1929-ben jelent meg Ujvári Péter szerkesztésében a Zsidó Lexikon. Összegyűjtötték azokat a zsidó származású játékosokat, akik 1929-ig legalább öt válogatott meccsen játszottak. Ők azok: Bródy Sándor (17), Bíró Gyula (35), Eisenhoffer József (8), Blum Zoltán (40), Braun József (27), Feldmann Gyula (11), Fischer Lajos (10), Guttmann Béla (5), Kürschner Dóri (5), Kertész II. Vilmos (50), Kertész III. Adolf (11), Knapp Miksa (8), Mandl Gyula (16), Molnár György (25), Nádler Henrik (6), Révész Béla (8), Rázsó Izidor (5), Sebestyén Béla (24), Szendrő Oszkár (13), Tauszig Imre (5), Vágó Antal (17), Weisz Ferenc (17), Weisz Árpád (5).
A lexikon szerint rajtuk kívül 31 zsidó játékos szerepelt a válogatottban (köztük az egyszeres válogatott olimpiai bajnok, Guttmann Arnold, ismertebb nevén Hajós Alfréd)
Nálam itt a könyv, és majdnem igazad van. Azért majdnem, mert Horváth játszott egy válogatott meccsen, 1926-ban. De itt be is fejeződött válogatottbéli pályafutása.
Volt egy Horváth László nevű játékos, aki a III. kerületben játszott és az 1926-27-es bajnokságban gólkirály lett 14 góllal. (futball '95 labdarúgó évkönyv szerint)... Nincs nálam az Alberttől Zsákig könyv, ugyanakkor ha emlékezetem nem csal, ő sem volt válogatott. De ebben egyáltalán nem vagyok biztos.
Szia! Ha az egyiptomi csapás érdekel, a legjobb helyen keresgélsz.:) Tavaly novemberben megírtam a sztorit, innen leszedheted a szkennelt verziót (nem hosszú, 7000 betű): http://www.sendspace.com/file/r1o1t9
Nagyon örülök, hogy pár nappal ezelőtt rátaláltam erre a topicra, igyekszem egy darabig életben tartani (magyarán: minden nap írni bele valamit), feltételezem ugyanis, hogy szétszóródva a DK-ban vagyunk páran, akiket érdekel a futball múltja. Ha néhány ilyen ember ideszokna, szerintem a sztorizgatáson túl kölcsönös segítségnyújtásra is sor kerülhetne. Aztán persze lehet, hogy hamarosan újra elsüllyed a topic. Egy szó mint száz: látogass el ide máskor is! Illetve: szerintem mind az időkorlátot, mint mind a földrajzi határokat nyugodtan zárójelbe lehet tenni, ha bármi érdekességgel tudsz szolgálni akár a háború utáni focival kapcsolatban, nyugodtan oszd meg.
Sajnos én nem igazán ismerem az 50-es évek előtti magyar (és világ) labdarúgását. Csak a 38-as vb döntő, iletve néhány név amit ismerek.
Ettőklfüggetlenül lenne egy kérdésem. Az első magyar "futballmohácsról", az 1924-es Egyiptom - Magyarország 3 - 0-ról letudnátok írni néhány érdekességet? Többek között mi is történt, mekkora volt a blamázs, mik voltak a következmények? Előre is köszönöm!
Az újpesti grundok kimaradtak, mert az nem volt Budapest:) (Róluk külön fejezet volt, de nem írtam be) Nyilván a pesti és budai grundokon is többen fociztak mint felsoroltak, a Sporthírlap csak ennyit írt. A kispestieket meg sem említette, ki gondolta 1944-ben, hogy a kispesti grundon micsoda futballisták nőttek fel a 30-as évek végén. Sárosi: tudomásom szerint 1938-ban a Vázsonyi-féle Magyar Demokrata Párt akarta indítani a választásokon. Ebből nem lett semmi, az viszont biztos, hogy azok az emberek, akik az ilyen pártokhoz közel álltak, a cikk megjelenésekor börtönben csücsültek. Lehet, hogy ezért nem írták a listára Sárosit? Ez persze csak kombinálás, konkrétan nem tudom, mi volt Sárosival ekkoriban, lehet, hogy ehhez semmi köze. Ehhez meg kellene nézni a korabeli lapokat, hogy foglalkoztak-e ekkoriban Gyurkával. De én pl. a Konrád és a Kertész fivéreket, Molnár Györgyöt, Braun Csibit, vagy Blumot hiányoltam, bár az is igaz, hogy a felsoroltak többsége a harmincas években rúgta a bőrt. Node nem akarom tovább kombinálni a dolgokat, lehet, hogy semmiféle politikai háttér nincs a dolog mögött.
