Vigyázz KockásBoxer! Már múlt este majdnem kitört belőlem a dominaénem, aztán meglátod mire vagyok jó :)))
Szerintem általában véve nagyon kis édes sub vagyok, aki néha kevésbé alázatos és engedelmes, de ennek csak egy oka van, hogy picit hergeljem és felbosszantsam a pasim és aztán bizonyítsa be, hogy Ő az Úr. Ezért mondtam neki pl. ma reggel a telefonban, hogy "viccelsz velem, ahhoz férfi kell"... már előre várom mi lesz a reakciója erre, ha találkozunk :)) de ez nagyon ritkán megy nekem, csak ha viszonylag ösze van rakva személyiségem... és most éppen rendben vagyok és jó kedvem :)
Nem az a baj, hogy nem izgatják fel! Hanem, hogy nem úgy, mint engem és az én testi-lelki-spirituális igényeim kielégítetlenek maradnak. Lehet ez így fellengzősen hangzik, de Nelli és Mirrha véleményéből is azt vettem ki, hogy náluk sem pusztán fizikai, testi síkon van szükség a BDSM-re, sőt talán az a leginkább fontos része. Persze iszonyúan felspannol, ha a pasi úgy fog meg, úgy szorít magához, hogy érzem azt, hogy egy erős férfi, de akkor igazán jó, ha nem csak a fizikai ereje miatt "hódolok be" (ahogy Mirrha fogalmazta tök jól), hanem teljes lényemmel, spirituálisan is... és ezért látom reménytelennek, hogy a férjemmel ez öszejöjjön, mert nem érti ezt az egészet. Spirituálisan iszonyú messze vagyunk egymástól. Szexuálisan nincs gondja, sőt állandóan nyaggat, hogy menjünk swingelni, meg 3asba, 4esbe, akárhányasba, de ezzel is pont azt erősíti, hogy én kevés vagyok...
Furcsa paradoxon. A pasim, akinek a dom szerepe szerint elvileg meg kéne aláznia, azt érezteti velem, hogy iszonyű jó nő vagyok... a férjem meg, akinek csak szimplán szeretnie kellene azt mutatja, hogy nem vagyok jó semmire...
"a borotvált punci, piercing, csinos háttetkó megvan... " Ezek se izgatják fel? Én az álmodozásamiat leszámítva a "normális"/sic/ életben vagyok, De, ha egy nő ilyenekre képes - gondolom nemcsak önnön indíttatására - akkor bármit megtennék érte, hogy ő is a legteljesebb valójában élvezze/:-))/ az életét.
Ja. :) De ha egyszer házas, ezzel kell kezdenie. Egyébként meg.. hallottam olyat, hogy középkorú nő elment a lelkigondozó papjához, és elpanaszolta neki, hogy utálja az anyját, akivel együtt él, egyszerűen rá se bír nézni, kínszenvedés az összezártság minden egyes napja. A pap azt mondta, akkor most néhány hétig legyen nagyon-nagyon kedves hozzá, tegyen meg mindent. Nő megfogadta a tanácsot, és két hét múlva beállított a paphoz, hogy az anyja már egy hét után könnyes szemmel köszönte meg neki, hogy milyen jó hozzá, satöbbi, satöbbi. És szent lett a béke. Van ilyen is. :)
Ennek csak akkor van értelme, ha még szereti, ha van még ott valami a két ember között, ami újra meg tud nőni, legalább valami kis becsülés és tisztelet. Na és az is fontos, hogy tudná-e még kívánni. Ha ez nincs már, akkor megette a fene az egészet.
Ajajj! Ez tisztára úgy hangzik, mint az én exférjem. Egyszer elegem lett és akkorát robbantottam, mint ide Hirosima. Mondjuk nekem könnyű volt, mert nincs gyerek. Nagyon megkönnyebbültem, utáltam, hogy én voltam a kapcsolatban a családfenntartó, a pasi, az anyja, a tanítója meg stb. Mintha egy 80 kilós homokzsáktól szabadultam volna meg...
Nagyon veszélyes dolgot javasolsz! Ez csak akkor lehet pozitív hatású, ha már nagyon megért a helyzet, ha már csak egy apró billentés kellene, és még akkor sem biztos, hogy jó irányban hat.
Nem hiszed el, de istenien :)) de tévét nem nagyon nézek, így ez nekem kimaradt. Bár már többen mondták, hogy ezt a sorozatot nézzem, én ehhez tök hülye vagyok, se Született feleségeket, se Lost-ot, se semmi ilyesmit nem ismerek. Utoljára a Vészhelyzetet néztem nagyjából rendszeresen.
