Ha haladni is akarsz a munkával akkor egy 115-ös kisflexet használsz.Veszel rá egy tépőzáras korongot és arra természetesen tépőzáras papírokat is.40-100-150 es finomságban.Először átcsiszolod őket a 40-essel aztán a 100-as jöhet.Figyelni kell hogy a gép ne marjon ki túl sokat tehát nem kell nyomni neki.És nem szabad megvárni hogy tökig kopjon a papír mert akkor lekerekedik a tárcsa a széle is és lehet azt is cserélni.
Kicsit el kell gondolkodni az egész megoldáson.Számomra ez a kiépítés egy nagyon kockázatos és egy nagyon felesleges megoldást jelent.Azt mondanám rá hogy értelmetlen. Ha az esővizet és a kútvizet együtt tároljuk akkor minek a padlásra felvinni? Télen azt eltudom képzelni hogy a kútból nem nyomatok a tartályba vizet,de az ereszt hogy kapcsolom ki? Tudok-e olyan meleget tartani a padláson télen hogy egy esetleges jégdugó miatt ne ázzon el a lakás? Mekkora tartályt tudok szerezni (és fel is vinni a padlásra!) ami megéri ezt a melót. Hogy tisztítom ki a tartályt?
És ami nagyon fontos.Hogy mi a bánatnak nem jó egy sima ciszterna?
Oké. Ez szerelvényboltokban szokványos alkatrész, vagy meghatározott helyen érdemes keresni? (Közben rájöttem, lehet hogy van megfelelő topic a témának...)
Bocsánat, de nem találtam vízvezeték szerelős topikot... Szóval, nem sikerül leszednem erről az öregecske hétköznapi (mofém?) csaptelepről a gombot. Én korábban kétfélével találkoztam, az egyiket simán le lehetett húzni, a másik középen egy csavarral volt oldható. Ezt hogyan lehet oldani? Nem mertem erősebben meghúzni, hátha van valami trükkje és nem, csupán a vízkő miatt szorul...
Erről még nem hallottam. A garázsajtót kellene kicsit felújítani, de amikor tavaly elkezdtem leégetni a festéket, azzal nagyon lassan haladtam. Jó régi a festés, és rendesen ráégette a nap,viszont foltokban "hámlik".
Fáról milyen vegyszerekkel lehet festéket eltávolítani? Én eddig csak kromofágot használtam, de csak fémen. Ugyanúgy jó fára is? Vagy azért festékfüggő, hogy mennyire hatásos? Vagy van más, jobb?
Megnéztem a képeket...sokan biztos azt ajánlanák, hogy inkább asztalossal tárgyalj, pedig ezeket még szépen rendbe lehet hozni, ha az említett gépekkel lecsiszolod fáig.
Festésnél lényeges hogy mivel és hogyan. Nekem a Supralux Astralin zománc bevált, évek után napon sem hólyagosodik. A gittelést jobb az első réteg festés után megcsinálni. Így hosszadalmasabb, mert sokat kell várni a száradásra, de jobban fogja bírni a napot.
Nekem a kézi szalagcsiszoló és a sarokcsiszolóba fogható átlapolt smirglitárcsa vált be. A rezgőcsiszolók nem viszik le a régi vastag itt-ott már felhólyagzódott festéket.
a téma amit felvetnék: víztartály a padlásra, hogy ne kelljen folyamatosan szivattyúról öntözni a kútvízzel/esővízzel.
Van-e erről a jelenlévőknek tapasztalata, milyen megoldást tudnátok elképzelni? Nyilván aautomatika kell, ami kapcsolja a szivattyút ha kifogy a tartály. Avagy mi a jó megoldás?
Sziasztok, régi ablakok és ajtók lecsiszolásához milyen gépet ajánlanátok? Még nincs semmi ilyen jellegő tapasztalatom, és elég sok féle gépet lehet kapni. Ilyeneket találtam a Praktiker weblapján: - Hyundai fordulaszámszabályozós sarokcsiszoló, 125 mm, 1050 W - Expert mouse csiszoló, 105 W - Deltacsiszoló 180 W - Excenter csiszoló 420 W - SZALAGCSISZOLÓ 800 W
Készítettem is pár képet a lecsiszolandó felületekről, ide feltöltöttem őket: képek
És a GK felszerelését hogy javasoljátok? Alulról párnafák a deszkázatra és arra, vagy függeszteni? Az gerenda találkozásánál valami rugalmas tömítés esetleg?
Kösz a képet! Persze lehet hajópadló is, de a problémánk az, hogy a gerendákat mi natúr páccal kezelnénk, és a deszkázást/hajópadlót nem szeretnénk fehérre pácolni/festeni, inkább fal hatást tartunk jobbnak. Nem szeretnénk annyira meghatározni a szoba hangulatát, hogy a plafon végig fából legyen.