úgy tudom, Sárosi szerb származású (Stefancsics) de magyarosodott, polgári családból származik, vagyis 1944 körül ez volt a lehető legjobb ómen :) Nem hinném, hogy politikai okok lennének.
El tudom képzelni, hogy az az ok, hogy Sárosi már egészen fiatalon "hivatalos keretek között" focizott, vagyis a KISOK bajnokságban, az FTC utánpótlásban stb. Nem pedig a grund "termelte ki".
Aztán lehet, hogy rosszul kombinálok...
Egyébként az újpesti grundokon is nagyságrendekkel több gyerek focizott. Jávor Pál, Futó Gyula, Szalay Antal, Seres Gyula vagy Ádám Sándor, Kállai Lipót,, Kis-Kalkusz Károly vagy a későbbiek közül Szusza Ferenc, Várhidi Pál, Várnai Lajos is újpesti gyerek, vagyis újpesti grundokon fociztak!
Jánosi Béla és Kalmár Jenő szerepelt már. Jöjjenek a többiek :)
Jenőfi "Csonti" Jenő például angyalföldi "gyerek" volt, de a Salgótarján színeiben futott be. Innen visszatért Angyalföldre, a Vasashoz, ahol 1942/43-ben magyar gólkirály lett (Zsengellérrel holtversenyben), 26 góllal. Feltűnően vékony "rosszultáplált" játékos volt, és ha jól tudom, fiatalon elhunyt.
Egyébként Takács II. után ő volt a második Vasasból kikerült gólkirály, és Manno Miltiádész után (ha jól tudom) a második gólkirály, aki soha sem szerepelt a magyar válogatottban!
Ez fejből ment, remélem, valaki utánanéz a dolgoknak és kibővíti :)
Sok szó esik manapság arról, hogy a régi futballnagyságok kinevelésében mekkora szerepe volt a grundoknak. Nézzük, hol voltak ezek Budapesten, és kiket "adtak" a magyar futballnak.
PEST 1. Testvériség pálya környéke (a Testvériség, a BAK, és a TLK bázisa). 2. Millenáris környéke (BTC, BSE bázisa) 3. „Rajcsur”, az egyik legnagyobb grund Angyalföldön, a Lehel út – Hun utca – Fóti út – Aréna út által határolt területen. Elsősorban a Vasasba kerültek innen játékosok. Itt focizott: Schaffer, Frontz Döme, Stecovits, Jeszmás, Orth, Háda, Lázár, Kiss Gábor, Molnár Ignác, Sas, Jenőfi Jenő, Turay, Hirzer. 4. Stefánia út – Ilka (Nürnberg) utca: a BAK és a Typographia bázisa 5. „Fáskör” (Városliget) itt "nőtt fel" Jánosi Béla, Cseh I., Cseh II., Rökk 6. „Mesterséges” (Városliget) 7. Almássy tér és Hunyadi tér: „tagságuk” gyakran keveredett: Kiss György, Bihámy-fivérek, Odry, stb. 8. „Csumbuj” A Százados út végénél, Zugló és Ferencváros találkozásánál. Itt játszott: Tomecskó, Kozma, a három Rémay-testvér 9. Haller tér. A két Lyka, Kalmár Jenő 10. Petőfi tér. Főleg villanygyújtás után játszottak (nem volt csősz – a grundok központi figurája). Itt játszott Schlosser.
