Igen, a 3 gyerekkel vagy afölött csak az étkezést kell fizetni. Leginkább a 2 gyerekes szív, mert közel dupla annyi a költsége, mintha egy gyerek lenne (gondolok itt ruha, kaja, stb.), de semmi kedvezmény nem jár. Sokan ezért nem vállalnak többet. Mert csak a kedvezmények miatt 3-at vagy többet vállalni, na ahhoz elég rövid távú gondolkodás kell, mert azért kedvezményestül is drágább a 3 gyerek, mint a kettő.
Egyébként vannak viszonylag magas keresettel is, akik állami intézménybe járatják a gyerekeiket. Az állami szférában dolgozó bíró azért nem keres annyira rosszul, sem a nagy multinál bejelentett informatikus, és ők fehéren kapják a pénzüket. És ez nem azt jelenti, hogy fölveti őket a pénz és magánintézményt keresnek, bár biztosan van olyan is.
sandornak:
Ami az ovit és az iskolát illeti, a kötelezőt nem hiszem, hogy fizetőssé tennék, de a bölcsi nem az, hiszen maradhatna otthon anyuka 3 évig (más kérdés, hogy ha valakit visszahívnak, kétszer is meggondolja, maradjon-e, kockáztatva ezzel a munkahelyét, aki esetleg legközelebb már azt mondja, bocs, találtunk valaki mást).
Más téma, hogy az oviban csak a foglalkozás kötelező, és a suliban is voltaképpen csak az (bár ki tudja, miket nem módosítanak össze, lesz-e kötelező délutáni tanóra vagy sem). A nem kötelezőkért éppenséggel akár eszükbe is juthat pénzt kérni (ovi ebéd után, alvás, játék, suliban napközi).
Ez speciel pont azokra nem vonatkozik, akik a legtöbb adókedvezményt kapták.
Itt egyértelműen a középréteg szív a legnagyobbat. Az alacsony jövedelmű keveset vagy egyáltalán nem fizet. A magas jövedelmű meg vagy minimálbérre van bejelentve (ergó nem fizet semmit) vagy már eddig sem járatta állami intézménybe a gyerekét.
Önkormányzati döntés volt, de az állam adta a kezükbe ezt a lehetőséget. Ez szerintem rosszabb, mintha államilag rendelték volna el, mert így akár szomszédos kerületek/települések közt is nagy különbségek lehetnek. Szerintem nem lesz hosszú életű ez az egész, de ez engem nem vigasztal, mert mi ettől még pont beleesünk.
és, mint tudjuk a XI. ker-ben egészen mások, egészen más szellemben (ön)kormányoznak, mint a parlamentiek. Valahol vissza kell forgatni azt az adókedvezményt amit a többgyermekesek kaptak.
Ez a kurmánypolitika része. A felsőoktatásban már megindult a tandíjasítás. Most a bölcsőde került sorra. Ezt követi majd az óvodai étkezési és gondozási díj bevezetése a bölcsődei mintája szerint. Aztán jön az általános, majd a középiskola és zárul a kör az egyetemekkel. Minden oktatásért külön díjfizetést fognak bevezetni.
Úgy látom, ami beveztési módszereket írtál, rossz eredményt hozó módszerek. Írok jobbat, aminek az eredménye a gyakorlatban bizonyítottan jó.
Kezdetben vala a mérés nélküli fűtés, lakás alapterület szerint fizettünk, a fűtőtestek izzottak, ablak télen is általában résnyire nyitva, csak azért nem jobban, mert kiszárította volna a lakás levegőjét.
Feltették az első, vegyi hőmennyiségmérőket. Mindenki épeszű mértékre vette le a fűtést és becsukta az ablakot :-) A ház hőfogyasztása, így a fizetnivaló is számottevően csökkent. A mért hőmennyiséget a lakás elhelyezkedése szerinti tényezővel korrigálva fizettünk.
Nem hiszem, hogy bárkinek is jelentősen nőtt volna a számlája, mert még abból is vita van, hogy lecseréljük-e az öreg és gyakran elromló kaputelefont, pedig az közös költségből ment :-) Itt nem volt panasz.
