Az én párom pl. se egyiket se másikat nem igényli,"
hát ez érdekes. azért alantas testi vágyak is tudják gyötörni az embert, meg hát néha olyan jó lenne lelkileg is egyesülni a másikkal, kicsit feloldódni benne, persze ez nem lehetséges. de akkor is jó (lenne) néha megölelni valakit, hozzábújni, csak úgy beszélgetni mindenféle semmiségről, olyasvalakivel akivel értjük és tényleg ismerjük egymást.. na mindegy ezt most abbahagyom
te pedig persze hogy igényelsz ilyesmit, ez természetes.
nem tudok róla, hogy halálos beteg lennék, bár manapság minden elképzelhető, egészen fiatalon is. inkább arról van szó, hogy a jövőben úgy tűnik olyan feltételek között kellene élnem, amit nem szeretnék és ezt most nem részletezem, majd máskor. hiába mondom, hogy majd biztos jó lesz, nem lesz jó, nem áltatom magam. abban persze reménykedek, hogy nem kell még azonnal megtennem (most nem is merném) de azt tudom, hogy igazán hosszú táv nem lehet. ez bizonyos szempontból szomorú, de másrészt meg nem, meg hát valahogy mindig is éreztem, már kisgyerekként is, hogy így lesz, csak akkor még nem tudatosult annyira
Az én párom pl. se egyiket se másikat nem igényli,én ezzel szemben igen. Hogy érted azt hogy érdektelen vagy?És mért nem hiszed hogy sokáig élsz még?Ez eléggé elszomorít:( Ugye nem vagy halálos beteg?
A nagy betűért elnézést mindenkitől.Csakhát azt jobban látom.Mármint nem itt,hanem,a jegyzetemben.Nem mindíg küldi el ugyan is az üzeneteket,és hogy nefelejtsem el lejegyzetelem,és bemásolom ide.Így nem vész el a mondanivalóm.
köszönöm. (a nagybetű egyébként kiabálás jelent, talán nem szerencsés használni itt:) ) örülök, hogy nem érzed olyan egyedül magad, legalább van valami értelme írni ide néha... én egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy bárki párjának akarna, teljesen érdektelen ember vagyok, tényleg csak nyűg lennék a másik nyakán, meg hát kicsit önző is vagyok ugyanakkor egyedül élni nem bírnék egy lakásban, szóval rettenetes dilemma ez nem hiszem, hogy sokáig élek majd, ma hajnalban is folyamatosan azon gondolkodtam, hogy mikor és hogyan... nem tudom, mi lesz hosszú távon
KÖSZÖNÖM HOGY TE IS ÍGY GONDOLOD.EBBEN A TOPIKBAN UGYAN IS TE VAGY AZ EGGYETLEN AKI HASONLÓAN GONDOLKODIK ÉS ÉREZ MINT ÉN.ÉS EZ NEKEM SOKAT JELENT,MERT IGY NEM ÉRZEM EZZEL ANNYIRA EGYEDÜL MAGAM. NEM KELL SEMMIÉRT ELNÉZÉST KÉRNED.NEM IS VOLT TARTALMATLAN. AZ A BIZONYOS VOLT BARÁT PEDIG CSAK AZÉRT LETT A MÚLTÉ,MERT ÉN BELESZERETTEM,Ő PEDIG SAJNOS NEM ÍGY ÉRZETT.EZ VAN.AMÚGY KB.4 ÉVIG VOLTUNK"BARÁTOK".AZÉRT A MACSKA KÖRÖM,MERT VALAHOL TÖBB VOLT BARÁTSÁGNÁL.SOKAT JELENT/JELENTETT NEKEM.SOHA SEM FOGOM ELFELEJTENI.A JELENLEGI KAPCSOLATOM MÉG NAGYON FIATAL,DE SZEGÉNY PÁROMNAK NEM KÖNNYŰ VELEM.NÉHA CSAK NYŰGNEK ÉRZEM MAGAM MELLETTE,AHOGY EZ A CSALÁDOM ESETÉBEN IS ÍGY VOLT. BIZTOSAN MŰKÖDNE.ÉN TUDOM HOGY IGEN,CSAK MEGKELL TALÁLNOD AZT AKIVEL MINDEN TÉREN EGY HULLÁMHOSSZON VAGYTOK.ÉN OLVASTAM ERRŐL VALAMIT,HOGY MINDEN LÉLEKNEK MEG VAN A PÁRJA,CSAK TÜRELMESSEN KELL VÁRNI,ÉS KERESNI,NOHA NEM IS TUDATOSAN.