Lassan belekezdünk a házépítésbe és folyamatosan agyalunk. A ház egy egyszintes tégla ház lenne, fa födémmel, és arra gondoltunk hogy a nappaliban láthatóra hagynánk a gerendákat. Viszont azt már nem biztos hogy szeretnénk, hogy a gerendák közötti deszkázás is látszódna (túlzottan meghatározná a nappali jellegét). Megoldható hogy ott gipszkartonnal elfedjük a deszkázatot úgy, hogy a gerendák természetes mozgása miatt ne repedjen el minden évben a gipszkarton és gerenda találkozásánál a fal? Vagy van más megoldás?
Köszi a nyugtatást, lehet, hogy kicsit "túlaggódjuk" a dolgot. De annyi visszafordíthatatlan esetről olvasni, ahol hanyagság, figyelmetlenség vagy tudatlanság miatt nem szakszerű kivitelezés történt.
A betonhoz nem értek, így inkább kétszer kérdezek. :)
Az a jó, ha végig nedves a beton. A beton levegő nélkül a víz alatt is megköt. Szerintem nem kell ennyit aggódni, fa csak akkor károsodik, ha a nedvesség folyamatosan (értsd hónapokig) fennáll. Ki fog száradni
A fóliatakarást úgy kezdtük, hogy lehajtottuk a falon lévőt a betonra, majd a kimaradt részeket kipótoltuk. Igyekszünk folyamatosan szellőztetni, nemsokára megyünk ki a házhoz ellenőrizni a páratartalmat. Reméltem, hogy a betonnak a fólia alatt nem lesz baja. De biztos, hogy nem kell egyáltalán szellőznie, nincs szüksége levegőre? (Mert most ugye a nedvességtől a fólia teljesen rátapadt, alatta lanygos, párás idő van.)
Hétvégéig nem lesz rajta semmilyen munkavégzés, a festők meg csak ápr. végén kezdenek. Négy hét kötésidőt gondoltunk a betonnak, utána jön a burkolás (itt mindenhol kerámiaburkolat lesz).
Úgy látom elég profin előkészítettetek mindent, a méter magas védőfóliát szerintem le lehet venni nehogy alápudvásodjon a fal mögötte. Szerintem amennyire csak tudjatok szellőztessetek folyamatosan. A fóliától nem lehet baja. Szerintem a fóliázást a betonozástól számítva egy hét múlva le lehet venni. És utána is szellőztetni. Ha jól emlékszem a gyakorlatban 1 cm / hét az aljzatbeton kiszáradása, persze ez függ a hőmérséklettől, páratartalomtól is . Fa burkolat lerakása előtt feltétlenül nedvességtartalommérés!
Természetesen mindenhol elhelyeztük a dilatációs csíkot körbe, felhajtottuk a pf-alátétfóliát, valamint 1 m magasan körbefóliáztunk mindent, hogy ne essen kár semmiben.
Ma lefóliáztuk a komplett betonozott felületet, majd egész délután szellőztetünk. A 93%-os pára lement 47-re. :) Szépen megszáradt minden (fa)felület. A fólia alatt maradt a párás meleg. Szerinted meddig hagyjuk rajta? 1-2 nap? A takarástól ugyen nem lehet baja?
Nos jelzem az aljzatbetont ahol talákozik nevesség hatására károsodó szerkezettel ott a szerkezetet be szokták fóliázni minimum, ha szigetelésen úszó aljzatbetonod van akkor úgy is van a falak mentén ilyen dilattáció biztosítására szolgáló nikecel vékony csík. No s erre burkolat jön gondolom. Ha egy kicsit meg is égne a cement (amit igen kétlek a mostani klimatikus viszonyok között, ennyi idő után) nincs gond mert az esetlegesen porló felületet felseperve és mélyalapozva burkolható bármivel. Szóval szerintem lehet már szelőztetni ha az ablakokat bukóra hagyod. Tényleg mi erről a véleménye a kiviteleződnek?
Nem kell aggódni.Jól mondta a kivitelező.Ahol a beton találkozik a fával ott már úgyis telítődött,ahol meg nem ott ígyis kevesebb nedvesség éri.Ha volt olyan rendes hogy géppel átdörzsölte a felületet csak neked segített.Nem kell majd aljzatkiegyenlítővel bíbelődnöd.Kár lenne a munkáját azzal tönkretenni hogy megégeted a felszínt.
Igen, a fólia jó ötlet, csak a gond az, hogy nekem is csak ma este jutott eszembe. És holnap húsvét lévén nem nagyon tudok sehonnan 150 nm fóliát szerezni. :( Pedig aggódunk a szerkezet miatt (sok helyen fa, valahol gipszkarton, ill. hajópadló burk. a födémen +fa nyílászárók). Jó lenne tudni, mennyi az a szellőztetés, ami még nem árt a betonnak.
Annyira azért szerintem nem kellene dunsztolni. Ha a kivitelező aggódik a gyors száradás miatt akkor be lehet takarni az egészet fóliával az alatt dunsztolódhat. Egyébként is ipari csarnokokban hogyan oldják meg a huzatmentességet?( sehogy mert nem lehet, van olyan hogy csak a szerkezet falak állnak és a padlót már lenyomták) Szerintem ami árthat neki + 35 fokban a nagyon intenzív viharszerű huzat, friss állapotban. De hát ilyen mostanában nem igen van.