Aztán jött a paplan. A radiátorokat koppra el lehetett zárni, és úgy is meleg volt. A fűtésszámlák még nagyobb és számottevő mértékben csökkentek.
Nem hiszem, hogy lehetne olyat találni, aki rosszul járt és bírósági úton akarná megszüntetni a költségmegosztást :-)
>... egy olyan műszaki megoldású épületnél, ahol lakások között lényegében nincs hőszigetelés.
Mint leírtam, a mi lakásunk, és az alattunk-fölöttünk lévő további tíz a rövidebbik oldalnak a harmadával érintkezik másik lakással, a többi oldal utca felé néző fal/ablakok, a szomszéd ház felé eső dupla panel, kettő között a szabad levegő, illetve a néhai szemétledobó, ami nem fűtött.
De felcsigáztál: megnéztem, az a fal, amelyik egy másik lakáséval közös, egy kicsit sem melegebb, mint az utca felé eső fal. Vagy nagyon jó a hőszigetelés, vagy? ... :-)
>... Vagyis az átmenő strangokat megszüntetik és a lépcsőházi strangokról ágaztatják ki az egyes lakások hőellátását a lakásba belépésénél egy-egy hőfogyasztás mérővel, ami valóban mér, mint a hőközponti is.
Tehát a lakásokban a radiátorok között függőlegesen menő csöveket át kell helyezni a lépcsőházba, hogy azt fűtsék, ne a lakásokat... Logikusnak hangzik...
Nagyon igazat irtal, a peldad is nagyszeru. A karosultak kerhetik a birosagtol a kozgyulesi hatarozat megsemmisiteset a kisebbseg jogainak sulyos serelme miatt. Bar a tarsashazi torveny azt mondja, hogy egy hatarozat ellen csak 60 napos hataridoig lehet perelni jogvesztessel sujtva a mulasztot, azonban ezt ki lehet kerulni azzal az alappal, hogy megtevesztettek oket, mast igertek, mint amit kaptak valojaban.
A koltsegoszto keszulekeket csak a nepnyelv nevezi meronek, valojaban nem az. Amikor erre en rakerdeztem a vallalkozonal, mikor a mi kozgyulesunkon megjelent ajanlva az oko pluszt koltsegujraosztassal, nem tudott meggyozni senkit sem. A vegen azt mondta, hogy egy kozgyules donthet igy is es ugy is, hogy a tulajdonos labmerete a koltsegosztas alapja... Korrekt fogyasztasmereshez a halozatot kell atalakitani, ahogy korabban irtam, megszuntetni az atmeno csoveket, a lakas egy onallo alhalozat kell legyen s lepcsohazi strangokhoz kapcsolva, a lakasba belepesnel egy korrekt fogyasztasmerovel. Tovabba a lakasok egymas kozti falait is szigetelni kellene, hogy ne futhessek egymast. A ma epulo tavfuteses lakasok mar ilyenek. Mit lehet tenni, hogy ne lehessen jogtalansagot elkovetve sporolni? A szigeteles jo, de nem kell hozza ez a ketyere es ujraosztas. Elegedjenek meg a szigeteles elonyeivel, azt mindenki fizette, elvezze is mindenki az elonyeit. Az ablakok ajtok eseteben ugyanigy. Nalunk nem lesz koltsegujraosztas, de van egyseges 22 C nappal es 20 C ejjel, meg egyseges 45 C meleg viz. Epitunk minden kapu ele zsilipet, szigeteljuk a tetoteri atjarokat, kovetkezoen minden lepcsohazi radiator moge hotukor kerul. Es aki nyitva tartja a lepcsohazi ablakait annak 0,001 % mertekben megnoveljuk a hodijbol a raeso reszet mig a tobbieknek ugyanennyivel csokkentjuk. Futesi megbizottunk ellenorzi a hokozpontot. Ez tobb mint 20 % sporolast hozott eddig es nincs se szigeteles, s okoplusz. Csatlakozva a szigeteles es a nyilaszarok fontossagahoz, elfogadhatatlannak tartom a mas karara torteno sporolast. Egy hajoban evezunk, egyutt tudunk csak sporolni. Kiemelem az emberek hozzaallasat megtamogatva a lehetosegekhez kepest muszaki segitseggel, ez nalunk mar 20 % sporolast hozott es erdekserelem nelkul.