kedves vagy én több helyen is beszélgetek, de ott teljesen más emberek vannak mint én, kedvelem őket, de nem értenek meg igazán. akiről azt gondoltam igen, nos ő sem. úgyhogy itt tudok csak arról írni, ami tényleg foglalkoztat, persze nem írok sokat és gyakran, de néha igen elnézést a tartalmatlan szövegelésért
szóval azt írtam, hogy örülök hogy szívesen olvasol és te is nyugodtan írj, mert ez fordítva is igaz
az utolsó mondat azt jelenti, hogy neked is csak volt kapcsolatod az illető, nem tudtatok tartósan együttmaradni. nekem még nem volt igazi kapcsolatom, nem tudom, hogy működne a dolog.
nagyon örülök, hogy így gondolod, én is szívesen olvaslak téged, ha bármiről szeretnél beszélgetni, nyugodtan írd le, amíg van netem, majdnem minden nap benézek.
nekem most a legnagyobb problémám az az, hogy nem bírok huzamosabb ideig egyedül lenni, enyhe pánikroham tör rám, régebben ilyen nem volt, június óta van csak
az utolsó mondat arra utal, hogy a hozzám hasonló férfi már csak volt barát, tehát te sem bírtál sokáig vele lenni
nekem még nem volt igazán kapcsolatom, ezért nem tudom, esetemben hogy működne a dolog...
Azért remélem jobban vagy,legalább amikor kizúdítod,a dolgokat magadból.Nem hinném hogy bárkinek is terhes volna,hiszen pont azért van ez a lehetőség.Megaztán én szívessen olvasok rólad.Irtam volna hogy meghallgatlak,de ebben az esetben ez ugye nem lehetséges.
tetszik. hangulatosak a versek, a beírásaid kicsit komorak, de hát ez érhető teljesen.
egyébként kicsit bűntudatom van amiatt hogy egy csomó hozzászólást zúdítottam ide pár nap alatt, de valahogy annyira "feszített" már belülről, hogy úgy érzem, muszáj volt. de ilyenkor meg azt gondolom, a többieknek terhes a dolog. nem is tudom, hogy lenne jó
És hogy tetszik? Ezt tök ugyan igy gondolom én is.Tök jó hogy ennyire hasonlóan vagy ugyan ugy látsz dolgokat mint én.Volt egy barátom aki ugyan ilyen volt.
egyébként valóban, hasonló emberekkel jó együtt lenni, viszont két beteg meg nem biztos hogy jó hatással van egymásra... bizonyos szempontból. viszont a teljesen egészségesek világa meg nagyon idegen...
igaz, baj tényleg nem lehet belőle, majd én is gondolkodom rajta, csak hát az olyan mint egy napló és nekem meg beszélgetésre van szükségem, másokkal, mert megőrülök különben, belefulladok a magányba teljesen. könnyedebb topikokkal próbálkoztam, de az nem megy, sajnos, hiába is erőltetetem. meg keddtől már lehetőségem sincs sokat netezni, de amikor meg feljövök, akkor más emberekhez kell szólnom... bírom én sokáig az egyedüllétet, de néha muszáj kilépnem belőle, korlátlan ideig nem tudom elviselni...
