"Harney mégis támadást parancsolt embereinek, akik kb. 100 indiánt öltek meg. "
Én különböző forrásokban 60-80 fő halálos brule (sichangu) áldozatról olvastam, a Wikipedia pedig 85 főt hoz, de hát mint azt már kitárgyaltuk, az indián háborúk statisztikája meglehetősen pontatlan.
William Selby Harney dandártábornok (1800-1889), aki a "piszkos munkát" elvégezte Ash Hollownál. Ezzel kiérdemelte a "Butcher" (Mészáros) ragadványnevet.
Az a vicc, hogy a mormonok persze észrevették, hogy a tehén elkóborolt, követték is majdnem a táborig, de végül meg sem próbálták felvenni a kapcsolatot, hanem továbbmentek Laramie--be és ott már úgy adták elő, hogy az indiánok ellopták tőlük.
Na most minek kellett volna egy csont-bőr tehén a sziúknak a vadászszezon kellős közepén, amikor tele voltak bölényhússal?
Egyébként - ha jól tudom - Spotted Tail brule főnök a Blue Water melletti mészárlás után hadat is üzent a katonáknak (a családtagjai közül többet elveszített), össze is csapott velük, de fogságba esett. Csak úgy engedték szabadon, hogy megesküdött, hogy mindig békében fog élni az amerikaiakkal. Ennek köszönhetően a brulék nagy része ki is maradt a későbbi sziú háborúkból.
"Geronimo még a képregényeket is megihlette, persze nem mindegy hogy milyen színben tüntették fel."
A francia Pifben futó Apacs Kapitány sorozatban az indiánok szabadságáért harcoló hősként ábrázolták. A Blueberry legutóbbi szériájában is feltűnik, itt már nem annyira romantikus pózban, hanem kissé reálisabban ábrázolva.
Ráadásul William Harney tábornok a megtorló akciót meglehetősen aljas módon vitte véghez: fehér zászlóval tárgyalást színlelt, miközben emberei körülvették Kis Mennydörgés táborát. A sziú főnök főnök felajánlotta az azonnali megadást, Harney mégis támadást parancsolt embereinek, akik kb. 100 indiánt öltek meg.
Bocs, kedves NJ! Most látom, hogy neked van igazad, Grattan vitt magával ágyút, méghozzá lehet, hogy kettőt is, de valószínűleg valami kisebb fajtát, hegyi tarackot (mountain howitzer).
Ők lőttek először, de nem kartáccsal, mert ahhoz ágyú kellett volna, de azt Grattan nem vitt magával, csak kb. 30 embert + egy tolmácsot. Mindenesetre a tárgyalni próbáló főnököt, Győzedelmes Medvét (Conquering Bear) sikerült agyonlőniük (hátulról?). Ezután már nem lehetett kétséges, hogy az indián tábort nem fogják élve elhagyni. Bizton állíthatjuk, hogy Grattan egy idióta volt. Lemészároltatta magát és az embereit egy elbitangolt mormon tehén miatt.
Hát, nézd, ez nem egyszerű kérdés... A Grattan-incidens már önmagában is megért egy misét, a katonák lőttek először, kartáccsal a tömegbe, csak azért, mert nem akartak kiadni egy minneconjou-t (vendégjog ugyebár), aki lelőtt egy elbitangolt tehenet (ezt majdnem minden forrás így írja le, tehát valószínűleg tényként könyvelhetjük el). A brule főnök próbált velük egyezkedni, hogy kifizetik a tehenet, vagy adnak helyette lovakat, az nem volt megfelelő a hadnagynak, inkább lövetett. Persze, lemészárolták őket. Na most nekem enyhén szólva furcsa, hogy jogosnak tekintsek egy olyan megtorló akciót, ami egy olyan esetet bosszul meg, ahol szintén a hadsereg volt a kezdeményező fél. Azt értem, hogy példát akartak statuálni, hogy senki se merjen fellázadni ellenük, de jogosnak semmi esetre sem érzem.
Persze, én elfogult vagyok, hiszen nem a US Army topicba írok, hanem ide. :-)
Ezek azok a filmek, amelyek Geronimóról szólnak, vagy esetleg érintőlegesen foglalkoznak vele, illetve, amelyek karakterét Geronimo inspirálta. Nem csoda ha összekevertem a két említett filmet, hiszen egy évben készültek. Geronimo még a képregényeket is megihlette, persze nem mindegy hogy milyen színben tüntették fel.