Az általam jól ismert példa ugyan nem gazdagréti, hanem rákoskeresztúri, de ez igazából mindegy.
A ház szigetelve lett, nyílászárók cserélve, de nem kötelezően, költségmegosztó felszerelve.
Két család
1. Nem szélső lakás, nyílászárók cserélve saját költségen, közös költség fizetve mindig pontosan, minden radiátor fagymentesítő programon leszámítva a nappali szobát a legnagyobb minuszok idején. Bár örülnek, hogy csökkent a számlájuk, a megtakarítás a régi számlához képest 8-10%, tudnak számolni, hogy ez így nem érte meg a befektetést. Korábban egyébként évezték a meleget, inkább volt 24-26 fok télen, akár bukóra nyitott ablak mellet is. Most 22-23 fokot próbálnak tartani.
2. Előző család szomszédjai. Nyílászárót nem cseréltettek, közös költséggel általában tartoznak. Sarok lakás. Minden radiátor tökig feltekerve rövidnadrágban szaladgálnak a 26-28 fokban. Soha nem felejtik el megemlíteni ha a fűtés szóba kerül, hogy éppen milyen tuti trükköt olvastak épp az interneten a költségmegosztó átverésére. Az ő megtakarításuk a korábbi számlához képest 25-45%. (Ja és természetesen a folyosó is mindig az ő lomjaikkal van tele...)
A példa jól mutatja a valóságot. Egyrészt a szigetelés és nyílászáró csere iszonyat sokat számít. Másrészt az egyedi mérés lehetősége normálisabb embereket valóban spórolásra ösztönzi, de a megtakarítás nem ott, hanem a csalóknál és/vagy (ebben a példában nem látható de valós probléma) szerencséseknél jelentkezik. (Szerencsés az, akinek a lakás hővesztesége nagyon kicsi a lakás elhelyezkedése miatt és/vagy sok felmenő költségmegosztóval nem mért vezetéke van...)
Ha én olyan lakás tulajdonosa lennék, amelyik rosszul jár a költségmegosztókkal mert nem hajlandó csalni, tuti perelnék. A Társasház azzal a döntésével, hogy felszerelteti a költségmegosztót bizonyos lakások értékét növeli, míg másokét csökkenti. Teszi ezt annak ellenére, hogy ezeket az épületeket valóban közös fűtésrendszerrel tervezték és építették meg, és a lakók is így vásárolták. A vagyoni hátrány okozása szerintem kimutatható, így a társasház szerintem perelhető.
A dolog plusz pikantériája szerintem, hogy a költségmegosztót mint hiteles mérőeszközt szerintem nem volna szabad elfogadni. Erre mondjuk biztosan kéne egy jó próbaper, de ha 1-1 tulajdonos nyerne a társasház ellen, én a társasház helyében perelném azt, aki a költségmegosztót szállította. Az ugyanis - mármint az általam ismer típus - nem mér hitelesen. Legalábbis szerény véleményem szerint.
Ebből azért kitalálható, hogy a szigetelést, nyílászáró cserét és úgy általában a takarékoskodást nagyon támogatom, de a költségmegosztás elvét nem tartom elfogadhatónak egy olyan műszaki megoldású épületnél, ahol lakások között lényegében nincs hőszigetelés. Még akkor sem, ha a költségmegosztó valóban sok embert ténylegesen spórolásra tud ösztönözni...
