia mennyiséget is figyelembe kell venni és oda figyelni , hogy a tervező ne a ház idáig fogyasztott energiamennyiségét vegye alapul .
Persze, csak kötelező rész a támogatáshoz, hogy legyen benne valamilyen szigetelés födém vagy oldalfali. Ha az nincs, akkor a többi sincs.
Ha nem sikerül támogatást kapni, akkor meglesz saját kezűleg. Azért maradt ez így a végére, mert ezen lehet kimutatni a legtöbb hőmegtakarítást (legalább 30%-nak meg kell lennie).
Viszont ha nem a támogatott terv része eleve a födémszigetelés , akkor is érdemes sk letekerni . A ház fűtésköltségén nagyon sokat megspórolhatsz vele .
120m2, de ez mellékes, mert az OFP nagyon kedvező (1 millió önerő, 2,5 millió kamatmentes kölcsön legfeljebb 12 évre, 3,5 millió támogatás), és emellett még egy hőszivattyú beépítésre kerül és a teljes fűtési rendszer korszerűsítése. Tavasszal vásárolt ház, a homlokzatszigetelés megtörtént. Ha mégis meghiúsulna a támogatott forma, ezt a legkönnyebb sk. feldobni bármikor. Ha le is vesznek a vállalkozók 20% pluszt, még akkor is megéri - szerintem.
Ha 100nm akkor is ez " csak " 258 000 HUF , ha meg 2 rétegbe akarsz esetleg 15cm-es hőszigetelőt , az meg 387 000 HUF . Gondolom nem szeretnél még ha kamatmentes is a kölcsön ezen értékek 2-3 szorosát visszafizetni csak azért , hogy másnak legyen nagy haszna , neked meg a 87 hónapig tartó kölcsön visszafizetése . Ha normál banki kölcsönt vennél fel erre az összegre , azt azokkal a részletfizetésekkel ahogyan írják ( 3000 000 HUF esetén ) simán lefizetnéd egyharmad idő alatt . :-)
Saját példa sk leterítéssel : 166nm födém 2x18cm . A fiammal normál tempóban 1 nap alatt komplett kész lett úgy , hogy még a manzárd szobát is komplett beszigeteltük a gyapottal .
Ahhoz képest, hogy egyedül 2-3 nap alatt megcsináltam (90 m2 födémre), még némi járható felületet is kialakítottam, tényleg elég sok. Jó, én csak 20 cm-t raktam, nem 30-at.
Megfelelő megtakarítás kell, tehát legalább 30% az energetikai tanúsítvány alapján. Márpedig ez hoz a legtöbbet, ezért kell belevenni. Ha pedig 40% a megtakarítás, akkor nem is 3,5, hanem 3,8 millió a támogatás.
Oké, van egy támogatott összeg, amit csak adott dolgokra költesz, de hogy azon felül mit csinálsz meg saját magad, ahhoz semmi közük. De amúgy ha úgyis támogatásból csinálod, miért nem inkább járható födémben gondolkodsz? Nekünk ennyi pénz volt rá, ezért lett gyapot, de azért ez eléggé megköti az ember kezét. Most például a telefont kell majd átkötni, eddig felszaladtunk a padlásra, és áthúztuk ott, ha bármilyen új kábel bejött, most már ez nem játszik.
Fogod az üveggyapotot, és végiggurítod. Teljesen felesleges bárkinek munkadíjat fizetni, főleg ilyen horribilist. Fokozatosan haladj, mi úgy csináltuk, hogy a rövidebb oldalt végigraktuk két sorban egymás mellé, aztán merőlegesen rá is elkezdtük gurítani úgy, hogy a szélek mindig fedésben legyenek. Lassan haladsz hátrafelé. Aztán elindulsz a másik végéről is. Ott érdemes befejezni, ahol a feljáró van. Két délután alatt megvolt. De csinálhatod apránként is. Másfél milliót maximum akkor lennék hajlandó fizetni, ha valaki járható padlásszigetelést csinálna, üveggyapotért semmiképp. Nekünk csak 20 cm van, de 150 m2-re tavaly ilyenkor 300 ezer volt.
Padlásfödém hőszigetelése 30 cm-es10.636/m2 anyagköltség,14.173/m2 munkadíj. Ennyi munkadíjat /m2 kicsit gyomorforgatónak érzem. 100m2-re ez 1,4 millió. Hát úgy gondolom, hogy még a fele is irreális lenne.
Sziasztok! Kicsit off, de ti itt mindenhez értetek. Télen temperált nyaralóban (10 fokon megy a fűtés) a villanybojlert kell külön temperálni, vagy ki lehet kapcsolni teljesen?
Van egy lapos tetős kazánházam, benne vegyes kazán. A kémény 3 oldalról szabad, negyedik a falon. Sima téglakémény, szeretném szigetelni kívülről a tető fölötti részt kb 2 méter magasságig. Mehet rá eps? A kémény kazánházban lévő része sem volt még olyan forró, hogy ne tudjam rárakni a kezem.
A rétegrendet nem tudom sajnos. Azt tudom leveszem a csillárt és látom a felületet ahol nem festett már ott mintha nád lenne és valami fal anyag:)
A jelenlegit is én tekertem le. És ha nem számít akkor veszek még és simán tekerek még rá és nem fizetem ki a majd 600k. Elvileg ahogy tudom látom nem keveredik a kinti levegővel,de ezt pontosan nem tudom. Tetőig van szigetelés ahol a fa doboz kezdődik. A tető új így gondolom ott nem ázik:) Legalábbis remélem:)
Nálam nagy, többnapos esőknél, illetve nagy széllel jelentkező csapadéknál van 1-2 hely, ahol becsöpögés van a tetőn, nem komoly mennyiség. Annak idején az előző tulajnál nem végzett tökéletes munkát a tetőfedő. Viszont a teljes cseréátrakásra, cserépfólia cserére most nem szeretnék költeni.
Most készülök lerakni a 30 cm kőzetgyapotot, páraáteresztő fóliával a tetején. Több szakember javasolta, hogy ahol becsöpögés van, arra a részre tehetem duplán a páraáteresztó fóliát.
A tető magas, és jelentős átszellőzés van. Mennyire életszerű az az elképzelésem, hogy a beeső víztől meg fogja védeni a páraáteresztó fóliám a gyapotot, és ki fog szellőzni?
Saját kezűleg letekered a tekercseket , vagy lerakod a lapokat , amelyik neked a szimpatikusabb . A rétegeket átfedéssel rakd , hogy ne tudjon a meleg sehogyan se átjutni az esetleges találkozási vonalak mentén . A főfalon keresztül a kinti hőszigetelésre is rakd rá átfedéssel , hogy ne keletkezhessen hőhíd .
"nem sokat ér mert a mennyezet elvileg olyan amiben légrés van"
egy pontosabb rétegrend segíthetne a válaszokban..
ha fafödémed van, aminek a gerendák közti levegőmagja nem cserélődik a külső=hideg levegővel, akkor ne hívd és ne vedd fel a telefont, amikor ugyanezek hívnak, mert kóklerek.
lehet befújni oda hőszigetelést, de az nem igaz, h a fölé tett 10 cm-ed "nem sokat ér". mert igenis hasznos volt.
ha egyszerűen-olcsón akarod letudni, akkor veszel szálas hősziget és magadnak leteszed.
de az első, h a tetőről ne jöjjön be eső/hólé/stb..
Üdv. Jön a hideg így felmerült egy szigetelő kérdés. Egy régi kádár kockában lakom ami körbe van szigetelve. A padláson jelenleg 10cm gyapot van lerakva. Gondoltam rakatok még le az állami támogatással ami mint kiderült nem annyira egyértelmű. De a cég akitől kérdeztem ők azt mondják nekem befújt szigetelés kell mert amit leraktam az nem sokat ér mert a mennyezet elvileg olyan amiben légrés van. És azt kell szigetelni. Mennyit hoz egy ilyet mert kb 600k az ára 80nm-re.
Ha " húznak " a falak , akkor az egész felületre értjük és nem esetleges rosszul öntött részekre !
Beton esetében : az érték 150
XPS esetében : az érték 100-200 között
Én ajánlottam 2cm-es XPS táblát ragasztani a falra . A ház fala ami betonból van , az milyen vastag ? 150-200mm ?
Legyetek szívesek dobjatok egy számítást , hogy mennyi víz fog a két anyag találkozásánál felgyülemleni és kárt okozni ? ( vakolatokat nem kell ,hogy figyelembe vegyétek )
Tudjátok szívesen tanulok a nálam okosabbaktól , hiszen csak egy laikus vagyok :-)
Neked pontosn mi a szakmád? Én a kérdezőnek azonnal beírtam a multiport, mert ez az egyetelen termék, aminek tanusítványa van belső szigetelésre és nagy intézmenyes épületek felùjításan is hasznalták, aminek kiszámították a szakmernökök a párafizikai modellét. Erre az unatkozó amatörök elkezdtek variálni. A másik megoldás az expandált patafa, de az drágább.
Ez egy első emeleti panel lakás a hetvenes évek végéről.
Kívülről befelé talán így lehet:
kőporos vakolat, alatta malteros cementes réteg, csúsztatott beton, belül vékony vakolat ,meszes festés, amin volt enyves festés és tapéta, ezek lekaparva, majd glettelve és festve diszperziós festékkel.
Műanyag ablakok vannak.
Bérbe volt adva, a bérlőnek is hideg volt, de ő északi nációhoz tartozik, kevésbé reklamált miatta.
ŐT nem hülyézem le, mert nem hülye, csak hülyeségeket ír.
Téged viszont nem tudlak azzal vádolni, hogy hülyeséget írsz, mert az összes topicban ahová utánam mászkálsz soha semmilyen szakmait, vagy topictémába vágót nem írtál még.
Hézagmentesen leteszed az első réteget, szarufák közé beszabva, ahol kell, aztán a második réteget mindkét irányba fél táblával eltolva rakod, mint kőműves a téglafalat.
A fekete az első réteg, piros a második.A második réteg széleit féltáblákkal indítod, mint kőműves a téglafalat.
Érdeklődve olvasom a helyenként már személyeskedéstől sem mentes pára vitát. 😃
Kicsit belepiszkítva az értekezésbe, valaki nem tudna esetleg egy videót, képeket mutatni a táblás kőzetgyapot két rétegének átfedéssel födémre történő lerakásáról.
Nem teljesen tiszta. A neten ma már minden szerelésről van videó, erről mégsem találok, valószínűleg én keresem rosszul.
Hány % pára jut át a falazaton évente ( mindenhol azt írják 3% ) ? Ebből mennyi nyáron befelé és télen kifelé gramm /nm-re megadva ? Átmeneti időszakban mi történik amikor a hőmérsékletek nagyjából egyenlőek kint és bent , csak a páratartalom különbözik ? Hová lesz a pára ?
Mi történik akkor, amikor kint magas a páratartalom és bent alacsony?
Ez megtörténik nyáron.
A külső a pára áthatol a falazaton (páradifuziós ellenálási szám 3-6), az belső XPS (páradifuziós ellenálási szám 80-250) megállítja és kicsapódik- ha valamivel kisebb a hőmérséklet a belső térben, mind a külsüben.
Csak akkor tud kiszáradni, ha a külső páratartalom lecsökken.
Akkor működne az XPS, ha a fal és a XPS burkolat között létezik egy kiszellőztettet légrés.
Ezért szükséges egy olyan anyag a belső szigeteléshez, aminek nagyon alacsony a páradiffuziós ellenellása.
Aanyi még, hogy ezen nagyképű linkgyüjtemény HSZ-ed tartalmának annyi köze van az XPS mögött a faloncsorgó penésztelephez, mint az 5 vagy 3 perces tojásfőzési szabályhoz.
" A lábazatok esetén mindig zártcellás, tehát vízhatlan és egyben extrudált polisztirol lapot kell alkalmazni hőszigetelési célzattal. Ezt hívjuk egyszerűbben XPS lapoknak, melyek nemcsak sokkal jobb nyomásállósággal és terhelhetőséggel rendelkeznek, de a nedvességgel szembeni ellenállásuk is kifejezetten nagy, tehát nem engedik át és nem is szívják magukba a vizet. "
" Mivel zárt cellaszerkezettel rendelkező hőszigetelésről van szó, ezért az XPS lapok nem tudnak vizet felvenni és megtartani, illetve csak elhanyagolhatóan minimális mértékben. "
" A legjobb tulajdonsága mégis az, hogy minimális a nedvességfelvevő képessége, ezért szokták a legtöbbet alkalmazni. Ezért kiváló választásolyan helyeken, ahol fokozottan nedvességnek van kitéve a hőszigetelés. "
Az XPS is jó lehet , mivel zárt cellás . Tehát a pára nem jut át rajta , így nem fog penész kialakulni az XPS és a fal között . Pár cm-es vastagság képes a " hidegsugárzást " megszüntetni és segít némi hőenergiát is megtakarítani . Viszont minden illesztési vonalat tökéletesen le kell ragasztani , hogy a pára ott se tudjon bejutni a falhoz . Táblák ragasztását egész felületen kellene megoldani , hogy ne jöjjön létre hézag a fal és a táblák között .
Felhívtam őket,(a tanácsadóval beszéltem) részleteztem a problémát, és hogy mit szeretnék.
Szerinte az ő termékeik nem ilyen célra, hanem nagy csarnokokhoz alkalmazhatkó, mivel "acélfegyverzet"van a tábláknak mind a két oldalán (???). Amire szükségem van, az megtalálható az OBI-ban is. Szerinte XPS lábazati hőszig.lapok, vagy EPS is talán..
Létezik egy csomó modern rendszer a belső szigetelésre, de a legolcsóbb a Multipor. Olyan 8000 forint per nm, a ragasztó és az ágazóhabarcs +haló még egyszer ennyi.
Szerintem a legjobb megoldás a parafa. Persze az is drága (40.000 forint per nm, a 2x50-es tömb), de biztos, hogy nem fog penészedni a fal és kellemes a szaga is.
Létezik expandált lap, 50mm vastag, abból két réteget kell felszerelni kötésbe, van hozzá ragasztó is és dübeleket is kell fúrni a rögzítéshez.
Arra ráragasztani két réteg gipszkarton lapot, vagy késziteni eléje egy száraz előtét falalat CW- UW50-es profilból. Akkor be lehet építeni a szereléseket is.
ez a rendszer belső szigetelő fele, ugyanazzal a tulajdonságokkal rendelkezik, mind a multipor. Ha párás a levegő beszívaja a párát, ha száraz kiengedi.
Ezt ragasztani lehet, a lapok nagyok, gyorsan lehet dolgozni, nem kell halózni csak az illesztéseket, használtam ezt is, de minden a Kingspan, az rettentő drága.
Ez a cég forgalmazza a legjobb minőségű szendvics panókat.
Mindenképpen meg kell csinálni/csináltatni mert nagyon sugározza a hideget a fal.
Egyik tulajdonos társ kőzet gyapottal csinálta meg 1 évvel ez előtt. Egyenlőre elégedett vele. Ott a kőzetgyapot elé (szoba felől) gipszkarton falat épített be. Hideget nem sugároz a fal, de ennyi idő alatt talán nem is jönnek elő a problémák. A penész viszont előbb-utóbb várhatóan megjelenik nála.
