Keresés

Részletes keresés

DAttis Creative Commons License 2005.05.06 0 0 439
Na tök rosszul tudtam, eléggé cinkes pedig jelsre érettségiztem föciből :)))
Előzmény: Supernovablaster (438)
Supernovablaster Creative Commons License 2005.05.06 0 0 438
Polgár Hajdú-Bihar, pont a Tisza túloldalán van, ami a megyehatár.

Előzmény: DAttis (437)
DAttis Creative Commons License 2005.05.06 0 0 437

A Fejér megyében található Polgárdi nevű kisváros neve érdekes abból a szempontból, hogy Kelet Magyarországon (talán BAZ megyében de ebben biztos nem vagyok, mert lehet Szabolcs-Sztamár Bereg megyében van) van egy Polgár  nevű település, tehát majdnem azonos a nevük.

A fejér megyei Polgárdi közelében van egy Jenő nevű falucska is, gyanítom ennek névadása a Jenő törzshöz kapcsolható.

E faluhoz fekszik szintén közel Nádasdladány, amiről tudható, hogy arrafelé Nádasdy-ak laktak (kastély is tanúskodik erről), de maga a "ladány" név az honnan ered. 

 

 

LvT Creative Commons License 2005.05.06 0 0 436
Erratum:

"Fontos az, hogy az újhéber c (cadik) betű/hang a bibliai héberben még ugyanúgy emfatikus /sz/-nek ejtődött, mint a mai arab ş"
Előzmény: LvT (435)
LvT Creative Commons License 2005.05.06 0 0 435
Kedves Zoroastro!

> a Cór héber név honnan jön? Az is az arab eş-Şūr-ból?

Az arab eş-Şūr csak kiemelt példa volt, mint a főníciai elnevezés folytatója. Ugyanúgy a főníciai elnevezés folytatója az újhéber Cór is az arabtól függetlenül. Sőt a biblia héber cór ’kova, kemény kavics; kovakés’ jelentésű közszó <http://bible.crosswalk.com/Lexicons/Hebrew/heb.cgi?number=06865&version=>, tehát valószínűleg egy közsémi etimonnal van dolgunk, ami a főníciaiaktól mindenki a maga „szájíze szerint” vett át. Fontos az, hogy az újhéber c (cadik) betű/hang még ugyanúgy emfatikus /sz/-nek ejtődött, mint a mai arab ş; jobb átírásokban a jele máig ş (pontosabban s alatta ponttal, de mivel ez a mai környezetben nehezen szedhető ki, az emfatikus mássalhangzók alsó pontját egyre inkább alsó vesszővel [farkincával] helyettesítik) , a város neve pedig Şōr.

Az arab eş-Şūr alak tagja a klasszikus arab al határozott névelő hasonult, népi ejtésű formája (írni máig csak al-Şūr-t lehet arabul). A határozott névelő az arab helynevek kötelező kelléke, így ez másodlagosan tapadt az eredeti névhez.

Menjünk tovább a görög Türosz névre: ez szintén ugyanaz a szó. A görög üpszilon „eredeti”, korai ejtése u volt, a szóvégi -osz kötelező görög kellék, amit azért adtak a névhez, hogy a görög nyelvbe beilleszkedje a név. Így a görög kiindulási alak *Tur volt. Az tudni való, hogy az őssémiben volt interdentális réshang – amit az angolok ejtenek a th-ra, ill. a kasztíliai spanyolok a z-re –, a zöngétlen verzió jele a szemitológiában t („aláhúzott” t). Sőt, ennek a hangnak volt emfatikus párja, azaz ţ (aláhúzott, alul pontos – itt: farkincás – t). Ez utóbbi hang a sémi nyelvek többségében megváltozott: vagy emfatikus sz (azaz ş), vagy emfatikus t (azaz ţ) lett belőle. Az előbbiekhez tartozik a héber és az arab, az utóbbiakhoz az a nyelvjárás, amelyből a görögök átvették a nevet. Azonban az emfatikus magánhangzókat nem ismervén – a jelenlegi magyar szokással egyezően – nem emfatikus párjukkal helyettesítették, azaz a ţ-t t-vel (tauval).