Akik ezzel a költségújraosztókkal spórolnak, azok más pénzén fűtenek és nem fizetnek, hanem a számlájukat másokkal fizettetik meg. Csak akkor lehet igazságosan és jogosan eltérni a jelenleg még általános fűtött légköbméter szerinti hődíj fizetéstől, ha a fűtési rendszert úgy alakítják át, hogy az ennek megfeleljen. Vagyis az átmenő strangokat megszüntetik és a lépcsőházi strangokról ágaztatják ki az egyes lakások hőellátását a lakásba belépésénél egy-egy hőfogyasztás mérővel, ami valóban mér, mint a hőközponti is. Az új távfűtéses lakásokat már csak így építik mind. Nincs is ilyen különbség ott az egyes lakások számlája között... nem verhetik más farkával a csalánt az itt ezzel dicsekvők... Az ittenieknek meg marad a közgyűlés és a bíróság útja, ha nem akarják mások pénztárcáját támogatni.
A hivatalbólvesztes mellékelte egy 26 lakásos panel társasház termosztatikus szelepes és költségújraosztós gyakorlati adatait forintban.
Ott a 26-ból 14-en jártak jobban és közülük néhány nagyon nagyon jól, de a számlát az a 12 fizeti helyettük is, aki rosszabbul járt, zömük nagyon nagyon rosszul. A szigetelt házak hőfogyasztása persze természetesen kevesebb, de a terhek elosztása ott sem lett igazságosabb. A lakások között és a közös helyiségek és a lakások között ott sincs szigetelés,tehát ott is egymást fűtik, másképp miből lenne 23-23,5 fok elzárt hőleadók mellett. Az ilyen épületekben is vannak négerek, akik a nagyobb számláikban fizetik a spórolás árát.
Szerintem is erről van szó Aki akkor spórolt, 1/lakásszám hatása volt. Most magának spórol, ezért spórol.
Magam pl. télen nem hagyom lefolyni a tészta vizét, előbb adja le a hőjét a lakásban. Meg fogmosás közben sem folyik folyamatosan a víz, arra van a fogmosópohár :-)
Ma hallottam a rádióban és abból értettem meg, hogy nálunk van a lakások között hőelszámolási korrekció, ez a hátrányos helyű lakásoknak lehet előnyös, és a hőfogyasztás árában megnöveltük az alapterület arányos díjat a fogyasztás arányos díj rovására. Úgyhogy nálunk senkit sem lehet bíróságra uszítani :-)))
Az eredeti fűtésterv ahhoz a botrányos "hőszigeteléshez" lett méretezve, amit a beton biztosított. Nemcsak a takarékosak, hanem a túlnyomó többség leveszi a fűtést, mert felesleges lenne 100%-on járatni a radiátorokat a paplanozás után. Azaz a megtakarítás nagy része nem az aránytalanbe fizetésből, hanem az egész ház lecsökkent energiafelvételéből adódik. Viszont a megosztás és a szabályozhatóság mindenkit ésszerű takarékosságra ösztönöz.
Én közben leszoktam az állandó melegvízfolyatásról (fogmosás, borotválkozás kapcsán) A mosogatógép is tizedannyi melegvizet használ, mint a pancsolós mosogatás - igaz némi áram többlettel, de azt megspórolom az LCD TV-n, monitoron, energiatakarékos izzókon. SZóval lehet még takarékoskodni, de pszt! nehogy fenn meghallják, mert erre is adót vetnek ki!
A mi lakásunk egyik frontja erkélyajtalával, két ablakával a Sashegy felé néz, másik frontja Budaörs felé. A kettőt összekötő nagy fal gyakorlatilag a szabad levegőre néz, mert a szomszéd házat dupla panel választja el a miénktől. Ezzel párhuzamosan a konyha hosszabb fala közös egy fürdőszobával, a másik szárny a liftaknával közös fal, az meg nem fűtött.
Alul-fölül ugyan lakások vannak, arra meg nagyon jó a hangszigetelés, valószínűleg a hőszigetelés is, úgyhogy nem mondható, hogy ezt a lakást más lakások fűtenék. De ha mégis, itt 23,5 fok a szinte állandó hőmérséklet, ha ez más lakásokból jön, akkor ott 35 foknak kell lennie :-) (itt állandóan le vannak zárva a radiátorok, ennek köszönhető a múlt havi 9eFt körüli fűtés- és melegvízszámlám).
