minden !! KOSZONOM !!! Ugy 1981-tol vagom,onnantol kezdve 10 even at a Tromosban kezilabdaztam,s igy sok focimeccset is megneztem,hol BLASZ I.,Hol BLASZ II,majd NB III.Aztan a gyoker nemetek kinyirtak nem csak a focit,hanem a kezilabdat is. O.K. van most a Pestlorinc-Elektromos,de az mar nem u.az ... A ,,hoskorrol2 nem sokat tudok. max. a focitribun alatti oltozofolyoso tabloit nezegettem ... Koszonom !!!!!!!!!!!!!!!!
Megnéztem a jegyzeteimet, néhány dolgot találtam az Elektromosról.
1. Sporthírlap 1936. július 8. Cikk az Elektromosról. A bordó-sárga klub 1927-től működik (bár 1922-ben alapították). 2000 tagja van, mind az Elektromos Művek alkalmazottja, 400-an sportolnak, közülük 150-160 futballista. 1928-ig a cégligában indult, 1928 őszén a BLASZ IV. osztályában játszott, három év alatt az I. osztályban kötött ki. 1936 őszétől a Nemzeti Bajnokság résztvevője.
2. Az első villanyfényes meccs Magyarországon: 1939. június 14. Budapest–Brüsszel. Elektromos pálya, Latorca utca. Másnap az első villanyfényes bajnoki: Elektromos-WMFC
3. 1939. júniusában, miután felfüggesztették az MLSZ autonómiáját, és megalakult az új vezetőség, az NB ügyvezetőjének és szövetségi kapitánynak vitéz Ginzery Dénest nevezték ki. Ginzery korábban a MAFC és a BTC kapusa volt, kinevezése előtt pedig az Elektromos egyik vezetője volt.
4. Egy balhé a Latorca utcában: Nemzeti Sport 1942. november 9. Botrány miatt félbeszakadt az Elektromos - Ferencváros mérkőzés (2:1-es ferencvárosi vezetés után két 11-est kapott az Elektromos). A második félidőben a ferencvárosi szektorból követ dobtak a pályára s a bírót valaki megütötte. A rendőrség nem tudta kiüríteni a stadiont, ezért a bíró lefújta a mérkőzést.
5. Végül a nézőszámról: Csapatok nézőszámai az 1941/42-es bajnoki idényben (Sporthírlap 1942. július 18.) Ferencváros 148000 Újpest 117000 Csepel 85500 DIMÁVAG 62600 Kispest 59500 Gamma 48200 Újvidék 46500 Nagyvárad 45100 Kolozsvár 42800 Szeged 39000 Lampart 36700 Szolnok 34100 Elektromos 32300 MÁVAG 31300 SBTC 28200 Szegedi VSE 28000
Utánanézek, de most egy érdekes kimutatás. A legeredményesebb gólszerzők a világon, idényenként: http://www.rsssf.com/miscellaneous/worldtops.html#high
Engem nagyon érdekelne, de érdemben keveset tudok hozzászólni. :) A futball '94 évkönyvben Zsengellér Gyulához a következő statisztikák találhatók (mint újpesti játékos, a salgótarjáni idény(ek) nincsenek benne): 302 meccs, 368 gól.
Van egy erős gyanúm, hogy minden idők második legeredményesebb NB1-es góllövője, Szusza Ferenc után. (Sárosi dr. 349 gólt rúgott a Fradi színeiben, Schlosserről nem tudok semmit, sajnos).
Udv ! most leltem meg ezt az oldalt . Engem elsosorban a VASAS es az Elektromos erdekelne . Ha vannak infoid ,ill nehany 5leted,hol kereshetnek dolgokat e ket csapattal kapcsolatban ,kerlek tudasd . Koszonom
Üdv itt! Jók ezek a klubtörténeti összegzések (egyébként hány ilyet írtál?).