Abban legalább legálisan volt vér és nem kellett magyarázkodnom. Na jó ez talán túlzás volt... :)))
Na és hogy főzöl? :)) Láttad a Született feleségeket, amikor megbeszélték, hogy a férfi dolga lesz egy darabig a takarítás és mosogatás, ám a pasi egyfolytában hanyagolta a témát? (Munkába járó) nő részéről enyhe szörnyülködés, erősebb szörnyülködés, kis kiborulás, kis szentbeszéd, közepes kiborulás, hosszú szentbeszéd.. Semmi.. Aztán a (nő) nézte a tévét, és bekattant neki valami, és másnap beszerzett egy szép nagy patkányt, és titokban szabadon eresztette a lakásban. Estére, amikor hazaért, talált egy rémült férjet, meg egy ragyogó lakást.. :)
Na most aztán jól sírva fakasztottatok!!! Azért köszi, jól esik, hogy "vadidegen" emberként is segíteni próbáltok. Érdekes az élet, valószínűleg az ilyen "egyszerű" szexuális kívánságok, vágyak nagy része mögött komoly kapcsolatbeli problémák áll(hat)nak...
Én tényleg igyekszem, elhihetitek... csak nehéz... a borotvált punci, piercing, csinos háttetkó megvan... sőt már igényesen szép műköröm, feszes test is... talán el kellene utazni pár napra kettesben... na de ez tényleg egy másik sztori :)
Mondtam már, hogy jó veletek?
Nagyon tetszik, hogy itt nincs az a hülye rövidítgetéses, ostoba szleng, hanem mindenki igyekszik szép, normális, magyaros mondatokat fogalmazni. Eltekintve az én "..."-jaimtól, ami egy rossz szokás és a folyamatos bizonytalanságomat fejezi ki.
Az erő erőre ébred, erőre reagál. Ki kell zökkentened. Valami olyasmit kell tenned, ami más, mint az a kép, amit az évek során kialakított rólad. Ám ennek a házastársi kapcsolaton belül kell maradnia, valamint fel kell keltenie a vágyát. Rendszeresen borotvált punci.. ha jól áll, rövidebb haj, főleg hátul.. neadjisten piercing.. mik az erogén zónái?.. nem hiszem, hogy lenne olyan férfi, akiben ne indulnának el a hormonok, ha a kedvese valami vendéglőbemenet előtt az otthoni készülődés végén mondjuk rúzsozás közben ültében véletlenül szemérmetlenül szélesre nyitja szoknyafedte combjait, csak annyira, hogy látható legyen, nincs rajta semmi.. vagy akármi.. ezeknél sokkal jobbak vannak. Csak úgy keltheted fel a figyelmét, ha több és/vagy más leszel, mint eddig. Ebbe energiát kell befektetned. Légy nő! :))
Ne azért legyél vele kedves, hogy visszakapj valamit. Ez kalmárszellem. Most lehet, hogy unod. Most ő ez. Valahogy idesodródott. De ő nem ez igazából. Ő ugyanennyire az a csillogó szemű fiatal fickó is, aki tele van élettel, aki körül pezseg a levegő. Lásd őt ekként és légy ehhez kedves. Add ajándékba a kedvességedet.
Ez a keresetes dolog nagyon meg tudja mérgezni az életet, sok rossz tapasztalatom van (sajnos) Ha azért tűnt el az erő, mert máshol is eltűnt az erőfölény, akkor lehet, nagyon rossz út, ha dominává avanzsálsz. Mert akkor azt a maradék férfiúi fölényt is elveszed tőle. Lehet, úgy érzi, végletesen lemaradt tőled. Te pörögsz, csinálod, egyszerűen nem tud követni. Azután már nem is akar. Már a fársdtságot sem veszi, hogy megértsen, felfogjon, átgondoljon. Sztereotípiák: beteg, ha nincs kedve hozzá, akkor hideg (te) Esetleg gondolkodj el ezen az irányon is, nézz vissza, vannak-e erre utaló jelek? Talán biztatni kellene egy olyan tevékenységre, ami visszaadja a veled szembeni önbizalmát. Ez viszont messze túlnyúlik az ezen topic témáján, borzasztó nehéz feladat. Csak előző felhívásomat tudom isméteni, gondold végig, mit akarsz a családi életedtől, kiegészítve azzal, mikor akarod, mennyi idő alatt. A kalap mérete nő.
