Én szerintem viszont az UTE dokumentáltsága tragikusan gyenge, és ráadásul rendkívül régiek a meglévő könyvek (kivétel nélkül minden megvan természetesen).
Szerintem a Vasas és az MTK is jócskán előttünk jár a klubtörténeti kutatásban... sajnos...
1926 és 1935 között a következőképpen szerepelt az UTE amatőr csapata a Blasz amatőr I. osztályú bajnokságaiban:
1926-27:
Springer csoport, 3. helyezett
1927-28:
Springer csoport, 9. helyezett
1928-29:
Springer csoport, 2. helyezett
1929-30:
6. helyezett (egységes első osztály!)
1930-31:
5. helyezett
1931-32:
7. helyezett
1932-33:
5. helyezett
1933-34:
Pártos csoport, 2. helyezett
1934-35:
Bíró-csoport, 1. helyezett. Majd következett a már idézett országos amatőr bajnoki döntő az SBTC ellen. Érdekesség, hogy a kiírás szerint a Nemzeti Bajnokság kiírása miatt a BLASZ 1. helyezettje a Nemzeti Bajnokság I. osztályába jutott volna. Ám mivel az UTE profi csapata, az Újpest FC már ott szerepelt (ráadásul szintén bajnok lett, a klub 50. éves jubíleumán), ezért az NB-be a második helyezett Törekvés került. Ekkor is adminisztratív okokból nem került fel az UTE amatőr.
Az UTE a következő játékosokat adta a BLASZ válogatottba 1926 és 1935 között:
Alscher Ödön, Balló Jenő, Futó Gyula, Gyárfás Béla, Kállai Lipót, Kolozsvári Gyula, Kulcsár Béla, Mersva Károly, Müller Pál, Neumann György, Schweitzer József, Szalay Antal, Wachsmann György, Wilhelm II. Ferenc.
Az országos amatőr válogatottban szerepelt egykori UTE játékosok:
Kállai Lipót, Szalay Antal, Tunyoghy Gyula
Egyébként a már az 1935-ös országos döntőben is szereplő Kolozsvári Gyula bár az első csapatnál sohasem játszott, figyelemre méltó edzői pályát futott be. A 30-as évek végétől a 70-es évekig nevelte a gyerekeket az Újpest utánpótlás edzőjeként. Ha összeszámolnánk, biztosan legalább 100 később NB1-es futballistává lett játékos került ki a kezei közül. Továbbá 1954-ben, 17 mérkőzés erejéig az Újpest felnőtt csapatának is az edzője volt. Fia, ifj. Kolozsvári Gyula szintén évtizedekig dolgozott Újpesten utánpótlásedzőként.
Egy kis érdekesség a végére: 1927 és 1931 között egyébként folyamatosan a Dérivel, Pusztaival felálló Törekvés volt a BLASZ bajnoka!
Valami eszméletlen módon irigyellek :) És egyben gratulálok is a gyűjteményedhez!
Én egyelőre csak az Újpesti futball első 10 évében megjelent minden újságcikkel tudok büszkélkedni (1899-1908). De remélem, idővel sikerül bővíteni a kincseket :)
Konkrétan ezeket a klubokról összeírt dolgokat honnan szerezted? Könyvből, vagy Magad szedted össze?
Zsengellér elméletileg tényleg a második legjobb góllövője a magyar bajnokságnak! Ám néha harmadik helyre sorolják, ez esetben Schlosser előzi meg. Hogy miért? Általában vita van Schlosser góljai számáról. Bár bizonyosan nem tudom, ám sejtem, hogy azért, mert egyes statisztikák beszámítják, mások meg nem számítják be az 1914 és 1916 között, különböző bajnokságokban (hadi kupa, Auguszta serleg, stb.) szerzett góljait.
Hello ! megmondom oszinten nem tudom . Kb. 3-4- eve voltam utoljara a Nepfurdo utcaban, 2 eve Angliaban elek. nezz ki egy Pestlorinc kezimeccsre ,vagy hivd fel az ELMUt, s probald meg ott. Mikor a Tromos 70 eves volt,1992-ben,kiadtak egy szep albumot,amiben magarol a cegrol,ill a sportegyesuletrol is sok adat es kep talalhato.szerintem meg van nekik. Megegyszer KOSZONOM.
minden !! KOSZONOM !!! Ugy 1981-tol vagom,onnantol kezdve 10 even at a Tromosban kezilabdaztam,s igy sok focimeccset is megneztem,hol BLASZ I.,Hol BLASZ II,majd NB III.Aztan a gyoker nemetek kinyirtak nem csak a focit,hanem a kezilabdat is. O.K. van most a Pestlorinc-Elektromos,de az mar nem u.az ... A ,,hoskorrol2 nem sokat tudok. max. a focitribun alatti oltozofolyoso tabloit nezegettem ... Koszonom !!!!!!!!!!!!!!!!