Az Attila névválasztásához egy kis érdekesség. Amikor 1926-ban bevezették a profizmust, a hivatásos klubok tulajdonképpen nem teljesen önálló szervezetként, hanem egy-egy klub profi labdarúgó-szakosztályaként alakultak meg (Hungária-MTK, Újpest-UTE, Ferencváros-FTC). Így volt ez vidéken is, a Sabaria tk. a Szombathelyi AK-ból, a Bástya a Szegedi AK-ból alakult. A debreceni Bocskai viszont a DVSC-től függetlenül jött létre, és sokáig azt hittem, hogy a miskolci Attila is független volt. Pedig nem. A húszas években hét miskolci klub játszott az északi kerületi bajnokság miskolci alosztályában: a vasgyári munkások klubja (DVTK), ugyanitt a tisztviselők csapata, a DAC, a munkások (MMTE), a vasutasok (MVSC), a kereskedelmi alkalmazottak csapata (MKASE) - ők többnyire az első osztályban szerepeltek, két kisebb klub - a MASC és a MAK (Miskolci Atlétikai Klub) - pedig a másodosztályban. A meglepetés erejével hatott, amikor a NS 1926. augusztus 1-i számában azzal a hírrel találkoztam, hogy az Attila a MAK keretében alakult (hisz ez a kis egylet egy évvel korábban az "amatőr-táborhoz" csatlakozott). Viszont a név egyértelműen mutatja, hogy az Attila bizony a Miskolci Atlétikai Klubból "nőtt ki". Az Attila teljes neve ugyanis Miskolci Attila Kör volt - vagyis MAK... Egyébként egy évvel később megalakult Miskolc második profi klubja, a Szemere. Ezt az egyesületet az MMTE-n belül szervezték, az 1927/28-ban létehozott profi B/2 liga nyolcadik helyén végzett. Ekkor azonban kiderült, hogy az országnak kicsit sok a háromosztályos profi liga, a Szemerét is a megszűnő csapatok között találjuk.
Pokorny egyébként csak spiccel tudott rúgni.:) (Hoppe László 1970: Labdarúgó bajnokságaink 1901–1969.) Ugyanitt írja a szerző Pokorny stílusáról: „Úgy rontott előre, hogy mindenen és mindenkin keresztülgázolt, és amint lehetett, kapura lőtt.” Szóval a kick and rish stílus tipikus képviselője volt.
Nem tudom hol született. De ha semmi más köze nem volt Budatétényhez, akkor feltételezem, ott születhetett (Zárójelben: öt évig, 1992-97 között laktam a pálya szomszédságában - a nagytétényi úti kollégiumban - és amikor négy éve a pályán jártam, kellemes meglepetésként ért, hogy milyen szépen felújították a sporttelepet. Budafok meccsekre is kimentem néha, nagyon kellemes miliője van a pályának - mint ahogy az egész kerületnek.)
Pokorny Józsefről esetleg tudod, hol született? A Budatétényi SE sporttelepét most Pokorny József Sporttelepnek hívták. Biztos tudjátok, de tagja volt az első válogatott csapatnak és ő volt az első, aki két gólt szerzett válogatott meccsen.
1929-ben jelent meg Ujvári Péter szerkesztésében a Zsidó Lexikon. Összegyűjtötték azokat a zsidó származású játékosokat, akik 1929-ig legalább öt válogatott meccsen játszottak. Ők azok: Bródy Sándor (17), Bíró Gyula (35), Eisenhoffer József (8), Blum Zoltán (40), Braun József (27), Feldmann Gyula (11), Fischer Lajos (10), Guttmann Béla (5), Kürschner Dóri (5), Kertész II. Vilmos (50), Kertész III. Adolf (11), Knapp Miksa (8), Mandl Gyula (16), Molnár György (25), Nádler Henrik (6), Révész Béla (8), Rázsó Izidor (5), Sebestyén Béla (24), Szendrő Oszkár (13), Tauszig Imre (5), Vágó Antal (17), Weisz Ferenc (17), Weisz Árpád (5).
A lexikon szerint rajtuk kívül 31 zsidó játékos szerepelt a válogatottban (köztük az egyszeres válogatott olimpiai bajnok, Guttmann Arnold, ismertebb nevén Hajós Alfréd)
Nálam itt a könyv, és majdnem igazad van. Azért majdnem, mert Horváth játszott egy válogatott meccsen, 1926-ban. De itt be is fejeződött válogatottbéli pályafutása.