az erő azt hiszem valahogy elveszett... mikor összejöttünk én 16 voltam, ő 24, természetesen, akkor domináns volt, hiszen a barátnőim 18 évesekkel jártak, mára más a helyzet... csak a kora már nem hat meg... aztán sajnos én egy ritka hülye, ambíciózus nőszemély vagyok, tanulok, több állásban dolgozok, van melóm bőven, de jól meg is fizetnek... ameddig nem volt semmink ez tök jó volt, mert persze ő is vágyott családi házra, autóra, hétvégi házra, arra, hogy ha kedve támad elmehessen bárhova... viszont azt hiszem elég sokan nyomják neki a megszokott dumát, hogy "mi van, az asszony háromszor annyit keres, mint te?" és ettől én lettem a domináns a családban... a munkahelyemen pasiknak osztom az észt, a családomat is én menedzselem, mondhatjuk, hogy én hordom a nadrágot... de én nem nadrágot akarok, hanem selyemkombinét!!!
Ilyen, amikor írás közben jön a másik. :-)) A férfiak jó része el tudna viselni egy szexuális dominát. Nehogy beleessünk a csapdába, átalakítgatás helyett csinálsz magadnak egy subot. A döntésedehez egy nagy kalappal. Próbálj rájönni, hova tűnt az erő. Lehet, hogy kiégett? Lehet, már nem akar férfi lenni a szemedben? Lehet, hogy már más szemében akar férfi lenni (Reméljük, nem) Az alföldről meg annyit, hogy Tokajnál kicsúcsosodik. :-))
Én az érzelmi bátorságot csodálom emberekben. Tanulni is azt szeretném. Van olyan érzésem, hogy nem lehetek a saját magam mestere, de mégis lehetek a saját magam tanítványa.
Meg azt a fajta szívjóságot, amelyik nem bátor, hanem vak, és fontolás nélkül megbocsátja vagy elfogadja a tökéletlenségeimet. Ezt nem lehet tanulni se, csak reménykedhetek, hogy érintéssel, illattal, hanggal, pillantással fertőz.
Ez is kettő, az egyik hosszú, a másik rövid. Egy ember két kezében de szép munkát végezhet!
De jó lenne, ha csak pár hónap lenne. Barackvirág, ne légy ennyire optimista. Nem szeretőhiányt mondanék, hanem szeretethiányt. A többi stimmel. Azt mondod, annyi jött át, "kikötni oszt jó pofán kéne csapni" ? Mert ha csak nem érdekli, meg lehet esetleg próbálni, hogy kapjon rajta téged, amint otthon, egyedül játszol ezekkel az eszközökkel. (pl. ágyhoz bilincselve, puncidban egy vibrátor, a bilincskulcs meg egy jégkockán lóg.) Nem veszélytelen, a biztonság kedvéért jó, ha a bilincsen van kézinyitó, vagy másik kulcsot elérhetően elrejteni. Ha meg ő hajlamos arra, hogy engedjen neked, rá kell vezetni ennek a játéknak a szépségére. Tényleg egy lájtos dominát kell játszanod. Tudom, most nem vagy olyan érzelmi állapotban, de ezek a tanácsok, mint m-s-m is mondotta volt, csak utána megfontolandók, hogy eldöntötted, mit is akarsz családi életileg.
Teljesen jól látod! Azért kell a szerető, hogy nőnek érezzem magam, hogy azt érezzem megveszik értem és bármit megtenne, csak az övé legyek! Azt akarom, hogy birtokoljon, de ez nem öncélú, mert az, hogy egy pasi ennyire akar, az visszahat az egomra is. Azzal, hogy meg akar szerezni mindenáron, azt erősíti bennem, hogy engem érdemes megszerezni.
Az a furcsa, hogy mióta többet foglalkozok magammal, jobban nézek ki, azóta a férjem egyre messzebb kerül tőlem... bezzeg ma a szaunában spinning után szinte felfaltak a pasik, pedig lapos vagyok, mint a nagy magyar Alföld... nem értem én ezt...
Amúgy tegnap este hoztam egy olyan döntést, hgy igenis megpróbálok vele kedves lenni, hátha visszakapok valamit és aztán majd rávezetem valahogy mi kell nekem... csak az a baj, hogy bármit tehet, ha nincs meg az a kisugárzott ERŐ, amitől férfi a szememben... és én tehetek valamit, hogy férfiasabbnak lássam?
