A Fejér megyében található Polgárdi nevű kisváros neve érdekes abból a szempontból, hogy Kelet Magyarországon (talán BAZ megyében de ebben biztos nem vagyok, mert lehet Szabolcs-Sztamár Bereg megyében van) van egy Polgár nevű település, tehát majdnem azonos a nevük.
A fejér megyei Polgárdi közelében van egy Jenő nevű falucska is, gyanítom ennek névadása a Jenő törzshöz kapcsolható.
E faluhoz fekszik szintén közel Nádasdladány, amiről tudható, hogy arrafelé Nádasdy-ak laktak (kastély is tanúskodik erről), de maga a "ladány" név az honnan ered.
> a Cór héber név honnan jön? Az is az arab eş-Şūr-ból?
Az arab eş-Şūr csak kiemelt példa volt, mint a főníciai elnevezés folytatója. Ugyanúgy a főníciai elnevezés folytatója az újhéber Cór is az arabtól függetlenül. Sőt a biblia héber cór ’kova, kemény kavics; kovakés’ jelentésű közszó <http://bible.crosswalk.com/Lexicons/Hebrew/heb.cgi?number=06865&version=>, tehát valószínűleg egy közsémi etimonnal van dolgunk, ami a főníciaiaktól mindenki a maga „szájíze szerint” vett át. Fontos az, hogy az újhéber c (cadik) betű/hang még ugyanúgy emfatikus /sz/-nek ejtődött, mint a mai arab ş; jobb átírásokban a jele máig ş (pontosabban s alatta ponttal, de mivel ez a mai környezetben nehezen szedhető ki, az emfatikus mássalhangzók alsó pontját egyre inkább alsó vesszővel [farkincával] helyettesítik) , a város neve pedig Şōr.
Az arab eş-Şūr alak eş tagja a klasszikus arab al határozott névelő hasonult, népi ejtésű formája (írni máig csak al-Şūr-t lehet arabul). A határozott névelő az arab helynevek kötelező kelléke, így ez másodlagosan tapadt az eredeti névhez.
Menjünk tovább a görög Türosz névre: ez szintén ugyanaz a szó. A görög üpszilon „eredeti”, korai ejtése u volt, a szóvégi -osz kötelező görög kellék, amit azért adtak a névhez, hogy a görög nyelvbe beilleszkedje a név. Így a görög kiindulási alak *Tur volt. Az tudni való, hogy az őssémiben volt interdentális réshang – amit az angolok ejtenek a th-ra, ill. a kasztíliai spanyolok a z-re –, a zöngétlen verzió jele a szemitológiában t („aláhúzott” t). Sőt, ennek a hangnak volt emfatikus párja, azaz ţ (aláhúzott, alul pontos – itt: farkincás – t). Ez utóbbi hang a sémi nyelvek többségében megváltozott: vagy emfatikus sz (azaz ş), vagy emfatikus t (azaz ţ) lett belőle. Az előbbiekhez tartozik a héber és az arab, az utóbbiakhoz az a nyelvjárás, amelyből a görögök átvették a nevet. Azonban az emfatikus magánhangzókat nem ismervén – a jelenlegi magyar szokással egyezően – nem emfatikus párjukkal helyettesítették, azaz a ţ-t t-vel (tauval).
Összefoglalva: arab eş-Şūr ~ héber Şōr < őssémi *Ţūr > főníciai *Ţūr > ősgörög Turosz > ógörög Türosz.
Ad Türosz: nem látok okot hurrita alapítás feltételezésére (bár ki sem zárható). Nem találtam ui. adatot a város főníciaiak előtti történelmére, és mint láttuk, a neve is valószínűleg sémi.
Egyiptomi Thébai (Θη̃βαι): Az e név a görögökhöz kapcsolódik, és a görögországi Thébai nevében átvitele az egyiptomi városra. A görög név görögk előtti eredetű, egyesek egy 'megerősített domb' jelentésű pelaszg szót vélnek mögötte. A város egyiptomi neve Uaszet 'a hatalmas' volt vagy Niut(-Ámon), azaz '(Ámon) város(a)'.