"Egyébként a Geronimo című filmben is feltűnik egy epizód, amikor a mexikóiak lemészárolják Geronimo családját és egy egész apacs falut, ezután Geronimo jogosan számol le a nagyképű mexikói századossal és embereivel...
A filmben egyébként Geronimót Wes Studi játszotta, aki Az utolsó mohikánban a huron Maguát alakította."
Egy kis pontosítás: Wes Studi valóban játszotta Geronimót, de egy másik filmben, amiben ez a mexikói epizód nincs benne, mert a Crook ill. Miles-féle hadjáratok idején játszódik.
Abban a Geronimo-filmben, amire te gondolsz, Joseph Runningfox játszotta a legendás apacs harcost.
"Néha nem tudom eldönteni, hogy az apacsok vagy a mexikóiak voltak-e a kegyetlenebbek, mert ugye egyenruhás mexikói barátaink előszeretettel gyilkoltak halomra apacs asszonyokat és gyerekeket."
Kíváncsi vagyok, hogy a mi hispanofil lovag topiktársunk mit fog erre reagálni:)))
Néha nem tudom eldönteni, hogy az apacsok vagy a mexikóiak voltak-e a kegyetlenebbek, mert ugye egyenruhás mexikói barátaink előszeretettel gyilkoltak halomra apacs asszonyokat és gyerekeket. Egyébként a Geronimo című filmben is feltűnik egy epizód, amikor a mexikóiak lemészárolják Geronimo családját és egy egész apacs falut, ezután Geronimo jogosan számol le a nagyképű mexikói századossal és embereivel, a csatában Geronimo több lövést kapott, mindenki azt hitte, hogy meghalt, de túlélte, innen eredt a legenda miszerint nem fogja a golyó.
(Ez az 1858-as Kas-ki-yeh-i mészárlás volt, illetve az azt követő csata 1859-ben Arispe mellett. ) A filmben egyébként Geronimót Wes Studi játszotta, aki Az utolsó mohikánban a huron Maguát alakította.
"Szerintetek a lakoták vagy az apacsok fejtettek-e ki keményebb ellenállást az amerikai terjeszkedéssel szemben?"
Lehetőségeikhez képest mind a két nép elég kemény ellenállást fejtett ki. Szerintem az apacsok ellen nehezebb volt hadat viselni a terep és éghajlati viszonyok miatt.
"Lehet, hogy itt sokan rablóbandának tartják az apacsokat, de azért nem árt elolvasni Geronimo önéletrajzát."
Én olvastam, és nem is tartom az apacsokat pusztán rablóbandának, annak ellenére, hogy meglehetősen sokat raboltak és gyilkoltak pályafutásuk során, s ebben semmi kivetnivalót nem találtak, mert életmódjuk szerves részét képezte a portyázás (mely szó, ha jól belegondolunk, a "tolvajlás", "rablás" és "gyilkosság" szavak elegáns változata). Amikor pl. a spanyolok néhány évtizeden át megfelelő ellátást biztosítottak számukra, akkor békésen éltek, mert nem volt szükségük arra, hogy portyázással bővítsék ki szűkös gazdasági forrásaikat. Ha az USA is az apacsok ellátására fordította volna azt az összeget, amit az ellenük való háborúskodásba ölt, valószínűleg sokkal békésebben megoldható lett volna a két kultúra összeütközésének problémája.
"Ez a sztori is csak azt bizonyítja, hogy komolyabb településeket nem tudtak ostrom alá venni. Hiányzott hozzá a tudásuk és a technikai felszerelésük."
Így igaz. A legtöbb amire képesek lehettek, az a hatásos gerillaháború volt, de ez csak addig tarthatott, amíg végképp ki nem fogynak a lőszerből és az élelmiszerből. A Little Bighorn után ez már a következő évben bekövetkezett, s ezután már csak a megadás vagy a Kanadába menekülés között választhattak. Hiába volt Szilaj Ló tehetséges harcos, az ellenfél gazdasági-technikai előnye oly hatalmas volt, hogy azt nem ellensúlyozhatta semmilyen taktikai zsenialitás.
