> Most olvastam, hogy a Volkswagennél egy olyan motor fejlesztésén dolgoznak,
> ami egyszerre Otto motor és dízelmotor!
Megjegyzem, a SAABnál már vagy öt éve a raktárban porosodik egy olyan moci, aminél a hengerfej állitgatásával a kompresszió 6(?) és 14 között állitható. Az utóbbbinál lomha, alacsony fogyasztású motorként működik, az elsőnél pedig feltekert töltőnyomással 225 lovat produkál az 1,6-os moci. Csak hát nekik ez nem kell sorozatban, a GM-nél nem rájuk osztották az okosfiú szerepét :((((
De azt szomorúan hallom, hogy nem nézted meg a T87-et, mert ott pihen valahol. Ledwinka saját autója. Csehszlovákiából való elmenekülése után kapta egy kedves, Felix keresztnevű barátjától...
Ja, most látom a szövegben, hogy ez szándékos volt. úgy rendezték el a dugattyúkat, hogy a szemben lévôk közûl az egyik mindig 20 fokkal a másik elôtt járt. Így lehetett olyan 2-ütemû motort készíteni, amiben az egyik oldalon volt a kipufogó rés, a másik henger felé a szívó rés. Mivel a kipufogó oldali dugattyú 20 fokkal elôrébb járt, a kipufogó rést elôbb nyitotta ki, és zárta be, mint ahogy a szívó rés kinyílt és bezárult. Ahogy írják, ez csak úgy volt lehetséges, hogy az egyik forgattyústengely a másik kett6ohöz képest fordítva forgott.
Szerintem a legmenôbb ellendugattyús konstrukció a Napier-Deltic. Itt három ellendugattyús henger van összeépítve háromszög formában, három forgattyústengellyel a sarkokban.
Ezen a linken van egy mozgó ábra, ami mutatja a mûködését. De az is látszik az ábrából, hogy a Deltic motort nem lehet úgy összehozni, hogy a dugattyúk tényleg pontosan egymással szemben mozogjanak. Mindig van egy kis eltérés, pontosan a háromszög alakú kialakítás miatt.
Meg gondolom nagy előnye még a kis térfogat is, a seregben abban a könyvben azt is olvastam, hogy a harckocsimotor legfontosabb jellemzője a térfogat/lóerő arány. Úgy értem a teljes motor térfogata.
Akkor menj el a Közl. Múzeumba, ott van egy felvágott ellendugattyús motor - sajnos egy meglehetôsen szokatlan kivitel, egy forgattyústengellyel.
A "szokásos" ellendugattyús motoroknak egyszerûen van felül is és alul is egy-egy forgattyús tengelye, egymással összekötve, hogy szinkronban forogjanak. Minden hengerben két dugattyú van, amik egymással szemben mozognak. A motornak persze nincs hengerfeje, a szelepek és a befecskendezô középen vannak oldalt.
A dolog hátránya, hogy a henger hûtése középen, ahol a legnagyobb hô keletkezik, nem kielégítô - egy hengerfejet jobban lehet hûteni.
A rendszer elônye, hogy egyrészt a hengerenkénti teljesítménye nagyobb, mint egy szokásos motornak, másrészt kevésbé rezeg, hiszen minden hengerben mindig egymással szemben mozognak a dugattyúk, kiegyenlítik egymás mozgását. Emiatt gyakran építették be tengeralattjarókba. Amerikában a Faibanks-Morse cég gyártott ilyen motorokat, a 2.Vh és azutáni amerikai tengeralattjárókban Fairbanks-Morse motorok voltak.
"Kétütemű változatot dízelmotoroknál is alkalmaznak, mint például nagy hajómotoroknál (itt a motor reverzálhatósága fontos szempont, mert a hátramenethez nem kell a motor és a hajócsavart hajtó propulziós tengely közé sebességváltót beépíteni). Ezeket a motorokat gyakran ellendugattyús kialakítással készítik, egy hengerben két dugattyú egymással ellentétes irányban mozog, a hengerfej pedig elmarad. Ilyen volt például a híres Junkers Jumo 205 repülőgép-dízelmotor, melyet a II. világháború német repülőgépein alkalmazták. Ezek a motorok lassú fordulatszámú gépek. Ugyancsak kétütemű motorokat használnak egyes nagy földmunka gépeken is gyakran V8 elrendezésben. A Szovjetunióban a T–64 harckocsiba építettek hathengeres, ellendugattyús, kétütemű dízelmotorokat."
Na erről még a seregben olvastam vmit, csak rohadtul nem értettem hogy működik :)
Szerintem ne gondolkozz sokat rajta, úgysem lesz belőle sorozatgyártás. :o) Már csak a gyártási költségek okán sem. Egy dízelmotor már most is drágább mint egy benzines (persze erre a gyártók is rájátszanak), ha pedig még kell hozzáépíteni egy rendszert ami a szikragyújtást is biztosítja akkor a gyártási költség csak növekedni fog. A lényeg, hogy vajon kifizetődik-e az üzembentartónak ez a pluszköltség egy normál dízelmotorhoz képest? Az általad leírtak alapján kevesebbet nem fog fogyasztani a motor maximum 1 hajszállal jobban gyorsul. Akkor jobban jár a vevő? Megválaszolom: nem! Mellesleg egy mai dízelmotor nem egy esetben messze jobban gyorsul mint egy szikragyújtós motor. Egy újabb lehetőség, hogy az autógyár felhívja magára a figyelmet, hogy mennyit költ kutatásra fejlesztésre, ami beépül a termék árába, de arra már nem telik, hogy szériába egy részecskeszűrőt szereljen a dízel autóiba, amivel sok ember levegőjét és tűdejét tartaná tisztábban.