Perszepolisz (Pársza): A görög Persepolis 'Perzsaváros' az óperzsa Pārsa /pársza/ tükörfordítása, ugyanis ez utóbbi a perzsák önelnevezése és egyben országuk és fővárosuk neve. Az etnoníma első előfordulása egyébként III. Šulmānu-ašarīdu asszír király (i.e. 858-824) egyik feliratain adatolható. A név eredetibb alakja Pārsva, és az óirániak egyik önelnevezésének tetszik, ui. Pārθava alakban egy mási óiráni népesség etnonímája is lett. Ezt a területet szállják még később a dahák közé tartozó parnok, akik felvéve a terület nevét, parthusként lesznek ismertek.
Babilon: A név előzménye az akkád Bāb-ilāni 'istenek kapuja' (ill. egyes számban Bāb-ilu 'isten kapuja'). A név ismert sumer alakban is: Ká-diĝir 'isten(ek) kapuja'.
* Lemaradt az előzőről a "1150k/XIII-XIV. sz." feloldása: az adat 1150. körülre datált, de tényleesen egy XIII-XIV. sz.-ban készült szövegben található.
> A Szepesség neve honnan ered?Tudtommal magyar,de sehol nem találtam róla bővebb infót a neten
A Szepesség első említése ilyen formán 1559-ből való. Eredeti neve csak Szepes volt, erre az első adat: 1150k/XIII-XIV. sz.*: "ad silvam Zepus".
Ez a Zepus (Szepes) Árpád-kori személynévként is ismert, a szép melléknév -s kicsinyítő képzős származéka, így a terület neve vlsz. személynévi eredetű, az első birtokos--telepítő nevét rejtheti.
Etimológiája tisztázatlan. A mai arab eş-Şūr ’szikla’ egy ugyanazon jelentésű főniciai névadásra vezethető vissza, s ebből ered minden ismert megnevezése.
> Lehet, hogy az eredeti "mészégető kemence" jelentés alakult át faluvéggé. Majd a szakértők esetleg kiderítik.
Ez gúny: a cigánytelepek jelentős része külföldi nagyvárosok nevét viseli. Anyám szülővárosában éppen pl. Krakó (< Krakkó) volt a neve. A Bécs név, mint a fényes csészárvárosra való utalás éppen a megjelölt hely lepusztultságát, ill. -- még a világvégi falun belüli -- világvégi voltát emeli ki.
2 Némely helységekben a faluvéget vagy a falu melletti dülőt stb. jelenti s azt mondják: N. N. a Bécsen lakik; eredj vizért a Bécsbe; kimék a CigányBécsbe (Makó egyik külvárosának vége); alkalmasint innen vette magyar nevét Bécs városa is mint határváros; régente Ausztriát is Bécs-országnak mondták magyarul. V. ö. Ethnographia. III. 91.
Lehet, hogy az eredeti "mészégető kemence" jelentés alakult át faluvéggé. Majd a szakértők esetleg kiderítik.
1356: Bechwtha; Abból az ómagyar *bécs '(mészégető) kemence' főnévből keletkezhetett, amely egy régi török nyelvi *beč 'ua.' főnévnek lehet az átvétele. Ennek végső forrása vagy az óorosz печь 'kemence', vagy egy káliz *peči 'ua.'
A szerb-horvát Bêč; oszmán Beç 'Bécs' a magyarból való.
Az én szoftverem? Abban gyönyörűen látszik. Windows-1250-nel van kódolva. A te copyright jeled viszont ISO-8859-2. De akkor meg a topikcímben levő idézőjelek sem olvashatók.
