Az alapkérdésre nem válaszoltál - hogy a p...ba tud akkor bármely bank csődbe menni, pusztán attól, hogy az adósai nem fizetnek?
Amitől megfullad a cápa ha nem úszik, megszakad a pénz mozgása cirkulációja, az tartja életben a rendszert. A számlapénz nem kincs képző, attól létezik, hogy mozog.
Mint azt lentebb próbáltam magyarázni, csődbe KÜLSŐ szerdplők miatt megy. Olyanok miatt, akik nem fogadják el tőle az IOU-t pénzként...
Ennek nincs szükségszerűen köze a hitelek minőségéhez.
Ez likviditás probléma, mivel egymás számlapénzét nem fogadják el, egymás összecsomagolt AAA+++ szarosszendvicseit hol igen, hol nem... ami normál esetben bankközi hitelezéssel megoldható lenne, ha a bizalomhiányba nem fagyna bele a teljes bankszektor... mivel a kötelező tartalék nem nyújthat TELJES fedezetet, lévén az m0 m1 m2 m3 durván aránytalan és a kisebb nem fedezheti a nagyobbat.
Amikor te adsz kölcsön, akkor az eszköz oldalon van 100 Ft-od, ezt csökkented nullára (mert te nem a semmiből adsz kölcsön) és szintén az eszköz oldalon megjelenik egy követelésed az adóssal szemben.
Mérlegfőösszeged nem változik.
Maradtál akkora, mint voltál.
Amikor a bank ad kölcsön, akkor a forrás és eszköz oldal is megnő 100 Ft-tal, mert a bank a semmiből hozta létre a számlapénzt.
A bank 100 Ft-tal nagyobb lett.
Ha ezt nem érted, hogy FIAT pénzrendszerben a semmiből jött létre a hitel/betét páros, az nem az én hibám.
Ezek az ügyletek természetesen lepapírozásra kerülnek - amikor realizálódnak. Az ilyen szóbeli megbízásoknak legfeljebb a belső felelősség kérdésköre szempontjából van jelentősége - de amúgy az ilyen szóbeli utasításoknál rendre hangfelvétel készül.
Egy csomó banki ügyletet intézek én is privátbanki ügyfélként simán telefonon, de ilyenkor "rögzített-azonosított" vonalon kell hívnom az ügyintézőmet, azonosítani magam a kódom bepötyögésével, és utána mondhatom, amit akarok. Többször jött már nagyon jól, külföldön autózva, menet közben tudtam simán egy telefon-beszélgetés keretében elintézni számlák kiegyenlítését, átutalásokat, nem kell leírnom-beküldenem, de szó nincs arról, hogy "nyoma se lenne annak", amit akarok.
A nevezett brókerekkel meg jellemzően eleve komoly és megfelelően behatárolt keretszerződés van, mikor és mit csinálhatnak, mire milyen módon utasíthatók.
Nem védeni akarom a bankrendszert, nekem is a bögyömben vannak, de olyan legendák és konteók keringenek itt állandóan, amitől már agyfaxot kapok...
A fedezetlen bank-közti ügyletek is szabályozottak (azok voltak korábban is), és a nap végi zárásnál ezeket, mint pozíciókat kötelező zárni. Ezeknek a nap-közti likviditás biztosításában van szerepe.
És nem, nem emiatt dőlt be egyik bankrendszer sem.
Megint terelsz, félrebeszélsz, majd most elő fogsz húzni egy újabb varázsszót, bízva abban, hogy úgysem tudja senki, miről beszélsz... Nem a fedezetlen napon belüli bank-közi ügyleteken hasalt el a 2008-as válságban a bankrendszer.
Még mindig ott tartunk, hogy állításod szerint a bank szó szerint a semmiből tud folyamatosan hitelezni. Ezt írtad, ne magyarázz, ezt írtad betű szerint. Ha igaz lenne amúgy - a bank-közi ügyletekre egyáltalán szükség sem lenne, nem is léteznének. Minek? Ki a francnak kell az így megszerezhető pénz, ha a bank bármikor annyit rajzol magának, amennyit akar?
