Kálvinista Apologetika hit- / butaságvédelmi csoport kihívása agytornára. Persze csak ha van nekik és képesek vele valóban logikusan gondolkozni és érvelni.
epub és mobi formátumú könyveknél nincs várólista.
Utalás és 1-2 percen belül letölthető.
Mobilra is és kiválasztva egyet a több tucatnyi felolvasó és fordító alkalmazásból, a japán diák engem hallgat reggel a metrón utazva a fülében a füllhalgatóval. Ja és gondolom azt sem vetted észre, hogy adaadtam hasonló cégeknek, mint HBO GO, csak ott nem filmeket, hanem e-könyveket lehet letölteni havi előfizetést.
Én megnéztem az oldalakat, ahol árulod a könyvet, de senki sem rakta várólistára, senki sem értékelte. Most nem tudom mit gondoljak, ennyi a mémfertőzött? Szomorú, hogy egy ilyen zsenit senki sem vesz észre.
Qrva sok elfogyott, de több hónapos kimutatás csúszások teljesen normálisak.
A valóság valószínű qrva sok a köbön.
A lényeg viszont az, hogy a Tudományos Isten bizonyítást KA nem tudja és nem is meri cáfolási kísérletbe sem fogni. Mert ahhoz túl gyengék a képesítési és a képességei is.
Így igazából a te ittléted felesleges, de ha pörgeted a topikot az végül is jó, mert szereti az alapján a goggle még előrébb sorolni.
Tudnál statisztikát mutatni, arról, hogy hányan vették meg a könyvedet? Mert ha csak be írod, hogy sokan az még, akkor sem hiteles, ha egy ilyen híres tudós teszi, mint Te.
qrva sokan .... Pláne ahhoz képest, hogy nem is számoltam vele, hogy egy céggel kötök szerződést és aztán abból 10 hazai forgalmazó hely lesz és 5 külföldi. Azzal sem számoltam, hogy angol fordítás nélkül is venni fogják, külföldön is.
De téged ez miért érdekel???? Abban a Tudományos Istenről van szó, a tied meg a judeokeresztény Jahve és perputtya. Nem azonosak. Vagy ezt sem tudtad felfogni??? :-)
Mint írtam itt lesz, vagy az is lehet nem lesz egy igen kellemetlen vidó-közvetítés Kalám kamu istenérvével kapcsolatosan.
Aminek itt van lejebb a teljes cáfolata. Ezek után egy ilyen videó hátterében a röhögés és a kuncogás lesz az alap háttérzaj.
A Magyar Wikipédia is csak egy kísérleti terep volt a sok közül, amelyből a legfontosabbakat és jellegűeket fel is sorolom a világszerte kapható könyvemben. Untam és direkt csináltam magamból mémet. Hol három napra, hol három órára, holy három percere, vagy akár károm másodpercre is képes voltam mindig FELTÁMADNI a virtúális kivégzésem után.... Bohóckodtam a sok hülyével ott egyet....Paranoiások is lettek miatta és a több száz feltüntetett IGE zoknibábból töredéke volt csak valósan az enyém. Egymást, saját magukat nyírták, azt feltételezve, hogy én vagyok. .... A mai napig szoktam néha ott szerkeszteni egyébként .... csak poénból ....
Na és milyen érzés, hogy unalmamban ODA-TETTEM A KALÁM Baromságnak????
Milyen lesz ezek után vitázni róla??? Hogy közben a tömeg hátul röhög???
Miért idézed Isten-mémmel és Ateizmus-mémmel fertőzött emberek írásait, meg lehet -e bízni bennük bármennyire is? Vagy miért linkeled a Wikipédiát, ahonnan egy olyan nagyszerű tudóst, memetikust, kutatót, mint Iván Gábort kiraktak?
Brian Evan Anthony Davies (született 1951) brit filozófus, római katolikus pap és barát .
Brian Davies teológiát tanult a Bristoli Egyetemen (BA 1972), és a Londoni King's College- ban végzett diplomát (MTh, 1973; Tutorial Assistant, 1974–6; PhD, 1976).
Az 1982–95 közötti időszakot az Oxfordi Egyetemen töltötte . Ezekben az években teológia és filozófia tanára volt az oxfordi Blackfriars-ban . Davies emellett oktató volt a teológiában, a Szent Benet-teremben és a Hittudományi Kar tagja (1983–95); Az angol dominikai tartomány tanulmányainak régense (1988–95); Egyetemi kutatóelőadó (1993–95); és a Filozófia Alkar tagja (1994–95).