Kizárolag Ytong Xella multipor. Az az egyetlen anyag, aminek van tanusítványa a belső oldali szigetelésre.
Sajnos mocsok munka a multiporral dolgozni (nehéz vágni, mert porózus), a saját ragasztójával kell felragasztani a falra és van külön ágyazóhabarcsa, azzal le kell lehálózni, glettelni csak tiszta mészpasztával és csak festeni azt is szilikát alapú festékkel, mert még a meszes festékbe is van akril gyanta.
A ragasztó és agyázó drága.
A közetgyapott átengedi a nedvességet, mivel a fal belső része hideg, ki fog csapodni rajta, tönkreteszi a gyapottot (mert nem fog tudni kiszáradni).
Ha olyan szinten le tudod burkolni párafékező fóliával (nem tudod), hogy ne egedje ki a párát egyáltalán, akkor a külső nedves levegő fog kicsapodni rajta, belül és tönkreteszi a gyapottot.
Szerintem ha jól megtervezett rendszert választasz , az pár nap alatt megvan még a padlásra szereléssel is a hőszigeteléssel együtt .
Az ablakokhoz ne nyúlj , mert amint a pára optimalizálódik , nem fog folyni a víz rajtuk . Ha még is annyira rossz hőszigetelésűek lennének , hogy 40%-os páratartalomnál is egész felületen vizesek lesznek , akkor el lehet gondolkodni az üvegek 3 rétegűre cserélésére .
Nem minden esetben megoldható , hogy csak a falon keljen kidobni a levegőt . Ahol hosszabb csőre van szükség ott is illik szűrőbetétnek lennie és van is minden páraelszívóban , akár cserélhetőnek is a zsírfogás végett , hogy a cső fala ne zsírosodjon . Gondolom az itt vitatott páraelszívó is egy olcsóbb ilyen szűrőbetétet tartalmaz : https://filterbolt.hu/UNIVERZALIS-PARAELSZIVO-FILTER-TELITETTSEG-JELZOS
Dehogy vagyok negatív, csak fel vagyok pörögve 🙈. Jó lenne még tél előtt megoldani a víz kérdést és a szellőzést 🙈. Ha viszont a szellőzés a padlásra kerül, akkor valószínűleg azt is előtte szóval fel kell gyorsítani 😉.
Cserélhető szűrőbetétet akkor szokás használni, ha csak belső levegőt keringet, legalábbis ritkán szempont, hogy az udvarra menő levegőben ne legyen ételszag.
Kidobni nem kell, csak fúrni egy lukat, és kivezetni a szabadba.
Először mindent meg kell nézni , ami befolyásolhatja a párásodást . Csak azon kell váltóztatni , amin muszáj . A födém szigetelés nem 0 . Okosan kell eldönteni , hogy mit szeretnél és azt , hogy hogyan lehet optimálisan megoldani .
Vízszivárgás vizsgálat folyamatba, szellőztetésre mindkét módszerre kértem jó pár árajánlatot -meglátjuk melyik kivitelező lesz a nyerő, ki lesz szimpatikus-. Ha jól sejtem a födém szigetelés kb 0, szóval azt is el kell intéznem. Az ablakokat pedig meglátom, ha jól értem ha nem lesz magas a pára akkor igaz hogy nem a legjobb, de nem fog vizesedni. A páraelszívót még majd a konyhában kiderítem, ha az sem jó, akkor kuka. Ennyi, ugye?
Folyamatos fűtésnél az üvegnek nincs ideje lehűlni 16°C-ra , hogy kicsapódhasson rajta a pára . Az csak a fűtés beindításának első perceiben lehetséges . Amint több hőt tud a radiátorból felszálló levegő magával vinni , mint amit az üveg lead , a folyamat megáll és leszárad az üveg felülete . :-)
Megnézem majd. Egyszer már szétszedtem amikor szűrőbetétet cseréltem benne. Az látszik igen amikor megy hogy szívja a párát, kérdés most már hogy hova 🙈.
Ha bekapcsolod , akkor viszont a konyhában kellene érezned a szelet amit a kifújt levegő csinál . Ha olyan típus , mint amit beraktál , akkor amennyiben a két műanyagot eltolod a középpont felé alul a rácsnál , akkor kitudod nyitni az elszívót . Ha igen , akkor láthatod , hogy merre van csatlakoztatva a kifújás . Nem lehetséges , hogy a tető felé egy kémény a falban és abba van csatlakoztatva ?
Szerintem az elosztócsöveket is majd az EPS -ben kivágott vonalakon fogják lefektetni a födémre és majd az egészet még betakarják legalább 20cm-es gyapottal . Így a födémen átjutó meleg is hozzáfog járulni , hogy a csövekben ne legyen párakicsapódás . :-)
Mint írtam , szerintem 7 befújópont lenne az optimális és 5 elszívó . Csak még nem tudjuk , hogy a páraelszívó bentre , vagy kintre dolgozik , mert az is sokat váltóztat a megoldásban .
Igen, valószínűleg a szellőztetés a megoldás, hogy ezt drágán és hatékonyan vagy olcsón, és kevésbé hatékonyan kéne megoldani, ezt már döntse el, akié a ház. Csak ne szedje fel a hőszigetelést...
Biztos, hogy voltak, mert én 2008-ban 1.1-eset vettem (igaz, ez még nincs 20 év), de hogy a kérdéses házba mi van, azt nem tudjuk. Az 1.1-es en csak a fürdőszobában volt párás az ablak fürdés után, szobákban legfeljebb reggel az alu távtartók kürül.
Nem hiszem el, hogy az 1.1-es üveg olyan hideg legyen a nappaliban, hogy azon folyik a víz. Ekkor már penészedne a fal is.
Olyan közel van a radiátor az üvegfelülethez , hogy nincs két rétegre lehetősége a levegőnek . Tehát folyamatosan pótolja a felszálló meleg levegő az üvegen keresztül leadott hút a külvilág felé ( második üvegréteg felé ), ezért nem érheti el a harmatpontot , hogy kicsapódjon a pára az üvegen . :-)
Annak a lényege, hogy egy felmelegített levegőréteget mozgat az ablak előtt. Ennek az áramló rétegnek kisebb a RELATÍV PÁRATARTALMA, hiszem melegítve lett.
Na ezért nem csapódik ki az üvegen. Az üvegfelület fűtése csak MÁSODLAGOS.
20 éve már voltak k1,1-es üvegek . Mikor én is akartam 3 rétegű üvegezést , akkor a cég aki állami megrendeléseket is kapott , annak a mérnöke mondta nekem , hogy minek nekem a 3 réteg , amikor a 2 réteges üveg is k1,1-et tud . Honnan tudod , hogy fau76-nál mi van beépítve ?
Ezt már párszor leírtam itt még annak idején is , amikor arról írtam , hogy hogyan oldottam meg a harmadik réteget . :-)
Teljesen nyugodt vagyok, egyenlőre szép az idő 😉. De sajna marad az árajánlatok és szakemberek általi kivitelezés, hiszen "nincs épkézláb férfiemberem" 🤣. Sajnos mindennek megvan az ára, de az egészségünkre sose fogom sajnálni. Kérek több árajánlatot és meglátom. Azt is elfogadtam évek alatt, hogy van amit nem tudok megcsinálni, annak kifizetem az árát. Ez van 😉. Amit pedig megtudok azt megcsinálom magam, ha 2x annyi idő is. De azt hiszem ebben nincs különbség férfi és nő között.
Ez csak " esztétikai " javulást okozna , de a problémát nem oldaná meg . Továbbra is az a véleményem így a távolból , hogy a szellőztetőrendszer a megoldás . Neked kell eldönteni , hogy mi legyen .
Rosszul értelmezed amit írtam . Ha lenne is olyan padlóradiátorod , akkor is magas maradna a páratartalom a házban , csak nem folyna a víz az üvegeken .
Annak a radiátornak az a lényege , hogy a meleg levegő áramlik felfelé az üvegtáblák belső oldalánál . Kialakít egy légréteget , ahol nem képes lehűlni az üveg felülete , valamint pótolja az üvegen keresztül vesztett hőenergiát .
De van 2 olajradiátorom jobb hijján. 🙈🤣. Azért vettem ha valami miatt elcsesződne a fűtés vagy nem lenne gáz, legyen alternatíva. Meg ezért vettem infrapaneleket is minden szobába.
Azért csapódik le nagy mennyiségű víz az ablakok felületén , mert nagyon magas a házban a páratartalom és az ablakok nagyon lehűlnek , ha kint is hosszabban tartó hideg van . Tehát a harmatpontot eléri bent az üvegek felülete . Az üvegek egész felületén csapódik ki a pára ? Két rétegű az üvegezés ?
Rosszul gondolkozom hogy ha van egy 25 fokos belső hőmérséklet és az találkozik 2 nagy felületű rosszul szigetelő teraszajtóval -ennyi van a nappalin pl., bár a szobákban ugyanez a helyzet - akkor ott lecsapódik a pára. És minnél több pára csapódik le annál nagyobb lesz a páratartalom? Vagy ez nem így van?
A párakicsapódáshoz harmatponti-hőmérsékletű felületre van szükség. Mondjuk 24 fokos levegő hőmérsékletnél és 70%.os páratatartalomnál egy 18,2 fokos ablaküvegre ki fog csapódni a pára. A táblázat alatt keretes részben a szöveg: ... szívóhatással nem rendelkező felületeken.
A légtechnika pont megteszi azt a szivességet, hogy mozgatja a levegőt, nem lesz páralecsapódás.
Az egy dolog , hogy az ablakon folyik a víz . Azt a helytelen beszerelés is okozhatja . Viszont a ház belterében a páratartalom nem az ablakok hibája . Ha jelenleg le ment napközben 49%-ra úgy , hogy folyamatosan nem volt szellőztetve , akkor télen az elégtelen szellőztetés a gond .
25,1 volt talán 49 % páratartalommal délután egyszer mikor ránéztem De nem egész nap volt szellőzetetve, mert nem voltunk itthon. Annyi volt hogy mostam, de kinn teregettem. Most 24,8 és 53%. De tudod akkor van gond ha megy a fűtés. Az is lehet hogy tényleg az ablakok rosszak. Ha hideg van nem szigetelnek rendesen és ezért csapódik le a pára ahogy itt írta valaki
Amúgy meg szerintem próbáld meg az Aerecot, nem kerül sokba, ha nem segít, még mindig betömheted a lyukat utána. Ablakon mondjuk csúnya lesz, a fali könnyen eltűntethető.
Akkor vagy nagyon hideg van ott éjjel, vagy nagyon rosszak az ablakok, vagy iszonyatosan telelehelitek előző este, és 0 a légcsere, vagy valahonnan jön a víz. Itt már tényleg csak találgatás van, valakinek látni kéne, aki tudja, mit kell nézni.
Illetve megtaláltam a padlófűtés leírását is anyaglistával ;) . Ott is van még nikecell 2 féle, rácsok, fóliák. De legalább már ezt is tudom ha nincs egy épkézlál férfiemberem 😡. Az eszem megáll komolyan.
Azt sem tudod mit szeretnél kérdezni. Pl. az sem tiszta a mai napig (napok óta megy az ötletelés), hogy a konyhai szagelszívó zárt, vagy kintre fúj.
Kéményről beszél, hogy "perszehogyvan" aztán később kiderül, hogy ZÁRT éegésterű gázkazán van benne. Hát az meg kurvára nem szellőzteti a házat. Ugyebáár mindent a SZELLŐZÉS/PÁRATARTALOm szempontjából vizsgálunk.
Igen kellene egy olyan férfiember aki legalább a kérdések megfogalmazásában segít.
Való világban soksok átveréstől mentene meg egy értő személy a környezetedben.
Tippem, hogy ennek is kb. egy nagyösszegű megoldás lesz a vége, pedig lehet, hogy a sűrűbb szellőztetés (INGYEN) megoldaná.
Ez egy tökéletes válasz, gratulálok! Keresni egy épkézláb férfiembert????? Ez mi????? Most aztán jól megmondtad, gondolom büszke is vagy magadra ! Ahhoz hogy van-e, ha nincs miért nincs férfiember nem térek ki, de nem hiszem hogy a válasz erre a csoportra tartozik :(.
Ne általánosíts olyan dolgokat , ami csak részben igaz .
Aki forintban sok milliót kiad a háza megépítésére , az csak alkalmaz egy építésvezetőt , aki fényképeken rögzíti az egyes építési folyamatokat , valamint megköveteli a folyamatok betartását .
Hát én nem tudom , de felénk miután az alap megvan és minden betervezett közműhöz ott a cső , akkor az alap egész felületét leszigetelik a talajvíz ellen .
Ha annyi nem megy, hogy különbséget tudja tenni egy elzárt NEM HUZATOLÓ kémény és egy 140-es lyuk között a külvilággal akkor szakembert kell keresni kerül amibe kerül. Vagy keríteni egy épkézláb férfiembert.
Túl sokat pörögsz rajta, menj el fagyizni, nyugodj le, szép az idő:))
Ha olyan puccos a környék, próbálj meg érdeklődni utcabelieknél, van-e valahol szellőztető-rendszer beépítve, ha igen elégedettek-e vele, ajánlanak-e rá céget, esetleg kérj is árajánlatot 1-2 helyen. Aztán az ajánlat végösszege okozta ájulatból magadhoz térve próbáld megsaccolni, mennyit ér neked a család és az otthon állandó, általános jobb közérzete és kezdj el rá gyűjtögetni. Én úgy 3-5 milióra taksálom egy központi rendszer kiépítését, ha mindent részfeladatot is csináltatsz. Jelentősen olcsóbb saját munkával tud lenni, illetve valami egyedi megoldással, mint peterch "cső a csőben" rendszere, de azt is valakinek ki kell találnia részleteiben, és be kell építse.
Ez úgy van, hogy ahol hidegebb van, ott nagyobb a relatív páratartalom, ahol meleg, ott kisebb. Az ablakon meg azért folyik a víz, mert azok k. hidegek. Régi 2 rétegűek is át tudtak hűlni annyira, hogy vizesek legyenek, három rétegűek már nem annyira, illeteve ha alu távtartósak, akkor az üveg pereménél.
Meg ez a magas páratartalom melyik helyiségre jellemző? A 27 m2-es nappalira, vagy a 8 m2-es hálószobára? Mert az utóbbit egy éjszaka alatt annyira belehelled, hogy simán felmegy a pára (meg a CO2) elviselhetetlen szintre.
Egy lyuk eszembe jutott ami fura volt mikor költöztünk. A kazánházban van a mosógép és ott a kimenő cső csak egy lefele menő kb 5 cm átmérőjű lyukba ment bele. Sose láttam még ilyet, az előző lakásban ugye rá volt kötve a lefolyóhoz a kádnál. Kérdeztem is hogy ugye onnan nem jönnek majd fel állatok, de mondták hogy nem fognak. Nem is jönnek tényleg ;) de mindenesetre fura volt akkor. Egy pvc cső -szerintem az- áll ki a földből. Onnan visszapárologhat valami esetleg fűtéskor? Ha jól emlékszem a kazánból is vezetett oda egy cső, de mivel a mosógép mögött van nem is látom.