Tettél egy valótlan állítást, de inkább megszakadsz, semhogy elismerd. Nem, a bankrendszer nem tudja a semmit kihitelezni. Tud pénzt multiplikálni, a rendszer - ha mögötte működő gazdaság van - akkor tud folyamatosan számlapénzt létrehozni, jegybanki kibocsátás nélkül is nő a pénzmennyiség, normális esetben pont a gazdaság bővülésének és pénz-szükségleti igénynövekményének megfelelően - de ennek a rendszernek akkor is két lába van, a bank külső forrásokból hitelez, követelései és kötelezettségei vannak, és ha a követeléseit nem kapja meg, nem tudja teljesíteni a kötelezettségeit sem, csődbe megy. Ennyi. Ha igaz lenne a dumád arról, hogy valójában semmiféle külső forrásra sincs szükség, az csak szemfényvesztés - akkor soha nem lett volna egy bankcsőd sem. PONT.
Igen, azon én is csodálkozom néha, hogy milyen hanyag eleganciával utasítják pl. a brókereket hogy vegyenek ezt, adják el azt - miközben lehet dollár százezrek mozdulnak meg egy kósza, sima telefonhívásra.
Se egy dokumentum, se egy más bizonyíték (mondjuk akár egy hangfelvétel)... pusztán csak egy telefonhívás.
Egyébként azt se nagyon értem, hogy a mai, internetes világban mi szükség van még a parketten, láthatósági mellényben fel-alá szaladgáló és közben ordibáló alkuszokra?
(mint ahogy azt se értettem anno, hogy abban a bábeli zűrzavarban - ahol 400 ember ordított egyszerre, mint a sakál - hogy értették meg az utasításokat a brókerek?)
Nem tudod felfogni, hogy a mai bankrendszer nem megtakarítást közvetít, hanem vásárlóerőt gyárt.
Ha mind a kettőnknek Postabank számlánk van, akkor ha egymással üzletelünk, akkor az bankon belül, forrásoldali átkönyvelés történik.
Gond akkor van, ha a Postabankon kívülre kell juttatni a pénzt.
Ekkor ELMÉLETILEG ugyan valódi jegybanki pénzt kéne átmozgatni GYAKORLATILAG azonban bankközi hitelezéssel ki lehet kerülni a bonyodalmakat.
Nagyon jelentős a "fedezetlen" bonyodalomáthidalás, ezért száradhat ki napok alatt a bankközi pénzmozgás, mert ELEVE NINCS BENT az a fedezet mennyiség, ami kéne.
"Most of these overnight loans are booked without a contract and consist of averbal agreementbetween parties."
BIZALMI válság azért jöhet létre, mert a normál ügymenet nem kis része BIZALMI alapon, elszámolással történik.
Megint egy üres frázis. Ha a bank abszolút a semmiből létre tudna hozni (minden következmény, nyitott pozíció, más felé fennálló kötelezettség nélkül) számlapénzt egy ügyfél számára kihitelezésre - akkor semmilyen módon nem érintené az, ha azt végül nem fizetnék vissza. Megvonná a vállát, és rajzolna egy új játékpénzt.
De nem tud ilyet létrehozni, pontosabban bármikor létrehozhat saját belső számlán egy ilyen virtuális követelést, de a legapróbb külső, nem a saját belső számlái közötti átvezetést sem tudja arról eszközölni - amennyiben nem rendelkezik az elszámoláshoz szükséges külső, valós fedezettel. Akkor az a bank fizetésképtelen.
A multiplikátor pénzelmélet egy mesterséges modell, aminek a célja
mint minden közgazdasági modellnek
ÖNMAGA.
Épp a valósághoz semmi köze, mert ha grafikonon ábrázoljuk a "multiplikátor hatást", akkor nem egy értéket kapunk, hanem egy IRÁNYÍTHATATLAN KATYVASZT, ezért a jegybankok szabályozási célból dobták a kukába az
ELMÉLETET
a közgazdász tanárok meg nem, mert egy közgazdász tanárnak semmiféle felelőssége nincs a valósággal kapcsolatban, a jegybanki emberek viszont mégiscsak kénytelenek napi szinten foglalkozni a valósággal...