Összefoglalva: arab eş-Şūr ~ héber Şōr < őssémi *Ţūr > főníciai *Ţūr > ősgörög Turosz > ógörög Türosz.
Előzmény: Törölt nick (434)
LvT Creative Commons License 2005.05.05 0 0 432
Kedves Zoroastro!

Ad Türosz: nem látok okot hurrita alapítás feltételezésére (bár ki sem zárható). Nem találtam ui. adatot a város főníciaiak előtti történelmére, és mint láttuk, a neve is valószínűleg sémi.

Egyiptomi Thébai (Θη̃βαι): Az e név a görögökhöz kapcsolódik, és a görögországi Thébai nevében átvitele az egyiptomi városra. A görög név görögk előtti eredetű, egyesek egy 'megerősített domb' jelentésű pelaszg szót vélnek mögötte. A város egyiptomi neve Uaszet 'a hatalmas' volt vagy Niut(-Ámon), azaz '(Ámon) város(a)'.

Perszepolisz (Pársza): A görög Persepolis 'Perzsaváros' az óperzsa Pārsa /pársza/ tükörfordítása, ugyanis ez utóbbi a perzsák önelnevezése és egyben országuk és fővárosuk neve. Az etnoníma első előfordulása egyébként III. Šulmānu-ašarīdu asszír király (i.e. 858-824) egyik feliratain adatolható. A név eredetibb alakja Pārsva, és az óirániak egyik önelnevezésének tetszik, ui. Pārθava alakban egy mási óiráni népesség etnonímája is lett. Ezt a területet szállják még később a dahák közé tartozó parnok, akik felvéve a terület nevét, parthusként lesznek ismertek.

Babilon: A név előzménye az akkád Bāb-ilāni 'istenek kapuja' (ill. egyes számban Bāb-ilu 'isten kapuja'). A név ismert sumer alakban is: Ká-diĝir 'isten(ek) kapuja'.
Előzmény: Onogur (429)
LvT Creative Commons License 2005.05.05 0 0 431
* Lemaradt az előzőről a "1150k/XIII-XIV. sz." feloldása: az adat 1150. körülre datált, de tényleesen egy XIII-XIV. sz.-ban készült szövegben található.
Előzmény: LvT (430)
LvT Creative Commons License 2005.05.05 0 0 430
Kedves seabeast!

> A Szepesség neve honnan ered?Tudtommal magyar,de sehol nem találtam róla bővebb infót a neten

A Szepesség első említése ilyen formán 1559-ből való. Eredeti neve csak Szepes volt, erre az első adat: 1150k/XIII-XIV. sz.*: "ad silvam Zepus".

Ez a Zepus (Szepes) Árpád-kori személynévként is ismert, a szép melléknév -s kicsinyítő képzős származéka, így a terület neve vlsz. személynévi eredetű, az első birtokos--telepítő nevét rejtheti.
Előzmény: seabeast (422)
Onogur Creative Commons License 2005.05.05 0 0 429
Etimológiája tisztázatlan. A mai arab eş-Şūr ’szikla’ egy ugyanazon jelentésű főniciai névadásra vezethető vissza, s ebből ered minden ismert megnevezése.

Előzmény: Törölt nick (426)
LvT Creative Commons License 2005.05.05 0 0 428
Kedves Supernovablaster!

> Lehet, hogy az eredeti "mészégető kemence" jelentés alakult át faluvéggé. Majd a szakértők esetleg kiderítik.

