A magyar könyvpiacon a kvázimonopol helyzetben lévő nagyterjesztők árrése (legalább) 50%. Ez konkrétan azt jelenti, hogy minden könyv kiskereskedelmi árának (több mint) ötven százalékát azonnal zsebre teszi a nagykereskedő. (Amely egyébként bizományosi rendszerben dolgozik.)
A maradékból kell kifizetniük a kiadóknak
~ a jogdíjat,
~ a fordítást,
~ a nyomdaszámlát,
~ a borítóképet,
~ a szerkesztést,
~ a korrektúrát,
~ és a tördelést.
Ma hazánkban egy fantasy-könyv átlagos fogyott példányszáma alulról közelíti az ezret. Ez azt jelenti, hogy egy kötet, ami elfogy 1000(!) példányban, már kifejezetten sikeresnek számít.
Másképp megfogalmazva: az ezen a területen dolgozó kiadók úgy tesznek szert egy-egy címmel (legfeljebb) 10-20%-os haszonra, hogy minden egyes "sikeres" címre jut néhány olyan, ahol még a beruházott költségek sem térülnek meg.
Azért nem semmi, hogy a magyar kiadás duplájába kerül az eredetinek. Az pedig, hogy az eredetileg 998 forintos könyvet 400%-os haszonnal adják, felháborító!
Az Őrség! Őrség!-et szeretném valahonnan megszerezni (angolul vagy magyarul). Valamikor olvastam egy kölcsön példányt, de sajátot szeretnék (és újraolvasni).
Van ötletetek? Nem találom sem boltokban, sem antikváriumban.
Nekem egyáltalán nem jönnek be az új könyvei. Én a régieket szeretm, amik rövidek, és "ütősek" Az szoktam mondani azért szeretem Terry Pratchett-et, mert rövid, tömör, izgalmas. A Mágia szíme-Mágia fénye párosban több akció van, mint a három kötetes 1000 oldalas GYU-ban (egyébként ennek is nagy rajongója vagyok, más okból)
Az új könyveinél már kétszer is éreztem, hogy "Bakker, mondja már meg mi a megoldás, azt fejezzük be". Túl hoszúak, és túl bonyolúltak nekem ezek a könyvek.
Mondjuk ha a magyar könnyűzenei utalásokat nézzük, igazad van. Viszont a nemzetközi zenei utalásoknál nem győztem hirtelenjében visszafordítani angolra, hogy érthető legyen a poén.
A humor erősen nyelvfüggő. A gördülő kövek humora tökéletesen átjött magyarra a nyelvi utalásokkal. Volt egy utalás egy Edda dalra, hát azon a térdemet csapkodva nevettem olyan volt. Meg fogom keresni ha lesz egy kis időm.
Én a kezdetektől fogva olvasom a KV regényeket, de jobban bejön az új fordítás, hasonlóan hozzád. Viszont nem fogom megvenni őket másodjára, csak az Örség, örség!-et, mert többször is olvastam és az zavaró a névváltozások miatt.
A kallodó kontinens még olvasásra vár, jelenleg Hawking-et olvasok. :-)
Szvsz nekem tetszenek az új fordítások is. Sőt, a Wiharvész anyó jobbnak is hangzik. A Mállotviksz valahogy nem igazán érthető. A Bendő Frédi, a Karrott, a Göcsört, a Vinkó Szilárd is jobban tetszik.
A régi fordításban még voltak olyan szerintem L'art pour l'art fejtegetések, melyket nem igazán lehetett érteni. Igen, tudom, műveltség kell hozzá, de akkor is, néha már sok volt.
Ugye De gustibus non est disputandum. :)
Mikor jelenik meg a sorozatban következő, nem újrafordított regény, és melyik? Jöhetnek!
Főleg a világ szerencsésebb felén van így, az előző fordításban alkotott nevek az előző fordító szellemi tulajdonát képezik, egy másik fordító (megegyezés és/vagy bizonyos összeg leperkálása nélkül) nem használhatja fel őket. Mivel a megegyezés nem jött össze, maradt az új nevek kitalálásának kényszere. Az olvasó meg sajnos így járt, majd megszokja...