1994-ben Davies-t kinevezték Blackfriars régensévé, és házvezetőként az Oxfordi Egyetem külön rendelete alapján bölcsészmester fokozatot kapott. 1995-ben vette át jelenlegi kinevezését a Fordham Egyetemen . Tartotta vendégprofesszora a Beda College , Róma (1987 tavaszán és 1988 tavaszán), Fordham University (július-augusztus 1987 július-augusztus, 1988-ősz 1994), valamint Candler School of Theology , az Emory University (Spring 1993 ).
Tehát még ő sem engedhette meg magának, hogy Kalám hülyeségét egyértelműen jónak, logikusnak és elfogadottnak minősítse.
Istenérvek cáfolataiIstenérvek cáfolatai. Az ontológiai istenérv. A kozmológiai istenérv. A természeti törvények érve. A megtervezettség érve. Morális érvek Isten létezése mellett...
"A kozmológiai istenérv Belátható, hogy mindennek, amit a világban látunk, oka van, és ahogyan hátrább és hátrább haladunk az okok láncolatában, egyszercsak el kell jutnunk a legelső okhoz -- ez az Első Ok --, s ennek az Isten nevet adjuk.
Cáfolat: (Russel, Szilágyi András fordítása) Ennek az érvnek, azt hiszem, manapság nincs igazán nagy súlya, mert először is az "ok" ma már nem az, ami hajdan volt. A filozófusok és a tudomány emberei behatóan foglalkoztak a dolgok okaival, s ma már a fogalom egyáltalán nem hordoz olyasfajta életszerűséget, mint régen. Azonkívül könnyű látni, hogy az az érvelés, mely szerint lennie kell egy Első Oknak, nem lehet érvényes. Kamaszkoromban, amikor igen komolyan töprengtem ezeken a kérdéseken, sokáig magam is elfogadtam az Első Ok érvét, mígnem egy napon John Stuart Mill önéletrajzát olvasva a következő mondatra bukkantam: "Apám azt tanította nekem, hogy arra a kérdésre: 'Ki teremtett engem?', nem lehet válaszolni, mert azonnal újabb kérdés következik belőle: 'Ki teremtette Istent?'". Ez az egészen egyszerű mondat egy csapásra világossá tette előttem az Első Mozgató érvének hamisságát. Ha mindennek oka kell legyen, akkor Istennek is oka kell legyen. Ha létezhet bármi, aminek nincs oka, az a valami éppúgy lehet a világ, mint Isten, az érvelés tehát nem lehet érvényes. Valójában ugyanolyan természetű, mint az a hindu nézet, mely szerint a világ egy elefánton áll, az elefánt pedig egy teknősbékán; s amikor megkérdezik a hindut: "És min áll a teknősbéka?", azt feleli: "Inkább váltsunk témát." Az Első Ok érve sem ér többet. Nincs rá ok, hogy a világ ne jöhetett volna létre ok nélkül; másfelől arra sincsen ok, hogy miért ne létezhetne öröktől fogva. Nincs rá ok, hogy feltételezzük, hogy a világnak egyáltalán volt kezdete. Az az elképzelés, hogy minden dolognak kezdete kell legyen, valójában képzelőerőnk szegénységéről tanúskodik.
(Hawking, 1994) A modern fizikai elméletek bizonyos feltételek között megengedik, hogy az Univerzum megteremtse önmagát. A téma bôvebb tárgyalását lásd Stephen Hawking Az idô rövid története című könyvében."
Az ok "Istenre" nem lehet más, mint a Mindenek Előtt Lévő Határtalan Karakutty, tehát "Isten" teremtője.
"IGe: Szeretteim:-) Az hogy valaki nem tudja felfogni a Mindenek Előtt Lévő Határtalan Karakutty létét, aki Istent teremtette, az csak az Ő problémája. A bibliai előtti időkből származik az információ, amikor az emberek még sem írni, sem beszélni nem tudtak. Egyébként teljesen logikus a dolog; Hogy a manóba keletkezhetett volna csak úgy Isten magától? Isten nagyon bonyolult és összetett valami, így csak egy nála hatalmasabb és nagyobb és intelligensebb valami teremthette. Egyébként Karakutty létét nem lehet emberi elmével megcáfolni, mert ő felül van a felfoghatóságon. Próbálja meg valaki ha tudja. Karakutty létét csak a szuperintelligens sávban gondolkozó, felturbózott qwadró elme képes felfogni. Azt pedig egyenlőre csak keveseknek adatik meg."