Ez gúny: a cigánytelepek jelentős része külföldi nagyvárosok nevét viseli. Anyám szülővárosában éppen pl. Krakó (< Krakkó) volt a neve. A Bécs név, mint a fényes csészárvárosra való utalás éppen a megjelölt hely lepusztultságát, ill. -- még a világvégi falun belüli -- világvégi voltát emeli ki.
Előzmény: Supernovablaster (427)
Supernovablaster Creative Commons License 2005.05.05 0 0 427

Igen, látom. Egyébként a Pallasban ezt találtam:

 

2 Némely helységekben a faluvéget vagy a falu melletti dülőt stb. jelenti s azt mondják: N. N. a Bécsen lakik; eredj vizért a Bécsbe; kimék a CigányBécsbe (Makó egyik külvárosának vége); alkalmasint innen vette magyar nevét Bécs városa is mint határváros; régente Ausztriát is Bécs-országnak mondták magyarul. V. ö. Ethnographia. III. 91.

 

Lehet, hogy az eredeti "mészégető kemence" jelentés alakult át faluvéggé. Majd a szakértők esetleg kiderítik.

Előzmény: seabeast (421)
Onogur Creative Commons License 2005.05.05 0 0 425

Bécs:

 

1356: Bechwtha; Abból az ómagyar *bécs '(mészégető) kemence' főnévből keletkezhetett, amely egy régi török nyelvi *beč 'ua.' főnévnek lehet az átvétele. Ennek végső forrása vagy az óorosz печь 'kemence', vagy egy káliz *peči 'ua.'

A szerb-horvát Bêč; oszmán Beç 'Bécs' a magyarból való.

 

 

Előzmény: seabeast (415)
rumci Creative Commons License 2005.05.04 0 0 424
Az én szoftverem? Abban gyönyörűen látszik. Windows-1250-nel van kódolva. A te copyright jeled viszont ISO-8859-2. De akkor meg a topikcímben levő idézőjelek sem olvashatók.
Előzmény: Törölt nick (423)
seabeast Creative Commons License 2005.05.04 0 0 422
Nos,meg lettem győzve hogy tényleg magyar szó a varosh/varos/oras a balkáni nyelvekben,de azért remélem nem gond, hogy kételyeimmel téged zaklattalak:)

Csak nekem fura volt, hogy egy olyan,viszonylag erős urbánus hagyományokkal rendelkező térség mint a Balkán, pont tőlünk vette át a szavait a városi élet jellegzetes elemeire.Persze tudom, hogy nagy volt a lakosságcsere,teljesen feledésbe merültek a római városok nevei a Balkán nagy részén stb,de akkor kicsit hihetetlennek az eset.

Más:

A Szepesség neve honnan ered?Tudtommal magyar,de sehol nem találtam róla bővebb infót a neten.
Előzmény: LvT (418)
seabeast Creative Commons License 2005.05.04 0 0 421
Én a kemencés sztorit ismerem,de ennek a topicnak a 26-os számú hozzászólása is ezt a témát boncolgatja.
Előzmény: Supernovablaster (416)
rumci Creative Commons License 2005.05.04 0 0 420
„A Bratislava állítólag Wilson elírása”
Ez nyilvánvaló városi legenda, hiszen a Bratislava név megalkotójának kellett beszélnie szláv nyelven, az viszont nem írná el Pozsony nevét. A FNEsz. szerint viszont „az 1919-ben hivatalossá tett szlk. Bratislava hn. 1837-ben keletkezett úgy, hogy P. J. Šafárik (1795–1861) szlovák régész, történész és filológus tévesen rekonstruálta a város régi német nevét, azt vélvén, hogy előtagjában nem a szláv Braslav, hanem a szláv Bratislav [...] szn. rejlik.” Meg hát nyilván a pánszláv eszmékhez szépen illeszkedett a szláv testvériséget sugalló helynév.
Előzmény: RogerWilco (419)
RogerWilco Creative Commons License 2005.05.04 0 0 419
Pozsony neve németül Pressburg, szlovákul pedig Preąporok, egészen 1919-ig. Latinul Posonium, 850 körül görögül Istropolis, korai szláv neve pedig Braslava, egy szláv törzsfőnök neve utána 907. évi salzburgi annalesben Brezalauspurch (l. Braslavesburg – Bräslavesburg - Brezalauspurc)
A Bratislava állítólag Wilson elírása, de a (cseh)szlovákok annyira hálásak voltak, hogy ráhagyták. (ez persze lehet, hogy UL)
Előzmény: DAttis (413)
LvT Creative Commons License 2005.05.04 0 0 418
Kedves seabeast!