Amikor föltették az első egyéni radiátor hőmennyiség mérőt, a hődíj a lakók túlnyomó többségénél csökkent, mert csökkent az egész ház által fogyasztott hő. Azt gondolom, azért, mert a lakók maguknak spóroltak: ha elment mindenki a lakásból, lezárták a radiátort. Lehet hogy ez kitolás az itthon lévő szomszédokkal, de nálam nem, mert itt mindig le van zárva minden radiátor. Mikor megjövök és csak magam vagyok a lakásban, a digitális hőmérő 23,3 - 23,4 fokot mutat, ami húsz percen belül fölmegy 23,5 -23,6-ra. Tehát nem más lakás fűt, hanem én, a világítás (bár energiatakarékos), a számítógép, a többet járó hűtő, kávéfőző, stb.
Úgy hallom, a lakók általában elégedettek a költségmegosztással, mert mindenkit az ésszerű takarékosságra szoktat és így olcsóbb a fűtés. Bíróságról meg szó sincs :-)
(Van, akinek fűtenie kell. Ezért a közgyűlés megszavazta, hogy aki csak a felszálló melegvíz csövekből jövő hőt használja, fizessen a fogyasztás arányánál kicsit nagyobb részt. Nagy többséggel megszavaztuk.
Persze ehhez az idilli állapothoz kellett, hogy a vacak hőszigetelésű beton panelre ráhúzzak a paplant. Anélkül biztos alaposan fáznánk.
Sajnos a költség újraosztás egy business és a vállalkozók nem hagyják ki, ha a társasházakat rá tudják beszélni erre. Csak bíróságtól lehet remélni a költségújraosztó használatának megszüntetését. Az alaphelyzet szerint a panelszerkezetű társasházak tulajdonosai nem lakásfűtéssel vették meg a tulajdonaikat, hanem épületfűtéssel. Az épületek külső határoló falai szigeteltek - nem nyitunk vitát mennyire - és az egymás közti határoló falak szigetelés nélküliek. A példaként szolgáló társasház - a többi sem más - 26 lakásából 14 valamennyire vagy nagyon jól járt, 12 nagyon rosszul. A költségújraosztás nem ingyen van, annak ellenértékét mindenki fizetheti és az épületszintű hődíj mintegy 5 %-a az ára minimum. Sajnos a megszabadulás lehetőségeit rontja, hogy a közgyűlések egyszerű többséggel meghozott határozatán alapul az újraosztás. Mindenesetre támadható a határozat, mert a kisebbség jogos érdekeinek súlyos sérelmével jár, ezért azon az alapon kell elindulni, hogy a közgyűlésen kell a megszüntetést megszavaztatni. Amennyiben ez nem megy, bírósághoz kell fordulni, mivel az újraosztó használata jogtalan előnyhöz juttat egyes társasházi albetét tulajdonosokat mások sérelmére. A mi épületünkben is megpróbálkoztak ezzel, de csúfos kudarcot vallottak a kezdeményezők, akik 15-20 % távhő megtakarítással kecsegtették a tulajdonosokat. E helyett nálunk úgy határoztak, hogy az épület fűtését nappal 22, éjjel 20 Celsius fokban tartuk, a meleg vízét meg 45 fokban és egy fűtési megbízottunk ellenőrzi a hőközpontot. Ennek következtében több, mint 20 %-kal alacsonyabb a hőfogyasztásunk a megelőző évekhez képest. Elképesztő, hogy az embereket milyen könnyen megszédítik azzal az ígérettel, hogy jól fog járni,az ő fűtésszámláját majd a többiek fizetik.
Érdekes lehet, hogy ez a hozzám képesti +13 eFt a ház szigetelésének vagy a költségmegosztó hőmennyiség mérésnek köszönhető.
Inkább az előzőnek, mert nálam pl. koppra vannak zárva a radiátorok, így van 23,5 C, digitális hőmérővel mérve. De ahogy hallottam a közgyűlésen, ebben a házban az az általános, hogy a radiátorok le vannak zárva.
Lehet, hogy az egyéni radiátorhőmérők felszerelésekor szerelték föl a digitális hőfokszabályzást, most egy numerikus paden állítják be a hőfokot.