A tanároknak jó, mert a TANTEREM FALAI KÖZÖTT egy dolgozatilag számonkérhető elméletet oktathatnak általa és ez nekik pont elég is.
A hitelből pénzteremtés a jegybankárok megközelítése a problémára.
Ahogy lentebb írtam, de a kisvállalkozók nem értik meg, az eszköz és a forrás oldalon is EGYSZERRE JELENIK MEG egy-egy összeg (plusz kamat). A mérlegfőösszeg növekszik.
Ezt nevezheted lufinak.
ezt valószínűleg azért nem értik meg a kisvállalkozók, mert ha ők adnának hitelt, akkor nekik az egész csak az eszköz oldalon jelenne meg. Hitel állomány nő, a betét állomány csökken. A mérlegfőösszeg nem változik.
A bank-közi elszámolás a jegybankon keresztül történik. A benyújtott pozíciókról az MNB kap minden zárás után egy pozíciómátrixot, és a bankok nála vezetett központi folyószámláinak egyenlege alapján ad rá fedezet-igazolást. Bank-közti tranzakció fedezet nélkül NEM TÖRTÉNHET.
A te "ide-oda telefonálgatós-bemondós" dumád az nem létezik, igazándiból soha nem is létezett, az elszámolóházak rendszere évszázadok óta kialakult gyakorlat. A bankok megtehetik, hogy elfogadják egymás váltóit (egyedi megállapodások alapján), de erre soha semmi nem kötelezte-kötelezhette őket, és egyébként ez nem is annyira a napi gyakorlat része.
A 2008-as subprime hitelválság tök simán abból adódott, hogy óriási hitelpiaci buborékot fújtak a tényleg boldog-boldogtalannak ("Ninja") hitelezett jelzálogokkal, mellesleg ezzel gigantikus túlépítési buborékot is létrehoztak az építőiparban is (mondjuk a spanyoloknál és az íreknél szólt ez a legnagyobbat), majd ezt végképp betetőzték azzal, hogy tutinak minősítve a valójában nagyon is kockázatos jelzálog-piacot azt kötvényesítették, és tőke-áttéteken keresztül egy, az eredeti hitelpiacot is vagy hússzor meghaladó méretű spekulatív kötvénypiacot húztak fel rá (elvégre bróker és befektetési bankár egyaránt a jutalékból él, tökmindegy neki miből, csak forgalom legyen, minél nagyobb forgalom, ha ugyanazt a xart adják el százszor egymás között, neki az a legjobb, csak pörögjön a kerék ezerrel, ő minden fordulatnál leakaszt egy kis jutalékot).
De ez a piac is pont azért dőlt össze, mert azokat a hiteleket végül NEM TUDTÁK VISSZAFIZETNI, és láss csodát, nem tudott a bankrendszer - egymás között sumákolva, egymásnak hitelezve sem - ezzel mit kezdeni.
Szerintem itt te vagy, aki valamit nem ért. Dobálod a szakszavakat - de akkor is elvi hibás az érvelésed. Pedig rém egyszerű: ha a bank korlátlanul tudna a semmiből hitelezni - akkor sosem bukhatna meg. Elvileg sem. Ez könnyen belátható, szerintem te is belátod, csak, mint megszoktuk, tőled a "bocsi, tévedtem" kifejezés még ebben az életben nem hangzott el, és nem is fog...