> Egyetlen egy gondolatom vala még,mégpedig az, hogy a városnak miért nem valami latin vagy német neve terjedt el a Balkánon a magyar hódítás korszakában? Ugyanis tudtommal jelentős magyar városi népesség nem létezett a középkorban, a Magyar Királyság városait is német,olasz,szász,görög,böszörmény,zsidó és egyéb népek lakták főleg.

Amelyiket azok lakták, azt azok lakták; amelyiket pedig magyarok lakták, azt magyarok lakták. Ha vesszük pl. Szegedet, amely az egyik legjelentősebb "Balkán" felé néző város, mindig magyar túlsúly volt benne. A kereskedőrétegének zöme valóban hol görög, hol zsidó, hol szerb volt, de nekik nem is volt polgárjoguk.

Olasz, görög, böszörmény, zsidó túlsúly sosem volt a magyar városokban, ha az egész lakosságot nézzük. Szászok behatárolt területen az erdélyi Szászföldön, ill. a felső-magyarországi cipszer vidéken voltak. Németek eleintén csak a nyugati végeken voltak jellemzők. A helyzet a törökkel változott: egyrészt azért, mert ekkor veszett el az ország önállósága, kezdődött a Habsburg-uralom és azzal a német dominancia; másrészt mert ekkor jön be újabb jelentős német telepesréteg a magyar veszteségek pótlására. Ekkortól nő a németek aránya a városokban. De ekkor már a magyar város szó ott van a Balkánon.

Azt egyébként senki nem tagadja, hogy a városi kultúrát a magyar német (ill. közvetve olasz) minta szerint honosította meg, ennek lenyomata a polgár szavunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetnének e szókészleti téren saját invencióink: l. a szerb-horvátok pl. éppen ezt a szót, a 'polgár'-t képezték saját forrásból: građanin < szláv eredetű grad 'vár, (majd) város' (a varoš szinonimája).

Ugyanakkor ebből a terminológiai körből több magyar eredetű szó is megtalálható a szerb-horvátban, vö. alábbi vašar 'vásár' (a várástartás városi jog volt!), vagy a ma már archizálódott birov 'bíró' stb. Ez mutatja, hogy egy egész municipális (=városi) "kulturális csomag" került át a szerb-horváton keresztül a Balkánra a magyarból, nemcsak az egy város szó.

Végezetül megkérdezhetnők: ha nem magyar a Balkáni varoš ~ varosh ~ varoş, akkor honnan való? Török -- ami Schütz felvetése -- szintén nem lehet, mert erre is igaz a te fenti felvetésed: török városi kultúra? Ennél a magyar is sokkal előrébb volt.

A város szó pedig nem eredeztethető a németből, az olaszból, a görögből, a pársziból, ill. arabból (~ böszörmény), héberből stb. Nincs tehát a magyaron és az albánon kívül más lehetséges etimológia sem. Az albánt alább bemutattam, hogy igen sok ok miatt igen kevéssé valószínű.
Előzmény: seabeast (414)
Supernovablaster Creative Commons License 2005.05.04 0 0 417
+ ?

Előzmény: Supernovablaster (416)
Supernovablaster Creative Commons License 2005.05.04 0 0 416
Bécs nem valami szél, szegély jelentéssel bír valamelyik szláv nyelvben és arra utal, hogy a gyepűvidék határán volt, hiszen a Magyar Királyság jó ideig magába foglalta Kelet-Ausztriát.