Illetve ha valaki nem akar kibaszni saját magával, akkor gondolom úgy építteti meg hogy azt nem hagyja ki direkt. Max, a vállalkozó spórol rajta, arról meg Ő úgyse tud. :(
Van kút a telken ? Ha van milyen mély lehet ? Meg milyen lehet a talaj összetétele ? Mert ugye most itt járkálunk a padló nedvesedése körül . Közben meg semmit sem tudunk a talaj milyenségéről , a talajvíz szintjéről a telken , stb .
Fotó? Dehogy..... az sem tudom ki volt az aki építtette. Pontosabban tudom mert ott a neve de azért vicces lenne így szombat délelőtt odasörögni "hahó... nincs fotód 20 évvel ezelőttről? "
ez csak a hőtechnikai számításhoz használt rétegrend, nem pedig az építési terveken szereplő rétegrend. (hőtechnikában a vízszig.réteg hőszigetelése elhanyagolható, ezért nem is írták bele).
A tervekről kellene a rétegrend (vagy az építész műszaki leírásból).
padlót ne törd fel :) ... de másképp nem derül ki, h hiányzik-e a vízszigetelés (esetleg építésközbeni fotókról)
"zárt égésterű".. ez a varázsszó, mert így nem lesz veszélyes, ha gépi szellőztetést építesz ki
blower door teszt (szó szerint felfújják a házat).
passzív/nullenergiás házakhoz szokták vizsgálni, h mennyire légzárt.
de ha van nyitott kéményed akkor mindegy=teljesen.felesleges a vizsgálat.
a te problémád, h már a tervezés szintjén sem volt bent a padlóvízszigetelés. ami az utóbbi 50-100 év legnagyobb szakmai bűne (tervező, megbízó, kivitelező)
a falak alá betervezték (ezért nem vizes a fal alja), de a padló alá nem (ezért nagy felületen jön be a talajpára).
műszaki megoldás? bármi, de mind drága lesz (teljes padlófelület utólagos vízszigetelése, a falvízszigeteléssel összekötve).
legegyszerűbb ha nappal is járatod a mobil páramentesítőket. és elfogadod, h ez a ház ilyen (beletörődés).
milyen a kéményed? zárt égésterű gázkazán (nincs kapcsolata lakáson belüli levegővel) vagy nyílt égésterű-bármi?
mert ha nyílt égésterű, akkor a gépi szellőztetés életveszélyes: visszaszívhatja a CO-t a kéményből!
Van kémény, hogyne lenne. Az minden házban van :) . De nincs mondjuk kandallóm vagy egyéb lyuk. De.... max a tetőre a szobákból azon megy a kábel. Ennyi. Az ablakok nem tudom mikor lettek beépíte, de nem a legmodernebbek az tuti. Nem a legújabb 20 kamrás. És az ajtók sem a 30 ponton záródó legújabb hitech technológia. Azt gondolom azok szellőznek annyira amennyire kéne.
Hogy SZELLŐZTETÉS szempontjából hogy állnak a dolgok?
Mindegy, hogy műanyag vagy fa az ablak. Ha becsukod és lötyög, a függöny lengedezik a huzattól akkor jól szellőzik, de szar ablak.
Ha van egy kémény a házban (bárhol) és szelelnek az ablakok MÁR KÉSZ IS LENNÉL semmi gondod nemlenne a párával.
Ma már úgy meg lehet építeni egy házat, hogy ha csukott ablakoknál szisszentesz egy sört akkor felfújodik a ház és bedugul a füled. Remélem érthetően képletes a hasonlat.
4 ember 2 macska. Hétköznap egyszerű főzés max.fél órás kaja. A kamaszgyerek edzeget a garázsban minden nap. Vannak virágaim de azért na, miért ne lehetne de nem egy esőerdő a lakás. Nem cigizek, nem iszok 🤣 bár a napokban elgondolkoztam az utóbbin. Teregetni ha jó idő van kinn a teraszon, rossz időben szárítógéppel ami a kazánházban van a mosógéppel együtt. Általában 2 naponta mosok, minden nap porszívózok (nem én, hanem a robot) és 2 naponta felmosok (én, nem a robot). Nem locsolom fel a padlót 2 liter vízzel, hanem egy spriccelőssel max 2 dl vizet használok ilyenkor. Minden este fürdenek, én zuhanyzom. Olyankor bekapcsolom az ottani páramentesítőt ami 55 % körülig megy. Van páraelszívó a tűzhely fölött, általában használom is, de ha nem akkor ablakot nyitok. Ott is van mérő ott sem engedem 60 fölé a páratartalmat. Nem tudom mit mondjak még 🙈.
Egész nyáron nyitva voltak az ablakok és ment a klíma 40 fok volt. Most bejön az első hideg nap és reggel 71% a paratartalom. Úgy hogy hétvégén még kánikula volt. Nem hiszem hogy nem volt ideje kiszáradni a falnak.
Már tanácsolták. Napokon át, óránként kell 5 percet szellőztetni. Ahogy a ház tartja/tárolja a meleget, a párát is ugyan így átveszi. Picit megdagad a parketta, beszívja a fal, bútor, ruhák, minden. Sokáig kell szellőztetni (nem egyszerre), mire csökkeni fog. Télen könnyű dolgod van, a kinti hideg levegő csontszáraz lesz ha bent felmelegszik
Azok a saccológépek működnek. Szerintem a 10000 fős kisvárosban ahol élek egy házban sincs VALÓS CO₂, de nem is kell. A saccoló is jó, mert nem műszerekhez kell, csak ellenőrizni a házban közelítőleg a levegő minőségét. És nem egyéb adatból saccol, hanem változást mér. (Jól szellőző helyre kell tenni, 400ppm-re kalibrálja a legkisebb koncentrációt amit mér, ezután ehhez viszonyít)
Én erre a Netatmo-t ajánlom. Kalibrálós, de a helytelen szellőztetést jól mutatja
Neked milyen VALÓS mérőd van erre a precíz, komoly feladatra?
Nem ért meg senki 😭😭😭. Nem ilyenkor van baj!!! Télen amikor bejön a hideg. Amikor egész nap fűtünk akkor van baj! Reggel felkelek, látszik az ablakon hogy tiszta pára, bekapcsolom a páramentesítőt, leviszem mondjuk 58-ig, leülök dolgozni és 3 óra múlva ismét 68. Egyedül vagyok itthon és ülök a gépnél. Nem edzek, nem főzök csak az ujjaim surlódnak maximum 😉. És minél hidegebb van kinn ez annál inkább így van. Valahogy ezzel van összefüggés. Ilyenkor mikor csak reggel van hideg és napközben nem, simán elvagyok. És simán kinyitottam akkor is a teraszajtót reggel mégis pikk-pakk visszament.
Próbálj meg pár napon keresztül MÓDSZERESEN és KITARTÓAN óránként 5 percet szellőztetni, kitárt mindennel, huzatot csinálva. Tényleg lelkiismeretesen nem kihagyogatva.
Mekkora ház, milyen nyílászárók vannak, milyen állapotban, milyen NYÍLÁSOK vannak a külvilág felé? Pl. kémény szagelszívó, vetemedett bejárati ajtó, bármi.
Hányan, hogyan éltek benne?
Olyan szempontból mindzet,hogy tud-e járni a levegő, és mi termelhet párát.
Pl. ey letakart akvárium NEM páraképező, szép is lenne napont 10!!! liter vizet belepótolni.
De egy éhes puhos férjnek 2 naponta pacalt főzni órákonkersztül az már igen.
Vagy egy mosásmániás kamaszgyerek naponta telerakott ruhaszárítóval.
Elnézve a tegnapi szellőztetésed eredményeit, nincs ott semmi gond, folytatod így tovább és pár hét alatt javulni fog a helyzet, a külső páratartalom függvényében. Ha kint 60% a páratartalom, akkor nyilván bent sem lesz kevesebb magától, kell hozzá valami gépezet. Egy jó központi-szellőztető berendezés előtt mindennap lefogsz borulni imádkozni:))
Valahogy így néz ki a dolog, mint látható, padláson is szerelhető, csak rendesen hőszigetelni kell az egész technikát.
Mondjuk a te födémednél azért ki kell kérni statikus-mérnök véleményét, hogy milyen módon szabad azt megfúrni, ez ugye egy fafödémnél sokkal egyszerűbb lenne. Anno a ház épülésekor építéskor illett volna felülről 5-6c cm vastagon lebetonozni, akkor lett volna teljes az a födém.
Viszont rajtad múlik , hogy beépíttetsz egy központi rendszert , vagy beszereltetsz pár darab kétmotoros decentralizált hőcserélős szellőztetőt , például HRC dual flow -t . :-)
Számolni kell , hogy mi az optimális árban és működésben neked .
Azt tudom mi van a tervben, de hogy végül mi volt a kivitelezésnél azt nem tudom. Nem tudom mennyire 100 %, hogy úgy is csinálják meg végül. Megnézem majd azt is.
Ha nem rég festettek, akkor lehet, hogy még bírja, de 1-2 év alatt kiderül. Csempe ettől nem esik le. A padlófűtés alatti rétegrendről tudsz valamit? Régen nem volt divat a vízszigetelés a padlóban. De még mindig a legegyszerűbb megméretni.
Utólag lett szigetelve az tuti, hogy mikor azt nem tudom. Én már így vettem a házat. Már annyi mindenen is gondolkoztam. Lehet nem kellett volna terasz elől-hátul? Ott ragad meg a tető alatt a pára és az jön be? De ha bentről nem megy ki, akkor kintről sem jön be... szóval nem hiszem. Kihívok valakit szivárgás vizsgálatra az tuti, csak még keresem az emberem. Eddig 2-ből 0, kikérdeztek de azt mondták hogy olyat nem tudnak vizsgálni ami nekem kell. Persze kijönnek ha gondolom 68000+kiszállás, de ha Ő sem hisz benne hogy találna valamit akkor mást keresek.
Akváriumunk volt tavaly de szegénynek tavasszal mennie kellett pont ezért :( most meg semmi eredménye, pedig szerettem, olyan szép volt. Ha vizesek lennének a falak akkor a vakolatnak nem kellene leesnie? Vagy a csempének a falról? Max még azt tudom elképzelni hogy alul van a járólap alatt. Egyedül az nem látszik..... vagy nem tudom.
Jól értem, hogy ezt belülre kell felszerelni úgy a falra, hogy kifúrják a ház oldalát és úgy fog szellőzni. Kb. mint egy konvektor lyuk lesz a falon és azon keresztül szellőztet?
Azt is lehet, én EHT 780-at raktam be, ahhoz nem az ablakot, hanem a falat kell átfúrni (koronafúró + SDS MAX-os géppel megvan hamar).
Hálószobákba beteszel ilyet, szerintem az már elég jól megoldja túlzott párát és széndioxidot. Fürdőszobába valamilyen ventillátorral megtámogatottat tennék, hogy gyorsan kivigye a fürdés utáni párát (vagy zuhanyzás/fürdés után ablaknyitás 15-20 percig).
Persze a hővisszanyerős szellőztetőgép jobb, csak az ára is az, meg az egész lakás becsövezése után festhetsz újra.
Amúgy újépítésű lakásba alapból raktak az ablakokba ilyen szellőzőt.
Ma egy újonnan épített ház árában ennek mindnek benne kell lennie . Természetesen a régebben épült házaknál ez plusz költség , de megtérül . Csak úgy példának : miután beköltöztem a szülői házba ( csak 63nm hasznos terület ) 1998-ban a gázfogyasztás átlaga évi 1750m3 gáz volt , a villany fogyasztás meg 2500kWh környékén . Most , hogy minden meg van a modernizálásban , ezek így alakultak : 72m3 gáz és 2200kWh villany egész évre . Havi rezsim : gáz , villany , víz , internet , kábeltévé 100 euróból meg van . :-)
Modernizálás magába foglalja a : hőszigetelést , napkollektort , HMKE -t , 3 rétegű nyílászárókat , hőcserélős szellőztetést , klímákat fűtés-hűtés .
Gondolod, hogy ha a födémen az EPS helyett gyapot lenne, akkor jobb lenne a helyzet? Nem kéne sokat lefaragnom a boldogságomhoz, csak 5-10 % páratartalmat :) . Nem vagyok telhetetlen :) :).
Na erre írtam azt, hogy tök jó hogy kevesebb a gáz számla, de milliók a szigetelés, az új ablak, a szellőztetés.... akkor nem mindegy hogy a havi gázszámlán spórolok 10eFt-ot. Köszi rezsicsökkentés :( .
A födémen 1 réteg nejlon - nem rózsaszín :) :) - és -nem akarok hülyeséget írni - de szerintem max 10 cm EPS van. Hétvégén azt is lemérem pontosan mert most már az is cseszi a csőröm. Az oldalsó falakat nem tudom hogyan tudnám megnézni milyen vastag, de a födémen simán megemelem oldalt a betongerendák között fóliástól mindenestől tehát sehogy nincs rögzítve. Azt sem tudom az jó-e így.
nem a hőszigetelést kell leszedned (az ott jó helyen van és tesz a dolgát), hanem a jó drágán tökéletesen záródó új ablakokat kellene megfúrni, h legyen rajtuk légmozgás.
de ha megfúrod, akkor bejön a hideg-meleg-kosz is, vagyis felesleges volt a drága ablak.
ezért ajánlják, h a korábban bezárt ablak nem tökéletesen zárt részein létrejövő levegő és páracserét kell pótolni gépesített szellőztetéssel. leginkább hővisszanyerő=rekupoerátor beépítésével.
a hőszigetelés alatt lévő fóliát se lyukaszd ki, mert az a hőszigetelésben okoz károsodást.
az a rendszer ott jó és helyes.
sajnos olyan ez, mint a trabant601-hibrid.autó. az egyiket a szomszéd is meg tudta javítani 3 csavarkulccsal, a másikat pedig szinte csak márkaspecifikus szakszervíz és ha megáll, akkor trailerezni kell.
Nálam 20cm-es EPS van a falakon és minimum 35cm gyapot a padláson és a páratartalom most is 33% 23,6°C-nál ( ablakok nyitva mindenhol ), télen meg 28-35% között .
Tehát a szellőztetés - légcsere hiánya okozza nálad a bajt . :-(
Kell egy szellőztetőrendszer hővisszanyeréssel , hogy ne menjen rá a fizetésed . :-)
Mondom én, hogy valami nem jó, de mindenki azt mondja hogy nem kell semmit csináljak nyomassam a páramentesítőt éjjel nappal. Ezért irányult az első kérdésem is arra, hogy ha leszedem a födémszigetelést akkor ez megoldás -e a kevesebb párára.
Ha két évente kell hőcserélőbetétet cserélni és nem kell kondenzvíz elvezetés , akkor az entalpiás . Ebben az esetben ez nem fog segíteni . Neki olyan kell , ahol a benti pára a hőcserélőben leadja a hőt és kondenzálódik .
Valami egyszerű berendezés kéne, három befujó-kifújó körrel, ami óránként egyszer képes kicserélni 500légkörmétert- ez nagyon alacsony teljesítmény amúgy, de a hővisszanyerő funkció kötelező.