Nos a Kalám istenérvnek hazudott baromságot még a magyar wikipédián is jól elemzik. Elfelejtette N.G. ref ezt is átírni és szétbarmolni, vagy nem felejtette el, csak előbb kirakták a szűrét onnan, mint szerkesztő.
"Kozmológiai istenérv a Wikipédiábóll
A kozmológiai istenérv egyike a metafizikai jellegű istenérveknek. Az érvelés a következő: 1). A Világegyetem (Kozmosz) nem tökéletes, hanem egészét és minden részét is tekintve, esetleges (nem örök, hanem keletkezett és változandó, és nem elégséges önmaga magyarázatára); 2). Mindennek, ami létrejön és esetleges, valamilyen önmagán kívüli oka, magyarázata van. 3). Ennélfogva a Világnak is önmagán túli oka kell, hogy legyen. 4). Mivel az okok láncolatában nem mehetünk a végtelenségig (regressus ad infinitum), ezért kell, hogy legyen a Világnak egy végső, nem esetleges alapja, amelynek már nincs önmagán kívüli oka. Ez Isten.[1]
Leszögezendő, hogy az így levezetett Istenfogalom absztrakt, és nem következik belőle, hogy Istennek olyan személyes lénynek kell lennie, amint azt egyes világvallások tanai hirdetik.
Kötetlenebb megfogalmazásban: az ember számára szükségszerű igény, hogy minden, ami létezik vagy megtörténik, kielégítő magyarázattal (alappal) rendelkezzen vagy önmagában, vagy valami másban (okság). Tehát a létezés két kategóriáját különböztethetjük meg: az abszolút vagy szükségszerű létezést, ami önmaga létezését magyarázza; illetve az esetleges létezést, amely csak egy magán kívül eső okkal magyarázható. Ha megpróbálunk magunk körül mindent besorolni ebbe a két kategóriába, le kell vonnunk a következtetést, hogy a valóságban minden az esetleges létezők csoportjába tartozik. Ha semmilyen anyagi jellegű létező sem abszolút, akkor miért lenne az az egész Világegyetem? Következésképpen az univerzum amely esetleges elemekből áll, szintén esetleges kell, hogy legyen, vagyis önmagán kívüli oka van. Felmerül a kérdés, ez az ok már abszolút-e vagy esetleges? Amennyiben maga is esetleges, úgy szintén önmagán kívüli oka van, és amennyiben ez utóbbi ok esetleges, akkor ennek szintén önmagán kívüli oka van ... és így tovább. Véges sok lépés után meg kell állnunk, és feltételeznünk egy abszolút okot, különben okok végtelen láncolatát kapnánk (ami paradoxon). Ez azt jelenti, hogy a világmindenség létrejöttére rajta kívül eső megfelelő magyarázatot kell keresnünk. Valaminek lennie kellett, ami mindezt létrehozta, ez a valami pedig az isten.
Részletesebben
Ha a kozmológiai istenérvet nem kellő körültekintéssel fogalmazzuk meg, akkor az könnyen azt a látszatot keltheti, mintha a 2). és 4). rész-érvek ellentmondásban állnának (ez számos ateistát, pl. Bertrand Russellt is, megtévesztett). Ha ugyanis mindennek oka van, akkor Istennek is kell, hogy legyen, ezáltal - mondják -ez az istenérv csak szükségtelenül „továbbhárítja” a Világ magyarázatát egy hipotetikus létezőre. Ez az ellenérv az okság ellentmondásos fogalmából indul azonban ki, és nem veszi figyelembe, hogy az érvbeli Isten nem esetleges (ekkor tényleg rajta kívüli okának kellene lennie), hanem önmagának elégséges okot (alapot) ad. Ld. még: az elégséges alap elve.[1]
Kritikái
Az érv gyenge pontja, hogy erősen épít a Világegyetem esetleges (keletkezett) voltára. Amennyiben a Kozmosz örökkévaló vagy más szempontól nem esetleges, akkor a kozmológiai istenérv fontos kiindulópontja akár érvényét vesztettnek is tekinthető. Probléma lehet az is, ha az oksági láncban sehol sincsen isten - tehát pl.a világ nem teremtett, hanem egy másik világból keletkezett, amelyik viszont önmagának az oka.Emiatt ez az istenérv eleve nem lehet istenbizonyíték.