Volt egy Horváth László nevű játékos, aki a III. kerületben játszott és az 1926-27-es bajnokságban gólkirály lett 14 góllal. (futball '95 labdarúgó évkönyv szerint)... Nincs nálam az Alberttől Zsákig könyv, ugyanakkor ha emlékezetem nem csal, ő sem volt válogatott. De ebben egyáltalán nem vagyok biztos.
Szia! Ha az egyiptomi csapás érdekel, a legjobb helyen keresgélsz.:) Tavaly novemberben megírtam a sztorit, innen leszedheted a szkennelt verziót (nem hosszú, 7000 betű): http://www.sendspace.com/file/r1o1t9
Nagyon örülök, hogy pár nappal ezelőtt rátaláltam erre a topicra, igyekszem egy darabig életben tartani (magyarán: minden nap írni bele valamit), feltételezem ugyanis, hogy szétszóródva a DK-ban vagyunk páran, akiket érdekel a futball múltja. Ha néhány ilyen ember ideszokna, szerintem a sztorizgatáson túl kölcsönös segítségnyújtásra is sor kerülhetne. Aztán persze lehet, hogy hamarosan újra elsüllyed a topic. Egy szó mint száz: látogass el ide máskor is! Illetve: szerintem mind az időkorlátot, mint mind a földrajzi határokat nyugodtan zárójelbe lehet tenni, ha bármi érdekességgel tudsz szolgálni akár a háború utáni focival kapcsolatban, nyugodtan oszd meg.
Sajnos én nem igazán ismerem az 50-es évek előtti magyar (és világ) labdarúgását. Csak a 38-as vb döntő, iletve néhány név amit ismerek.
Ettőklfüggetlenül lenne egy kérdésem. Az első magyar "futballmohácsról", az 1924-es Egyiptom - Magyarország 3 - 0-ról letudnátok írni néhány érdekességet? Többek között mi is történt, mekkora volt a blamázs, mik voltak a következmények? Előre is köszönöm!
Az újpesti grundok kimaradtak, mert az nem volt Budapest:) (Róluk külön fejezet volt, de nem írtam be) Nyilván a pesti és budai grundokon is többen fociztak mint felsoroltak, a Sporthírlap csak ennyit írt. A kispestieket meg sem említette, ki gondolta 1944-ben, hogy a kispesti grundon micsoda futballisták nőttek fel a 30-as évek végén. Sárosi: tudomásom szerint 1938-ban a Vázsonyi-féle Magyar Demokrata Párt akarta indítani a választásokon. Ebből nem lett semmi, az viszont biztos, hogy azok az emberek, akik az ilyen pártokhoz közel álltak, a cikk megjelenésekor börtönben csücsültek. Lehet, hogy ezért nem írták a listára Sárosit? Ez persze csak kombinálás, konkrétan nem tudom, mi volt Sárosival ekkoriban, lehet, hogy ehhez semmi köze. Ehhez meg kellene nézni a korabeli lapokat, hogy foglalkoztak-e ekkoriban Gyurkával. De én pl. a Konrád és a Kertész fivéreket, Molnár Györgyöt, Braun Csibit, vagy Blumot hiányoltam, bár az is igaz, hogy a felsoroltak többsége a harmincas években rúgta a bőrt. Node nem akarom tovább kombinálni a dolgokat, lehet, hogy semmiféle politikai háttér nincs a dolog mögött.
úgy tudom, Sárosi szerb származású (Stefancsics) de magyarosodott, polgári családból származik, vagyis 1944 körül ez volt a lehető legjobb ómen :) Nem hinném, hogy politikai okok lennének.
El tudom képzelni, hogy az az ok, hogy Sárosi már egészen fiatalon "hivatalos keretek között" focizott, vagyis a KISOK bajnokságban, az FTC utánpótlásban stb. Nem pedig a grund "termelte ki".
Aztán lehet, hogy rosszul kombinálok...
Egyébként az újpesti grundokon is nagyságrendekkel több gyerek focizott. Jávor Pál, Futó Gyula, Szalay Antal, Seres Gyula vagy Ádám Sándor, Kállai Lipót,, Kis-Kalkusz Károly vagy a későbbiek közül Szusza Ferenc, Várhidi Pál, Várnai Lajos is újpesti gyerek, vagyis újpesti grundokon fociztak!