Másképp télen túl hideget fúj és nyáron túl meleget.
Amit még meg lehet oldani nagyon ólcsón:
Léteznek csőbe szerelhető ipari ventillátorok. 200- 250 mm átmérővel. Vezérlés nem kell. Egy is elég belőle és egy másik cső a falon, ami biztosítja a légcserét. Amikor elmész otthonról, kinyitod az ajtókat és egy kapcsolóval elindítod a ventillátort, rettentő zajos és nagyon erőss huzatot csinál. Ez vagy 150-200 euró és csak két lyukat kell kikarrotálni a falon és be kell kötni egy külön biztosítékre. Olyan 1000légköbméteresek/órát tud.
Szerintem jelenleg éjjel mindenképpen növekedik a Rh. Az emberek párologtatnak. A hőmérséklet csökken éjjel, vagy akkor is 24°C-ra fűtötök? Ha meg esetleg nyitva éjjel is az ablak, akkor kintről is növekszik.
Azért a relatív páratartalmakhoz hőmérsékletet is kellene párosítani!
Én reggel elindítottam a pincében a párátlanítót, pedig csak 57-et mutatott, de estére sem fogja elérni a beállított 50-et. Jó eséllyel még meg sem fog estére telni.
vagy 30 darab hővisszanyerő szellőztető rendszert szereltünk más. Kb. 20 cm-es állmennyezet kell hozzá.
Ki kell karotálni két darab 200-as lyukat a külső falakon. Azt be kell vezetni egy elég nagy dobozba, kb. 1.2x.7x.6 méretű, onnan egy osztó -gyújtőbe, ami átalakítja 180-ról 75mm átmerő a rendszert.
Az egész rendszer moduláris, flexibilis 75 csövekkel kell elvinni a szivő és a toló ágat a mennyezet alá, aztán a végén egy 90 fokos könyökkel lefordítani a fujókákba.
200W-ot fogyaszt a ventillátor, van benne egy kétirányű hővisszanyerő modul és egy levegőszűrú, plusz a vezérlés. Nagyon hatásos, 7 kört lehet késziteni egy nagy dobozból.
De vagy 3.5 millió forint csak az anyagár. Holland gyártmány, passzív házakra. Be tudja szerelni egy vízszerelő is. Az összes tartozék benne van a csomagba. Egy 250nm háznak megoldja a szellőztetését.
Évente egyszer ki kell cserélni a levegőszűrőt és kétévente a hőcserélő modult, ezen kivül teljesen karbantartás mentes.
A doboz elhegyezése mindig problémás volt. A tervet megcsinálja a beszállító. Én ennél olcsóbbat nem ismerek, ami hatásos. Nem kell kondez levezetés sem.
Millió fajta van, a Lindabnak is van, de elég méretesek a berendezések. És mindegyiknél van kondenz elvezetés is, ami problémás és hangosak is.
Ezek melegítik és hűtik is a levegegőt. Ott is van osztó-gyüjtő, de kevesebb kört lehet rákötni.
Akkor kell egy szellőztető.... Lassan kezdem megérteni, hogy ez normális, nincs semmi elcseszve, én ettől féltem. Hogy valami el lett sz@rva a szigetelésnél.
Ja.... tegnap egész délután nyitva tudtak lenni az ablakok. Fél 7-kor csuktam be talán? Este fürödtünk, főzni előtte főztem ;), mikor lefeküdtem valamikor éjfél környékén 56 % volt a páratartalom, reggelre 63-at mutatott. Tehát semmilyen tevékenység nem volt már, mindenki aludt, csak mi párologtattunk. Tehát nálunk nem csökken éjjel hanem durván nő. Nem tudom kiszámolni, hogy ez normális -e. Lehet én párologtatok túl sokat :) :) :). És tegnap nem volt hideg, egy hidegebb napon ez rosszabb lesz, legalábbis a tavalyi megfigyelések alapján de valaki nekem azt magyarázta, hogy mivel nagyobb a hő különbség a kinti és a benti hőmérséklet között ezért ez "normális" is.
"... fele ekkora panelben nem kellett ezzel foglalkoznom teregetés meg fürdés mellett, úgy nem gondoltam hogy egy 2x nagyobb családi háznál majd ezzel kell foglalkoznom. Érted amit írok? És igen..... lehet már rá vagyok feszülve, de ha naponta 4-5x nézegetem azokat a tetű mérőket és nyitogatok/kapcsolgatok..."
Panelban van szellőztető! WC-ben, fürdőben, esetleg még a konyhában is van elszívási pont, amit a központi szellőztető szív, ha működik. Ezért tiltják a konyhai szagelszívók szellőző kürtőbe kötését, de ebben a témában is van sok okos hazánkban.
Igen ezt értem, de ha megnézed ezek a készülékek milyen decibellel működnek akkor látod miért nem mennek éjjel. Nagyon hangosak! Még nappal is zavaró, a tv-t nem lehet hallani tőle. Az meg hogy a nappaliból hány méter csövet kéne vezetnem a fürdőbe azt nem is számolom -gyönyörű lenne! - tudom el lehet takarni meg ilyenek, de azért na. De ez nem is lényeg, mert ürítem én minden nap ha kell többször, de én olyan megoldást keresek ami "normalizálja" vagy hogy mondjam a páratartalmat. Ami az okát szünteti meg, ha egyáltalán ez lehetséges. Mint ahogy előtte a fele ekkora panelben nem kellett ezzel foglalkoznom teregetés meg fürdés mellett, úgy nem gondoltam hogy egy 2x nagyobb családi háznál majd ezzel kell foglalkoznom. Érted amit írok? És igen..... lehet már rá vagyok feszülve, de ha naponta 4-5x nézegetem azokat a tetű mérőket és nyitogatok/kapcsolgatok, reggel az az első ha kinyitom a szemem hogy azt nézem nyitogatok/kapcsolgatok az nekem nem komfortos.
Nézegettem "okos" megoldásokat, okos konnektor, okos páramérővel - én egyenlőre ezt látom a leggyorsabb és legolcsóbb megoldásnak hirtelen - de nem győzöm hangsúlyozni, hogy azért írtam ide be, mert azt gondoltam, hogy nálam valami el van cseszve a háznál és ezt próbáltam kideríteni.
Melyikre érted hogy hibás a mért érték? Ha a páramérőre gondolsz 4 db-ot vettem, mert mindenhol van, mind nem lehet rossz. Télen folyt a víz reggel az ablakokon amikor mínuszok voltak -tényleg folyt nem csak páracseppek voltak rajta -, ez is magas páratartalomra utal.
Ahol magas a pára ott gombásodás, penészesedés lesz vagy van, csak még nem látszik. Ezért zavar! Tavaly már végigcsináltam egy ilyen telet (akkor azt mondták kiszáradnak a falak nyáron a festés után és idénre nem lesz semmi nyugi), és most az első 8 fokos reggel ismét 71 %-ra ébredtem.
Akkor írtam ide be, mert azt hittem a szigeteléssel van valami baj és azzal kell valamit tennem. Azóta már tudom, hogy a megoldás egy szellőzőrendszer lesz, de valahogy itt MINDENKI (tisztelet a kivételnek és nekik nagyon köszönöm!!!! ) azt hiszi csak hisztizek, hogy nem jól mérek :( . Nő vagyok ez tény! NEM SZŐKE, ha ez számít valamit, és próbálom megoldani, hogy komfortosan éljünk.
Tényleg minden segítséget köszönök, de azt gondolom hogy női hisztinek hiszik itt sokan amit írok. Okokat és megoldásokat keresek, hogy ha másnál szellőzőrendszer nélkül szigetelt házban 45-50 %-os a páratartalom, akkor ezt én miért nem tudom elérni, és nálam akkor mi nem jó, hogy az okokat meg tudjam szüntetni.
De ha a saját tevékenységük következtében párás a levegő, akkor a páramentesítő nem túl jó megoldás, mivel az ember nem csak vizet, hanem CO2-t is kilélegez, azzal meg nem tud mit kezdeni a gép. Muszáj szellőztetni.
Termeltek 12 liter vizet- ha hárman vagytok- 4 liter- fő. Ez tutti biztos. Így számolják a tervezésbe.
270 légköméterben- amit számoltam a házadra, a 45% páratartalom esetén össz. 4 liter vizet jelent- persze párában. Hiszen a házadban levegő van, amiben van nedvesség is.
Akkor ki kell nyomj 8 llitert naponta, de írtam, hogy két fele van az érmének: nem biztos, hogy szellőztetéssel vagy páramantesítővel meg lehet oldani., hogy lecsökkents a páratalmat.
Mert a fizika beleszól.
Ki tudod nyomni a 8 litert.
Megnéztem a két modelt, amit belinkeltél. Írja a mind két linkedbe: - Aldis: Lefolyóhoz való csatlakoztatási lehetőség folyamatos üzem esetére, emagos: lefolyóra csatlakoztatható.
Mind a két gépnek van kijelzős panelje, ami azt jelenti hogy processzoros a vezérlése és akkor létezik silent funkciója is. Egy frekiregulátoron keresztűl lecsökkenti a ventillátor fordulatszámát. Így csak egy kis búgás hallatszik.
A gépeken a tartály felett van csőcsatlakozó, ha menetes akkor leszereled - ha nem, akkor megméred az átmérőjét. A boltba kérsz egy olyan csövet, amit elég szorosan rá lehet húzni.
Ráhúzod a csövet és elvezeted a padlószinonhoz a mosdóba. A tartály vissza kell szerelni a helyére, mert van egy szenzor rajta, ami látja, ha a helyén van- és ha nincs ott, nem indul be. A csőcsatlakozó kb. a gép aljától 30cm van, így a kondenzvíz ki fog folyni a gépből gravitációsan.
Automata üzemmód.
A nedvességszenzor érzékeli, hogy elérte beállított a páratartalmat, akkor leállja a gép, ha nő a pára, akkor beindul.
Ha mind a kettőt be szeretnéd kötni, akkor létezik olyan hármas elosztó, amibe kettő darab csövet be lehet tólni és egyet ki.
De még egyszer olvasd el a vastag betükkel kiemelt sort. :))))
- ha senki sincs otthon, és nagyon nő a páratartalom, akkor valahol vizesedés van
- ha akkor nő a páratartalom, amikor mindenki otthon van, lélegzik, fürdik, főzés van páraelszívás nélkül, az normális, szellőztetni kell, vagy kézzel (ablaknyitás), vagy géppel. 8m2-es hálószobában amúgy sem árt valami, mert reggelre elfogy a levegő (túl magas lesz a CO2). Én ezt a régi lakásomban egy Aereco higroszabályozós szellőzővel oldottam meg, ami ugyan nem takarékos, de olcsó, viszont legalább nem fájt a fejem reggelre.
Igen ez így van kikapcsolom ha a mérő jót mutat. Ezek szerint az még nem elég? Sajna ami a nappaliban van az nem állítható és próbáltam időkapcsolóra kötni, de ha egyszer kikapcsol az időkapcsoló nem indul el újra csak ha megnyomom újra a gombját. Majd nézek valami másikat vagy megcserélem a fürdőszobaival.... majd meglátom.
De én páramentesítő zúgása nélkül szeretnék élni normális páratartalommal. Eddig azt gondoltam hogy a házzal van "elcseszve" valami, de úgy tűnik nekem vannak nagy igényeim. Mint írtam eddig panelban éltem, sose foglalkoztam ilyennel. Amikor megvettem a házat örültem mint majom a f...ának hogy szigetelt, padlófűtéses, meleg lesz alacsony rezsivel, de ezt nem gondoltam sose hogy ilyennel kell majd foglalkoznom. Hogy hogyan főzök, mennyi ideig ázik a gyerek a kádban 🙈.
Amennyi vizet kiöntesz a párátlanítókból, az gyakorlatilag semmi!
Ha a párátlanító elérte a kívánt értéket és kikapcsolod, akkor nem is értem, mit vársz? Még a teljes levegő sem éri el azt az értéket, nem még a falak, amikben lévő nedvesség jóval több ,mint a levegőben. Ez a játék úgy megy, hogy szárítod a levegőt, elkezd száradni a fal is egy idő után, de azért ez elég hosszú folyamat.
Ha nem vagy otthon, akkor miért nem mehetnek a páramentesítők? Be kell állítani egy értékre, ha eléri úgyis megáll, de a levegőt keringteti és ha újra dúsul a levegő, akkor újra elindul.
Nálunk is sokszor magas a pára, de akkor megy egész nap, ürítem minden nap.
Igen, télen amikor nagyon hideg van csorog az ablakokon a pára. Azért zavar a pára mert mindenhol azt olvasom hogy 70 felett egészségtelen. Minden nap küzdök hogy letoljam 70 alá, és csak ezekkel a gépekkel megy. Majd fotózok... hidd el ez nem hipohondria sajnos. Bár az lenne. Penészedést még nem látok de amikor tavaly festettem valami adalékot javasoltak a festékbe pont emiatt, lehet az még tartja magát. Vagy hogy állandóan mennek az elszívók az segít.... nem tudom. Előtte panelban laktam, ott hírből sem ismertem a páratartalom szót se. Aztán ideköltöztem én teregettem.... és igen nem száradt. Vettem szárítógépet. Aztán jött a keményebb hideg és folyt a víz az ablakon. Na akkor vettem a kütyüket és akkor kezdtem el mérni. Akkor azt mondták a festés meg a felújítás miatt nyugi.... és most ugyanitt tartok megint. És szerintem ez nem normális bárki bármit mond. Építtetek be egy szellőzőrendszert az tuti, de hogy a szomszédaimat nem látom télvíz idején kitárt ablakkal az biztos. Se hajnalok-hajnalán. Szóval ezért zavar!
Nyílt égésterű gázbojler, nyílt égésterű kazán, nyílt égésterű (NEM külső levegőbevezetéses kandalló.
Ezek a készülékek ráadásul NAGYONNAGYON sok levegőt mozgatnak meg, brutálisan szárítják a lakást (az állítással ellentétben).
Nagyon vigyázz a fórumokkal, mert -mint látod simán leírják tudományosan, hogy egy kéményes készülék párásít. Baromság, de nagyon.
Ja és a fentiek jó része 0-24-ben SZÁRÍT, mert állandóan nyitva van valamennyire.
Egy használaton kívüli kandalló is megfelelő légnyomáskülönbségek esetén brutálisan SZÁRÍT/SZELLŐZTET. Ezért is tudod begyújtani, mert felránja akár a papírdarabkát is a légáram a kéménybe HIDEG állapotban. Melegen sokszorosan.
Kezdem lassan azt érezni, hogy nálad a probléma közelebb van a hipchondriához, mint a valósághoz.
Nagyon kevés az a víz amit kigépezel, 1-2 plussz szellőztetés is kivisz ennyit.
Vagy rosszul mérsz, vagy rosszul szellőztetsz (ezt mondjuk az emberek 90% elköveti) vagy több dolog együtt.
Egyébként mi bajod a magas párával? 3napig száradnak a ruhák? Penészedik valahol a lakás? csorog a víz az ablaktáblákon?