A gond ott van, hogy bár ezt elvileg nem tudja megtenni, a gyakorlatban egy ideig és egy volumen (és saját reputációja-hitelképessége) erejéig mégis meg tudja tenni, ha sikerül áthidalnia, még rendezheti is utána a helyzetét - túlságosan zavaros az egész, túlságosan nagy, túl sok minden van, ami elvileg szigorú szabályozáshoz-ellenőrzéshez kötött, de a gyakorlatban ez vagy úgyis csak utólag történik meg, vagy még utólag sem, mert egyszerűen áttekinthetetlen. A gond ott van, hogy valójában a globális pénzügyi rendszer működését senki a világon nem látja át - nem azért, mert űrtudomány, az elvek valójában rém egyszerűek - hanem azért, mert a gyakorlatban olyan mértékben kusza, mert olyan mértékben nem tudható, mi mögött mi áll. A válságban is az derült ki, hogy a forgalom zömét kitevő CDO-CDS pozíciók mögött lévő, sokszor többször "átcsomagolt" kötvénykonstrukciók még maguknak az azt forgalmazó bankoknak is teljesen áttekinthetetlenek voltak, fogalma sem volt senkinek, mi van bennük (más CDO-CDS csomagok is benne voltak ugyebár, egyszerűen nem lehetett eljutni a "gyökérig", a benne lévő tényleges hitelekig), és így valójában teljesen kiszámíthatatlan a kockázatuk, ergo amikor a válság beütött, többé ezek nem kellettek senkinek, értéktelenné váltak. Ez sem tudomány, meg ez sem bonyolult, csak arról szól, hogy aki túl sokat kavarja a xart, azt berántja a kanál...
A bankközi utalásokon buksz meg, amikor híre megy, hogy sok nálad a szar és nem fogadják el neked a FEDEZETLEN csak odatelefonálok tranzakciókat, hanem aszondják, repopiacon csapasd devizával, állampapírral.
Amivel semmi gond, ha semmi gond.
:)
Meg azon buksz meg, ami már Livermore idején is életveszély volt, a saját részvény alapú Lombardhitel.
Ugye feltűnt neked, hogy NEM A KÉRDÉSRE VÁLASZOLTÁL???
Miért kell ezt csinálni? Miért? Ha a bankrendszer csak úgy a semmiből tudna pénzt teremteni (a jegybank az, ami ugyebár elvileg tud - persze ott is komoly törvényi szabályozás van), legfeljebb kamu adósok-hitelezők kellenének hozzá - akkor dübörögne a pénzgyár valós ügyfelek nélkül is, és megbukni fizikailag nem tudna...
Te a rendszerben egyébként sajnos valóban inherens módon benne lévő potenciális visszaélési lehetőségeket adod elő úgy - mint a rendszer leglényegét és működésének alapját... Ez kb: azzal egyenértékű, mint ha azt állítanád, hogy a gépjárműhöz való hozzájutás egyetlen lehetséges módja a kocsilopás... Van autólopás - de ugyebár NEM EZ A RENDSZER...
A gond az (ez nekem sem tetszik), hogy pusztán praktikus, működtetési okokból réges-régen elvált (nem, hogy a nagybankoknál, de még a takarékszövetkezet méretű kis izéknél is) egymástól a "treasury", a napi szintű pénzforgalom-tranzakciók-ügyletek-üzletkötések kezelése, és a "portfólió generális menedzselése", így simán előfordulhat az is, hogy egy bank valóban olyan tranzakciókat folytat, amelyre elvileg nincs is fedezete - de a likviditást tudja biztosítani, és a legtöbbször az ilyesmi ki sem derül utólag sem.
Ráadásul egy igazán nagy banknál, ahol jó eséllyel a tranzakciók igen nagy hányada bankon belül zajlik, elég nagy az ügyfélkör ahhoz, hogy sok ügyletnél mindkét oldal az adott bankban lévő folyószámlán forgalmazzon - ott tényleg mindenféle valós fedezet nélkül könyvelhetők ide-oda a tételek - és folytathatjuk.
Ettől még a bank kifelé fizetni, másik banknak utalni, a kasszából készpénzkifizetést teljesíteni kizárólag olyan likviditásból képes - amivel valóban rendelkezik, és ilyet NEM TUD A SEMMIBŐL ELŐÁLLÍTANI.
Te meg azt állítottad, hogy elő tud, sőt ez, a banküzem lényege. Hát, nem...