Igen van.Sappho.blog.hu.Én biztosan olvasnám a tiédet.De ezzel a kérdéssel én is így volltam.Vajon ki olvasná el,és külömben is mit szólnak majd az olvasotthoz?De végül is rászántam magam.Mert hát mégis mi bajom lehetne belőle?
van blogod? nem is tudtam. publikus a címe? én még sosem próbáltam, félek, senki sem olvasná, meg nem is szeretek sokat írni
a megnyílást illetően, hát nem tudom, hogy jó dolog-e kimondani vagy kimutatni, mások előtt én mindig próbáltam elfojtani az érzéseimet, nem kimutatni haragot, fájdalmat stb. ezért félreismertek sokan. nem tudom, hogy lenne jó, meg hát kinek mi. meg hát mint írtad, te sem beszélsz könnyen ilyesmiről...
Én sem tudok magamról könnyen beszéllni,ezért is csinálltam meg a blogomat.
Ami meg a megnyilást illeti,én valamiért autómatice ki mondtam hogy ezzel én igy vagyok.Legalább is amikor csordultig tellt a pohár.De ha nem is mondok semmit,akkor meg meg érzik rajtam.Vagy látják a visselkedésemen.Engem is ki szoktak nevetni,csak én ilyenkor valami csípőssel viszavágok.a volt kollégám is ilyen volt.Nem tudom hogy szándékos sértegetés volt-e,vagy csak bolondozott,bár az utóbbit időnként jelezte.
értem, köszi, a pozitív mosolygással nincs bajom, örülök neki. de ez élőben biztos átjött volna. más kérdés, hogy élőben meg nem hiszem, hogy tudnék ilyesmiről így beszélni... írásban sokkal könnyebb valóban azért írkálok ide, mert máshol, máshogy nem tudom elmondani, nem tudok beszélni róla. és érdekelnek más, hasonló problémákkal küzdő emberek is.
csak néha megsértődöm, olyanon is, amin nem kellene...
Az én mosolygásom pozítív szándékú volt,te meg gondolom a gúnyos kinevetésekre gondoltál.Ami meg a lógust illeti,nem állítottam hogy hülye vagy.Én is volltam lógusnál,most akkor én is hülye vagyok?Neeem,ez lelki jellegű és az sosem hülyeség. Hogy mit gondolok?Azt gondolom,hogy egy,számomra egyépként szimpatikus fiatal ember vagy,akinek vannak problémái,na dehát az kinek nincs.Csak van aki ezt egyedül kezeli,van akinek ehez segítség kell.És segítség alatt nem feltétlenül lógust értek,hanem valakit aki közel áll hozzád,akivel meg tudsz olyan dolgokat is beszéllni amiket egyépként mással nem.
igazából mindig attól féltem, félek, hogy ha bárkinek megnyílok, az kinevet, ha nem is előttem, hanem a hátam mögött... igazából máshol a stílusom is kicsit másmilyen, mert más az amikor elvekről, mindennapi életről, társadalmi témákról van szó, meg más az mikor magamról. arról írni sem megy olyan könnyen, szóban meg egyáltalán nem, ezért nem is mennék semmiféle áterhez. nincs nekik mondanivalóm, nem akarok, nem is tudok mit mondani.
a magánéletemről sincs másoknak mondanivalóm. az ember jobban teszi, ha szerepet játszik, persze a magányon ez nem segít, de túlélni igen.
hát nem tudom, miért nevetsz ki, lehet, hogy ezt nem kellett volna leírnom, de hát így van, ez az igazság. nem minden férfitól persze, meg hát nyilván bizonyos férfiak jobb beszélgetőpartnerek mint bizonyos nők, de azért van ilyen érzésem.
mindegy, nem esett jól, hogy azt írtad, lógushoz kellene mennem, most akkor hülyének tartasz te is? már nem úgy értem, mert írtál smiley-t meg minden csak most nem vagyok biztos abban, hogy mit is gondolsz.
"általában nem szeretem a férfiakat...félek tőlük" :) Ez nagyon ari.Bocs hogy megmosolyogtalak,de ez nagyon édi. Nekem nem szokásom kinevetni másokat a lelkiállapotuk miatt,Én a leki dolgokat amúgy is nagyon komolyan veszem.Lehet hogy azért is mert magamból indulok ki.De szerintem azért elkéne menned egy lógushoz,próba cseresznye alpon,végtére is egy lógus nem nevethet ki és elvileg lenéznie sem volna szabad.