Szerintem erre gondolt : " nyíltégéterű gázkazánnal, kandallóval fűtötök "
Mivel ezek az eszközök a belső levegőt használják az égéshez , így folyamatosan kell , hogy a házba jusson be friss levegő . Télen alacsony kint , így bent sem lesz magas . :-)
3 személy naponta kb. 12 liter vizet párologtat el (főzés, mosogatás, mosdás, mosás, ruhaszárítás, izzadás, stb.)
Neked van kb. 90nm hasznos felületet a házba, 3 méter magassággal számolva, legyen 270 légköbméter.
24 fokon 70%-os páratartalom az kg. 18g/köbméter jelent.
Ha jól számolok, ez 4.86 liter víz.
De a 40-55%-os páratartalom az ideális egy lakásban. 45%-os páratartalom, megfelel 14g/köbméternek, ami össz 3.78 liter víz.
Láthatod, hogy az egész házba kb. 1 liter víz az, ami magas páratartalmat okoz, tehát a párafizikai folyamatok érzékenyek.
Hogy folyamatosan tartsd a 45% páratartalmat, (12l amit termeltek-3.78l ami kéne legyen a belső térben)/24= 0.33 liter vizet kell kiengedj a szabadba óránként. Vagy 8 liter vizet naponta.
Ha két páramentesítőd van és az ajtók ki vannak nyitva napközben, az 8 liter víznek elég kell legyen.
Csak közbe be kell legyenek zárva az ablakok és a ház is szinte légmentesen le kell legyen zárva.:)
Elképzelhető okok a magas páratartalomra, ami Téged zavar:
1. Van egy plusz páratermelő folyamat a házban, amiről nem nem tudsz- ezt írtam az előző hozzászólásomban, de az előbb-utóbb látszani fog valahol- azaz a szakinak lehet, hogy igaza van.
Nekem a szakmán az építkezést, nagyon sok csőrepedésből származó nedvesedést láttam már.
2. Mivel a falakon csak 2-3% pára tud áthatolni (cementes belső vakolat és glett, tégla, polisztiról hőszigetelés), a pára ki tud egyenlítödjön a külső páratartalommal valahol: a külső nyillázárók illesztésein és a földémen keresztűl- ez lakóházak kb 95% -ban meg is történik- csak lassan, ha nincs egy nagyon modern technológiával megépített házad. De ha kint magas a páratartalom, akkor bent is magas lesz.
3. Az elmúlt 5-8 évben a levegő nedvesebb, mind azelőtt, mert a nagy vízfelületek többet párolognak (kb.90% a levegő nedvességének innen származik).
A szelek elviszik mindenhova a párás levegőt. Így lehet, hogy a szélmalmokkal harcolsz.
Jó lenne beszerezni egy külső analog barométert, amin van higrométer is.
Lefekvés utánra értettem. Akkor csak mi alszunk és párologtatunk. Immergas Victrix (azt hiszem így írják) gázkazán van, az kifelé nem csinál semmit. Kandalló nincs, teregetni sem teregetek vettem egy szárítógépet ami csak nappal megy. Bojler nincs, ugyanez a kazán adja a melegvizet is. Nincs bernáthegyim csak 2 macskám de ők maradnak ;) és lefekvés előtt hiába nyomom le a párát, reggelre megint itt van a kis mocsok. Ja... nem gáztűzhelyem van hanem villany és kerámia főzőlap.
celluloz szigetelesrol erdekelnenek velemenyek, sajat tapasztalatok. Engem kicsit meglep, hogy mennyire nehezen terjed, annak ellenere, hogy sokkal baratsagosabb anyagnak tunik, mint az uveg vagy kozetgyapot. biztos a tuzallosaga miatt van, vagy nem tudom.
Mi tetot csereltunk egy paraszthazon es a foldet is lehordtam a fodemrol, hogy tudjam kezelni a faanyagot. Igy most nullarol kezdhetem a szigetelest es a cellulozra gondoltam.
Rengeteg faanyagom maradt, amibol tudok deszkavazat kesziteni, igy jarhato is lenne legalabb egy savban. Amit nem tudok eldonteni, hogy tegyek-e parazaro foliat a fodempallora folulrol. Latszo gerendazat van, igy csak folulre tudom tenni. Egymasnak teljesen ellentmondo velemenyekkel van tele a net. Noha a jozan esz azt sugna, hogy kell a folia, sokan azt mondjak, hogy nem szabad, mert elkorhad a fodem. Ismert epiteszek, igazsagugyi szakerto is ezt tanacsoltak.
Nekem reggelre nem csökken hanem nő a páratartalom hiába nem csinálunk semmit.
De csináltok: légzés, izzadás, mosás-mosogatás, főzés gáztűzhellyel, vízmelegítés esetleg gázbojlerrel,( ne adj isten nyíltégéterű gázkazánnal, kandallóval fűtötök). Írtam korábban, az az egy szellőztetés semmi. Kellene még egy, mikor hazaérsz, egy másik lefekvés előtt. Szobaajtók-ablakok kinyit, az összes.
A nappaliba nem tudok kereszthuzatot csinálni mert az van az L alakú ház kisebb végén. :( Ahol a teraszajtó és ablak van azzal szemben nincs nyitható ablak. A fürdőablak az L másiknodalán csak a hálóval van szemben. A gyerekszobák ablakával szemben sincs nyitható ablak. Ott a konyha van de az ottani ablak is oldalt van, a terasz felé.
2 páramentesítőm van, 1 a nappaliban és 1 a fürdőben. A fürdőszobai akkor megy ha fürdünk és utána amíg le nem vitte 50 körülre. Nincs sajnos minden szobában.
Azért mert például nálam a klíma folyamatosan üzemelt azóta , hogy a benti hőmérséklet elérte a 25°C-t . Éjjelente a házban a hőmérséklet 24,5°C-ra lehűlt és 42 % környékére a páratartalom, mert nem volt tevékenység , amitől hő és pára keletkezett volna . Természetesen alvásnál is van mind kettő , de az elhanyagolható . Tegnap , ma simán ablakok segítségével szellőztetünk . Bent van most 24,5°C és 41 % páratartalom .
Van kb. 300 m3 (azaz 300 ezer liter, kb. 390 kg) levegőd, amiből heti 6 liter (6 kg) vizet ürítesz? Ez semmi (1,5 tömeg %). Szerintem valamit te nem jól mérsz...
Nem mennek folyamatosan. Írtam hogy ha nem vagyok otthon nem mennek egyáltalán. Reggel a 71-ről leviszem amíg tudom (amíg el nem indulunk) aztán mikor hazajövök megint mennek szakaszosan. Elég hangosak, tehát azt csinálom, hogy leviszem kb 58-ig, aztán kikapcsolom hogy halljuk egymást és ne menjen az idegeimre az élet, és amikor megint eléri a 70 környékét a páratartalom akkor megint bekapcsolom. Értelemszerűen este 8-tól megint nem mennek, hogy tudjunk aludni.
A klíma más tészta..... igen az nyáron folyatta rendesen ki a vizet, de ugye azt nem is hallom ennyire mint ezeket a gépeket.
Pince nincs. Ma már felhívtam egy "szaki"-t de ő azt mondta hogy ha nem vizes sehol a fal akkor nincs vízfolyás. Ahogy itt olvasom ez nem jelent semmit, úgyhogy hívogatok tovább, valószínűleg nem a megfelelő embert hívtam ;).
Nem, előzőleg írtam hogy 24,5-25 fokra fűtök. Sajnos fagyosak vagyunk, tudom ez nagyon sok. Ilyen hőmérsékleten van ez a páratartalom. Utánaolvastam, a meleg levegő több párát tart meg :( de nekünk így komfortos.
Ha a ház nincs alápincézve és a pince fölötti fődémen, vagy a falakon keresztúl kell nem kap folyamatosan párát a ház, akkor kell legyen egy csőtörés.
Az aljzatbeton elviszi mindefele, ha nincs megszakítva minden szobába. Lehet, hogy nagy területen párolog, pl. a falak melleti dillatációs hézagba. A padlófűtésnél nem lehet szivárgás, ha leesik a nyomás megjelenik valahol a vezérlőegységen egy hibakód.
Nézd meg mennyi vizet fogyasztól egy hónapba.
Egy szakszerűen kivitelezézett háznál, a vízhálózatnál kéne legye egy oszotógyűjtő. Ott ki lehet zárni egyenként a fogyasztókat. Ha nincs, zárd el a víz főcsapot, ha elmész valahova pár napra. Nézd meg, amikor visszajösz, hogy milyen állapotba van a házba a nedvesség.
Egy rejtett csőtörést megkeresni elég nehéz, ha nincs valahol egy nyilvánvaló nyoma.
Ahol nedves egy fal és réteszed a kezed, ott hidegebb. Megnéztem az alaprajzot, a hosszú tűzfalnál kell legyenek a szerelések- ott vannak a mosdók és egy kiállás a konyhába, egy lefolyóval, amit a padlóba kellett elvezessenek. A vízszerelés elég rövid rendszer, én a kád körül kezdeném a keresést.
Értem köszi! A téli fűtéskor van ilyen problémám ezért gondoltam a szigetelésre. Nyáron ment ugye a klíma este nyitva voltak az ablakok nem volt semmilyen gondom, de valahol ez érthető. Kihívok egy szakit szivárgásmérésre.
A ház nem a födémen keresztül szellőzik, ott ne keresd a megoldást. Valahol jön be a víz, főleg ha akkor is növekszik a páratartalom, ha nincs otthon senki (és nem egy dzsungelnyi növényzet okozza).
Még arra gondoltam hogy a padlófűtésnél nem jó a szigetelés és amiatt lehet párásodás. Azt se tudom ez valós gondolat -e :) vagy csak szőke női gondolat.
brutál sok vizet szedsz ki a párátlanítóval, az nem távozna a födémen. Ott valahol komoly vizesedés lesz.
Vagy azt megkeresed/megoldod, vagy párátlanítasz, más mese nem lesz.
Ismerősnél hasonló volt a szitu új háznál, évekig várták mikor szárad ki. Ott az egyik préselt kötés eresztett a betonban, évekig szivárgott a víz bele.... Szóval sokfelé lehet keresgélni.
Ha napközben nem vagyunk itthon és mire hazajövünk 71 % a páratartalom az nem tőlünk van. Gondolom ennek oka van!
Meleg levegő + párazáró fólia és mondjuk vékony elégtelen EPS és hideg levegő = lecsapódás. A fólia meleg oldalán fog lecsapódni ami visszapárásítja ott a levegőt ami lefele jön. Saját kis kútfő alapján. Segítséget vártam arra hogy ha ezt megszünetetem akkor megoldódik e a párásodás. Nem tudom még ezt jobban leírni hogy miért kérdeztem.
Először is a kész megoldás helyett sokkal hasznosabb, ha rájösz magadtól, rávezetnek a megoldásra.
Födémszigetelés alá KELL a páraZÁRÓ fólia, azért, hogy a MELEG oldalon tartsa a párát. Nem azért mert az KELL oda, hanem azért , mert a HIDEG oldalon problémát okozhat. Meleg oldal a födém maga, hideg oldal a szigetelés egyre a külvilág felé haladva.
Nem véletlen volt kérdés a NAPI kinyert vízmennyiség.
Ebből kaphatsz olyan tanácsot amiből kiderül, hogy SOK a pára, vagy csak elégtelen a szellőztetés.
NAPI páramennyiség nélkül csak találgatás van.
A szellőztetést meg lehet oldani sokféleképpen.
Ebből az egyik, hogy kidobjuk a födémszigetelés alól a fóliát de abból az lesz, hogy a pára valahol a padlástérben, szigetelésben, ki fog csapódni és kárt okoz.
Tényleg egyszerű a képlet. A BEVITT és TÁVOZÓ pára egyensúlyát kell megteremteni.
Köszi, ma már nézegettem ilyen szakikat. Holnap felhívok egyet. Olvastam hogy valami injektálással azt is meg lehet oldani, de meglátjuk. Sírok így is..... inkább örülni fogok ha meglesz az ok. Tavaly azt mondták várjak egy évet mert biztos a sok festés miatt nem volt ideje kiszáradni a falaknak. Nyáron ugye nem volt gond, most hogy bekapcsoltam a fűtést kezdődik megint. Valószínű ezt a telet megint így kell lenyomnom és már most elegem van. Sokan azt mondják ez normális egy körbeszigetelt háznál de én ezt nem hiszem. Ezért keresem a megoldást. Ezért vonatkozott at első kérdésem is a födém szigetelésre mert akkor még arra gondoltam hogy azzal megoldható.
Mert még nem mértem meg. De most válaszolok..... fűtési időszakban hetente ürítem, de nem megy állandóan, csak ha elérem a 65-t, akkor elindítom és leviszem kb 58-ig. Elég hangosak..... így hetente ürítem őket, 20 literesek.
Gondolom nem mindegy hogy páraáteresztő vagy nem. Valószínűleg nem véletlen árulnak direkt szigeteléshez való fóliát. De ez csak női logika.... amikor nem jól csinálnak egy körmöt az is gond mert berohad alatta a köröm. És akkor "csak" egy körömről beszélünk nem egy házról. Nehogy már mindegy legyen. Nem nagyon hiszem! Valami baj van és azt keresem és azért kértem segítséget! Nem csillámpónisat szeretnék elhiheted! Nem bántottam senkit és nagyon megköszönném ha nem állnál belém! Ha segíteni nem tudsz vagy nem akarsz akkor lapozz tovább légyszives! Azzal nem leszek előrébb ha személyeskedsz. Menj és keress mást erre, köszi!!
Kömkel/szakiellenőr és még vannak páran, akiknek van falnedvesség-mérőjük, ha ennyire nincs meg a túlzott párásodás oka, talán érdemes lenne kihívni valakit, aki körbeméri a házat nedvesség/hőhidak után kutatva. De bérelni is lehet ilyen műszert.
Bár ha kiderül, hogy kihagyták a vízszigetelést, akkor nagyon sírni fogsz.
" A levegőkeringtetéses elszívók beszívják a párával és szaggal telített levegőt egy szűrőn keresztül, és a kezelt levegőt visszajuttatják a konyhába "
A másik dolog amit írsz a fólia a födémen . Ha eltávolítod az EPS alól , azzal sem nyersz semmit , mert az EPS-en sem jut át számottevő pára . :-(
Nálam jelenleg 43% a pára , pedig az ablakok segítségével szellőztettünk ma .
Igen, van páraelszívó felette, használom is bár nem tudom annak a kivezetése hova történt mert nem látom sehol. 71 % volt így a pára, de ugye hiába szívom le, és szellőztetek "visszaáll" erre az értékre. Ma reggel "csak" 69 volt, felkeltem szellőztettem, visszacsuktam mindent, mire elindultam dolgozni visszament 64-re. Most időkapcsolót fogok rakni a páramentesítőre, hogy napközben ha nem vagyunk otthon akkor is bekapcsoljon.
Értem én a szellőztetést, de az okát szeretném kideríteni a párásodásnak és ha lehet azt megszüntetni. Én valamiért a hibás hőszigetelésre gondolok, de lehet ez van nálam bekattanva azért pörgök ezen és nem tudom elengedni :( . Nem lenne ez egy rossz ház, de ez kiidegel.