Akkor most már bármit is csinálsz a férjeddel, megvan a kategóriája, ahová bedughatja: 'beteg vagy'. :) Pedig dezzel tartanék. Érdekes, hogy ezt általában férfiak szokták javasolni nőknek az ilyesmi helyzetekben. (Mert fordítva a férfiakat nem kell noszogatni. :) )Nem tudok én se jobbat kitalálni, mint hogy mutasd meg neki. Alá lehet ezt támasztani racinálisan is, úgymint ismeretlen fogalmi struktúrák adoptál(tat)ása rendkívül nehezen vihető végbe, még akkor is, ha valami ahhoz hasonló létezik már az elmében. Hát ha meg nem.. Míg a ráérzés a gyakorlatban gyors, közvetlen, és kétség nélküli. Egy férfinek a szexuális érdeklődését felkelteni nem olyan nehéz. Talán ez az egyetlen dolog, amiben nők és férfiak egyetértenek. :) A te ügyed, mennyire szereted a férjed, mennyire fontos a családod, és ha le akarsz lépni, hány (tíz :) ) év múlva teheted meg. Az is nyilvánvaló, hogy ahhoz, hogy a férjednek a gyakorlatban mutasd meg, mit is szeretsz, igazán össze kell szedned magad, és át kell gondolnod az egészet. Stratégiát, taktikát. Hosszútávon, rövidtávon. Ez az egész ellentétes mindazzal, amit szeretnél: összeszedettséget igényel, figyelmet, törődést - míg te elengedni szeretnéd magad, figyelmet szeretnél, és törődést. Ráadásul valami lájtos kis dominává kell válnod egy időre, irányítanod kell. Ó, anyám, én nem ezt a lovat akartam.. :) Munkás egy ügy. És többhónapos. De a másik oldalon a nyűglődés áll. Neked szerintem simán szeretőhiányod (is) van egyébként. Olyan 'törődj velem, olyan elhanyagolt vagyook..'
hülyén hangzik,de lehet, hogy túl jó ember és felfogni se tudja, nem érti, hogy mire vágyom... érthető ez?
ha úgy érted, hogy van-e közöttünk szex, akor igen, de... sem mennyiségileg, sem minőségileg nem olyan, mint kéne legyen...
nekem kedvem nincs hozzá, ő meg nem érti mi a baj velem, azt mondja hideg vagyok... nem tudom sírjak-e vagy kacagjak... tényleg nem kívánom... nem tisztelem, nem tudok felnézni rá... mindketten szenvedünk, tudom, hogy neki se jó ez így... de próbálkozom... csak falakba ütközöm...
nem akarok elválni... főleg "ezért" nem... ha máshogy nem megy megoldom házonkívül... tudom, romlott vagyok, de...
Dezz! vettem bilincset, kibilincseltem... háááát... talán tetszett neki, talán csak azt akarta, hogy én élvezzem a játékot... nem tudom... ő még sosem bilincselt meg... pedig lene rá lehetősége... ha nincs rá igénye, akkor nem kényszeríthetem!! Vagy végül is miért is ne?? Ha nem lehetek engedelmes sub... :)))
Furcsa, de így van. Ha nem kapod meg, amire vágysz, általában nem annak a vágya erősödik meg, hanem sokkal mélyebb, erősebb "bizarrabb" vágyak jönnek felszínre. Most, beszélgetések közben derült ki számomra, hogy nemcsak én érzem így. Gondolom, te is hasonló cipőben jársz. Apropó, rég meg akartam kérdezni, otthoni titkolózás és vanilla múlt mellett milyen úton tettél szert a képeden látható bilincsre?
pedig nem mondhatom, hogy konvencionális lenne vagy ilyesmi... egyszerűen csak mások vagyunk és ennyi...
eleinte azt hittem, hogy ha én bevállalok dolgokat, amiket ő szeretne, akkor majd változik a helyzet... aztán feladtam és eltemettem magamban mindezt jó mélyen, azt hittem, hogy amiről nem beszélek, az nincs...
aztán rájöttem, hogy van és talán az elfojtástól, de sokkal mélyebben van, mint valaha is hittem...
Van egy lány itt a fórumon, -pIMPa- aki ugyanígy járt férjével, aki azt mondta: ha ez kell neked, és sokszor megverte, aztán egyszercsak megvilágosodott, és azóta harmónikus az életük. Legalábbis remélem...
Érdekes egy férfi lehet a férjed. :-( Azt nem próbáltad, hogy te kösd ki őt? Tudom, hogy furcsán hangzik, de ha ráébred, hogy így is lehet szeretettel, odafigyeléssel foglalkozni a párunkkal, talán rájön... Lehet, csak álmodik a nyomor, de esetleg egy misét megér.