Előzmény: seabeast (415)
seabeast Creative Commons License 2005.05.04 0 0 415
Majd pontosítanak úgyis:

A Bécs,Pécs,Pest,Pec és társai mind valami szláv "pec"-"kemece" szóra mennek vissza. Amúgy még a horvátok is úgy nevezik Bécset mint mi,csak ők Bec néven ismerik,ha jól tudom.
Előzmény: DAttis (413)
seabeast Creative Commons License 2005.05.04 0 0 414
Üdv


Megmondom őszintén, hogy a nyelvészeti dolgokhoz igazán nem értek, ergo el kell fogadnom azt amit írsz:)

Egyetlen egy gondolatom vala még,mégpedig az, hogy a városnak miért nem valami latin vagy német neve terjedt el a Balkánon a magyar hódítás korszakában? Ugyanis tudtommal jelentős magyar városi népesség nem létezett a középkorban, a Magyar Királyság városait is német,olasz,szász,görög,böszörmény,zsidó és egyéb népek lakták főleg.
Előzmény: LvT (387)
DAttis Creative Commons License 2005.05.04 0 0 413

Kicsit hülye lesz a kérdés, de számomra ez furcsa, hogy az osztrák főváros neve magyarul Bécs, a legtöbb európai nyelvben meg az eredeti névhez hasonló névváltozatot használják (Wien, Vienna, Vienne). Ez mind utal a városnév eredetére ami ugye összefügg a szőlészettel, a borászattal, tehát hogy a vidéken szőlődombok "hegyek" voltak  "Vindobona - latin neve" (remélem jól írtam).

Nyílván fura lenne leírva  az eredeti Wien "magyarosított Vín" változata, de vajjon a Bécs elnevezés honnan jön, ami abszolút eltér az eredeti Wien, hangzástól is.

A szlovák főváros Bratislava elnevezése az nem egy viszonylag újkeletű elnevezés? A történelem könyvekben (nyilván a magyar történelem kapcsán) mindig a Pozsony nevet használtak, de vajh a körölöttünk élő országokban a Pozsony nevet milyen néven ismerték?

Mondjuk egy osztrák tankkönyvben , vagy egy egykori csehszlovák (nem cseh nem szlovák) Pozsony nevét hogyan ismerték (Pozsonyi országgyülés kapcsán pld - feltéve ha tanulták) Németül azt hiszem Preslau volt Pozsony

 

Más

 

Van e közös néveredete a magyar Pécs és a dél Szerbiában található Pec városnak.

A szerb Pec "c" betűjén ugye van az a "v" formájú ékezet, amivel nem tudom hogyan ejtendő.

 

Megint más

Miért van az, hogy oroszul a Hamburg a cirill G-betüvel írják, így tkp "Gamburg-ot" írnak, úgyanígy Hannover is cirill betűsen "G-vel" kezdődik. 

 

  

LvT Creative Commons License 2005.05.03 0 0 412
Kedves RogerWilco!

> ad Stoličný Belehrad - mik vannak!!

Ezer évig együttéltünk, szerintem nem csoda, hogy van szlovák neve. Egyébként is a Székesfehérvár egy szlováknak kimondhatatlan: ennek ellére valahogy csak kellett nevezni szlovákul is ezt a várost :))

Megnéztem, Bencsik Péter hoz még horvát és román nevet is: hr. Stolni Biograd, ro. Alba Regală.
Előzmény: RogerWilco (408)
LvT Creative Commons License 2005.05.03 0 0 411
Kedves e_laca!

Sajnos, az a forrásom, ami feltünteti a szerb-horvát hangsúlyt, szegényes, így nem tudtam bő analízist végezni a szerb-horvát nyelv magyar jövevényszavainak hangsúlyviszonyairól. Ennek ellenére az egy ereszkedő hangsúlyú Bȕdimpešta szóval szemben 8 emelkedő hangsúlyú szó áll (+ kilencediknek a vároš), ezek:
gròfica ‘grófnő’ ~ gròfovski ‘grófi’
kàtana ‘katona’
kùrucki ‘kurucos’
Màđar ‘magyar’
šargarépa ‘sárgarépa’
šàtor ‘sátor’
tànjīr ‘tányér’
vášar ‘vásár’
(Az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen véleményét vettem figyelembe abban, hogy az adott szerb-horvát szó magyar jövevény-e.)