Meg kéne néznem a leírást, de amit látok fenn az a beton gerendák és közötte a Porotherm födém béléstestek. Azon van valamilyen teljesen átlátszó vastag nejlon, azokon pedig a szigetelő EPS lapok. Ami nekem nagyon nem tetszik az a fólia. Nézegettem pár képet EPS szigetelésről, de azok a fóliák nem így néztek ki, amit azok alatt vannak. Ez teljesen átlátszó és vastag.
Akkor csak rajtad múlik , hogy szereltetsz-e egy központi szellőztetőt hőcserélővel , hogy kisebb legyen a kidobott hőenergia mennyisége , valamint csökkenjen a páratartalom a házban , vagy szellőztetsz az ablakokon keresztül továbbra is .
Ezekben az esős napokban mennyi volt a páratartalom érték a házban ?
A gép lehetne a folyosó felett optimálisan úgy elhelyezve ( 3-assal jelölt helyen ) , hogy minden pont rövid szakaszokkal elérhető legyen , valamint a kondenzvíz is jól elvezethető legyen . Leghosszabb a konyhai elszívási pont lenne . Kérdés min főzöl ? Gáztűzhely , kerámialap, indukciósfőzőlap ?
Annyi hogy a 3 kisebb szoba nem parkettás hanem padlószőnyegesek, és a nappali mellett végül csak 2 szoba lett, a nappali a mellette lévő szobával össze lett nyitva, így nagyobb lett.
Igen, a födémszigetelést és fóliát azért gondoltam leszedni hogy a pára távozni tudjon valahol.
Már arra is gondoltam hogy nagyon meleget tartok benn - 24,5 fok -, de sajnos a gyerekek miatt és magam miatt is kénytelen vagyok. Fagyosak vagyunk ;) .
Kérlek ne vitázzatok! Nem ez volt a szándék csak megoldást keresek hogy merre induljak el. Eddig azt gondoltam, hogy a ház túlságosan be van csomagolva műanyagba - női logika tudom - és erre kerestem megoldást. De ezek szerint azt kéne megtalálnom hogy hol keletkezik a pára?? Ha leszívom valamiért újratermelődik, tehát ennek az okát kéne megtalálnom.
Bár most hogy így mondod, mióta légcsatornással fűtök, a korábbi téli 65-68-70 % pára lement 45% köré. Írtam a klímás-topicban is régebben. Úgy tippelem, hogy a levegő nem csak hőmérséklet, hanem páratartalom szerint is rétegződik, a folyamatos keringetés viszont mindezt kiegyenlíti.
Segítséget kért a szigetelés leszedésére. Erre még nem is reagáltam. Most megteszem.
Bőszen ajánlgattad ott is, hogy szedje le a szigetelést is meg a párazáró fóliát is a födémről.
Persze az alap problémát ezzel megoldaná, távozna a pára, de ARRA MÁR NINCS AGYI KAPACITÁS, HOGY EZZEL DRASZTIKUSAN MEGNŐ A FŰTÉSKÖLTSÉG? drasztikus = talán duplázódik?
Ha kopog a motor a kocsiban arra sem az a javaslat (csak a viccben), hogy fel kell hangosítani a rádiót. Persze a viccet sem érti mindenki.
Az értelmes válasz keresésében nem tudok segíteni.
Sokszor egy pikírt kérdésben több segítség van, mint helyeslő, bólogató butaságban amit ajánlgatsz.
Neked az a bajod , hogy személyemtől elfogultan olvasod a leírtakat !
Ezt írtam : " Az megoldana 3 dolgot : 1., csak párátlanítana , 2., fűtene , 3., hűtene-párátlanítana egyszerre . :-) "
Szerinted így kellett volna leírnom ? : Az megoldana 3 dolgot 1., nyáron tudna csak párátlanítani , 2., télen tudna fűteni , 3., nyáron tudna hűteni és párátlanítani is egyszerre .
Gondolod , hogy a topiktárs csak így értené meg , hogy mire gondoltam ?
Tőled csak fikázást olvasok minden hsz-edben , de értelmes választ még soha sem olvastam , ami sugallta volna a megoldást a fel vetett problémára . :-(
Falnedvesség-mérő kütyüvel lehetne próbálkozni. Mondjuk azt nem tudom, hogy ezek a 10-20.000 ft körül kaphatóak mennyire pontosak, de a nagy disznóságokat nyilván megmutatják (valamitől nedves fal).
Normál esetben a pára forrása az ember. Lélegzés-izzadás-zuhanyzás-mosás-teregetés. Ha hőszigetelt házad van jól záródó nyílászárókkal, akkor minimális az épület természetes szellőzése, rá kell segíteni.
Az a reggeli egy darab szellőztetésed a lófütty kategória, minimum még 1x kellene este. Ez nyilván attól is függ, hányan vagytok otthon, mekkora a ház. Igazából kellene oda valamilyen szellőztető berendezés.
Aki új házat épít, vagy modernizál-felújít egy régebbit, annak kvázi kötelező. Elköltesz több 10 millát lakóházra, jusson arra még pár százezer legalább. Célszerűen központi szellőző érdemes kiépíteni. Egy hővisszanyerős rendszer több milliós költség, de ha a hővisszanyerést kihagyod belőle, akkor sokkal olcsóbb, mondjuk pár százezer ft. Később ha a kassza engedi, hővisszanyerősre alakítható gond nélkül.
Szereltettem klímát a nappaliba de a páratlanítás funkciónál zavar az hogy nyomja a hideg levegőt. Jobb a hatásfoka mint a páramentesítőknek, de hűti a szobát közben sajnos.
Ha vékonyítod a szigetelést, rosszabb lesz nyilván. A szarufák közti gyapot ha rendben van, akkor azért nem lesz tragédia. Lényeg, hogy ne legyenek hézagok, ki legyen töltve a hely a szarufák között is.
Valahogy úgy. Eddig egy lambéria burkolat volt valamire fogatva. Valószínűleg a gerenda aljéra. Viszont most kicsit lejjebb lett hozva a szigetelés miatt 5-10 cm-el. Ezen tudok nyerni egy pár centit. Ami pont számíthat mert ahogy az előszobából belépek a házba egy lépcsőn keresztül ott mér egy 190cm-es ember be tudja verni a fejét. Mert ott egyik oldalt a ferda tető miatt max 185cm a mennyezet. Ezt így most nehezen lehet elképzelni talán,de a lányeg,hogy ha tudnék nyerni 5centit már az is sokat adhat. De majd nemsokára szedik le és akkor megnézem mit lehet tenni.
Gondolom ha egy ilyen szigetelést jó alapos össze tudnék préselni akkor csökken a szigetelő képessége is?
Mi lenne , ha a padláshoz nem nyúlnál , inkább a ház mérete és beosztása figyelembevételével inkább beszereltetnétek klímá(-ka)-t. Az megoldana 3 dolgot : 1., csak párátlanítana , 2., fűtene , 3., hűtene-párátlanítana egyszerre . :-)
Van esetleg valamilyen műszer, amit ha megveszek az esetleges vizesedést megtalálom? Vagy milyen szakembert hívjak ki egyáltalán. Vagy milyen sorrendben? Vagy ki az aki komplexen tudná ezt a problémát kezelni?
Vízszigetelést csak a tervekből tudom : "talajnedvesség elleni szigetelés : A szigetelések helyét és síkját a metszett tervlap jelöli. Anyaga 2 rtg C120-as bitumenes lemez, ragasztással, teljes felületi kenéssel. Talajon fekvő padló : aljzatbeton 0,05 m 1,28 W/mK, nikecell 0,05 m 0,04 W/mK, aljzatbeton 0,06 m 1,28 W/mK . Ázás sehol sincs, padlás fenn mindenhol száraz. Virágok : néhány 5-6 db futó és vitorlavirág. A gyerekszobába az sincs, szóval nem gondolom hogy ez lenne a gond. Csőtörés : gondolom ez is feltűnt volna már a falakon valahol ha az lenne bárhol. Edzés van, de az a garázsban kialakított kondigépeken, nem a lakásban.
Este kikapcsolom lefekvéskor a páramentesítőt - 2 db van, egy a fürdőben és 1 a nappaliban - és reggelre 70 % felett van mikor felkelek. A ház 20 éve épült, utólag csak a szigetelés lett rajta változtatva. Ezért gondoltam arra. Egész nyáron semmi gond, ugye nyitva van sokat az ablak - bár akkor sincs soha 50 % alatt - de ahogy csukódnak az ablakok és kezdődik a fűtés szezon megint kezdődik a gond is.
Jó.... de azt mondja meg valaki nekem hogy mitől van ekkora pára? Elvileg a pára a hideg és meleg találkozásánál keletkezik. Van oldalsó és födém szigetelés, alul padlófűtés. Ha nincs otthon senki mi sem termelünk párát. Tehát valami nagyon nem jó. De mi???? Már annyit olvastam, de egyre jobban nem értem.
A glettelés, festés, tapétázás nekem is ment, földet is talicskáztam már, de azért ehhez szakértelem is kell, egyenlőre a felét sem értem annak amit olvasok.
Ha lehetett a közelmúltban olyan kolléganőm , aki gipszkartonozni és lakások festését is megtudja csinálni , akkor miért kellene kételkednem a nőkben ?
Van padlásod ahol tudsz járni ? Ha van , akkor Te magad is megtudod építeni a szellőztetőrendszert . Én is úgy csináltam . Mint már múltkor írtam , kevesebbe került , mint a Paul hőcserélő betétje . Vannak itt többen is , akik maguk készítették el . Olvashatsz róla a : Szellőző rendszer légkondi helyett? topikban .
Persze, értem én. De egy halom pénz elment az előző lakónak a szigetelésre -szerencsére nem nekem - hogy spóroljon a fűtésen, aztán még most én szereltessek szellőző rendszert ismét egy halom pénzért, akkor azon kívül hogy egy csomó vállalkozó megélt belőle mi haszna van az egésznek :( ???? Egy kicsit kilátástalannak érzem ezt az egészet :( . Ja.... és persze mentek a páramentesítők tavaly, tehát amit nyertünk a fűtésen elviszi többletfogyasztás ezekre. Ezért keresem a megoldást, de olyan nehéz okosnak lenni. :(
Persze, hogy jól mérem. Már 4 mérőt vettem, mind nem lehet rossz :( . Minden reggel szellőztetek, aztán délután mire hazamegyek 71 %-on van megint és kezdődik minden elölről. Az szerintem nem normális, hogy naponta többször kiengedem a meleget, azért, hogy utána fűtsek. Akkor minek a szigetelés :( ?
Minden reggel szellőztetek. Azzal leküzdöm 62 körülre - L alakú a ház, elég nehéz huzatot csinálni, majd mire hazamegyek újra 71 % a páratartalom. És minden kezdődik elölről. Arról nem is beszélek, hogy ha kiszellőztetek a hőfokszabályzó bekapcsol és elindul a fűtés. Ezért volt értelme szigetelni :( .
Én nem vennék le semmit, amíg nincs ott helyette más anyag. Illetve érzésem szerint nem fog számítani sokat, ha másra cseréled az eps-t. Szellőztetni kellene többet, vagy inkább gyakrabban, mikor otthon vagytok.
Ha jól értem, nálad akkor ott nincs külön födém és ácsolt tető, hanem egy kis lejtésű tetőszerkezet épült és a szarufák aljára van fogatva a gipszkarton és a gyapot, és ha ezt leveszed, akkor nyersz pár centit?
Először azt hittem, van ott valami búvótér födém és tető között, gondoltam oda át lehetne csoportosítani a levett hőszigetelést, vagy valamit helyette. Azért ha csak a szarufák közötti hőszigetelés marad, az elég karcsú lesz.
Amíg nem lesz kőzetgyapot fenn addig nem lesz gond, hogy az oldalsó falak le vannak szigetelve? Nem lesz penészedés? Vagy max. annyi lesz, hogy többet kell fűtenem mert elszökik a meleg?
Bramac cserepek vannak fenn, helyenként szellőző cserepekkel. A cserepek alatt a fóliának a nyomait látom, az UV - vagy a fene tudja mi - teljesen megette, mert széttörik még a maradék ahogy hozzányúlok. Az eső tuti nem esik be, így gondolom a hó sem, minden száraz, ott volt egy csomó cuccunk a költözéskor.
Ha jó állapotban van , akkor külső hőszigetelésre valami ismerősnek , vagy ha van a ház alatt pince amiben nincs esetleg a gázkazán , akkor oda is a mennyezetre fel lehet ragasztani .
A tető miből van ? Mert azért a gyapotnál vigyázni kell , hogy a porhó , por , eső ne jusson be . Olyankor páraáteresztő fólia nem lenne rossz a gyapotra .
Nagyon köszönöm a segítséget! Neki is ugrok hétvégén..... A leszedett hungarocellel lehet valamit kezdeni? Nem kis mennyiség lesz. Mondjuk úgy terveztem hogy egyenlőre feltornyozom míg jobb ötletem nincs, de valamit kell/ene vele majd kezdeni. De mit?
Szedd fel nyugodtan , de ha lehet , akkor gyapottal pótold a hőszigetelést . Viszont a szellőztetést is meg kellene oldani . Nálam is 20cm EPS a falakon , minimum 35cm gyapot a födémen , de télen 28-35% körül van a páratartalom . Van rekuperátoros szellőztetés , hogy sok energia ne jusson ki a szabadba szellőztetéssel .
Vettünk egy egyszintes házat, ami kívül és a padláson is hungarocellel van leszigetelve. A páratartalom azonban már tavaly a fűtési időszakban is 70 felett van, csak páramentesítőkkel tudtuk kordában tartani. Most a fűtési szezon elején felmentem a padlásra, hogy körbenézzek. A lerakott hungarocell alatt valami áttetsző műanyag fólia van, alatta pedig a födémbéléstesteket látom. Nagy hülyeséget csinálok, ha felszedem a hungarocell-t és a fóliát? Nem szeretnék még egy 1 évet végigcsinálni ekkora páratartalommal.
Igen csökkenteni szeretném amennyire lehet. Tavaly a "mind meghalunk mert nem lesz gáz" miatt annyit tudtam csak megcsinálni ,hogy a mennyezetre rakattam kartont és alá gyapotot. Azóta lett változás a tetőben mert lecseréltem a tető borítást és alá tudtam rakni gyapotot. Így elvileg az egy kicist jobb lett. Viszont az előszoba nem lett túl jó mert eleve alacsony volt és ezzel a gyors munkával rontottunk rajta. Most jött el az idő,hogy leszedik és újra teszik a mennyezeti kartont plusz az oldalát is bár ez ebből a szempontból nem lényeg mert a házon körben 15-20cm szigetelés van.
De azért ha lehet tennék még inen is csak vékonyabbat. De akkor ha jól gondolom akkor nem nagyon van vékonyabb szigetelés. Mármint aminek értelme is van.
Most valamilyen gyapot van a karton felett. Felette fa gerendák azon valami régi közepesen kemény anyag utána fólia majd gyapot és cserepes lemez.
Pont a hely ami kevvés mert ez egy hozzáépített épület a régi házhoz. És emiatt alacsonyra építették. Sajnos. Viszont tavaly a hőszigetelés miatt mindenképpen meg akartam növelni és emiatt kicsit lejjebb hoztam. Viszont most szeretném az egész előszobát felújítani és gondoltam hátha van valami extrán jó höszigetelő anyag vagy hab. Bár a habot nehezen tudnám szerintem bejuttatni.