Nos,meg lettem győzve hogy tényleg magyar szó a varosh/varos/oras a balkáni nyelvekben,de azért remélem nem gond, hogy kételyeimmel téged zaklattalak:)
Csak nekem fura volt, hogy egy olyan,viszonylag erős urbánus hagyományokkal rendelkező térség mint a Balkán, pont tőlünk vette át a szavait a városi élet jellegzetes elemeire.Persze tudom, hogy nagy volt a lakosságcsere,teljesen feledésbe merültek a római városok nevei a Balkán nagy részén stb,de akkor kicsit hihetetlennek az eset.
Más:
A Szepesség neve honnan ered?Tudtommal magyar,de sehol nem találtam róla bővebb infót a neten.
„A Bratislava állítólag Wilson elírása” Ez nyilvánvaló városi legenda, hiszen a Bratislava név megalkotójának kellett beszélnie szláv nyelven, az viszont nem írná el Pozsony nevét. A FNEsz. szerint viszont „az 1919-ben hivatalossá tett szlk. Bratislava hn. 1837-ben keletkezett úgy, hogy P. J. Šafárik (1795–1861) szlovák régész, történész és filológus tévesen rekonstruálta a város régi német nevét, azt vélvén, hogy előtagjában nem a szláv Braslav, hanem a szláv Bratislav [...] szn. rejlik.” Meg hát nyilván a pánszláv eszmékhez szépen illeszkedett a szláv testvériséget sugalló helynév.
Pozsony neve németül Pressburg, szlovákul pedig Preąporok, egészen 1919-ig. Latinul Posonium, 850 körül görögül Istropolis, korai szláv neve pedig Braslava, egy szláv törzsfőnök neve utána 907. évi salzburgi annalesben Brezalauspurch (l. Braslavesburg – Bräslavesburg - Brezalauspurc) A Bratislava állítólag Wilson elírása, de a (cseh)szlovákok annyira hálásak voltak, hogy ráhagyták. (ez persze lehet, hogy UL)
> Egyetlen egy gondolatom vala még,mégpedig az, hogy a városnak miért nem valami latin vagy német neve terjedt el a Balkánon a magyar hódítás korszakában? Ugyanis tudtommal jelentős magyar városi népesség nem létezett a középkorban, a Magyar Királyság városait is német,olasz,szász,görög,böszörmény,zsidó és egyéb népek lakták főleg.
Amelyiket azok lakták, azt azok lakták; amelyiket pedig magyarok lakták, azt magyarok lakták. Ha vesszük pl. Szegedet, amely az egyik legjelentősebb "Balkán" felé néző város, mindig magyar túlsúly volt benne. A kereskedőrétegének zöme valóban hol görög, hol zsidó, hol szerb volt, de nekik nem is volt polgárjoguk.
Olasz, görög, böszörmény, zsidó túlsúly sosem volt a magyar városokban, ha az egész lakosságot nézzük. Szászok behatárolt területen az erdélyi Szászföldön, ill. a felső-magyarországi cipszer vidéken voltak. Németek eleintén csak a nyugati végeken voltak jellemzők. A helyzet a törökkel változott: egyrészt azért, mert ekkor veszett el az ország önállósága, kezdődött a Habsburg-uralom és azzal a német dominancia; másrészt mert ekkor jön be újabb jelentős német telepesréteg a magyar veszteségek pótlására. Ekkortól nő a németek aránya a városokban. De ekkor már a magyar város szó ott van a Balkánon.
Azt egyébként senki nem tagadja, hogy a városi kultúrát a magyar német (ill. közvetve olasz) minta szerint honosította meg, ennek lenyomata a polgár szavunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetnének e szókészleti téren saját invencióink: l. a szerb-horvátok pl. éppen ezt a szót, a 'polgár'-t képezték saját forrásból: građanin < szláv eredetű grad 'vár, (majd) város' (a varoš szinonimája).
Ugyanakkor ebből a terminológiai körből több magyar eredetű szó is megtalálható a szerb-horvátban, vö. alábbi vašar 'vásár' (a várástartás városi jog volt!), vagy a ma már archizálódott birov 'bíró' stb. Ez mutatja, hogy egy egész municipális (=városi) "kulturális csomag" került át a szerb-horváton keresztül a Balkánra a magyarból, nemcsak az egy város szó.
