Jó felvetés. Elvileg lehetne görgetni és a még le nem járt adósságokból fedezni a hiányt, de ez egyre gyorsuló ütemű és nagyon hamar elszálló hitelezési kényszerrel járna.
Egy pénzügyi elszámolási rendszerben inkább vagy külkereskedelmi aktívum, vagy az államkötvényekkel ellentételezett jegybanki hitelpénz az a külső forrás, ami segít létrehozni a kereskedelmi bankok pénzteremtésének, hitelezésének ilyen igényét. Mivel azután a kamatmarzs, a bankok profitja is visszakerül (jó esetben) a körforgásba (elköltésre kerül), nem göngyölődik a hiány.
Rendszerszinten emiatt még is kell valamekkora jegybanki pénztömeg a kereskedelmi bankok hitelpénze mögé.
Borzalmas ez az áltörtmagyar. Teller es Wigner 50 ev utan jott haza az USA-bol, es ugy beszeltek magyarul, mint amikor elmentek (Wigner elete vegen az angolt felejtette el, az anyanyelvet akkor sem).
Mint amikor Jakob Fugger elengedte nem tudom hanyadik Henrik adósságát? Mivel aranyban tartozott, de mivel tudta, hogy mennyi arany van nála, tehát nem lehet a császárnál és gondolta jobb a békeség. (-:
A kereskedelmi bank több követelést támaszt az ügyfeleivel szemben, mint amennyi tartozást elismer. A kamatmarzzsal többet. Ez a modelledben azt jelentené, hogy nem visszafizethetők a hitelek, elszámolás szinten sem. Nem keletkezik annyi pénz, mint amennyi követelés.
Egyetlen bank sem tudná előteremteni a működési költségeit sem a saját hitelpénzkihelyezései által.
Minden bank mindig veszteséges lenne ebben a rendszerben.
Csakhogy a kereskedelmi bankok általában nyereségesek.... miből?
Mondjuk azert a parkeltesnel erdekes dolog, hogy mi tortenik, ha veletlenul a pozitron beleesik egy fekete lyukba. Sterlizaljak-e az elektront vagy beletesz a jegybank egy masik pozitront a rendszerbe (neki ugye csak ugy naturba is szabad ezt csinalni).
(ugye felvetted a hitelt a szamitogepre... a penzt kifizetted Advonak, aki ennek reszet odaadta az Asusnak, de a sajat nyeresegebol meg tankolt... amde te lepattantal Albaniaba, es az adossag behajthatatlan)
Ha egy ker. bank saját elszámolási rendszerében rendszerszinten nem fizetik vissza a kihelyezett hiteleket mi történik? Ez egy lényeges pontja történetnek.
Ja, mert te nem cikkekből értesülsz, hogy éppen milyen botrány van a Boston Consulting Group, a McKinsey és a PricewaterhouseCoopers háza táján, hanem személyesen te közvetítesz cseng, ungabunga és rócsild között
és azért fórumozol erről, mert úgyse hinné el senki, hogy AZUTÁN hogy japánnak maszkírozva 2009-ben a svájci/olasz határnál lebuktál 134,5 milliárd (!) dollárnyi USA államkötvény papirossal és alig tudtak téged kivakarni a szarból, még jártatod a pofádat...
Ehhh...
Nem gondolod, hogy SZÁNALMAS VAGY amikor adod a bennfentest?
Pontosabban ehhez hozza kell meg adni a tozsdei kapitalizaciot is, annak nagy resze is virtualis, a tozsdei penzsokszorozo hatas eredmenye. Ez 90 ezer milliard dollar (USA 30 ezer milliard)
Nem hinném, hogy a nyugati szívbaj az oka, hogy már nem mossák a feketepénzeket.
(Afrikai törzsfőnökök-istencsászárokét.)
Az önmagától, csak úgy bekövetkező dekadenciában (elpuhulunk, mert unjuk már) nem hiszek.
Az éhesebb versenző persze jobban törekszik, de a befutott versenyző legföljebb üzleteket szalaszt el. Az még nem szívbaj, az csak futóversenyben való lassulás.
A szívbaj (értékalapúság, ha úgy tetszik):
Talán az, hogy a pozíció-őrzéshez is kell a pénzmosás elleni törvény.
Talán még a szelektív bunkósbotra volt szükség (barátaimnak minden, ellenségeimnek a törvény, legyen az jogállam, emberi jogok vagy adócsalás), és ez a bnkósbot önjáróvá vált, szervezete lett igazgatókkal nyomozókkal, nyilvántartással, bevétellel, lobbierővel.
A "kapital" forrasa az adossag, ugyhogy ezzel azt mondtad, hogy soha nem volt meg ekkora adossag. Igaz: 2019.q3-ban 251 ezer milliard dollar volt a teljes globalis adossag (ebbol USA 74.5 ezer milliard). Minden adossag masik vegen papiron megtakaritas, vagyon, igerveny van, azaz ilyen iszonyuan gazdagnak erzik magukat az emberek. Ez persze csak latszat, a valosag egeszen mas, mint amit a piramisjatek sugall.