Minden normál hőszigetelő anyagnak hasonló a hőszigetelő képessége, a vastagsággal tudsz érdemben játszani, már amennyire engedi a hely. AZ XPS, gafitos EPS jobb 15-20%-kal a többitől, de neked oda valami nem éghető-füstölő dolog kellene, tehát üveggyapot-kőzetgyapot.
Mi van a szigetelés felett, betonfödém, vagy csak osb lap aztán padlástér, szóval mi a rétegrend kb?
Üdv. Adott egy előszoba ami kartonozva van és alatta van 5cm szigetelés. Annyi biztos. Viszont szeretném kicserélni alatta és feljebb vinni a kartont. Milyen vékony szigetelés van aminek nagyon jól szigetel? Az ami arany árban van az nem érdekes. Találtam olyat aminek métere 43k:)
Ne sima purhabbal csináld ha lehet, hanem ilyen célra való, alacsony duzzadású habbal. Annak egy hátránya van, nem szereti a nagyon hullámos felületet. Azért persze remélhetőleg ytongból sikerült sík falat építeni.
Egy gyors és "egyszerű" kérdésem lenne biztonsági okokból.
Kérlek titeket, adjatok tanácsot. Köszönöm.
Tudom, hogy a szigetelést erősen ajánlott dübelekkel is rögzíteni,
de itt Thaiföldön (ahol élek és építkezek) elég nehéz beszerezni. Szinte lehetetlen.
Csak ilyen dübelt sikerült eddig találni, lásd a képeket.
Ez is kínai szállítás/rendelés lenne az ottani gyártótól.
25 cm hosszú és 6 cm tányér átmérő.
25 cm-es ytong falra 20 cm eps szigetelés fog felkerülni.
Terv, ha szükséges a hossz és furatmélység miatt, hogy 2 vagy 3 centivel be lenne süllyesztve a szigetelésbe. (2/3 cm marás a szigetelésből majd 25 cm-es dübel majd dübel pogácsával hőhídasság csökkentés/lezárás)
Magyarországon ilyennel még nem volt dolgom anno, hogy a fej/tányér külön van.
Megfelelő és használható ez a típus is szerintetek?
Nagyon szépen köszönök előre is minden hasznos tanácsot.
Nálunk is hasonló volt használva. Egyik helyen áteresztőnek hirdetett, gyártó 2x szellőztetett tetőhöz ajánlja, azaz záró.
Hogy ne essen az eső a tetőnkön sok helyen magam lyukasztottam ki. Én azon agyaltam hogy tudom kicserelni tetőbontás nélkül, de asszem lyuggatva fog maradni,int régen is volt... Így legalább a pára nem csapódik le...
Régi építésű társasház legfelső emeletének mennyezetét szeretném szigetelni belülről (felette ugyanis egy egy nagyon enyhén lejtős lemztető van és nem lehet alá bemászni).
Kertesház tetőtér szigetelés közben vagyunk és a tetőfedők rengeteg lyukat csináltak a páraáteresztő fóliára felrakás közben. Még nem fejezték be, simán lehet hogy kijavítják (már amennyiben megoldható), de engem aggaszt. Elsősorban azoktól kérdezném akik látták már a folyamatot, ez mennyire normális?
az előzmény röviden: elb*szták a hőszivattyús rendszert, a kivitelező a gépészekre mutogatott, a gépészek a kivitelezőre. a megoldás az lett, hogy kijött egy hivatalos szerelő, megállapította, hogy kb. semmi nem jó, adott egy ajánlatot, hogy mennyiért lehet rendben tenni a rendszert, hogy azt is tudja, amit később akartam megcsináltatni. megállapodtunk a kivitelezővel, hogy felesben vállaljuk a felmerült költségeket.
tehát a képeken egy nettó majd' 170e forintos munka látszik (ezt az ajánlatot kaptam mástól, de azt sokallta a kivitelező azzal a felkiálltással, hogy az anyagköltség 40e). erre a kivitelezésre a 80-at is sokallom, nem hogy a 170-et.
Csak kellene tudjál valamit, mert vannak drágább anyagok, amiból kár össze is jöhet ekkora számla. Van, aminek kb 3-400ft métere, van aminek meg 3-4000.
Nekem telón szokik így lenni. Ha index címlapról oldal frissítés után jössz a fórumra akkor általában műxik, nem kell újra belépni, kivéve, amikor igen.
nem az a kérdés, hogy mennyiért szeretném, sokkal inkkább az, hogy az elvégzett munka, felhasznált anyag költsége összhangban van-e a fizetendő összeggel.
(meg az is kérdés, miért nem jegyzi meg az Indapass a beállított felhasználónevet és kell állandóan újat regisztrálni.)
A hőszivattyús rendszer hűtés-fűtés csöveit (padlófűtés + fancoil) utólagosan szigetelték le, az eredmény a képeken látható. Tisztában vagyok vele, hogy az utólagos munka nem olyan, mintha rögtön így rakták volna össze a rendszert, de én ezt laikusként egy összecsapott látom. (Csőhéj félbevágva, csőre ráhúzva, vágás -talán- kaucsuk ragasztószalaggal összefogva, nehezen hozzáférhető helyek szintén ezzel a ragasztószalaggal betekerve.)
Nagyjából 13 méternyi 3/4-es és 9 méternyi 1/2"-os csövet csavartak így be, 4 óra alatt és 80e forintot kérnének (amivel szintén nem vagyok elégedett).
Ez így megfelelő munka lehet? Leginkább hűtés esetén a kicsapódó párától félek.
az EPS sem, de az XPS különösen nem a tetőtérbe gerendák közé való anyag. ezek idővel kicsit összemennek. ráadásul merevek, ezért nem követik a fa görbületeit, így ott rés lesz.
van kőzetgyapotod, tedd be azt ugyanúgy ahogy a tetőtér többi részén van. belülre tenni kell valami párazáró fóliát! így azonos műszaki tartalmú lesz a tetősíkod (még ha nem is korszerű)
ha a gerendák alatt nem lesz hőszig (és ezt írtad), akkor ott várhatóak "hidegcsíkok", de mivel a tetőtered is így lett beépítve, ezért mondhatjuk, h mindegy.
mai korszerű tetősíkban a 10cm hőszig az nevetségesen kevés.
fűtetlen gardróbszoba problémája: ott hűl ki a fűtött tetőtéri szobák levegője, és kicsapódhat a hőhidaknál a pára. ráadásul a gardróbszobának jellemzően nincs rendes légcseréje/légmozgása..
Mivel összesen kb. 3 négyzetméter felületről van szó, inkább lehet, hogy választok egy drágább, de egyszerűbb megoldást. Ha például 10cm XPS-t teszek a szarufák közé, az jó lehet? Abba nem megy bele a pára, ugye? Plusz belülről azért fólia, hogy a szarufákat védje... És ha mégis átmenne az xps-ek közt egy kis pára, mivel az nem szálas, hanem alaktartó, a 2cm légrés ott végig járható lesz és azon ki is megy talán...
Tudom, hogy a 10cm nem sok szigetelés, de fűtetlen gardóbszobát akarok.
- hagyd meg a 12cm-t kiszellőzésnek(alul-felül legyen rovarhálós szellőzőrés) és akkor mindegy, h mikor megy tönkre a meglévő sárga fóliád, viszont nyáron jobb lesz a klíma.
- gerenda belső síkjára páraáteresztő fólia
- rengeteg hőszig
- párazáró fólia
- belső felület
de a 12-es gerendának el kell bírnia a többletsúlyt
80-as végén épített házban a tetőtér nagyrésze be van építve. 12cm-es szarufa, és sajnos nincs átszellőztetés, a fotón látható fólián egyből fekszik a cserép. A többi részen ha bekukucskálok, úgy látom, hogy 10 cm EPS a hőszigetelés, fóliát nem látok... :-/
Nem is ez a lényeg. A kérdésem az, hogy a fotó (és a kora) alapján ez párazáró fólia lehet, ugye?
Milyen rétegrendet javasoltok? Van egy csomó (maradék) 10cm-es kőzetgyapotom, hőtükrös párazáró és párafékező fóliám, ezért célszerűen azt használnám.Ha a 12-es szarufához benyomkodom a 10-es kőzetgyapotot, a fólia és a gyapot közötti minimális rés elég lesz, hogy ha bármi pára bejut a szigetelésbe, akkor távozzon is?
Szeged, ultrahangos hőmennyiségmérővel mért hőmennyiség vízoldalon (padló és falfűtés), és szolgáltatói villanyórával mért a hőszivattyú előtt (H tarifás óra)
Ugyanaz a ház, ugyanúgy 23 fok környéke egész télen, 160m2, tetőteres. Nagyon enyhe telek voltak mostanában.
A régebbi évek még havi bontásban is megvoltak, fatüzeléses időkből is. Azóta ráadásul be lett építve a tetőtér (mondjuk nem sokat variált a hőigényen mert brutál szigetelt)
"A szimulációarchívumban a világ összes helyére vonatkozó régebbi időjárási szimulációkat talál. Akár a tegnapi, akár több évvel ezelőtti időjárási információkra kíváncsi, itt megtalálja. Az időjárási archívum diagramjait három grafikonba csoportosítjuk:
Hőmérséklet, a relatív páratartalom óránkénti értékeivel
Felhők (szürke háttér) és tiszta égbolt (sárga háttér). Minél sötétebb a szürke háttér, annál sűrűbb a felhőtakaró.
Szélsebesség és szélirány (fokban 0° = észak, 90° = kelet, 180° = dél, 270° = nyugat). Az archív meteogramon a lila pontok a szél irányát jelölik, a jobb oldali tengely jelölése szerint.
Kérjük, vegye figyelembe a következőket:
Az egyes területek időjárási archívuma a szimuláció adatait, nem pedig a mért adatokat tartalmazza.
Az adatokat nem hasonlították össze meteorológiai állomás által mért adatokkal (mivel a Föld területeinek több mint 99%-ára nem áll rendelkezésre mért adat). A nagy valószínűséggel előrejelezhető területek szimulációs adatai alkalmasak a mérési adatok helyettesítésére. A kisebb valószínűséggel előrejelezhető területekre vagy adatokra vonatkozóan a szimulációs adatok nem alkalmasak a mérési adatok helyettesítésére, így bizonyítékként sem fogadhatók el."
A pir lap nem lenne egy rossz megoldás. Jó kérdés itthon miért nem lehet kapni a pir lapokat gipszkarton hátfallal.
Belső szigetelést te hogy oldanád meg porotherm falazatnál? Multiport írtad háklis anyag. Még nem jutottam előrébb a dologban, bár most van kis időm rá szerencsére.
Legrosszabb esetben mennek vissza a 7mm xps lapok, amik eddig voltak fent (18-19 fokos falat csinált a 14-15 helyett, ami már nem volt rossz hőérzetben)
Külső falat nem tudjuk szigetelni sajnos. Legrosszabb esetben rakok fel hőszigetelő vakolatot, de ezt kerülném a gyenge hatása miatt.
De több márkának is láttam ilyen Ecotwist dűbelét.. A fischer oldalán írja az ásványgyapot anyagokat, de pl. a baumit ecotist oldalán nem esik szó, hogy ahhoz is jó lenne.. A kérdésem az lenne, hogy 20cm-es kőzetgyapothoz ez biztonsággal használható ez a dűbel? Vagy ha nem, akkor mit ajánlanátok kőzetgyapothoz, hogy a hőhidakat minimalizáljuk? előre is köszönöm!
szeretnék visszajelzést is írni, ha elhárult a probléma.
Egyelőre annyi történt, hogy fent jártak a tetőn tetőfedő emberek (más ügyben), és kértem, hogy ha már ott vannak, nézzék meg (kívülről) a kémény környékét, ahol belül a vizesedés/páralecsapódás jelentkezik a fürdőszobában. Benéztek a cserepek alá, és azt mondták, elengedett a ragasztás (valamilyen összeragasztott rétegek között), azt elvileg most megragasztották megfelelő ragasztóanyaggal. (Persze felmerül a kérdés, hogy engedhet el a ragasztó 2-3 éve épült tetőn). Hogy ennek volt-e köze a vizesedéshez, az majd kiderül...
Egy ilyen fórum szerintem pont arról szól, hogy az ember tájékozódik, megnéz különféle ötleteket, utánaolvas szakkönyvekben és levonja a következtetéseit.
Egyszóval nem írtam, hogy rossz lenne amit Rudolf írt, de azért azt állítani, hogy csak az lehet a jó szerintem túlzó. Több jó megoldás is létezik, amit én szeretnék követni első körben olyan, amiről van szakirodalom és valid tapasztalatok. Ezek nem jelentik azt, hogy 10 év múlva is jó lesz..Hosszú távú tapasztalat szerintem egyikről sincs, lévén a könnyűszerkezetes modern házak még gyerek cipőben vannak itthon és ezen az égövön. És erre keresem a homlokzati bordítás megoldását.
Ahogy írtam, nekem fontos, hogy egy faház ne éghető szigetelést kapjon továbbá a hangszigetelés is rendkívül fontos, amiben a gyapot a legjobb.
Mindemellett fontos a homlokzat is, nem tudok megbarátkozni a dryvit szinezéssel. Mivel ez annyira ritka kombináció itthon, így nem könnyű megoldást találni rá. Tervezőt se könnyű találni ilyenre.
A házra is rendkívül nehéz volt, mert nem szokványos alakja és elosztása és rendkívül alacsony tető dőlése van - de ez a része sikerült már.
Ha nedvességet kap, vagy ha eleve nyers és nem tud kiszáradni, 16% rel.páratartalom alá, akkor 5 év alatt kuka, elrodhad. Kenhetik az le bármivel, a fa higroszkopikus, felveszi a vizet ha nedves környezetbe kerül és leadja, ha szárazba kerül.
A thermowood: megfőzik az félnyers anyagot +200fokon, így nulla víztartalma lesz és a eltűnik a hidroxil is (ami a degedést-hevenyedést okozza, ez be van zárza a fa rostjaiba, azokon szállítja a tápanyagokat), innen visszaviszik gőzzel 4% nedvességre és utána max 12% nedvességet vesz fel az anyag, így 100% párataralomnál sem deged. A fenyő és a a keményfa is szálakeresztbe deged, ha eléri 22-23 %-os nedvességet. Nade, az UV 4 év alatt megfeketít mindent a déli oldalon, az északin meg nem. A thermowood nehezen szív be pigmentet és gyantát, vagyis száraz anyagot, ami védene az UV sugárzástól. Az egyetlen anyag, amit befogad a 100%-os akrilgyanta, ami gyúlékony, ameddig kikeményedik. .
Ablakokat gyártók 25 éve, olyan felületkezelést használok, ami drágább mind a faanyag. A festékben a száraz anyag 50% (olyan sűrű mind a méz) és az ára az UV adalék miatt magas. De abból se lehet akármennyit keverni bele, mert tökreteszi a gyantát.
Térjünk vissza az OSB-re.
Arra rá kell szerelni a gyapotot, telibe, hogy ne legyen hőhidas a külső fal.