Megnéztem a jegyzeteimet, néhány dolgot találtam az Elektromosról.
1. Sporthírlap 1936. július 8. Cikk az Elektromosról. A bordó-sárga klub 1927-től működik (bár 1922-ben alapították). 2000 tagja van, mind az Elektromos Művek alkalmazottja, 400-an sportolnak, közülük 150-160 futballista. 1928-ig a cégligában indult, 1928 őszén a BLASZ IV. osztályában játszott, három év alatt az I. osztályban kötött ki. 1936 őszétől a Nemzeti Bajnokság résztvevője.
2. Az első villanyfényes meccs Magyarországon: 1939. június 14. Budapest–Brüsszel. Elektromos pálya, Latorca utca. Másnap az első villanyfényes bajnoki: Elektromos-WMFC
3. 1939. júniusában, miután felfüggesztették az MLSZ autonómiáját, és megalakult az új vezetőség, az NB ügyvezetőjének és szövetségi kapitánynak vitéz Ginzery Dénest nevezték ki. Ginzery korábban a MAFC és a BTC kapusa volt, kinevezése előtt pedig az Elektromos egyik vezetője volt.
4. Egy balhé a Latorca utcában: Nemzeti Sport 1942. november 9. Botrány miatt félbeszakadt az Elektromos - Ferencváros mérkőzés (2:1-es ferencvárosi vezetés után két 11-est kapott az Elektromos). A második félidőben a ferencvárosi szektorból követ dobtak a pályára s a bírót valaki megütötte. A rendőrség nem tudta kiüríteni a stadiont, ezért a bíró lefújta a mérkőzést.
5. Végül a nézőszámról: Csapatok nézőszámai az 1941/42-es bajnoki idényben (Sporthírlap 1942. július 18.) Ferencváros 148000 Újpest 117000 Csepel 85500 DIMÁVAG 62600 Kispest 59500 Gamma 48200 Újvidék 46500 Nagyvárad 45100 Kolozsvár 42800 Szeged 39000 Lampart 36700 Szolnok 34100 Elektromos 32300 MÁVAG 31300 SBTC 28200 Szegedi VSE 28000
Utánanézek, de most egy érdekes kimutatás. A legeredményesebb gólszerzők a világon, idényenként: http://www.rsssf.com/miscellaneous/worldtops.html#high
Engem nagyon érdekelne, de érdemben keveset tudok hozzászólni. :) A futball '94 évkönyvben Zsengellér Gyulához a következő statisztikák találhatók (mint újpesti játékos, a salgótarjáni idény(ek) nincsenek benne): 302 meccs, 368 gól.
Van egy erős gyanúm, hogy minden idők második legeredményesebb NB1-es góllövője, Szusza Ferenc után. (Sárosi dr. 349 gólt rúgott a Fradi színeiben, Schlosserről nem tudok semmit, sajnos).
Udv ! most leltem meg ezt az oldalt . Engem elsosorban a VASAS es az Elektromos erdekelne . Ha vannak infoid ,ill nehany 5leted,hol kereshetnek dolgokat e ket csapattal kapcsolatban ,kerlek tudasd . Koszonom
Üdv itt! Jók ezek a klubtörténeti összegzések (egyébként hány ilyet írtál?).