BUDA 11. Lágymányos (MAFC pálya mellett.) Pl. Zsák 12. Avar – Csörsz – Táltos utca. A Déli vasút környékén lakú fiúk jártak ide, de nem rongy, hanem gumilabdával játszottak. pl. Hóri (Budai 11, majd Újpest), Toldi Géza
Forrás: a Sporthírlap cikksorozata a grundokról (1944. április 29. – 1944. június 17. között)
Megjegyzés: gondolom a lágymányosi grundon focizott Sárosi is, hiszen a Budafoki út 10. alatt lakott, és életrajzi könyvében (Rongylabdával kezdtem) azt írta, hogy a grundon azt próbálták gyakorolni, amit a MAFC pályán láttak. A cikkben én nem láttam (nem vettem észre??), hogy utaltak volna arra, hogy Sárosi is itt játszott. Talán a könyvében írt róla, de ez most nincs nálam. Ha kimaradt a cikkből, akkor könnyen el tudom képzelni, hogy ennek politikai oka volt (pl. a listán én egyetlen közismerten zsidó játékost találtam - Sast - feltételezem, ez sem véletlen).
A 30-as VB-döntő. Többször mutatják a szurkolókat is, márcsak ezért is érdemes megnézni (egyáltalán nem látszik rajtuk, hogy 900 revolvert szedtek el a meccs előtt a nézőktől). Bár, a felvételek egy része a kapu mögötti lelátóról készült, és látszik, hogy ez a szektor a pályától egy magas kerítéssel van elválasztva, ami azért jelzi, hogy a dél-amerikai drukkerek már ekkor sem higgadtságukról voltak híresek.
Igen, a könyv azt is írja, hogy ő az egyetlen, aki 4 különböző országban volt szövetségi kapitány. Igazad van, ebből a kiadványból is sokat meg lehet tudni erről a korról. Több fénykép is van benn.
A Kalandozó Magyar Labdarúgók c. könyvből is rengeteg minden kiderül... az is hiánypótló, fantasztikus alkotás!
Mészáros például vagy 6 országban volt edző (Iránban szövetségi kapitány is). Guatemalában, Mexikóban, Hondurason, Portugáliában például...
Legalábbis a könyv szerint.
Vagy ha már Mexikó: tud valaki bármit is Fekete Árpádról, aki a 40-es évek elején játszott az Újpestben néhány bajnokit, majd román, olasz, francia, amerikai és mexikói gárdákban szerepelt. Majd Mexikóban megragadt, és edzőként nemzeti hős lett: többszörös bajnok, szövetségi kapitány. Talán a Guadalajara történetének egyik legnagyobb edzője...
Ez az a könyv, a szerző gondolom nagyváradi újságíró.
Érdekes, hogy ha jól emlékszem, sem évszám, sem a kiadó neve nem szerepel a könyvben. A még élő/már elhunyt játékosokból, illetve a jelenre utaló minimális részletekből 1988-90 közötti, romániai kiadásnak tippelném...
Innen letölthető a 38-as vb-döntő összefoglalója: http://www.sendspace.com/file/ttdxyq Az avi fájl mellett található egy srt kiterjesztésű feliratfájl is. A döntőt Rava kommentálja olaszul, a felirat angol nyelvű. (Aki nem ismeri: a videónak és a feliratfájlnak egy könyvtárban kell lennie, és a nevüknek meg kell egyeznie. Ha nem jeleníti meg a media player a feliratot, akkor telepíteni kell a vobsub programot) 30 és 98 között az összes döntőről van ilyen kis videóm, felrakhatom őket.
Van egy könyvem, ami a Nagyváradi AC csapatának történetét dolgozza fel. Az 1943-ig tartó időszakot csak nagyobb vonalakban, de a bajnoki címes szezont elég részletesen...
A csapat egykori tagjairól is oldalakat írnak, egészen jó kis könyv.
Gondoltam megemlítem, mint érdekességet :)
Ezzel kapcsolatban egy kérdésem is van: Tóth III. Mátyás, az Újpest, a Phöbus, a Nagyvárad és a Vasas egykori balszélsője ha jól tudom, Svédországba került ki a svéd trónörökösön keresztül úgy 1950 vagy 1951 környékén.
Nem tudjátok véletlenül, hogy él-e még? Ha igen, akkor tutira Svédországban él...
Ha minden igaz, akkor 2000 körül még 100%, hogy élt.