Végezetül megkérdezhetnők: ha nem magyar a Balkáni varoš ~ varosh ~ varoş, akkor honnan való? Török -- ami Schütz felvetése -- szintén nem lehet, mert erre is igaz a te fenti felvetésed: török városi kultúra? Ennél a magyar is sokkal előrébb volt.
A város szó pedig nem eredeztethető a németből, az olaszból, a görögből, a pársziból, ill. arabból (~ böszörmény), héberből stb. Nincs tehát a magyaron és az albánon kívül más lehetséges etimológia sem. Az albánt alább bemutattam, hogy igen sok ok miatt igen kevéssé valószínű.
Bécs nem valami szél, szegély jelentéssel bír valamelyik szláv nyelvben és arra utal, hogy a gyepűvidék határán volt, hiszen a Magyar Királyság jó ideig magába foglalta Kelet-Ausztriát.
A Bécs,Pécs,Pest,Pec és társai mind valami szláv "pec"-"kemece" szóra mennek vissza. Amúgy még a horvátok is úgy nevezik Bécset mint mi,csak ők Bec néven ismerik,ha jól tudom.
Megmondom őszintén, hogy a nyelvészeti dolgokhoz igazán nem értek, ergo el kell fogadnom azt amit írsz:)
Egyetlen egy gondolatom vala még,mégpedig az, hogy a városnak miért nem valami latin vagy német neve terjedt el a Balkánon a magyar hódítás korszakában? Ugyanis tudtommal jelentős magyar városi népesség nem létezett a középkorban, a Magyar Királyság városait is német,olasz,szász,görög,böszörmény,zsidó és egyéb népek lakták főleg.
Kicsit hülye lesz a kérdés, de számomra ez furcsa, hogy az osztrák főváros neve magyarul Bécs, a legtöbb európai nyelvben meg az eredeti névhez hasonló névváltozatot használják (Wien, Vienna, Vienne). Ez mind utal a városnév eredetére ami ugye összefügg a szőlészettel, a borászattal, tehát hogy a vidéken szőlődombok "hegyek" voltak "Vindobona - latin neve" (remélem jól írtam).
Nyílván fura lenne leírva az eredeti Wien "magyarosított Vín" változata, de vajjon a Bécs elnevezés honnan jön, ami abszolút eltér az eredeti Wien, hangzástól is.
A szlovák főváros Bratislava elnevezése az nem egy viszonylag újkeletű elnevezés? A történelem könyvekben (nyilván a magyar történelem kapcsán) mindig a Pozsony nevet használtak, de vajh a körölöttünk élő országokban a Pozsony nevet milyen néven ismerték?
Mondjuk egy osztrák tankkönyvben , vagy egy egykori csehszlovák (nem cseh nem szlovák) Pozsony nevét hogyan ismerték (Pozsonyi országgyülés kapcsán pld - feltéve ha tanulták) Németül azt hiszem Preslau volt Pozsony
Más
Van e közös néveredete a magyar Pécs és a dél Szerbiában található Pec városnak.
A szerb Pec "c" betűjén ugye van az a "v" formájú ékezet, amivel nem tudom hogyan ejtendő.
Megint más
Miért van az, hogy oroszul a Hamburg a cirill G-betüvel írják, így tkp "Gamburg-ot" írnak, úgyanígy Hannover is cirill betűsen "G-vel" kezdődik.
Ezer évig együttéltünk, szerintem nem csoda, hogy van szlovák neve. Egyébként is a Székesfehérvár egy szlováknak kimondhatatlan: ennek ellére valahogy csak kellett nevezni szlovákul is ezt a várost :))
Megnéztem, Bencsik Péter hoz még horvát és román nevet is: hr. Stolni Biograd, ro. Alba Regală.