További probléma az, hogy itt magát az alapfeltevést kérdőjelezik meg: tehát, ha mindennek oka kell hogy legyen, de aztán azt mondjuk, hogy valaminek (amit önkényesen választunk meg) mégsem kell ok, akkor az egész bizonyítás felborul. Ilyenkor azt lehet rögtön felvetni, hogy akkor miért nem lehet eleve ez a világ önmagának az oka? Ockham elve szerint ilyenkor az egyszerűbb elméletet kell elfogadnunk.
További probléma, hogy jelenlegi ismereteink szerint semmi sem lehet örök. Tehát akkor a legelső isten sem lehet örök, valahogyan neki is ki kellett alakulnia. Mivel őelőtte nem létezett semmiféle isten, ezért kizárólag másféle - nem tervezett, spontán - módon alakulhatott ki, tehát valószínűleg evolúcióval.
A másik fontos premisszája az ún. kontingencia-bizonyítás (ti. hogy az esetleges létezők tökéletes alapot követelnek maguknak).[2] Ez utóbbit számos különféle érvelés alapján is meg lehet kérdőjelezni. Elvethető akár maga az okság fogalma is (akár mint metafizikailag helytelen, csak a megszokás által fenntartott kategória, mint pl. Hume-nál, akár mint a gyakorlatban használhatatlan, értelmetlen fogalom), ekkor a kozmológiai istenérv fent megfogalmazott formáját sem tarthatjuk fent.
De még ha az okság fogalmát elfogadjuk is, akkor is felhozhatóak további ellenérvek. Amint abban nemcsak vallásos, de ateista filozófusok is egyetértenek,[3][4] a végtelen oksági láncolat paradoxon. De vajon ez egyenértékű-e azzal, hogy lehetetlenség? A legtöbb gondolkodó számára tarthatatlannak látszik, de nincs kizárva, hogy ez tévedés. Ha például radikális empirista, (pl. szenzualista), vagy valamilyen szubjektivista álláspontra helyezkedünk (pragmatizmus, radikális konstruktivizmus, esetleg szolipszizmus stb.), akkor nem kell feltennünk, hogy a Világegyetem engedelmeskedik a logika törvényeinek, vagy a logika „törvényeinek” és észszerűnek tekintett ismeretelméleti elvárásainknak, hiszen a fent említett irányzatok jelentős része szerint a logika nem objektív nézőpont, hanem megalkotójához, az emberhez hasonlóan, maga is korlátozott és esetleges. Így egy végtelen oksági láncolat esetleg létezőnek gondolható, amely - például - az emberi megismerés korlátait tükrözi. "
Ateizmus és a teizmus csak a filozófia áltudományos részének a metafizikának két ága.
Ráadásul olyan két ága, amelyek egymásra vannak utalva.
Megnézni ezért értelmetlen is a KA-ka-ka ajánlott videóját, de már most előzetesen ahogy én is tettem lehet rá tenni egy dislájkot.
Az adott kamuzást már számtalanszor és számtalan helyen megcáfolták, így túl sok értelme nincs a gumicsonton és a spanyol viasz újbóli megtalálásán rágódni. .... de azért itt most megteszem még egyszer magam is az kamu érv logikai megbuktatását, hogy aki lepontozta és tanácsomnak megfelelően nem nézi majd, ne legyen hiányérzete, hogy valamiről lemaradt.
Emlékeztetőül a topikindító és az ami itt ontopik:
Kihívás a Kálvinista Apologetikának!
A Tudományos Isten vanságának a bizonyítása már megtörtént. A tudományos módszertan alapján megfelelő módon publikálva is lett. Bárki elérheti, olvashatja, meggyőződhet róla, megismételt kísérletekkel megerősítheti. Ez kiüt minden eddigi logikai istenérvet véglegesen a "nyeregből". Amelyek persze eddig sem voltak sem logikusak, sem igazak. Tehát már abban a szakaszban tart IGe Isten -érve, vagy a P-DOX Semmiben Sem Hívő vallás istenérve, hogy nagyon komoly logikai levezetés és indoklás kellene, hogy ne legyen igaz. Képesek vagytok-e bármiféle logikai cáfolatra? Megértem persze, ha neki sem mertek kezdeni. Túl nagy falat ez a képességeiteknek.
Megint tévedsz. Ez az érv azt bizonyítja, hogy Maximális Nagyságú Lény létezik. Arra nem tér ki melyik. Azt bizonyítja, hogy egy traszcendens lény létezik.