A fentiek alapján azt hiszem, ilyen arány mellett még ilyen kis elemszám esetén is ki lehet jelenteni: a magyar jövevényszavak emelkedő hangsúllyal honosodnak meg a szerb-horvát irodalmi nyelvben. Vagyis, bármi is ennek az oka, a vároš szó sorsa tipikus.
Előzmény: LvT (399)
LvT Creative Commons License 2005.05.03 0 0 410
Kedves RogerWilco, Onogur!

> De hogy ne csak Neked kelljen kutatnod: Szabadka

Közben én ezt offline elvégeztem, de beteszem átfogalmazás nélkül, amit összeírtam, mert van benne egy kis plusz.

Ad Szabadka: Első említése 1391: Zabotka, azaz a mai Szabadka korabeli alakja. A szerb neve elsőként 1727-ből adatolható. Nem lehet korábbi, mint a terület török alóli felszabadulása (1686-87), amikor is bunyevácokat telepítenek ide. A Subotica ‘tkp. Szombathely’ nevet ők adták a magyarhoz hasonló hangzás miatt (a Subotica viszonylag gyakori szerb-horvát toponíma).
A települést 1743-ban Mária Terézia mezővárosi rangra emeli, ennek ürügyén átnevezik Szent-Mária-nak, 1779-ben szabad királyi város lesz, ekkor még újabb nevet kap: Maria-Theresiopolis ‘Mária-Terézia-város’. Ez utóbbinak a német formája a Maria-Theresiopel.

----

Beidézem Boroszlót is, ha már azt is megírtam, bár Onogur azt is kivesézte.

Ad Boroszló: A Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára (FNESz.) 1816-ra jelez magyar szövegben n. Breslau-t, ill. 1893-ban le. Wroclaw-ot (ez utóbbi a Pallas Nagylexikona). Szerintem ezek a dátumok azok, amelyek behatárolják m. Boroszló ‘Wrocław’ használatát. (Ha a „pesszimistább” forgatókönyvet vesszük, vagyis azt, hogy az 1779 előtti Boroszló adat valóban az első, akkor el is mondhatjuk, hogy ez a név csak egy generációnyit élt.)

N.B. A FNESz. a régi magyar Brazlai, Boroszló alakokat a lengyel Wrocławból eredezteti, nem a német Breslauból.
Előzmény: Onogur (404)
Onogur Creative Commons License 2005.05.03 0 0 409

Nem feltétlenül. Ez lehet egy térképszerkesztési szokás, gyakorlat is vagy elv. Elvileg, ha tudjuk, hogy valaha Wroclaw - Boroszló, Iasi - Jászvásár, ... alkalmazhatná a térképészet, hisz Varsó, Moszkva, ... magyarosan van írva jelenleg is.

 

Az igazi választ nem tudom.

 

O.

Előzmény: RogerWilco (407)
RogerWilco Creative Commons License 2005.05.03 0 0 408
ad Stoličný Belehrad - mik vannak!!

ad Burgenland, Vierburgenland - megint tanultunk valamit.
Előzmény: LvT (402)
RogerWilco Creative Commons License 2005.05.03 0 0 407
Köszönöm mindenkinek!

ha nincs élő kapcsolat a településsel, akkor megszakad a folytonos névhasználat, s az újbóli kapcsolatfelvételnél...már az aktuálus idő, aktuális nyelvéból lesz átemelve a név.


Gondolom ez a magyarázata annak, hogy Iasi (Románia) neve csak történelmi atlaszokban szerepel Jászvásárként, mindenütt másutt Iasi.
Előzmény: Onogur (405)
Onogur Creative Commons License 2005.05.03 0 0 406

Azaz a kb. 100 éve megjelent Pallasz lexikonban még volt Boroszló címszó és ezen belül szerepelt Wroclaw, de már lassan 200 éve ismert volt a Breslau változat is.

Előzmény: Onogur (405)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!