Sajnos, az a forrásom, ami feltünteti a szerb-horvát hangsúlyt, szegényes, így nem tudtam bő analízist végezni a szerb-horvát nyelv magyar jövevényszavainak hangsúlyviszonyairól. Ennek ellenére az egy ereszkedő hangsúlyú Bȕdimpešta szóval szemben 8 emelkedő hangsúlyú szó áll (+ kilencediknek a vároš), ezek: gròfica ‘grófnő’ ~ gròfovski ‘grófi’ kàtana ‘katona’ kùrucki ‘kurucos’ Màđar ‘magyar’ šargarépa ‘sárgarépa’ šàtor ‘sátor’ tànjīr ‘tányér’ vášar ‘vásár’ (Az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen véleményét vettem figyelembe abban, hogy az adott szerb-horvát szó magyar jövevény-e.)
A fentiek alapján azt hiszem, ilyen arány mellett még ilyen kis elemszám esetén is ki lehet jelenteni: a magyar jövevényszavak emelkedő hangsúllyal honosodnak meg a szerb-horvát irodalmi nyelvben. Vagyis, bármi is ennek az oka, a vároš szó sorsa tipikus.
> De hogy ne csak Neked kelljen kutatnod: Szabadka
Közben én ezt offline elvégeztem, de beteszem átfogalmazás nélkül, amit összeírtam, mert van benne egy kis plusz.
Ad Szabadka: Első említése 1391: Zabotka, azaz a mai Szabadka korabeli alakja. A szerb neve elsőként 1727-ből adatolható. Nem lehet korábbi, mint a terület török alóli felszabadulása (1686-87), amikor is bunyevácokat telepítenek ide. A Subotica ‘tkp. Szombathely’ nevet ők adták a magyarhoz hasonló hangzás miatt (a Subotica viszonylag gyakori szerb-horvát toponíma). A települést 1743-ban Mária Terézia mezővárosi rangra emeli, ennek ürügyén átnevezik Szent-Mária-nak, 1779-ben szabad királyi város lesz, ekkor még újabb nevet kap: Maria-Theresiopolis ‘Mária-Terézia-város’. Ez utóbbinak a német formája a Maria-Theresiopel.
----
Beidézem Boroszlót is, ha már azt is megírtam, bár Onogur azt is kivesézte.
Ad Boroszló: A Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára (FNESz.) 1816-ra jelez magyar szövegben n. Breslau-t, ill. 1893-ban le. Wroclaw-ot (ez utóbbi a Pallas Nagylexikona). Szerintem ezek a dátumok azok, amelyek behatárolják m. Boroszló ‘Wrocław’ használatát. (Ha a „pesszimistább” forgatókönyvet vesszük, vagyis azt, hogy az 1779 előtti Boroszló adat valóban az első, akkor el is mondhatjuk, hogy ez a név csak egy generációnyit élt.)
N.B. A FNESz. a régi magyar Brazlai, Boroszló alakokat a lengyel Wrocławból eredezteti, nem a német Breslauból.
Nem feltétlenül. Ez lehet egy térképszerkesztési szokás, gyakorlat is vagy elv. Elvileg, ha tudjuk, hogy valaha Wroclaw - Boroszló, Iasi - Jászvásár, ... alkalmazhatná a térképészet, hisz Varsó, Moszkva, ... magyarosan van írva jelenleg is.
Köszönöm mindenkinek! ha nincs élő kapcsolat a településsel, akkor megszakad a folytonos névhasználat, s az újbóli kapcsolatfelvételnél...már az aktuálus idő, aktuális nyelvéból lesz átemelve a név.
Gondolom ez a magyarázata annak, hogy Iasi (Románia) neve csak történelmi atlaszokban szerepel Jászvásárként, mindenütt másutt Iasi.
Azaz a kb. 100 éve megjelent Pallasz lexikonban még volt Boroszló címszó és ezen belül szerepelt Wroclaw, de már lassan 200 éve ismert volt a Breslau változat is.