Az Attila névválasztásához egy kis érdekesség. Amikor 1926-ban bevezették a profizmust, a hivatásos klubok tulajdonképpen nem teljesen önálló szervezetként, hanem egy-egy klub profi labdarúgó-szakosztályaként alakultak meg (Hungária-MTK, Újpest-UTE, Ferencváros-FTC). Így volt ez vidéken is, a Sabaria tk. a Szombathelyi AK-ból, a Bástya a Szegedi AK-ból alakult. A debreceni Bocskai viszont a DVSC-től függetlenül jött létre, és sokáig azt hittem, hogy a miskolci Attila is független volt. Pedig nem. A húszas években hét miskolci klub játszott az északi kerületi bajnokság miskolci alosztályában: a vasgyári munkások klubja (DVTK), ugyanitt a tisztviselők csapata, a DAC, a munkások (MMTE), a vasutasok (MVSC), a kereskedelmi alkalmazottak csapata (MKASE) - ők többnyire az első osztályban szerepeltek, két kisebb klub - a MASC és a MAK (Miskolci Atlétikai Klub) - pedig a másodosztályban. A meglepetés erejével hatott, amikor a NS 1926. augusztus 1-i számában azzal a hírrel találkoztam, hogy az Attila a MAK keretében alakult (hisz ez a kis egylet egy évvel korábban az "amatőr-táborhoz" csatlakozott). Viszont a név egyértelműen mutatja, hogy az Attila bizony a Miskolci Atlétikai Klubból "nőtt ki". Az Attila teljes neve ugyanis Miskolci Attila Kör volt - vagyis MAK... Egyébként egy évvel később megalakult Miskolc második profi klubja, a Szemere. Ezt az egyesületet az MMTE-n belül szervezték, az 1927/28-ban létehozott profi B/2 liga nyolcadik helyén végzett. Ekkor azonban kiderült, hogy az országnak kicsit sok a háromosztályos profi liga, a Szemerét is a megszűnő csapatok között találjuk.
Pokorny egyébként csak spiccel tudott rúgni.:) (Hoppe László 1970: Labdarúgó bajnokságaink 1901–1969.) Ugyanitt írja a szerző Pokorny stílusáról: „Úgy rontott előre, hogy mindenen és mindenkin keresztülgázolt, és amint lehetett, kapura lőtt.” Szóval a kick and rish stílus tipikus képviselője volt.
Nem tudom hol született. De ha semmi más köze nem volt Budatétényhez, akkor feltételezem, ott születhetett (Zárójelben: öt évig, 1992-97 között laktam a pálya szomszédságában - a nagytétényi úti kollégiumban - és amikor négy éve a pályán jártam, kellemes meglepetésként ért, hogy milyen szépen felújították a sporttelepet. Budafok meccsekre is kimentem néha, nagyon kellemes miliője van a pályának - mint ahogy az egész kerületnek.)
Pokorny Józsefről esetleg tudod, hol született? A Budatétényi SE sporttelepét most Pokorny József Sporttelepnek hívták. Biztos tudjátok, de tagja volt az első válogatott csapatnak és ő volt az első, aki két gólt szerzett válogatott meccsen.
1929-ben jelent meg Ujvári Péter szerkesztésében a Zsidó Lexikon. Összegyűjtötték azokat a zsidó származású játékosokat, akik 1929-ig legalább öt válogatott meccsen játszottak. Ők azok: Bródy Sándor (17), Bíró Gyula (35), Eisenhoffer József (8), Blum Zoltán (40), Braun József (27), Feldmann Gyula (11), Fischer Lajos (10), Guttmann Béla (5), Kürschner Dóri (5), Kertész II. Vilmos (50), Kertész III. Adolf (11), Knapp Miksa (8), Mandl Gyula (16), Molnár György (25), Nádler Henrik (6), Révész Béla (8), Rázsó Izidor (5), Sebestyén Béla (24), Szendrő Oszkár (13), Tauszig Imre (5), Vágó Antal (17), Weisz Ferenc (17), Weisz Árpád (5).
A lexikon szerint rajtuk kívül 31 zsidó játékos szerepelt a válogatottban (köztük az egyszeres válogatott olimpiai bajnok, Guttmann Arnold, ismertebb nevén Hajós Alfréd)
Nálam itt a könyv, és majdnem igazad van. Azért majdnem, mert Horváth játszott egy válogatott meccsen, 1926-ban. De itt be is fejeződött válogatottbéli pályafutása.
Volt egy Horváth László nevű játékos, aki a III. kerületben játszott és az 1926-27-es bajnokságban gólkirály lett 14 góllal. (futball '95 labdarúgó évkönyv szerint)... Nincs nálam az Alberttől Zsákig könyv, ugyanakkor ha emlékezetem nem csal, ő sem volt válogatott. De ebben egyáltalán nem vagyok biztos.
