Valójában amit adunk, az az IOU (Én Tartozom Neked)
A központi bank feladata olyan jogrend biztosítása, amely ténylegesen megadja a bankoknak egyfajta IOU-k létrehozásának kizárólagos jogát, amelyeket a kormány törvényes fizetőeszközként fog elismerni, mivel hajlandó elfogadni őket adófizetéskor.
A bank megegyezik a kedves kuncsafttal, hogy az megcsinal/elkeszit/legyart valamit (mondjuk a következö ~10 evben). Ad neki a sajat pízeböl 10k-t. Kölcsönöz a központi jegybanktol 90k-t (amit neki vissza is kell fizetnie napi kamatoskamattal együtt). A kuncsaft kap 100k-t, ... visszafizet idövel ~120k-t, a bank pedig kifizeti a jegybanknak a kötelezettseget, ami pl. 90+10k-t, a 10k sajat píze belekerül, mondjuk 12k-ba ... a nyeresege (amely egy resze adminisztracios munka, költseg) pedig ~8k (ez csak egy formalis pelda).
Homok akkor kerül a köszörübe, ha a kuncsaft nem tudja kitermelni a 120k-t, vagy a bank nem tudja visszafizetni a kötelezettsegeit (100k).
Semmi nem keletkezett a levegöböl. Minden garasnak van helye.
De, ha te tudsz kötelezettseg nelkül pízt teremteni, akkor csinájj keccer annyit a semmiböl, oszt add nekem a felet. Meg mindig igen jol jarsz ... :-)
BoE 2014: ”Just consider what might happen if mortgage holders realised the money the bank lent them is not, really, the life savings of some thrifty pensioner, but something the bank just whisked into existence through its possession of a magic wand which we, the public, handed over to it.”
"Money Creation in the Modern Economy",
co-authored by three economists from the Bank's Monetary Analysis Directorate
"...jól értékeltek azok, a becsüsnek az nem feladata bele látni, hogy azért ér annyit mert kap rá hitelt millió másikkal együtt. Ez az ún lufi.
Milyen hülyeség ez már? A becsüsnek nincs köze a hitelhez - ő egy számot mond. Méghozzá olyat, ami ihaj.
Egy komoly becsüs nem csak a téglafal vastagságát nézi meg, vagy a tetőcserepek állapotát - hanem roppant felkészültnek kell lennie.
Olyan ügyekben is, mint pl. ismernie kell a városfejlesztési terveket és ha pl. tudja, hogy a szomszédba gumiégetőt terveznek - akkor azt neki tudni kell és nem fehérkerítéses kertvárosiként minősíteni az ingatlan majdani értékét - hanem be kell kalkulálja a várható áresését is (vagy kedvező esetben az áremelkedését, ha az várható).
A bank ennek az alapján állapítja meg a hitel-limitet (minusz a biztonsági marzs).
Ezt a melót NE tévesszük össze az adósminősítővel - akit a ház nem érdekli - csak a kuncsaft képzettsége, melója, jövedelme, gyerekek száma, munkalehetőség a környéken, számlatörténet (mennyit szokott elmaradni) egészségi állapota, jön-e még más jövedelem is a házba...szóval ilyesmik.
A derék trógereink viszont az ingatlanokkal is - meg az adósminősítéssel is csaltak, de ocsmányul.
A banknak erre állami elõírás szerint 5% fedezetre van szüksége. Öt százalék!
Így a rendszerbe 95 000 € új nemlétezõ pénz kerül! Hát folytassam még?
Ez azert total baromsag, mert a maradek 95%-t nem varazspalcaval generalja, a kalapbol veszi ki, hanem a mindenkori jegybankjatol KÖLCSÖNZI es azzal MINDEN NAP elszamol. Ha ez nem igy törtenne ... es mindenki a kalapbol, a semmiböl huzogatna elö a pízt, akkor közel vegtelen inflacio lenne ... hiszen erre mindenki hajlando lenne !!!
És ha a bankok kihitelezik a betétesek pénzét, akkor nekik kevesebb lesz a számlájukon?
Csökken az egyenlegük?
Nem ez a probléma... bár van egy limit ami alá nem szabad menni. Pl. nem lehet a teljes pénzállományt kihitelezni - erre is van banki előírás.
A probléma az, amikor elakad a törlesztés a sok fos hitelkihelyezés miatt. Na, az már nagyobb gond.
Mert nem elég az, hogy a hitelesek tömegesen nem fizetnek (nem tudnak, vagy nem akarnak) - de ha fedezet-érvényesítésre kerül a sor, akkor derül ki, hogy a fedezet még a töredékét sem fedezi a hitelnek.
De még ezt is tetézi, hogy ha a bankok kényszerűségből tömegesen hajtanak végre (értékesítenek) fedezet-ingatlanokat - akkor az ingatlanok ára zuhan, mint a rakéta - és megint komoly gondok adódnak a fedezetek körül - mert azok messze nem fedezik a hiteállományt.
Csak épp ez egy népszerű tévhit. gondolkodási hanyagság, felületesség
Én is ebben a tudatban éltem sokáig. Nem gondoltam eléggé végig a banküzemet, csak, hogy a tartalék, meg a fedezet, meg a többi haladó közgáz (már nem a sima háztartástan, mi egy kisvállalkozáshoz elég) eszme egyszerűsítése.
Nem is... de azért engedjük meg, hogy volt azért pár jó (mit jó? tüneményes) évük 1993-tól...~1998 -ig amikor az oktondi
csőcselék elkezdett izgulni a pénzecskéjéért. Hiába na, a plebsz sosem tudott nagyban gondolkodni.
Egyébként ezt írta róla a korabeli sajtó (a kiemeléseket nem én csináltam, ilyen az eredeti):
"A helytelen gazdálkodás mellett a bank arról vált híressé, hogy mintegy kétszáz kedvezményes hitelszerződést kötött közéleti személyiségekkel, akik jóval kedvezőbb kamatok mellett jutottak hitelhez. A névsort évekkel ezelőtt a Világgazdaság közölte (be is perelték a lapot érte). Az Élet és Irodalom cikksorozatot kezdett annak idején, melyből kiderült aPostabank a rendszerváltozás után kialakult elit állandó pénzforrása volt – legyen szó a politika, a sport vagy a gazdasági élet egyes köreiről."
Mekkora szerencse, hogy ilyen ma nem fordulhat elő.
Mert ma már az ilyesmik közpénzből mennek - így hát senki sem állhat sorba a betétjéért kiabálva.