Most olvastam, hogy a Volkswagennél egy olyan motor fejlesztésén dolgoznak, ami egyszerre Otto motor és dízelmotor! Alacsony teljesítménynél, egyenletes menetben dízelmotorként mûködik, öngyulladással. Gyorsításkor, vagy nagy teljesítmény leadásánál szikrával gyújt.
A cikkben csak ennyi volt, pedig az ördög, mint annnyiszor, itt is a részletekben rejlik. Pl. mit fogyaszt ez a motor? Vagy ami szerintem még érdekesebb, hogy mennyi a sûrítése. Ha ugyanis nem nagy a sûrítése, akkor nem megy a dízelüzem, hiszen az üzemanyag nem gyullad meg magától. Ha viszont nagy a sûrítése, hogyan akadályozzák meg, hogy "benzinüzemben" az üzemanyag fel ne robbanjon még mielôtt a szikra felgyújtja? Nyilván befecskendezi az üzemanyagot, annak az elektronikus szabályozásával sokat lehet játszani, de az sem akadályozza meg, hogy meggyulladjon még a szikra elôtt! Vagy esetleg a szikra célja pont az lenne, hogy korábban gyújtson, még mielôtt a teljes sûrítés megtörténik? Fura...
Nem. A kétütemû dízel meglehetôsen különbözik a kétütemû Otto motortól. Elsôsorban azért, mert a dízel nem keveréket szív be, hanem tiszta levegôt. A benzinmotorban az elôsûrítés a forgattyúsházban történik, a dízelben a motoron kívül sûrítik a levegôt. Az egyszerû "szívó" motorokban is van egy Roots-fúvó, vagy fel kell tölteni. Ezért a forgattyúsház zárt, az olajozás ugyanúgy megy, mint a négyütemûben.
A másik különbség a benzinmotorral szemben abban áll, hogy a dízelmotort, mivel csak levegôt szív be, rendesen át lehet öblíteni, a kétütemû benzinmotornál az öblítéskor egyrészt a beömlô keverék egy része rögtön el is szökik a kipufogógázzal együtt, másrészt a kipufogógázból is mindig marad egy kevés a hengerben. Mivel a dízelmotor levegôt szív be, ez nem probléma, a hengert rendesen átöblítik levegôvel, nem marad benne kipufogógáz, az üzemanyag pedig úgyis csak a befecskendezéskor kerül be. De van olyan kétütemû dízel is, aminek van egy kipufogószelepe is.
A kétütemű dízelek nem olyan egyszerű felépítésű motorok, mint a kétütemű benzinesek. A felépítésük, bonyolultságuk hasonló a négyüteműekhez, így a kenésük is. Ezt amúgy Gasolin már részben meg is válaszolta így csak egy hosszmetszetet fűznék hozzá a Detroit kétüteműről. (Meg az előbb is visszahivatkozott hozzászólásom képei is sokat elárulnak a felépítésükről, működésükről. Persze nem telefonkijelzőn :-)))
Az az igazság nem foglalkoztam behatóbban a 2 ütemű dízelmotorrral de nem hiszem, hogy az üzemanyag a forgattyús házat kenné. Az ok az az, hogy a dízelmotor öngyúlladással ég (ez ismert), azaz a beszívott levegő kerül összesűrítésre (legalább olyan hőmérsékletűre mint a gázolaj öngyúlladási hőmérséklete), majd ebbe kerül befecskendezésre az üzemanyag ami ebben a meleg levegőben meggyúllad. Ebből úgye következik, hogy szíváskor nem kerül üzemanyag a hengerbe és a forgatyúsházba sem, tehát kenni sem tud.
> a nagy mozdony motorok pl a GMtol is lasd NOHAB, 2Stroke motorok.
Amerikában az elsô átütô sikerû dízelmozdonyokat az EMD, a GM-nek a mozdony-részlege gyártotta. Ezek hagyományosan 2-ütmûek voltak, kezdetben hosszú ideig feltöltô nélkül. A konkurenciájuk a 2.Vh. elôtt és után alapvetôen az Alco volt, az ô dízelmotorjuk 4 ütemû volt, és hogy versenyben legyenek az EMD motorokkal, viszonylag korán már feltöltôvel gyártották. Az 50-es és a 60-as években ez szinte szabály volt: kétütemû feltöltés nélkül vagy 4 ütemû feltöltve. Aztán a lóerô-verseny miatt az EMD kétütemûeket is árulták feltöltôvel (lehetett választani).
Aztán az Alco megbukott és a fejlesztést a koncepcióval együtt átvette a GE (General Electric). A GE mozdonyokban is feltöltött négyütemû motor volt és van. Az EMD csak a 80-as években fejlesztette ki a négyütemû motorját, de úgy tudom, még gyártják a kétütemûeket is. Sôt, hajók számára még a régieket is, amilyen a Nohabban van!