Jánosi Béla és Kalmár Jenő szerepelt már. Jöjjenek a többiek :)
Jenőfi "Csonti" Jenő például angyalföldi "gyerek" volt, de a Salgótarján színeiben futott be. Innen visszatért Angyalföldre, a Vasashoz, ahol 1942/43-ben magyar gólkirály lett (Zsengellérrel holtversenyben), 26 góllal. Feltűnően vékony "rosszultáplált" játékos volt, és ha jól tudom, fiatalon elhunyt.
Egyébként Takács II. után ő volt a második Vasasból kikerült gólkirály, és Manno Miltiádész után (ha jól tudom) a második gólkirály, aki soha sem szerepelt a magyar válogatottban!
Ez fejből ment, remélem, valaki utánanéz a dolgoknak és kibővíti :)
Sok szó esik manapság arról, hogy a régi futballnagyságok kinevelésében mekkora szerepe volt a grundoknak. Nézzük, hol voltak ezek Budapesten, és kiket "adtak" a magyar futballnak.
PEST 1. Testvériség pálya környéke (a Testvériség, a BAK, és a TLK bázisa). 2. Millenáris környéke (BTC, BSE bázisa) 3. „Rajcsur”, az egyik legnagyobb grund Angyalföldön, a Lehel út – Hun utca – Fóti út – Aréna út által határolt területen. Elsősorban a Vasasba kerültek innen játékosok. Itt focizott: Schaffer, Frontz Döme, Stecovits, Jeszmás, Orth, Háda, Lázár, Kiss Gábor, Molnár Ignác, Sas, Jenőfi Jenő, Turay, Hirzer. 4. Stefánia út – Ilka (Nürnberg) utca: a BAK és a Typographia bázisa 5. „Fáskör” (Városliget) itt "nőtt fel" Jánosi Béla, Cseh I., Cseh II., Rökk 6. „Mesterséges” (Városliget) 7. Almássy tér és Hunyadi tér: „tagságuk” gyakran keveredett: Kiss György, Bihámy-fivérek, Odry, stb. 8. „Csumbuj” A Százados út végénél, Zugló és Ferencváros találkozásánál. Itt játszott: Tomecskó, Kozma, a három Rémay-testvér 9. Haller tér. A két Lyka, Kalmár Jenő 10. Petőfi tér. Főleg villanygyújtás után játszottak (nem volt csősz – a grundok központi figurája). Itt játszott Schlosser.
BUDA 11. Lágymányos (MAFC pálya mellett.) Pl. Zsák 12. Avar – Csörsz – Táltos utca. A Déli vasút környékén lakú fiúk jártak ide, de nem rongy, hanem gumilabdával játszottak. pl. Hóri (Budai 11, majd Újpest), Toldi Géza
Forrás: a Sporthírlap cikksorozata a grundokról (1944. április 29. – 1944. június 17. között)
Megjegyzés: gondolom a lágymányosi grundon focizott Sárosi is, hiszen a Budafoki út 10. alatt lakott, és életrajzi könyvében (Rongylabdával kezdtem) azt írta, hogy a grundon azt próbálták gyakorolni, amit a MAFC pályán láttak. A cikkben én nem láttam (nem vettem észre??), hogy utaltak volna arra, hogy Sárosi is itt játszott. Talán a könyvében írt róla, de ez most nincs nálam. Ha kimaradt a cikkből, akkor könnyen el tudom képzelni, hogy ennek politikai oka volt (pl. a listán én egyetlen közismerten zsidó játékost találtam - Sast - feltételezem, ez sem véletlen).
A 30-as VB-döntő. Többször mutatják a szurkolókat is, márcsak ezért is érdemes megnézni (egyáltalán nem látszik rajtuk, hogy 900 revolvert szedtek el a meccs előtt a nézőktől). Bár, a felvételek egy része a kapu mögötti lelátóról készült, és látszik, hogy ez a szektor a pályától egy magas kerítéssel van elválasztva, ami azért jelzi, hogy a dél-amerikai drukkerek már ekkor sem higgadtságukról voltak híresek.