Ha megveszi a vakolhatót, akkor le kell alapozza az OSB3-ast, a ragasztópogácsák, plusz az ágyazó a halónak: azon nulla lesz a páraáteresztés.
Az a gyapot, amit nem kell vakolni (Fixrock), az általában kiszellőztetett fémszerkezetre alkalmazzák, de az is csak 30kiló/köb. Szükséges egy segédszerkezetet készíteni, ami megtartja a lapokat és a szélfóliát (plusz a burkolólapokat is).
Megoldja belülről, hogy nulla pára jusson ki a határolószerkezeten.
Szereltem hővisszanyerő ventilációs rendszer már vagy 100x, jónak jó, de áramtot is fogyaszt és karbantartásigényes.
Idővel a PVC csövek (bordásak, hogy nem legyen hangos), megtelnek bacikkal, hiába cseréli az szúrőt (ami amúgy csak a belső levegőt szűri)
De ha meg van oldva a tökéletes párázás, akkor miért nem ragaszt fel PUR habbal PIR lapokat a OSB3-ra? Abból elég talán a 10-12cm is és
Ha úgy gondolod, hogy mindent jobban tudsz, mint egy tapasztalt szaki, akkor miért kérded?
Mint írta párazárás csak akkor jó, ha tökéletes. Amint talál magának utat szívni fogsz a kicsapódással, nem hiába írta azt, amit, amivel még tudod oldani probléma mentesre.
Nekem fafödém szigetelésben segített Rudolf, amit köszönök neki, én elengedtem a párazárást, mert nagyon is igaza van abban, hogy tökéletesen nem fogom tudni megoldani, így jobb ha inkább engedem távozni, de adott feltételekkel.
Van pár dolog benne, amit biztosan tudok hasznosítani.
A belső oldali résszel azért nem tudok egyetérteni, mert a szakkönyv teljesen másképp írja (pl. a nemrég megjelenz ács budapestes szigetelés könyv, amit egyetemi profokkal együtt írt). A legfontosabb a párazárás, mivel a levegőmozgás az, amit meg kell akadályozni. Levegőztető rendszer persze kell cserébe. Ezt írják a könnyűszerkezetes ház szigetelési alapkövének.
Mivel a gépészet a párazáró utáni 5cm-es előtétfalba kerül (szinte csak villamossági, víz minimális helyen lesz, az is csak belső falakban) és átütés is csak nyílászáróknál lesz aminél RAL szalagos lezárás lesz és az előtétfalnál is szegtömítős rögzítés kerül, így minimális lesz az átütés ahol szökhet a pára, levegő.
Ablaknál egyébként kívül is kerül RAL szalag, ami egyesítve lesz a külső páraáteresztő fóliával, így a vízbejutást és a befelé irányuló légmozgást megakadályozza.
A külső keretnél a fém rögzítő vasak helyett lehet jobb lenne 5x5-ös fa párnafákat rögzíteni a ház szerkezethez? És akkor lenne rögzítve a homlokzati fa burkolat keretszerkezet.
Kívül csak thermo párnafa lenne használva, az kezelés nélkül is szinte örök élet ilyen helyen, kezelve pedig tényleg sokkal jobb mint bármilyen kezelt sima fűrészárú, főleg mert nincs mozgása.
Thermowal én már nagyon sokat dolgoztam, kültéri padlóként is irtózatosan időtálló úgy, hogy nem is kezelik.
Másképp képzelem el a rétegrend. A tervező tervez, de kivitelezni is kell.
De első körben, egy kis épületfizika: Sd = μ * d, μ =1 a levegőnél (páradiffúziós ellenállási szám).
Sd , páradiffúziós ellenállás, mértékegysége a méter.
Annak a levegőrétegnek a vastagsága, amely ugyanolyan ellenállást fejtene ki a páradiffúzióval szemben, mint az adott termék.
Az SD szám néhány építkezési anyagra:
Gipszkarton 12,5 mm = 0,1 m
OSB3 lap 22 mm = 3-10 m
Fenyőfa 24 mm = 0,96 m
Faforgácslap 22 mm= 0.8-1,1 m
Polisztirol 120 mm = 3,6 m
Bitumen lemez 4 mm = 240 m
Közét gyapot 100mm = 0.16m
Páraáteresztő fólia = 2-5 m
Párazáró fólia = 100m
Valamikor gyártottak OSB1-est annak sokkal kisebb volt az Sd száma, mind a OSB3-nak, amit most lehet kapni.
Ideális esetben, a páraáteresztő rétegrend sd<0.15méter.
35cm közetgyapotnál, ha táblás és 45-65kg/köbös, értelmetlen belső párazárást használni, mert nagyon hosszú ideig kell legyen nagy hőmérséklet különbség a határolófelület között, hogy a harmatpont kialakuljon. Ha bezárjuk az összes határolófelületet párzáróval, akkor egy kisebb üregen is meg fog nőni a párnyomás. Pluszba ki kell szellőztetni valahol a párát, szinte folyamatosan. Egy polisztirollal szigetelt téglaháznál a belső pára 2-3% képes áthatolni, de ahol hőhidas, kicsapódik. A könnyűszerkezetnek az az előnye, hogy könnyebben meg meg lehet oldani a hőhidakat, a hátránya az alacsony hőtárolási képesség.
Rétegrendekről.
Kívülről befel.
1. Adott egy 15cm vastag fa tartószerkezeted, ami függőleges oszlopokkal vagy tartókkal készül. A terv az, hogy belülről vízszintesen felteszel fa stafnikat és ráburkolsz gipszkartont.
A gépeszek tönkre teszik a szigetelést a szerkezeti elemek között (ami be van építve a szerkezeti elemek közé), hiszen a stafnik háta mögé kell betolják a csöveket..
Szerintem egy GK előtét falat kell készíteni, de nem CD-UD-kel és direkt felfüggesztőkkel, hanem 50-es UW-CW-el. Így a belső lezárás független marad a külső szerkezettől és van hova a gépészetet is beszerelni, hiszen a CW ki vannak lyukasztva.
2. A külső merevítő burkolat legyen 22mm natúr forgácslap, mindenki fél tőle, mert elment a híre, hogy nem vízálló. De csak pár százalék vizet vesz fel és kb. 9% nedvességi ellenállása, azaz 9%-ot dilatál (deged), ha nagyon nedves környezetbe kerül. A lapméret is nagyobb 2.8x2.07 méter. És leírtam, hogy valamennyire páraáteresztő. Azt jó sűrűn fel kell csavarozni, a tartószerkezetre. Nem végig menetes, jó minőségű 60x4-es facsavarokkal, szerkezeti csavaroknak nevezik és behúzzak magukat a fenyőfába. Egymás mellé 2 db kell becsavarni egy oszlopba.
4. A táblás kőzetgyapotot fel kell rögzíteni a tartószerkezet függőleges oszlopai közé, ehhez be kell építeni az oszlopok közé egy colos deszkát, 1.15 méteres osztással, mert a tábla magasága 120cm Arra rá lehet tűzni a párazárót. Vagy szerintem egy sűrű drivit halót.
Ezután meg lehet építeni az előtét falat, Van hangszigetelő-rezgéscsillapító Polifoam csík, amit a UW alá be kell építeni.
A gépészet beléptesé után, 2 réteg kék színű hangszigetelő GK réteget kell felszerelni a belső profilvázra.
5. A külső felére kell készíteni egy vázat legalább 35x200mm gyalult és lekezelt faprofilokkal. Ezek fém fülekkel kell rögzíteni a
forgácslapokon keresztül, a tartószerkezethez, de ha 100x100x50 füleket használnak, akkor el lehet kerülni, azt hogy a tartószerkezet hőhidas legyen.
Tehát nem a tartószerkezet függőleges oszlopai kell a vázat felszerelni, hanem 10cm eltolva.
Közéjük be lehet építeni 20cm gyapotot, a táblásból, nem a homlokzatiból.
Arra rátűzni a páraáteresztő fóliát, amiből meg kell venni a többrétegű fajtát, ami szélzáró is, az mocsok drága lesz.
A nyilasoknál kell készteni egy ácsolt keretet faprofilokból, arra vissza kell fordítani a párazárót. A nyílászárók egy külön történet.
Utána felfúrni a vízszintes lécezését a függőleges burkolatnak és a CK lapoknak. Helyette lehetne Eternit síkpalát szerelni, az sokkal szebb és nagyon tartós.
Én elég sok kőris és borovi léces külső burkolatot készítettem, de 50x30-as lécekkel és pigmentált olajba áztatva, nem thermowoodból. Azt elég nehéz utólagosan lekezelni.
Remélem azzal tisztába vagy, hogy a fa burkolatnál a nyílászárókhoz kell készíteni egy külső lemez zárást, ami alá be kell vinni a burkolatot.
A részleteket dolgozza ki a tervező, mert a felső lemezpárkánynál visszafolyhat a víz.
Azt is alaposan át kell gondolni, hogy a külső burkolt síktól milyen mélyre kell beépíteni a nyílászárókat és mire lehetne rászabni a lemezből készített keretet.
Akkor jól értettem. Szerintem így hibás, van annak a stafninak-borításnak saját tömege, amit nem bíznék méterenkénti csavarokra. Valami teherbíró távtartó kellene, ezért szokás tartóváz-szerkezetet építeni ilyen borításokhoz. Látta ezt tervező?
A könnyűszerkezetes házam homlokzati szigetelésénél vagyok kicsit tanácstalan, mivel nem szokványos borítás menne rá - de így is szeretném a legjobb rétegrendet kialakítani.
Ami biztos belülről kifelé:
- RF gipszartkon 2 réteg
- 5cm stafni benne a gépészet
- hőtükör párazáró - nagyon alaposan foltozva, minőségi fóliából, a lehető legjobb párazárást szem előtt tartva
- 15cm szerkezet, közte kőzetgyapot kitöltéssel
- 15mm osb
- páraáteresztő fólia
Idáig elvileg tankönyvi.
És akkor innentől amit én gondoltam:
- 20cm homlokzati kőzetgyapot szigetelés, dűbeltárcsás részmenetes pozdorjacsavar rögzítéssel - ügyelve hogy a szerkezetbe fogjon, ne csak osb-be. Mindenképp gyapot két okból: kell a jó hangszigetelés és a tűzállóság.
- páraáteresztő fólia
- 42x42mm-es thermowood stafni, vízszintes felrakásban, pozdorjacsavar gözítéssel a ház szerkezetbe (hőhíd kérdéses a csavaron, méterenként ~1db szerintem elég)
- Thermowood Kőris Falburkolat 20x132mm - függőleges felrakásban
Ebből látható, hogy fa homlokzati burkolatot szeretnék. Ez nem lambéria, hanem olyan profil, ami között van valamennyi légrés, tehát levegő átjár rajta - és az eső is beverhet rajta ha épp viharral érkezik.
Mivel ez a faanyag nem igazán olcsó, így a ház hátsó részére ami nem látható, függőlegesen tenném a stafnit és arra CK lapot tennék. Az ugyebár légzáró anyag, viszont az eltartás miatt mögötte tud szellőzni. Mivel itt függőleges, alul felül bogárfogó rács is kerülne bele.
Mik a vélemények? Ez így működhet?
Olvastam pár helyen, hogy az osb és a kőzetgyapot közé kellhet eltartás, de erre vonatkozó cikket, indoklást nem találtam csak mint tényként odaírva pár helyre. Ennek nem tudom mi értelme lenne, hiszen megszakítaná a szigetelési egységet, a párát amúgy is kiengedjük tehát az se indokolná.
Szia A belső szigeteléssel nem feltétlen a spórolás a cél, hanem kiegyenlíteni a hőfokot a szélső szobákban. Ha működne a faváz, benne vmilyen szigetelő, rá párazáró fólia majd karton, na az lenne a legjobb, konnektornak meg tömör szerelődoboz használva.
De nem javasolt, ezért keresek jobb megoldást :)
Poroton a fal, azaz vmilyen szinten hőszigetelt falazatnak mondott, de kell még rá valami. 7mm belső szigetelés is sokat dobott, míg az volt fent hőérzetben
Értelek, szerencsére a tied nem tipikus hozzáállás.
Nem tudom hogy veleszületett vagy kifejlődött a kioktató lenéző pökhendi rosszindulatú stílusod, de szerintem sok "tanácsod" csak azért íródik hogy hülyének nézhess másokat.
Úgy láttam ezzel a véleménnyel nem vagyok egyedül de ha van egy csepp önkritikád esetleg egy pillanatra ezen elgondolkodsz. (erre sokan nem képesek)
Nehéz szabni, könnyen törik, porlik, elég nagy a vesztesége, ha nem sík a felületed.
Le kell halózni és símitani. Adnak néhány zsák spéci ragasztót és halózót, de sose elég.
Mi csak 100mm vastagot szereltünk.
Egy fából készült (gerenda szerkezet és tömör gerenda kitőltés), vakolt faházra kivülről is szereltettem, mert felszívta az alapból a nedvességet. Elötte levertük a vakolatot is.
A kőzetgyapott ragasztójába van cement, nem mertem felszerelni, ezt le festeni mésszel is, porózus.
Tokkal-vonoval, kb. a homlokzati kőzetgyapott árába van.
Szerintem egy-két szoba belső szigetelésével nem oldasz meg semmit.
A farostból készitett szigetelőlapokat szereljenek a házukra a sötétzöldek.
Az előnye, hogy mérettartó.
Ha úgy tekintjük a faházadat, hogy kvázi nulla a szigetelése, akkor belülről egy 100-as táblás kőzetgyapott egy palló vázra és lambéria.
De ott a padlóval is kéne valamit kezdeni. De belülről megcsinálva hőhidas lesz.
Én pedig arra kérnélek, hogy FŰTETLEN SZOBÁval példálózva NE ADJ tanácsokat széles körűen, mert becsapod az érdeklődő olvasókat.
Nem mondom, hogy rossz indulatból és szándékosan, hanem tudatlanul és butaságból.
Először -mindenben- meg kel érteni a folyamatot a legkisebb részleteiig, utána el lehet dönteni, hogy mi, milyen kockázattal fog működni. Erre sokan nem képesek.
Ezért is írtam importőrnek, hogy mi kell hozzá, várom azon a vonalon is a választ.
Ha nincs értelmes válaszuk,akkor marad multipor, ott láttam én is meg van adva minden a-tól z-ig és nem akarok semmit se kispórolni, eleve én csinálom majd, nem vagyok magam ellensége, nem olcsó a saját ragacs, de ha az kell, akkor az lesz.
Esélyesen nem egész ház lesz szigetelve, csak azon szobák, ahol muszáj és ez nem a gardrób szoba, ahol száradnak a ruhák meg a konyha.
A szigetelés vastagsága esetleg a kérdés 6cm jó-e vagy 10cm legyen inkább.
Most intézzük a h tarifát a két klímára, már eleve az is nagy segítség lesz. Ezután jön a fűtésrendszer átalakítása, hogy külön-külön zónák lehessenek, ami szintén saját kivitelezés lesz szélső szobáknak. Tavaly úgyis kellett csinálnom, megoldom ezt is, bár nem lesz nagy feladat, pár szelepet kell csak beraknom...
neked cak most a csillámpónis fólia.
